Magyar Nemzet, 1998. július (61. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-01 / 152. szám

­ Clinton-Lewinsky ügy Linda Tripp nem ármánykodott A Clinton elnökkel hírbe hozott Monica Lewinsky egykori barát­nője, Linda Tripp, aki magnófel­vételeket készített Lewinskyvel folytatott telefonbeszélgetéseik­ről, a Washington Postnak adott keddi nyilatkozatában cáfolta, hogy egy Clinton-ellenes csel­szövés céljából szándékosan manipulálta volna a 24 éves fe­hér házi gyakornokot. A Pentagonban dolgozó Tripp, aki a minisztériumban ál­lást szerzett Monica Lewins­­kynek is a Fehér Házból történt távozása után, közvetlenül a ked­di tanúvallomása előtt nyilatko­zott. Vallomása döntő fontossá­gú lehet annak eldöntésében, hogy Bill Clinton valóban sze­xuális kapcsolatot létesített-e Monica Lewinskyvel, és arra biztatta-e a fiatal nőt, hogy eskü alatt hazudjon viszonyukról. Linda Tripp az interjúban cáfolta, hogy Clinton-ellenes cselszövés céljából rögzítette azokat a telefonbeszélgetéseket, amelyekben Lewinsky az elnök­kel folytatott viszony részleteit ecsetelte. Elmondása szerint a magnófelvételeket azért készí­tette, mert világossá vált számá­ra, hogy tanúskodnia kell az el­nököt szexuális zaklatással vá­doló Paula Jones ügyében. Tripp ugyancsak cáfolta azt a vádat, hogy elárulta egykori barátnőjét, mondván, hogy „nem én keres­tem meg Monicát, ő keresett meg engem”, idézte az AFP. Bill Clinton, csakúgy mint Monica Lewinsky eskü alatt cá­folta, hogy viszonyuk lett volna. Ha Kenneth Starr ügyésznek si­kerül bebizonyítania, hogy az el­nök hazudott, Clinton ellen eljá­rás indulhat. 2 Magyar Nemzet KÜLPOLITIKAI HELYZET MEGDICSÉRTE a The New York Times Clinton elnök szóki­mondó pekingi állásfoglalásait az emberi jogokról és Tibetről. A keleti part tekintélyes újsága szerint a pekingi egyetemen mondott beszéd lehetett volna még „kihegyezettebb, de hatását Kínában nem lehet alábecsülni”. A lap szerint a csúcstalálkozó megállapo­dásai nagyrészt előre várhatók voltak és szimbolikus jellegűek, s ezeknél „sokkal fontosabb” a clintoni üzenet az emberi jogokról. A lap üdvözli és újításnak nevezi a kínai hatóságoknak azt a dönté­sét, hogy a két elnök televíziós beszédét teljes terjedelmében és cenzúra nélkül közvetítette. A lap szerint Peking valószínűleg így viszonozta az amerikaiaknak, hogy a hivatalos Washington, az olykor rendkívül erős otthoni bírálat ellenére is kitartóan törekszik a Kínához fűződő kapcsolatok javítására. A NEMZETKÖZI ÉLET központi témája vitathatatlanul a ko­szovói válság: sok nyilatkozat valószínűsíti a nyugati beavatko­zást, miközben egy szénbánya visszaszerzéséért a szerbek hetek óta a legsúlyosabb harcokat robbantották ki. Ezért figyelemre mél­tó, hogy az Európai Unió külügyminiszterei Luxemburgban óva­tosságot ajánlottak, s egyelőre az amerikaiak vezette diplomáciai erőfeszítésektől várják a harcok csillapítását. De a koszovói válsá­gon kívül a napi hírkrónika több eseménye és nyilatkozata érdemel figyelmet. Buzek lengyel kormányfő bírálta a hamburgi Der Spie­gelt, amiért a híres, ám nem mindig pontos hetilap kritikai szavak­kal illeti a lengyelek integrációs felkészültségét. Fontosabb ennél az olasz miniszterelnök teheráni útja - ő az első nyugati kormány­fő, aki húsz év óta az iráni fővárost fölkeresi­­, valamint Weizman izraeli államfő állásfoglalása arról, hogy Netanjahu miniszterelnök idő előtt írja ki a csak két év múlva esedékes törvényhozási válasz­tásokat. A kommentárok szerint a szókimondó 73 éves politikus így fejezte csalódottságát amiatt, hogy Netanjahu eleddig inkább fékezte, semmint serkentette a közel-keleti békefolyamatot. KIS TÚLZÁSSAL valóságos „magyar szám” a keddi Neue Zürcher Zeitung, hiszen a tekintélyes újság beszélgetést közöl Martonyi Jánossal, és két cikkben is ismerteti a budapesti jobbközép koalíció kormányprogramját. Mindkét beszámoló részletes és szak­szerű; a lap közép-európai szakértője az Orbán-kormány fő céljai között a munkahelyteremtést, a családok fokozottabb támogatását, a közbiztonság fokozását, a fiatalok képzési lehetőségeinek javítását, valamint az euroatlanti csatlakozási erőfeszítések sikeres folytatását és lezárását említi. Mind­ez a beszámoló, mind a lap gazdasági mel­lékletében megjelent, bécsi keltezésű tudósítás céloz arra, hogy „bi­zonyos konfliktuslehetőséget” rejt magában az energiaprogram, mi­vel a „stratégiai fontosságú” energiaüzemek nemzeti többségű tulaj­donlását szorgalmazza. (M. J.) Két törvénytervezet a magyar egyetemről Beugratott ET-politikus BUKAREST­­ A román hatalom egyértelmű behódolásaként könyvelte el a hétfői és a keddi román sajtó az RMDSZ múlt hét végi döntését, amely szerint a kormány lépéseit elegendő biztosítéknak tartja ahhoz, hogy bízzék a romániai magyar egyetem létesítésének lehetősé­gében. Az SZKT egyetemmel kapcsolatos határozatát úgy ér­tékelik, mint a romániai ma­gyar érdekvédelmi szövetség „zsarolását”. Ezt még tetézi az a tény, hogy korábbi határoza­tának megfelelően, az RMDSZ képviselőházi frakciója június 29-én benyújtotta a magyar egyetem alapításáról szóló tör­vénytervezetét, amelynek egy változatát június 16-án négy különutas képviselő már be­nyújtotta az állandó elnökség­nek, így most két RMDSZ- törvénytervezet vár sorára a tervezetekkel terhes parlamenti „előszobában”, s mert az okta­tási törvény módosítását sike­rült őszre napolni, nagyon úgy néz ki, hogy az egyetemi tör­vény majd csak utána kerül elő - ha előkerül. A lényeg az: mozdult vala­mi a kérdés megoldása felé. Egyelőre még az sem szegi az RMDSZ kedvét, hogy a román média kiforgatta Gunnar Jans­son, az ET volt romániai jelen­téstevője nemrégi nyilatkozatát a magyar egyetem létjogosult­ságával kapcsolatban. Frunda György RMDSZ-szenátor, ET- képviselő, aki jelen volt a nyi­latkozatnál, elmondta: román újságírók szegezték a finnorszá­gi svéd Janssonnak a kérdést: mit szól egy olyan romániai ma­gyar egyetemhez, ahol semmit sem tanulnak románul? Erre természetesen azt mondta: ilyet nem tudna elképzelni. A román média tehát beugratta a politi­kust, hogy most azt hangoztas­sa: Jansson is ellenzi a magyar egyetemet. Frunda ígérte, hogy összegyűjti a kérdés sajtóját és elküldi finnországi kollégájá­nak, hogy válaszoljon a durva provokációra. Az RMDSZ vezetőinek átvi­lágításával kapcsolatban az SZKT, idő hiányában köztes megoldást hozott: megbízta az operatív tanácsot, szólítsa fel a szervezet megválasztott, illetve kijelölt tisztségviselőit, tíz na­pon belül juttassák el politikai önéletrajzukat a tanácshoz. Eb­ben kötelezően ki kell térniük a volt securitatéval, illetve 1990 után a román hírszerző szolgá­lattal való kapcsolatukra, vala­mint a kommunista párttal való viszonyukra is. (cseke) Nemzetközi élet Amerikai rakéta iraki célpontra Egy F-16-os amerikai vadász­gép rakétát lőtt ki kedden egy iraki rakétaállásra, miután az irakiak radarral bemérték a terü­let fölött repülő négy brit Tor­nádó harci gépet, idézte a Penta­gon bejelentését az AFP. A Reuters a CNN-t idézve célpont­ként egy légvédelmi állást jelölt meg. Az amerikai hírtelevízió megjegyezte, hogy a négy brit harci gép rutinrepülésén az Irak számára tiltott repülési övezet­nek számító körzetet ellenőrizte. A brit védelmi minisztérium ké­sőbb megerősítette, hogy egy szövetséges gép rakétát lőtt ki egy légvédelmi rakétarendszerre egy rutinellenőrzés során az arab ország déli részén. Az inci­denst követően mindegyik szö­vetséges gép épségben vissza­tért támaszpontjára. 1998. július 1., szerda Mától Ausztria az EU soros elnöke Reformok és bővítés BRÜSSZEL­­ Mától fél éven át piros-fehér-piros zászló járul majd a tizenkét csillagos kék lobogó mellé az Európai Unió protokolleseményein: decem­ber 31-ig Ausztria látja el az EU soros elnökségét. Wolfgang Schüssel külügyminiszter sze­rint alapvetően két főbb célki­tűzés körül szerveződik a mun­ka: az EU-reformok előkészíté­se és a bővítés jelenti azt a ki­hívást, amely időigényében és jelentőségében egyaránt a leg­több teendőt fogja je­lenteni az osztrák diplomácia számára. Az „osztrák félév” bemuta­tásakor figyelmet keltett az a határozottság, amellyel Schüs­sel leszögezte: országa arra ké­szül, hogy még ősszel megkez­dik az érdemi tagfelvételi tár­gyalásokat a jelöltekkel a lezárt joganyagfejezetek némelyiké­ről. Tekintve, hogy korábban néhány tagállam ellene volt a joganyagvizsgálattal párhuza­mos tárgyaláskezdésnek, az osztrák fellépés meglepetést okozott. Schüssel indoklása er­re úgy szólt, hogy midőn a fél­éves elnökség előkészítéseként körbejárta az EU-fővárosokat, már nem tapasztalt ellenkezést a tárgyalásnyitás ötletével szem­ben. Az „osztrák félév” házi fel­adata persze szélesebb ennél. A legfontosabb az agrárpolitika és a támogatási alapok reform­jának, valamint az új költség­­vetésnek az előkészítése, leg­alább annyira, hogy januártól a következő (ezúttal német) el­nökség márciusig le tudjon zár­ni minden dossziét. Hasonlóan érzékeny téma annak tisztázása is, hogy „több” vagy „keve­sebb” Európa szolgálja-e az EU jövőjét. Októberben ennek megvitatására rendkívüli csúcs­ra is összegyűlnek a tizenötök vezetői, és Schüssel nem titkol­ta, hogy Bécs merre igyekszik majd a gondolkodást terelni: érvelése az EU előtt álló kihí­vások - a bővítés, a közös pénz, a közbiztonság és a kör­nyezetvédelem -, az együtt­működés fokozását igénylik. Azaz az osztrákok szerint jobb a „több Európa”, még ha eköz­ben indokolt lehet a tagálla­mok, régiók, helyi közösségek befolyását is növelni az erre ér­demes területeken. (fórus) Binder még bízik Nagymaros felépítésében A magyar szülők tiltakoznak (Folytatás az 1. oldalról) A tiltakozások ellenére a parla­ment kormánykoalíciós többsé­ge a törvényhozó testület keddi ülésén elvetette a magyar kép­viselők azon javaslatát, hogy a nemzeti párt törvénymódosító javaslatát vegyék le az ülésszak napirendjéről, így - előrelátha­tóan — csütörtökön végső sza­vazást tartanak a képviselők a nemzetközileg is bírált terve­zetről. Július Binder, a „bősi víz­mű atyja” bízik abban, hogy az új magyar kormány is betartja a hágai Nemzetközi Bíróság dön­téseit. Binder a szlovák rádió­nak adott nyilatkozatában rea­gált az új magyar kormány programjának azon részére, amely nem számol a nagyma­rosi gát felépítésével. Binder elismerte, hogy a hágai bíróság döntése nem mondja ki az „al­só gát megépítésének a kötele­zettségét”, de szerinte „ez derül ki a bíróság azon megállapítá­sából, hogy az 1977-es szerző­dés életben van, s ennek a szer­ződésnek a céljait meg kell va­lósítani”. A célok között szere­pel Binder szerint a hajózható­ság biztosítása a Duna érintett szakaszán, illetve a bősi erőmű csúcsra járatásának a lehetősé­ge, ami a „nagymarosi gát nél­kül lehetetlen”. Binder nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy új tárgyalások kezdőd­­jenek a vízmegosztás kérdésé­ről, bár szerinte megfelelő mennyiség kerül a régi meder­be, illetve a Duna mellékágai­ba, ami „különösen akkor lenne igaz, ha a magyarok további fe­nékküszöböket építenének”. Az egyetlen szlovákiai ma­gyar napilap, az Új Szó viszont arról informálja olvasóit keddi kiadásában, hogy a „közelmúlt­ban válságstáb tanácskozott a dunai vízügyi vállalatnál”, mi­vel „a síkság fölé magasodó mintegy 12 méter magas csator­nafalon a víz teherautónyi nagy­ságú felületen elmosta az asz­faltburkolatot”. A hírt nem ta­gadta Ján Blahuta, a vállalat bősi üzemének igazgatója sem­, csak annyit mondott el, hogy a hiba Doborgaz magasságában a tározó falán keletkezett, ahol a munkálatokat a „magyar fél vé­gezte, tehát nyilván ők végezték rosszul a dolgukat”, ugyanakkor azt is elmondta az igazgató, nem tekinthető balesetnek ami történt, s a felvízcsatorna és a Duna medre közé szorult három falut semm­ilyen veszély nem fenyegette. (neszméri) Új izraeli védelmi doktrína Izrael hozzálátott, hogy védel­mének stratégiai doktrínáját a világ és a Közel-Kelet új geopo­litikai realitásaihoz igazítsa - ír­ta az AFP. A Háárec szerint ez a mun­ka január óta titkos helyen fo­lyik, nyolcvan-kilencven titkos­­szolgálati és vezérkari tiszt, tu­dós, illetve kormányzati és par­lamenti tisztségviselő bevonásá­val. A még az ötvenes évek ele­jén kidolgozott jelenlegi straté­giai doktrína átalakításra szorul a hidegháború utáni feltételek és a közel-keleti békefolyamat sa­játos problémái tükrében. A nyáron rendkívüli ülésszakot tart a duma Napirenden a válságkezelés Rendkívüli ülésszakot hívott össze július közepére az orosz alsóház, hogy megvitassa a kor­mány stabilizációs programjá­hoz szükséges törvényterveze­teket. Az állami duma szerdán hallgatja meg Szergej Kirijen­­ko miniszterel­nököt a kormány válságkezelő programjáról­­ kezdi meg az előterjesztett csaknem kéttu­catnyi tervezet megvitatását, je­lentette az MTI. A duma el­nöksége kedden­­úgy döntött, hogy a tavaszi-nyári ülésszak a ter­veknek megfele­lően e hét végén befejeződik, s a honatyák válasz­tókörzetükben folytatják mun­kájukat. Július 15-én és 16-án viszont Moszkvá­ban rendkívüli ülést tart a duma, hogy második és harmadik olva­satban is megvitassa az új adó- és szociális törvényeket. Sze­­leznyov házelnök közölte, a honatyák augusztusban is haj­landók újabb ülé­sezésre. A Kirijenko­­csomag megva­lósításától csak­nem 50 milliárd rubel megtakarí­tást, nagyobb adóbevételeket, s kiegyensúlyozott költségvetést re­mél az orosz ve­zetés, továbbá azt, hogy a duma kedvező reagálá­sa esetén a Nem­zetközi Valuta­alap rábólint a Moszkva által kért 10-15 mil­liárd dolláros ké­szenléti hitelre. Ezzel léleg­zetvételnyi SZU-,­ nethez jutna az orosz gazdasági vezetés, stabili­­zálhatná a be­e­geskedő rv helyzetét, s új lendületet ?d­na a jó ideje megtorpant a sági reformoknak. Groznij fenyeget A grozniji EBESZ- misszió mandátumáról csakis az orosz szövetsé­gi hatóságok jogosultak dönteni, s Csecsenföld nem lehet az ENSZ tagja, mivel az Oroszországi Föderáció része, reagált az orosz külügyi szóvivő a csecsen külügyminisz­ter előző napi sajtóérte­kezletére. Movladi Udugov arra figyelmez­tette az EBESZ-t, hogy csecsenföldi missziója tevékenységéhez július közepéig be kell szerez­nie a csecsen hatóságok hozzájárulását, és azt is közölte, hogy Csecsen­föld az ENSZ tagállama kíván lenni. Egy év elég volt Kína „megdicsőüléséhez ” Fényt vesztett Hongkong Egy évvel ezelőtt, amikor 1997. július 1-jére virradóra a brit koronagyarmat, Hongkong Lon­don fennhatósága alól visszakerült Kínához, gazdasági elitje igencsak „lesajnálóan” beszélt az anyaország üzleti életéről. Azt tervezték, ők tanítgatják majd a modern kapitalizmus tudomá­nyára kínai partnereiket, ám alig egy év múltán sokkal visszafogottabbak a hongkongi megnyi­latkozások. Érthető, hiszen miközben a pekingi veze­téssel a kínai gazdaság továbbra is hét-nyolc százalékos ütemben növekszik, s az új kor­mányfő, Csu Zsung-csi egyelőre sikerrel áll el­len a rá nehezedő nyomásnak is, hogy értékelje le a jüant. Hongkongot - 1985 óta először - re­cesszió sújtja. A múlt év októberében éppen a hongkongi tőzsde összeomlása „adta meg a je­let” az ázsiai válságspirál beindulásához. Az­óta az 1984-et követő időszakban a legmaga­sabbra szöktek a kamatlábak, 40 százalékkal estek az ingatlanárak, s az elmúlt tizenöt éves átlag több mint kétszeresére, hétszázalékosra nőtt az év elején még csupán 2,8 százalékos munkanélküliség. Sokan azt hitték, minden rendben lesz, ha Kína betartja a szavát, és nem avatkozik a tarto­mány ügyeibe. Csakhogy ennek éppen az ellen­kezője történt. Peking ígéretéhez híven az el­múlt egy évben messzemenően tiszteletben tar­totta Hongkong autonómiáját - ott a közelmúlt­ban még szabad választásokat is rendezhettek, amelyeken a demokrácia párti erők egyértelmű győzelmet arattak. A tartomány mentes maradt a pekingi viszonyokat behálózó korrupciótól, sőt az anyaország azt is megakadályozta, hogy cégei a politikai támogatásra számítva ki­játsszák a helyi üzleti élet szabályait. Sőt ex­portbevételei révén a gyengélkedő hongkongi dollárnak is védelmére kelt. Peking mindezzel két legyet ütött egy csapásra. Vitathatatlanul sokat nőtt a hongkon­giak szemében, akik annál inkább kiábrándultak saját „tehetetlen” vezetőikből, mindenekelőtt az üzletemberből Peking jóvoltából a tartomány élé­re került Tung Csi-huából. Az üzleti elit immár az állami kézben lévő kínai óriások, többek kö­zött a Bank of China nagyobb beleszólását sürge­ti. S miután a délkelet-ázsiai válság visszavetette a térségbeli turizmust, sokan az anyaországból remélnek több látogatót, máris alkalmat adva Pe­­kingnek arra, hogy enyhítsen a beutazások enge­délyezési gyakorlatán, amit éppen a kínai áradat­tól tartó hongkongiak aggályai miatt szabott a múlt évben igen szigorúra. Sőt, míg korábban a helybeliek több mint 70 százaléka ítélte el élesen az 1989-ben a Tienanmen téren történteket, ma már csak 55 százalék vélekedik hasonlóképpen, a többiek elbizonytalanodtak. A hongkongi kérdés érzékeny és sikeres ke­zelésével Peking egyúttal nemzetközi imázsán is jelentősen javítani tudott - talán nem véletlen, hogy Bill Clinton amerikai elnök éppen a tarto­mány visszaadásának egyéves évfordulóján uta­zott kilencnapos látogatásra Kínába -, amellett látványosan igazolta az „egy ország, két rend­szer” modell működőképességét. Azét a model­­lét, amit Tajvan „visszatérése” esetén is a politi­kai megoldás eszközéül kínál. Hongkong számára viszont a kínai önmeg­tartóztatás azt jelenti, hogy jórészt önmagának kell megoldania a gondjait. Tung Csi-hua és csapata ugyan bizakodó, véleményük szerint a régióban Hongkong lesz az első „ország”, amely ismét erőre kap, ehhez azonban sikerre kell vinniük a június 22-én bejelentett gazdasági válságprogramot. Ám a nemzetközi pénzügyi körök elvesztegetett bizalmát akkor sem lesz könnyű visszaszerezni. (simon)

Next