Magyar Nemzet, 1998. október (61. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-05 / 233. szám

22 Magyar NmI I­smét elérkeztünk az év tize­dik hónapjához. Október igazi őszi idővel köszöntött be, esővel, leveleket sodró szél­lel. A régi római naptár nyolca­dik hónapja volt ez a hónap, in­nen ered a neve. Meteorológiai neve őszhó, csillagászati elne­vezése Skorpió hava, régi ma­gyar neve Mindszent hava. Ok­tóber jeles napjaihoz a termés­betakarítás kötődik, hiszen a hó végére a szüretet is be kell fe­jezni, mert november már zi­­mankós lehet. A meteorológu­sok szerint szeptember utolsó harmadában elmúlt a „vénasz­­szonyok nyara”. A hónap negye­dik napján a ferences rend alapítójának, Assisi Szent Ferenc­nek az ünnepe van. Követői számára szerzetesi regulát ké­szített, amit a pápa 1223-ban hagyott jó­vá. Tanításában Fe­renc arra ösztönözte a kereszté­nyeket, hogy minden tevékeny­ségükkel az emberek testi és lel­ki jólétét segítsék. A vetésre legalkalmasabb időnek a Ferenc-hetet tartják. Más vidéken a szüret kezdő napja, előtte ostorral durrogtat­­nak a szőlőben, hogy elűzzék a gonosz szellemet. A gazdasz­­szonyok az ősszel ültetett kotlós fészkébe nyírfaágat tesznek, hogy megvédje a kikelő csirké­ket; ez a Ferenc-napi nyírfaág. Rózsafűzér Királynéjának ünnepe október 7-e. A rózsa­­fűzér-ájtatosság mai formáját a domonkosok hatására nyerte el a XV. században. A legelső rózsafűzér-társaság 1475-ben alakult meg Kölnben; hazai nyomát Kolozsvárott találhatjuk meg, 1496-ban. Október az egy­házi év liturgiájában kiemelt hó­nap, nemcsak a rózsafüzér imádkozása, hanem a lorettói li­tániák miatt is. Vaszary Kolos hercegprímás kérésére a millennium évében engedélyezte a pápa, hogy októ­ber 8-ára a Magyarok Nagyasz­­szonya ünnepét iktassák be. Az 1971. évi liturgikus reform ha­zai rendelkezései áttették ezt az ünnepet Mária neve napjára. A magyarság Mária-tisztelete már Szent István felajánlásával meg­kezdődött, ám ezt évszázadokon át augusztus 15-én, Nagybol­dogasszony napján ünnepelték. Az egyház egyik legnagyobb női szentje, a világirodalom legnagyszerűbb nőíróinak egyi­ke, Nagy Szent Teréz vagy Avilai Teréz, október 15-én ün­nepült. VI. Pál pápa 1970-ben egyházdoktorrá nyilvánította. Teréz kezdetben a Habsburg­­dinasztia kedvelt női neve volt, Mária Terézia uralkodása után pedig a társadalom egyszerűbb rétegeiben is elterjedt. Lukács evangélista névünne­pe október 18-a. Megtérése előtt művelt pogány orvos volt. Mivel Lukács az evangéliumát Zakari­ás áldozatával kezdi, ezért egy ökör jelképezi evangéliumát, így nem csoda, hogy a szegedi mé­szárosok céhének védőszentje volt. A Lukács-fürdőt is róla ne­vezték el, sőt, számos kórházat is. Az orvosok védőszentjükként tisztelik. A hagyomány szerint festő is volt; több Mária-képről állítja a legenda, hogy Lukács festette. Ezért régebben a festők is patrónusukat tisztelték szemé­lyében. Hazánkban az üvegesek, asztalosok, festők, képfaragók közös céhének volt védőszentje Lukács. Jószágtartó gazdák és pász­torok patrónusa Szent Vendel, október 20-án emlékeznek meg róla. Az ír vagy frank származá­sú királyfi a hagyomány szerint Rómába zarándokolt, majd a Rajna vidékén hosszú évekig egy uraság nyáját legeltette. Apátként halt meg a VII. század elején. Vendel tisztelete hazánk­ban csak a XVIII. században bukkan föl, német hatásra. Az út szélére, legelőre szobrait állí­tották, hogy védelmét kérjék a jószágokra. Névünnepén még körmenetet is tartottak. Sok vi­déken Vendel a pásztorok ünne­pe. Ilyenkor nem fogták be a jó­szágot, nem hajtották vásárra. Ha állatrész ütött ki, azt mond­ták: Vendel viszi az állatokat. A gazdaregula szerint Vendel­­napra el kell végezni a mezei munkákat. Orsolya és a kölni leányzók legendája az egyik legköltőibb középkori történetünk. Zarán­dokútuk során hitük megtagadá­sára akarták kényszeríteni a szüzeket, ám ők kitartottak, s ezért halállal lakoltak. A szüzek ereklyéit a híres kölni Orsolya­­templomban őrzik, de jutott belőlük Pozsonyba, Nagyszom­batba és Egerbe is. Az alföldi pásztorok szerint, ha Orso­­lya-napkor (október 21-én) szép Kincses Kalendárium Ferenc-héttől Juhászújévig idő van, akkor karácsonyig úgy marad. A Somló-vidéken Orso­­lya-nap a szüretkezdés ideje. Juhász-újév, vagyis Dömö­­tör-nap október 26-án van. Sok helyütt ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal; meg­hosszabbították vagy megszün­tették alkalmazásukat. Dömötör katonatisztként Thesszáliában szenvedett vértanúhalált; a keleti egyház kedvelt szentje, úgyne­vezett katonaszent. A szent ko­rona abroncsrészén látható zo­máncképek közül kettő katona­szentet ábrázol: Györgyöt és Dömötört. Ezen a napon nagy mulatságokat ren­deztek, főleg az Al­földön: juhászbált, juhásztort. A Dö­­mötör-napi ünnep­ségekből a szakrális mozzanatok kikop­tak. Az elszámolta­tásra sokszor az egész Dömötör-hét ráment. Időjárási re­gula szerint az e napon fújó sze­let Dömötör-szélnek nevezik. A századfordulóra a Vendel- és Dömötör-nap vesztett jelentő­ségéből. Szent Mihály napja vet­te át a szerepüket. Simon-Júdás napja október 28-a. A magyar középkorban is számon tartott kettős ünnep. Ezt a Júdást az iskarióti Júdástól a Tádé névvel különítették el. Ke­zében vándorbottal vagy Krisz­tus képmásával ábrázolják. A tanácstalan, kétségbeesett em­berek patrónusa. Társa Simon, akit a kánai mennyegző vő­legényével azonosítottak. Vérta­núságának eszköze a fűrész volt, ezért a favágók védő­szentjükként tisztelték. Jeles időjárási regula tartozik e nap­hoz. Baranya falvaiban rigmus tudatja: Eljön a Simon, Júdás - Dideregve fázik a gulyás. Hegy­alján ekkor kezdenek szüretelni, amit szintén egy rigmus tudat. Rég felírta Noé Tokaj hegyor­mára - Hegyaljai kapás, várj Simon Júdásra. (hankó) GÖNCZI GEBHARDT TIBOR RAJZA Naptár 1998. október 3., szombat Kispénzűeknek // Őszi üdülések Az idén még mindig van lehetőség olcsó nyolcnapos pihe­nésre. A Hunguest gyulai Erkel Hoteljének „D” épületében páros jelentkezés esetén a csütörtöktől csütörtökig tartó nyolc nap svéd­­asztalos reggelivel személyen­ként 9975 Ft. Nem egészen há­romszáz forinttal többet kell térí­teni a soproni Lővérekben, erdei sétautak szomszédságában fekvő Maróni II. hotelbeli, szintén nyolcnapos üdülésért. Az elő­zőeknél mintegy négyezer forint­tal magasabb áron lehet pihenni a fővárostól alig kilencven kilomé­terre található, pormentes, tiszta levegőjű Mátrafüreden a Hegyal­ja Hotelben. A gyulai üdülőben a szobákból fedett folyosón át jut­hatnak a vendégek a szomszédos Várfürdőbe, ahol tíz különböző hőfokú fedett medence közül vá­laszthatnak, és kisebb számban találhatnak nyitott medencéket is. Reumatikus ízületi ártalom­ban szenvedőknek, mozgásszer­vi betegeknek, szívpanaszosok­nak és érbetegeknek is javasol­ható. A soproni szubalpin klíma különösen szívbetegeknek ajánl­ható. A mátrafüredi üdülés az ur­banizációs ártalmaknak kitett vá­roslakók számára lehet kedvező élettani hatású. Mindhárom he­lyen színes és változatos prog­rammal várják a vendégeket, környékismertető séták, múze­umlátogatások, fakultatív fél- és egész napos autóbusz kirándulá­sok, táncestek szerepelnek. A kí­nálatban soproni és a gyulai üdü­lésre útlevelet is érdemes vinni, a határ olyan közel van, hogy ki­rándulni lehet Burgenlandba, illetve Erdélybe. Akik nem vettek még igény­be ebben az esztendőben támo­gatási csekket, azoknak érdemes fél- vagy teljes panzióval meg­rendelniük a szolgáltatást, mivel így a nagyobb összeget csök­kentheti a személyenként öt-tíz­ezer forint közötti, jövedelemtől függően járó támogatás. Valami­vel drágább tarifával egyéb, so­kak által kedvelt gyógy- és hegy­vidéki helyekre is kínálnak nyolcnapos jegyeket a Hunguest Travel két budapesti (VII., Do­hány u. 27. és VI., Bajcsy-Zsi­­linszky út 55.), valamint húsz vi­déki, főként megyeszékhelyek belvárosaiban található irodái­ban. A kedvezmény igénybevé­teléhez az irodákban be kell mu­tatni az adóazonosító számot, valamint aktív keresőknek az utolsó havi nettó kereseti igazo­lásukat, nyugdíjasoknak nyugdíj­­szelvényüket. Ha szülők, nagy­szülők gyermeket visznek ma­gukkal a pihenésre - a szobák többsége pótágyas -, a felnőtt tá­mogatáson kívül tízezer forint gyermekkedvezmény is csök­kentheti a kiválasztott szolgálta­tás díját. (bányai) Vallási ünnepek Római katolikus: Magyarok Nagyasszonya (október 8-a); Szent Lukács evangélista (október 18-a); Saját templom felszente­lése, ha annak napja nem ismeretes (október 22-e); Szent Simon és Júdás Tádé apostolok (október 28-a). Protestáns: A reformáció emlékünnepe (október 31-e). Ortodox: Szentséges Istenszülő oltalma (október 1-je). Szent Demeter nagy vértanú (október 26-a). Görög katolikus: Szűz Mária oltalma (október 1-je). Magyar napok Dalmáciában Cigányzenével búcsúzott a nyár az Adrián , idén másodízben rendeztek magyar napokat Dalmáciában. Egy hétig Ma­­karska pálmafákkal szegélyezett öblé­ben, Biokovo hegység lábánál szólt a magyar muzsika és kínálta különleges­ségeit a magyar konyha, egy héten át pe­dig Vodice fürdőhely tájain szárnyalt a magyar nóta. A jelentős idegenforgalmi eseményt a spliti rádió félórás adásban ismertette, nagyszerű tálalásban, zenei aláfestéssel. Antun Vidic színes beszá­molóját az eseményről ugyanis maga a zenekar prímása, Fehér Károly kísérte hegedűn a stúdióban. Azt tervezik az illetékesek, hogy ezentúl minden évben rendszeresen megrendezik majd a magyar napokat Dalmácia szívében, a makarskai ri­­viérán. Elindítója, támogatója és nagy­részt szervezője is ennek a szép elgon­dolásnak Antun Vidic, a budapesti hor­­vát Business Center igazgatója, aki el­gondolásának, az állandó magyar napok műsorba iktatásának máris sok hívet to­borzott. - Jövőre még gazdagabb műsorral jelentkezünk - mondta az igazgató. - Bekapcsoljuk a sportot is a programunk­ba. Makarska nagyszerű lehetőségeket nyújt a vitorlázórepülésnek, amelynek a városban már régi hagyományai vannak. Számos kiállítóteremben lehetővé teszik magyar festőművészek bemutatkozását. Makarska ma Horvátország legvon­zóbb idegenforgalmi központja, s mél­tán nevezik Dalmácia szívének. Ősi tele­pülés, már a Kr. u. IV. században emlí­tik a nevét: Mucurum püspöki székhely. Birtoklásáért bosznia-hercegovinai ural­kodók, magyar királyok és a hatalmas Velence vetélkedett. A mai város alapja­it a velencei oroszlán uralma alatt rakták le. Volt török védő­bástya a tengeren, kalózfészek és hosszú ideig oszt­rák-magyar nagyvilági üdülőhely is. Ma Dubrovnik és Split között a tenger királynője. Ezt vallja Iván Bozek tanár úr is, a makarskai turistaegyesület igazgatója, aki lelkes támogatója a magyar napok rendszeres programba iktatásának. - Azt tervezzük, hogy a magyarok látogatását Budapesten viszonoznánk, vagy szó lehet a Balatonról is. Elvin­nénk önökhöz a horvát konyha ízeit, a nép muzsikáját és a népművészetet. Ezzel tovább erősödnének a jószom­szédi kapcsolataink, ami gazdasági té­ren is gyümölcsöző lehet mindkét or­szág számára. Akivel csak összehozott Makarskán a magyar napok rendezvénye, lelkese­dett az ötletért. Talán leglelkesebb Ma­rin Bric volt, a Biokovo Szálló igazga­tója, aki maga ajánlotta fel a szállodáját e célra. A helyi lakosság jelenlétével voksolt, minden este zsúfolt volt a te­rasz. Sikert aratott a magyar muzsika és a magyar konyha. Nézegetem a külön erre a célra nyomtatott díszes étlapokat. Mi más lehetne az ajánlott ételek élén, mint a marhapörkölt, a csirkepaprikás és a töltött káposzta. Ezeket követi a ra­kott burgonya, a bakonyi sertésborda és a debreceni töltött karaj. A sültek közül a bélszín a „menő”, valamint a vadas marha zsemlegombóccal. Meleg előételnek a hortobágyi palacsintát kí­nálta az étlap, míg a levesek első helyén az újházi tyúkhúsleves szerepelt. Ezt követte a bakonyi betyárleves. A desz­­szertek királynője a somlói galuska, de ott volt mellette a máglyarakás és a do­bostorta is, különlegességnek pedig a házi tökös-mákos rétes. A pincérek szerint pörköltből fo­gyott a legtöbb. Magam is tapasztaltam, hogy a német vendégek sorozatban ren­delték a „gulascht”, a horvát hölgyek a máglyarakást imádták, de sokan voltak kíváncsiak arra is, hogy milyen lehet a hortobágyi palacsinta. Talán akadtak számosan romantikus lelkületűek, akik azt képzelték, hogy ilyet ehetnek uzsonnára a csikósok terelgetés közben, míg otthon a feleségük tökös-mákos ré­tessel várja őket vacsorára. A három muzsikust faggatom, Fehér Károly triójának tagjait, jelent-e számuk­ra valamit egy ilyen külföldi út? - Megtiszteltetést. De alapos fel­készülést is természetesen. Külföldön, zenét szerető és ismerő hallgatók előtt már nem elegendő csupán a Csak egy kislány, meg az Akácos út szívet zson­­gító melódiája. Itt többet kell adni, és számolni kell a honi lakosság ízlésvi­lágával is. Műsorunkon tartunk klasszikusokat is, Liszt műveit játsz­­szuk, régi operettekből is mutatunk be néhány ismertebb számot. A németek a keringőt szeretik, Strausst. De ettől a mi zenénk még hagyományosan ma­gyar muzsika marad. Hogy mennyire az, arra elmondok egy esetet. Alkonyat volt éppen, a nap akkor ballagott a hegyek mögé, és lebu­kó fénye lilára festette a világot. Még fürödtek sokan, 24 fokos volt a tenger vize. A tengeröbölben, a sétányon már megszaporodott a korzózó nép, pitye­­gett a cimbalom, fel-felsírt a hegedű. Ekkor feltűnt a korzózók között, a pál­mafák alatt egy ismert budapesti szép­asszony a férjével. A szálló teraszán muzsikáló zenekar nyomban felfigyelt rá, jó szeme van a prímásnak. Lám, ő ismeri ezt az asszonyt. Hogy honnan, azt talán hirtelenében nem is tudja. De ismeri. S most köszönteni szeretné. Méltón, ahogy illik. Hogyan tehetné ezt elfogadhatóan? Elindul hegedűjével a sétány felé, a zenekar követi. Csak né­hány lépés a sétány, megáll, meghajol az asszony előtt, aki akkor ér oda. A prímás az álla alá kapja a hegedűjét, és játszani kezdi az örök slágert. Csak egy kislány... Az asszony feltekint, csodál­kozás van a tekintetében, aztán elmoso­lyodik, biccent felé, majd megperdül maga körül, jobb kezét kissé felemeli. A mulatás szobra lehetne. Közben egyik nóta követi a másikat. Aztán újabb mély meghajlás, és vége. Ennyiből állt a kö­szöntés. Tapsot kap a produkció, hiszen százak szeme előtt zajlott mindez. A szépasszony kipirulva, csillogó tekintet­tel vonul tovább, a zenekar visszatér a helyére. Az olvasók bizonyára elhiszik, nem tudom megmondani, mit is érez­tem. Jólesett ez a jelenet. Kellemes íze volt az estének. Kissé tán ábrándos... Hja, a hagyományok... Másnap véget értek a magyar napok Makarskán, estére átköltözött a zenekar Vodicébe. Elmentek velük a fecskék is. Magyar muzsikával búcsúzott a nyár az Adrián... Illés Sándor Makarska nem csupán a vízi sportok kedvelőinek kínál kitűnő programokat

Next