Magyar Nemzet, 1999. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-01 / 50. szám
2 Magi Nunt ■f KÜLPOLITIKAI HELYZET OLCSÓBB A BÉKÉBE befektetni, mint a háborúba - hangsúlyozta Joschka Fischer a Zöldek párizsi kongresszusán, ahol egyben egy balkáni stabilitási egyezmény megkötését is indítványozta. A német külügyminiszter az MTI szerint rámutatott: ha nem sikerül egy hosszú távra szóló dél-balkáni stabilitási egyezményt tető alá hozni, akkor a koszovói konfliktust további háborúk követik majd. Louise Arbour, a délszláv háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze a CTV kanadai televíziónak pedig azt nyilatkozta: elengedhetetlennek tartja a nemzetközi csapatok koszovói jelenlétét ahhoz, hogy vizsgálatokat folytathasson a tartományban. Ám ehhez Milosevics jugoszláv elnök soha nem fog hozzájárulni, tette hozzá. Ezt támasztja alá az is, emlékeztetett az AFP, hogy a racaki vérengzést követően Arbour javasolta Belgrádnak, engedélyezzék független vizsgálóbiztosok látogatását Koszovóban, ám a főügyész még mindig várja indítványára a választ Milosevicstől. KOMPROMISSZUMOS MEGOLDÁST szorgalmazott a tervezett kettős állampolgárság kérdésében Gerhard Schröder német kancellár a Welt am Sonntag lapnak adott interjújában. A kancellár az utóbbi időkben felszínre tört ellentétekre utalva kifejtette, hogy a nagyobb koalíciós párt több kérdésben el akar szakadni az októberben kötött koalíciós megállapodástól. A német társadalmat megosztó kérdésben, a kettős állampolgárság tekintetében lehetséges megoldáskét Schröder azt hangoztatta: minden német földön született gyermek megkapná a német útlevelet, ám 18 éves korukban arra köteleznék őket, hogy válasszanak. Az SPD-Zöldek koalíció eredetileg egyébként a Németországban élő 7,3 millió külföldi többségének biztosítani kívánta a kettős állampolgárságot, emlékeztetett a Welt am Sonntag. LEGALÁBB A BELÉPÉS UTÁN fel kellene ébredni, különben teherré válhatunk, fejtette ki aggodalmait a Mladá Fronta Dnes. A NATO-csatlakozást követően - mutat rá a lap - még mindig több a kérdés, mint a felelet. A cikk írója szerint ugyanis Csehországban csak a legkisebb mértékben valósult meg a kitűzött időpontig a katonák szükséges átvilágítása, csakúgy, mint Lengyelországban, ahol ráadásul a szükséges törvényt is csak március 18-án fogják elfogadni. Amellett a lap szerint a katonai költségvetést is csak olyan mértékben emelte Prága, amennyire azt a NATO kikényszerítette. (A. E.) Ankara fokozza a támadásokat a kurdok ellen Öcalan exfelesége ölette meg Olof Palmát? HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Meglepő cikket közölt a Sabah török lap szombati számában, miszerint Abdullah Öcalan, a Kurd Munkáspárt (PKK) február közepén Kenyában elfogott vezére vallomásában azt állította, hogy volt felesége adott parancsot Olof Palme néhai svéd miniszterelnök meggyilkolására. Öcalan ezt a márvány-tengeri Imrali szigetbörtönben közölte kihallgatóival. Palmát - emlékeztetett az MTI - 1986 februárjában egy stockholmi mozi kijáratánál lőtték le. A tettes kilétére azóta sem derült fény. Öcalan a török lap szerint most azt mondta, hogy a gyilkosság után olyan értesüléseket kapott, amelyek szerint volt felesége hívei voltak a merénylők. A svéd hatóságok egyelőre nem kívánják kommentálni Öcalan vallomását. Berlinben közben belehalt lőtt sebeibe az a 26 éves kurd férfi, akit február 17-én az izraeli főkonzulátus területén találtak el a biztonsági őrök, amikor az Abdullah Öcalan elfogása ellen tiltakozó kurdok megrohanták az épületet. Ő a tüntetés negyedik halálos áldozata - három személy a helyszínen meghalt. A Kurd Munkáspárt vezérének elfogása óta egyébként a török kormányerők fokozták a szakadár kurdok elleni harcukat. Mint a délkelet-anatóliai Diyarbakir város rendőrhatósága közölte, a török kormányhadsereg katonái tizenhét kurd lázadót öltek meg a szíriai és az iraki határtérségben. Isztambulban ismeretlen tettesek szombatra virradóan két kisebb gyújtóbombát dobtak egy kávézóba — adta hírül az AFP az Anadolu török hírügynökségre hivatkozva, amely három embert megsebesített, majd a merénylők az utcán találomra lövöldöztek. A támadás összefügghet a kurd párti tüntetésekkel. Az éjszaka gyújtóbombát dobtak a városban három bankfiókra is, itt csak anyagi kár keletkezett. Rendszerbírálók letartóztatása Politikai foglyok pere Kubában A kubai hatóságok a hét végén letartóztattak több rendszerbírálót, hogy elejét vegyék az esetleges zavargásoknak, amelyek a szigetország legismertebb politikai foglyainak hétfőn kezdődő perét kísérhetik. A letartóztatott aktivisták a Fidel Castro vezette kormánynyal szemben álló kis csoportok tagjai, vagy olyan független újságírók, akik az állami ellenőrzés alatt tartott hírközlésen kívül, illegálisan dolgoznak. A kubai hatóságok nem erősítették meg a letartóztatások hírét. Havannában hétfőn állítják bíróság elé a négy legismertebb rendszerbírálót, akiket 19 hónapja tartanak börtönben ítélet nélkül, jóllehet a kubai kormányra komoly külföldi nyomás nehezedett a foglyok szabadon engedése érdekében - emlékeztet az MTI. Nemzetközi élet Nincs életveszély Jelcin ismét kórházban van Borisz Jelcint orvosai ismét kórházba utalták gyomorfekélyének kezelésére, így az orosz államfő újra a Kreml-kórház lakója, ahova legutóbb január 17-én került be két hétre, devérzett gyomorfekéllyel. Jelcin teljes felgyógyulásáról alig néhány napja számolt be szóvivője, Dmitrij Jakuskin, aki szombaton viszont már arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy az orosz elnöknek ismét kórházi kezelésre van szüksége - írta az MTI. Jelcin „természetesen nincs életveszélyben” - jelentette ki Szergej Mironov, az orosz államfő kezelőorvosa. Hozzátette: az államfő fekélye ismét kiújult, bevérzést is tapasztaltak, amelyet kezeltek. Kórházi kezelést javasoltak Jelcinnek a szigorúbb ellenőrzés, a konzervatív terápia és a megfigyelés érdekében. Közlése szerint az orosz államfő állapota „teljesen stabil”. Jevgenyij Primakov orosz kormányfő ugyanakkor szombaton szabadságra utazott Szocsiba, és szóvivője szerint ezt nem tette volna, ha Jelcin állapota komoly aggodalomra adott volna okot. Az albánok hajlanak az autonómia-egyezmény elfogadására Szerb katonai mozgás Koszovóban HÍRÖSSZEFOGLALÓ - A koszovói Orahovac településről albán fegyveresek, szombaton elraboltak egy szerb ikerpárt, amelynek két tagja szerb források szerint vasárnap visszanyerte szabadságát. A két férfi egyike megszökött a fogságból, fivérét pedig a gerillák engedték el, miután a szerb rendőrség az EBESZ- ellenőrök közvetítésével válaszlépéseket helyezett kilátásba. Az emberrablás - illetve három albán néhány nappal korábbi eltűnése - az MTI szerint ismét fokozta a feszültséget a tartományban. Orahovacban szombaton közel száz szerb tüntetett a helyi rendőrőrs előtt, s Simon Gerry EBESZ-szóvivő szerint a jugoszláv hadsereg vasárnap húsz páncélozott járművet vezényelt a városba a feszültség enyhítésére. Jelentős jugoszláv katonai erők vonultak egyébként már szombat délelőtt is északról dél felé. A pristinai EBESZ-megfigyelők szóvivője, Béatrice Lacoste bejelentése szerint tizenöt páncélozott csapatszállító jármű, tizenöt vontatott és tizenöt önjáró légvédelmi löveg haladását észlelték Belgrádtól mintegy 20 kilométerre. Ezt követően a pristinai EBESZ-misszió szóvivője arról számolt be, hogy a jugoszláv hadsereg a hét végén „gyakorlatot tartott” Koszovó északi és déli részén. Péntek este Doljak település környékén néhány harckocsi-, és aknavető-lövést lehetett hallani. Vasárnap több száz albán civil és gerilla gyűlt össze a nyugat-koszovói Likosane közelében, hogy megemlékezzenek a harcok kitörésének évfordulójáról. Albán fegyveresek ezen a helyen pontosan egy éve megtámadták a szerb rendfenntartó erőket, és négy rendőrt megöltek. A biztonsági erők visszavágásának 20-30 albán áldozata volt - ezzel az incidenssel kezdődött a koszovói albánok és a szerb hatóságok fegyveres konfliktusa. A koszovói albán tárgyalóküldöttség részéről közben a hét végén a tartomány átmeneti autonómiájáról kötendő egyezmény elfogadására utaló nyilatkozatok láttak napvilágot. Az albán küldöttség mérsékelt tagjai közé tartozó Fehmi Agani a Palma Plus tévécsatornának nyilatkozva az MTI szerint közölte: a koszovói albánok készek a franciaországi Koszovó-konferencián folytatott tágyalások márcus 15-i folytatásakor aláírni az „egész egyezményt” Agani ragaszkodott viszont ahhoz, hogy a várhatóan hároméves átmeneti autonómia után írjanak ki népszavazást a tartomány függetlenségéről. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg a hét végén közleményben tudatta: az albán fegyveresek vezérkara tanulmányozza a konferencián született dokumentumokat, mindenekelőtt a katonai kérdéseket. A belgrádi vezetés viszont a jelek szerint változatlanul elutasítja, hogy az egyezmény végrehajtásának felügyeletére nemzetközi katonai erőt (KFOR) vezényeljenek Koszovóba. Vojiszlav Seselj radikális párti szerb kormányfőhelyettes pártja szombati zimonyi tömeggyűlésén a KFOR-ra és a jugoszláv célpontok ellen ígért NATO-csapásokra is utalva arra intette a szomszédos országokat: a „szerb néppel” fognak háborúban állni, ha megengedik, hogy területükről támadás induljon Szerbia ellen. Seselj Szkopjét külön is figyelmeztette, mondván: ,A macedón államból semmi sem marad, ha területéről egyetlen katona is megtámadja Szerbiát”. Nigériai elnökválasztás Olusegun Obasanjo, a nigériai Népi Demokratikus Párt köztársasági elnökjelöltje adja le voksát szombaton. Az előzetes felmérések szerint Obasanjo a legesélyesebb elnökjelölt MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT - EPA A NATO-nak nyitottnak kell maradnia Életforma is az atlanticizmus A jelenlegi NATO-tagállamoknak és a közeljövőben csatlakozó országoknak egyaránt fel kell készülniük az atlanti szövetség átalakulására. Ennek egyik eleme, hogy a NATO három országgal, köztük Magyarországgal, kibővül, a másik, hogy a szervezet létrejöttének 50. évfordulóját is ünneplő washingtoni csúcsértekezleten meghatározzák a jövő szövetségét, és azokat a legjobbnak ítélt módszereket, amelyek segítik, hogy a NATO eredményesen megfeleljen az új biztonsági kihívásoknak. Ezt a felkészülést szolgálta az a kétnapos tanácskozás is, amelyet egy, nemcsak Magyarországon, hanem szinte valamennyi tagországban zajló sorozat részeként, külföldi diplomaták, kormányzati és ellenzéki politikusok, szakértők, továbbá, nagy hangsúllyal, a gazdasági szféra képviselői részvételével a hét végén rendezett Budapesten a Magyar Atlanti Tanács -tájékoztatta lapunkat Somogyi Ferenc, a szervezet elnöke. A bővítés előestéjén természetesen különös hangsúlyt kapott Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozása, illetve a későbbiekben szintén NATO-tagságra pályázó országok helyzete. Ez utóbbival összefüggésben az általános vélemény az volt, hogy a NATO-nak nyitottnak kell maradnia. Ami Magyarországot illeti, mindenki kifejezte elismerését azért, amit az ország az elmúlt években tett, hogy a szövetség egyenrangú, konstruktív tagja legyen. Ám a külföldi és a hazai résztvevők felhívták a figyelmet arra is, hogy a tagság elérése nem a folyamat befejezése, hanem legfeljebb egy szakasz lezárása, és még nagyon sok a tennivaló annak érdekében, hogy Magyarország ténylegesen integrálódjon. Mint Somogyi Ferenc elmondta, Magyarország NATO- szerepvállalásával kapcsolatban a résztvevők különböző elvárásokat fogalmaztak meg. Az országnak felelősségteljesen kell részt vennie minden, a szövetségben napirendre kerülő kérdés megvitatásában, részt kell vállalnia a NATO globális erőfeszítéseiben. Alig néhány nappal a bővítés előtt a fő napirendi téma az atlanticizmus volt. Az atlanti gondolkodás értékrendszer, a demokrácia alapelvei, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete és a működő piacgazdaság alkotják, vagyis mindaz, aminek megszilárdítása Magyarországnak is alapvető érdeke. Ez egyben egy életforma is, ami azt jelenti, hogy az említett elvek következetesen érvényesülnek mind a politikában, mind a társadalomban. Nagy hangsúlyt kapott az atlanticizmus gazdasági oldala, hiszen Magyarország NATO-csatlakozása tovább javítja a magyar gazdaság lehetőségeit. (pietsch) 1999. március 1., hétfő Lengyel kezdeményezés Szlovákia integrációjáért Lobbyznak a hármak POZSONY - Aleksander Kwasniewski lengyel államfő a NATO-bővítés brüsszeli zászlófelvonó ünnepsége előtt cseh-lengyel-magyar külügyminiszteri értekezletet kezdeményez - tudta meg lapunk Kvarda Józseftől, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselőjétől. Kvarda tagja volt annak a Josef Migas házelnök vezette szlovák parlamenti küldöttségnek, amely a múlt héten tett háromnapos látogatást Lengyelországban. A képviselő szerint a lengyel államfő kifejtette: Varsónak, miként a másik két, NATO-hoz csatlakozó országnak is elemi érdeke, hogy Szlovákia csatlakozzon az északatlanti szövetséghez, ellenkező esetben „a térség biztonsága nem lesz teljes”. Kwasniewski szerint a három ország külügyminiszterei közös nyilatkozatot fogalmazhatnának meg, amelyet még a csatlakozás előtt eljuttatnának Brüszszelbe és Washingtonba. Ebben arra szólítanák fel a NATO-t, hogy a bővítés első körének lezárásaként Szlovákiát is mihamarabb vegyék fel a szövetségbe. (neszméri) Kongresszus májusban Csíkszeredán Állampolgárság és az RMDSZ BUKAREST - A hét végi marosvásárhelyi Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) - amely egyben az RMDSZ VI., a hét végi határozat értelmében május 15-16-án Csíkszeredán megrendezendő tisztújító kongresszusát készítette elő - Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a romániai magyarságnak, szervezetének s a magyarországi felelős tényezőknek meg kell fogalmazniuk nemzetstratégiájukat. Dönteniük kell a szülőföldön maradás vagy az önfeladás mellett. Ez a döntés korántsem példa nélküli: az egykor félmilliós erdélyi németség mára éppen Bonn „nemzetstratégiai” megfontolásának is köszönhetően apadt néhány tízezer főre. A kettős állampolgárság kérdését érintve Markó hangsúlyozta: többször kérte, hogy a felelős magyar politikusok világosan közöljék álláspontjukat, de választ nem kapott. Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ugyanakkor korábban kijelentette, amennyiben az RMDSZ vezetősége kérné ezt, a magyar kormány pozitívan válaszolna. Markó figyelmeztetett arra, hogy senki se próbálja kihasználni a kettős állampolgárság érzelmi hátterét a szervezet megosztására, de Tőkés kitartott azon álláspontja mellett, hogy ha az RMDSZ nem kéri, akkor a magyar kormány természetesen nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel. (gyarmatit) A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság (7626 Pécs, Rákóczi út 73/b.) HIRDETMÉNYE AZ OSZTALÉKFIZETÉSI IDŐSZAK MEGHOSSZABTÁSÁRÓL. A DÉDÁSZ Rt. 1998. április 22-én megtartott közgyűlése az 1997. év után 1 191 908 e Ft - 10 000 Ft névétékű részvényenként 4% mértékű - osztalék kifizetéséről határozott. Az osztalék kifizetése az 1998. május 8-án, majd 1998. augusztus 24-én a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszabadság és a Magyar Tőkepiac lapokban megjelent hirdetmények szerint folyt 1998. május 26-a és 1999. február 26-a között. Jelen újabb hirdetményünkkel értesítjük a Tisztelt részvényeseinket, hogy 1999. március 1-je és 1999. április 30- a között a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. - mint megbízott - továbbra is teljesíti a még fel nem vett osztalék kifizetését. Az osztalék kifizetési helyei: • 1056 Budapest, Váci utca 38. Telefon: (1) 268-7446 • 7672 Pécs, Király u. 47. Telefon: (72-1) 225-411 Az osztalékfizetés rendjének részletes szabályai a fenti lapszámokban megjelentek. Ezúton hívjuk fel a magánszemély részvénytulajdonosaink szíves figyelmét, hogy a kifizetést teljesítő helyek az 1990. évi XCI adózás rendjéről szóló törvény 16. § (5) és 45. § (5) bekezdése értelmében adóazonosító szám hiányában nem teljesíthetnek kifizetést. További információkkal a társaság telefonszámán (72) 441-022/18-24, valamint a fentiekben megjelölt bankfiókok állnak szíves rendelkezésükre. Dél-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság