Magyar Nemzet, 1998. december (61. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-01 / 281. szám

2 Madar N címzet ­A KÜLPOLITIKAI HELYZET TEREBÉLYESEDIK A KURDÜGY, s a jogi-politikai vetülete mellett egyre inkább előtérbe kerülnek morális kérdések is. Róma is érzi ennek súlyát, bár két tűz közé került azt követően, hogy lefogta az inkognitóban a területükre érkező PKK-vezért, Abdullah Öcalant. A kiéleződött szópárbajban megszólalt a török elnök, Süleyman Demirel is, aki azonban egyetemlegesen a Nyugatot ítél­te el mostani magatartása miatt. Szemforgatásnak minősítette, hogy dokumentumokban elítélik a terrorizmust, de védelmükbe veszik, ha Törökországról van szó. Demirel elvetette azt is, hogy Öcalant esetleg nemzetközi bíróság elé állítsák, amint azt áthidaló megol­dásként felvetették, s maga a kurd vezető is elfogadná ezt a megol­dást. Ankara természetesen átlátja a szándékot, hogy egy esetleges „kirakatperrel” pellengérre állítanák Törökországot is, amely évti­zedek óta tűzzel-vassal irtja e sehol meg nem tűrt népet. NEM KERÜLHETTÉK MEG a kurd vezető kálváriáját Moszk­vában sem, ahova látogatásra érkezett az olasz külügyminiszter. Lamberto Dini azt puhatolná ki, hogy a náluk kényelmetlenné vált Öcalant nem fogadná-e be Oroszország - ahol szintén megfordult, mielőtt Rómában elfogták. Egyes források szerint a duma külön kérte Jelcin elnököt, hogy adjon menedéket Öcalannak. Ám az olasz sajtó úgy tudja, Primakov kormányfő kifejezetten ellenezte azt, nehogy feszültség támadjon miatta a török-orosz viszonyban. Rómának tehát megoldás volna, ha valaki átvállalná tőle ezt a ter­het, a jelen helyzetben azonban aligha Moszkva lesz ez. A DÉL-LIBANONI HARCOK ismét előtérbe hozták a megsza­kadt szír-izraeli tárgyalásokat, s meg nem erősített értesülések forognak a lehetséges felújításról. A kifejthető lényeg azonban az, hogy Clinton elnök állítólag a palesztin megállapodást követően felvetette: Damaszkusznak is egyezségre kellene jutnia Izraellel. Hafez Asszad elnök erre a Reuters forrása szerint mintha azt üzente volna: hajlandó tanácskozni, a régi feltételek mellett. Azaz biztosí­taná a Bekaa-völgyében a rendet, ha Izrael kivonul az általa meg­szállt dél-libanoni területekről. Ennek azonban már a felvetése is megosztja a jeruzsálemi vezetést, s a katonák vasárnap sarokba szo­rították Netanjahu kormányfőt. Ő viszont azt is letagadta, hogy eszébe jutott volna a kivonulás. A felek így ismét Washingtonra bízták a tisztázást, tény azonban, hogy a Golán politikai értelemben is ott magasodik a két vitázó fél között. (Zs. E.) Középutas politika Svájci nem a drogokra Immár végleges adatok szerint a svájciak elvetették a kábító­szerek szabad forgalmazásáról, birtoklásáról és fogyasztásáról szóló javaslatot. A vasárnapi referendumon a szavazók 73,9 százaléka nemmel voksolt arra a tervezett alkotmánymódosí­tásra, amelynek értelmében a 18. életévüket betöltött szemé­lyek orvosi ellenőrzés mellett szabadon vásárolhatnának ká­bítószert. A húsz kanton egy­öntetűen a liberalizálás ellen szavazott. A referendumot a Drolog (drogok legalizálása) elnevezé­sű szervezet kezdeményezte abból a célból, hogy a jövőben a jelenleg még illegális kábító­szerek saját célú termesztése, birtoklása és vásárlása ne le­gyen büntetendő cselekmény. A javaslat támogatói azzal ér­veltek, hogy a drogok szabad forgalmazásával csapást mér­hetnének a svájci kábítószerpi­acot ellenőrző maffiára. A drogfüggők a kezdeményezők szerint az orvostól vehették volna át elektronikus drogkár­tyájukat, amelyre recept nélkül kaphatnának bizonyos mennyi­ségű hasist, heroint vagy koka­int a gyógyszertárban. A tekintélyes Neue Zürcher Zeitung értékelése szerint a szavazók most a mérsékelt ká­bítószer-politika mellett dön­töttek. A teljes liberalizálást most nagyobb többséggel utasí­tották el, mint az 1997-ben egy jobboldali szervezet által kez­deményezett teljes tiltást, amely ellen akkor a szavazók 70,6 százaléka voksolt. (p. 1.) Az EU lehallgatási terve A nyugat-európai telefontársa­ságok és az Internet-szolgál­tatók a jövőben kötelesek lesz­nek megadni a rendőrségnek bűncselekményekkel kapcsolat­ban gyanúba került ügyfeleik titkos adatait - írja a Der Spie­gel legújabb száma brüsszeli ér­tesülésre hivatkozva. A hamburgi hírmagazin információja szerint az Európai Unió központjában már elké­szült az a tervezet, amelyet az uniós tagállamok igazságügyi és belügyminiszterei következő ta­nácskozásainak egyike elé ter­jesztenének. Elfogadása esetén a dokumentum arra kötelezné az uniós telefontársaságokat és az Internet-szolgáltatókat (on-line cégeket), hogy közöljék a rend­őrséggel azon ügyfeleik titkos azonosítóit (mobil telefon PIN- száma, mailbox kulcsszava, Internet kódja), akiket a nyomo­zó szervek bűncselekmény gya­núja miatt meg akarnak figyelni. Németországban az ilyen le­hallgatáshoz minden esetben bí­rósági határozatra van szükség. A brüsszeli tervezet azonban er­ről nem, csupán „a törvény által felhatalmazott hatóságokról” tesz említést - írja a Der Spiegel. A szolgáltató cégeknek gondoskodniuk kellene arról, hogy az általuk nyújtott szol­gáltatás műszaki színvonala a lehallgatás alatt is kifogástalan maradjon. Nemzetközi élet (Folytatás az 1. oldalról) A sajtó érdeklődésének közép­pontjában természetesen a Mária Valéria híd újjáépítésének a kér­dése volt, amellyel kapcsolatban Szlovákiában a Meciar-kormány idején igen erős ellenpropagan­da alakult ki. A kormányzat „fe­lesleges pénzkidobásnak” minő­sítette a híd újjáépítését, a két térség összekötését a nagymaro­si gát megépítésével képzelték el, a kormánykörökhöz közel ál­ló sajtó pedig egyenesen azzal riogatta a szlovák nyilvánossá­got, hogy a Párkányt Esztergom­mal összekötő híd ad majd lehe­tőséget a magyar seregeknek be­vonulni a térségbe, s visszafog­lalni Dél-Szlovákiát. Az újság­írók érdeklődésére a miniszterek elmondták, még a hét péntekén találkoznak Esztergomban a két kormány szakértői, akik végér­vényesen eldönthetik, milyen magasságú lesz a híd. Katona Kálmán azonban elmondta, a magyar fél kész a kompromisz­­szumra, s minden valószínűség szerint elfogadja a szlovák szak­értők javaslatát, hogy a Duna vízszintjétől függetlenül legyen hajózható a Dunának ez a szaka­sza, vagyis az eredetinél maga­sabb lesz a híd íve. A hídról szü­letett megállapodás Katona Kál­mán szerint is jelzésértékű, s ígéretet tett arra, Brüsszelben tartandó előadásán, december 10-én be is jelenti a szlovák­magyar kapcsolatokban beállt változást, a maga részéről támo­gatni fogja Szlovákia integrációs szándékait. Lapunk kérdésére válaszolva Gábriel Palacka elmondta, a híd építésének üteméről még korai lenne beszélni, ám „tekintettel arra, hogy a döntésért a politikai felelősséget a jelenlegi szlovák és magyar kormány vállalja, po­litikai cél, hogy a hidat legké­sőbb 2002-ben átadjuk rendelte­tésének”. Palacka szerint az EU ötmillió ECU-s támogatásával - ami az összkiadásoknak csak­nem a fele - ez a cél elérhető, teljesíthető. (neszméri) * Az esztergomiak örömmel fogadták a magyar és a szlovák szakminiszter hétfői megegyezé­sét - mondta az MTI-nek Kö­nözsy László, Esztergom polgár­­mestere. Kijelentette: „Bíztunk benne, hogy az ez irányú fárado­zásaink előbb-utóbb eredmény­nyel végződnek. Ez a híd ugyanis nemcsak a közlekedést könnyíti meg, hanem kifejezi a magyar és­ a szlovák nép sok évszázados bé­­­­kés egymás mellett élését, s ezért annak jelképe is lesz.” „A híd egyébként annak ide­jén két év alatt készült el - tette hozzá a polgármester. - Remé­lem ennél több idő az újjáépítésé­hez sem kell. Már csak azért is, mert így jobban elősegítheti ha­zánk és Szlovákia csatlakozását az EU-hoz.” A hidat - amely Párkányt kötötte össze Eszter­gommal - 1944-ben robbantottak fel a visszavonuló németek. Közös jelzés az Európai Uniónak Négy év múlva állhat a Mária Valéria híd Jelcin az orosz televízióban Egy hét után először jelent meg hétfőn Borisz Jelcin orosz elnök a moszkvai állami televízióban. A Kreml kórházában fogadta az orosz hadsereg vezérkari főnö­két, és rövid beszélgetést folyta­tott vele. Jakuskin szóvivő sze­rint egyébként az elnök sokkal jobban érzi magát. Parlamenti ellenfelei ennek ellenére nem adták fel, hogy betegsége miatt elmozdítsák hivatalából. Eköz­ben a kormány elhalasztotta ter­vezett ülését abban a remény­ben, hogy az IMF küldöttségétől újabb pénzügyi kölcsönhöz jut. Jelcin még kórházban marad­ott külföldi képszolgálat­­a. Az európai bankok után kérdéses a Ford és a GM szerepe is Holocaustkonferencia Washingtonban WASHINGTON - Négynapos konferencia kezdődött hétfőn az amerikai fővárosban a külügymi­nisztérium és a holocaustmúze­um szervezésében. Negyvennégy ország (köztük Magyarország), valamint tizenhárom nem kor­mányzati szerv küldöttei történé­szeket, műkincsszakértőket és a holocaust túlélőit hallgatják meg a nácik által a második világhá­ború idején elrabolt műtárgyak­ról, amelyek közül sok jelenleg is múzeumok és galériák, vala­mint magángyűjtemények tulaj­donában van. A konferenciához időzítve a hétfői The Washington Post terjedelmes cikket közölt ar­ról, hogy amerikai autógyárak­nak (a Fordnak és a General Motorsnak) a fasiszta Németor­szággal fenntartott kapcsolatairól hasonló vita kezd kibontakozni, mint három éve a svájci banko­kéról. A washingtoni konferencia a tavaly decemberi londoni találkozó folytatásának tekint­hető, amelynek résztvevői a fasiszták által zsákmányolt aranyvagyonokkal foglalkoztak. Amerikai szándék szerint most áttekintik az azóta történteket, illetve nemzetközi konszenzust próbálnak teremteni, hogy a műkincseket és a vallási közös­ségek tulajdonát visszajuttassák a holocaust túlélőinek. Stuart Eisenstat külügyi államtitkár, a konferencia fő szervezője és a házigazda amerikai küldöttség vezetője szerint nem várható, hogy pontos képet lehessen kapni a rablott javak egészéről, de jobban érthetővé válik majd a korszak. Egyes becslések sze­rint több mint kétszázezer mű­tárgyról lehet szó, amelyeknek az összértéke mai árakon szá­molva 90-140 milliárd dollár közé tehető. „Azt reméljük, hogy ezeknek a megbeszéléseknek az eredmé­nyeképp olyan általános alapel­veket és eljárásokat sikerül ki­alakítani, amelyekhez a kormá­nyok és múzeumok tarthatják magukat az egymás közötti cse­rében, magánszemélyekkel és galériákkal kereskedve” - fogal­mazta meg az amerikai célt Eisenstat. Az Egyesült Államok továbbá azt szeretné, ha egy nagy nemzetközi web-lapot léte­sítenének az Interneten, amelyen az áldozatok és hozzátartozóik azonosíthatnák elrabolt javaikat. Nagyon bonyolult és egyelőre tisztázatlan kérdés azonban a jó­hiszemű tulajdonosok birtokjo­ga, illetve kárpótlása. Eisenstat azt is elismerte, hogy „rendkívül összetett” dolog volt számos résztvevőt egyáltalán a jelenlétre rábeszélni. Orosz részről például rendkívül érzékenyek a témára, mivel a náciktól elvett műtár­gyakat kompenzációnak tekin­tik. Éppen ezért az államtitkár megelégedéssel nyugtázta, hogy Oroszország is képviselteti ma­gát a konferencián. A kényszermunka ugyan nem kiemelt témája a mostani ta­lálkozónak, a hétfői The Wa­shington Post azonban azokról a kutatásokról közölt terjedelmes cikket, amelyek szerint a Ford és a GM hozzájárult a náci háborús erőfeszítésekhez, és a világhábo­rú idején jelentősen profitált a német leányvállalatainál alkal­mazott kényszermunkából. Egy jövőre megjelenő könyv egyene­sen azzal vádolja a GM-et, hogy kulcsszerepet játszott a Lengyel­­ország és a Szovjetunió elleni né­met invázióban. A két autógyártó - amely nem járult hozzá archí­vuma kutatásához - ragaszkodik ahhoz, hogy nem volt befolyásuk német leányvállalataik felett, amelyek 1939 után a német had­sereg szállítóivá alakultak át. Más levéltárakból származó do­kumentumok szerint azonban a GM és a Ford menedzsmentje azzal egyidejűleg működött köz­re a német gyárak konverziójá­ban, hogy odahaza még ellenállt a Roosevelt-adminisztrációnak a haditermelésre való átállásra vo­natkozó kérésének. Lambert Gábor 1998. december 1., kedd Politikai szerepet követel a chilei hadsereg London kényes helyzetben HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Megle­hetősen kényessé vált a Pino­­chet-ügy Nagy-Britannia szá­mára. Annál is inkább kínos for­dulatot vett, mivel José Miguel Insulza chilei külügyminiszter - aki a hét végén Londonban tár­gyalt az exdiktátor kiadatásáról - hétfőn viharosan távozott a brit fővárosból, még a sajtóérte­kezletét sem tartotta meg. Meg­figyelők azzal magyarázzák gyors elutazását Madridba, hogy a londoni hatóságok ellen­álltak azon követelésének, sza­badon távozhasson hazájába Augusto Pinochet. Jack Straw belügyminiszternek az ügyben egyébként december 11-ig kell döntést hoznia. Nem könnyű addig viszont a brit munkáspárti kormány hely­zete: ha meghajlik ugyanis a chilei követelés előtt, azaz en­gedi szabadon távozni Pinoche­tet Chilébe, akkor jelentős csor­bát szenvedhetnek a brit-spa­nyol kapcsolatok, de a saját par­lamenti képviselőit és hazája közvéleményét is magára hara­gítja. Ám a brit parlament em­beri jogi csoportja is határozott hangú beadványt terjesztett a belügyminiszter elé, amelyben felszólították arra, hogy ne en­gedje távozni a volt diktátort. A The Guardian szerint ugyanak­kor Straw döntését nehezíti a „washingtoni csendes nyomás” is. Az Egyesült Államokat érzé­kenyen érinti ugyanis az ügy, s állítólag egyre nő az aggoda­lom, hogy Salvador Allende megdöntésében játszott szerepé­re is fény derülhet. Allende lányát, Isabel Allen­­dét egyébként több ízben halá­losan megfenyegették Pinochet hívei, miután a chilei képviselő­nő a brit fővárosban a volt dik­tátor ellen tanúskodott, állítja az AFP. De egyre feszültebb a hely­­­zet a köztudomásúan Pinochet­tel lojális chilei hadsereg köré­ben is a londoni lord bírók dön­tése miatt. Az El País értékelése szerint a haderő az utóbbi he­­­­tekben újfent politikai szerepet követel magának. j A nagyok nem írják alá a taposóakna-szerződést Az Egyesült Államok, Oroszor­szág és Kína nem írja alá a tapo­sóaknák betiltásáról tavaly de­cemberben kötött nemzetközi szerződést addig, amíg ki nem fejlesztik alternatív fegyvereiket. Ezt a három ország diplomatái közölték Tokióban egy nemzet­közi tanácskozáson, amelyet tár­sadalmi szervezetek tartottak. Kína hosszan elnyúló hatá­rainak védelmével, Oroszország egyebek között az atomlétesít­ményei elleni esetleges terroris­ta támadások kivédésének szük­ségességével, az Egyesült Álla­mok pedig a Koreai-félszigeti feszültséggel érvelt a szerződés­hez való csatlakozás elutasítása­kor - írta az MTI. Moszkva - mint a tokiói orosz nagykövetség diplomatája közölte - 1994-ben leállította a taposóaknák kivitelét, és a gyár­­­tást is megszünteti az év végével. Az Egyesült Államok 2003-ig megsemmisíti - a Koreai-félszi­geten lévők kivételével - vala­mennyi taposóaknáját, és várha­tóan 2006-ban csatlakozik majd a nemzetközi szerződéshez. (­ a­ ,1 HIRDETMÉNY A Westdeutsche Landesbank /Hungária­ Rt. (1075 Budapest, Madách Imre u. 13-14.) ezúton értesíti minden Ügyfelét, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 215. §-a szerinti lehetőséggel élve 1998. december 19. napján (szombaton) és 1998. december 31. napján (csütörtökön) bankszünnapot tart. A pénzügyi szolgáltatás szüneteltetése a könyvelésre és a pénztári szolgálatra egyaránt kiterjed (könyvelési és pénztári szünnap), tehát a fenti munkanapokon Ügyfeleket nem tudunk fogadni. Kérjük Ügyfeleink szíves megértését, egyúttal minden kedves Ügyfelünknek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk. WestLB Hungária Rt. Igazgatóság 1

Next