Magyar Nemzet, 1999. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-01 / 50. szám

A Magyar Nemzet A HÍREK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ma folytatja annak az indítvány­nak a tárgyalását, amely szerint az Országgyűlés mulasztásos al­kotmánysértést valósított meg azáltal, hogy a házszabály nem tartalmazza azokat a garanciális szabályokat, amelyek az Or­szággyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának feltételeit a par­lament ülésezési rendjének meghatározásával biztosítják. EGYÜTTMŰKÖDÉSI megál­lapodást kötött a Magyarországi Szociáldemokrata Párt az ukrán szociáldemokrata párttal. Az MSZDP májusban meg kívánja rendezni a kelet- és közép-euró­pai országok szociáldemokrata szervezeteinek tanácskozását - hangzott el vasárnap a párt újjá­alakításának tizedik évfordulója alkalmából tartott ünnepi gyű­lésen Budapesten. LEMONDÁSRA szólította fel a herédi polgármestert a falu több száz lakosa. A tüntetők szerint a község jogtalanul igé­nyelte vissza a település szenny­vízberuházásának 48 millió fo­rintos általános forgalmi adóját. Ezt a pénzt most vissza kell fi­zetni, ami a település eladóso­dásához vezet, ugyanis a község hitelfelvételre kényszerül. A TUDOSZ KÖVETELI a kormánytól, hogy gondoskod­jon a közalkalmazotti bértábla karbantartásáról és reálértéké­nek megőrzéséről. A szakszer­vezet felszólítja a kormányt, hogy ismerje el az integrált köz­­szolgálati érdekegyeztető fó­rum, a KIÉT létjogosultságát - hangzott el a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszer­vezete szombati küldöttértekez­letén. HATÁRVÉDELMI megálla­podást kötött Orosházán Ma­gyarország és Románia. A jö­vőben összehangolják azokat az akciókat, amelyekkel megpró­bálják kiszűrni a határátkelések során előforduló jogsértéseket. A 442 kilométeres magyar-ro­mán szakaszon tavaly a sze­mélyforgalomban több mint 10,5 millió utas lépte át határt. Hibás kódot használt a kórház Nyilatkozatban reagáltak a Kis­kunhalasi Kórház orvosai arra a bejelentésre, hogy csalással gya­núsítják intézményüket. A kór­ház 1997-ben összesen 1­7,1 mil­lió forint értékben oxygenátor al­kalmazását tüntette fel az OEP- nek küldött jelentésében. Oxyge­­nátorra csak a nyitott szívműté­teknél van szükség, márpedig a halasi kórházban nincs szívsebé­szet. A kórház orvosai leszöge­zik, hogy tévedtek, amikor az oxygenátor kódját alkalmazták, de nem csaltak. Egy, az OEP és a Népjóléti Minisztérium által hi­básan megjelentetett kódot hasz­náltak - tartalmazza az MIT-hez eljuttatott dokumentum. Kövecs Gyula igazgató el­mondta, hogy olyankor alkal­mazták ezt a kódot, amikor vala­mely betegségnél súlyos, 24 órás oxigénterápiát, lélegeztetést igénylő szövődmény lépett fel. Közük azt is, hogy a kód megje­lenésekor szakmai fórumon ér­deklődtek annak használatáról, de választ nem kapott a kórház, ahol évente 22-23 ezer fekvő­beteg-esetet kódolnak. Elfogadás előtt a kódokat az Egészségügyi Minisztérium számítógépes rendszere ellenőrzi, és a hibás kódokat javíttatja, azok után nem fizet. A halasi kórháznak felrótt kódolást hibaként soha nem je­lezték. A kórház megbüntetésé­nél nem a hatályos, hanem az azt megelőző jogszabályt alkalmaz­ták, ez tette lehetővé, hogy a kór­ház által tévedés alapján felvett 17,1 millió forint dupláját, 34,2 milliót vonjanak el a gyógyítóin­tézménytől. Hazai tudósítások Mától bővül a büntetőjogi arzenál Fedett nyomozók, védett tanúk (Folytatás az 1. oldalról) Különösen védett tanúról van szó, ha „személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátarto­zója élete, testi épsége vagy sze­mélyes szabadsága súlyos fe­nyegetésnek lenne kitéve”. A nemzetközi gyakorlatban akár új személyazonosságot is kap­hat ilyenkor a tanú, s a hatóság külföldön való letelepedését is támogathatja, mikén hazánk is adhat hasonló jogsegélyt más állam hatóságai - különösen vé­dett tanúk - számára. De még hatályba sem lépett a törvény, máris kipattantak a ta­núvédelmi viták. Sokan - s eset­leg joggal - féltik ettől a véde­lem jogát. ,A különösen védett tanú a tárgyaláson nem hallgat­ható ki” - hangzik a kategorikus szabály. Ha pedig a tanú szemé­lye titokban marad, ahhoz a tár­gyaláson sem intézhetnek köz­vetlenül kérdéseket a védők, s nem észleli a bíróság sem a vé­delem kérdéseire a tanú emberi reagálását, kevésbé győződhet meg annak szavahihetőségéről. Különösen sérelmezik ezt a passzust a védők, diszkriminá­ciónak tartják, ha épp a bünte­tőjog méri eltérő mércével a védő és a vádhatóság perbeli jo­gosítványát. Egy minapi nyilvá­nos vitában Orosz Balázs ügy­véd - a felemás szabályozás lát­tán - fölvetette: be kellene ve­zetni a „közvédő” fogalmát. Különösen indokolt esetben a bíróság, az ügyész, illetve a nyo­mozóhatóság úgy dönthet, hogy a rendőrség, a tanú, illetőleg a hoz­zátartozója részére nyújtson sze­mélyi védelmet. Nem kevésbé fontos bűnül­dözési érdek fűződhet a nyomozó inkognitójának megőrzéséhez. Ezért a nyomozóhatóság mától az ügyész engedélyével fedett nyo­mozót is igénybe vehet. Bűncse­lekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az ügyész megta­gadja a nyomozást, ha a fedett nyomozó a cselekményt szolgála­ti feladatának teljesítése közben bűnüldözési érdekből követte el. Kivéve, ha szándékos emberölés­sel alaposan gyanúsítható. További változás: ha szándé­kos bűncselekmény miatt leg­alább háromévi szabadságvesz­tést szab ki a bíróság, az ügyész indítványára kötelező az előzetes letartóztatás elrendelése. (Mint emlékezetes, Tribuszer Zoltánná csalásért kilenc és fél év börtön­­büntetést kapott, de tisztázatlan okból az ítélet kimondása után nem tartóztatták le, s a bűnöző azóta is szökésben van.) Ugyan­akkor szigorodnak a büntetés végrehajtása elhalasztásának az utóbbi időben - Kunos Péter volt bankár bűnügyében - sokat vita­tott feltételei is. Bodnár Lajos Mostantól szigorúbb mércével mér a magyar kriminálpolitika és a büntető törvénykönyv nagy Zoltán felvétele Összhangban a nemzetközi korrupcióellenes javaslatokkal Büntetik a vesztegetést (Folytatás az 1. oldalról) Al Gore alelnök, a konferencia fő védnöke is támogatta és az ér­tekezlet is elfogadta azt a ma­gyar javaslatot, hogy az elhang­zottakat foglalják könyvbe, kü­lön is kiemelve azokat a rendsze­reket és módszereket, amelyek eredményesnek bizonyultak a korrupció elleni harcban. (Hong­kongban például, mint Pintér Sándor utalt rá, az ötvenes-hat­vanas években még bevett gya­korlatnak számított a megveszte­getés, ám a hatóságok előbb am­nesztiát hirdettek, majd az állam­­igazgatástól független szervezet kezdte meg a visszásságok fel­számolását.) A nyolcvan meghí­vott résztvevővel folytatott talál­kozó eredményeképp a belügy­miniszter szerint első alkalom­mal sikerült átfogó képet kapni a nemzetközi korrupciós hely­zetről. Pintér azt tapasztalta, hogy hazánkat a „fertőzöttség” terén a külföld a középmezőny­ben helyezi el, viszont a jelenség elleni küzdelemben az élme­zőnyben kapunk helyet. A jövőt illetően Pintér Sán­dor utalt rá, hogy a kormány­­program egyik alapvető kérdése az összeférhetetlenségi szabá­lyoknak a megalkotása. A mi­niszter különösen az önkor­mányzati területen tartja sürge­tőnek az összeférhetetlenségi törvény meghozatalát, hiszen sok esetben egy önkormányzati közalkalmazott saját magának a főnöke — vagyis magának sza­vazza meg a fizetési és munka­­feltételeket. Washingtoni programja ke­retében Pintér Sándor találko­zott Janet Reno igazságügy­miniszterrel. A két ország, várhatólag már a közeljövő­ben, rendvédelmi és bűnüldö­zői területeken nemzetközi szerződést ír majd alá az adat­szolgáltatásról és információ­­áramlásról. (1. g. j.) Országos vizsgaközpontot szerveznek ombudsman iskolai problémákra Várhatóan március 16-án tár­gyalja meg a kormány a közok­tatási törvény tervezett módosí­tását, amit az Országgyűlés akár már májusban elfogadhat - jelentette ki Stark Antal, az Ok­tatási Minisztérium helyettes államtitkára a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szombati, budapesti küldöttértekezletén. A tervezet szerint létrejön az oktatási biztos intézménye, ami a diákok, a pedagógusok és a szülők iskolai problémáit is or­vosolja. Országos vizsgaköz­pont létesül, eltörlik a kötelező szakvizsgát, aki azonban mégis vállalja ezt a megmérettetést, és sikeresen túljut rajta, eggyel magasabb fizetési besorolásba kerülhet. A tervezett módosítás öt­hat százalékkal emelné a diá­kok heti óraszámát, és köte­lezővé tenné a gyengébb tanul­mányi teljesítményt nyújtó diá­kok felzárkóztatását. A keret­­tantervre épülő helyi tanterve­ket az első, az ötödik és a ki­lencedik évfolyamon 2001. szeptember 1-jével vezetnék be. A törvénymódosítás révén 46 milliárd forint többletforrás­hoz juthatnak a közoktatási in­tézmények. A PSZ küldöttértekezlete úgy döntött, ha a bértárgyalások nem járnak sikerrel, részt vesz­nek a Szakszervezetek Együtt­működési Fórumának március végére tervezett Kossuth téri de­monstrációján. Szabó Endre, a SZEF elnöke a rendezvényen hangoztatta: hétfőn a szakszer­vezeti konföderáció tagszerve­zeteinek képviselőiből akcióbi­zottságot hoznak létre a kilátás­ba helyezett demonstráció elő­készítésére. Borbáth Gábor, a PSZ főtitkára lapunknak elmondta: a küldöttértekezlet elfogadta a szakszervezet programját, ami - egyebek mellett - az oktató­nevelő munka társadalmi jelen­tőségét elismerő, tisztességes megélhetést nyújtó béreket és az európai uniós normák alapján rendezett munkaügyi kapcsola­tokat, érdekegyeztetést követel. A döntéshozó fórumon nem vá­lasztottak társadalmi elnököt, mivel - információink szerint - sem a szakszervezet Pest me­gyei titkára, Molnár Tibor, sem pedig Szöllősi Istvánné sem kapta meg a jelöléshez szüksé­ges támogatást. (v. gy.) 1999. március 1., hétfő Hatpárti média-albizottság március közepétől Az IM is bírálja az ORTT-t A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosításának előkészítése érdekében március közepén ismét megkezdi munká­ját a hatpárti média-albizottság - jelentette be Sasvári Szilárd. Azért kezdeményezte az albi­zottság összehívását, hogy a két­harmados parlamenti jóváha­gyást igénylő rádió- és tévétör­vényt még ebben az évben mó­dosíthassa a parlament. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly no­vemberben a bizottságnak írt le­velében közölte, hogy a kormány azt javasolja: a testület tűzze na­pirendjére a médiatörvény újra­tárgyalását - közli az MTI. A kulturális bizottság elnöke novemberben csaknem negyven szervezettől, az érintett médiu­moktól és az illetékes tárcáktól írásban kért véleményt a tör­vény alkalmazása során össze­gyűlt tapasztalatokról. A testület tagjai a véleményeket a múlt héten kapták kézhez. Egyetlen javaslat sem érkezett, amely kétségbe vonta a törvénymódo­sítás szükségességét. A legtöbb észrevétel az Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) működésére vonatkozik. Töb­bek között az Igazságügyi Mi­nisztérium úgy véli, hogy a tes­tület jogállása és szabályozása nincs összhangban az Alkot­mánybíróság azon határozatá­val, miszerint a „médiahatóság­nak” minden állami szervezettől függetlenül kell létrejönnie és tevékenykednie. A tárca szerint az ORTT eddigi működése is azt mutatja, hogy a jelenlegi tör­vényi szabályozás - elsősorban a jelölési szabályok miatt - nem tudja megfelelően garantálni a testület semleges működését. Hiller István és Toller László alelnök lett Az MSZP együttműködne, ha. Az MSZP figyelemre méltónak tarja Stumpf István miniszter nyi­latkozatát, hiszen a kormány ré­széről eddig konkrétan elutasított párbeszéd mellett foglalt állást - jelentette ki Kovács László a párt országos választmányát követő szombati sajtótájékoztatón. Kije­lentette: az MSZP változatlanul kész a párbeszédre és az együtt­működésre, de azt várja, hogy a kormány tettekkel is igazolja szándékát. Jelezné együttmű­ködési készségét, ha az MTV Rt. kuratóriumi elnöksége esetében nem utasítaná el, hogy a parla­ment úgy foglaljon állást a négy­fős ellenzéki kurátorok delegálá­sáról, hogy a 134 tagú MSZP­frakció két főt adna a testületbe - jelenti az MTI. Kiss Péter a mun­ka törvénykönyvének módosítá­sa kapcsán kijelentette: a kabinet a szükséges korrekciók ürügyén alapvető munkavállalói, szak­­szervezeti jogokat sértő módosí­tásokat kíván áterőltetni a parla­menten. A kollektív szerződés­­kötés jogának kiterjesztése az üzemi tanácsokra, a vagyoni felelősség áthárítása a munkavál­lalókra sérti a nemzetközi és a hazai jogszabályokat. A párt or­szágos választmánya megválasz­totta két alelnökét, Hiller István történészt és Toller László or­szággyűlési képviselőt, Pécs pol­gármesterét. kormánynak rehabilitálnia kell a párbeszédet ” Hitvallást vitat meg az SZDSZ Az alapszabály módosítása és a „szabadelvű hitvallás” megvita­tása is napirenden lesz az SZDSZ április 11-ére összehí­vott küldöttgyűlésén - mondta Magyar Bálint a párt országos tanácsának szombati ülését követő sajtótájékoztatóján. A pártelnök Stumpf István minisz­ter minapi nyilatkozatára rea­gálva kijelentette: az SZDSZ kész a párbeszédre, ha a kor­mány „rehabilitálja” a párbe­széd intézményeit, és visszaál­lítja a korábbi parlamenti mun­karendet. A pártelnök szerint a demokratikus párbeszéd első­sorban a parlamenten keresztül valósul meg, miközben jelenleg e szerepe korlátozásának va­gyunk tanúi. Magyar Bálint a párbeszéd esélyének csökkené­seként értékeli, hogy a kabinet a joghézagok kihasználásával - az SZDSZ-es pártvezető szó­­használata szerint - „lenyúlja, megszállja” a közszolgálati tele­víziót és rádiót. (n. t.) Térségfejlesztést sürget az MDNP A MDNP kezdeményezi, hogy Nógrád, Szabolcs és Borsod mellett a dél-dunántúli régió is kiemelt támogatást kapjon. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztériumnak java­solják, hogy kapjon központi tá­mogatást a régió az erdősí­tés­hez, a közlekedési tárcánál pe­dig szorgalmazzák, hogy az M7-es autópálya valóban az an­nak megfelelő paraméterekkel épüljön meg - hangzott el szombaton Kaposváron a párt kihelyezett regionális elnökségi ülését követő sajtótájékoztatón. HIRDETMÉNY a Ferencvárosi Önkormányzat által pályázati úton elidegenítésre kijelölt, árverésen megvásárolható önkormányzati tulajdonú ÖRÖKLAKÁSRÓL Budapest IX. ker., Lónyay u. 36. II. emelet 5. alapterület: 143,13 m2 szobaszám: 3 szoba + 2 félszoba komfortfokozat: komfortos A pályázatra a Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodájában (Budapest IX. ker., Bakáts tér 14.) lehet jelentkezni 1999. március 1.­8 órától, 1999. március 12.15 óráig.

Next