Magyar Nemzet, 1998. szeptember (61. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

2 MagpAmi KÜLPOLITIKAI HELYZET A KÍSÉRTETEK CSÚCSTALÁLKOZÓJÁRÓL lehet legfel­jebb szó, hiszen Monica kísértete elől Clinton Moszkvába mene­kül, hogy egy másik kísértet, Jelcin karjaiba omoljon. Ilyen és ehhez hasonló megállapításokkal harangozzák be a világlapok az amerikai-orosz elnöki találkozót, amelytől nem várnak semmiféle eredményt. Az olasz La Repubblica maró gúnnyal teszi hozzá: Moszkvában inkább a Clinton sorsát ellenőrző Starr államügyész­nek kellene találkoznia Berezovszkij bankárral, a Csernomirgyin­­kormány visszatérésének vezénylőjével. S jelen kellene lenniük a felbonás jeleit mutató orosz hadsereg tábornokainak, meg az Oroszország határait ostromló afgán táliboknak, akik fölött sem Clinton, sem Jelcin nem gyakorol hatalmat. A válságok rendezésé­hez sincs sem ötletük, sem pénzük. A Corriere della Sera ennek kapcsán elmarasztalja ugyanakkor a nemzetközi pénzügyi szerve­zeteket is, amelyek számolatlanul szórják a dollármilliárdokat a moszkvaihoz hasonló tehetetlen és csaló kormányok feneketlen hordójába. A lap még hozzáfűzi: félő, hogy Moszkva kérlelhetetle­nül visszakanyarodik az antiliberális, antikapitalista, Nyugat-elle­nes, bezárkózó történelmi és kulturális gyökereihez. EGÉSZSÉGTELEN VÖRÖSESBARNA SZÍNE lesz a Cserno­­mirgyin-kormányak, vélekednek a brit lapok szakírói is. A The Ti­mes részletesen indokolja ennek eshetőségét, maga adva meg a vá­laszt arra, hogy szerinte miként férhetnek majd meg egymás mel­lett a kommunista és nacionalista erők. A brit értékelés az ortodox egyházban látja az összekötő anyagot, mivelhogy megvalósítója lehet a nacionalisták, kommunisták, a szélsőjobb és a monarchis­­ták által is vallott nézetnek, hogy elég volt az „eretnek, lélektelen és pénzhajhász” Nyugatból, s Oroszországnak le kell vetnie a ráag­gatott maskarát. AZ A MÉLYSÉGES ELLENSZENV táplálja e nézetet, amely a Jelcin nevéhez fűződő összes fejleményt kísérte, legyen szó a NATO-bővítéséről, a rubel összeomlásáról vagy a ki nem fizetet bérekről. A londoni The Times még egy szempontot megemlít, nevezetesen azt, hogy az orosz egyház a zsidókban találta meg a szerinte szándékosan gerjesztett felfordulás okozóit. Az elemzés rávilágít: a hagyományos antiszemita elméletektől áthatott, s az összeesküvés-elméleteken felnőtt, erősen alulképzett fiatal pap­ságnak kapóra jönnek a régről ismert következtetések, miközben nem szólalnak meg a nemzetiszocializmus felbukkanását jelző csengők. Márpedig az ortodox egyház már nem burkoltan állítja, hogy Oroszország addig nem virágozhat fel, amíg a „befolyásos zsidóitól” meg nem szabadul. (Zs. E.) Az IRA sürgeti az „igazi IRA” feloszlatását Omaghi lecke A legnagyobb északír katolikus terrorcsoport, az IRA maga kö­veteli a jórészt saját soraiból ver­buválódott, „igazi IRA” néven működő, az ulsteri felekezeti ter­ror eddigi legvéresebb merényle­téért felelős szakadár szervezet feloszlatását. Az erről szóló nyi­latkozat, értesült az MTI, az IRA politikai fedőszervének számító radikális katolikus párt, a Sinn Fein dublini hetilapjában, a Republican Newsban jelenik meg csütörtökön, de előzetesen már hétfőn nyilvánosságra hoz­tak belőle részleteket. Az „igazi IRA”, amely elveti a rendezési folyamatot, és nem csatlakozott a fegyvernyugváshoz, két hete az északír vallási erőszak három évtizedének legsúlyosabb vérál­dozattal járó pokolgépes akcióját hajtotta végre Omagh városában, a robbantásban 28-an lelték halá­lukat. A vérengzés mértéke a csoportot is megrendítette: nem sokkal később bejelentette, hogy „elnézést kér” az emberéletben okozott veszteségért, s kilátásba helyezte, „a tevékenység további irányának meghatározásáig fel­függeszti hadműveleteit”. Nemzetközi élet Kétfokozatú fegyvert épített Phenjan Észak-koreai rakéta repült át Japán területe fölött Kétfokozatú ballisztikus rakétát lőtt ki hétfőn Észak-Korea, amelynek első fokozata a Japán-tenger fölött vált le, a má­sodik viszont átrepült Japán északi része fölött, és a Csen­des-óceánba csapódott. Phenjannak ez az első kétfokozatú rakétája, külföldön nem tudtak ilyen észak-koreai fegyverről. Kétfokozatú ballisztikus rakétát lőtt ki hétfőn Észak-Korea. A rakéta sokkal nagyobb utat tett meg, mint az első tudósítások állították - jelentette a japán Kyodo hírügynökség és a Jiji sajtóügynökség a tokiói kor­mányhoz közel álló forrásokra hivatkozva. Az első értesülések szerint ugyanis a rakéta Vlagyi­vosztoktól mintegy 300 kilomé­terre délkeletre hullott a Japán­tengerbe, félúton Honshu szige­te felé. Ám alighanem valójá­ban az első fokozat vált csak le a japán szigeteket a Koreai-fél­szigettől elválasztó Japán-tenger fölött, a második fokozat vi­szont átrepült Japán északi része fölött, és a Csendes-óceánban végezte útját - írta az AFP. A Reuters érdeklődésére a japán nemzetvédelmi hivatal szóvivő­je nem erősítette meg az értesü­lést, de nem is cáfolta. Mint mondta, a japán kormány vizs­gálja ezt a lehetőséget is. Az AFP megjegyezte, Phen­jannak ez lenne az első kétfoko­zatú rakétája, külföldön nem tudtak ilyen észak-koreai fegy­verről. A Reuters arra emlékez­tetett, hogy Észak-Korea elő­ször 1993-ban okozott aggodal­mat Japánban, amikor kipróbál­ta középhatósugarú Rodong-1- es rakétáját, szintén a Japán-ten­geren. Az akkori kísérlet első ízben tette valóságossá a ve­szélyt, hogy Észak-Korea 1000 kilométeres hatótávolságú raké­táival Japán területeit is elérheti. A japán kormányszóvivő sajtóértekezletén aggodalmát hangoztatta az észak-koreai ra­kétafejlesztési program esetleges folytatása miatt, és bejelentette, hogy Tokió pekingi nagykövet­sége révén tiltakozó jegyzéket ad át Phenjannak. Taszár is célpont? (Folytatás az 1. oldalról) Lapunk érdeklődésére az ameri­kaiak médiaközpontja közölte: a parancsnokok minden szinten utasítást kaptak a szigorú bizton­sági intézkedések elrendelésére. A falubelieknek nincs ve­szélyérzetük, ők ugyanis már megszokták a békekatonák „éles helyzetekben” történő vo­nulását; a település polgármes­tere viszont arra emlékeztet, hogy a taszári repülőtér megépí­tése óta a somogyi megyeszék­hely szomszédságában lévő te­lepülés harci helyzetben poten­ciális célpont, és a terrorizmus felerősödésével még inkább fennáll ez a veszély. A település jegyzője hozzáfűzte: az ameri­kaiak a kerítésen belül üzemelő két sörbár nyitvatartási idejét is lerövidítették, és a falubeliek legnagyobb sajnálatára elmaradt az Egyesült Államok hadserege katonazenekarának augusztus 20-i koncertje is. (gulyás) Politikailag vagy fizikailag rozzant részvevők Csökkent értékű csúcstalálkozók Kitalálván a „csúcstalálkozó” kifejezést Chur­chill egészen bizonyosan olyan államférfiak tár­gyalására gondolt, akik nemcsak a hierachiában, hanem a hatalomban is az elsők, tehát valóban a csúcson vannak. Ahogyan azonban a csúcsok, s közülük is az élen a moszkvai és washingtoni első ember randevúi rendszeressé váltak, mind gyakrabban fordult elő az, amire Churchill alig­ha számított: az egyik vagy másik részvevő fizi­kai vagy politikai betegsége okán csökkentett értékűnek mondható csúcstalálkozó. Holott persze éppen Churchillnek illett tud­nia, mivel jár az, ha az államférfi testi vagy - még annál is inkább - belpolitikai bajai folytán képtelen teljes mértékben a csúcs témájára összpontosítani. Máig vitatott Franklin Roose­­velt jaltai szereplése, túlzott engedékenysége, vagy legalábbis megértése Sztálin iránt, amit csak részben magyarázhat az amerikaiak félel­me az egyedül befejezendő ázsiai háborútól. Mert azt ma már tudjuk, hogy F. D. R. valójá­ban 1944. novemberi (negyedszeri) megválasz­tásakor halálos beteg volt, s Jaltába alig két hó­nappal a végzetes agyvérzés előtt ment. Nixon 1973 júniusában, a Watergate-botrány szenátusi bizottsági meghallgatása előtti héten fogadta Brezsnyevet, tehát már politikailag seb­zetten. S ezt persze a szovjetek észlelték, noha kétségtelen, hogy a Kremlben még sokáig el­képzelni sem tudták egy amerikai elnök megbu­­kását, hiszen ilyesmire addig nem akadt törté­nelmi példa. De az is vitathatatlan, hogy Nixon ezen a nyárelőn korántsem volt annyira maga­biztos tárgyaló, mint 1972. május végén, amikor a vietnamiak megszorongatása - és annak moszkvai tudomásulvétele - után ment a Kremlbe, s persze a februári diadalmas pekingi úttal a háta mögött, biztos őszi újraválasztása tu­datában. A következő, 1974. júliusi moszkvai csúcs pedig mindmáig kínos emlék az amerikai­aknak, hiszen egy már hatalmát vesztett elnök utazott oda, hat héttel lemondása előtt. Csalóka csúcs volt az 1979-es, hiszen Brezsnyevet ugyan akkoriban már „felpumpál­ták” egy-egy tárgyalásra (piros arca hamuszür­kévé vált annak végére, vagyis „leeresztett”), ám Carter politikai gyengeségét viszont a szovjetek tudták kihasználni. Az a nevezetes puszi, ahogyan Brezsnyev szinte magához rán­totta az amerikai elnököt, alighanem jelképe­sen is megelőlegezte az utóbbi vereségét az erőpolitikát hirdető Reagan ellenében. Külön­ben az öregedő Reagan 1986 őszén kis híján hasonlóan járt, mert a reykjavíki csúcson majd­nem „eladta a boltot”, s belement Gorbacsov atomtalanítási javaslatába, ami stratégiailag le­fegyverezte volna a Nyugatot - történetesen a szovjet birodalom összeomlásának küszöbén. De az utolsó pillanatban Reaganból előbukkant az, aki az 1982-83-as eurorakéta-kötélhúzás során közölte az alkudozás miatt aggódó főtár­gyaló Nitzével: „Mondd meg nekik (a szovje­teknek), Paul, hogy egy átkozottul kemény fic­kóval van dolguk.” Maga Gorbacsov a kilencvenes évek elején már a (segélyt) kéregető és folyton lamentáló csúcsrészvevőként vált emlékezetessé, s persze politikailag kiszolgáltatottá. 1991. nyár derekán nem is csak az amerikai elnökkel (az Öböl-há­borús sikere fényében sütkérező Bush-sal) talál­kozott egyenlőtlen helyzetben, hanem hetekkel a moszkvai puccsot megelőzően a londoni G-7- re ment képletesen levett kalappal. Jelcin hatal­mi hullámvasutazása során gyakran ment a „völgyből” a csúcsra, bár 1994-96 tavasza kö­zött Clinton is látszólag bukásra állt. Ma min­denesetre két olyan politikus találkozik a Kremlben, aki aligha mondhatja majd a búcsú­nál magabiztosan, hogy jövőre veled ugyanitt, illetve a Fehér Házban. (avar) Balogh András: Világgazdasági érdek a válság rendezése Oroszország már nem fehér folt Oroszország nélkül globális biztonsági rendszer ma már nem képzelhető el, éppen ezért elengedhetetlen, hogy a ko­rábbi konfrontációt szoros együttműködés váltsa fel nem­zetközi téren - véli Balogh András, a Magyar Külügyi Inté­zet igazgatója. Az egykor szovjet befolyás alatt álló országokban, a hosszú távú gondolkodásmódot nélkülözve, gyakran lebecsülik Oroszország szerepét a világgazdasági és világpolitikai folyamatokban - hangsúlyozta lapunknak Balogh András. Komoly tekintélyvesz­teség volt Moszkva számára a csecsenföldi válság is. Ezek után talán sokaknak érthetetlen, miért törekszik a Nyugat folya­matosan a kapcsolatok építésére és partneri viszony kialakítására Moszkvával. Ennek egyik oka - húzta alá a külügyi intézet igaz­gatója -, hogy Oroszország minden drámai történelmi vere­ség ellenére is hatalmas termé­szeti, emberi és szellemi erőfor­rásokkal rendelkezik. Hosszabb távon várható, hogy fokozato­san kilábal a válságból, s a meg­lévő kapacitások lehetőséget te­remtenek a dinamikus fejlődés­re. Helytelen ugyanis messze­menő következtetéseket levonni a napi eseményekből: tőzsde­­krachból, bűnözésből vagy a migrációból. Oroszország nél­kül ma stabil, expanzív világ­­gazdaság nem képzelhető el. Korábban éppen azért jelentett gondot a szovjet rendszer, mert hatalmas fehér folt tátongott a glóbuszon, ahová nem tudott behatolni a tőke, s nem tudta mozgósítani a régió erőforrásait. A nemzetközi tőkének elsődle­ges érdeke az ország bekapcso­lása a világgazdasági folyama­tokba - véli az igazgató. Ám Moszkva együttműkö­dése nélkül az európai és a glo­bális biztonsági rendszer is el­képzelhetetlen. Bár az európai biztonságpolitika legfontosabb intézményes szervezetébe, a NATO-ba Oroszországot nem lehet bevonni, sikerült stratégiai partnerségi kapcsolatot kialakí­tani vele: az elmúlt években egyetlen olyan lényeges döntés sem született, amelyben Moszk­va nyíltan vagy hallgatólagosan ne támogatta volna Washing­tont. S bár nincs beleszólása a NATO döntéshozatali mecha­nizmusába, illetve vétójoggal sem rendelkezik a szervezet bő­vítését tekintve, a globális biz­tonságpolitikai döntésekben Oroszország komoly befolyás­sal és felelősséggel rendelkezik még jelenlegi válságos állapotá­ban is. A demokratizálódásban, a stabilitás megszilárdításában az orosz gazdasági és politikai elit legalább annyira érdekelt, mint a Nyugat - hangsúlyozta az igaz­gató. Az orosz gazdasági szerep­lők nem érdekeltek ugyanis a magántulajdon és a piacgazda­ság felszámolásában, inkább en­nek az erősítését szeretnék elér­ni. Ebben rejlik az együttműkö­dés fontosságának a hangsúlyo­zása is az Egyesült Államokkal. Ez az elit nagyon sok tekintet­ben létében függ a nyugati vi­lágtól és az amerikai támogatás­tól. Sok múlik azonban azon is, hogy a jelenlegi cseppfolyós helyzet milyen irányban fejlődik tovább. A lakosság ugyanis nem támogatja a jelenlegi gazdasági és politikai folyamatokat, ráadá­sul az orosz elit viselkedése is visszatetszést kelt a társadalom széles rétegében. A lehetőségeket latolgatva Balogh András leszögezte, rövid távon fennáll annak a veszélye, hogy esetleg egy fundamentalis­ta irányvonal kerekedik felül, amely célként tűzi ki a visszaté­rést a sztálini időkhöz. Nem ki­zárt az esetleges vallási vagy a nacionalista irányvonal térnyeré­se sem. Könnyen megeshet az is, hogy Oroszország még na­gyobb káoszba süllyed. Ezek a bizonytalansági tényezők pedig még jobban aláhúzzák annak szükségességét, hogy a NATO, az Egyesült Államok és Nyugat- Európa segítse az orosz válság­­kezelő reformokat, valamint a hosszú távú kooperatív rendszer kiépítését. (almássy) Athén elveti a javaslatot Ciprusi konföderáció Rauf Denktas hétfőn azt javasol­ta, hogy Cipruson teremtsék meg „két egyenlő állam” konföderá­cióját -jelentette az AFP. A cip­rusi török vezető Ismail Cem tö­rök külügyminiszterrel Nicosiá­ban tartott közös sajtóértekezle­tén hangoztatta, hogy ha javasla­tát elfogadják, hajlandó felújíta­ni a tárgyalásokat, amelyek hó­napokkal ezelőtt szakadtak meg a Ciprusi Köztársasággal. Lehet­ségesnek mondta azt is, hogy el­fogadja Ciprus felvételét az Eu­rópai Unióba, ha a majdani kon­föderáció úgy óhajtja. Mind Gö­rögország, mind a ciprusi görög közösség visszautasította a ja­vaslatot, mondván, az lényegé­ben azt kérelmezi, hogy tegyék hivatalossá Ciprus „megosztását és megszállását”. 1998. szeptember 1., kedd Elnökök a kormányválság árnyékában Elutasították Csernomirgyint (Folytatás az 1. oldalról) A baloldali néphatalmi és agrár­párti frakciókból is csak öt kép­viselő támogatta a miniszterel­nök-jelöltet, s a regionális és a független képviselőcsoport tagjai ugyancsak jórészt szembefordul­tak vele. A szavazás után Cser­­nomirgyin mindenesetre bejelen­tette, hogy kedden Jelcin elé ter­jeszti az új kormány összetételé­re vonatkozó javaslatát. Az ál­lamfő a duma elnökének írt hétfő esti levelében máris újra Cserno­­mirgyint jelölte kormányfőnek. Az ellenzék állítólag arról tárgyal, hogy a kommunista párti Jurij Maszljukov ügyvezető ipari minisztert, Jegor Sztrojev felső­házi elnököt vagy Jurij Luzskov moszkvai polgármestert kérjék fel a kormányfői teendők ellátá­sára. Zjuganov kommunista frak­cióvezető a politikai megegyezés kisiklatását azzal indokolta, hogy a megállapodás nem védi meg az új kormányt Jelcin önkényeske­désével szemben, nem biztosít megfelelő garanciákat a válság­ból való kiútkereséshez, nem szab gátat az elnök rögtönzései­nek. Alekszandr Lebegy szerint, aki a Le Figarónak nyilatkozott, az ismét kormányfői posztra je­lölt Csernomirgyinnek „van egy kis esélye arra - de csak egyet­len, s nem több -, hogy lelassítsa az összeomlást az országban, ezért valamennyiünk érdeke, hogy támogassuk, mert ha nem, elveszünk”. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter közben már hét­főn Szarajevóból Moszkvába ér­kezett, s még este az orosz-ame­rikai csúcs keretében megbeszé­léseket kezdett Primakov ügyve­zető orosz külügyminiszterrel. Az amerikai és orosz elnök talál­kozójától egyébként nem várnak sokat a moszkvai elemzők, akik szerint könynyen lehet, hogy ez lesz az utolsó Clinton-Jelcin csúcs. Egyetértenek azokkal a washingtoni értékelésekkel is, hogy az az orosz válság közepet­te csak „protokolltalálkozó” lesz, hiszen aligha várható, hogy a Nyugat újabb konkrét segítséget nyújthat a gyakorlatilag csődbe jutott orosz államháztartásnak. Clinton, aki a G-7-ekkel a na­pokban egyeztetett, egyértelmű­en a támogatást célzó álláspont­ját képviseli majd Moszkvában, elutazása előtt hangsúlyozta, se­gítő szándékkal megy az orosz fővárosba. Szavai szerint Orosz­ország megsegítése az Egyesült Államok elemi nemzeti érdeke. Y A CREDIT-AS­DIT Üzletviteli Szolgáltató Kft. (1085 Budapest, Üllői út 14., 11/7.), mint a Hajdú Megyei Általános Építőipari Vállalkozási Részvénytársaság f.a. (4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 10.) felszámolója PÁLYÁZATI FELHÍVÁST TESZ KÖZZÉ a HÁÉV Rt. f.a. • házgyári és egyéb ingatlanai, eszközei értékesítésére, • peresített követeléseinek hasznosítására, • üzletrészének megvásárlására. Pályázati Benyújtási Pályázatok Pályázatok felhívás határidő bontása versenye kezdete (bánatpénz fiz.) (1. forduló) (2. forduló) 199­­. 09. 01. ~ 1998. 09. 1­7. 1998. 09. 17. 1998. 09. 24. 1998. 10. (X)._______1998. 10.21.________1998. 10.22._______1998. 10. 29. 1998. 11.03._______1998. 11. 18._______1998. 11. 19.______1998. 11.26. 1998. 12.01._______1998. 12. 16._______1998. 12. 17.______1998. 12. 23. Információ és a pályázatok megvásárlása: Helmeczi Sándornál, a Balmazújvárosi út 10. sz. alatti központi irodaházban, munkanapokon. Telefon: (52) 342-227. A hitelezők, tulajdonosok és ingatlan társtulajdonosok az ingatlanokra, követe­lésekre és üzletrészre elővásárlási jogukat a pályázat 2. fordulójában, a helyszí­nen gyakorolhatják. A bontás közjegyző előtt, a helyszínen történik. A pályázatok nyilvánosak és két fordulósak. A felszámoló fenntartja magának azt a jogot, hogy a pályázatot­­ indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa! | ^ " — -------- PÁL. LAP

Next