Magyar Nemzet, 1999. április (62. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-01 / 76. szám
Mikor lesz vasúti rendőrség? 4. oldal Kik félnek a magyar munkavállalóktól ? 6. oldal Ára: 49 Fta mm Nemzet A kormányépületeket is bombázhatják - Primakov kudarca után a Vatikán próbálkozik közvetítéssel A NATO kiterjesztette a célpontok övezetét HÍRÖSSZEFOGLALÓ - A NATO főtitkára felhatalmazta az európai szövetséges erők főparancsnokát, hogy terjessze ki a jugoszláviai célpontok övezetét, és fokozza a légicsapások ütemét. Brüsszel cáfolta azonban, hogy a mindez már a csapások harmadik fázisának kezdete volna. Az akció céljait, a népirtás megfékezését, a békemegállapodás elfogadtatását Javier Solana nyilatkozata szerint két-három héten belül lehet elérni, s mint mondta, a NATO fennállásának 50. évfordulójának megünnepléséig, tehát április 24-ig megtörik Milosevics ellenállását. Hasonlóképpen nyilatkozott Ken Bacon, a Pentagon szóvivője is, aki elismerte, hogy a korábban vártnál hosszabb ideig tart a NATO által kitűzött katonai célok elérése a Jugoszlávia elleni légicsapások során. Ezután azonban már egyetlen olyan létesítmény sem lehet menedék a jugoszláv erők számára, ahol a koszovói elnyomás akcióit tervezik, irányítják vagy kivitelezik. Ahogy George Robertson brit védelmi miniszter fogalmazott, Milosevics jugoszláv elnök erői „sehol sem érezhetik biztonságban magukat” Jugoszlávia területén. A továbbiakban a szerb harcoló erőkre fektetik a hangsúlyt, bár kiemelt célpont marad a légvédelem is. Ennek megfelelően a katonai nyomás tovább fokozódott, ez érezhető az egyre gyakoribb nappali támadásokból is. Tovább nő a menekültek áradata is, s a Koszovó körüli országok, elsősorban Macedónia, Albánia és Montenegró humanitárius segítséget kérnek a világtól a rájuk nehezedő nyomás miatt. Kofi Annan, a világszervezet vezetője sürgette a Koszovóval szomszédos országokat, hogy hagyják nyitva határaikat, fogadják be a földönfutóvá lett embereket, és gondoskodjanak róluk. Egyben felszólította a nemzetek közösségét, hogy nyújtsanak anyagi, pénzügyi és logisztikai támogatást a menekülteket befogadó országoknak. Az orosz kudarc után most a Vatikán is közvetíteni próbál a válságban, s csütörtökön küldöttség élén Belgrádba utazik Jean-Louis Tauran érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok vezetője (külügyminiszter) is. Szerda délelőtt egyébként a Vatikánban tárgyalásokat folytatott az a három orosz reformpolitikus, akik Jegor Gajdar vezetésével szintén közvetíteni szeretnének a viszályban, s tanácskoztak II. János Pál pápával. A nap folyamán még bejelentették, hogy az orosz feketetengeri flotta hét hajóból álló rajt irányít a Földközi-tengerre a NATO hadmozdulatainak megfigyelése céljából. (Információink a 2. és a 3. oldalon) Miközben a NATO veszteségek nélkül egyre intenzívebben folytatja a légicsapásokat, tovább duzzad a menekültek áradata mti külföldi képszolgálata. A párbeszéd új formái A kormány határozott álláspontja, hogy új fórumokat hoz létre az Érdekegyeztető Tanács helyett a társadalmi párbeszéd megvalósítására. Az ellenzék azon kritikája, hogy a kormány teljesen fel akarja számolni az érdekegyeztetést, kiszolgáltatottá tenni a munkavállalókat, minden alapot nélkülöz, hiszen a formálódó tervek éppen ennek az ellenkezőjéről tanúskodnak. Azokat a területeket és rétegeket is igyekeznek a jövőben bevonni az egyeztetésekbe, amelyek eddig csak a pálya széléről figyelhették az eseményeket. A kormány elképzelése szerint megalakul a Gazdasági Tanács, amely a gazdaság egészét érintő stratégiai témákat tárgyalná meg; lenne Szociális Tanács is, amely a szegények, a hátrányos helyzetűek sorsának a jobbításához dolgozna ki javaslatokat. A munka világával kapcsolatos kérdéseket - átlagkereset, foglalkoztatáspolitika, munkavédelem - az Országos Munkaügyi Tanács ülésein tárgyalnák meg. A tervekből kikövetkeztethető, hogy az új fórumok a szakszervezetektől is új módszereket, új munkastílust követelnek. A kormány arra számít, hogy a szakszervezetek a jövőben az alsó szinteken, a munkahelyeken erősítik tevékenységüket. A versenyszférában például sok olyan területen igénylik segítségüket, fellépésüket, ahol a szakszervezeti határozatlanságnak, tehetetlenségnek eddig a munkavállalók itták meg a levét. A kormány programjának sarkalatos pontja, hogy a bérek növelésére az éves GDP-többlet ötven százalékát fordítsák, a másik felét pedig a gazdaság élénkítésére, a vállalkozók támogatására. Ha ugyanis az utóbbit nem forgatnák vissza a termelő, az érték-előállító szférába, akkor a következő évek gazdasági mozgatórugóit tennénk tönkre. A szakszervezeteknek ebben a vonatkozásban az alkura aligha nyílik lehetőségük. Keserű Ernő Titkos jelentés a budapesti közbeszerzésekről Szolnoki Andrea különös utazásai (Munkatársunktól) A fővárosi közbeszerzési botrányok szinte kivétel nélkül a szociális, egészségügyi szférából indulnak, abból, amelyet Szolnoki Andrea szabad demokrata főpolgármester-helyettes felügyel - jelentette ki tegnap Kupper András, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke. Elmondta: a Fidesz birtokába jutott egy, tavaly májusban a pénzügyi bizottság által készített jelentés, amely feltárja a városházi közbeszerzési visszásságot. A jelentést a városvezetőség olyannyira titokban tartotta - fogalmazott -, hogy még a közbeszerzési bizottság elnöke sem láthatta annak ellenére, hogy az önkormányzat működési szabálya és a vizsgálati felkérés szerint az eredményt nyilvánosságra kellett volna hozni. A munka, amelyet az önkormányzati kézben lévő Multi Invest Holding Rt. készített, tartalmazza azokat a közbeszerzési eljárásokat, amelyek végeredménye legalábbis aggályos. (Folytatás az 5. oldalon) Mielőtt döntene, megszűnik a bizottság A társadalmi szervezetek székház nélkül maradnak Leáll a Kincstári Vagyoni Igazgatóság pályázatának elbírálása, így bizonytalan, hogy mikor kapnak ingyenesen állami ingatlanokat a társadalmi szervezetek, alapítványok a Magyar Nemzet értesülése szerint. A kényszerszünet oka, hogy a döntéshozó bizottság mandátuma lejár, mielőtt határozhatna a pályázatokról. Az üggyel kapcsolatban a KVI-nél hírzárlatot rendeltek el. (Munkatársunktól) A társadalmi szervezetek által használt ingatlanok sorsáról két évvel ezelőtt rendelkezett a parlament. A tavaly január 1-jétől hatályba lépett törvény több szakaszban határozta meg az ingatlanok helyzetének rendezését: az ingyenes használati joggal rendelkező társadalmi szervezetek tulajdonába adták az irodaingatlanokat, illetve felkínálták részükre a használatukban lévő egyéb helyiségeket bérbevételre. A tulajdonba nem adható ingatlanok ingyenes használatát meghosszabbították tizenöt évvel, például a műemlék épületekben lévő helyiségek esetében. Mint arról beszámoltunk, február 28-ig több száz igénylés érkezett a Kincstári Vagyoni Igazgatóság pályázatára a még gazdára nem talált ingatlanok ingyenes tulajdonba adására. Lapunk úgy tudja, a tizenhét megyében található kilencven ingatlan közül a legtöbb igénylés a budapesti Andrássy út 124. szám alatt található irodákra érkezett, ami érthető, hiszen értéke több tízmilliós nagyságrendű. Az ingatlanok sorsáról az a bizottság döntött volna, amely egy évvel ezelőtt alakult meg a parlamenti pártok és társadalmi szervezetek képviselőiből. Munkáját azért nem tudja elvégezni a testület, mert egy évig tartó mandátuma április 8-án lejár. (Folytatás a 4. oldalon) Értelmiségképzés alapok nélkül 7. oldal Húzó ágazat marad az idegenforgalom 8. oldal ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR LXII. 76., 1999. április 1., csütörtök Az aláírás elmaradt Elvi egyezség a Nemzetiről (Munkatársainktól) Bár a várakozásokkal ellentétben szerdán még nem írták alá, megszületett az elvi megállapodás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Fővárosi Önkormányzat között a Nemzeti Színház kérdésében, az Erzsébet tér sorsáról, valamint a Nemzeti Hangversenyterem felépítéséről. A főváros elfogadta a kormány javaslatát, hogy az új Nemzeti Színház a Városligetben, a felvonulási téren épüljön fel, a tárca pedig vállalta, hogy felszíni közparkkal együtt mélygarázst épít a teátrum mellé. Eldőlni látszik az is, hogy az Erzsébet téren a vállalkozói szféra bevonásával szintén mélygarázst építenek, amely felett a korábbi tervekkel ellentétben nem közparkot, hanem konferenciaközpontot létesítenek. Elvi egyezség született arról is, hogy a Nemzeti Hangversenyterem nem a Közraktár utcában, hanem a II. kerületi Ganz gyártelepen kap helyet, és a minisztérium megkezdi a felépítését legkésőbb a Nemzeti Színház beruházása befejezését követő kilencven napon belül. (Folytatás az 5. oldalon) A maradékot meg kell semmisíteni Mától nincs ólmozott benzin (Munkatársunktól) Négyszázezer autótulajdonost érint, hogy mától már nem forgalmaznak az országban ólmozott benzint. Az erről szóló, már a múlt év vége óta ismert döntés megfelel az Európai Unió igényeinek, illetve az alkalmazása, teljes körű bevezetése meg is előzi az EU-s gyakorlatot, mivel ott csak egy év múlva tiltják ki teljeskörűen a környezetszenynyező üzemanyagot. A mától hatályos rendelkezés a négyszázezer autótulajdonost nem érintette váratlanul. Egyes járműtípusoknál egyszerű beavatkozással alkalmazkodni lehetett a változáshoz. Az általánosabb „átállás” az üzemanyagtöltő állomások dolga: az érintett autósoknak ugyanis másmilyen benzint kell értékesíteniük. Az egyik lehetőség az, hogy a gépkocsik tankjába olyan ólmozatlan, 98-as oktánszámú üzemanyagot töltenek, melyben adalékanyag van. Ezt a folyadékot a régebbi típusú, főleg keleti gyártmányú járművek számára fejlesztették ki, s lényeges, hogy a környezetet az új „keverék” jóval szerényebb mértékben szenynyezi, mint az eddig használt ólmozott benzin. (Folytatás a 9. oldalon) 9 776l 33 ^ 85042 ^9 076^