Magyar Nemzet, 1998. szeptember (61. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

M­m ^ T­i­gTT1yw—|­BMagyar Nemzeti­ Ára: 49 Ft •________________________________^" ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR______________________________________LXI. 204., 1998. szeptember 1., kedd Tisztázatlanok a fideszesek elleni adatgyűjtés körülményei A Ház dönt az ad hoc bizottságról (Munkatársunktól) Nem tűzte na­pirendre a Fidesz vezető politiku­saival és családtagjaikkal kapcso­latos adatgyűjtés körülményeinek tisztázását tegnapi rendkívüli ülé­sén az Országgyűlés nemzetbiz­tonsági bizottsága. Az erről foly­tatott többórás vita zárt ajtók mö­gött folyt, mivel Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat fel­ügyelő miniszter kérésére az ere­detileg nyilvánosra tervezett ta­nácskozást a kormánypárti hon­atyák a MIÉP-es képviselő támo­gatásával 8:7 arányban zárttá nyil­vánították. A megfigyelés körül­ményeire vonatkozó vizsgálat így egyelőre csak a nemzetbiztonsági szolgálatok berkein belül folyik, amelynek eredménye 7-10 napon belül várható. Továbbra sem lehet tehát pon­tosan tudni, ki milyen eszközök­kel, kinek a megbízásából, milyen pénzek felhasználásával gyűjtött információkat fiatal demokrata politikusokról és hozzátartozóik­ról. A megfigyelési botrány leg­újabb fejleménye, hogy egy isme­retlen személy vasárnap doku­mentumcsomagot juttatott el az országos napilapok szerkesztősé­geihez, s ebben már MSZP-s és SZDSZ-es politikusokra vonatko­zó adatok is szerepelnek. (Folytatás a 3. oldalon) Eltérő állásponton: Kövér László, a titkosszolgálatokat felügye­lő miniszter és Keleti György Schiller Zsuzsa felvétele Nincs egyetértés a szakszervezetek között Nem lesz kormányrendelet az üt-választásokról (Munkatársunktól) A november második felében megtartandó üzemi és közalkalmazotti taná­csi választások eredménye alap­ján nem mérhető majd a szak­­szervezetek országos támoga­tottsága, ugyanis a munkaválla­lói érdekképviseletek nem tud­tak megegyezni a reprezentati­vitás megállapításának módjáról a tegnap lejárt határidőig. Több szakszervezeti szövetség, így Munkástanácsok, a Liga és az ÉSZT is azon az állásponton van, ha a parlamenti pártoknak az Országgyűlésbe jutáshoz ele­gendő öt százalék, akkor a mun­kavállalói érdekképviseletek számára sem lehet tízszázalékos küszöböt megszabni az Ér­dekegyeztető Tanács munkájá­ban való részvételhez, ám az MSZOSZ, a SZÉF és az Auto­nómok ragaszkodott ehhez a százalékarányhoz. (Folytatás a 4. oldalon) Szirénaszó illúziónak bizonyult az az éveken, évtizedeken keresztül dédel­getett gondolat, hogy a magyar egészségügy sürgősségi része európai színvonalú ellátást nyújt. A halálán lévő és kórházról kórházra küldözgetett égéssérült fiú és a négy óra tíz percig a városban utaztatott agyvérzéses hölgy esete mindenki számára érthetővé tette a gondokat. A szerencsétlenség közben nagyobb szükség van a szerencsére, mint bármikor, mert a felszínre kerülő esetek azt jelzik, a sürgősségi ellátás esetleges, nincs percre, órára kész ágynyilvántartás, számítógépes hálózat, kiépített for­ródrótrendszer az ügyeletet ellátók és a mentők között. Ezek után meglepő lehet, hogy éppen a hét végi zebegényi súlyos vonatbaleset adta az apropóját a kormány 200 millió forintos gyorssegélyének. Valójában hetek óta folyt a színfalak mögött az alkudozás, s ennek során elképzelhető, hogy - ügyes húzásként - a zebegényi balesetet hozta fel elrettentő lehetőségként az egészségügyi miniszter. Az eddigi szomorú esetek inkább erősítették az egészségügyi tárcát, mint gyengítették, hiszen Gógl miniszter programjában kiemelt szerepet kapott a sürgősségi ellátás. Egy tömegbaleset során bekövetkező fiaskó azonban már nem a kormány éleslátását, hanem tehetetlenségét bizonyítaná, de szombaton szerencsére minden a helyén volt: mentő, helikopter, orvos, ahogy kell. Ma ülnek össze az egészségügy vezetői, hogy újabb értekez­leten vizsgálják meg a rendszer megújításának lehetőségeit, a legsürgősebb feladatokat. Kétszázmillió forint nem túl nagy összeg, nem elég a hiányzó műszerek beszerzésére, de a szervezettség, az információáramlás javítására igen. A hírek szerint most végre erre is gondot fordítanak, zöld számot és for­ródrótot terveznek a kórházak és a mentők között. Ha így lesz, nem kell órákon keresztül hallgatnunk a szirénaszót, miközben lélegeztetőgép hiányában sorban küldik el a mentőt a kórházak, másutt pedig több gép is kihasználatlanul áll. Új törvényjavaslatok futárpostával (Munkatársunktól) Az ország­­gyűlési képviselők a tegnap esti futárpostával kapták kézhez a hétfőn kezdődő őszi parlamenti ülésszak újabb tárgyalási anya­gait. Ezek között található a kor­mány több új törvényjavaslata mellett a médiakuratóriumok, va­lamint az ORTT beszámolója is. Járai Zsigmond pénzügymi­niszter jegyzi az államháztartási törvény módosítását, amely lehetővé tenné, hogy a Pénzügy­minisztérium a választások évé­ben augusztus 31. helyett októ­ber 15-ig terjessze kormány elé a költségvetés tervezetét, amelyet a kabinet szeptember 30. helyett október 31-ig nyújthatna be a parlamentnek. A kormány a tör­vény azonnali - a kihirdetés nap­ján történő - hatálybalépésével számol. (Folytatás a 4. oldalon) Egyelőre csak Szabolcsban Indult az iskolatej-akció (Munkatársunktól) A tanítás in­dulásával párhuzamosan meg­kezdődött az iskolatej-akció is - egyelőre csak Szabolcs-Szat­­már-Bereg megyében. Ennek ke­retében minden általános iskolás és középiskolás ingyentejet és kakaót kap az állam és az önkor­mányzatok segítségével. Az is­­kolatej-akciót a földművelés­­ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter, Torgyán József kezdemé­nyezte. Berend Ferenctől, a tejter­méktanács elnökhelyettesétől megtudtuk, az idén még csak a keleti megyében kapnak a rá­szorulók ingyentejet, de a jövő évben ki kell dolgozni az akció finanszírozásának új formáját, s akkor az ország többi megyéjé­ben is rendszeresíthetik ezt a segélyt. (Folytatás a 9. oldalon) Orosz-amerikai csúcs az elhúzódó kormányválság árnyékában A duma elutasította Csernomirgyint Az orosz-amerikai csúcstalálkozó előestéjén Moszkvában minden szem a dumára szegeződött, amely az előzetes nyilat­kozatoknak megfelelően elutasította Viktor Csernomirgyin je­lölését a miniszterelnöki posztra. HÍRÖSSZEFOGLALÓ - A duma képviselői közül a szükséges 226 helyett mindössze 94-en szavaztak igennel Csernomir­gyin kormányfői jelölésére. Ez azt jelenti, hogy alig 20 százalé­kos támogatottságra számíthat jelenleg Jelcin, s még a koráb­ban kormánypárti törvényhozók jó része is szembefordult vele, illetve jelöltjével. A határozott elutasítás azt mutatja, hogy is­mét elhúzódó kormányválságra lehet számítani. Borisz Jelcin ennek ellenére továbbra is ra­gaszkodik Csernomirgyinhez, s szükség esetén másodszor és harmadszor is őt terjeszti elő a kormányfői posztra, áll az elnö­ki sajtószolgálat közleményé­ben. Mint a Kreml indokol, „az orosz baloldali ellenzék vezérei gyakorlatilag zsákutcába juttat­ták a tárgyalási folyamatot, an­nak ellenére, hogy az államfő példa nélküli engedményeket tett nekik”. „Oroszország csakis közös erőfeszítéssel, a politikai erők összefogásával lábalhat ki a sú­lyos válságból”, jelentette ki a törvényhozásban Csernomir­gyin, aki rövid beszédében a nagymértékben egyeztetett poli­tikai, illetve gazdasági megálla­podásban foglalt lépéseket tekin­tette programjának, azt hangsú­lyozva, hogy nem szabad tovább vesztegetni az időt. Oroszor­szágnak cselekvőképes kor­mányra van szüksége, hiszen po­litikai és gazdasági összeomlás fenyegeti az országot. Az MTI jelentése szerint Csernomirgyin ellen szavaztak kivétel nélkül a kommunisták, a liberális Jabloko-frakció és a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette Liberális Demokrata Párt tagjai. (Folytatás a 2. oldalon) Magyarországnak létkérdés a stabil világgazdaság EU-konferencia a Bibó kollégium születésnapján A legnagyobb segítség számunkra az lenne, ha megoldódna az orosz válság és a globális krízis veszélye elhárulna - hangsú­lyozta Martonyi János külügyminiszter a brit Guardian értesü­lése kapcsán, amely szerint az EU vésztervet dolgozott ki Orosz­ország, továbbá az éllovas térségbeli társult államok megsegí­tésére az orosz összeomlás hatásainak kivédése érdekében. (Munkatársunktól) A külügymi­niszter, aki hétfő délelőtt Buda­pesten megnyitotta az ELTE Bibó István Szakkollégiumának 15. születésnapi EU-konferenciáját, nyomatékkal szólt arról, hogy „nekünk nem válságtervre vagy gyorssegélyre van szükségünk, hanem stabil nemzetközi környe­zetre”. Magyar szempontból rendkívül fontos, mondotta, hogy miként alakul a nyugat-európai konjunktúra, hiszen exportunk 75 százaléka oda irányul, és csupán négy százaléka tart az orosz piac­ra. Akárcsak egy- vagy félszáza­lékos nyugat-európai növekedési különbség is befolyásolja a ma­gyar exportképességet, ezen ke­resztül a magyar növekedési rátát és ekként a magyar felkészültsé­get az EU-tagságra - nyilatkozta lapunknak Martonyi János. (Folytatás a 3. oldalon) A Gallup és a Magyar Nemzet településsorozata - Veszprém A királynők városa Munkanélküliség, elhelyezkedési problémák Lakáshelyzet, lakáshiány Utak (járdák) állapota Közlekedési gondok Közbiztonság Parkolási gondok, az új rendszer bevezetése Megélhetési gondok, drágaság Köztisztaság, szemét Sportlétesítmények hiánya Egészségügyi problémái Oktatással kapcsolatos problémák Fejlesztés, városrekonstrukció hiánya Elégtelen szociális ellátás Korrupció Városrészek közötti különbségek Parkok, közterületek, játszóterek állapota 0 20 40 60 80 100 120 | Magyar Gallup Intézet, 19981 A Magyar Nemzet és a Magyar Gallup Intézet idén tavasszal el­indított egy sorozatot, amelynek keretében arra keresik közösen a választ, hogy mennyire érzi ma­gát otthon a magyar polgárság azokban a városokban, ahol él. A vizsgálatok az egyes városok polgárságának véleményét kí­vánják feltárni problémáikról és örömeikről, a települések ottho­nosságáról, „lakhatóságáról”, to­vábbá a városok lakóinak bizto­sított „szolgáltatások” minősé­géről. A Gallup által kidolgozott kutatás és kérdőív alapvetően ar­ra a kérdésre kíván választ talál­ni, hogy mitől jobb az egyik településen élni, mint egy mási­kon, mitől érzik magukat otthon az egyik lakói, és miért akarnak többen elköltözni egy másik helyről. Reményeink szerint a vizsgálatsorozatból arra is vá­laszt kapunk, hogy mit is jelent az, hogy az egyik város jobban vagy kevésbé polgárosult, mint a másik? Ezen sorozat állomása­ként a Gallup 1998. augusztus 17. és 21. között 450 véletlensze­rűen kiválasztott veszprémi pol­gárt kérdezett meg otthonában az említett témákban. A megkérde­zettek összetétele a nemek ará­nya és az életkori csoportok sze­rint pontosan reprezentálta Veszprém teljes felnőtt lakossá­gának összetételét. (Folytatás a 6. oldalon) 1. ábra: Ön szerint melyek jelenleg Veszprém legnagyobb gondjai? Szigorú biztonsági intézkedések Taszár is célponttá válhat? (Munkatársunktól) Kevesebb amerikai katonával találkozha­tunk az utóbbi hetekben Kapos­vár utcáin, amit csak részben in­dokol a boszniai csapatcsere, az okok között az is ott szerepel, hogy az SFOR-bázison az eddi­ginél szigorúbb biztonsági intéz­kedéseket vezettek be. Az Egye­sült Államok nagykövetségei el­len elkövetett afrikai merényle­tek óvatosságra késztetik a taszári támogatóegység parancs­nokságát is, így feltehetően ezzel magyarázható, hogy bár különö­sebb harckészültség elrendelésé­re nem került sor, a bázis szaba­didőruhás katonái is fegyvert tar­tanak maguknál. (Folytatás a 2. oldalon)

Next