Magyar Nemzet, 1999. április (62. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-01 / 76. szám
2 Ma^ar Nwaztít A KÜLPOLITIKAI HELYZET TÖBB EREDMÉNYT hozott Jevgenyij Primakov hatórás belgrádi tárgyalása, mint a bombázások hat napja - emelte ki szerdai kommentárjában a Szevodnya című moszkvai lap, hozzátéve ugyanakkor, hogy áttörést valószínűleg senki sem várt, de még a legkisebb előrelépés is szenzációt jelent. Primakov erőfeszítése győzelemnek minősíthető, hiszen a jugoszláviai villámháború az orosz politikus diplomáciai pályafutásának legdrámaibb és legsúlyosabb megpróbáltatása: a balkáni kártyára nemcsak az európai biztonság és az orosz-amerikai kapcsolatok jövőjét tették fel, hanem a rendezéstől függ az orosz belpolitikai helyzet is. Az orosz baloldal csatába rohanna a NATO és a Kreml ellen is. Azonban Primakovnak Belgrádban valószínűleg sikerült megtalálnia azt a szálat, amellyel esélye van kibogozni a balkáni és az oroszországi csomót is. A NATO FŐTITKÁRA úgy ítéli meg, hogy az észak-atlanti szövetség április 24—25-i washingtoni csúcstalálkozójáig befejeződik a szövetség Belgrád elleni légicsapás-sorozata. Solana nem bocsátkozott találgatásokba a bombázások várható időtartamát illetően, de jelezte, hogy „24 órán belül nem várható eredmény”. Öt vezető világlapnak, köztük az olasz Corriere della Serának adott interjújában a NATO főtitkára azt mondta, hogy addig folytatódik a szerb célpontok támadása, amíg Milosevics meg nem hátrál. Solana cáfolta azokat az állításokat, hogy a NATO-csapás provokálta ki a Koszovóban indított nagyarányú szerb etnikai tisztogatást. Emlékeztetett arra, hogy a bombázások megindulása előtt már 400 ezer menekült volt, hiszen Milosevics kész tervvel rendelkezett Koszovó etnikai térképének megváltoztatására. A NYUGATI KÖZÖSSÉG célja nem lehet más, mint hogy a rambouillet-i megállapodás alapján nemzetközileg szavatolt, békés rendezést valósítson meg Koszovóban - jelentette ki a német külügyminiszter. Joschka Fischer hosszú távú szerepvállalást tart szükségesnek a Balkán déli részén, miáltal lehetővé válna a térségbeli országok (Albánia, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina) stabilizálása, demokratizálása és gazdasági fejlődése az európai integráció keretében. A német külügyminiszter a szerepvállalás három tartóoszlopa közül első helyen említette a nemzetközileg szavatolt regionális biztonsági szerződést, amely tekintetbe venné a térségben élő összes nép és kisebbség igényeit. A második elem a dél-balkáni térség gazdasági fejlesztésére kidolgozandó stratégia lenne, amely lehetővé tenné a nevezett országok felzárkózását Európa fejlettebb részéhez. Végül harmadik helyen említette Fischer a belső demokratizálást célzó stratégiát, amelyben elsősorban az EBESZ-re hárulna jelentős szerep. (P. L.) Bukaresti viták Koszovóról Ingatag közhangulat BUKAREST - A bukaresti törvényhozásnak elég volt másfél óra is ahhoz, hogy megtárgyalja a koszovói helyzetet. Igaz, a vitát több mint négyórányi egyeztetés előzte meg, de a kidolgozott szöveg aztán már különösebb akadályok nélkül nyerte el hivatalos státusát, amiből könnyen arra lehet következtetni, hogy Bukarest hű meghirdetett külpolitikai vonalához, középpontjában az euroatlanti integrációval. Mára bizonyosodott be, hogy az a lakosság, amely egy évvel korábban még csaknem egyöntetűen NATO-párti volt, ma szembeszegül annak jugoszláviai akciójával, elítéli az Egyesült Államokat, és az ortodox szerb testvérek mellé áll. Ami nemcsak azért nyugtalanító, mert érzékelteti, hogy a közhangulat ingatag, még inkább annak okán, hogy Romániában még mindig nem dőlt el véglegesen az, merre billen az ország. (gyarmatit) Bársony András az Európa Tanács küldöttségében Nemzetközi megfigyelőket jelöltek Öcalan perére Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kijelölte a Törökországban bebörtönzött kurd lázadóvezér, Abdullah Öcalan perét figyelemmel kísérő nemzetközi megfigyelőket. A küldöttségben többek között helyet kapott Lord Russel-Johnston brit konzervatív politikus, a közgyűlés elnöke, Bársony András magyar szocialista párti politikus és Walter Schwimmer, az Osztrák Néppárt tagja. Bár a török kormány a nemzetközi megfigyelők jelenléte ellen foglalt állást, egyidejűleg hangsúlyozta, hogy az Öcalan-per „hozzáférhető lesz a nyilvánosság számára”. A bírósági eljárást az Isztambul közelében fekvő Imrali börtönszigeten rendezik meg a legszigorúbb biztonsági intézkedések között. A Kurd Munkáspárt (PKK) vezetőjét látványos kézre kerítése, február közepe óta tartják fogva a márvány-tengeri szigeten. A közgyűlés szóvivője elmondta: a kijelölt megfigyelőkön kívül számos képviselő jelezte, hogy szívesen kísérné figyelemmel a pert a helyszínen. Az MTI értesülése szerint az Európa Tanács megbízottai váltani fogják egymást az eljárás alatt, amely április 30-án kezdődik és valószínűleg több hétig is eltart. A tervezett perrel kapcsolatban a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság már aggályainak adott hangot, mert az eljárást egy török állambiztonsági törvényszék fogja lefolytatni. A strasbourgi bírák korábban két ízben elfogultnak találták a törvényszék ítéletét, és úgy vélték, hogy nem felel meg az emberi jogok európai konvenciójában foglaltaknak. Törökország az Európa Tanács tagja, és aláírta az emberi jogi konvenciót. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése hétfő óta Rómában tartja tavaszi ülésszakát. LÉPHAFT PÁL RAJZA Nemzetközi élet Ma Bonnban Jugoszlávia szomszédaival egyeztet az EU-trojka Külügyi nyilatkozat a népirtásról A csütörtöki bonni konferencián, amelyen az EU-trojka három tagja, Németország, Ausztria és Finnország, valamint a Jugoszláviával szomszédos országok külügyminiszterei vitatják meg a balkáni helyzetet, Martonyi János is részt vesz. A tanácskozás célja az, hogy összehangolják a válságrégió stabilitását célzó politikai lépéseket, illetve a menekülteknek szánt humanitárius segítségnyújtást - közölte szerdai sajtótájékoztatóján Horváth Gábor külügyi szóvivő. A házigazda német külügyminiszter, Joschka Fischer meghívóját Bonn budapesti nagykövetségén keresztül szerdán reggel juttatták el a magyar Külügyminisztériumba. A sürgősen összehívott konferencia miatt Martonyi János elhalasztotta ugyancsak csütörtökre tervezett genfi látogatását. Az emberi élethez való alapvető joggal ellentétes erőszakot egyébként elítéli és elfogadhatatlannak nevezi az a szóvivői nyilatkozat, amelyet Horváth Gábor ugyancsak szerdán ismertetett, s amely az ártatlan civil lakosság elleni szándékos és semmivel sem indokolható akciókat népirtásként bélyegzi meg. A dokumentum szerint ez indokolja a NATO eltökéltségét, hogy az erőszak azonnali leállítása és a mielőbbi tárgyalásos rendezés érdekében fokozza a katonai csapásokat. A népirtás felelőseinek számot kell adniuk tetteikről a háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi büntetőtörvényszék előtt, szögezi le a nyilatkozat rámutatva, hogy a civil lakosság elleni erőszak minden eddiginél súlyosabb humanitárius katasztrófához vezetett. A menekültáradat egyúttal elviselhetetlen terheket ró a szomszédos országok gazdaságára is, azaz a NATO-nak a válság ilyesfajta kiterjedését is meg kell akadályoznia. A nyilatkozat ismételten leszögezi: a rendezés kulcsa kizárólag a jugoszláv vezetés kezében van, s Magyarország változatlanul bízik abban, hogy utóbbi mindezek tudatában késedelem nélkül leállítja a koszovói katonai akciókat, és viszszatér a tárgyalásos rendezéshez. Egyben felszólítja Belgrádot, tartsa távol a konfliktust Magyarország határaitól és a vajdasági magyarságtól, illetve tegyen meg mindent utóbbiak biztonsága érdekében. Magyarország azt kívánja, hogy a tárgyalásos rendezés után egy olyan Jugoszláviával újíthassa fel kapcsolatait, amely tiszteletben tartva a demokrácia alapelveit és az emberi jogokat, a nemzetiségeivel megbékélve, jólétben foglalhatja el ismét a helyét a nemzetközi közösségben - zárul a nyilatkozat. (simon) A vezérkari főnök a válságról Teljes biztonságban vagyunk „Azt nem tudom kijelenteni, hogy a helyzet veszélytelen Magyarország számára, de azt igen, Magyarország teljes biztonságban van, hiszen NATO- tagok vagyunk” - nyilatkozta Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök, miután találkozott Guy Lenz ezredessel, a Luxemburgi Nagyhercegség vezérkari főnökével. Leszögezte: a Magyar Honvédség minden katonai lépést megtett Magyarország biztonsága érdekében, intézkedéseit higgadt határozottság jellemzi, s minden eshetőségre hitelesen képes reagálni. Szorosan együttműködik a határőrséggel, a rendőrséggel és a menekültügyi hivatallal is. A magyar vezérkari főnök kifejtette a NATO által folytatott hadművelet tervei között - amelyeknek részleteiről a Magyar Honvédség mint szövetséges haderő kellően tájékozott - semmiféle szárazföldi, katonai művelet nem szerepel. A béketárgyalások idején a szövetség felkészült ugyan egy szárazföldi békefenntartó feladat végrehajtására, s meg is kezdték az erre való felkészülésüket a jelenleg is Macedóniában tartózkodó szárazföldi erők, de ennek semmi köze a jelenlegi NATO-akcióhoz. Cáfolta azokat a találgatásokat, hogy a lezuhant F- 17- es pilótájának megmentésére irányuló akció Magyarországról indult volna, vagy hogy a taszári légibázison bármiféle különleges készülődés lenne. Guy Lenz ezredes elmondta: hazája, mint a NATO legkisebb, de ütőképes hadsereggel rendelkező tagja, szívesen átadja tapasztalatait NATO-tagságával kapcsolatban, és keresik a konkrét együttműködési lehetőségeket a Magyar Honvédséggel (k. f.) Vasúti forgalom Jelentős késés Belgrád és Budapest között járnak a személyvonatok, de több órát késnek. Megkezdődtek a tárgyalások a Görögországba tartó nemzetközi gyorsvonatok kerülő útirányon való közlekedtetéséről. A MÁV igyekszik hazahozni saját vagonjait Jugoszláviából, de árufuvarozási korlátozást nem léptet életbe. A Görögországba irányuló teherforgalom egyre inkább Románián és Bulgárián keresztül zajlik. Budapestről Szabadka felé valamennyi személyszállító vonat pár perces késéssel közlekedik. 1999. április 1., csütörtök Orbán Viktor a NATO véderejéről Ha Magyarország nem lenne a NATO tagja, akkor nem lehetne olyan határozottsággal kijelenteni, mint most, hogy senkinek az életét, biztonságát nem fenyegeti veszély - mondta a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő az MTI szerint leszögezte: Jugoszláviának nem érdeke a konfliktus kiterjesztése Magyarországra, és ezt a NATO védereje miatt nem is tehetné meg. A parlamenti pártok közötti keddi megbeszélés kapcsán a miniszterelnök közölte: megegyeztek, hogy gyakrabban kell a közvélemény elé állni a valós helyzet ismertetésével. Nézete szerint ugyanis a médiában gyakran jelennek meg olyan megalapozatlan hírek, amelyek a bizonytalanságot növelik. Munkatársunk helyszíni riportja Athénból Erősödő görög aggodalmak ATHÉN - A Szerbia elleni bombázások kezdete óta többen szegezték az Athénban tartózkodó magyar újságírónak a kérdést: „na most jobb nektek, hogy NATO-tagok lettetek? Hát kellett ez Magyarországnak?” Érveimet hol elfogadják, hol pedig újságcikkeket dörgölnek az orrom alá: „ártatlan áldozatok, Vietnam-szindróma, barbarizmus” címszavakkal. Görögország, csakúgy mint a többi NATO-tagállam, aláírta a beavatkozást szentesítő dokumentumot hozzátéve ugyanakkor, hogy a cél a politikai megoldás, nem pedig Szerbia tönkretétele. Athén nem győzi eleget hangoztatni, hogy Görögország nem vesz részt katonai tevékenységben, mivel baráti kapcsolatokat akar szomszédaival kiépíteni, s az ország érdeke az első. Másrészt viszont a görögöket megdöbbentette a bombázások ténye. Az első pillanattól fogva erős tiltakozások kaptak lángra szerte az országban határozottabb fellépést követelve a kormánytól: tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a NATO állítsa le a támadásokat. A tiltakozásba bekapcsolódott az értelmiség, híres zenészek, művészek, színészek egyaránt a bombázások leállítását követelték. Éjszakákon át csendesen virrasztanak az amerikai nagykövetség előtt, csak időnként énekeltek. Persze a feszültség szításából kiveszi részét a görög média is. Az újságok drámai címekkel jelennek meg, és balkáni háborút emlegetnek. A televízióban az egyik híres görög újságírónő népirtásról beszél. Majd hozzáteszi: „bezzeg a több millió kurd jogait nem védi meg senki sem, értük nem szállnak harcba a NATO-csapatok”. Köztudomású, hogy Athén mindig is jó kapcsolatokat ápolt Belgráddal. Jelentős gazdasági érdekekkel rendelkezik a régióban. Számottevő a görög befektetők és vállalatok jelenléte, s nem elhanyagolható az sem, hogy közel háromezer görög diák tanult és tanul szerte Jugoszláviában. A bombázások kezdetekor a kormány szinte azonnal mindent el is követett kimenekítésük érdekében. Az athéni televízió élő adásban sugározza a belgrádi és pristinai tudósítók drámai híradásait és a menekültek végeláthatatlan áradatát. Az egyik legnépszerűbb görög rádió pedig arról szónokol, hogy a háború nem áll meg a határokon. Terjed „lefelé” Görögországba. Nem vitatott tény, hogy Athén az elmúlt időszakban megfeszített diplomáciai erőfeszítéseket tett a békés rendezés érdekében. Clinton érveit - miszerint ha a NATO nem avatkozik be Szerbiában, akkor lángra lobban az egész Balkán, és fegyveres konfliktusba keveredik Athén Ankarával - kezdetektől fogva elvetették az athéni politikusok. „Görögország békés állam, és a diplomáciai megoldásokat keresi minden esetben” - hangoztatta Szimitisz miniszterelnök. Ennek ellenére a médiumok megkongatták a vészharangokat. Az athéni Panteion Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének egyik professzora borúlátóan elemezte a helyzetet, s mint mondta, a háború a térségben megsokszorozhatja a feszültségeket. Ankara pedig határozottan figyelmeztetett: Görögország és Törökország háborús konfliktusba keveredhet, ha Athén segítséget nyújt a szerbeknek. A hellén politikusok tehát nem véletlenül egyre határozottabban a politikai megoldást sürgetik. Növekvő az aggodalom a menekültáradat miatt is. A nemzetvédelmi minisztérium szerint a menekültek száma elérheti akár az ötszázezret. Közülük sokan főleg Albánia, Macedónia és Görögország felé tartanak. A görög fogadóállomások ugyanakkor csak pár ezret képesek ellátni. De hát ez is Milosevics malmára hajtja a vizet, vélik az elemzők, hiszen az albánok exodusa „megoldja a kérdést”. A dominóeffektus - mutatnak rá a görög lapok - beindult. Albánok százezei vonulnak Albániába, Észak-Epiruszból elmenekülhetnek a görög nemzetiségűek, és ott van az etnikailag jócskán megosztott Macedónia, török igények Trákiában, Bulgáriában. Új határok háborúval születnek. Egyes sajtókommentárok szerint a kérdés már csak az, hogy mennyire képes Ankara és Athén ellenőrizni a helyzetet. (almássy) A görög fővárosban mindennaposak a NATO-akció elleni tüntetések mti külföldi képszolgálat-epa