Magyar Nemzet, 1998. szeptember (61. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

1998. szeptember 1., kedd Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Koszovó az albánok lejáratását célzó hazugságról beszél Szerbia fenntartja a vád­akat ÚJVIDÉK­­ A koszovói albán politikusok és szervezetek elke­seredett cáfolatai ellenére - mi­szerint nem terheli őket felelős­ség szerb civileken elkövetett vé­rengzésért - folytatódik a kam­pány Szerbiában a „fasiszta szki­­petár terrorbandáknak” nevezett Koszovói Felszabadítási Hadse­reg ellen. Az állami média uszító hangja a bosszút - a mostani szerb koszovói hadműveletek felerősítését - vetíti előre. A szerbiai kormányzó és el­lenzéki pártok egymáson tesznek túl leszámolást követelve a terro­rizmussal. Valamennyien kész­pénznek veszik a rendőrségi közleményt, hogy Klecka koszo­vói faluban legkevesebb húsz szerb nemzetiségű civilt gyilkol­tak meg a KFH tagjai, majd - a nyomokat eltüntetendő - eléget­ték a holttesteket. Egyes lapok már száz szerb áldozatról írnak. Az elfogott albán gyanúsítottak ugyanis más gonosztetteket is­­ beismertek, írja például a belgrá­di Blic. A belügyminisztérium által a helyszínre hívott újságírók „bizonyítékként” összeégett em­beri maradványokat találtak, eb­ből azonban nem állapíthatták meg, milyen nemzetiségűeket gyilkoltak meg. A szerb média kifogásolta, hogy a 14 külföldi tudósító nem adott megfelelő te­ret az eseménynek koszovói je­lentéseiben. Általában a Nyuga­tot hibáztatja, hogy „ilyen fasisz­ta gonosztettre” sor kerülhetett. A belgrádi állami rádió kom­mentárja szerint „szégyellnie kell magát Holbrooke-nak, Gel­­bardnak és Rühének”. A kom­mentár leszögezi: az újjáéledő és megvadult fasizmust gyökerében kell kiirtani, s Szerbia sohasem fog megbékélni azokkal, akik kegyetlen módon gyilkolják a védetelen civileket. Az emberi jogok koszovói bizottsága a hágai törvényszék­hez fordult, hogy küldjön nem­zetközi vizsgálóbizottságot - tör­vényszéki orvosszakértőkkel - az igazság kiderítésére. Demaqi, a Koszovói Felszabadítási Had­sereg politikai képviselője cáfo­latában szintén azt hangoztatta, hogy csak akkor lehet bármit is mondani, ha független tényfeltá­ró bizottság közli majd megálla­pításait. Arra is utalt, hogy az egészet a szerbek rendezték meg. A KFH is hazugságnak nevezi az állítást, aminek „célja, hogy lejárassa a koszovói albánok igazságos harcát”. A tanúk pedig „sosem voltak tagjai a KFH-nak, hanem kollaboránsok”. A boszniai, látogatáson tar­tózkodó - s még hétfőn Moszk­vába utazó - Albright amerikai külügyminiszter nem volt hajlan­dó találkozni Krajisnikkal, az el­nökség szerb tagjával, mert csak azzal áll szóba, aki támogatja a daytoni folyamatot. A bosnyák Izetbegoviccsal és a horvát Zubakkal tanácskozott, és bírálta is a bosnyák hatóságokat a me­nekültek hazatelepítésének kés­leltetése miatt. Koszovó nagyfo­kú autonómiájáért szállt síkra, s követelte az erőszak azonnali be­szüntetését. (Sebestyén) Aggodalmak a szlovákiai tanévkezdéskor Beolvad két magyar gimnázium POZSONY - Szlovákiában szep­tember 1-je, az alkotmány nap­ja állami ünnep, így itt csak szerdán nyílnak meg az iskolák kapui. A szlovákiai magyar diá­kok, szülők és pedagógusok azonban, miként az elmúlt há­rom évben mindig, ezúttal is fe­szülten várják az iskolakezdést. Továbbra sincs igazgatója például a Komáromhoz közeli búcsi és bátorkeszi iskolának, ahol már több mint fél éve ma­guk a szülők őrzik az iskolát, számtalan nagygyűlésen tilta­koznak az igazgatók leváltása ... ellen, s továbbra is azt követe­lik, a járási hivatal - amely in­doklás nélkül váltotta le Novák Ferencet és Varga Ferencet - helyezze vissza őket posztjuk­ra. A két falu kiállását a Ma­gyar Koalíció Pártja parlamenti képviselői az általuk létreho­zott Pro Probitate - A Helytál­lásért díjjal jutalmazták, s a szülőket és a pedagógusokat több szlovákiai magyar civil szervezet is támogatásáról biz­tosította. Újabb feszültség kialakítá­sától tart viszont a Magyar Ko­alíció Pártja. Dolnik Erzsébet, a párt oktatási szakértője úgy tud­ja, a szülők és a pedagógusok akarata ellenére a hatalom arra készül, hogy a zselizi és az ipolysági önálló magyar gimná­ziumot összevonja a helyi szlo­vák gimnáziummal, Zoboralján pedig a nyolc-tíz tanulós kisis­kolák összevonását helyezte ki­látásba a nyitrai kerületi hiva­tal. Sőt, az oktatásügyi minisz­tert adó Szlovák Nemzeti Párt közben újra felvetette azt a kér­dést, hogy az állami iskolákban kizárólag szlovák nyelven le­hessen oktatni. A Szlovák Tele­vízió által is közölt hír akár csupán választási kampányfo­gás is lehet, de Dolnik Erzsébet szerint a szlovákiai magyarok az elmúlt négy év során meg­szokták, hogy a legenyhébb ki­jelentéseket is komolyan kell venniük. (neszméri) A KÜLFÖLD ÚJABB TERÜLETEKET foglalt vissza a Kongói Demok­ratikus Köztársaságban a Ka­­bila elnök mellett álló, Angola és Zimbabwe támogatását élve­ző katonai szövetség a tuszi fel­kelőktől: kinshasai források szerint a kormányerők ellenőr­zésük alá vonták az ország dél­nyugati részét, és elfoglalták Matadi városát is. A Kabilát tá­mogató erők arra készülnek, hogy megtámadják a felkelők kelet-kongói központjait is. OROSZORSZÁG hétfőn meg­kezdte a lettországi Skrundában 1971-ben felépített radarállo­mása, utolsó balti katonai léte­sítménye felszámolását, amely­nek fenntartásához még 1994, a lettországi orosz csapatkivonás után is ragaszkodott. TÁRIK AZIZ iraki miniszter­elnök-helyettes hétfőn levelet intézett Kofi Annan ENSZ-fő­­titkárnak, amelyben felszólítot­ta a világszervezetet, hogy in­dítson vizsgálatot az iraki tö­megpusztító fegyverek leszere­lésének ellenőrzésével megbí­zott különleges ENSZ-bizottság (UNSCOM) és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) közti szálak feltárására. POKOLGÉP ROBBANT hét­főn egy algíri piactér közelé­ben, tíz embert megölve és ti­zenötöt megsebesítve. A hatal­mas robbanás a Bab el-Ved ne­gyedet rázta meg, amely az isz­lám fanatikusok egyik fellegvá­rának számít. Az algériai kor­mány előzőleg közölte: kedden 48 irodát nyit szerte Algériá­ban, ahol a hozzátartozók in­formációkat adhatnak eltűnt szeretteikről, segítve az utánuk való kutatást. Döntő a stabil világgazdaság EU-konferencia a Bibó kollégium születésnapján (Folytatás az 1. oldalról) Magát az egyhetes tanácskozást megnyitva a külügyminiszter az Európai Unió bővítését, s az ez­zel összefüggő közösségi és ha­zai kihívásokat elemezte. Hang­súlyosan üdvözölte a konferen­cián megjelent sok fiatalt, hi­szen, mint mondta, az, hogy mi­lyen lesz valójában a jövő Euró­pája, jelentős részben a mai diá­koktól függ. Természetesnek nevezte Magyarország integrá­ciós törekvéseit, egyben pedig azt, hogy az unió is gazdagodik az új tagok felvételével. Fontos­nak értékelte az európai szolida­ritás és az európai tudat erősíté­sét, hozzátéve, hogy a jelenlegi a legfontosabb bővítés a közös­ség történetében, új forrásokkal szolgál a jövő Európájának épí­téséhez. A konferencia első napján felszólalók között volt Michael Lake, az Európai Bizottság ma­gyarországi képviseletének ve­zetője is. A nagykövet nem ha­gyott kétséget afelől, hogy az unió belső, intézményi reform­jának időben meg kell előznie az új tagok felvételét. Egyúttal jelezte, még ha simán mennek is a dolgok, a tagállamok szá­mára különösen nagy kihívás a bővítés finanszírozása és a kö­zös mezőgazdasági politika át­alakítása. A lehetőség mindig esély, amelyért keményen meg kell dolgozni, és a magyarok az el­múlt tíz évben meg is dolgoztak azért, hogy, remélhetőleg öt esztendő múlva, a szakkollégi­um 20. évfordulóján, az ország az EU teljes jogú tagja legyen - hangoztatta Áder János, az Or­szággyűlés elnöke a konferencia résztvevőinek tiszteletére adott hétfői fogadáson. (kocsi) Varsó is átadta az EU-nak időközi önértékelését Bronislaw Geremek lengyel kül­ügyminiszter hétfőn átnyújtotta az Európai Unió varsói nagykö­vetének a Lengyelország csatla­kozási felkészüléséről szóló tájé­koztatót. A mellékleteivel együtt 240 oldalas dokumentum az MTI szerint annak a beszámolónak lesz a része, amelyet az Európai Bizottság készít az EU-ba jelent­kező államok eddig elért eredmé­nyeiről. Hasonló tájékoztatót a többi, tagságra pályázónak is ké­szítenie kellett. Mint ahogy Hor­váth Gábor külügyi szóvivő az MTI-t tájékoztatta, Magyaror­szág augusztus 24-én adta át az EU-nak a csatlakozási felkészü­léséről szóló tájékoztatót. Az információk benyújtását Hans van den Broek, az EU-nak a külkapcsolatokért és a bővíté­sért felelős biztosa idén május 29-én kérte a lengyel külügymi­nisztertől. Az egyebek mellett a privatizáció alakulásáról, a köz­pénzek felhasználásának jogi szabályozásáról, valamint a közigazgatási reform bevezeté­séről szóló anyagot a lengyel szakemberek három hónap alatt állították össze. Tisztázatlanok a fideszesek elleni adatgyűjtés körülményei A Ház dönt az ad hoc bizottságról (Folytatás az 1. oldalról) Kövér László újságírók kérdésé­re közölte: ismeretei szerint a sajtóhoz megküldött iratok „csak egy részét képezik a miniszterel­nöknél lévő bizonyítékoknak”. A kormányfőt az ülésen he­lyettesítő Kövér a teremből távo­zóban elmondta: egyelőre sem­milyen érdemi információval nem tud szolgálni, mivel az erről folyó vizsgálat nem fejeződött még be a nemzetbiztonsági szol­gálatoknál. Mint fogalmazott: tá­jékoztatta a bizottság tagjait a sajtóban megjelent találgatásokkal és feltételezésekkel kapcsolatban, ame­lyek között volt ál­lamtitoknak minő­sülő adat is. Erre hi­vatkozással kérte a zárt ülés elrendelé­sét. Ezen túlmenően érdemi vita nem folyt, s ezért a bi­zottság sem tudta megállapítani, tör­vénytelen volt-e az adatgyűjtés, s ami talán a leglé­nyegesebb, érintettek-e abban a titkosszolgálatok. Kijelentette: a parlament plenáris ülésének kell döntenie arról, a nemzetbizton­sági bizottság vagy egy ad hoc bizottság foglalkozzon az ügy­gyel, a testület többsége ugyanis úgy határozott, a jelenleg rendel­kezésre álló adatok alapján nem a nemzetbiztonsági bizottság az illetékes. Ellenzéki honatyák sajtótájé­koztatón adtak hangot aggályaik­nak. Megítélésük szerint a titkos információgyűjtésre vonatkozó adatok megvizsgálásat egyértel­műen a nemzetbiztonsági bizott­ság kompetenciája kell legyen, minden ezzel ellentétes javaslat azt szolgálja, hogy elodázzák az ügy érdemi tisztázását. Megítélé­sük szerint a fideszes­ politikusok megfigyeléséről szóló bejelentés arra volt jó, hogy „elterelje a fi­gyelmet Simicska Lajosról, az APEH új vezetőjéről, aki közben csendben dolgozik”. „Az ad hoc bizottság felállítása hetekbe tel­het, ráadásul nemzetbiztonsági vonatkozású tényeket, informá­ciókat nem is vizsgálhat más tes­tület, mint a parlament nemzet­­biztonsági bizottsága” - érveltek. (A parlamenti házszabály vár­ható módosítása miatt nem szü­lethet azonnal döntés az ad hoc bizottság felállításáról.) Keleti György, a bizottság MSZP-s elnöke sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy Kövér Lász­ló nem adta át, nem mutatta meg és még csak nem is idézett azok­ból a dokumentumokból, ame­lyekre Orbán Viktor kormányfő a Fidesz augusztus 25-i választ­mányi ülésén a fiatal demokrata politikusok és családtagjaik meg­figyelésére vonatkozó bejelenté­sét alapozta. Hozzáfűzte, az ira­tokba való betekintést Kövér arra való hivatkozással hárította el, hogy a kérdést nem tűzte napi­ hogy bárki megfigyeléseket vég­zett volna. „Még környezetta­nulmány-kísérletnek is gyenge, inkább csak egyfajta adatgyűj­tés” - hangoztatta. Vancsik Zol­tán (MSZP) szerint a bizottság ülésén kvázi az ellenkezője de­rült ki annak, mint amiről Orbán Viktor beszélt.­­ Kövér László ugyanis semmilyen kérdésre nem adott világos választ, az ügy minden részlete homályos, ellentétben a miniszterelnök ha­tározott bejelentésével­­ indo­kolta állítását. Nehezményezte, hogy a miniszter­­elnök olyan sze­mélyt küldött a bizottság ülésére, akinek alig két órája volt tájéko­zódásra az ügy­ben. (Kövér a bot­­­­rány kipattanásá­nak idején egé­szen a hét végéig külföldön tartóz­kodott, szabadsá­gát töltötte.) Világosi Gá­bor, a BM volt politikai államtit­kára kijelentette: Kuncze Gábor volt belügyminiszter személye a garancia arra, hogy az előző cik­lusban nem történhetett a bel­ügyminiszter - de más szabad demokrata politikusok - tudtá­val sem ilyen jellegű megfigye­lés. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetbiztonsági bizott­ság nem tudja ellátni kormány­zati ellenőrző szerepét, ha a szakbizottság nem tűzi napi­rendre a kérdést. (csekek) Az eddig nyilvánosságra ke­rült és a Kövér László által is­mertetett adatok alapján a meg­figyelési ügy a nemzetbiztonsági testület kompetenciáját megha­ladó, sokkal nagyobb hálónak, nagyobb anyagnak egy része, ezért nem lenne helyes, ha a bi­zottság tárgyalná az esetet - kö­zölte Mikes Éva, a grémium fideszes alelnöke. Közölte: Kö­vér ígérete szerint „mihelyt megalakul az a bizottság, amely­nek feladata és napirendje az ügy vizsgálata” az összes ren­delkezésére álló dokumentumot megküldi. A parlamenti vizsgá­lóbizottság felállításának szük­ségességét azzal magyarázta: a nemzetbiztonsági bizottságában ma azok is ott ülnek, akik az el­múlt négy évben felügyelték a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Az ORFK cáfolja, hogy nyomozna Garamvölgyi László lapunknak cáfolta, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság nyomozna a fideszes vezetők megfi­gyelésének ügyében. Az ORFK szóvivője érdeklődésünkre megerősítette: a hétfői lapokban megjelent, s állítólag egy magát svéd diplomatának kiadó személytől származó do­kumentumot vagy annak részét képező írásos anyagot nem ismeri, s az a rendőrséghez sem jutott el. A titkos megfi­gyelés ügyében semmiféle adatgyűjtést sem folytatnak az ORFK szakemberei - derült ki a szóvivő szavaiból­ rendre a bizottság. Ha erre sor kerül, kész átnyújtani. A titkos­­szolgálati miniszter azt a lehe­tőséget is elvetette, amit szocia­lista és szabad demokata hon­atyák „köztes megoldásként” ja­vasoltak, hogy egy közjogi mél­tóságnál, a köztársasági elnöknél vagy az adatvédelmi biztosnál helyezzék letétbe a kormányfő bejelentését alátámasztó doku­mentumokat, s azokat a parla­ment szakbizottsága megkaphas­sa, ha a nemzetbiztonsági szolgá­latnál lezárult a vizsgálat. Keleti közölte, ez utóbbi esetben egyéb­ként kezdeményezi a nemzetbiz­tonsági bizottság újbóli rendkívü­li összehívását, s akkor is, ha az ügyben újabb javaslat érkezik a napirendre. Bejelentette: ismét levélben fordul a miniszterelnök­höz, s kéri, alkalmas időpontban találkozzon a nemzetbiztonsági bizottsággal. „Az ügy gyors tisz­tázása ugyanis alkotmányos érde­ke az országnak. Határozott igen­nel vagy nemmel kell felelni arra, érintettek-e az ügyben a titkos­­szolgálatok. S a miniszterelnök­nek is érdekében áll, ha igazolód­nak az állításai” - érveltek az el­lenzéki politikusok. Nikolits István szerint a la­pokhoz eljuttatott dokumentum a cégnyilvántartás adataiból von le különféle következtetéseket, azonban semmi nem mutat arra. * Orbán a Barankovics-emlékü­lésen Győrött Nem veszítette jelentőségét az összefogás Egy esztendeje, az akkor első ízben összehívott Barankovics­­emlékülésen, Győrött jelentet­ték be a Magyar Keresztényde­mokrata Szövetség megalakítá­sát, és egyúttal akkor tartotta el­ső közös erődemonstrációját az a polgári blokk, amely a májusi országgyűlési választásokon el­búcsúztatta a korábbi kormány­­koalíciót. Hétfő este ismét Győrben találkoztak a polgárokkal azok a politikusok, akik a baran­­kovicsi eszmék alapján összefo­gásra szólították az embereket. Értékelték a roppant sikeresnek bizonyult esztendőt, és egyúttal megpróbálták meghatározni azokat a tennivalókat, amelyek ezután várnak az országra. Az idő szavát nemcsak a ke­resztény érzelmű politikusok, hanem a polgárok is megértet­ték - mondta beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzá­tette: a győzelem azt is jelenti, hogy azok az eszmék, amelye­ket közösen vallanak, nem múltbeliek, életidegenek, hanem nagyon is élőek. „Az összefogás nem veszítette jelentőségét a vá­lasztási győzelem éjszakáján, ha létrejön valami tartósabb unió - amit én nagyon szeretnék -, ak­kor az a kereszténydemokrata eszmevilág talaján történhet” - jelentette ki. A legfontosabb feladat, hogy újból magára találjon az értékevesztett, s elsősorban esz­mei, etikai értékítéletében meg­­hasonlott társadalom - hangsú­lyozták az emlékülés résztvevői. ,Jiarankovics István szerint az állam nem öncélú, hanem köz­célú képződmény. A remélhető­en újraszülető értékek pedig a családból kell hogy kiindulja­nak. Ezért központi eleme, alap­ja a kormány valamennyi cso­magtervének a család” - mond­ta Harrach Péter. A szociális és családvédelmi miniszter szerint az első ötven nap cselekedetei, az a szándék, hogy tiszta viszo­nyokat teremtve segítik a csalá­dok boldogulását, egyértelművé teszi, hogy nem csupán a leve­gőbe beszéltek a választási kampány során. Krízishelyzetben élünk, s egy régi kínai bölcsesség sze­rint a krízis egyrészt katasztró­fa, másrészt remény - mondta előadásában Pápai Lajos győri megyés püspök. A felelősségük teljes tudatával élő magyar pol­gárok egyértelművé tehetik, hogy a mi jövőnk nem a ka­tasztrófa, hanem a remény felé mozdult el. (Kiss) Spanyar Nemzet 3 Katona Béla indul Együttműködés az Agrárszövetséggel Katona Béla budapesti MSZP-s főpolgármester-jelölt már meg­szerezte a jelöltséghez szüksé­ges számú ajánlócédulát - kö­zölte Lendvai Ildikó, az MSZP budapesti területi szövetségének elnöke. A tájékoztatót abból az alkalomból szervezték, hogy Budapesten együttműködési megállapodást kötött az MSZP fővárosi területi szövetsége és az Agrárszövetség - Nemzeti Agrárpárt budapesti választmá­nya. Az MSZP budapesti főpol­gármester-jelöltje nem lép visz­­sza sem a szabad demokrata Demszky Gábor, sem más javára - jelentette ki a szocialista poli­tikus az MTI-nek. Az MSZP budapesti küldöttgyűlése persze állást foglalhat arról, hogy visz­­szalépteti a főpolgármester-je­löltjét: ebben az esetben tartani fogja magát a döntéshez - mondta. Az MSZP szombati tisztújí­tó kongresszusát előkészítő je­lölőbizottság keddi ülésén állítja össze a megválasztandó tisztsé­gekért megmérkőző személyek listáját. A pártelnökjelöltség kapcsán Kovács László frakció­­vezetőt és Nagy Sándor frakció­vezető-helyettest hallgatja meg a testület. Nem vállalt jelölést semmilyen tisztségre Horn Gyula pártelnök.

Next