Magyar Nemzet, 1999. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-01 / 26. szám

2 Madar Nemzet KÜLPOLITIKAI HELYZET MILOSEVICSNEK AZ UTOLSÓ ESÉLYT jelenti a nemzetközi javaslat, hogy tárgyaljon a koszovói albánokkal, különben nem ke­rülheti el a NATO katonai beavatkozását - figyelmeztetett Sandy Berger, Bill Clinton amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a CNN televíziónak adott nyilatkozatában. „Az erő fenyegetésével alátámasztott diplomácia alkalmazására irányuló stratégiánk az egyetlen lehetőség, amely biztosítja, hogy mindkét fél leállítsa az erőszakot és azonnal tárgyalásokat kezdjen” - hangoztatta közle­ményében Madeleine Albright külügyminiszter. Maga a NATO azt reméli a katonai nyomás növelésétől, hogy segít elérni a tűzszüne­tet, és a jugoszláv hatóságokat a nemzetközi követelések teljesítésé­re kényszeríti. Egyelőre azonban senki nem gondol arra, hogy a há­romhetes tárgyalási periódus vége előtt légicsapásokra kerülne sor - közölték NATO-forrásokból Brüsszelben. AZ EMBERI JOGOK IRÁNTI TISZTELET lassan bár, de az egész világon tartósan erősödik - állapította meg Václav Havel cseh államfő a Právo című prágai lapban megjelent interjújában. Havel szavaival Koszovóra utalt, s azt jósolta, hogy a jövőben „az emberi jogok tiszteletben tartása erősödni fog, mégpedig az állam, illetve a világtól be nem avatkozást követelő állami szuverenitások kárára”. „A dolgok lényegéből fakadóan mindnyájan be fogunk avatkozni, s egyre többször be is kell avatkoznunk” - szögezte le a cseh író-politikus. Havel az interjúban megismételte egyik korábbi javaslatát: a NATO-nak szélesebben kellene értelmeznie a wa­shingtoni szerződés 5. pontját, s rendkívüli esetekben az emberi jo­gok érdekében - amikor valóban veszélybe kerül az európai béke és az emberek élete - a szövetségnek a tagállamok területén kívül is be kellene avatkoznia. IZRAEL HAJLANDÓ a tárgyalások azonnali felújítására Da­­maszkusszal, eltekintve a korábbi feltételektől, amelyek a Rabin­­kormány idején a megbeszélések alapjául szolgáltak - közölte a iz­raeli külügyminiszter, Ariél Saron az Európai Unió küldöttével, Miguel Moratinosszal. Izrael számára elsőrendű fontosságú a liba­noni helyzet rendezése, hiszen északi határán és a dél-libanoni biz­tonsági övezetben folyamatosak a harci cselekmények katonái és az északi településeket is veszélyeztető Hezbollah fegyveresei kö­zött. Nyilvánvaló, a libanoni háborús helyzet megoldásának kulcsa Damaszkuszban található, s amíg Izrael nem tud Asszad elnökkel egyezségre jutni, addig a térségben nem lesz nyugalom. (K. M.) Irak elutasította a BT kezdeményezését­ Újabb amerikai légicsapás HÍRÖSSZEFOGLALÓ- Brit és amerikai harci gépek vasárnap ismét támadást intéztek két iraki távközlési létesítmény ellen, mi­után egy iraki katonai repülőgép behatolt az ország déli részén lévő tilalmi övezetbe. Az ameri­kai légierő harci gépei szomba­ton hat alkalommal csaptak le az északi légtértilalmi zónában, jelentették a hírügynökségek. A bagdadi vezetés vasárnap elutasította az ENSZ Biztonsági Tanácsának kezdeményezését, amely szerint három bizottságot alakítanak az Irak és ENSZ kö­zötti kapcsolatok áttekintésére, értékelésére. „A bizottságok felállítása, amelyek tevékenysége több hó­­­nápot venne igénybe, nem jelent mást, csak időhúzást és az Irakot sújtó igazságtalan embargó fenntartását” - idézte az INA a kormány egyik szóvivőjét. A szóvivő úgy vélte, hogy a Biz­tonsági Tanácsnak el kell ítélnie az Irakra mért decemberi légi­csapásokat, egyúttal feltételek nélkül és haladéktalanul fel kell oldania a kereskedelmi bünte­tőintézkedéseket. A Biztonsági Tanács nem konzultált Irakkal a bizottságok felállításáról, ezért „egy ilyen in­tézkedés nem jelent semmit Bag­dad számára” — tette hozzá. A Biztonsági Tanács 15 tagja szombaton állapodott meg ab­ban, hogy három bizottságot hoz létre az Irak és ENSZ közötti kapcsolatok közös értékelésére a leszerelés, a humanitárius hely­zet és a kuvaiti hadifoglyok ügyében. A három bizottságnak április 15. előtt kellene benyújta­nia jelentését a Biztonsági Ta­nácsnak. Tajvani-macedón kapcsolat Kína tiltakozik Kína azt követeli a macedón kormánytól, hogy a legrövidebb időn belül vonja vissza döntését a Tajvannal való diplomáciai kapcsolatok felvételéről, ellen­kező esetben Kína megszakítja kapcsolatait Macedóniával. Ezt az üzenetet tartalmazza az a fel­jegyzés, amelyet Kína szkopjei nagykövete szombaton nyújtott át Ljubcso Georgievszki mace­dón miniszterelnöknek. A fel­jegyzésben Kína a leghatározot­tabban tiltakozott amiatt, hogy Macedónia és Tajvan diplomá­ciai kapcsolatot létesített. Hang­súlyozta: Szkopjénak nem sza­bad olyan illúziókba ringatnia magát, hogy Kína elnézi majd neki Tajvan elismerését. Az AFP jelentése szerint Georgievszki a találkozó után kiadott közleményében ismét kifejtette, hogy gazdasági okok húzódnak meg a kormány dön­tésének hátterében. Egyúttal „meggyőződését” fejezte ki, hogy Peking és Szkopje kapcso­latai nem fognak romlani az ügy miatt. Alekszandar Dimitrov macedón­­és Jason Hu tajvani külügyminiszter január 27-én ír­ta alá a kapcsolatok felvételéről szóló dokumentumot. Dimitrov akkor úgy nyilatkozott, hogy Macedónia akár az egymilliárd dollárt elérő befektetésekre is számíthat Tajvan részéről. Nemzetközi élet Az albánok elfogadták a tárgyalási felhívást, a szerbek hallgatnak Robin Cook kényes belgrádi misszión ÚJVIDÉK - Két koszovói albán politikus, Ibrahim Rugova és Veton Surroi máris elfogadták a meghívást a február 6-i béke­­konferenciára, míg a szerb fél egyelőre hallgat. Ezt Robin Cook brit külügyminiszter je­lentette be, miután szombaton Belgrádban Szlobodan Milose­­vics jugoszláv elnöknek átadta a nemzetközi összekötő csoport válságkezelési javaslatait, majd ezt követően Szkopjéban talál­kozott az albán vezetőkkel. A brit külügyminiszter szombaton déltájban érkezett Belgrádba, s azonnal tárgyalás­ba kezdett a jugoszláv elnök­kel. Milosevics - a belgrádi rá­dió szerint - kijelentette, a JSZK és Szerbia síkraszáll azért, hogy a koszovói kérdést Szerbiában oldják meg, békés úton és valamennyi nemzeti közösség részvételével. Szom­bat délután a brit külügymi­niszter Szkopjéban találkozott Ibrahim Rugová mérsékeltnek mondott albán vezetővel, Adem Demaquival, a Koszovói Fel­szabadítási Hadsereg (KFH) politikai képviselőjével és Rexhep Chosjával, az albán pártokat tömörítő Egyesült De­mokratikus Mozgalom elnöké­vel. Rugova és Veten Surroi, a Koha Ditore című albán napi­lap alapító főszerkesztője azon­nal elfogadta a meghívást a bé­keértekezletre, míg a KFH és Chosja néhány nap haladékot kértek. Milosevicsnek nincs sok ide­je gondolkodni, mindössze két­három hét áll a rendelkezésére, hogy komoly tárgyalásokba kezdjen az albánokkal, különben Szerbia nem kerüli el a NATO katonai beavatkozását. Az észak­atlanti szövetség mintegy két­száz repülőgépet sorakoztatott fel az intervencióra, s megál­lapodás esetén is legkevesebb 36 ezer katonát kész küldeni Koszovóba a béke fenntartására. A vasárnapra virradó éjjel Pristinában és az egész Koszo­vóban többnyire nyugalomban telt el, a hét vége azonban zűr­zavaros volt. Pristinában kis hí­ján elszabadult a pokol, amikor szombat éjjel több helyen is bomba robbant. Hét személy sé­rült meg egy kávézó elleni me­rényletben, ezt követően a szer­­bek összeverődtek a helyszínen, bosszút követelve. Bombák rob­bantak a tartomány más telepü­lésein is, Rákos faluban egy bombatámadás során egy sze­mély életét vesztette. Bozsidar Filic rendőrségi szóvivő szerint „az albán terroristák” fokozzák támadásaikat rendőrök, polgári személyek és katonák ellen. Ki­mutatása szerint az EBESZ- misszió megérkezése óta öt­százhatvan támadást követtek el, amelyek során ötven sze­mélyt megöltek. (gyarmati) LÉPHAFT PÁL RAJZA A Pentagon a külföldi parancsnokságot sem ellenezné Enyhülés a kontingens körül WASHINGTON - Clinton elnök még nem döntött amerikai csa­patok küldéséről a tervezett ko­szovói nemzetközi békefenntartó erőkbe, adta tudtul egy hét végi fehér házi nyilatkozatban David Leary szóvivő. Egyúttal a kiszi­várogtatások szerint az elnök ve­zető külpolitikai és nemzetbiz­tonsági tanácsadói egyetértenek abban, hogy ajánlani fogják a részvételt, amennyiben a két har­coló fél előzetesen megállapodik a tűzszünetben. Sandy Berger nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN-ben ki is fejtette, hogy egy esetleges pozitív döntés előfel­tétele az egyezség. A jelek sze­rint a kongresszusban is megle­pően gyorsan nő a csapattelepí­tés tervének a támogatottsága, még olyanok körében is, akik a boszniai akcióhoz közismerten fenntartásosan viszonyultak, így pédául John Warner szenátor, a fegyveres erők bizottságának el­nöke is szükségesnek tartja „sta­bilizáló NATO-erők” Koszovó­ba küldését, és adott esetben a jugoszláv célpontok elleni légi­csapásokat is indokoltnak tarta­ná. A republikánus honatya is csatlakozott ahhoz a Joseph Lie­­berman connecticuti demokrata vezette kétpárti szenátusi cso­porthoz, amely levélben sürgette Clintont, hogy akár katonai erő­vel is vessenek véget a koszovói vérengzéseknek. Amennyiben a két felet sike­rül - akár erővel is - a franciaor­szági Rambouillet-ben tárgyaló­­asztalhoz ültetni és a megállapo­dásra rávenni, az elképzelések szerint egy harmincezres NATO- kontingens maradna évekig Ko­szovóban, ameddig egy békekon­ferencián kidolgoznák és megva­lósítanák az autonómia tartalmát. A Clinton-adminisztráció azt fontolgatja, hogy ebben egyes források szerint kettő-ötezer, más források szerint hétezer fővel venne részt. Mint a The Washington Post megtudta, szó van arról is, hogy az egységet külföldi parancsnokság alá he­lyezzék. Ez a nemzetközi missziókban mindig is kényes témának számított, s különösen a konzervatív republikánusok el­lenzik élesen. (lambert) Előnyben a pártjelöltek a szlovák elnökválasztási harcban Visszalépnek Schuster ellenfelei POZSONY - A szlovák alkotmány decemberi módosítása eredményeként Szlovákia választó­­polgárai a parlamenti és a helyhatósági választá­sok után egy éven belül - előreláthatóan május közepén - újra az urnákhoz járulnak, hogy a népfenség elve alapján megválasszák az új köz­­társasági elnököt. Hogy a helyzet még bonyolul­tabb legyen, az elnökválasztást kétfordulósra tervezi a kormány a parlamenthez napokban el­juttatott tervezete szerint. Azaz nagyjából tíz hónap leforgása alatt négyszer kellene igazolni­uk polgári érettségüket Szlovákia felnőtt lakói­nak és hozzájárulniuk az ország demokratikus intézményrendszerének stabilizálásához. Ezúttal az elnöki hivatal munkájának a felújításához, amely már egy éve nem működik. Való igaz, a közvélemény-kutató intézetek felmérései szerint a választópolgárok mintegy hetven százaléka a közvetlen elnökválasztást akarta, de az is tény, hogy ez a nagyfokú érdek­lődés még akkor fogalmazódott meg, amikor fennállt a veszélye annak. Michal Kovác megbí­zatási idejének lejártával nem lesz új elnöke az országnak, s mert jogkörei a kormányra száll­nak, tovább erősödik Vladimír Meciar hatalma, aki államfői jogköreivel élve esetleg meghami­sítja a választások eredményét, netán meghiúsít­ja azokat. Nos, nem ez történt, Meciar megbu­kott, s az is kiderült, igen szigorú gazdasági in­tézkedésekre kényszerül az új hatalom, amelye­ket képtelen szociális kompenzációval mérsé­kelni. Nem lehet tehát tudni, milyen lesz a pol­gárok érdeklődése az elnökválasztás iránt, hi­szen az államfő jogkörei Szlovákiában is igen korlátozottak, a végrehajtó hatalomra szinte semmilyen hatást nem tud gyakorolni. Pedig a törvény előkészítői igen ambició­zusan úgy fogalmaztak, hogy az elnökválasztás első körében az összes választópolgár ötven szá­zalékának a támogatását kell elnyernie annak a jelöltnek, aki államfő kíván lenni, s csak a má­sodik fordulóban - ahová az első forduló két legsikeresebb jelöltje jut - elégséges az egyszerű többség, miközben a választások akkor lesznek érvényesek, ha azokon a jogosult polgá­roknak legalább ötven százaléka részt vesz. Szinte biztosra vehető tehát, hogy az első fordu­ló nem hoz majd eredményt. Hogy ki lehet esélyes a második fordulóban? Leginkább Rudolf Schuster, Kassa főpolgármes­tere, aki élvezi a kormánykoalíciós pártok támo­gatását, miközben - e támogatástól függetlenül - hónapok óta vezeti a közvélemény-kutatásokban az államfőjelöltek népszerűségi listáját is. Schus­ter malmára hajtja a vizet az is, hogy a felméré­seken rá nézve legveszélyesebb ellenlábasai kö­zül nem hajlandó megmérettetni magát sem Milán Cic, a szlovák alkotmánybíróság elnöke, sem Vladimír Meciar, a Demokratikus Szlováki­áért Mogalom elnöke, legújabban pedig Julius Binder vonta vissza korábban megfogalmazott elnöki ambícióit - ami a bősi vízműn kialakult helyzet miatt nem is csoda. Jelenleg úgy fest, Schusternek egyetlen komoly ellenlábasa lehet: a volt államfő, Michal Kovác, csakhogy ő függet­len jelöltként indul, polgári kezdeményezésre, így kampányát egyedül kell finanszíroznia. Schuster pártja pénzeszközeit is felhasználhatja a 15 napra tervezett kampány idején. Mindeneset­re most úgy fest a helyzet, hogy kettejük párhar­cába senki nem tud majd beleszólni. Neszméri Sándor 1999. február­­, hétfő Felhatalmazás Solanának BRÜSSZEL - A NATO nagykö­veti tanács szombat este véget ért ülésén felhatalmazta Javier Solana NATO-főtitkárt, hogy saját hatáskörében döntsön egy esetleges katonai akció - korlá­tozott légitámadás - megkez­déséről a jugoszláv föderáció te­rületén lévő célpontok ellen. Egy ilyen lépésre akkor kerülne sor, ha a koszovói válságban érintett felek nem mutatnak készséget az összekötő csoport által február 6-ára meghirdetett béketárgyaláson való részvétel­re, vagy ha újabb harci cselek­ményekkel a helyzet konszoli­dálását akadályozó akciókat hajtanak végre. Mint a szövet­ség egyik illetékese közölte, az összekötő csoport és a NATO folyamatosan értékeli a helyzet alakulását, és az így kirajzolódó vélemény lesz a mindenkor meghatározó az újabb döntések meghozatalánál. A nagyköveti döntés, amely Solana kezébe teszi le a végső szó kimondását, olyan kompro­misszum, amely egyúttal a NATO cselekvőképességét is javítja, lerövidítve a reakcióidőt - állítják Brüsszelben. (fóris) . A JÓLÉTI SZOLGÁLAT ALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A Jóléti Szolgálat Alapítvány (székhely: 1046 Budapest, Klauzál u. 10.) a jövőben eredeti, szociális és foglalkoztatási célú alaptevékenységeire korlátozza működését, ezért pályázat útján értékesíteni kívánja a 100%-os tulajdonát képező Jóléti Építők Kht.-ban meglévő 1 000 000 Ft névértékű üzletrészét. A Kht. tevékenységét és vagyoni helyzetét bemutató átvilágí­tási eljárás teljes iratanyagának 40 000 Ft + áfa készpénz vé­telár ellenében a pályázó nevére történő átvétele az érvényes pályázat előfeltétele. A dokumentáció átvehető a Jóléti Szolgálat Alapítvány székhe­lyén, 1999. február 8-ig, munkanapokon 9.00-15.00 óra között. A vételi ajánlat benyújtásának időpontja: 1999. február 15. Helye: 1046 Budapest, Klauzál u. 10., az ügyvezető igazgató titkársága. Telefonszám: 369-4322 Fax: 369-4022 A Jóléti Szolgálat Alapítvány a három legkedvezőbb ajánlat benyújtóját és a Kht. elővételi joggal rendelkező menedzs­mentjét írásban tárgyalásra hívja meg. A Jóléti Szolgálat Alapít­vány a tárgyalás során véglegesített ajánlatok figyelembevéte­lével dönt a vevő személyéről. Bírálati szempontok: 1. Ajánlati ár. 2. A Kht. alapcéljainak megvalósítására vállalt kötelezettség. Árverési hirdetmény A Tokaj Kereskedőház Rt. (Sátoraljaújhely, Mártírok út 17. sz.) nyilvános, egyfordulós árverésen értékesíti feleslegessé vált vagyontárgyait, ingatlanokat és ingóságokat: Bodrogolasziban a szeszgyárat, Tarcalon a gépműhelyt, Sátor­aljaújhelyen és Tolcsván a pincéket, valamint egyéb gépeket és berendezéseket. Az árverések időpontja: Az árverés helye: 1999. február 5. de. 9 óra Tolcsva Palackozó Üzem szociális épülete Az árverés megkezdése előtt a licitáláson részt vevőknek min­den vagyontárgyra - értéktől függően - 10-1000 E Ft-ot a hely­színen letétbe kell helyezni. Az árverésre kerülő vagyontárgyak részletes listája és licitálási ára a Tokaj Kereskedőház Rt. valamennyi egységénél megte­kinthető. Bővebb felvilágosítás a 47/322-133-as telefonszámon, Rakaczki Endre beruházási vezetőtől kérhető.

Next