Magyar Nemzet, 1998. október (61. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-01 / 230. szám
!■ AT 60 éve m T J Tribuszerné Wl A TI ■ Magyar búza flílUvlf I 1 Ilii 1/Hl “te*" Ára: 49 Ft •_______________________________________________________________ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR__________________________________LM. 230., 1998. október 1., csütörtök Az alacsonyabb nyugdíjak nagyobb mértékben emelkednek Állóháború a parlamenti vitanapon (Munkatársainktól) Jövőre a legalacsonyabb nyugdíjak 25, a legmagasabbak 11 százalékkal emelkednek - jelentette be Orbán Viktor kormányfő az Országgyűlés szerdai vitanapján, amit a nyugdíjak és a bérek jövő évi emeléséről tartottak. A vitát az tette indokolttá, hogy a hatályos törvény szerint 19-20 százalékkal kellene jövőre emelni a nyugdíjakat, de a kormány átlagosan csak 13-14 százalékos növekedésre lát lehetőséget. Orbán Viktor azt hangoztatta, hogy a kormányon lehetetlen számon kérni a szocialisták választási ígéreteit. A Fidesz - Magyar Polgári Párt programjában a nyugdíjak reálértékének megőrzését hirdette meg, ez a jövő évben a 11 százalékosra tervezett infláció mellett megvalósul, sőt emelkedni fog a nyugellátások vásárlóértéke. (Folytatás a 3. oldalon) A piacon pár száz forint nyugdíjemelés is számíthat NAGY ZOLTÁN FELVÉTELE Nincs áttörés Bukarestben RMDSZ-egyeztetés a kilépésről Nem született áttörés szerdán Bukarestben az RMDSZ és koalíciós partnerei vitájában, ezért a szövetség legfőbb vezetőit tömörítő operatív tanács lapzártánk idején is egyeztetett a kormányból való kilépés módozatairól. HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Az RMDSZ szövetségi képviselőinek tanácsa szeptember elején Kolozsvárott döntött úgy, hogy kilép a koalícióból, amennyiben a hónap utolsó napjáig nem teremtődnek meg a kisebbségi egyetem létrehozásának törvényes feltételei. A partnerek azonban továbbra sem tettek eleget a kormányprogramban és egyéb egyezményekben vállalt kötelezettségvállalásaiknak, mi több, a képviselőház oktatási bizottságában is elvetették a kisebbségi egyetem létrehozásának tervét. A testület kedden elutasította, hogy visszatérjen a kérdésre, s ugyanígy tett szerdán is. Ekkor előbb döntésképtelenség miatt felfüggesztették az ülést, majd Diaconescu parasztpárti vezér, a ház elnöke kérésére a bizottság ismét összeült, de a kisebbségi egyetem ügyével nem foglalkozott. Kompromisszumra ezután reményt csak azt nyújtott volna, ha a kabinet délutáni ülésén rendeletet hoz a magyar-német egyetem létrehozásáról, vagy ha beadja lemondását az RMDSZ igényét mereven elutasító Margó oktatási miniszter. (Folytatás a 3. oldalon) Kellene egy csapat A labdarúgó-szövetség képviselői ma adják át Genfben az európai szövetség, az UEFA vezetőinek Magyarország jelentkezését a 2004-es futball-kontinensbajnokság lebonyolítására. Az MLSZ osztrák partnerével közösen pályázik a hat év múlva esedékes torna megrendezésére, miközben a házigazda szerepére Spanyolország és Portugália is aspirál. A magyar kandidálást a Horn-kabinet már támogatta, de az állami garanciavállalásról az Orbán-kormánynak kellett határoznia. A hivatalos döntés hosszas kormányzati egyeztetések után született meg, a gazdasági kabinet elemzései szerint ugyanis az Európa-bajnokság megrendezése 42-50 milliárd forintjába kerülne a központi kasszának, a szervezőbizottság pedig 10-12 milliárdos hiánnyal számolhat. Összehasonlításként: Portugália 60 millió escudót áldozna az Eb lebonyolítására, a spanyolok részéről viszont akár már holnap rajtolhatna az esemény. A magyar-osztrák duó győzelmi reményeit semmiképpen sem erősíti, hogy az UEFA jövő júliusban választ házigazdát 2004-re, hiszen az eredményhirdetés időpontjában még nem állnak majd rendelkezésre a 2000. évi, holland-belga közös rendezésű Európa-bajnokság tapasztalatai. Mégsem elképzelhetetlen, hogy a döntésnél az anyagi megfontolások helyett a sportpolitikai szempontok kerülnek előtérbe, s ez esetben a Duna Játékokra keresztelt projekt is nyerhet. Az Eb-rendezésnek igazán értelme persze akkor lenne, ha a magyar válogatott legalább a kontinens középmezőnyével versenyben volna. A honi futball súlyos szakmai válságát orvosolni azonban pillanatnyilag reménytelenebb feladatnak tűnik, mint felszámolni a létesítmények és infrastruktúra terén tapasztalható évtizedes lemaradásokat. S. Tóth János Szigorúan titkos jelentés a miniszterelnöknek A KEI vizsgálta a Nádor 95 Rt. ügyét (Munkatársunktól) Lapunk információja szerint a kormányzati ellenőrzési iroda elkészült azzal a jelentéssel, amely a Nádor 95 Rt. ügyét vizsgálta. Orbán Viktor miniszterelnök valószínűleg már tegnap kézhez kapta a részletes anyagot, amit szigorúan titkosnak minősített a KEI. A Magyar Nemzet úgy tudja, a KEI szerda délután elkészült azzal a jelentéssel, amely a Nádor 95 Rt. ügyét vizsgálja. Mint korábban lapunk is beszámolt róla, a társaság neve korábban abban az összefüggésben merült fel, hogy a leköszönt Horn-kabinet ettől a cégtől bérelte a rádiótelefonok lehallgatásához szükséges eszközöket mintegy 3,2 milliárd forintért. Legutóbb a részvénytársaság újabb 1,2 milliárdos számlát nyújtott be, ekkor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: vizsgálatot kezdeményez az ügyben, és annak lezárásáig az 1,2 milliárdot nem engedi kifizetni. (Folytatás a 4. oldalon) Feledy Péter az új alelnök - Szünetel a Kurír megjelenése Pénzügyi szigorítások az MTV-nél A közszolgálati televíziónál, a lappiacon és a műsorszóró vállalatnál egyaránt komoly szervezeti, személyi és adminisztratív intézkedésekre került sor tegnap. Mától Feledy Péter az MTV új, aktuális műsorokért felelős alelnöke, felfüggesztették a Kurír és a Rejtvény Kurír kiadását, az Antenna Hungáriánál is személycserékről döntöttek. (Munkatársainktól) Mától prémium, jutalom, mozgóbér, honorárium nem fizethető a Magyar Televízióban. Alapbér sem emelhető - így rendelkezik az MTV Rt. ügyvezető elnöke, Horváth Lóránt, aki szinte óránként küldi elnöki rendelkezéseit az intézmény egyes részlegeinek a költségcsökkentő intézkedések bevezetéséről. El kell készíteni az azonnali létszámleépítési tervet, a belső munkavállalók 15 százalékát, a külső munkavállalók és cégek 50 százalékát kell elbocsátani. (A külső munkavállalók másik 50 százalékának a megtartását meg kell indokolni.) Mától ugyancsak megszüntetik az úgynevezett saját személygépkocsi használatát kompenzáló költségtérítés kifizetését, és felülvizsgálják a vidékről munkába járók utazási költségeinek térítését. Szerda délután fél ötig el kellett juttatni az elnöki titkárságra minden egyes szervezeti egység vezetőjének a tájékoztatását arról is, hogy ki végez az általa irányított munkaterületen rendszeresen munkát külsős dolgozóként mint magánszemély (megbízási szerződéssel, szerzői jogvédő közvetítésével), mint vállalkozó, valamint társas vállalkozás keretében. Felülvizsgálják továbbá a folyamatban lévő és már aláírt szerződéseket, és befagyasztják az újabb szerződéskötéseket. Rendkívüli szerződéskötés csak külön elnöki engedéllyel lehetséges. Információink szerint a tegnapi napon kézbesített legutolsó elnöki rendelkezés arról tudósította az MTV dolgozóit, hogy a válságkezelő bizottság döntése értelmében október 5-től, hétfőtől nem biztosítanak járműveket a könynyűelektronikai kamerák szállításához, ezeknek a helyszínre juttatását a produkcióknak a költségvetésükből kell megoldaniuk. * A Magyar Televízió Rt. ügyvezető elnöke október 1-jével Feledy Pétert bízta meg az aktuális alelnökség vezetői teendőinek ellátásával - ezt maga Horváth Lóránt tudatta szerdán közleményben. (Folytatás a 4. oldalon) Nincs többé Magyarországon privatizációs kényszer Amerikai befektetőkkel találkozott Orbán Viktor Orbán Viktor miniszterelnök közelgő amerikai látogatása, valamint a magyar gazdaság helyzete és várható változásai iránt érdeklődtek az amerikai befektetők azon a munkaebéden, amelyet az Amerikai Kereskedelmi Kamara szervezett Budapesten. Az eseményen részt vett Peter Tufa, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, a hazánkban megtalálható legnagyobb amerikai vállalatok képviselői, valamint a miniszterelnök társaságában Járai Zsigmond pénzügyminiszter. (A kamara 460 tagja eddig több mint tízmilliárd dollárt fektetett be Magyarországon. Ez az összes külföldi befektetéseknek több mint a hatvan százaléka.) A rendezvényen a magyar miniszterelnök hangsúlyozta, a külföldi üzletemberek egy ország gazdaságát elsősorban a szerint ítélik meg, hogy az mennyire korrupt. Rámutatott, a tervezett kormányintézkedéseket követően hazánk gazdasági viszonyai lesznek a legátláthatóbbak a régióban. Kiemelte, a kormány különleges hangsúlyt fektet az üzleti környezet kedvezőbbé tételére, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, mindemellett szeretnék a továbbiakban is elősegíteni a külföldi működőtőke-beruházások növelését az országban. Járai Zsigmond kifejtette, a közép-európai államok gazdasága nagymértékben függ a multinacionális cégek és a külföldi tőkebefektetésektől. Nélkülük Magyarország nem lenne abban a kiemelt helyzetben, amelyben jelenleg van. A közép- és kisvállalkozások fejlesztése nem a külföldi beruházók ellen irányul. Támogatásuk ugyanakkor új munkahelyek teremtéséhez járulhat hozzá, elősegíti bekapcsolódásukat a világgazdaságba és ezáltal a magyar export növekedését. Ez a támogatás viszont nem az állami költségvetésből irányul, hanem például az adózási környezet kedvezőbbé tételétől, hangsúlyozta Járai Zsigmond. A privatizációt firtató kérdésre válaszában Orbán Viktor rámutatott, a kormány a jövőben csak akkor ad el egy vállalatot, ha azért a vevőtől megkapja annak értékét. (n. e.) A legutóbbi hazai földrengések Medgyesegyháza 3,4 ___________r,vm LmmTiammmn^ 2,8 A kilencvenes években hazánkban a legnagyobb erejű földrengés Szabadszálláson és a Börzsönyben volt. (Összeállítás a 6. oldalon) epicentrum , időpont ~~ Csévharaszt ^ZT 12,5 Dunaharaszti ~~ 1996.okt.21. | P 2,4 Füzesgyarmat ^Z|996. szepT29°^BIMi^^P 3,3 Jászboldogháza ^ 1996. jún. 29. | P 2,2 Mórahalom T~. 1996 Nnájm23~]^B 212 Kunadacs 'T_3,0 Várpalota fA Börzsöny ZZ 1 ddá szepT'Tő'H^^I^^I Várpalota ^— 1995. Szabadszállás K- 1999 Berhida 1— 1995.]an^Tl^^B 2,2 3,7 Recsk i- 1994. máj. 27. Jászalsószentgyörgy I- 1994.febr.14. Berhida |~ 1993. dec. 31. Válm—| 1993fatig^7^KMI^WB A Nagyvilág eszmecseréje a Petőfi Irodalmi Múzeumban Mi a polgár, ki a polgár? (Munkatársunktól) A Nagyvilág című folyóirat számos közéleti személyiséghez juttatta el kérdéseit: mi a polgár, ki a polgár, mi akadályozza a polgárosodást Magyarországon? A megkérdezett politikusok, írók, történészek, közgazdászok szerda délután a Petőfi Irodalmi Múzeumban vitatták meg a feltett a kérdéseket. Bod Péter Ákos közgazdász a vitán elmondta, csak akkor lehet működtetni egy ország gazdaságát, ha a polgári erények beépültek a társadalomba. Magyarországon majdnem minden intézmény megvan, ami egy jól működő demokráciához szükséges, de ha bemegyünk a cégbíróságra vagy a földhivatalba, azonnal látszik, hogy mégsem minden az igazi. Az intézményekben dolgozó emberek viselkedésében van a hiba, ez is bizonyítja, hogy az emberen, az erények és az értékek tiszteletén múlik a legtöbb. (Folytatás a 4. oldalon) Családi pótlék alanyi jogon Elkészült a tárca javaslata A Szociális és Családügyi Minisztérium számításai szerint a januártól induló családtámogatási ellátások rendszere - a gyermekek után járó adókedvezménnyel együtt - előreláthatóan mintegy 90 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek - nyilatkozta Harrach Péter miniszter az MTI-nek szerdán. Hozzátette: a 90 milliárd forintba a minimálnyugdíj 25 százalékos emelése nincs bekalkulálva, és nem biztos, hogy a büdzsé elbírja a szociális támogatások ehhez igazított emelését. Harrach Péter elmondta: a minisztériuma által kidolgozott tervezet tárcaközi egyeztetése a napokban kezdődik. A miniszter reményei szerint a kormány két hét múlva már tárgyalhat a javaslatcsomagról. A tárca által kidolgozott rendszer két csoportba sorolja a családtámogatási ellátásokat. Az egyikbe a nevelési ellátások, a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás tartozik. (Folytatás a 4. oldalon)