Magyar Nemzet, 1998. augusztus (61. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-01 / 179. szám

1998. augusztus 1., szombat A NATO-bővítésről a brit felsőházban Rugova háttérbe szorul, erősödnek a radikálisok London nem zárná be a kaput Amerikai „puccs” Pristinában (Folytatás az 1.oldalról) A másik amerikai diplomata, Richard Miles belgrádi nagykö­vet közben Pristinában tanács­kozik a koszovói albánság veze­tőivel, de az ottani szerbek kép­viselőivel is. Hill egyébként a napokban szinte szünet nélkül ingázott Belgrád és Pristina kö­zött, akkor is, amikor az európai hármas próbálkozott meg a köz­vetítéssel. (Az EU delegációja egyébként szép ígéretekkel tá­vozott.) Az amerikai közvetítő még a Koszovói Felszabadítási Had­sereg képviselőivel is tanácsko­zott azzal a céllal, hogy egy tárgyalási platform köré tömö­rítse az albán politikai erőket. Ennek érdekében az Egyesült Államok kisebb „puccsot” haj­tott végre a koszovói politikai színtéren: Rugovát kissé háttér­be szorítva a radikálisabb erő­ket juttatta nagyobb befolyás­hoz. Közben meg kellett kicsit regulázni a KFH-t is, nehogy megerősödjön a meggyőződés, hogy csak fegyverrel lehet ren­dezni a koszovói kérdést. (Erre volt jó a legutóbbi szerb offen­­zíva.) Magyarán, az Egyesült Államok a koszovói albánokat tárgyalásokra képessé igyeke­zett tenni. Már alakul is az új, egységes albán tárgyalócso­port. A megoldást ugyanis ép­pen annyira hátráltatja a túlzott albán radikalizmus, mint Milo­­sevics. Igaz, Iiehinger német diplomata, az EU-trojka tagja szerint Milosevics „növekvő flexibilitást” mutat a koszovói önkormányzatra vonatkozó ja­vaslatok iránt. Zschinger is úgy látja, hogy egységes albán kül­döttségnek kell megalakulnia, a KFH részvétele nélkül viszont ilyen csoport - sem pedig plat­form - nem hozható létre. Úgy látszik, hogy Belgrád mégis tárgyalna olyan delegációval, amelynek tagjai között a KFH-t képviselő politikusok is helyet kapnának. A nemzetköziek nem először mutatnak rá arra, hogy a koszovói háború költsé­geit (naponta egymillió márka) Belgrád nem tudja sokáig vi­selni, s ez is a megoldás felku­tatására serkenti Milosevi­­csékat. A terepen a helyzet egyelő­re nemigen támasztja alá a köz­vetítők bizakodó értékeléseit. A hadműveletek nem álltak le, a menekültek újabb tömegei kel­nek útra, ismét ezreknek veszett nyomuk, mint Boszniában is annak idején. Az albán segély­felhívások élelmet, ruhaneműt kérnek, biztonságos folyosót is a menekülésre a lerombolt tele­pülésekről. A helyszíni jelenté­sek etnikai tisztogatásról be­szélnek. Rugová is a rohamosan súlyosbodó - eszkalációval fe­nyegető - helyzetre hívta fel a figyelmet pénteki sajtóértekez­letén, s gyors beavatkozást kért a világtól. Ilyen feltételek kö­zött nem lehet eredményesen tárgyalni, tette hozzá. A Koszo­vói Tájékoztatási Központ érte­sülése szerint elaknásították a jugoszláv-macedón határ egy szakaszát is. Albánia felé már korábban aknákat telepítettek. Podgorica közben Belgrád tudomására hozta, hogy a mon­tenegrói kormány megszakít minden kapcsolatot a szövetsé­givel, amíg „nem módosítják a kabinet összetételét”. Crna Gora ugyanis nem ismeri el a Bula­­tovics vezette kormányt. Sebestyén Imre * A NATO minden eddiginél határozottabban a politikai ren­dezést részesíti előnyben Koszo­vóban, mert egyrészt a szövet­ség katonai vezetése húzódozik a helyszíni bevatkozástól, más­részt a súlyos katonai vereséget szenvedett koszovói albánok a jelek szerint tárgyalásokra ké­szülődve rendezik soraikat - vált ismeretessé pénteken Brüsszel­ben a NATO-hoz közel álló dip­lomáciai forrásból. Az atlanti szövetség már he­tek óta tanulmányozza a térség­beli katonai beavatkozásra kí­nálkozó lehetőségek széles ská­láját, amelyen a menekültek áramlásának ellenőrzés alatt tar­tásától kezdve a meghatározott szerb célpontok ellen intézendő légitámadásokig számos válto­zat szerepel. Brüsszeli NATO- források szerint azonban közvet­len katonai beavatkozásra sem­miképpen nem lehet számítani az augusztus 16. és 20. között esedékes - már régóta tervezett - szövetségi hadgyakorlat előtt. A NATO katonai vezetése nem szívesen vállalkozna szá­razföldi csapatok felvonultatá­sára az albán-koszovói határ térségében sem, mert az akár húszezer katona mozgósítását is szükségessé tenné, mégpedig nehéz, hegyvidéki terepen, ahol a helyi lakosság ellenséges ma­gatartásával is számolni kellene - közölték az MTI-vel brüsszeli diplomáciai források. A NATO-bővítés egyik legkér­désesebb eleme Magyarország, amelynek nincs tengerpartja, s a jelenlegi bővítési kör után az at­lanti szövetség történetének első olyan tagja lesz, amely száraz­földön sem érintkezik egyetlen másik tagállammal sem, közölte pénteken az MTI jelentése sze­rint a brit védelmi minisztérium felsőházbeli képviselője. A brit törvényhozás felső kamarája, a Lordok Háza pénteken, a nyári szünet előtti utolsó napon szen­telt vitanapot Magyarország, Csehország és Lengyelország NATO-csatlakozásának. Lord Gilbert, a védelmi tár­ca hadfelszerelési államminisz­tere, aki a kormány nevében a vita alapjául szolgáló beszámo­lót megtartotta, külön kiemelte a Magyarország felvételével előálló sajátos geostratégiai helyzetet. A szónok azonban úgy vélekedett, hogy Magyaror­szág szomszédsága „nyugaton, északon és délen baráti semle­ges országokból áll”, s nem va­lószínű, hogy ezek az országok megtagadnák az áthaladást terü­letükön, ha a NATO-nak Ma­gyarország védelmére kell kel­nie. Ennek az az egyszerű ma­gyarázata, hogy a kérdés „e szomszédos országok saját biz­tonságát is érintheti”, tette hoz­zá vitaindítójában a brit főrendi kormánytag. A felsőházi vitában - amely­ben egyébként mind a kormány­­párti, mind az ellenzéki oldal tá­mogatta a bővítést - a legélén­kebb polémia a költségekről alakult ki. A hozzászólók meg­kérdőjelezték a Lord Gilbert ál­tal idézett, tíz évre vonatkozó és másfél milliárd dollárról szóló becsléseket, mondván: a forga­lomban lévő költségszámítások között csillagászati különbségek mutatkoznak. Az egyik konzervatív fel­szólaló ennek illusztrálására emlékeztette a lordokat arra, hogy az amerikai tervezőműhe­lyekből kikerült előzetes adatok között szerepel százmilliárd dollárt jóval meghaladó bővítési költségbecslés is. Ellenzéki oldalról elhang­zott, a három tagjelöltnek nem szabad elfelejtenie: a NATO változatlanul katonai szervezet, s nem politikai klub, és az új tagoknak képesnek kell lenniük az érdemi hozzájárulásra a szervezet védelmi kapacitá­sához. Mind Lord Gilbert, mind a vitában felszólalók egyetértettek abban, hogy az első bővítési kör után nem szabad végleg ismét bezárni a kapukat, sőt, az egyik felsőházi tag kijelentette: védel­mi képességei és stratégiai súlya alapján Romániának már most helye lehetne az új tagjelöltek között. Ezzel kapcsolatban el­hangzott az a bíráló vélemény is, hogy a NATO-bővítés kiter­jedéséről szóló döntés gyakorla­tilag a szűk körű első fordulót pártoló Egyesült Államok dön­tése volt, szemben az öt ország felvételét támogató többségi eu­rópai állásponttal. A palesztin-izraeli alku tárgya változatlan Újabb csúcstalálkozó? Az izraeli Jediót Ahronót tudo­mása szerint lehetséges, hogy a közeljövőben izraeli-palesztin csúcstalálkozót tartanak. Benjá­min Netanjahu izraeli kormány­fő és Jasszer Arafat palesztin el­nök a sokat vitatott ciszjordániai csapatkivonásról tárgyalna, írta a lap pénteki számában. Péntek­re virradóra újabb tárgyalási forduló ért véget eredménytele­nül az izraeli és palesztin tár­gyalóküldöttség között. A palesztin küldöttséget ve­zető Saeb Erekat szerint lehet­séges, hogy a felek a jövő héten tovább alkudoznak, a paleszti­nok mindazonáltal csak azután döntenek a tárgyalások folytatá­sáról, hogy Jasszer Arafat szombaton visszatér törökorszá­gi látogatásáról. Az alku tárgya továbbra is a 13,1 százalékos amerikai javaslat. Sajtójelenté­sek szerint Izrael az érintett te­rület három százalékát szeretné természetvédelmi területté nyil­vánítani, s az ugyan palesztin közigazgatás alatt állna, de ott a palesztinok nem építkezhetné­nek. A palesztin fél elutasítja ezt a megoldást, és az amerikai javaslatot változatlan formában szeretné elfogadtatni. y­M HÍRKER Rt. HÍRLAPÁRUS MUNKAKÖRBE budapesti lakosok jelentkezését várjuk! ^HÍRJKE^t^ Budapest IX. ker. Dandár u. 9-13. (Janó Gabriella) KRÉTA Agia Pelagia APARTMANHOTEL REPÜLŐVEL Aug. 13., 20., 27. 1 hét 52 900 Ft/fő 2 hét 69 900 Ft/fő 12 éves korig gyerekkedvezmény! Félpanzió, bérautó előre rendelhető. Olasz, spanyol, horvát, görög apartmanok, szállodák. INTERCONTACT UTAZÁSI IRODA 1075 Bp., Wesselényi u. 2. Tel.: 267-5531, 322-0073 (9.00-17.00) RÁDIÓ m­m.1­­BRIDGE E-mail: bridge@radiobridge.hr Telefon: 20-102-98 A VESZPRÉMI ÉRSEKI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA pótfelvételt hirdet az 1998-99-es tanévre HITTANÁRI SZAKRA, nappali tagozatra. A pótfelvételi vizsga időpontja: 1998. augusztus 17. 9 óra. Érdeklődni lehet: a 88/426-1­16-os telefonszámon, vagy levélben: 8200 Veszprém, Jutasi út 1 8/2. IZI ventilátorok és lámpák FRISS LEVEGŐ ÉS FÉNY Klasszikus MINŐSÉG, Modern A 3 ÉV GARANCIA Több modell Viszonteladókat és szín is kiszolgálunk Ventilátor lámpa nélkül: 13 440+áfa Ventilátor lámpával: 15 920+áfától IZI LUX KFT. 1066 Budapest, Jókai u. 8. Tel.: 331-4121 Fax:312-4479 Ipartelepen belül, őrsöt! 1770 nv alapterületű, | | utcáról külön megközelíthető, kétszintes ||| | és 1800 nv alapterületű kétszintes | | ÉPÜLETRÉSZ ÖNÁLLÓ KÖZMŰVEKKEL | | SÜRGŐSEN ELADÓ. | Telefon: 261-4571 || Nemzetközi élet Bírálat a kormánynak Lebegy már nem pártelnök Alekszandr Lebegy kraszno­­jarszki kormányzó pénteken megvált az általa alapított Orosz Népi Republikánus Párt (RN­­RP), valamint a Becsület és Ha­za mozgalom elnöki tisztségé­től, mivel az orosz törvények ér­telmében állami alkalmazott nem tölthet be vezető tisztsége­ket politikai szervezetekben. Lebegy nyitóbeszédében kifej­tette, hogy a legfontosabb kér­dés a hatalomé. Szerinte az or­szág jelenlegi vezetésének min­denképpen távoznia kell. Élesen bírálta a stabilizációs progra­mot, mondván, hogy a rubelt legfeljebb fél évre mentették meg a leértékeléstől. A 2000- ben esedékes elnökválasztásról szólva Lebegy elutasította, hogy felfedje kártyáit. (Elemzésünk az oroszországi helyzetről a 4. oldalon) Ukrán—IMF megegyezés A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Kijevben tartózkodó vizsgálóbi­zottsága megegyezett az ukrán kormánnyal az Ukrajnának nyújtandó hároméves, két-két és fél milliárd dolláros kiterjesztett hitelkeret (EFF) feltételeiben, közölte pénteken az IMF-dele­­gáció vezetője. Az IMF-küldöttséget vezető szakértő, Mohammad Shadman- Valavi elmondta, a kormánnyal egyeztetett intézkedéseket még megvizsgálják a Valutaalap fel­ső vezetésének szakértői, majd utána a hitelkeret megnyitásáról szóló javaslatról az IMF igazga­tótanácsa hoz végső döntést. « A HÉT PORTRÉJA Hun Sen, a Phnom Penh-i taktikus Hun Sen igazából mindig tudta, Kambodzsában a hadseregre támaszkodva lehet hatalmon maradni. Ráadásul kiválóan ismerte fel, mikor és mit kell változtatni, tudta, mikor kell alkut kötni és alkut felrúgni. Ma ő Kambodzsa erős embere, akit a va­sárnapi választások óta már voksok is legitimálnak. A negyvenhét esztendős politikus fiatalon csatlakozott a vörös khmerek amerikaiak elle­ni harcához, 1977-ben azonban - talán mert felismerte, hogy a népirtás nem maradhat megtor­lás nélkül - egységével szem­­befordult Pol Potékkal, majd Vietnamba menekült. Hanoi benne vélte felismerni a lojális Phnom Penh-i partnert, ezért a vörös khmerek megbuktatása után előbb külügyminiszternek, majd 1985-ben a miniszterta­nács elnökének tették meg. A kambodzsai kommunizmus ve­zéralakjává nőtte ki magát, akit nem lehetett félreállítani azután sem, hogy az országban 1993- ban demokratikus választásokat tartott­, ahol a Néppárt néven indult politikai szervezetét legyőzte a Szihanuk ki­rály fia, Norodom Ranariddh herceg vezette FUNCIPEC. A hadsereget, a rendőrséget és az ál­lamapparátust azonban Hun Sen ellenőrizte, s a dzsungelbe menekült vörös khmerek ellen polgár­­háborút kellett vívni, ez pedig megosztott hatalom­mal nem lehet sikeres - sugallják a külföldiek is, így Ranariddh herceg társminiszterelnökségre kényszerült apja fogadott fiával. Szihanuk ugyanis állítólag már a szocialista időkben megkedvelte Hun Sent, s jónak tartotta a megoldást. Ettől kezdve mindkét társkormányfő a megfele­lő pillanatra várt, kapcsolatuk nem volt jó, de négy esztendeig legalább nem szakadt meg. Egyesek szerint nem zárható ki, hogy végül Ranariddh unta meg, de a sokkal valószínűbb forgatókönyv szerint tavaly nyáron Hun Sen volt az, aki - ismét csak a hadseregre támaszkodva - véres puccsot hajtott végre a herceg ellen. A királyfi egy ideig ellenállt, még a dzsungelben maradt gerillákkal is megpró­bált szövetséget kötni, végül azonban menekülnie kellett. Hun Sen ezek után Ranariddh egyik helyettesét tette meg társminiszterelnöknek, ám ez egyáltalán nem nyugtatta meg sem a Phnom Penh elől el­zárkózó ENSZ-t, sem a befek­tetőket, de még a térségbeli partnereket sem. Ismét lépni kellett tehát, s kapóra jött a két fél között közvetíteni próbáló Japán ajánlata. Ranariddhot egy bíróság elítélte, Hun Sen „kérésére” apja kegyelemben részesítette, így hazatérhetett, s részt vehetett a vasárnapi vá­lasztásokon. De veszített - bár szerinte ellenfelei ezt csak visszaélésekkel érték el. Hun Sen mindenesetre már győztes­nek tekinti pártját - noha az abszolút többséghez szükséges 82 mandátum helyett csak feltehetően 59 és 67 kö­zötti képviselői helyet szerzett -, s máris a kor­mányalakításon gondolkodik. Kényszerhelyzetbe került, de kiváló taktikai érzéke sem hagyta cser­ben, s Szih­anukkal is egyeztetve koalíciót ajánlott a FUNCIPEC-nek, illetve Sam Rainsy volt pénzügy­­miniszter pártjának, a PSR-nek. Velük egy csónak­ban evezve nagyobb az esélye annak, hogy a be­fektetők visszatérnek, és sikerült javítani a katasztrofális állapotban lévő gazdaság helyzetén. Hun Sen azt azonban máris jelezte: pártjának köve­teli az igazságügyi, a pénzügyi, a külügyi, és ter­mészetesen a védelmi, illetve a belügyi tárcát. So­sem lehet tudni mi lesz a vége, ez a recept pedig már többször bevált. (nagy) Magyar Nemzet 3 ­ KÜLFÖLD MAGYARORSZÁGRA láto­gat szeptember elején Thomas Klestil, az Osztrák Köztársaság elnöke. Bécsi lapjelentések sze­rint Klestil szeptember 4-én ér­kezik Budapestre, és a magyar vezetőkkel mindenekelőtt az EU kibővítéséről folytat tárgya­lásokat. Az osztrák államfő ezt követően ellátogat Lengyelor­szágba, Szlovéniába és Csehor­szágba is. KORRUPCIÓÉRT 16 évi börtönbüntetésre ítélték Csen Hszi-tungot, Peking egykori polgármesterét a fővárosnak 2,2 milliárd dollárnyi kárt okozott megvesztegetésben viselt fele­lősségéért. A jelenleg 68 éves Csen 1983 és 1993 között a kí­nai főváros polgármestere, majd 1995-ben történt leváltá­sáig a Kínai Kommunista Párt pekingi első titkára volt. IRÁNNAK SZÓLÓ műsort in­dít a Szabad Európa és Szabad­ság rádió, melyet Prágából fog­nak sugározni. Az új adás igaz­gatója Stephen Fairbanks, az amerikai külügyminisztérium elemző hivatalának korábbi munkatársa lesz. Az adás a ter­vek szerint idén ősszel indul farszi nyelven. A BOLGÁR PARLAMENT az új médiatörvényben engedé­lyezte a török nyelvű adásokat. A törvény szerint a rádió- és tévéstúdiók az ország nem bol­gár ajkú állampolgárai számára anyanyelvükön is sugározhat­nak műsorokat. A NOBEL-BÉKEDÍJAS ar­gentin Adolfo Pérez Esquivel szerint dokumentumokkal bizo­nyítható az észak-amerikai ta­nácsadóknak a latin-amerikai politikai gyilkosságokban való részvétele. Esquivel kijelentette: emberi jogi aktivisták által Para­­guayban talált dokumentumok bizonyítják, hogy az 1970-es években Brazíliában, Argentíná­ban, Paraguayban és Uruguay­­ban a baloldaliak ellen végrehaj­tott közös akciókban tevőlege­sen részt vettek a CIA emberei.

Next