Magyar Nemzet, 1998. augusztus (61. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-08 / 185. szám

32 Az UNESCO ötlete volt a felújítás Helyreállítják Isztambul zsidónegyedét Annak idején Mehmet Fatih török szultán hívó szavára jöttek zsidó családok Mace­dóniából, miután 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, aztán a század végén Spanyolországból fogadtak be menekülte­ket. A vallási tolerancia szellemében év­századokig éltek itt együtt muzulmán törö­kök, ortodox-keresztény görögök, örmé­nyek és mózeshitűek. S lett Bálát a város zsidónegyede. Fokozatosan ideköltöztek hitsorstársaik Portugáliából, Olaszország­ból, Rodosz szigetéről is. Az Aranyszarv­nak ez a része így lett az akkori oszmán bi­rodalom „multikulturális” világának tükör­képe. Aztán változtak az idők. A múlt szá­zadban a jómódúak beköltöztek Isztambul elegánsabb negyedeibe, a szegényebbek maradtak, s 1948 után kivándoroltak, jó­részt Izraelbe. Ma összesen hat zsidó él a Bálát városrészben. Az eltávozottak helyé­re törökök húzódtak ide. De a negyed, ha kopottan is, megőrizte történelmi képét, mi több, ez a város egyetlen része, amely egé­szében megmutatja tradicionális egységét. A UNESCO szakértői már régebben töprengtek azon, hogy miként lehetne megóvni ezt a negyedet. Szándékuknak lendületet adott a Habitat II. konferenciá­ja, amelyet éppen Isztambulban tartottak. Ezen négyen­­ az UNESCO embere, a konferencia egyik francia küldötte, az Anatóliát tanulmányozó francia intézet építész szakértője, valamint a kerület polgármestere - összedugták fejüket, mi­ként lehetne Isztambulnak ezt a „homo­gén” részét helyreállítani. Nem csak azért gondoltak erre, mert őrzi a hagyo­mányokat, látványa is egységes, épületei, ellentétben más negyedekével, mind­össze háromemeletesek, és az 1870-es tűzvész után nem fából, hanem kivétele­sen téglából építették újjá. Mindent együttvéve érdemesnek tartották arra, hogy leromlott állapotából eredeti formá­jában helyreállítsák, s egyben kellemessé tegyék lakóinak életét. A tervek szerint egyelőre 225 házat újítanak fel, s ehhez földközi-tengeri prog­ramjából ötmillió ECU-t ajánlott fel az Eu­rópai Unió - azzal a feltétellel, hogy a tö­rök kormány is ad kedvezményes hitelt a háztulajdonosoknak. Vagyis mindenkinek, EU-nak, kormánynak, lakóknak egyaránt erőfeszítéseket kell tenniük a szép terv végrehajtásáért. A polgármester már bele is vágott. Saját költségvetéséből megkezd­te a villamos vezetékek lerakását, a vízel­látás korszerűsítését, és kezdi megszervez­ni a lakosságot a részvételre, a munka el­lenőrzésére. Igaz, a kezdeményezésnek vannak ellenzői is. Sajtójelentések szerint egyes helyi építészek kifogásolják azt, hogy a negyedet egyszerre szanálják, és ne ragaszkodjanak az „egy ház-egy építész” elvhez. Mások az Európai Unióval szem­ben akarják az elutasítással rosszallásukat kifejezni, amiért a szervezet húzza-halaszt­­ja Törökország felvételét. Pedig jó lenne sietni, mondják a szakértők, mert egyes házak már romos állapotban vannak, és ha sokáig várnak, nem lesz mit helyreállítani ebben a történelmi negyedben. T. I. Készülődés a tűzijátékra A Gellérthegy lábánál már javában folynak az előkészületek az augusztus 20-i esti látvá­nyosságra, a tűzijátékra mt­-fotó Torna alatt nő az ember Svájci felfedezés A Cantienica elnevezésű torna nyomán megnő az ezzel foglala­­toskodók testmagassága - jelen­tette a német DPA hírügynökség az egyik svájci tévéadóra hivat­kozva. A hír szerint az illető adó egyik riporternője a kamera előtt is kész volt ellenőrizni a növeke­désre vonatkozó ígéretet, és leg­nagyobb csodálkozására az egy­órás magánfoglalkozás után ép­pen két centiméterrel volt maga­sabb, mint előtte. A „Cantienica­­módszer a testformáért és tartá­sért” Benita Cantieni zürichi fitness-stúdió-tulajdonos találmá­nya. A hölgy hamarosan könyv­ben is közreadja módszerét. Magyar Nemzet 1998. augusztus 8., szombat Akinek a víz szerencsét hozott Ünnepel a hollywoodi sellő Még mielőtt az első filmjét for­gatta volna, képei a második világháború alatt már ott voltak amerikai katonák százezreinek ruhaszekrényében. Az MGM filmstúdió sztárszerepre szer­ződtette a sikeres úszónőt, és gondoskodott róla, hogy fény­képét nagy példányszámban terjesszék. Rövid idő alatt igazi kasszasiker lett a filmgyártók számára. Pedig nehezen adta fejét filmezésre. „Ameddig a vízben vagyok, addig O. K., de a filmben mégsem lehetek ál­landóan a vízben” - volt a sza­va járása Esther Williamsnek, aki szombaton ünnepli 75. szü­letésnapját. A háború alatti és utáni években a filmjei nem­csak az Egyesült Államokban, hanem sok más országban is hozzásegítették az embereket ahhoz, hogy megfeledkezzenek az élet nyers realitásairól. A „hollywoodi sellőként” ismert Esther Williams-nek ezenkívül is sokféleképpen sikerült elad­nia magát: egyebek között für­dőruhák és úszómedencék ké­szítésével és forgalmazásával is foglalkozott. Három férje volt, és több gyermeket szült - írta a német DPA. ISMÉT EGY BIZONYÍTÉK ARRA, HOGY A MAGYAR NEMZETET ÉRDEMES OLVASNI Minden olvasónknak 50 schilling ajándék! ^ Ízelítő a Gänserndorfi Safarit és Kalandpark nj, 1998-as programajánlatából: Egyórás körutazás saját személyautóval a szabadon élő állatok ' birodalmában! 1 ' | •" Félóránként 4 szenzációs nemzetközi show a Kalandparkban! Simogató állatkert, fehér- és aranytigrisek indiai templomromok |j K’HmNj között, játszótér, labirintus! ^ ■ jjj ■ *■ Új Ázsia-szektor! Közép-Európa legnagyobb elefántkifutója! Koros hölgy díszkísérettel Az asszonyság ugyan kissé túl­koros, mégis sokan kíváncsiak rá. Megtalálásának 90. évfordu­lóján, pénteken a hadsereg pán­célautója vitte át motoros rend­őrök díszkíséretében „a legidő­sebb osztrák hölgyet”, a Wil­­lendorfi Vénuszt a bécsi Termé­szettudományi Múzeumból a schönbrunni kastélyba. A mind­össze 11 centiméter magas, 25 ezer éves szobrocskát eddig páncélszekrényben őrizték, és csak másolatait állították ki. Most az MTI szerint az eredetit mutatják be Az ember négymil­lió éve című kiállításon szep­tember 27-ig. Kamion sofőr nélkül Vezető nélkül gurult egy acéllal megrakott negyventonnás ka­mion négy kilométeren át 80 ki­lométeres sebességgel Hannover közelében az autópályán, de cso­dával határos módon nem oko­zott tömegszerencsétlenséget, hanem magától leállt, miközben csak a szalagkorlátot sértette meg. A német hírügynökség je­lentése szerint a kamion sofőrje kiesett a vezetőülésből, vélhe­tően azért, mert rosszul lett. Sze­rencsére a dízelmotor egy emel­kedőn leállt. A kamionsofőr két órával később azonban belehalt a zuhanás során szerzett súlyos sérülésekbe. S46S-8513 OlvasóSarok Meddig tart a kánikula? Valamennyien, akik a városban rekedtünk és nem hűsölhetünk nyakig vízben, már-már úgy érezzük, hogy elviselhetetlen a meleg. Ugyanakkor emlékezünk még arra, hogy egy hónappal ezelőtt még dideregtünk is. Mi a véleménye a szakembernek, va­lóban szeszélyes nyarunk van? — kérdeztük Bánfai Erzsébet meteorológust, az Országos Me­teorológiai Intézet ügyeletesét. - Valóban változatos a nyári időjárás. Június első tíz napja az átlagnál melegebb volt, előfor­dult, hogy harminc foknál ma­gasabbra emelkedett a hőmérő higanyszála. A korai felmelege­dést egy július közepéig tartó, változékony, csapadékos időjá­rás követte, átlag alatti hőmér­sékletekkel. Ezután megjött az igazi nyár, sok napsütéssel, har­minc fok fölötti átlaghőmérsék­letekkel. Augusztus harmadi­kén, hétfőn pedig a 36,1 fokos fővárosban mért hőmérsékleti maximum 36,7 fokra módosult. - Akkor az idei nyár rendkí­vüli hőséget zúdított a nyakunk­ba? - Ezt nem mondanám. Az elmúlt négy-öt év átlagában tar­­tósabb volt a meleg, mint idén... - Milyen időjárásra számít­hatunk a következő hetekben? - Valószínű, hogy még két hétig zavartalan nyári időjárásra számíthatunk. Augusztus huszadi­ka táján azonban megszokott vál­tozás következik be, huszonhárom fok körüli nappali hőmérsékletek­kel és erős éjszakai lehűlésekkel. - Mennyire pontosak az előrejelzéseik? - A rövid távú négy-öt-hat napos prognózisainkban olyan eltérések adódtak, hogy amíg a változás tényét nagy biztonság­gal állapítottuk meg, addig an­nak időpontját és mértékét nem mindig sikerült eltalálni. S érte­lemszerűen minél távolabb ha­ladunk az időben - harminc nap, hat hónap -, annál nagyobb lehet az eltérés a valóságtól. - Sokan kérnek tájékozta­tást a szolgálattól? - A nyár eleji, gyorsan vál­takozó fronthatásokat hozó idő­szakban sokkal többen hívtak fel bennünket. A mostani csen­desebb forgalom egyrészt annak köszönhető, hogy sokan éppen nyaralnak. Másrészt már volt ideje szervezetünknek alkal­mazkodni a tartós meleg elvise­léséhez. (h. á.) A teljes napfogyatkozás nálunk is látható lesz Jó üzletnek ígérkezik a csillagászati jelenség Teljes napfogyatkozás lesz lát­ható Európa és Ázsia bizonyos sávjában, így Dél-Magyarorszá­­gon 1999. augusztus 11-én—je­lentette be az amszterdami csil­lagászati obszervatórium. Mint az MTI az osztrák hírügynökség anyaga alapján közölte, a követ­kező hasonló látványosságra az­tán pontosan 82 esztendőt kell várni, mert csak 2081-ben lesz újra ilyen. A jövő évi napfo­gyatkozásnál a Hold teljes mér­tékben a Nap elé kerül, s árnyé­kát viszonylag kis területre veti. Az e területen lévő emberek tel­jes napfogyatkozást látnak, s megpillanthatják a jelenség rö­vid ideje alatt - hazánkban a dé­li órákban, mintegy két és fél percre - a legfényesebb égites­teket is. A Hold teljes árnyékán kívül, de ahhoz közeli sávban tartózkodóknak meg kell elé­gedniük a részleges napfogyat­kozás látványával, távolabb pe­dig semmit sem észlelnek majd. A teljes napfogyatkozást okozó árnyék az angliai Cornwalltól Belgium déli részén, Luxembur­gon, Münchenen, Salzburgon és Grazon át ér óránként 2000 ki­lométeres sebességgel Magyar­­ország délnyugati és déli része felé, hogy Pakisztán és India fe­lé vonuljon tovább. Európában legutóbb 1961-ben volt teljes napfogyatkozás. Idén február végén Panama, Kolumbia és Venezuela egyes területein volt hasonló égi jelenség, s Kolum­bia északi részén mintegy 200 ezer turista volt kíváncsi rá. Régebben tartottak a napfo­gyatkozástól, mert vészjósló je­let láttak benne. Ezek az idők még nem mindenütt múltak el, így 1983-ban Indonéziában a várandósoknak javasolták, hogy ne menjenek a szabad ég alá. Európában azonban 1999-ben elsősorban a csillagászati jelen­ség üzleti kiaknázása áll majd előtérben: már most több euró­pai planetárium kínál a napfo­gyatkozás veszélytelen megfi­gyeléséhez alkalmas szemüve­geket, s alighanem minden érin­tett város megpróbálja majd ma­gához édesgetni a turistákat. A búcsú Vannak témák, amelyekkel nem szívesen foglal­kozik az ember. Ilyen például a halál. Nem azért, mert „tabu” a téma, de nem szívesen gondol senki az elmúlásra. Faluhelyen azonban más a helyzet, ott hallottam már ilyen megnyilatkozást is: „Szép halála volt!..." A halál persze sose szép. De azért meg lehet barátkozni a gondola­tával. Az én falumban például úgy várták egy­­egy idősebb családtag halálát, mint valami jele­sebb ünnepet. Készültek rá. Emlékszem, benyitott egyszer a portánkra a szomszédasszony s elpityeregte, hogy a férje a ha­lálán van. Napokon belül meg is halt. De előbb Te­­ca néni, a felesége elkészítette az „útra”. Egy őszi délután történt az eset, amikor messzire elhallat­szott a harangszó és a kutyaugatás. János bácsi, a gyengélkedő a gang lépcsőjén ült s egy kézmozdu­lattal odaintette a feleségét. „Alighanem mennem kell, Tecám...” Az asszony hozta a nagy lavórt, le­húzta a férje papucsát, belerakta a lábát és meg­mosta. Gyenge morzsolgatás­sal mosogatta, hogy tiszta lábbal és tiszta lélekkel álljon majd az úr elé, aki maga elé parancsolja. Aztán kiöntötte a vizet a lavórból, s leült a párja mellé, így várták az estét. A természettel állandó kapcsolatban élő nép­réteg együtt él a halál gondolatával, mert tisztá­ban van az élet törvényeivel. Csak azoknak ne­héz megbarátkozni az elmúlással, akik álmokat kergetve a felhőkben járnak. Az ábrándozóknak, mert azoknak már a halál előtt meg kell ismer­niük a kiábrándulás szörnyű kataklizmáját, ami még a halálnál is szörnyűbb. Az életnek a kiáb­rándulás az igazi drámája. Belegondolok, érhette-e nagyobb csapás Don Quijotét, amikor öregkorában rádöbbent arra, hogy nagyszerű paripája tulajdonképpen egy so­vány gebe, s hogy teljesen felesleges és hiábava­ló volt a szélmalommal vívott harca meg a szel­lemekkel való viaskodása. Hogy ezenközben Dulcinea se a szívek királynője, s nem várúrnő, hanem csak egyszerű cseléd, az már csupán a sors fintora. Ráadás. Juhász Gyula írt erről egy drámai költe­ményt (Don Quijote halála), ennél keserűbb ol­vasmány ritkán akad az ember kezébe. Újra olvasva most magam is feltettem a kérdést: még­is miért a harc, ha a vége mindig kudarc? Hol az élet, a lét igazsága és mi az értelme? Mert ha nincs, akkor mi adhat nekünk, halandóknak re­ményt és erőt ahhoz, hogy szembenézzünk az el­múlás rémségével? A szeretet. Mert a szeretet az élet! - mondják a bölcsek, az együgyűek, a tisztánlátók és az Is­ten szavát hallók. Ha szeretet van bennünk, ak­kor az elmúlástól sem kell félnünk. Gyakran visszatérő emlék bennem is: ül a nagyapa otthon a vadszőlővel befuttatott gan­gon, s Szüle meghozza a lavórt, hogy megmossa a lábát, így készült a nagy útra. Olyan ünnepé­lyes és megrázó a pillanat, hogy apám leveszi a kalapját és sírni kezd. A nagyapa észreveszi ezt, s hogy feloldja a feszültséget, azt mondja: „And­ris fiam, ne felejtsd el megitatni a lovakat..." Csak ennyit szólt. Másnap meghalt. Illés Sándor

Next