Magyar Nemzet, 1998. november (61. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-02 / 256. szám

2 Magyar Nemzet KÜLPOLITIKAI HELYZET FELELŐSSÉGGEL TARTOZUNK a román-magyar kapcsola­tokban eddig elért sikerekért - hangoztatta a román külügyminisz­ter a Curentul című napilap hasábjain azt követően, hogy Andrei Plesu Budapesten tárgyalt kollégájával, Martonyi Jánossal. Hason­ló szellemben nyilatkozott a román miniszterelnök is, aki novem­berben látogat Magyarországra. A magyar-német egyetem alapítá­sáról szóló kormányhatározatot végre fogjuk hajtani, függetlenül Andrei Marga oktatási miniszter álláspontjától - idézte Radu Vasile szavait a Cotidianul című lap. A miniszter és közvetlen munkatársai mégis azt igyekeznek bizonyítani, hogy a kormányha­tározat törvényellenes, s erre hivatkozva mindeddig figyelmen kí­vül hagyták az összes rendelkezést, amely a döntésből a tárcára vonatkozik, írta Cotidianul. LESZ BOMBÁZÁS, ha Belgrád nem teljesíti ígéreteit - jelen­tette ki a francia Journal du Dimance hasábjain Richard Holb­­rooke. Az amerikai különleges megbízott a Szlobodan Milose­­viccsel, a koszovói válság feloldására október közepén létreho­zott egyezség betartását sürgette ezekkel a kemény szavakkal. Határozottan elvetette, hogy a NATO - elkerülendő a katonai fellépést - hajlandó lenne módosítani, kitolni a megszabott határ­időket, amíg Belgrád teljes mértékben végrehajtja a megállapo­dásból reá hárulókat. ÚJ ÖSSZEÜTKÖZÉS veszi kezdetét Irak és a Nyugat között - jósolta a The Daily Telegraph annak kapcsán, hogy az iraki veze­tés úgy döntött, megszakítja az együttműködést az iraki vegyifegy­­ver-program ENSZ-ellenőreivel. A lépést teljes mértékben elfo­­gadhatlannak minősítették szerte a világon. Brit külügyi értékelés szerint Bagdad ismételten kihívást intéz a Biztonsági Tanács hatá­rozatai és a fegyverzetellenőrök munkája ellen. A The Sunday Telegraph vasárnap arról írt, hogy Irak titkos megállapodást kötött Szíriával az iraki olaj szankciósértő csempészéséről röviddel azelőtt, hogy ismét megszakította az együttműködést az ENSZ le­szerelési ellenőreivel. Nyugtalanságát fejezte ki az orosz külügy­minisztérium is. A Moszkvában közzétett sajtóközleményben - je­lentette az MTI - az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy Bagdad szombati lépése „meghiúsíthatja az iraki probléma rendezését célzó további erőfeszítéseket”, s egyben sérti a koráb­ban megkötött megállapodásokat, amelyek megnyitották volna az utat a nemzetközi büntetőintézkedések feloldásához. (K. M.) Spanyol döntés Kártalanítják az ETA-áldozatokat A spanyol állam magára vállalja annak a több milliárd pezetás összegnek a kifizetését, amely­­lyel az ETA tartozna kártalaní­tani áldozatait, illetve a család­tagokat - közölte a hét végi spa­nyol sajtó alapján az MTI. A madridi kabinet döntésének a béketárgyalások elősegítése a célja, ennek érdekében a kor­mány azt sem fogja követelni, hogy a baszk szeparatista terror­szervezet a tárgyalások meg­kezdése előtt szolgáltassa be a birtokában lévő fegyvereket. A Terrorizmus Áldozatai­nak Szövetsége által közzétett adatok szerint az ETA pénzügyi tartozása meghaladja a hatvan­­milliárd pezetát. José Maria Aznar miniszterelnök azt is el szeretné érni, hogy a parlament intézményes nyilatkozatot te­gyen az utóbbi húsz év 810 ha­lálos áldozata családtagjai és a sebesültek személyes bátorsága és áldozata elismerésére. Az Aznar-kormány hangsú­lyozza az erőszakos cselekmé­nyek végleges felfüggesztésé­nek szükségességét. Egyúttal pedig azt várja, hogy a terror­szervezet adjon valamiféle ga­ranciát arra, hogy a több mint egy hónapja bejelentett fegy­verszünet valóban komoly és végleges. Washington minden válaszlehetőséget nyitva tart Irak újabb kihívása Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elítélte Irak szombati döntését, amely szerint megszakítanak minden együttműködést a nemzetközi fegyverzetellenőrökkel. A BT felszólította Bagdadot, hogy „azonnal és feltétel nélkül" vizsgálja felül álláspontját. WASHINGTON­­ Még szomba­ton intenzív egyeztetést tartot­tak Clinton elnök külpolitikai tanácsadói és döntéshozói az iraki kérdésről, s a hivatalos megfogalmazás szerint számol­nak minden válaszlehetőséggel - beleértve a katonai akciót is. William Cohen védelmi minisz­ter megszakította ázsiai körútját, és vasárnap délutánra visszaér­kezett Washingtonba. Az elmúlt napokban folya­matosan éleződött ki a feszültség Irak és az Egyesült Államok, il­letve a világszervezet között. A hét elején ugyanis ellentmondá­sos jelentések láttak napvilágot az iraki ideggázprogramról. A nemzetközi ellenőrök által talált minták alapján egy amerikai je­lentés megerősítette a halálos fegyver iraki jelenlétét, egy fran­cia, illetve egy svájci laboratóriu­mi vizsgálat ugyanakkor úgy ta­lálta, hogy a bizonyítékok nem egyértelműek. Pénteken a Biz­tonsági Tanács úgy döntött, hogy áttekinti, Bagdad hogyan tartja be az ENSZ-határozatokat. Nem tett ígéretet - az amerikai ellen­kezés nyomán - azonban arra, hogy kilátásba helyezi az Irak-el­­lenes szankciók feloldását. Ezt követte szombaton a Szaddám Huszein vezette iraki döntéshozó testületek ülésezé­se, majd az újabb bagdadi kihí­vás: Irak minden együttműkö­dést megszüntet az ENSZ ellen­őreivel, ameddig a BT fel nem oldja a szanciókat és „meg nem tisztítja” a nemzetközi csopor­tot „az amerikai kémektől és ügynököktől”. A Biztonsági Tanács elítélő állásfoglalását követően pedig az iraki alelnök vasárnap is megerősítette, hogy mindaddig kitartanak a dönté­sük mellett, ameddig fel nem oldják a nyolc éve életben lévő szankciókat. Washingtonban a Nemzet­­biztonsági Tanács szóvivője a nemzetközi közösségnek szóló súlyos fenyegetésnek minő­sítette a bagdadi lépést, s Sandy Berger nemzetbiztonsági ta­nácsadó, valamint Madeleine Albright külügyminiszter a CIA igazgatója, a fehér házi kabinet­főnök, továbbá vezető diplomá­ciai és katonai tisztségviselők társaságában még szombaton ta­nácskozást tartott. A hét végén Clinton rende­letet írt alá az iraki politikai el­lenzék további támogatásáról - pár nappal korábban a kong­resszus nyolcmillió dollárt bo­csátott az elnök rendelkezésére ebből a célból. A hivatalos wa­shingtoni megfogalmazások nyitva tartják a katonai akció lehetőségét, ugyanakkor széles körű diplomáciai egyeztetés in­dult meg a szövetségesekkel és ENSZ-tisztségviselőkkel is. Az iraki válság legutóbbi kiéle­ződésekor, februárban Kofi Annan ENSZ-főtitkár hozta tető alá azt a megállapodást, ame­lyet most Szaddám Huszein fel­rúgott. (lambert) Nemzetközi élet Emlékezés a meggyilkolt Jichak Rabinra Netanjahu elveti az oslói egyezséget A Jasszer Arafattal közelmúltban kötött megállapodás elle­nére Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton kijelentette: nem hajlandó követni azt a politikai vonalat, amelyet Jichak Rabin egykor a palesztinokkal folytatott tár­gyalásaival kijelölt. Eközben Izraelben százezrek emlékeztek meg a meggyilkolt izraeli miniszterelnökről. HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Netan­jahu izraeli miniszterelnök kije­lentette, hogy mélységesen megrendítette három évvel ez­előtt Rabin meggyilkolása, „rossz megegyezésnek” minő­sítette azonban a palesztin auto­nómiáról Oslóban kötött alkut. Netanjahu szerint az izraeli fél Wye Plantationben minden le­hetségeset megtett annak érde­kében, hogy „az Oslóban oko­zott károkat kijavítsa”. Netanjahu a televízióban nyilatkozott, ugyanakkor, ami­kor országszerte izraeliek soka­sága emlékezett meg a három éve meggyilkolt Jichak Rabin haláláról. Szombat este Tel-Avivban nagygyűlést tartottak, s több mint százezren tettek hitet Rabin szellemi-politikai öröksé­ge mellett. Rabint három évvel ezelőtt azon a demonstráción lőtték le, amelyet „a békéért, az erő­szak ellen” felhívás jegyében szerveztek. A megemlékezés kezdetén a téren elhelyezett hatalmas képernyőkön részle­teket vetítettek a volt kor­mányfőnek a merénylet előtt néhány perccel mondott beszé­déből, s arról a történelmi pil­lanatról, amikor 1993-ban a washingtoni Fehér Házban ke­zet fogott Jasszer Arafattal - jelentette az MTI. A ciszjordániai Rámalláh városban összegyűlt palesztin vezetés a hét végén jóváhagyta a Wye Plantationben múlt pén­teken aláírt izraeli-palesztin megállapodást - közölték hiva­talosan. A palesztin vezetés nagy többséggel úgy döntött, hogy támogatja a Wye Plan­tationben kötött egyezményt, és teljesíti az egyezmény sze­rint reá háruló kötelezettsé­geket. A Hamasz szélsőséges mu­zulmán mozgalom vasárnap ugyanakkor válaszcsapást he­lyezett kilátásba a Palesztin Ha­tóság ellen, ha az nem hagy fel a szervezet elleni akcióival, ma­ga a szervezet pedig ismét el­ítélte az október 23-án aláírt pa­lesztin-izraeli megállapodást. Ezzel egy időben az ugyancsak szélsőséges Hezbollah szervezet Jasszer Arafat meggyilkolására szólította fel a palesztinokat. 1998. november 2., hétfő Továbbra is Jelcinnél van az atombőrönd Terv az orosz válság megfékezésére Intézkedési tervet fogadott el a válság megfékezésére az orosz kormány, amely az infláció kor­dában tartását, a bankrendszer szanálását és az adók csökkenté­sét ígéri. Jevgenyij Prima­­kov orosz kormányfő sajtó­­értekezletén kijelentette: „szó sem volt arról”, hogy Borisz Jelcin átadná jogkö­reit neki, azonnal a Szo­­csiban szabadságát töltő el­nökhöz repül, amint az hívni fogja, és az atombőrönd to­vábbra is az államfő kezé­ben van. Az orosz kormány szombati ülésén megvitatta és elfogadta a válságkezelő csomagtervet, amely szerint már a jövő év közepétől gazdasági élénküléssel lehet számolni, de csak akkor, ha Oroszország külföldi hite­lekhez jut - jelentette az MTI. A dokumentum végle­gesítése az észrevételek nyomán a november 5-re kitűzött újabb tanácskozás feladata lesz. Jevgenyij Prima­­kov miniszterelnök újólag han­goztatta, hogy az intézkedési csomagot szükség szerint lehet majd módosítani és kiegészíteni. Andrej Sapovaljanc orosz gazda­sági miniszter a Jurij Maszljukov első miniszterelnök-helyettes irá­nyításával kidolgozott gazdasági csomagot előterjesztve azt emel­te ki, hogy annak megvalósulása esetén az év végéig az infláció üteme nem emelkedne havi öt százalék fölé, jövőre pedig az egész éves pénzromlás nem lehet több harminc százaléknál. Sapo­valjanc szerint az ipari termelés 1999 első felében csak három százalékkal mérséklődik, de ha elmarad a beavatkozás, akkor ti­zenegy százalékos vissza­esés várható, s a GDP is valószínűleg ilyen arány­ban lesz kisebb. Az orosz gazdasági miniszter elis­merte, hogy a külföldi hite­lek elmaradása esetén más finanszírozási források után kell nézni, ami egyet jelent az infláció meglódulásával, a rubel értékvesztésével és az ipari termelés megtorpa­násával. Primakov elmondta, hogy a Valutaalap szakértői már véleményt nyilvánítot­tak a tervezett lépésekről: az észrevételek egy része elfogadható, másik része vi­szont nem, egyebek között az állam gazdasági szerepé­nek visszafogására tett ja­vaslatok. „Oroszország nem az az ország, amely hanyatt vágná magát vagy térdre kény­szerülne. Könnyebben állva ma­radunk, ha támogatást kapunk az IMF-től” - jelentette ki a minisz­terelnök. Primakov ismerteti a programcsomag részleteit mai külföldi képszolgálat­­­a. Ma dönt a fellebbezésről a Lordok Háza Belga kereset Pinochet ellen Keresetet nyújtott be hat, Bel­giumban élő chilei is egy belga bíróságon emberiség elleni bűn­­cselekmény címén Augusto Pi­nochet volt chilei diktátor ellen - adta hírül az MTI. A Francia­­országban, Spanyolországban, Svédországban és Svájcban élő chileiek hasonló kereseteket be­nyújtva azt szeretnék elérni, hogy a volt államfőt, aki jelen­leg házi őrizetben van egy lon­doni kórházban, kiadják ezek­nek az országoknak és ott fele­lősségre vonhassák. Pinochetet október 16-án vették őrizetbe Londonban azt követően, hogy Baltasar Garzon spanyol vizsgálóbíró nemzetkö­zi letartóztatási parancsot adott ki ellene népirtással, terroriz­mussal és emberek megkínzásá­­val vádolva a chile szenátus örökös tagját. Múlt szerdán a londoni felső bíróság elutasítot­ta a spanyol folyamodványt, míg brit ügyészek hétfőn a Lor­dok Házában fellebbezést nyúj­tanak be a döntés ellen. A hat felperest képviselő ügyvéd most kijelentette: meg­tesznek minden tőlük telhetőt, mert ha Spanyolországnak nem sikerül elérnie Pinochet kiadatá­sát, ők megkísérlik, hogy Bel­gium nevében folyamodjanak ugyanezért. Rosario Aguilar, az egyik felperes reményét fejezte ki, hogy a keresetük precedenst teremt. Ami Chilében történt, az megtörténhet másutt is, például Jugoszláviában - mondta. Az asszony húsz éve költözött Bel­giumba, azt követően, hogy fér­jét Chilében letartóztatták, azóta sem bukkantak a nyomára. A diktátoroknak, gyilkosoknak ér­tésére kell adni, hogy egy nap tetteikért felelniük kell - jelen­tette ki végezetül Rosario Aguilar. Enyhe republikánus fölény a kongresszusi választások előtt Clinton most nem téma WASHINGTON­­ Ha Kenneth Starr különleges ügyész egy kicsit tovább várt volna a Clinton elnökről készített jelentése kongresszusi be­terjesztésével, talán az elkövetkező két évben másként alakul az Egyesült Államok törvény­kezése. Egy hónapja ugyanis, a botrány csúcs­pontján még úgy tűnt, hogy a republikánusok vastagon profitálnak a történtekből, s nem­csak hogy megerősítik jelenlegi többségüket a kongresszus alsó házában, a képviselőházban, de a szenátusi fölényüket is legalább 60:40-re növelik a demokratákkal szemben. Ez pedig azt jelentette volna, hogy a kisebbségi pártnak nem marad lehetősége a számukra kedve­zőtlen törvények elfogadásának megakadályo­zására, az obstrukcióra - vagy miként Ameri­kában nevezik, a filibusterkedésre. Egy hónap alatt azonban fordult a világ, kiegyenlítődtek az erőviszonyok, s Tom Mann, a Brookings Intézet ismert politikai elemzője úgy látja, jelenleg az amerikai politika ott tart, mint egy éve. Nem várható földcsuszamlás, igaz, az sem valószínű, hogy a demokraták va­lóra váltanák dédelgetett álmukat és visszasze­reznék a képviselőházat. Enyhe republikánus fölényt mutatnak a fel­mérések, de ez már nem annyira Clinton vétké­nek a következménye, mint inkább az időközi választások visszatérő jelensége, amely szerint az elnök pártja hátrányból indul. A köztársasá­giak az utolsó hetekben még ráerősítettek, s mi­vel - mint hagyományosan - most is jóval több kampány­pénzzel rendelkeztek, tízmillió dollá­ros, részben Clinton magatartását kipellen­gérező televíziós hirdetésekkel próbálták a fej fej melletti körzetekben elbillenteni a mérleg nyelvét. A hatás egyelőre kiszámíthatatlan. A fel­mérések azt mutatják, hogy a választási harc nem éleződött ki az elnök jövőjéről szóló refe­rendummá, a szavazókat jobban izgatják a he­lyi dolgok és problémák. Ugyanakkor viszont - s ez már összefüggésbe hozható a szexbotránnyal - egy dolog, hogy ki mit gon­dol, s más kérdés, hogy ki megy el szavazni. S a feltételezések szerint a republikánusoknak jobban sikerülhet mozgósítani a Lewinsky­­ügyön felháborodott hagyományos szavazóré­tegeiket, mint a demokratáknak a sajátjukat. Az előrejelzések egyébként is azt ígérik, hogy talán a szokásosnál is kevesebben, harmincva­­lahány százaléknyian keresik majd fel a szava­zóhelyiségeket. Azonban nagyon nem mind­egy, hogy ez a „valahány” pontosan mennyi is lesz: Mann szerint ha a részvételi arány 33 százalék alatt marad, a demokraták nagy bajba kerülhetnek. Harmincnégy szenátusi, valamennyi (435) képviselőházi mandátum és harminchat állam kormányzói tisztének a sorsa dől el kedden. A legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv szerint a republikánusok növelik eddigi, huszonkét fős többségüket a képviselőházban, a szenátusi adok-kapok egyenlege pedig kettő-négy új hellyel egészítheti ki az eddigi ötvenötöt. Mind­két oldalon lehetnek olyan pozíciószerzések, amelyeknek a jelentőségét utólag a pártvezetés majd kihangsúlyozhatja. A republikánusok pél­dául valószínűleg eddigi harminckét kormány­zói helyük számát is gyarapítják, ám a másik párt szerzi meg a legnagyobb államot, Kalifor­niát, amelyre tizenhat éve hiába vágyott, s ahol esetleg a szociális programok demokrata mű­helyét építhetik fel, szembeállítva az országos trenddel. A fő tanulságnak azonban az ígérkezik, hogy kifullad a konzervatív republikánusok morális megújulási lendülete, a kongresszusba bekerülő új arcok inkább mérsékelt, középutas politikát képviselhetnek. S mivel kedd után egyre több szó esik majd a 2000-es elnökvá­lasztásokról, tanulságos lehet az is, hogy a köz­­társaságiak pillanatnyilag legnépszerűbb embe­re, a biztos újraválasztás előtt álló George Bush texasi kormányzó (a volt elnök fia) miért habo­zik az elnökjelölésről beszélni. Mint mondja, nem szívesen tenné ki se a saját, se a családja magánéletét mindannak, ami a Fehér Ház lakó­jára vár. Lambert Gábor

Next