Magyar Nemzet, 1998. október (61. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-03 / 232. szám
6 Mapront Továbbra is pártsemleges lesz a rendőrség A bűnözők nyomorogni fognak? Bebizonyosodott, hogy az intézkedőképes rendőrség jelenléte alkalmas a bűnözés radikális visszaszorítására - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet Pintér Sándor belügyminiszter, Latorcai János főpolgármesterjelölt és Nagy Gábor Tamás (Fidesz) I. kerületi alpolgármester és polgármesterjelölt megbeszélését követően tartottak a Várban. Pintér Sándor beszámolt arról, hogy június óta, mióta megötszörözték a Várban szolgálatot teljesítő rendőrök számát, radikálisan csökkent az autólopások, a betörések és a külföldiek ellen elkövetett bűncselekmények száma. Az itt alkalmazott módszer bevezetése máshol is hasonló eredményekkel járhat. A belügyminiszter szerint nem várható, hogy a bűnözői csoportok más munkát fognak keresni, de reményét fejezte ki, hogy rövidesen lényegesen alacsonyabb életszínvonalon, esetleges szociális segélyből fognak élni. Egy kérdésre válaszolva a belügyminiszter leszögezte: országos rendőrfőkapitány korában, 1991-ben éppen ő hirdette meg a pártpolitikától semleges rendőrséget. Ezt belügyminiszterként is következetesen képviseli. Meggyőződését fejezte ki, hogy a közbiztonság kérdése egyébként sem pártpolitikai vita tárgya, hiszen nincsen olyan párt, amely a közbiztonság lerontásában volna érdekelt. Latorcai János főpolgármester-jelölt hangoztatta, programjában a biztonság növelésében három terület kap megkülönböztetett szerepet: a munkahelyek, a vagyon és a közbiztonság ügye. A biztosítótársaságokkal együttműködő kedvezményes lakásbiztonsági rendszerek kiépítését szorgalmazta. Ezenkívül a polgárok szemléletmódjának átalakulásától is eredményt vár, hogy ne csak saját vagyonukra, hanem a környezetükre is jobban odafigyeljenek. A polgári pártok főpolgármester-jelöltje leszögezte: az adatok azt mutatják, hogy a fővárosi rendőrök négyötöde vidékről származik. Számukra is otthont kell teremteni Budapesten, ha biztonságban akarunk élni. Ezért a főváros közbiztonságra fordított keretét 220 millióról legalább 400 millióra kívánja növelni. (k. f.) Mosonmagyaróvár központi segítséget vár A város albánokkal telítődött A koszovói albán menekülthullám terheit leginkább viselő nyugat-magyarországi város tűrőképességének határához érkezett. Az utóbbi hetekben a korábbinál is nagyobb számban lepték el utcáit a balkáni menekültek, naponta szabályosan megszállnak több vendéglátóhelyet, a közterületeken tömegesen mozgolódnak, már napközben is bizonytalanságot, néha félelmet ébresztve a mosonmagyaróváriakban. A város képviselő-testülete nyílt levélben fordult a belügyminiszterhez, és segítséget kér. Úgy érzi, hogy a rendőrséggel, az idegenrendészeti szervekkel együtt minden tőlük telhetőt megtesznek, de a kritikus helyzet önerőből történő megoldására képtelenek. A hatályos jogszabályok értelmében az albánok jogszerűen tartózkodnak a városban, útlevéllel, menekültigazolvánnyal, tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, s mindaddig, míg bűncselekményt nem követnek el, semmit sem tudnak tenni ellenük. Tartózkodási joguk meghosszabbítására különböző technikákat dolgoztak ki - például az okmányok elvesztése -, amivel szemben a helyi hatóságok ugyancsak tehetetlenek. Tudjuk, hogy többségük szerencsétlen földönfutó, ezért -miközben panaszkodunk - lelkiismeret-furdalásunk is van, hiszen nem felejtettük el, hogy 1956 után a mi honfitársaink lepték el hozzájuk hasonlóan a nyugati országokat, akik befogadták a terror elől menekülőket - mondja Stipkovits Pál polgármester. Ezzel együtt képtelenek a továbbiakban egyedül viselni a terheket, tragédiától tartanak. A felfűtött hangulatban rémhírek kelnek szárnyra, legutóbb az, hogy a városi határőrlaktanyába költöztetik az albánokat. Ezt a lehetőséget a polgármester érdeklődésére ugyan kategorikusan cáfolták a határőrség illetékesei, de az emberek félnek, sokan szabadulni szeretnének a menekülőktől, s ez újabb és újabb álinformációk felerősödéséhez vezethet. A mosonmagyaróváriak hangsúlyozzák, nem a felelősséget kívánják egyoldalúan átruházni, de szerintük a problémák megoldásához csakis központi segítséggel lehet eljutni. Ha már így alakult, a koszovóiakat megnyugtató módon, a lakosságot nem irritáló helyszínen kellene elhelyezni, szigorítani az idegenrendészeti szabályokat, államközi megállapodásokra lenne szükség, és akármilyen kellemetlen is, át kellene gondolni a vízumkényszer bevezetésének szükségességét. (Kiss) Hazai tudósítások Orbán Viktor négy év múlva vállalja a tévévitát/ El a Fidesz-MDF megállapodás (Folytatás az 1. oldalról) Mivel pedig az Országgyűlés a politikai viták színtere, a tévévitára szóló invitálást azzal fogadta el Orbán, hogy azt legkorábban 2002 májusában, a következő parlamenti választások előtt tartsák meg. Lezsák Sándor, az MDF elnöke, a másik aláíró rámutatott: az elmúlt hónapok bizonyítják, míg az ellenzéknek minden megoldásra van egy problémája, addig a polgári, keresztény koalíció határozottan teljesíti választási ígéreteit, az ország polgárainak önbizalma pedig növekvőben van. Az MDF színeiben 5285 önkormányzati képviselőjelölt indul, s 271 polgármesterjelölt kész a megmérettetésre - tudatta. Kiemelte a Fidesszel való jó helyi együttműködést, s ezért döntöttek a május óta működő kapcsolat bővítéséről. Lezsák szerint nem tűnik lehetetlennek, hogy október 18. után a választás győzteseinek többsége polgári elkötelezettségű lesz, s „az ideiglenesen Budapest élén állomásozó Demszky Gábor és hadserege is megkezdi a tervszerű elvonulást” - tette hozzá Lezsák. (v. f.) Orbán Viktor és Lezsák Sándor a megállapodás aláírása után nagy Zoltán felvétele Tavaly csak a Phare-pénzek hetedét használták fel A kormányfő szerint meg kell erősíteni az ÁSZ-t A kormány az Állami Számvevőszék jelentéseire nemcsak kíváncsi, hanem szüksége is van rájuk - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök az Állami Számvevőszék pénteki országos munkaértekezletén, Budapesten. A kormányfő szerint az ÁSZ tevékenységét meg kell erősíteni, hogy az új kihívásoknak is megfeleljen. Az ÁSZ-ra vonatkozó törvények, jogszabályi előírások jó része napjainkra elavult. A privatizáció során olyan változások történtek, hogy szükség van az ÁSZ feladatainak pontosítására. A kormány olyan számvevőszéket képzel el, amely tovább növeli eddig megszerzett alkotmányos súlyát. „Meggyőződésem: az ÁSZ függetlensége alkotmányosan körülbástyázott” - mondta a miniszterelnök. Az ÁSZ az elmúlt években számos alkalommal jelezte a közpénzek gondatlan felhasználását. Kiemelte: „Tudomásom van róla, hogy az Állami Számvevőszéket nem terheli semmiféle felelősség azért, hogy a Postabankban 110 milliárd forintnyi hiány keletkezett. Az ÁSZ kellő időben megkísérelt ellenőrzést végrehajtani annak érdekében, hogy a pénzek ne folyhassanak el, de azt is tudom, hogy politikai akarat hiányában hiába próbálták, nem sikerült megvalósítani” - tudósít az MTI. A tb-vel kapcsolatban hangsúlyozta: mindenkit felháborít a tény, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatoknál egymilliárd forintnál többet költöttek helyiségbérletre, miközben nem tudták finanszírozni a fogászati ellátást. Az ÁSZ-jelentésekből az derült ki, hogy hiába állt az ország rendelkezésére 1995- 1996-ban 193 millió ECU, ebből csak 28 milliót használtak fel. A miniszterelnök kiemelte: az ÁSZ további vizsgálatai - például a Magyar Televízióról, a Magyar Rádióról illetve az önkormányzatokról - arról győzték meg, hogy a kormány helyes úton jár amikor a veszteséges, megújulásra képtelen cégek gazdálkodását felülvizsgálja, és ahol szükséges, szerkezeti vagy éppen személyi változtatásokat hajt végre. Csatkán és Bodonyban élnek a sári álapácák Megfosztva az egyházi elismeréstől A Komárom-Esztergom megyei Csatkán, illetve a mátrai Bodony községben él a dunántúli Súrból kiutasított Izrael Kisnővérei Minden Kegyelem Szeplőtelen Közvetítőjének Leányai közösség néhány tagja. Németh József, a Súrt és Csatkát ellátó plébános lapunknak elmondta: tudomása szerint legalább hárman laknak abban a bedeszkázott ablakú házban, amelybe az előző helyükről eltávolított „nővérek” szeptemberben költöztek. Az egyházzal további kapcsolatuk nincs, és eddig nem érkezett semmiféle panasz felőlük. Értesülések szerint a közösség több tagja a szlovákiai Tornaújfalura költözött. Orsós László bodonyi polgármestertől megtudtuk: a településen nem váltott ki különösebb visszhangot a botrányos életvitele miatt egyházi szankcióban részesült társaság jelenléte. A település első emberének tájékoztatása szerint a közösség 1996 óta rendelkezik a községben saját ingatlannal, s jelenleg négy-öt tagjuk tartózkodik rendszeresen Bodonyban. Orsós László a társaság előélete miatt az iskolában külön felhívta a szülők figyelmét a Súron történtekre, ám panasz mindeddig nem érkezett. Az elmúlt hetekben országos visszhangot váltott ki, hogy a Franciaországból származó, mintegy tizenöt fős közösség - amelynek alapítója a korábban Szentesi Tünde nevet viselő, magyarországi eredetű Myriam nővér, aki a keresztény hit és a zsidó vallás szintézisét kívánta megvalósítani - letelepedési engedélyét az egyház visszavonta, s Karl-Josef Rauber pápai nuncius az ország elhagyására szólította fel őket. Erre többek között azért volt szükség, mert a „szerzetesek” mereven elzárkóztak a Súr vallási életében való részvételtől; a falu plébánosának sem engedték meg, hogy életükről közelebbről tájékozódjon, és vásárlás után gyakran fizetés nélkül távoztak. A folyamat végére az az augusztus 13-ai nap tett pontot, amikor egy szülő gyermekét próbálta felkeresni, ám ezt a nővérek meg akarták akadályozni, s a lányt csupán a falubeliek, a plébános és a rendőrség együttes erejével tudták kiszabadítani. Ennek következtében először a veszprémi érsek, majd a püspöki kar vonta meg a „nővérektől” a Krisztus-hívők magántársulása szervezeti forma használatának jogát. (sz. sz.) Fórum a Belvárosért Nemzeti helyett zöldterületet Nem szabadna Nemzeti Színházat építeni az Erzsébet téren, hiszen az V. kerületben amúgy is kevés a zöld felület - hangoztatta Szatmári József, az V. kerület alpolgármestere azon a tegnapi sajtótájékoztatón, ahol a Fórum a Belvárosért elenevezésű civil szervezet polgármester- és képviselőjelöltjei mutatkoztak be. Szatmári szerint a pártok csatározásai miatt nem tudták elfogadni a bűnmegelőzési programot. A Fórum a Belvárosért képviselőjelöltjei szerint a társasházak felújítására is jutna elegendő pénz: a nem lakás célú helyiségek elidegenítéséből több milliárd forintos bevételre tesz szert az önkormányzat, amelyből négy év alatt fel lehetne újítani az önkormányzati tulajdonban maradt épületeket, és támogatást lehetne nyújtani a társasházak rekonstrukciós elképzeléseinek megvalósításához is. (fazekas-rock) 1998. október 3., szombat Grúzia kiadja az OK- TAT főszereplőjét Megkerülhetnek a kicsalt milliók (Folytatás az I. oldalról) Három pályamű érkezett, s közülük a Tóth Erika tulajdonában lévő OK-TAT Kft. nyert. A minisztérium gazdasági helyettes államtitkárának, Szabó Tamásnak bizalmasa, titkárságvezetője, Sághegyi Imre intézkedett az azonnali és egyösszegű átutalásról. Damenijáék hat és fél milliót kiutaltak néhány iskolának, majd a maradék 281 millió forinttal váratlanul külföldre távoztak. Kiderült, hogy az OK-TAT Kft. tulajdonosa fiktív személy. Hamisított iratokkal egy másik hölgy jegyeztette be, aki Damenija Csabától kapta a megbízást. A pénzzel Damenija és Sághegyi külföldre távozott. A minisztérium belső vizsgálata, majd a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) nyomozása számos szabályszegést állapított meg, de a pénz nyomára nem jutott. Augusztus végén az Interpol segítségével Grúziában tartóztatták le Dameniját. Kiadatása folyamatban van. Az ORFK illetékesei szerint a jövő héten valószínűleg bővebbet is megtudhatunk az OK-TAT sikkasztási ügy eddig homályban maradt részleteiről. (jámbor) Figyelmeztet a Nemzeti Egység mozgalom A Demokratikus Charta újraéledésétől tartanak A Nemzeti Egység mozgalom felszólítja a kormányt, hogy határozott politikáját tovább erősítse, és vegye igénybe a jól működő civil szervezeteket, társaságokat, alapítványokat és egyes szakmai kamarákat, nehogy a „pénzfiúk diktatúrája” utcai tüntetésekre kényszerítse az elégedetlen lakosságot. A Balogh János, Dippold Pál, Ferencz Csaba, Fodor Miklós, Gyulay Endre, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Papp Lajos, Szilágyi Dénes, Taxner- Tóth Ernő által jegyzett, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint erre azért van szükség, mert a Demokratikus Charta megalakulásához hasonló jelek mutatkoznak ma is. Magyarország választópolgárai leváltották a szocialista-liberális kabinetet, és új, nemzeti kormányt választottak. A kormány határozott lépéseket tett „az intézményesített lopás leállítására”. A tb-önkormányzat megszüntetésével, a Postabank vizsgálatával és vezetőcseréivel elindult egy folyamat. A Nemzeti Egység mozgalom nyolc éve várt már erre, és szorgalmazza folytatását, mert a bírósági gyakorlat, a rendőrség állapota, a földtulajdon ügye, a Duna sorsa ezt megköveteli. A szociálliberális ellenzék a közvagyonból szerzett pozíciót féltve kormányellenes akciókban gondolkodik az aláírók szerint. A mozgalom reményét fejezi ki, hogy a magyar társadalmat nem lehet félrevezetni. FBI-akadémián a magyar rendőrök Tanulják a kisebbség nyelvét? A rendőrségi-közösségi kapcsolatok fejlesztése érdekében szakmai továbbképző szemináriumot rendeztek a Nemzetközi Rendészeti Akadémián. A továbbképzést az USA külügyminisztériuma által támogatott közép-európai fejlődő demokráciák rendőrképzési projektjének keretében, a Louisville-i Egyetem rendőri kutatóintézete, a louisville-i rendőrkapitányság, a Kisebbségi Kapcsolatok Alapítvány és magyar szakemberek közreműködésével rendezték meg. A négy alkalommal sorra kerülő szemináriumon mintegy kétszáz vezető beosztású rendőrrel osztják meg az amerikai tapasztalatokat. Nyáron a közbiztonságért felelős kapitányhelyettesek vettek részt a képzésen, ezen a héten kerületi és városi rendőrkapitányok ismerkedtek meg a közösségi rendőrség koncepciójával. A koncepció szerint a rendőrségnek nemcsak a nagy bűncselekményekkel kell foglalkoznia, hanem a polgárok mindennapi életét megkeserítő apróbb kihágásokkal is, a zajos szórakozóhelyekkel, utcai alkoholfogyasztással. A lakossággal való folyamatos kapcsolattartással a rendőri munka presztízse növelhető, és ez hosszabb távon eredményesebbé teszi a bűnüldözést, és a polgárok otthonosabban érzik magukat lakhelyükön. A mostani szeminárium elsősorban az etnikai kisebbségek által lakott körzetek közbiztonságával foglalkozott. A kapitányságok területét fel kell osztani etnikailag homogén körzetekre, ahol a rendőrség feladata lenne a közösség vezetőjének felkutatása. Rajta keresztül érintkezhetne a rendőrség az átlagosnál problémásabb lakosokkal, és közösen küzdhetnek a bűnözés ellen. Az amerikai oktatók véleménye szerint a magyar rendőrök képzettsége magasabb a náluk elvártnál, de javasolták, hogy rendőreink tanulják meg a kisebbségek nyelvét. A szemináriumot még két alkalommal ismétlik meg novemberben és márciusban, amelyeken a kisvárosi rendőrkapitányok képviselői vehetnek részt. A Nemzetközi Rendészeti Akadémia tervezi, hogy Romániába és Ukrajnába is eljutnak programjaikkal. Ezt készítette elő az Etnikai Kapcsolatok Alapítványának 1994-es romániai tényfeltáró útja, ahol a kisebbségek elleni rendőri agressziót vizsgálták. (p. á.)