Magyar Nemzet, 1998. szeptember (61. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-01 / 204. szám
2 MagpAmi KÜLPOLITIKAI HELYZET A KÍSÉRTETEK CSÚCSTALÁLKOZÓJÁRÓL lehet legfeljebb szó, hiszen Monica kísértete elől Clinton Moszkvába menekül, hogy egy másik kísértet, Jelcin karjaiba omoljon. Ilyen és ehhez hasonló megállapításokkal harangozzák be a világlapok az amerikai-orosz elnöki találkozót, amelytől nem várnak semmiféle eredményt. Az olasz La Repubblica maró gúnnyal teszi hozzá: Moszkvában inkább a Clinton sorsát ellenőrző Starr államügyésznek kellene találkoznia Berezovszkij bankárral, a Csernomirgyinkormány visszatérésének vezénylőjével. S jelen kellene lenniük a felbonás jeleit mutató orosz hadsereg tábornokainak, meg az Oroszország határait ostromló afgán táliboknak, akik fölött sem Clinton, sem Jelcin nem gyakorol hatalmat. A válságok rendezéséhez sincs sem ötletük, sem pénzük. A Corriere della Sera ennek kapcsán elmarasztalja ugyanakkor a nemzetközi pénzügyi szervezeteket is, amelyek számolatlanul szórják a dollármilliárdokat a moszkvaihoz hasonló tehetetlen és csaló kormányok feneketlen hordójába. A lap még hozzáfűzi: félő, hogy Moszkva kérlelhetetlenül visszakanyarodik az antiliberális, antikapitalista, Nyugat-ellenes, bezárkózó történelmi és kulturális gyökereihez. EGÉSZSÉGTELEN VÖRÖSESBARNA SZÍNE lesz a Csernomirgyin-kormányak, vélekednek a brit lapok szakírói is. A The Times részletesen indokolja ennek eshetőségét, maga adva meg a választ arra, hogy szerinte miként férhetnek majd meg egymás mellett a kommunista és nacionalista erők. A brit értékelés az ortodox egyházban látja az összekötő anyagot, mivelhogy megvalósítója lehet a nacionalisták, kommunisták, a szélsőjobb és a monarchisták által is vallott nézetnek, hogy elég volt az „eretnek, lélektelen és pénzhajhász” Nyugatból, s Oroszországnak le kell vetnie a ráaggatott maskarát. AZ A MÉLYSÉGES ELLENSZENV táplálja e nézetet, amely a Jelcin nevéhez fűződő összes fejleményt kísérte, legyen szó a NATO-bővítéséről, a rubel összeomlásáról vagy a ki nem fizetet bérekről. A londoni The Times még egy szempontot megemlít, nevezetesen azt, hogy az orosz egyház a zsidókban találta meg a szerinte szándékosan gerjesztett felfordulás okozóit. Az elemzés rávilágít: a hagyományos antiszemita elméletektől áthatott, s az összeesküvés-elméleteken felnőtt, erősen alulképzett fiatal papságnak kapóra jönnek a régről ismert következtetések, miközben nem szólalnak meg a nemzetiszocializmus felbukkanását jelző csengők. Márpedig az ortodox egyház már nem burkoltan állítja, hogy Oroszország addig nem virágozhat fel, amíg a „befolyásos zsidóitól” meg nem szabadul. (Zs. E.) Az IRA sürgeti az „igazi IRA” feloszlatását Omaghi lecke A legnagyobb északír katolikus terrorcsoport, az IRA maga követeli a jórészt saját soraiból verbuválódott, „igazi IRA” néven működő, az ulsteri felekezeti terror eddigi legvéresebb merényletéért felelős szakadár szervezet feloszlatását. Az erről szóló nyilatkozat, értesült az MTI, az IRA politikai fedőszervének számító radikális katolikus párt, a Sinn Fein dublini hetilapjában, a Republican Newsban jelenik meg csütörtökön, de előzetesen már hétfőn nyilvánosságra hoztak belőle részleteket. Az „igazi IRA”, amely elveti a rendezési folyamatot, és nem csatlakozott a fegyvernyugváshoz, két hete az északír vallási erőszak három évtizedének legsúlyosabb véráldozattal járó pokolgépes akcióját hajtotta végre Omagh városában, a robbantásban 28-an lelték halálukat. A vérengzés mértéke a csoportot is megrendítette: nem sokkal később bejelentette, hogy „elnézést kér” az emberéletben okozott veszteségért, s kilátásba helyezte, „a tevékenység további irányának meghatározásáig felfüggeszti hadműveleteit”. Nemzetközi élet Kétfokozatú fegyvert épített Phenjan Észak-koreai rakéta repült át Japán területe fölött Kétfokozatú ballisztikus rakétát lőtt ki hétfőn Észak-Korea, amelynek első fokozata a Japán-tenger fölött vált le, a második viszont átrepült Japán északi része fölött, és a Csendes-óceánba csapódott. Phenjannak ez az első kétfokozatú rakétája, külföldön nem tudtak ilyen észak-koreai fegyverről. Kétfokozatú ballisztikus rakétát lőtt ki hétfőn Észak-Korea. A rakéta sokkal nagyobb utat tett meg, mint az első tudósítások állították - jelentette a japán Kyodo hírügynökség és a Jiji sajtóügynökség a tokiói kormányhoz közel álló forrásokra hivatkozva. Az első értesülések szerint ugyanis a rakéta Vlagyivosztoktól mintegy 300 kilométerre délkeletre hullott a Japántengerbe, félúton Honshu szigete felé. Ám alighanem valójában az első fokozat vált csak le a japán szigeteket a Koreai-félszigettől elválasztó Japán-tenger fölött, a második fokozat viszont átrepült Japán északi része fölött, és a Csendes-óceánban végezte útját - írta az AFP. A Reuters érdeklődésére a japán nemzetvédelmi hivatal szóvivője nem erősítette meg az értesülést, de nem is cáfolta. Mint mondta, a japán kormány vizsgálja ezt a lehetőséget is. Az AFP megjegyezte, Phenjannak ez lenne az első kétfokozatú rakétája, külföldön nem tudtak ilyen észak-koreai fegyverről. A Reuters arra emlékeztetett, hogy Észak-Korea először 1993-ban okozott aggodalmat Japánban, amikor kipróbálta középhatósugarú Rodong-1- es rakétáját, szintén a Japán-tengeren. Az akkori kísérlet első ízben tette valóságossá a veszélyt, hogy Észak-Korea 1000 kilométeres hatótávolságú rakétáival Japán területeit is elérheti. A japán kormányszóvivő sajtóértekezletén aggodalmát hangoztatta az észak-koreai rakétafejlesztési program esetleges folytatása miatt, és bejelentette, hogy Tokió pekingi nagykövetsége révén tiltakozó jegyzéket ad át Phenjannak. Taszár is célpont? (Folytatás az 1. oldalról) Lapunk érdeklődésére az amerikaiak médiaközpontja közölte: a parancsnokok minden szinten utasítást kaptak a szigorú biztonsági intézkedések elrendelésére. A falubelieknek nincs veszélyérzetük, ők ugyanis már megszokták a békekatonák „éles helyzetekben” történő vonulását; a település polgármestere viszont arra emlékeztet, hogy a taszári repülőtér megépítése óta a somogyi megyeszékhely szomszédságában lévő település harci helyzetben potenciális célpont, és a terrorizmus felerősödésével még inkább fennáll ez a veszély. A település jegyzője hozzáfűzte: az amerikaiak a kerítésen belül üzemelő két sörbár nyitvatartási idejét is lerövidítették, és a falubeliek legnagyobb sajnálatára elmaradt az Egyesült Államok hadserege katonazenekarának augusztus 20-i koncertje is. (gulyás) Politikailag vagy fizikailag rozzant részvevők Csökkent értékű csúcstalálkozók Kitalálván a „csúcstalálkozó” kifejezést Churchill egészen bizonyosan olyan államférfiak tárgyalására gondolt, akik nemcsak a hierachiában, hanem a hatalomban is az elsők, tehát valóban a csúcson vannak. Ahogyan azonban a csúcsok, s közülük is az élen a moszkvai és washingtoni első ember randevúi rendszeressé váltak, mind gyakrabban fordult elő az, amire Churchill aligha számított: az egyik vagy másik részvevő fizikai vagy politikai betegsége okán csökkentett értékűnek mondható csúcstalálkozó. Holott persze éppen Churchillnek illett tudnia, mivel jár az, ha az államférfi testi vagy - még annál is inkább - belpolitikai bajai folytán képtelen teljes mértékben a csúcs témájára összpontosítani. Máig vitatott Franklin Roosevelt jaltai szereplése, túlzott engedékenysége, vagy legalábbis megértése Sztálin iránt, amit csak részben magyarázhat az amerikaiak félelme az egyedül befejezendő ázsiai háborútól. Mert azt ma már tudjuk, hogy F. D. R. valójában 1944. novemberi (negyedszeri) megválasztásakor halálos beteg volt, s Jaltába alig két hónappal a végzetes agyvérzés előtt ment. Nixon 1973 júniusában, a Watergate-botrány szenátusi bizottsági meghallgatása előtti héten fogadta Brezsnyevet, tehát már politikailag sebzetten. S ezt persze a szovjetek észlelték, noha kétségtelen, hogy a Kremlben még sokáig elképzelni sem tudták egy amerikai elnök megbukását, hiszen ilyesmire addig nem akadt történelmi példa. De az is vitathatatlan, hogy Nixon ezen a nyárelőn korántsem volt annyira magabiztos tárgyaló, mint 1972. május végén, amikor a vietnamiak megszorongatása - és annak moszkvai tudomásulvétele - után ment a Kremlbe, s persze a februári diadalmas pekingi úttal a háta mögött, biztos őszi újraválasztása tudatában. A következő, 1974. júliusi moszkvai csúcs pedig mindmáig kínos emlék az amerikaiaknak, hiszen egy már hatalmát vesztett elnök utazott oda, hat héttel lemondása előtt. Csalóka csúcs volt az 1979-es, hiszen Brezsnyevet ugyan akkoriban már „felpumpálták” egy-egy tárgyalásra (piros arca hamuszürkévé vált annak végére, vagyis „leeresztett”), ám Carter politikai gyengeségét viszont a szovjetek tudták kihasználni. Az a nevezetes puszi, ahogyan Brezsnyev szinte magához rántotta az amerikai elnököt, alighanem jelképesen is megelőlegezte az utóbbi vereségét az erőpolitikát hirdető Reagan ellenében. Különben az öregedő Reagan 1986 őszén kis híján hasonlóan járt, mert a reykjavíki csúcson majdnem „eladta a boltot”, s belement Gorbacsov atomtalanítási javaslatába, ami stratégiailag lefegyverezte volna a Nyugatot - történetesen a szovjet birodalom összeomlásának küszöbén. De az utolsó pillanatban Reaganból előbukkant az, aki az 1982-83-as eurorakéta-kötélhúzás során közölte az alkudozás miatt aggódó főtárgyaló Nitzével: „Mondd meg nekik (a szovjeteknek), Paul, hogy egy átkozottul kemény fickóval van dolguk.” Maga Gorbacsov a kilencvenes évek elején már a (segélyt) kéregető és folyton lamentáló csúcsrészvevőként vált emlékezetessé, s persze politikailag kiszolgáltatottá. 1991. nyár derekán nem is csak az amerikai elnökkel (az Öböl-háborús sikere fényében sütkérező Bush-sal) találkozott egyenlőtlen helyzetben, hanem hetekkel a moszkvai puccsot megelőzően a londoni G-7- re ment képletesen levett kalappal. Jelcin hatalmi hullámvasutazása során gyakran ment a „völgyből” a csúcsra, bár 1994-96 tavasza között Clinton is látszólag bukásra állt. Ma mindenesetre két olyan politikus találkozik a Kremlben, aki aligha mondhatja majd a búcsúnál magabiztosan, hogy jövőre veled ugyanitt, illetve a Fehér Házban. (avar) Balogh András: Világgazdasági érdek a válság rendezése Oroszország már nem fehér folt Oroszország nélkül globális biztonsági rendszer ma már nem képzelhető el, éppen ezért elengedhetetlen, hogy a korábbi konfrontációt szoros együttműködés váltsa fel nemzetközi téren - véli Balogh András, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója. Az egykor szovjet befolyás alatt álló országokban, a hosszú távú gondolkodásmódot nélkülözve, gyakran lebecsülik Oroszország szerepét a világgazdasági és világpolitikai folyamatokban - hangsúlyozta lapunknak Balogh András. Komoly tekintélyveszteség volt Moszkva számára a csecsenföldi válság is. Ezek után talán sokaknak érthetetlen, miért törekszik a Nyugat folyamatosan a kapcsolatok építésére és partneri viszony kialakítására Moszkvával. Ennek egyik oka - húzta alá a külügyi intézet igazgatója -, hogy Oroszország minden drámai történelmi vereség ellenére is hatalmas természeti, emberi és szellemi erőforrásokkal rendelkezik. Hosszabb távon várható, hogy fokozatosan kilábal a válságból, s a meglévő kapacitások lehetőséget teremtenek a dinamikus fejlődésre. Helytelen ugyanis messzemenő következtetéseket levonni a napi eseményekből: tőzsdekrachból, bűnözésből vagy a migrációból. Oroszország nélkül ma stabil, expanzív világgazdaság nem képzelhető el. Korábban éppen azért jelentett gondot a szovjet rendszer, mert hatalmas fehér folt tátongott a glóbuszon, ahová nem tudott behatolni a tőke, s nem tudta mozgósítani a régió erőforrásait. A nemzetközi tőkének elsődleges érdeke az ország bekapcsolása a világgazdasági folyamatokba - véli az igazgató. Ám Moszkva együttműködése nélkül az európai és a globális biztonsági rendszer is elképzelhetetlen. Bár az európai biztonságpolitika legfontosabb intézményes szervezetébe, a NATO-ba Oroszországot nem lehet bevonni, sikerült stratégiai partnerségi kapcsolatot kialakítani vele: az elmúlt években egyetlen olyan lényeges döntés sem született, amelyben Moszkva nyíltan vagy hallgatólagosan ne támogatta volna Washingtont. S bár nincs beleszólása a NATO döntéshozatali mechanizmusába, illetve vétójoggal sem rendelkezik a szervezet bővítését tekintve, a globális biztonságpolitikai döntésekben Oroszország komoly befolyással és felelősséggel rendelkezik még jelenlegi válságos állapotában is. A demokratizálódásban, a stabilitás megszilárdításában az orosz gazdasági és politikai elit legalább annyira érdekelt, mint a Nyugat - hangsúlyozta az igazgató. Az orosz gazdasági szereplők nem érdekeltek ugyanis a magántulajdon és a piacgazdaság felszámolásában, inkább ennek az erősítését szeretnék elérni. Ebben rejlik az együttműködés fontosságának a hangsúlyozása is az Egyesült Államokkal. Ez az elit nagyon sok tekintetben létében függ a nyugati világtól és az amerikai támogatástól. Sok múlik azonban azon is, hogy a jelenlegi cseppfolyós helyzet milyen irányban fejlődik tovább. A lakosság ugyanis nem támogatja a jelenlegi gazdasági és politikai folyamatokat, ráadásul az orosz elit viselkedése is visszatetszést kelt a társadalom széles rétegében. A lehetőségeket latolgatva Balogh András leszögezte, rövid távon fennáll annak a veszélye, hogy esetleg egy fundamentalista irányvonal kerekedik felül, amely célként tűzi ki a visszatérést a sztálini időkhöz. Nem kizárt az esetleges vallási vagy a nacionalista irányvonal térnyerése sem. Könnyen megeshet az is, hogy Oroszország még nagyobb káoszba süllyed. Ezek a bizonytalansági tényezők pedig még jobban aláhúzzák annak szükségességét, hogy a NATO, az Egyesült Államok és Nyugat- Európa segítse az orosz válságkezelő reformokat, valamint a hosszú távú kooperatív rendszer kiépítését. (almássy) Athén elveti a javaslatot Ciprusi konföderáció Rauf Denktas hétfőn azt javasolta, hogy Cipruson teremtsék meg „két egyenlő állam” konföderációját -jelentette az AFP. A ciprusi török vezető Ismail Cem török külügyminiszterrel Nicosiában tartott közös sajtóértekezletén hangoztatta, hogy ha javaslatát elfogadják, hajlandó felújítani a tárgyalásokat, amelyek hónapokkal ezelőtt szakadtak meg a Ciprusi Köztársasággal. Lehetségesnek mondta azt is, hogy elfogadja Ciprus felvételét az Európai Unióba, ha a majdani konföderáció úgy óhajtja. Mind Görögország, mind a ciprusi görög közösség visszautasította a javaslatot, mondván, az lényegében azt kérelmezi, hogy tegyék hivatalossá Ciprus „megosztását és megszállását”. 1998. szeptember 1., kedd Elnökök a kormányválság árnyékában Elutasították Csernomirgyint (Folytatás az 1. oldalról) A baloldali néphatalmi és agrárpárti frakciókból is csak öt képviselő támogatta a miniszterelnök-jelöltet, s a regionális és a független képviselőcsoport tagjai ugyancsak jórészt szembefordultak vele. A szavazás után Csernomirgyin mindenesetre bejelentette, hogy kedden Jelcin elé terjeszti az új kormány összetételére vonatkozó javaslatát. Az államfő a duma elnökének írt hétfő esti levelében máris újra Csernomirgyint jelölte kormányfőnek. Az ellenzék állítólag arról tárgyal, hogy a kommunista párti Jurij Maszljukov ügyvezető ipari minisztert, Jegor Sztrojev felsőházi elnököt vagy Jurij Luzskov moszkvai polgármestert kérjék fel a kormányfői teendők ellátására. Zjuganov kommunista frakcióvezető a politikai megegyezés kisiklatását azzal indokolta, hogy a megállapodás nem védi meg az új kormányt Jelcin önkényeskedésével szemben, nem biztosít megfelelő garanciákat a válságból való kiútkereséshez, nem szab gátat az elnök rögtönzéseinek. Alekszandr Lebegy szerint, aki a Le Figarónak nyilatkozott, az ismét kormányfői posztra jelölt Csernomirgyinnek „van egy kis esélye arra - de csak egyetlen, s nem több -, hogy lelassítsa az összeomlást az országban, ezért valamennyiünk érdeke, hogy támogassuk, mert ha nem, elveszünk”. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter közben már hétfőn Szarajevóból Moszkvába érkezett, s még este az orosz-amerikai csúcs keretében megbeszéléseket kezdett Primakov ügyvezető orosz külügyminiszterrel. Az amerikai és orosz elnök találkozójától egyébként nem várnak sokat a moszkvai elemzők, akik szerint könynyen lehet, hogy ez lesz az utolsó Clinton-Jelcin csúcs. Egyetértenek azokkal a washingtoni értékelésekkel is, hogy az az orosz válság közepette csak „protokolltalálkozó” lesz, hiszen aligha várható, hogy a Nyugat újabb konkrét segítséget nyújthat a gyakorlatilag csődbe jutott orosz államháztartásnak. Clinton, aki a G-7-ekkel a napokban egyeztetett, egyértelműen a támogatást célzó álláspontját képviseli majd Moszkvában, elutazása előtt hangsúlyozta, segítő szándékkal megy az orosz fővárosba. Szavai szerint Oroszország megsegítése az Egyesült Államok elemi nemzeti érdeke. Y A CREDIT-ASDIT Üzletviteli Szolgáltató Kft. (1085 Budapest, Üllői út 14., 11/7.), mint a Hajdú Megyei Általános Építőipari Vállalkozási Részvénytársaság f.a. (4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 10.) felszámolója PÁLYÁZATI FELHÍVÁST TESZ KÖZZÉ a HÁÉV Rt. f.a. • házgyári és egyéb ingatlanai, eszközei értékesítésére, • peresített követeléseinek hasznosítására, • üzletrészének megvásárlására. Pályázati Benyújtási Pályázatok Pályázatok felhívás határidő bontása versenye kezdete (bánatpénz fiz.) (1. forduló) (2. forduló) 199. 09. 01. ~ 1998. 09. 17. 1998. 09. 17. 1998. 09. 24. 1998. 10. (X)._______1998. 10.21.________1998. 10.22._______1998. 10. 29. 1998. 11.03._______1998. 11. 18._______1998. 11. 19.______1998. 11.26. 1998. 12.01._______1998. 12. 16._______1998. 12. 17.______1998. 12. 23. Információ és a pályázatok megvásárlása: Helmeczi Sándornál, a Balmazújvárosi út 10. sz. alatti központi irodaházban, munkanapokon. Telefon: (52) 342-227. A hitelezők, tulajdonosok és ingatlan társtulajdonosok az ingatlanokra, követelésekre és üzletrészre elővásárlási jogukat a pályázat 2. fordulójában, a helyszínen gyakorolhatják. A bontás közjegyző előtt, a helyszínen történik. A pályázatok nyilvánosak és két fordulósak. A felszámoló fenntartja magának azt a jogot, hogy a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa! | ^ " — -------- PÁL. LAP