Magyar Nemzet, 1998. december (61. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
2 Madar N címzet A KÜLPOLITIKAI HELYZET TEREBÉLYESEDIK A KURDÜGY, s a jogi-politikai vetülete mellett egyre inkább előtérbe kerülnek morális kérdések is. Róma is érzi ennek súlyát, bár két tűz közé került azt követően, hogy lefogta az inkognitóban a területükre érkező PKK-vezért, Abdullah Öcalant. A kiéleződött szópárbajban megszólalt a török elnök, Süleyman Demirel is, aki azonban egyetemlegesen a Nyugatot ítélte el mostani magatartása miatt. Szemforgatásnak minősítette, hogy dokumentumokban elítélik a terrorizmust, de védelmükbe veszik, ha Törökországról van szó. Demirel elvetette azt is, hogy Öcalant esetleg nemzetközi bíróság elé állítsák, amint azt áthidaló megoldásként felvetették, s maga a kurd vezető is elfogadná ezt a megoldást. Ankara természetesen átlátja a szándékot, hogy egy esetleges „kirakatperrel” pellengérre állítanák Törökországot is, amely évtizedek óta tűzzel-vassal irtja e sehol meg nem tűrt népet. NEM KERÜLHETTÉK MEG a kurd vezető kálváriáját Moszkvában sem, ahova látogatásra érkezett az olasz külügyminiszter. Lamberto Dini azt puhatolná ki, hogy a náluk kényelmetlenné vált Öcalant nem fogadná-e be Oroszország - ahol szintén megfordult, mielőtt Rómában elfogták. Egyes források szerint a duma külön kérte Jelcin elnököt, hogy adjon menedéket Öcalannak. Ám az olasz sajtó úgy tudja, Primakov kormányfő kifejezetten ellenezte azt, nehogy feszültség támadjon miatta a török-orosz viszonyban. Rómának tehát megoldás volna, ha valaki átvállalná tőle ezt a terhet, a jelen helyzetben azonban aligha Moszkva lesz ez. A DÉL-LIBANONI HARCOK ismét előtérbe hozták a megszakadt szír-izraeli tárgyalásokat, s meg nem erősített értesülések forognak a lehetséges felújításról. A kifejthető lényeg azonban az, hogy Clinton elnök állítólag a palesztin megállapodást követően felvetette: Damaszkusznak is egyezségre kellene jutnia Izraellel. Hafez Asszad elnök erre a Reuters forrása szerint mintha azt üzente volna: hajlandó tanácskozni, a régi feltételek mellett. Azaz biztosítaná a Bekaa-völgyében a rendet, ha Izrael kivonul az általa megszállt dél-libanoni területekről. Ennek azonban már a felvetése is megosztja a jeruzsálemi vezetést, s a katonák vasárnap sarokba szorították Netanjahu kormányfőt. Ő viszont azt is letagadta, hogy eszébe jutott volna a kivonulás. A felek így ismét Washingtonra bízták a tisztázást, tény azonban, hogy a Golán politikai értelemben is ott magasodik a két vitázó fél között. (Zs. E.) Középutas politika Svájci nem a drogokra Immár végleges adatok szerint a svájciak elvetették a kábítószerek szabad forgalmazásáról, birtoklásáról és fogyasztásáról szóló javaslatot. A vasárnapi referendumon a szavazók 73,9 százaléka nemmel voksolt arra a tervezett alkotmánymódosításra, amelynek értelmében a 18. életévüket betöltött személyek orvosi ellenőrzés mellett szabadon vásárolhatnának kábítószert. A húsz kanton egyöntetűen a liberalizálás ellen szavazott. A referendumot a Drolog (drogok legalizálása) elnevezésű szervezet kezdeményezte abból a célból, hogy a jövőben a jelenleg még illegális kábítószerek saját célú termesztése, birtoklása és vásárlása ne legyen büntetendő cselekmény. A javaslat támogatói azzal érveltek, hogy a drogok szabad forgalmazásával csapást mérhetnének a svájci kábítószerpiacot ellenőrző maffiára. A drogfüggők a kezdeményezők szerint az orvostól vehették volna át elektronikus drogkártyájukat, amelyre recept nélkül kaphatnának bizonyos mennyiségű hasist, heroint vagy kokaint a gyógyszertárban. A tekintélyes Neue Zürcher Zeitung értékelése szerint a szavazók most a mérsékelt kábítószer-politika mellett döntöttek. A teljes liberalizálást most nagyobb többséggel utasították el, mint az 1997-ben egy jobboldali szervezet által kezdeményezett teljes tiltást, amely ellen akkor a szavazók 70,6 százaléka voksolt. (p. 1.) Az EU lehallgatási terve A nyugat-európai telefontársaságok és az Internet-szolgáltatók a jövőben kötelesek lesznek megadni a rendőrségnek bűncselekményekkel kapcsolatban gyanúba került ügyfeleik titkos adatait - írja a Der Spiegel legújabb száma brüsszeli értesülésre hivatkozva. A hamburgi hírmagazin információja szerint az Európai Unió központjában már elkészült az a tervezet, amelyet az uniós tagállamok igazságügyi és belügyminiszterei következő tanácskozásainak egyike elé terjesztenének. Elfogadása esetén a dokumentum arra kötelezné az uniós telefontársaságokat és az Internet-szolgáltatókat (on-line cégeket), hogy közöljék a rendőrséggel azon ügyfeleik titkos azonosítóit (mobil telefon PIN- száma, mailbox kulcsszava, Internet kódja), akiket a nyomozó szervek bűncselekmény gyanúja miatt meg akarnak figyelni. Németországban az ilyen lehallgatáshoz minden esetben bírósági határozatra van szükség. A brüsszeli tervezet azonban erről nem, csupán „a törvény által felhatalmazott hatóságokról” tesz említést - írja a Der Spiegel. A szolgáltató cégeknek gondoskodniuk kellene arról, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás műszaki színvonala a lehallgatás alatt is kifogástalan maradjon. Nemzetközi élet (Folytatás az 1. oldalról) A sajtó érdeklődésének középpontjában természetesen a Mária Valéria híd újjáépítésének a kérdése volt, amellyel kapcsolatban Szlovákiában a Meciar-kormány idején igen erős ellenpropaganda alakult ki. A kormányzat „felesleges pénzkidobásnak” minősítette a híd újjáépítését, a két térség összekötését a nagymarosi gát megépítésével képzelték el, a kormánykörökhöz közel álló sajtó pedig egyenesen azzal riogatta a szlovák nyilvánosságot, hogy a Párkányt Esztergommal összekötő híd ad majd lehetőséget a magyar seregeknek bevonulni a térségbe, s visszafoglalni Dél-Szlovákiát. Az újságírók érdeklődésére a miniszterek elmondták, még a hét péntekén találkoznak Esztergomban a két kormány szakértői, akik végérvényesen eldönthetik, milyen magasságú lesz a híd. Katona Kálmán azonban elmondta, a magyar fél kész a kompromiszszumra, s minden valószínűség szerint elfogadja a szlovák szakértők javaslatát, hogy a Duna vízszintjétől függetlenül legyen hajózható a Dunának ez a szakasza, vagyis az eredetinél magasabb lesz a híd íve. A hídról született megállapodás Katona Kálmán szerint is jelzésértékű, s ígéretet tett arra, Brüsszelben tartandó előadásán, december 10-én be is jelenti a szlovákmagyar kapcsolatokban beállt változást, a maga részéről támogatni fogja Szlovákia integrációs szándékait. Lapunk kérdésére válaszolva Gábriel Palacka elmondta, a híd építésének üteméről még korai lenne beszélni, ám „tekintettel arra, hogy a döntésért a politikai felelősséget a jelenlegi szlovák és magyar kormány vállalja, politikai cél, hogy a hidat legkésőbb 2002-ben átadjuk rendeltetésének”. Palacka szerint az EU ötmillió ECU-s támogatásával - ami az összkiadásoknak csaknem a fele - ez a cél elérhető, teljesíthető. (neszméri) * Az esztergomiak örömmel fogadták a magyar és a szlovák szakminiszter hétfői megegyezését - mondta az MTI-nek Könözsy László, Esztergom polgármestere. Kijelentette: „Bíztunk benne, hogy az ez irányú fáradozásaink előbb-utóbb eredménynyel végződnek. Ez a híd ugyanis nemcsak a közlekedést könnyíti meg, hanem kifejezi a magyar és a szlovák nép sok évszázados békés egymás mellett élését, s ezért annak jelképe is lesz.” „A híd egyébként annak idején két év alatt készült el - tette hozzá a polgármester. - Remélem ennél több idő az újjáépítéséhez sem kell. Már csak azért is, mert így jobban elősegítheti hazánk és Szlovákia csatlakozását az EU-hoz.” A hidat - amely Párkányt kötötte össze Esztergommal - 1944-ben robbantottak fel a visszavonuló németek. Közös jelzés az Európai Uniónak Négy év múlva állhat a Mária Valéria híd Jelcin az orosz televízióban Egy hét után először jelent meg hétfőn Borisz Jelcin orosz elnök a moszkvai állami televízióban. A Kreml kórházában fogadta az orosz hadsereg vezérkari főnökét, és rövid beszélgetést folytatott vele. Jakuskin szóvivő szerint egyébként az elnök sokkal jobban érzi magát. Parlamenti ellenfelei ennek ellenére nem adták fel, hogy betegsége miatt elmozdítsák hivatalából. Eközben a kormány elhalasztotta tervezett ülését abban a reményben, hogy az IMF küldöttségétől újabb pénzügyi kölcsönhöz jut. Jelcin még kórházban maradott külföldi képszolgálata. Az európai bankok után kérdéses a Ford és a GM szerepe is Holocaustkonferencia Washingtonban WASHINGTON - Négynapos konferencia kezdődött hétfőn az amerikai fővárosban a külügyminisztérium és a holocaustmúzeum szervezésében. Negyvennégy ország (köztük Magyarország), valamint tizenhárom nem kormányzati szerv küldöttei történészeket, műkincsszakértőket és a holocaust túlélőit hallgatják meg a nácik által a második világháború idején elrabolt műtárgyakról, amelyek közül sok jelenleg is múzeumok és galériák, valamint magángyűjtemények tulajdonában van. A konferenciához időzítve a hétfői The Washington Post terjedelmes cikket közölt arról, hogy amerikai autógyáraknak (a Fordnak és a General Motorsnak) a fasiszta Németországgal fenntartott kapcsolatairól hasonló vita kezd kibontakozni, mint három éve a svájci bankokéról. A washingtoni konferencia a tavaly decemberi londoni találkozó folytatásának tekinthető, amelynek résztvevői a fasiszták által zsákmányolt aranyvagyonokkal foglalkoztak. Amerikai szándék szerint most áttekintik az azóta történteket, illetve nemzetközi konszenzust próbálnak teremteni, hogy a műkincseket és a vallási közösségek tulajdonát visszajuttassák a holocaust túlélőinek. Stuart Eisenstat külügyi államtitkár, a konferencia fő szervezője és a házigazda amerikai küldöttség vezetője szerint nem várható, hogy pontos képet lehessen kapni a rablott javak egészéről, de jobban érthetővé válik majd a korszak. Egyes becslések szerint több mint kétszázezer műtárgyról lehet szó, amelyeknek az összértéke mai árakon számolva 90-140 milliárd dollár közé tehető. „Azt reméljük, hogy ezeknek a megbeszéléseknek az eredményeképp olyan általános alapelveket és eljárásokat sikerül kialakítani, amelyekhez a kormányok és múzeumok tarthatják magukat az egymás közötti cserében, magánszemélyekkel és galériákkal kereskedve” - fogalmazta meg az amerikai célt Eisenstat. Az Egyesült Államok továbbá azt szeretné, ha egy nagy nemzetközi web-lapot létesítenének az Interneten, amelyen az áldozatok és hozzátartozóik azonosíthatnák elrabolt javaikat. Nagyon bonyolult és egyelőre tisztázatlan kérdés azonban a jóhiszemű tulajdonosok birtokjoga, illetve kárpótlása. Eisenstat azt is elismerte, hogy „rendkívül összetett” dolog volt számos résztvevőt egyáltalán a jelenlétre rábeszélni. Orosz részről például rendkívül érzékenyek a témára, mivel a náciktól elvett műtárgyakat kompenzációnak tekintik. Éppen ezért az államtitkár megelégedéssel nyugtázta, hogy Oroszország is képviselteti magát a konferencián. A kényszermunka ugyan nem kiemelt témája a mostani találkozónak, a hétfői The Washington Post azonban azokról a kutatásokról közölt terjedelmes cikket, amelyek szerint a Ford és a GM hozzájárult a náci háborús erőfeszítésekhez, és a világháború idején jelentősen profitált a német leányvállalatainál alkalmazott kényszermunkából. Egy jövőre megjelenő könyv egyenesen azzal vádolja a GM-et, hogy kulcsszerepet játszott a Lengyelország és a Szovjetunió elleni német invázióban. A két autógyártó - amely nem járult hozzá archívuma kutatásához - ragaszkodik ahhoz, hogy nem volt befolyásuk német leányvállalataik felett, amelyek 1939 után a német hadsereg szállítóivá alakultak át. Más levéltárakból származó dokumentumok szerint azonban a GM és a Ford menedzsmentje azzal egyidejűleg működött közre a német gyárak konverziójában, hogy odahaza még ellenállt a Roosevelt-adminisztrációnak a haditermelésre való átállásra vonatkozó kérésének. Lambert Gábor 1998. december 1., kedd Politikai szerepet követel a chilei hadsereg London kényes helyzetben HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Meglehetősen kényessé vált a Pinochet-ügy Nagy-Britannia számára. Annál is inkább kínos fordulatot vett, mivel José Miguel Insulza chilei külügyminiszter - aki a hét végén Londonban tárgyalt az exdiktátor kiadatásáról - hétfőn viharosan távozott a brit fővárosból, még a sajtóértekezletét sem tartotta meg. Megfigyelők azzal magyarázzák gyors elutazását Madridba, hogy a londoni hatóságok ellenálltak azon követelésének, szabadon távozhasson hazájába Augusto Pinochet. Jack Straw belügyminiszternek az ügyben egyébként december 11-ig kell döntést hoznia. Nem könnyű addig viszont a brit munkáspárti kormány helyzete: ha meghajlik ugyanis a chilei követelés előtt, azaz engedi szabadon távozni Pinochetet Chilébe, akkor jelentős csorbát szenvedhetnek a brit-spanyol kapcsolatok, de a saját parlamenti képviselőit és hazája közvéleményét is magára haragítja. Ám a brit parlament emberi jogi csoportja is határozott hangú beadványt terjesztett a belügyminiszter elé, amelyben felszólították arra, hogy ne engedje távozni a volt diktátort. A The Guardian szerint ugyanakkor Straw döntését nehezíti a „washingtoni csendes nyomás” is. Az Egyesült Államokat érzékenyen érinti ugyanis az ügy, s állítólag egyre nő az aggodalom, hogy Salvador Allende megdöntésében játszott szerepére is fény derülhet. Allende lányát, Isabel Allendét egyébként több ízben halálosan megfenyegették Pinochet hívei, miután a chilei képviselőnő a brit fővárosban a volt diktátor ellen tanúskodott, állítja az AFP. De egyre feszültebb a helyzet a köztudomásúan Pinochettel lojális chilei hadsereg körében is a londoni lord bírók döntése miatt. Az El País értékelése szerint a haderő az utóbbi hetekben újfent politikai szerepet követel magának. j A nagyok nem írják alá a taposóakna-szerződést Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína nem írja alá a taposóaknák betiltásáról tavaly decemberben kötött nemzetközi szerződést addig, amíg ki nem fejlesztik alternatív fegyvereiket. Ezt a három ország diplomatái közölték Tokióban egy nemzetközi tanácskozáson, amelyet társadalmi szervezetek tartottak. Kína hosszan elnyúló határainak védelmével, Oroszország egyebek között az atomlétesítményei elleni esetleges terrorista támadások kivédésének szükségességével, az Egyesült Államok pedig a Koreai-félszigeti feszültséggel érvelt a szerződéshez való csatlakozás elutasításakor - írta az MTI. Moszkva - mint a tokiói orosz nagykövetség diplomatája közölte - 1994-ben leállította a taposóaknák kivitelét, és a gyártást is megszünteti az év végével. Az Egyesült Államok 2003-ig megsemmisíti - a Koreai-félszigeten lévők kivételével - valamennyi taposóaknáját, és várhatóan 2006-ban csatlakozik majd a nemzetközi szerződéshez. ( a ,1 HIRDETMÉNY A Westdeutsche Landesbank /Hungária Rt. (1075 Budapest, Madách Imre u. 13-14.) ezúton értesíti minden Ügyfelét, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 215. §-a szerinti lehetőséggel élve 1998. december 19. napján (szombaton) és 1998. december 31. napján (csütörtökön) bankszünnapot tart. A pénzügyi szolgáltatás szüneteltetése a könyvelésre és a pénztári szolgálatra egyaránt kiterjed (könyvelési és pénztári szünnap), tehát a fenti munkanapokon Ügyfeleket nem tudunk fogadni. Kérjük Ügyfeleink szíves megértését, egyúttal minden kedves Ügyfelünknek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk. WestLB Hungária Rt. Igazgatóság 1