Magyar Nemzet, 1998. december (61. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
1998. december 1., kedd Egyedülálló hulladékmegsemmisítő a szegedi klinikán Segített a svájci állam A szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem klinikáin korszakváltásról beszélnek, hiszen napokon belül megkezdi próbaüzemét a hazánkban még egyedülállónak számító berendezés, amely úgy semmisíti meg a fertőző, veszélyes hulladékot, hogy nem szennyezi közben a környezetet. A világszínvonalú, 2,5 millió frank értékű gépcsoda svájci találmány, amelyet egy négy éve tartó sikeres pályázati időszak eredményeként a svájci állam segélyprogramjának keretében ingyen kapott a szegedi egyetem. Csak az volt Svájc feltétele: profit nélkül dolgozzon a berendezés. A gépsor befogadására alkalmas infrastruktúra kiépítéséhez a magyar kormány és a környezetvédelmi alap nyújtott támogatást. A Magyar Nemzetnek nyilatkozva a szegedi orvosegyetem veszélyeshulladék-megsemmisítésének rendszergazdája, Dombi György professzor elmondta: pillanatnyilag egyedülálló Magyarországon a svájci szerkezet, de máris óriási az érdeklődés iránta, hiszen több nagyváros polgármesteri hivatala is az iránt érdeklődik, milyen a gép, hol lehet megvásárolni, hiszen hazánk uniós csatlakozása után a kórházi környezetvédelmet csak olyan színvonalon lehet elfogadhatóan biztosítani, amit az ajándékba kapott gép elősegít. Egyébként a szegedi orvosegyetem azért érdemelte ki a külföldiek figyelmét és támogatását, mert vállalta: száz kilométeres körzetben fogadja az összes kórház és egészségügyi intézmény veszélyes hulladékát, így a dél-magyarországi régióban megszüntetik a kórházak környezetszennyezését. A technikai csodának számító berendezés első ütemben alacsony hőmérsékleten égeti el az injekciós tűket, a feleslegessé vált, elhasználódott gyógyítóeszközöket, majd a füstgázt hevíti fel, amelyből gőzt fejleszt, ezt azután megszűrik és több lépcsőben mossák, így semmilyen szennyező gáz nem jut a levegőbe. Korábban Szegeden is - mint annyi helyen az országban - rendkívüli erőfeszítéseket tettek, hogy minél kevesebb káros mellékhatás nélkül ártalmatlanítsák a veszélyes kórházi hulladékot. Százmilliókat áldoztak erre a célra, de mindeddig egyik megoldás sem bizonyult hibátlannak, mert nem felelt meg az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. Dombi György arra hívta fel a figyelmet: a svájci program meghonosításával korszakhatárhoz érkezett a magyar egészségügyben a környezetvédelem. (halász) Hazai tudósítások Az alkotmányos jogok felett őrködik védnöki tanács alakult Somogyban Nincs külön ombudsmanjuk a civil szervezeteknek, kiváltképpen azoknak, amelyek tagjai a társadalom perifériájára szorulva kevésbé ismerik alkotmányos jogaikat, így azok érvényesítése mikéntjében is bizonytalanok. Ezért kezdeményezte a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség és a Somogyért Egyesület - elsőként az országban - védnöki tanács létrehozását - mondta a Magyar Nemzetnek Orbán István, a gyermekvédelmi szervezet országos elnöke. Hozzáfűzte: van elég hatóság, bírósági, önkormányzati, rendőrségi fórum az állampolgári sérelmek és jogsértések meghallgatására és orvoslására, ám az állampolgár jobban bízik azokban a civil szervezetekben, amelyek létrehozásához neki is „köze volt”, s így érzelmileg is közelebb állnak hozzá. A novemberben megalakult somogyi „törvényőrző” szervezetben köztiszteletben álló személyiségek, önkormányzati képviselők, egyesületi vezetők, egyházi küldöttek és szociális munkások juttatták kifejezésre: készségesen segítenek azoknak, akiket lakhelyükön vagy munkahelyükön sérelem ér, vagy úgy érzik, akadályozzák őket alkotmányos alapjogaik gyakorlásában. Orbán elmondta, a szociális szférában, a gyermek- és ifjúságvédelemben vagy a mozgáskorlátozottak szervezeteiben kiváltképpen gyakoriak az olyan sérelmek, amelyeket az új szerveződésnek orvosolnia kell. Somogy Közgyűlésének - s egyben a Somogyért Egyesületnek - az elnöke, Gyenesei István úgy látja: a védnöki tanács kvázi vidéki ombudsmanként tevékenykedhet majd. Nem jogsegélyszolgálat lesz, inkább tanácsadó, a törvényekben és egyéb jogszabályokban való eligazodást segítő szervezetként töltheti be szerepét. Az első „vidéki ombudsman” intézményét semmiként sem szeretnék hivatallá, bürokratikus szervezetté tenni. Nem lesznek fizetett alkalmazottai, egy „zöld számon” viszont bármikor hívható lesz, s a vonal végén az útbaigazító ügyeletes szólal meg majd. A kezdeményezők már az alakuló ülésen felvetették: ismereteik szerint ma csupán a szociális szférára vonatkozóan 50 olyan jogszabály van, amelyet mielőbb módosítani kellene. Megtudtuk: a gyermekvédelmi szövetség elnöksége írás megyékben is szorgalmazza a védnöki tanács megalakításá.. (gulyás) Nem tartják be az előírásokat a feldolgozók Ehetetlen húsok - csekély bírságok (Folytatás az 1. oldalról) Az se nyugtassa meg a vásárlót, ha a szeme előtt darálják le a töltött paprikához vagy a fasírtnak való húst, mivel a szakember tapasztalata szerint nemritkán maga a darálógép a fertőzött, mert nem tisztították meg kellőképpen. Az igazgató-főállatorvos jelezte: jellemző az is, hogy vizsgálatiag zugvágóhídról származó húsokból állítanak elő termékeket. Ezeket a húsokat nem látta állatorvos, tehát bármilyen fertőző betegség hordozói lehetnek. Takó Éva, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főosztályvezetője lapunknak hangsúlyozta: a jogszabályok előírják, csak a fogyasztó jelenlétében lehet húst darálni, akik ezt nem tartják be, azok 30 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatók. Tapasztalata szerint problémát jelent, hogy számos gyártó nem tünteti fel a fogyaszthatóság lejártának dátumát, illetve a kereskedőegységek lejárt minőségű, nem kellően tárolt hústermékeket is forgalomba hoznak. A jogszabályok szerint az eladó nem foghatja meg kézzel a húsárut, és védősapkát kell viselnie munka közben, ám többnyire áthágják ezeket az előírásokat - erősítették meg lapunk érdeklődésére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál. Az ÁNTSZ szakemberei ellenőrzéseik során maximum ötezer forintos helyszíni, illetve 30 ezer forintig terjedő szabálysértési bírságot szabhatnak ki. Amennyiben az üzletvezető gondoskodott védősapkáról, akkor az azt nem használó, mulasztó alkalmazottra lehet kiróni a bírságot, ám információink szerint erre csak igen ritkán kerül sor, hiszen van, amikor több szabálytalanság esetén - szakszerűtlen tárolás, védősapkahasználat hiánya, felvágott sorozatos kézzel érintése - sem kapott az üzletvezető, illetve a foglalkoztatott jelentős összegű büntetést. A Fővárosi Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás idén eddig 13 ezer ellenőrzést végzett a kisüzemi élelmiszer-ellátásban érdekelt cégeknél, illetve a kereskedelmi egységeknél: 825 alkalommal foglaltak le élelmiszert, összességében 54 tonna mennyiségben, ennek mintegy 85 százaléka hústermék. Tavaly összesen 48 tonnányit koboztak el, szakértői becslések szerint a karácsony előtti készletfelhalmozás - és még hátravan a vásárlók ünnepek előtti csillapíthatatlan rohama - miatt a lefoglalt mennyiség idén máris meghaladhatja a 60 tonnát. Az elkobzott élelmiszeráruk, elsősorban hús- és tejtermékek mintegy 35 százalékának a fogyaszthatósági ideje már a lefoglalás pillanatában lejárt. Tiltott előállítás miatt az év első 11 hónapjában több mint hattonnányi árut koboztak el, az utóbbi hetek nagy fogása 460 kilogramm tojáslé, illetve 300 kg füstölt hús engedély nélküli előállítóinak lefülelése volt. Idén eddig 400 kiló olyan darált húst koboztak el, amelyet engedély nélkül, előre ledaráltak. Az elkobzott húsmennyiség mintegy 40 százaléka, azaz csaknem 18 tonna romlott áru volt, megközelítően egy tonna olyan darált húst foglaltak le és semmisítettek meg, amely lejárt minőségű felvágott végekből és szalonnadarabokból készült. Az állat-egészségügyi szakemberek javaslatára az adott önkormányzat kezdeményez szabálysértési eljárást a törvény megszegőivel szemben. Az ilyen esetekben a szabálysértési bírság maximális összege 30 ezer forint lehet. Lapunk megerősített információja szerint idén volt már olyan cég, amelyik csupán figyelmeztetést kapott, mert 80-100 kg húsz engedély nélkül ledarált, egy másik vállalkozást ugyanezért a tettéért 4000 forintos bírsággal sújtottak. Tízezer forintos büntetésben részesült az a cég, amely 80 kg romlott húst darált le, s igyekezett értékesíteni, egy másik vállalkozásra ugyanilyen szabálytalanság miatt 100 kg-os tételnél nyolcezer forintos bírságot szabtak ki. S ezután következik az év végi nagy bevásárlások ideje. (via) Csellengő városi fiatalok az utcákon Magyarországon is jellemzővé vált az a jelenség, amelynek során a fiatalok a szabadság és a felnőttektől való függetlenség jegyében péntek esténként a városok közterein gyülekeznek és lézengenek - mutatott rá a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a Városi fiatalok az utcán elnevezésű szakmai fórumon, hétfőn. Wootsch Péter elmondta: az „őrült péntek” effektus Európa más országaiban már a ’90-es évek elején érzékelhetővé vált. Az ifjak a városok szabad területein, szórakoztató- és vendéglátóipari egységek környékén, úgynevezett „forró pontokon” gyülekeznek, és gyakran drogozással, bűnözéssel töltik szabadidejüket. Éppen ezért az utcai fiatalokkal foglalkozó munkára intézményesített formában kell az erre jelentkezőket kiképezni. Amerikai mintára már Magyarországon is elkezdődött az említett „forró pontok” felkutatása és azok megfigyelése. Az MTI tudósítása szerint az amerikai mintára meghonosított programtól az államtitkár azt várja, hogy az ifjúsági munkások „beépülnek" egy adott város vagy városrész csellengő fiataljai közé, és hasznos időtöltést kínálnak részükre. Fosszuk meg a tettest bűncselekménye hasznától Tóth Mihály helyettes államtitkár a árnya börtönökről, az elbagatellizált kábítószerveszélyről és az ultima ratióról Kivesztek a régi rablóbandák, de helyüket a nagy nemzetközi szövetségek foglalták el, amelyek nem erőszakkal, hanem furfanggal és mindenesetre több sikerrel kaparintanak meg sokszor igen tekintélyes értékeket. Hatalmas szervezetben működnek és meghatározott program szerint dolgoznak, amelynek minden részlete a legnagyobb aprólékossággal ki van dolgozva. Vannak külön nyomozó, terepvizsgáló közegeik, valamint működő tagjaik és orgazdáik. Ha egy kézre kerül közülük, az soha el nem árulja társait, viszont ezek lehetőleg segítik amazt... - emlékeztet Angyal Pál professzor 1910-ben írott tanulmányára Tóth Mihály, az Igazságügyi Minisztérium újonnan kinevezett helyettes államtitkára amellett érvelve, hogy a szervezett bűnözés nem annyira új jelenség, mint amenynyire ez a tömegkommunikációból tükröződik. Huszonhárom évi ügyészi munka után lett helyettes államtitkár Tóth Mihály, s a büntetőjogi kodifikáció, a büntetés-végrehajtás, a kegyelmi ügyek és az állam jogi képviselete kártérítési perekben tartozik hozzá. A szervezett bűnözés elleni leghatásosabb terápia szerinte a bűnszervezetek vagyoni alapjainak megingatása. Ezek nyereségorientált szervezetek, csak akkor dolgoznak, ha van profit, ha megvan a profit. Nem becsüli le a büntetés súlyát és szerepét, azonban hozzáfűzi: a büntetés végül is a már elkövetett tetthez kapcsolódó joghátrány, és ha a megelőzésre is gondolunk, akkor az a legjobb, ha megfosztjuk a tettest a bűncselekmény hasznától. Úgy véli, ez előnyösebb, mint ha szabadságvesztéssel büntetnénk, hiszen nem lehet cél a drágán fenntartott börtönök zsúfoltságának növelése. Tavaly 80 milliárdos kár keletkezett a vagyon elleni bűncselekményekből, és ennek országosan a tíz százaléka, Budapesten pedig csupán hat százaléka térült meg. Az idén az év első kilenc hónapjában ez a kár már meghaladta a 67 milliárdot. Amíg ez így lesz, nehéz elképzelni, hogy a bűnöző azt mondja: nincs értelme, mert nem rentábilis. A helyettes államtitkár úgy látja, új vagyonelkobzási, elkobzási szabályok kellenek, nem szabad a nyomozás közepéig várni, már az elején haladéktalanul, formalitástól mentesen, de mégis kellő törvényes garanciákkal körülbástyázott módon biztosítsák a vagyont, amit azután vagy elkoboznak, vagy visszaadnak. Úgy gondolja, a társaságok egy részét nem azért alapítják, hogy a racionális gazdálkodás feltételeit megteremtsék, hanem a magánvagyon és a társasági vagyon elkülönítésére. Ennek kivédését egyszerűnek érzi, úgymond csak elhatározás kérdése azt kimondani, hogy ha bűncselekményt követnek el, abban a pillanatban egyetemleges lesz a felelősség, ami a magánvagyonra is kiterjed. A másik kiemelt kérdés, amivel szembesülnie kellett, a kábítószer. Állítja: ez szintén csak látszólag új jelenség. Scháffer István 1946-ban megjelent könyvére hivatkozik, amelyik az első ópiumháborúk tapasztalatai alapján valósággal prognosztizálta, mennyire nyomató lesz Magyarországon ez a pobléma. Az más dolog, utal rá Tóth Mihály, hogy egy darabig erről hivatalosan nem vettek tudomást. Eleinte az elhallgatási taktka érvényesült, majd a bagatelizálás, még később pedig a tétovaság, a tanácstalanság uralkodótól, hogy mindezt miként kezeljük. Hangsúlyozza, nehéz megtalálni a liberalizált és a szélsőségesen szigorú kábítószer-politika közötti arányokat. Azt mondja, világosan kifejezésre kellett juttatniuk, hogy a fogyasztást sem tolerálják, mert azokban az országokban, amelyekben ezt megengedték, elszabadult a pokol. Ahogyan fogalmaz: nem szabad résnyire kinyitni az ajtót, mert kizárják. Hangoztatja, ez szigorú, visszafogó, határozott kábítószer-politika, de nem voltak annyira szemellenzősek, hogy ne tennének különbséget a terjesztő és a fogyasztó között. A fogyasztó esetleg csak megrovást kap, vagy próbára bocsátják, tehát meg sem büntetik, szó sincs arról, hogy ha valaki elszív egy marihuánás cigarettát, évekre becsukják. Ellenben aki bűnszervezet tagjaként kábítószer-kereskedésből húzza a sápot, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható. Úgy tartják, említi meg, egészségügyi kérdéseket nem szabad eldöntenie a Btk.-nak, ez tulajdonképpen idegen a mai büntetőjog szemléletétől, mégis felvállalták. A beteggel ne a büntetőbíróság foglalkozzon, hanem az orvos. Amióta a halálbüntetés megszűnt, nincs a büntetési rendszer csúcsán igazán komoly és ultima ratióként alkalmazható büntetés - fejtegeti a helyettes államtitkár. Sokan úgy gondolták, és ez a vita még ma sem jutott nyugvópontra - emlékeztet rá -, hogy ez a hiány összefüggésbe hozható a bűnözés drasztikus emelkedésével, a bűncselekmények számának megháromszorozódásával. Felvetődött a kérdés, nem azzal magyarázható-e mindez, hogy nincs igazán elrettentő büntetés. Nem tudja, így van-e, de hiszi, mégsem szabad lemondani arról, hogy megpróbálják szigorítani a legkeményebb büntetési nemet. Két út állt előttük: vagy törvénybe iktatják azokat az eseteket, amikor az elítélt soha többé nem engedhető szabadon, vagy ennek eldöntését a bíró belátására bízzák. Hosszas vita után végül az utóbbi megoldást fogadta el a kormány. Az egyéni kegyelem lehetősége persze továbbra is fennáll. Újabban fölvetődött a jogi személy büntetőjogi felelőssége is. Tóth Mihály megfontolandónak érzi, hogy például a környezet károsításakor ne azt vagy ne csak azt vonják felelősségre, aki beleengedte a szennyező anyagot a tóba vagy a folyóba, hanem az igazgatótanácsot is, amelyik ezt eldöntötte, vagy legalábbis tudott erről. Ehhez viszont át kell alakítani a szankciórendszert. A szabadságvesztés, a pénzbüntetés, a közérdekű munka ugyanis egy testülettel szemben aligha alkalmazható. Célravezető szankció lehet ilyen esetekben például a sajtóban történő kötelező közzététel, amikor a közleményben megírják, hogy ezek és ezek, ezt és ezt tették, felelőtlenül s kizárólag a saját hasznukra spekulálva. Természetesen az effajta változtatás alapos előkészítést kíván - figyelmeztet hiszen a Btk. eddigi számtalan módosítása inkább csökkentette a büntető jogszabályok tekintélyét. Reményei szerint ebben a négyéves ciklusban kétharmadrészt elkészíthetik az új Btk.-t, mégpedig, mint mondja, koncepcionális alapon és nem toldozgatássalfoltozgatással, nem ezt kiemelve, azt hozzátéve, nem itt egy picit malterral bekenve, ott egy kicsit fával megtámasztva, hanem egységes szerkezetben. Nánási László LÉPHAFT PÁL RAJZA