Magyar Nemzet, 1999. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-01 / 50. szám

2 Magi­ Nunt ■f­ KÜLPOLITIKAI HELYZET OLCSÓBB A BÉKÉBE befektetni, mint a háborúba - hangsú­lyozta Joschka Fischer a Zöldek párizsi kongresszusán, ahol egy­ben egy balkáni stabilitási egyezmény megkötését is indítványozta. A német külügyminiszter az MTI szerint rámutatott: ha nem sike­rül egy hosszú távra szóló dél-balkáni stabilitási egyezményt tető alá hozni, akkor a koszovói konfliktust további háborúk követik majd. Louise Arbour, a délszláv háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze a CTV kanadai televíziónak pedig azt nyilatkozta: elengedhetetlennek tartja a nemzetközi csa­patok koszovói jelenlétét ahhoz, hogy vizsgálatokat folytathasson a tartományban. Ám ehhez Milosevics jugoszláv elnök soha nem fog hozzájárulni, tette hozzá. Ezt támasztja alá az is, emlékeztetett az AFP, hogy a racaki vérengzést követően Arbour javasolta Belg­­rádnak, engedélyezzék független vizsgálóbiztosok látogatását Ko­szovóban, ám a főügyész még mindig várja indítványára a választ Milosevicstől. KOMPROMISSZUMOS MEGOLDÁST szorgalmazott a terve­zett kettős állampolgárság kérdésében Gerhard Schröder német kancellár a Welt am Sonntag lapnak adott interjújában. A kancellár az utóbbi időkben felszínre tört ellentétekre utalva kifejtette, hogy a nagyobb koalíciós párt több kérdésben el akar szakadni az októ­berben kötött koalíciós megállapodástól. A német társadalmat megosztó kérdésben, a kettős állampolgárság tekintetében lehetsé­ges megoldáskét Schröder azt hangoztatta: minden német földön született gyermek megkapná a német útlevelet, ám 18 éves koruk­ban arra köteleznék őket, hogy válasszanak. Az SPD-Zöldek koa­líció eredetileg egyébként a Németországban élő 7,3 millió külföl­di többségének biztosítani kívánta a kettős állampolgárságot, emlé­keztetett a Welt am Sonntag. LEGALÁBB A BELÉPÉS UTÁN fel kellene ébredni, különben teherré válhatunk, fejtette ki aggodalmait a Mladá Fronta Dnes. A NATO-csatlakozást követően - mutat rá a lap - még mindig több a kérdés, mint a felelet. A cikk írója szerint ugyanis Csehországban csak a legkisebb mértékben valósult meg a kitűzött időpontig a ka­tonák szükséges átvilágítása, csakúgy, mint Lengyelországban, ahol ráadásul a szükséges törvényt is csak március 18-án fogják el­fogadni. Amellett a lap szerint a katonai költségvetést is csak olyan mértékben emelte Prága, amennyire azt a NATO kikényszerítette. (A. E.) Ankara fokozza a támadásokat a kurdok ellen Öcalan exfelesége ölette meg Olof Palmát? HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Megle­pő cikket közölt a Sabah török lap szombati számában, misze­rint Abdullah Öcalan, a Kurd Munkáspárt (PKK) február kö­zepén Kenyában elfogott vezé­re vallomásában azt állította, hogy volt felesége adott paran­csot Olof Palme néhai svéd miniszterelnök meggyilkolásá­ra. Öcalan ezt a márvány-ten­geri Imrali szigetbörtönben kö­zölte kihallgatóival. Palmát - emlékeztetett az MTI - 1986 februárjában egy stockholmi mozi kijáratánál lőtték le. A tettes kilétére azóta sem derült fény. Öcalan a török lap sze­rint most azt mondta, hogy a gyilkosság után olyan értesülé­seket kapott, amelyek szerint volt felesége hívei voltak a merénylők. A svéd hatóságok egyelőre nem kívánják kom­mentálni Öcalan vallomását. Berlinben közben belehalt lőtt sebeibe az a 26 éves kurd férfi, akit február 17-én az iz­raeli főkonzulátus területén ta­láltak el a biztonsági őrök, amikor az Abdullah Öcalan el­fogása ellen tiltakozó kurdok megrohanták az épületet. Ő a tüntetés negyedik halálos áldo­zata - három személy a hely­színen meghalt. A Kurd Munkáspárt vezé­rének elfogása óta egyébként a török kormányerők fokozták a szakadár kurdok elleni harcu­kat. Mint a délkelet-anatóliai Diyarbakir város rendőrhatósá­ga közölte, a török kormány­hadsereg katonái tizenhét kurd lázadót öltek meg a szíriai és az iraki határtérségben. Isztambulban ismeretlen tettesek szombatra virradóan két kisebb gyújtóbombát dob­tak egy kávézóba — adta hírül az AFP az Anadolu török hír­­ügynökségre hivatkozva­­, amely három embert megsebe­sített, majd a merénylők az ut­cán találomra lövöldöztek. A támadás összefügghet a kurd párti tüntetésekkel. Az éjszaka gyújtóbombát dobtak a város­ban három bankfiókra is, itt csak anyagi kár keletkezett. Rendszerbírálók letartóztatása Politikai foglyok pere Kubában A kubai hatóságok a hét végén letartóztattak több rendszerbírá­lót, hogy elejét vegyék az eset­leges zavargásoknak, amelyek a szigetország legismertebb poli­tikai foglyainak hétfőn kezdődő perét kísérhetik. A letartóztatott aktivisták a Fidel Castro vezette kormány­nyal szemben álló kis csoportok tagjai, vagy olyan független új­ságírók, akik az állami ellenőr­zés alatt tartott hírközlésen kí­vül, illegálisan dolgoznak. A kubai hatóságok nem erősítették meg a letartóztatások hírét. Havannában hétfőn állítják bíróság elé a négy legismertebb rendszerbírálót, akiket 19 hó­napja tartanak börtönben ítélet nélkül, jóllehet a kubai kor­mányra komoly külföldi nyo­más nehezedett a foglyok szaba­don engedése érdekében - em­lékeztet az MTI. Nemzetközi élet Nincs életveszély Jelcin ismét kórházban van Borisz Jelcint orvosai ismét kór­házba utalták gyomorfekélyének kezelésére, így az orosz államfő újra a Kreml-kórház lakója, aho­va legutóbb január 17-én került be két hétre, de­vérzett gyomor­fekéllyel. Jelcin teljes felgyógy­ulásáról alig néhány napja szá­molt be szóvivője, Dmitrij Jakuskin, aki szombaton viszont már arról tájékoztatta a közvéle­ményt, hogy az orosz elnöknek ismét kórházi kezelésre van szüksége - írta az MTI. Jelcin „természetesen nincs életveszélyben” - jelentette ki Szergej Mironov, az orosz ál­lamfő kezelőorvosa. Hozzátette: az államfő fekélye ismét kiújult, bevérzést is tapasztaltak, ame­lyet kezeltek. Kórházi kezelést javasoltak Jelcinnek a szigorúbb ellenőrzés, a konzervatív terápia és a megfigyelés érdekében. Közlése szerint az orosz államfő állapota „teljesen stabil”. Jevgenyij Primakov orosz kormányfő ugyanakkor szomba­ton szabadságra utazott Szocsi­­ba, és szóvivője szerint ezt nem tette volna, ha Jelcin állapota komoly aggodalomra adott vol­na okot. Az albánok hajlanak az autonómia-egyezmény elfogadására Szerb katonai mozgás Koszovóban HÍRÖSSZEFOGLALÓ - A koszo­vói Orahovac településről albán fegyveresek, szombaton elrabol­tak egy szerb ikerpárt, amelynek két tagja szerb források szerint vasárnap visszanyerte szabadsá­gát. A két férfi egyike megszö­kött a fogságból, fivérét pedig a gerillák engedték el, miután a szerb rendőrség az EBESZ- ellenőrök közvetítésével válasz­lépéseket helyezett kilátásba. Az emberrablás - illetve három al­bán néhány nappal korábbi eltű­nése - az MTI szerint ismét fo­kozta a feszültséget a tartomány­ban. Orahovacban szombaton közel száz szerb tüntetett a helyi rendőrőrs előtt, s Simon Gerry EBESZ-szóvivő szerint a jugo­szláv hadsereg vasárnap húsz páncélozott járművet vezényelt a városba a feszültség enyhítésére. Jelentős jugoszláv katonai erők vonultak egyébként már szombat délelőtt is északról dél felé. A pristinai EBESZ-meg­­figyelők szóvivője, Béatrice Lacoste bejelentése szerint tizen­öt páncélozott csapatszállító jár­mű, tizenöt vontatott és tizenöt önjáró légvédelmi löveg haladá­sát észlelték Belgrádtól mintegy 20 kilométerre. Ezt követően a pristinai EBESZ-misszió szóvi­vője arról számolt be, hogy a ju­goszláv hadsereg a hét végén „gyakorlatot tartott” Koszovó északi és déli részén. Péntek este Doljak település környékén né­hány harckocsi-, és aknavető-lö­vést lehetett hallani. Vasárnap több száz albán ci­vil és gerilla gyűlt össze a nyu­gat-koszovói Likosane közelé­ben, hogy megemlékezzenek a harcok kitörésének évfordulójá­ról. Albán fegyveresek ezen a he­lyen pontosan egy éve megtá­madták a szerb rendfenntartó erőket, és négy rendőrt megöltek. A biztonsági erők visszavágásá­nak 20-30 albán áldozata volt - ezzel az incidenssel kezdődött a koszovói albánok és a szerb ható­ságok fegyveres konfliktusa. A koszovói albán tárgyaló­­küldöttség részéről közben a hét végén a tartomány átmeneti auto­nómiájáról kötendő egyezmény elfogadására utaló nyilatkozatok láttak napvilágot. Az albán kül­döttség mérsékelt tagjai közé tar­tozó Fehmi Agani a Palma Plus tévécsatornának nyilatkozva az MTI szerint közölte: a koszovói albánok készek a franciaországi Koszovó-konferencián folytatott tágyalások márcus 15-i folytatá­sakor aláírni az „egész egyez­ményt” Agani ragaszkodott vi­szont ahhoz, hogy a várhatóan hároméves átmeneti autonómia után írjanak ki népszavazást a tar­tomány függetlenségéről. A Ko­szovói Felszabadítási Hadsereg a hét végén közleményben tudatta: az albán fegyveresek vezérkara tanulmányozza a konferencián született dokumentumokat, min­denekelőtt a katonai kérdéseket. A belgrádi vezetés viszont a jelek szerint változatlanul eluta­sítja, hogy az egyezmény vég­rehajtásának felügyeletére nem­zetközi katonai erőt (KFOR) ve­zényeljenek Koszovóba. Vojisz­­lav Seselj radikális párti szerb kormányfőhelyettes pártja szom­bati zimonyi tömeggyűlésén a KFOR-ra és a jugoszláv célpon­tok ellen ígért NATO-csapásokra is utalva arra intette a szomszé­dos országokat: a „szerb néppel” fognak háborúban állni, ha meg­engedik, hogy területükről táma­dás induljon Szerbia ellen. Seselj Szkopjét külön is figyelmeztette, mondván: ,A macedón államból semmi sem marad, ha területéről egyetlen katona is megtámadja Szerbiát”. Nigériai elnökválasztás Olusegun Obasanjo, a nigériai Népi Demokratikus Párt köztársasági elnökjelöltje adja le voksát szombaton. Az előzetes felmérések szerint Obasanjo a legesélyesebb elnök­jelölt MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT - EPA A NATO-nak nyitottnak kell maradnia Életforma is az atlanticizmus A jelenlegi NATO-tagállamok­­nak és a közeljövőben csatlakozó országoknak egyaránt fel kell ké­szülniük az atlanti szövetség át­alakulására. Ennek egyik eleme, hogy a NATO három országgal, köztük Magyarországgal, kibő­vül, a másik, hogy a szervezet létrejöttének 50. évfordulóját is ünneplő washingtoni csúcsérte­kezleten meghatározzák a jövő szövetségét, és azokat a legjobb­nak ítélt módszereket, amelyek segítik, hogy a NATO eredmé­nyesen megfeleljen az új bizton­sági kihívásoknak. Ezt a felké­szülést szolgálta az a kétnapos ta­nácskozás is, amelyet egy, nem­csak Magyarországon, hanem szinte valamennyi tagországban zajló sorozat részeként, külföldi diplomaták, kormányzati és el­lenzéki politikusok, szakértők, továbbá, nagy hangsúllyal, a gaz­dasági szféra képviselői részvéte­lével a hét végén rendezett Buda­pesten a Magyar Atlanti Tanács -tájékoztatta lapunkat Somogyi Ferenc, a szervezet elnöke. A bővítés előestéjén termé­szetesen különös hangsúlyt kapott Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozása, illet­ve a későbbiekben szintén NA­­TO-tagságra pályázó országok helyzete. Ez utóbbival összefüg­gésben az általános vélemény az volt, hogy a NATO-nak nyitott­nak kell maradnia. Ami Magyar­­országot illeti, mindenki kifejezte elismerését azért, amit az ország az elmúlt években tett, hogy a szövetség egyenrangú, konstruk­tív tagja legyen. Ám a külföldi és a hazai résztvevők felhívták a fi­gyelmet arra is, hogy a tagság el­érése nem a folyamat befejezése, hanem legfeljebb egy szakasz le­zárása, és még nagyon sok a ten­nivaló annak érdekében, hogy Magyarország ténylegesen integ­rálódjon. Mint Somogyi Ferenc elmondta, Magyarország NATO- szerepvállalásával kapcsolatban a résztvevők különböző elvárásokat fogalmaztak meg. Az országnak felelősségteljesen kell részt ven­nie minden, a szövetségben napi­rendre kerülő kérdés megvitatásá­ban, részt kell vállalnia a NATO globális erőfeszítéseiben. Alig néhány nappal a bővítés előtt a fő napirendi téma az atlanticizmus volt. Az atlanti gondolkodás értékrendszer, a de­mokrácia alapelvei, a jogállami­ság, az emberi és kisebbségi jo­gok tisztelete és a működő piac­­gazdaság alkotják, vagyis mind­az, aminek megszilárdítása Ma­gyarországnak is alapvető érde­ke. Ez egyben egy életforma is, ami azt jelenti, hogy az említett elvek következetesen érvényesül­nek mind a politikában, mind a társadalomban. Nagy hangsúlyt kapott az atlanticizmus gazdasági oldala, hiszen Magyarország NATO-csatlakozása tovább javít­ja a magyar gazdaság lehetősé­geit. (pietsch) 1999. március 1., hétfő Lengyel kezdeményezés Szlovákia integrációjáért Lobbyznak a hármak POZSONY - Aleksander Kwas­­niewski lengyel államfő a NA­­TO-bővítés brüsszeli zászlófel­vonó ünnepsége előtt cseh-len­­gyel-magyar külügyminiszteri értekezletet kezdeményez - tudta meg lapunk Kvarda Józseftől, a szlovákiai Magyar Koalíció Párt­ja parlamenti képviselőjétől. Kvarda tagja volt annak a Josef Migas házelnök vezette szlovák parlamenti küldöttségnek, amely a múlt héten tett háromnapos lá­togatást Lengyelországban. A képviselő szerint a lengyel állam­fő kifejtette: Varsónak, miként a másik két, NATO-hoz csatlakozó országnak is elemi érdeke, hogy Szlovákia csatlakozzon az észak­atlanti szövetséghez, ellenkező esetben „a térség biztonsága nem lesz teljes”. Kwasniewski szerint a három ország külügyminiszte­rei közös nyilatkozatot fogalmaz­hatnának meg, amelyet még a csatlakozás előtt eljuttatnának Brüszszelbe és Washingtonba. Ebben arra szólítanák fel a NA­­TO-t, hogy a bővítés első köré­nek lezárásaként Szlovákiát is mihamarabb vegyék fel a szövet­ségbe. (neszméri) Kongresszus májusban Csíkszeredán Állampolgárság és az RMDSZ BUKAREST - A hét végi maros­­vásárhelyi Szövetségi Képvise­lők Tanácsán (SZKT) - amely egyben az RMDSZ VI., a hét végi határozat értelmében május 15-16-án Csíkszeredán meg­rendezendő tisztújító kongresszu­sát készítette elő - Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a romániai magyarságnak, szervezetének s a magyarországi felelős tényezőknek meg kell fo­galmazniuk nemzetstratégiáju­kat. Dönteniük kell a szülőföldön maradás vagy az önfeladás mel­lett. Ez a döntés korántsem példa nélküli: az egykor félmilliós er­délyi németség mára éppen Bonn „nemzetstratégiai” megfontolásá­nak is köszönhetően apadt né­hány tízezer főre. A kettős állampolgárság kér­dését érintve Markó hangsúlyoz­ta: többször kérte, hogy a felelős magyar politikusok világosan közöljék álláspontjukat, de vá­laszt nem kapott. Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ugyanakkor korábban kijelentette, amennyi­ben az RMDSZ vezetősége kér­né ezt, a magyar kormány pozití­van válaszolna. Markó figyel­meztetett arra, hogy senki se pró­bálja kihasználni a kettős állam­­polgárság érzelmi hátterét a szer­vezet megosztására, de Tőkés ki­tartott azon álláspontja mellett, hogy ha az RMDSZ nem kéri, akkor a magyar kormány termé­szetesen nem is foglalkozik ez­zel a kérdéssel. (gyarmatit) A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság (7626 Pécs, Rákóczi út 73/b.) HIRDETMÉNYE AZ­ OSZTALÉKFIZETÉSI IDŐSZAK MEGHOSSZABTÁSÁRÓL. A DÉDÁSZ Rt. 1998. április 22-én megtartott közgyűlése az 1997. év után 1 191 908 e Ft - 10 000 Ft névétékű részvényenként 4% mértékű - osztalék kifizetéséről határozott. Az osztalék kifizetése az 1998. május 8-án, majd 1998. augusztus 24-én a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszabadság és a Magyar Tőkepiac lapokban megjelent hirdetmények szerint folyt 1998. május 26-a és 1999. február 26-a között. Jelen újabb hirdetményünkkel értesítjük a Tisztelt részvényeseinket, hogy 1999. március 1-je és 1999. április 30- a között a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. - mint megbízott - továbbra is teljesíti a még fel nem vett osztalék kifizetését. Az osztalék kifizetési helyei: • 1056 Budapest, Váci utca 38. Telefon: (1) 268-7446 • 7672 Pécs, Király u. 47. Telefon: (72-1) 225-411 Az osztalékfizetés rendjének részletes szabályai a fenti lapszámok­ban megjelentek. Ezúton hívjuk fel a magánszemély részvénytulaj­donosaink szíves figyelmét, hogy a kifizetést teljesítő helyek az 1990. évi XCI adózás rendjéről szóló törvény 16. § (5) és 45. § (5) bekezdése értelmében adóazonosító szám hiányában nem teljesít­hetnek kifizetést. További információkkal a társaság telefonszámán (72) 441-022/18-24, valamint a fentiekben megjelölt bankfiókok állnak szíves rendelkezésükre. Dél-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság

Next