Magyar Nemzet, 1998. október (61. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-01 / 230. szám
1998. október 1., csütörtök Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Martonyi János az egyesült államokbeli tárgyalásokról Nagy az érdeklődés hazánk iránt Rendkívül fontos látogatásként jellemezte a magyar külügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnök küszöbönálló egyesült államokbeli vizitjét. Martonyi János, New York-i és washingtoni tárgyalásairól beszámolva, a Külügyminisztériumban tartott szerdai sajtóértekezletén megerősítette, hogy a Washingtonban folytatott megbeszélések egyben a kormányfői látogatás előkészítését is szolgálták. Kiemelte, hogy Bill Clinton amerikai elnök és Orbán Viktor kormányfő először találkozik egymással. Az Egyesült Államok, mint alapvető szövetségesünk, igényt tart arra, hogy egy ilyen kapcsolatfelvétel megtörténjen, és természetesen ezt örömmel vesszük tudomásul. Washingtonban - összegezte a külügyminiszter - nagy az érdeklődés Magyarország, az új magyar kormány iránt. Martonyi János elmondta, hogy az Egyesült Államokban folytatott tárgyalások során ismertette a magyar diplomácia álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, így egyebek között Koszovóról és az emberi jogok helyzetéről is. A közgyűlésen tartott felszólalásában egyértelművé tette azt, hogy a magyar álláspont szerint az elkövetkező hetek eseményeiért a felelősség a jugoszláv kormányt illeti. A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy az ENSZ-tagállamok többsége bízik abban, hogy a felek, mindenekelőtt a jugoszláv kormány, eleget tesz a BT határozatában foglaltaknak. A Szlovákiában tartott választásokkal kapcsolatban a külügyminiszter úgy vélte: Szlovákia belső fejlődése és az euroatlanti integrációs folyamatba való bekapcsolódása szempontjából nagy jelentősége lenne annak, ha a szavazás eredményeként 58 százalékot szerzett négy ellenzéki párt alakíthatna kormányt. A németországi választásokról szólva, lapunk kérdésére válaszolva, Martonyi János hangsúlyozta: meggyőződése, hogy az új kormány megalakulása semmilyen változást nem eredményez a magyar-német kapcsolatokban, mint ahogy nem várható változás Németország Európa- és Közép-Európapolitikájában sem. Arra számítunk, hogy Bonn továbbra is támogatni fogja a régió országai, köztük Magyarország európai uniós csatlakozását - jelentette ki a külügyminiszter. (pietsch) A KÜLFÖLD A HOLLAND képviselőház szerdán ratifikálta Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozását a NATO-hoz. AZ ORSZÁGGYŰLÉS külügyi bizottsága szerdán támogatta Kádár László (Kairó), Pálmai Géza (Dublin), valamint Perényi János (Strasbourg) nagyköveti kinevezését, tájékoztatták a testület tagjai a zárt ülést követően az MTI munkatársát. II. JÁNOS PÁL pápa alig néhány nappal pápává választásának 20. évfordulója előtt, pénteken második horvátországi útjára indul. Ezen idő alatt a 79. életévében lévő egyházfő bejárta a földet, eddigi 83 zarándoklatán közel 120 ország földjére lépett, és mintegy másfél évet töltött Olaszországtól távol. AZ OROSZ baloldali ellenzék tervezett tiltakozó akciói miatt megerősített szolgálatot lát el szerdától a rendőri és a belügyi alakulatok valamennyi egysége. Pjotr Latisev vezérezredes, belügyminiszter-helyettes közlése szerint a készültség egészen október 8-ig lesz érvényben, vagyis azt az október 7-re tervezett országos akciónap után fújják csak le. AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS kedd este két évvel meghosszabbította Ogata Szadako menekültügyi ENSZ-főbiztos mandátumát. A 71 éves japán hölgy 1991 óta áll a Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) élén, s egyhangú döntésükkel a tagországok most 2000. december 31-ig hosszabbították meg megbízatását. AZ OROSZORSZÁGBAN kirobbant gazdasági válság nem változtatja meg a Moszkva és a NATO közötti kapcsolatok jellegét, jelentette ki kedden Tbilisziben Javier Solana, a NATO főtitkára. Solana Grúziából Azerbajdzsánba, majd Örményországba utazik tovább. TÁVOZIK POSZTJÁRÓL a „tiszta kezűek” néven emlegetett milánói vizsgálóbírók vezetője. A más tisztségre pályázó Francesco Saverio Borrelli tíz éven át irányította az ügyészséget, amelynek nevéhez az olasz „kenőpénzállam” megbuktatása, egy teljes politikai elit elsöprése fűződik: az utóbbi években ő jelképezte a korrupciótól való megtisztulást Olaszországban. Kollégái most attól tartanak, hogy távozása a kenőpénzügyek felgöngyölítésének végét is jelenti. ISMERETLEN fegyveresek kedden, fényes nappal elrabolták Groznijban az orosz kormány csecsenföldi képviseletének munkatársát. Moszkvában közölték, hogy Akmal Szaidov a szociális-gazdasági osztály vezetője volt a képviseleten. Készülődés a novemberi EU-tárgyalásokra Varsóban egyeztettek a hatok Az Európai Unióval való érdemi tárgyalások november 10-i megkezdésére készülve a hatok - a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia és Ciprus - fő tárgyalói Varsóban tartották első egyeztető találkozójukat a lengyel kormány meghívására. Mint magyar részről Juhász Endre lapunkat tájékoztatta, a résztvevők megegyeztek a pozíciópapírok kölcsönös cseréjében, abban, hogy lehetővé teszik egymásnak a joganyag átvilágított hét fejezetére a nemzeti tárgyalási álláspontok teljes körű megismerését. Abban is megállapodtak, hogy a következő ilyen szintű találkozót november végén, december elején Budapesten tartják. Addig a tervek szerint — ha szükséges — Brüsszelben lesznek az egyeztetések, s több szakértői konzultációt tartanak: Magyarország a környezetvédelem, Csehország a közlekedés, Lengyelország a harmadik pillér, az igazság- és belügyi együttműködés témakörében szervez tanácskozást. A főtárgyaló szerint az a tény, hogy a Hatok szükségesnek ítélték az egyeztetést, arra vall, komolyan készülnek az érdemi tárgyalásokra az Európai Unióval. Az addig esedékes teendők közül Juhász Endre kiemelte a joganyag átvilágításának menetrend szerinti továbbvitelét, s a miniszterhelyettesi, majd miniszteri konzultációt a november 10-i tárgyaláskezdés előtt. (kocsi) Kétszázmillió ecu vár elköltésre Változik a hazai Phare-gyakorlat Jelentős változtatásokra lesz szükség az idén és jövőre a Phare-pénzek felhasználásánál, mert ezzel lehet bizonyítani, hogy Magyarország képes megfelelően hasznosítani 2000-től az előcsatlakozási alap támogatását. A többi között ezt hangsúlyozta Boros Imre tárca nélküli miniszter az Európai Újságírószövetség szerdai összejövetelén. Elmondta egyúttal, hogy a hároméves ütemezés miatt jelenleg lezáruló 1995-ös keretösszegről megjelent hírek ugyan alaptalanok voltak, s „csak” kéthárommillió ecure nem lesznek szerződések, a nyitott éves programokból azonban összesen több, mint 200 millió ecu vár elköltésre. A magyar hozzájárulás biztosítása érdekében ezért 1999-től minden évben lesz egy Phare társfinanszírozási sor a költségvetésben, s emellett a kincstár keretében létrehoznak egy nemzeti alapot is, így a felhasználható pénz nem Brüsszelben várakozik majd, hanem ennek a számlájára érkezik. Jelenleg az egyes tárcáknál ötven Phare-programiroda működik, ezek száma a jövőben jelentősen csökken, s a regionális hatóságok szerepét kell növelni - fogalmazott lapunk kérdésére a miniszter. A privatizáció elősegítésére elkülönített összeget a törlés veszélye fenyegette, mivel az előző kormány kijelentette, hogy Magyarországon a privatizáció lezárult. „Ezt a veszélyt sikerült elhárítani, s máris találtunk hat-hét olyan projektet, amelyek a keret 70-80 százalékát kitöltik” - közölte a miniszter. Brüssszel sok kritikával illeti a kommunikációs projekteket, mondván, a kisvállalkozások például még mindig nem sejtik, mit jelenthet számukra az EU- tagság, jegyezte meg egyetértően Boros Imre. (rakonczai) Nincs áttörés Bukarestben RMDSZ-egyeztetés a kilépésről (Folytatás az 1. oldalról) Egyik sem történt meg, csupán módosították annak a Tokay György kisebbségügyi miniszter vezette bizottságnak a mandátumát, amely a magyar egyetem létrehozásának lehetőségeit vizsgálta. Az új helyzetben a testületnek már a német-magyar egyetemmel kellene foglalkoznia. Ehhez persze át kell alakulnia, hiszen helyet kell biztosítani a németek képviselőinek is. Megfigyelők szerint ez valójában visszalépésnek nevezhető, hiszen a kormány ezzel már korábbi tervéhez képest is visszalépett. Mindezek után az RMDSZ operatív tanácsának lapzártánk idején is tartó ülésén minden bizonnyal az előre meghirdetett napirendnek megfelelően a koalíciós búcsú módozatait vitatták meg. A testület - amelynek a szövetség legfőbb vezetői a tagjai - ülésén csak Tőkés László tiszteletbeli elnök és Csávosy György, a szövetségi egyeztetőtanács elnöke nem vett részt. A kialakult helyzetről nyilatkozva Radu Vasile román kormányfő szerdán Bukarestben kijelentette: „nem jó dolog az RMDSZ kiválása a kormányból, mert az tovább rontaná Románia nemzetközi megítélését”. Az alacsonyabb nyugdíjak nagyobb mértékben emelkednek Állóháború a parlamenti vitanapon (Folytatás az 1. oldalról) A kormányfő beszámolt arról, hogy jövőre legalább öt százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. A társadalombiztosítási járulék csökkentésével a kormány a polgárok iránti bizalomra épít, mert elképzeléseik szerint az alacsonyabb adók több bevallott jövedelmet, tehát nagyobb költségvetési bevételt jelentenek majd. A családok helyzetéről elmondta, hogy jövőre egy gyermek után 20 400 forint, két gyermek után 40 800 forint, három gyermek után pedig 82 800 forint írható le az adóból. Emellett felére csökkentik az első lakásukat vásárlók illetékét, és a gyermekesek 400 ezer forintig visszaigényelhetik a lakásépítés utáni áfát. A családok jövő évi helyzetét konkrét példákon is érzékeltette. Eszerint a két átlagos keresetű felnőttből, két gyermekből és egy nagyszülőből álló család jövedelme jövőre közel 148 ezer forint lesz, ami havi 29 ezer, évi 348 ezer forintos emelkedést jelent az idei esztendőhöz viszonyítva. A két átlagos keresetű felnőttből, három gyermekből és egy nyugdíjasból álló család jövedelme havonta 156 ezer forint lesz, ami havi 23 ezer és évi 278 ezer forint növekedést jelent. Azok a családok, ahol az egyik szülő az átlagkereset kétszeresének megfelelő bérrel rendelkezik, a másik jövedelme pedig átlagos, és két gyermekről és egy nyugdíjas nagyszülőről gondoskodnak, 151 ezer forintra számíthatnak, vagyis havonta 32 ezer, évi 385 ezer forinttal több folyik be a kasszájukba. A jövő évi nyugdíjemelésre áttérve a miniszterelnök nem ismertette annak pontos technikáját, de néhány példán érzékeltette a kormány elképzeléseit. Azok, akiknek ma havi 13 700 forint (a jelenlegi minimálnyugdíj) a havi ellátmányuk, jövőre 25 százalékos emelésben részesülnek, vagyis nyugdíjuk 17 200 forintra emelkedik. A 17 ezer forintos nyugdíjak 20 500 forintra emelkednek, itt a növekedés 20,6 százalékos. A 21 ezer forintos nyugdíjjal rendelkezők 16,7 százalékos emelést kapnak, így járadékuk 24 500 forintra nő. A 24 ezer forintos nyugdíjak 14,5 százalékkal, 27 500 forintra emelkednek. A 35 ezer forint feletti nyugdíjak 11 százalékkal növekednek majd, így a 35 ezer forintos nyugdíj 38 800, a 60 ezer forintos 66 600 forintra emelkedik. Orbán Viktor „felelőtlen, pazarló, család- és nyugdíjellenesnek” nevezte az előző négy évet, és kifogásolta, hogy kilencven nappal az új kormány megalakulása után éppen azokat támadja az ellenzék, akik vissza akarják adni a nyugdíjasoknak azt amit az előző kormány „kiütött” a kezükből. Frajna Imre, a Fidesz vezérszónoka azt mondotta: sokszor hangoztatott elv, hogy a nyugdíjasok együtt sírnak és együtt nevetnek az aktív lakossággal, az elmúlt négy évben úgy módosult, „a nyugdíjasok sírtak, a szocialisták nevettek.” Frajna Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjemelés mértékét önmagában nem, csak az inflációval együtt lehet értékelni. „Nem tudtok akkora béremelést kiharcolni, amit én nem tudnék elinflálni” - idézte az általa tréfásan a bunindi pénzügyminiszternek tulajdonított mondást. Emlékeztetett rá, hogy tavaly az Érdekegyeztető Tanácsban aláírt megállapodáshoz az Orbán-kormány is tartja magát, ott ugyanis 14 százalékos emelésben állapodott meg az előző kabinet, az akkor még magasabbra tervezett infláció mellett. Nagy Sándor, a szocialisták vezérszónoka leszögezte: sokan nem szavazták volna meg a szocialisták közül a nyugdíjreformról szóló törvényt, ha nem kaptak volna garanciát arra, hogy ennek árát nem a jelenlegi nyugdíjasoknak kell megfizetni. (Ezzel arra utalt, hogy a kormánypárti politikusok szerint a magasabb emelésre azért nem nyílik jövő évben lehetőség, mert a reform miatt 80 milliárd körüli lesz a nyugdíjbiztosítók hiánya.) Nagy Sándor „etikátlannak, amorálisnak és szakmailag tarthatatlannak” nevezte, hogy a nyugdíjasok nem kapják meg a törvényben előírt emelést. Az MSZP igénylik, hogy ne rövidítsék meg átlagosan havi kétezer forinttal a nyugdíjasokat. Ehelyett nyugdíjkorrekciót és a húsz százalékra - a múlt évben - leszállított özvegyi ellátások mértékének folyamatos emelését szorgalmazta. A politikus szerint a legalacsonyabb nyugdíjak nagyobb mértékű növekedése feszültséget gerjeszthet a nyugdíjasok körében, mert a rövid szolgálati idővel rendelkezők is a kiemelten kezelt csoportba tartoznak. Csúcs László, a kisgazdák vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy sok év mulasztása nem pótolható egyetlen esztendő alatt. A kisgazdák támogatják a differenciált emelést, és javasolják az eredeti nyugdíjkorhatár visszaállítását. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a Fidesz minden réteg számára javuló körülményeket ígért a kampány során, ez azonban nem teljesíthető. A miniszterelnök „megszokott retorikai bravúrjai” csak a pozitívumokat emelték ki, pedig véleménye szerint vállalni kell annak következményeit is, hogy a kormány nyugdíjasokkal fizetteti meg választási ígéreteit. A szabaddemokraták úgy látják: a kormány azért nem nyújtotta be a nyugdíjemelésről szóló törvénymódosító javaslatát mert az önkormányzati választások előtt nem akarja felfedni a terveit. Csáky András az MDF részéről választási nagygyűléshez hasonlította a vitanapot, és a nyugdíjasok nehéz helyzetét az előző évtizedek és a társadalom elöregedésének tulajdonította. Csurka István, a MIÉP vezérszónokaként egyetértett a kisebb nyugdíjak magasabb emelésével. Véleménye szerint a másik két ellenzéki párt most a nyugdíjak elvételéről beszélve társadalmi ellentéteket szít, holott korábban „bekaszálták és tarra vágták” a nyugdíjas réteget. Gógl Árpád kiemelte: jövőre a nyugdíjasok által szedett gyógyszerek ára kisebb mértékben emelkedik majd, mint a többi patikaszeré. Harrach Péter szociális miniszter közölte, hogy jövőre másfél millió nyugdíjas a többiekénél magasabb, 18 százalékos emelést kap. Kökény Mihály, a T. Ház szociális bizottságának elnöke úgy vélte, a jövő évre tervezett öt százalékos gazdasági növekedés nem teszi indokolttá a nyugdíjemelés átlagos mértékének hat-hét százalékos csökkentését. Zárszavában Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára arról beszélt, hogy az átlagnyugdíjak 14,5 százalékkal emelkednek majd. (élő) (Publicisztikánk a 7. oldalon) Hova tartozzon az ügyészség? Érveket hiányol az MSZP Az MSZP elutasítja az ügyészség kormány alá rendelését, amely megvalósításához a koalíció sem szakmai, sem politikai érvekkel nem szolgál - jelentette ki Toller László frakcióvezetőhelyettes a szocialista képviselőcsoport tegnapi sajtótájékoztatóján. Kifejtette: a kedden elkezdődött parlamenti vitában a kormánypártok nem szolgáltak érvekkel a tekintetben, hogy miért javulna a bűnüldözés, ha az ügyészség a kormány alá kerülne. Toller László elmondta: az MSZP már ’91 óta változatlanul fönntartja álláspontját az ügyészség függetlenségéről. Az MSZP partnere a kormánynak a bűnözés elleni küzdelemben, de nem támogatja ez esetben az alkotmánymódosítást. Hangoztatta azt is: hiányzik a politikai bizalom az ellenzék és a kormány között, s e helyzetért a koalíció a felelős, hiszen például a sajtóban üzenget a kétharmados törvények ügyében. A fideszes egyeztetésjavaslat azért volt elfogadhatatlan a szocialistáknak, mert a legnagyobb kormánypárt nem kívánt tárgyalni fontos nemzetközi és hazai gazdasági, valamint politikai kérdésekről. (m. t.) Magyar Nemzet 3 Nem szerezhetnek földtulajdont a külföldiek Emelkednek a termékdíjak A kormányzat nem készít olyan előterjesztést, amely lehetővé tenné a külföldiek földtulajdonszerzését Magyarország európai uniós csatlakozása előtt - jelentette ki Dávid Ibolya igazságügy-miniszter szerdán az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottsága előtt. A földtulajdon ügyével kapcsolatban Dienes-Ohm Egon, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára kérdésre válaszolva elmondta: elképzelhető, hogy Magyarország átmeneti mentességet kap majd a csatlakozást követően is ebben a kérdésben. A turizmusról szóló törvénytervezet jelenlegi kidolgozottsága nem teszi lehetővé, hogy a szaktárca a parlament elé terjessze - mondta Somogyi Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerdán Budapesten, az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának ülésén. A helyettes államtitkár szerint a törvénytervezet 1999 őszén kerülhet az Országgyűlés elé, tárcaközi egyeztetés és a témához kapcsolódó alacsonyabb rendű jogszabályok elfogadása után - írja az MTI. Általános vitára alkalmasnak tartotta a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítására vonatkozó előterjesztést az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága szerdai ülésén. A Környezetvédelmi Minisztérium képviseletében Várhelyi Tamás államtitkár-helyettes elmondta: a kormány nem támogatta a tárca azon törekvését, hogy az újságpapírokra, valamint a festékekre, lakkokra, hígítókra is vessék ki a környezetvédelmi termékdíjat, pedig nagy szüksége lenne a Környezetvédelmi Alapnak az ebből származó 2,5 milliárd forintos többletbevételre. A kenőolajok, gázolajok termékdíja 15 százalékkal emelkedik a javaslat szerint, valamint a hűtőberendezéseknél, hűtőközegeknél lehetne egy nagyobb, 25 százalékos emelést érvényesíteni. Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága szerdai ülésén - az MSZP-s és az SZDSZ-es képviselők kivonulása után - egyhangúlag úgy döntött: kikéri az alkotmányügyi bizottság jogértelmezését abban a kérdésben, hogy a KDNP-s és MDNP-s médiakuratóriumi tagok kormánypártinak vagy ellenzékinek számítanak-e. Csúcs László (FKGP), Balsai István (MDF) és Homa János (Fidesz) levélben kérte a bizottság elnökét, hogy a témát vegye napirendre és a testület foglaljon állást.