Magyar Nemzet, 1999. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-01 / 50. szám

I iJPfcin MEGYEI KOJfYYTAÁ Mii BÉKÉÍC3ASI J5t Hírhedt szervezetek H jH J Személyes lfl A AIIQ1I­­ Alti fi AT ezr“ ^^1 I I I I Bili K 111 ITlUSjUi livllujtl Ára: 49 Ft •_______________________________________^ ALAPÍTOTTAi PETHŐ SÁNDOR____________________________________________LXII. 50., 1999. március 1., hétfő Orbán Viktor a kereszténydemokrácia fontosságát hangsúlyozta A munkájukból élőket segíti a kormányzat (Munkatársunktól) „Ez a kor­mány a gyermeket nevelő csalá­dok őszinte szövetségese” - hang­súlyozta Orbán Viktor miniszter­­elnök­ a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egye­sület szombati rendezvényén. A kormányfő az antalli örökséget fontos értéknek minősítette. A kormány eddigi működé­sének kereszténydemokrata szempontú értékelésére szerve­zett fórumon, a budai volt MOM- kultúrházban Orbán Viktor is megjelent, és beszédében először is hitet tett az Antall József-i örökség vállalása mellett. Mint mondta, a Fidesz célja a választá­sok előtt a jobbközép erők, azaz a kereszténydemokraták, a konzer­vatívok és a nemzeti szabadelvű­ek összefogása, és ennek az ösz­­szefogásnak a nyilvánosság előt­ti megjelenítése volt. A keresz­ténydemokraták jelentős szere­pet játszottak a tavalyi győzelem­ben azáltal, hogy ők álltak az élé­re a reménytelenség elleni harc­nak. Orbán kifejtette, hogy kor­mányában megvalósul a Németh László-i gondolat: összeférnek benne az ősök, mégpedig béké­ben. A kereszténydemokraták önállóan nem erősek Magyaror­szágon, de egy jobbközép össze­fogásban nélkülözhetetlenek: a kovász szerepét töltik be. A továbbiakban a miniszter­­elnök úgy fogalmazott, hogy kormánya rászolgált a polgári és ezen belül a kereszténydemok­rata erők bizalmára. Utalt az ed­digi intézkedések közül azokra, amelyek a család, a gyermek­nevelés, a polgárhoz méltó tisz­tességes élet megvalósítását mozdítják elő, mindenekelőtt adókedvezményekkel. (Folytatás a 3. oldalon) A Pro Patria Egyesület ülésén Rapcsák András, Surján László, Maróth Miklós és Latorcai János, valamint Orbán Viktor miniszterelnök nagy Zoltán felvétele Összhangban a nemzetközi javaslatokkal Büntetik a vesztegetést WASHINGTON­­ Március 1-jével lép hatályba a büntető törvény­­könyvnek az a paragrafusa, amely szerint Magyarországon büntetendő cselekménynek szá­mít a külföldi állam vagy nemzet­közi szervezet tisztségviselőinek a megvesztegetése, de büntethető a nemzetközi tisztségviselő is, ha hagyja magát megvesztegetni. Magyarország ezzel gyakorlati­lag eleget tesz azoknak a javasla­toknak, amelyek a Washington­ban pénteken befejeződött kor­rupcióellenes konferencián fogal­mazódtak meg - tájékoztatta a magyar tudósítókat Pintér Sándor belügyminiszter, az értekezleten részt vevő magyar delegáció vezetője. A nemzetközi eszme­csere folytatódik: jövő tavasszal Hollandiában tekintik majd át az addig elért eredményeket. Az értekezleten is nagy hangsúlyt kapott, hogy az egyes országoknak nemcsak a határo­kon belüli korrupció ellen kell felvenniük a harcot. Az EU tag­államai egymás között például tiltják ugyan a megvesztegetést, de van olyan tagállam, amely­nek a törvénykezése harmadik ország esetében még az „aján­dék” adóból való leírását is lehetővé teszi. (Folytatás a 4. oldalon) Békejobb Betartás helyett együttműködést­­ hirdette meg a minap a kan­celláriaminiszter a kormányzat szerint kívánatos új belpolitikai stílust. Ez a kétségkívül változást igénylő, kompromisszum­kereső hangnem aligha csupán a mostanára tervezett konszo­lidáció puszta díszítő kelléke­­ a „külpolitikai” szövegkörnye­zet szerint inkább idejében felismert kényszerűség: körülöttünk megint forr a világ, az uniós integrációnk kitolódhat, akár több választási cikluson át is csak magunkra hagyatkozhatunk. Az együttműködés demokráciája, amit Stumpf István felvá­zolt, persze a legkevésbé sem hasonlíthat valamiféle népfrontos akolmelegre: a pártok nézetütköztetésre, harcra jöttek létre; a politikai váltógazdálkodás nem a határtalan egyetértés közege. Ám - mint ahogy az előző ciklusokban is kialakítható volt egy­fajta kül- és biztonságpolitikai konszenzus - a kooperáció még az ellenlábasok között sem lehetetlen: a politikai állóháború nem feltétlenül velejárója a többpártrendszernek. A „perma­nens választási kampány” helyébe lépő konszenzuskeresés már csak azért is sürgető, mert a kül- és belpolitikai vonatkozások időközben mérhetetlenül összekuszálódtak. Márpedig a szerve­zett alvilág ellen hatékonyan fellépni, a maffiaellenes csoma­gon belül pedig a menedékjogról, a határőrizetről, a rendőrség­ről, a külföldiek beutazásáról, sőt magáról a NATO-csatlako­­zásról dűlőre jutni, de akár a médiadzsungelben rendet vágni is csupán kétharmados parlamenti többséggel lehet. Kétharmad és kétharmad között persze van azért különbség: miként nemrég egy alkotmánybírói különvélemény is rámuta­tott, van olyan, ami az alkotmányból eredeztethető, s van, amit csupán politikai paktumokból örököltünk. Mindez azonban mellékes, ha a szóban forgó békejobb fogadtatásáról beszélünk, ahhoz mindenképpen szükségeltetik egy „békebal”. Csontos János Mától bővül a büntetőjogi arzenál Fedett nyomozó, védett tanú segíti a bűnözők leleplezését (Munkatársunktól) Bár a szerve­zett bűnözés elleni törvény alkot­mányellennek bizonyult, mégis, bővülhet a büntetőjogi arzenál, mostantól szigorúbb mércével mér a magyar minimálpolitika s a Btk. A mai nappal hatályba lépett a büntetőeljárási törvény és a Btk. módosítása. A március 1- jétől hatályos paragrafusok szá­mos új fogalmat is bevezetnek, erősödik a tanúvédelem, és fedett nyomozók is segíthetik az ered­ményes bűnüldözést. A Btk. új regulái alapján életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a bíró­ság kizárhatja a feltételes szabad­ságra bocsátás lehetőségét, s sza­badságvesztéssel (is) fenyegetik az alkalmi drogfogyasztást. A parlament előrehozta a 2000. január 1-jén hatályba lépő új büntetőeljárási kódex több új szabályát. Kimondták: ha a tanú védelme szükségessé teszi, a szembesítését is mellőzni kell. Mert bár a bizonyítékok királynő­je a beismerés, a bűnüldözés nem nélkülözheti a koronatanút sem. Egy törvényszakasz ezért be­vezeti a „különösen védett tanú" fogalmát. Különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha vallomá­sa kiemelkedő súlyú ügy lénye­ges körülményeire vonatkozik, a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, szemé­lyét, tartózkodási helyét a gyanú­sított és a védő nem ismeri. (Folytatás a 4. oldalon) Nem mindenki fizet többet Júliustól tovább nő az áram és a gáz fogyasztói ára A nyáron életbe lépő új tarifarendszer következtében a lakossá­gi kisfogyasztók többet fizetnek majd az áramért és a gázért. A terhek nem emelkednek kiugró mértékben, mégis várható, hogy növekszik a kompenzációra szorulók száma. A kiigazítással megszűnik a keresztfinanszírozás, illetve racionálisabbá válik az átlagárak elosztása a fogyasztók között. (Munkatársunktól) A jelenlegi tervek szerint július 1-jén ve­zetnek be új áram- és gáztarifa­rendszert. Ahhoz, hogy ez megtörtén­jék, a gazdasági miniszter jóvá­hagyása szükséges. A Magyar Energiahivatal (MEH) már letette koncepcióját a miniszter aszta­lára. Hahmani György főigazgató lapunknak elmondta: ma a kis­fogyasztók olcsóbban, a nagy­­fogyasztók drágábban kapják a gázt, a villanyt, mint amennyibe az a szolgáltatóknak kerül. Az új tarifarendszer kizárja ezt a keresztfinanszírozást. Ez persze a lakosság egyes csoportjainál megnöveli a kiadásokat, de - a főigazgató szerint - nem jelent majd elviselhetetlen terhet. Az át­lagfogyasztónak összességében egy-két százalékkal nő az áram- és két-három százalékkal a gáz­számlája. Hatvani György elmondta, a szociális szempontokat tükröző, úgynevezett háromtömbös tarifa helyébe - amennyiben bevezetik az új rendszert- egységes áram­tarifa lép. (Folytatás a 9. oldalon) Fény derül a villamos privatizáció hátrányaira Az erőműépítésben elmaradhat a befektetők versenyeztetése Politikai hátterű szakmai botrányt okozott a Magyar Villa­mos Művek múlt pénteki döntése, mellyel elodázták a nagy erőmű megépítésére kiírt pályázat eredményhirdetését. Ma a parlamentben szakbizottság folytat vizsgálatot: törvénye­sen ígért-e bükkábrányi építési lehetőséget a külföldieknek a Horn-kormány a Mátrai Erőmű eladásakor? (Munkatársunktól) Az Ország­­gyűlés gazdasági bizottságának szaktestülete, amely a Mátrai Erőmű 1995-ben történt eladását világítja át, ma hallgatja meg az RWE/EVS konzorcium képvise­lőjét, hogy kiderítse: sértette-e a törvényt a Horn-Kuncze kor­mány, amikor 1995-ben mind­össze 77,7 százalékos árfolya­mon eladta az ország legjobb sze­nes erőművét a német befek­tetőnek, s titkos szerződésben bükkábrányi erőműépítési lehe­tőséget garantált a külföldieknek. Egyes közgazdászok nem értik, miért hirdetett versenyt a vállalat, ha az eredményt előre rögzítették a privatizációs meg­állapodásban. A szakemberek véleménye szerint a Horn-kor­mány látszatteremtés végett szorgalmazta a tenderkiírást, hogy ezzel is érzékeltesse: „erő­műépítési verseny” bontakozik ki a privatizáció nyomán. A ve­télkedés eredményét azonban előre garantálták. Ám közben kormányváltás történt, és min­den lényeges dokumentum nap­világra került, így alakult meg a parlamenti vizsgálóbizottság is, fideszes elnökkel. A pénteki MVM-bejelentés, amely a dön­tés elodázásáról szólt, világo­sabbá tette a privatizáció okozta károkat a parlamenti képvi­selőknek is: bebizonyosodott, hogy az előző kormány gaz­dasági taposóaknákat telepített utódainak. (Folytatás az 5. oldalon) Győzelemmel rajtolt a listavezető MTK A profi futballbajnokság első tavaszi fordulójában csak a listavezető MTK tudott nyerni hazai pályán. A kék-fehérek csatára, Preisinger a sötét mezes zalagerszegi védőkkel csatázik. Tudósí­tásunk a 12. oldalon nagy zoltán felvétele Továbbtanulás­ra jár le a határidő Ma jár le a középiskolai és felső­­oktatási jelentkezések határide­je. Akik felső fokon szeretnének továbbtanulni, az előző évekhez hasonlóan a Felsőoktatási fel­vételi tájékoztató 1999 című ki­adványban részletesen ismerte­tett feltételek szerint adhatták be jelentkezési lapjaikat. Az egye­temeknek és a főiskoláknak az állam által finanszírozott, nappa­li tagozatán az idén is körülbelül 42 ezren kezdhetik meg tanul­mányaikat. A középiskolákban - a korábbiakhoz képest némi­leg megváltoztatott felvételi kö­rülmények között - százezren tanulhatnak tovább. (Részletes tudósítás a 14. oldalon) 9 770133 185011 9 9050

Next