Magyar Nemzet, 1999. április (62. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

2 Ma^ar Nwaztít A KÜLPOLITIKAI HELYZET TÖBB EREDMÉNYT hozott Jevgenyij Primakov hatórás belgrádi tárgyalása, mint a bombázások hat napja - emelte ki szerdai kom­mentárjában a Szevodnya című moszkvai lap, hozzátéve ugyanakkor, hogy áttörést valószínűleg senki sem várt, de még a legkisebb előre­lépés is szenzációt jelent. Primakov erőfeszítése győzelemnek minő­síthető, hiszen a jugoszláviai villámháború az orosz politikus diplo­máciai pályafutásának legdrámaibb és legsúlyosabb megpróbáltatása: a balkáni kártyára nemcsak az európai biztonság és az orosz-ameri­kai kapcsolatok jövőjét tették fel, hanem a rendezéstől függ az orosz belpolitikai helyzet is. Az orosz baloldal csatába rohanna­­ a NATO és a Kreml ellen is. Azonban Primakovnak Belgrádban valószínűleg sikerült megtalálnia azt a szálat, amellyel esélye van kibogozni a bal­káni és az oroszországi csomót is. A NATO FŐTITKÁRA úgy ítéli meg, hogy az észak-atlanti szövet­ség április 24—25-i washingtoni csúcstalálkozójáig befejeződik a szö­vetség Belgrád elleni légicsapás-sorozata. Solana nem bocsátkozott találgatásokba a bombázások várható időtartamát illetően, de jelezte, hogy „24 órán belül nem várható eredmény”. Öt vezető világlapnak, köztük az olasz Corriere della Serának adott interjújában a NATO fő­titkára azt mondta, hogy addig folytatódik a szerb célpontok támadá­sa, amíg Milosevics meg nem hátrál. Solana cáfolta azokat az állítá­sokat, hogy a NATO-csapás provokálta ki a Koszovóban indított nagyarányú szerb etnikai tisztogatást. Emlékeztetett arra, hogy a bombázások megindulása előtt már 400 ezer menekült volt, hiszen Milosevics kész tervvel rendelkezett Koszovó etnikai térképének megváltoztatására. A NYUGATI KÖZÖSSÉG célja nem lehet más, mint hogy a rambouillet-i megállapodás alapján nemzetközileg szavatolt, békés rendezést valósítson meg Koszovóban - jelentette ki a német külügy­miniszter. Joschka Fischer hosszú távú szerepvállalást tart szükséges­nek a Balkán déli részén, miáltal lehetővé válna a térségbeli országok (Albánia, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina) stabilizálása, demokratizálása és gazdasági fejlődése az európai in­tegráció keretében. A német külügyminiszter a szerepvállalás három tartóoszlopa közül első helyen említette a nemzetközileg szavatolt re­gionális biztonsági szerződést, amely tekintetbe venné a térségben élő összes nép és kisebbség igényeit. A második elem a dél-balkáni térség gazdasági fejlesztésére kidolgozandó stratégia lenne, amely le­hetővé tenné a nevezett országok felzárkózását Európa fejlettebb ré­széhez. Végül harmadik helyen említette Fischer a belső demokrati­zálást célzó stratégiát, amelyben elsősorban az EBESZ-re hárulna je­lentős szerep. (P. L.) Bukaresti viták Koszovóról Ingatag közhangulat BUKAREST - A bukaresti törvényhozásnak elég volt másfél óra is ahhoz, hogy megtárgyalja a koszovói hely­zetet. Igaz, a vitát több mint négyórányi egyeztetés előzte meg, de a kidolgozott szöveg aztán már különösebb akadá­lyok nélkül nyerte el hivatalos státusát, amiből könnyen arra lehet következtetni, hogy Bu­karest hű meghirdetett külpoli­tikai vonalához, középpontjá­ban az euroatlanti integrá­cióval. Mára bizonyosodott be, hogy az a lakosság, amely egy évvel korábban még csaknem egyöntetűen NATO-párti volt, ma szembeszegül annak jugo­szláviai akciójával, elítéli az Egyesült Államokat, és az orto­dox szerb testvérek mellé áll. Ami nemcsak azért nyugtalaní­tó, mert érzékelteti, hogy a köz­hangulat ingatag, még inkább annak okán, hogy Romániában még mindig nem dőlt el végle­gesen az, merre billen az or­szág. (gyarmatit) Bársony András az Európa Tanács küldöttségében Nemzetközi megfigyelőket jelöltek Öcalan perére Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kijelölte a Törökor­szágban bebörtönzött kurd láza­dóvezér, Abdullah Öcalan perét figyelemmel kísérő nemzet­közi megfigye­lőket. A küldött­ségben többek között helyet kapott Lord Russel-John­­ston brit kon­zervatív politi­kus, a közgyű­lés elnöke, Bár­sony András magyar szocia­lista párti politi­kus és Walter Schwimmer, az Osztrák Nép­párt tagja. Bár a török kormány a nemzetközi megfigyelők jelen­léte ellen foglalt állást, egyide­jűleg hangsúlyozta, hogy az Öcalan-per „hozzáférhető lesz a nyilvánosság számára”. A bí­rósági eljárást az Isztambul kö­zelében fekvő Imrali börtönszi­geten rendezik meg a legszigo­rúbb biztonsági intézkedések között. A Kurd Munkáspárt (PKK) vezetőjét látványos kéz­re kerítése, február közepe óta tartják fogva a márvány-tengeri szigeten. A közgyűlés szóvivője el­mondta: a kijelölt megfigyelőkön kívül számos képviselő jelezte, hogy szívesen kísérné figyelem­mel a pert a helyszínen. Az MTI értesülése szerint­­ az­ Európa Tanács megbízottai váltani fogják egymást az el­járás alatt, amely április 30-án kezdő­dik és valószí­nűleg több hé­tig is eltart. A tervezett perrel kapcso­latban a stras­­bourgi Európai Emberi Jogi Bíróság már aggályainak adott hangot, mert az eljárást egy török állambizton­sági törvényszék fogja lefolytat­ni. A strasbourgi bírák korábban két ízben elfogultnak találták a törvényszék ítéletét, és úgy vél­ték, hogy nem felel meg az em­beri jogok európai konvenciójá­ban foglaltaknak. Törökország az Európa Ta­nács tagja, és aláírta az emberi jogi konvenciót. Az Európa Ta­nács parlamenti közgyűlése hétfő óta Rómában tartja tavaszi ülés­szakát. LÉPHAFT PÁL RAJZA Nemzetközi élet Ma Bonnban Jugoszlávia szomszédaival egyeztet az EU-trojka Külügyi nyilatkozat a népirtásról A csütörtöki bonni konferencián, amelyen az EU-trojka három tag­ja, Németország, Ausztria és Finnország, valamint a Jugoszlá­viával szomszédos országok kül­ügyminiszterei vitatják meg a balkáni helyzetet, Martonyi Já­nos is részt vesz. A tanácskozás célja az, hogy összehangolják a válságrégió stabilitását célzó po­litikai lépéseket, illetve a mene­külteknek szánt humanitárius se­gítségnyújtást - közölte szerdai sajtótájékoztatóján Horváth Gá­bor külügyi szóvivő. A házigazda német külügyminiszter, Joschka Fischer meghívóját Bonn buda­pesti nagykövetségén keresztül szerdán reggel juttatták el a ma­gyar Külügyminisztériumba. A sürgősen összehívott konferencia miatt Martonyi János elhalasztot­ta ugyancsak csütörtökre terve­zett genfi látogatását. Az emberi élethez való alap­vető joggal ellentétes erőszakot egyébként elítéli és elfogadha­tatlannak nevezi az a szóvivői nyilatkozat, amelyet Horváth Gábor ugyancsak szerdán is­mertetett, s amely az ártatlan ci­vil lakosság elleni szándékos és semmivel sem indokolható ak­ciókat népirtásként bélyegzi meg. A dokumentum szerint ez indokolja a NATO eltökéltsé­gét, hogy az erőszak azonnali leállítása és a mielőbbi tárgyalá­sos rendezés érdekében fokozza a katonai csapásokat. A népirtás felelőseinek számot kell adniuk tetteikről a háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi büntetőtör­vényszék előtt, szögezi le a nyi­latkozat rámutatva, hogy a civil lakosság elleni erőszak minden eddiginél súlyosabb humanitá­rius katasztrófához vezetett. A menekültáradat egyúttal elvisel­hetetlen terheket ró a szomszé­dos országok gazdaságára is, azaz a NATO-nak a válság ilyesfajta kiterjedését is meg kell akadályoznia. A nyilatkozat ismételten leszögezi: a rendezés kulcsa kizárólag a jugoszláv ve­zetés kezében van, s Magyaror­szág változatlanul bízik abban, hogy utóbbi mindezek tudatában késedelem nélkül leállítja a ko­szovói katonai akciókat, és visz­­szatér a tárgyalásos rendezéshez. Egyben felszólítja Belgrádot, tartsa távol a konfliktust Ma­gyarország határaitól és a vajda­sági magyarságtól, illetve tegyen meg mindent utóbbiak biztonsá­ga érdekében. Magyarország azt kívánja, hogy a tárgyalásos ren­dezés után egy olyan Jugoszlá­viával újíthassa fel kapcsolatait, amely tiszteletben tartva a de­mokrácia alapelveit és az embe­ri jogokat, a nemzetiségeivel megbékélve, jólétben foglalhat­ja el ismét a helyét a nemzetkö­zi közösségben - zárul a nyilat­kozat. (simon) A vezérkari főnök a válságról Teljes biztonságban vagyunk „Azt nem tudom kijelenteni, hogy a helyzet veszélytelen Ma­gyarország számára, de azt igen, Magyarország teljes biz­tonságban van, hiszen NATO- tagok vagyunk” - nyilatkozta Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsno­ka, vezérkari főnök, miután ta­lálkozott Guy Lenz ezredessel, a Luxemburgi Nagyhercegség ve­zérkari főnökével. Leszögezte: a Magyar Honvédség minden ka­tonai lépést megtett Magyaror­szág biztonsága érdekében, in­tézkedéseit higgadt határozott­ság jellemzi, s minden eshető­ségre hitelesen képes reagálni. Szorosan együttműködik a ha­tárőrséggel, a rendőrséggel és a menekültügyi hivatallal is. A magyar vezérkari főnök kifejtette a NATO által folyta­tott hadművelet tervei között - amelyeknek részleteiről a Ma­gyar Honvédség mint szövetsé­ges haderő kellően tájékozott - semmiféle szárazföldi, katonai művelet nem szerepel. A béke­tárgyalások idején a szövetség felkészült ugyan egy szárazföldi békefenntartó feladat végrehaj­tására, s meg is kezdték az erre való felkészülésüket a jelenleg is Macedóniában tartózkodó szárazföldi erők, de ennek sem­mi köze a jelenlegi NATO-ak­­cióhoz. Cáfolta azokat a találga­tásokat, hogy a lezuhant F-­ 17- es pilótájának megmentésére irányuló akció Magyarországról indult volna, vagy hogy a taszári légibázison bármiféle különle­ges készülődés lenne. Guy Lenz ezredes elmondta: hazája, mint a NATO legkisebb, de ütőképes hadsereggel rendel­kező tagja, szívesen átadja ta­pasztalatait NATO-tagságával kapcsolatban, és keresik a konk­rét együttműködési lehetőségeket a Magyar Honvédséggel (k. f.) Vasúti forgalom Jelentős késés Belgrád és Budapest között jár­nak a személyvonatok, de több órát késnek. Megkezdődtek a tárgyalások a Görögországba tartó nemzetközi gyorsvonatok kerülő útirányon való közleked­tetéséről. A MÁV igyekszik ha­zahozni saját vagonjait Jugo­szláviából, de árufuvarozási kor­látozást nem léptet életbe. A Gö­rögországba irányuló teherforga­lom egyre inkább Románián és Bulgárián keresztül zajlik. Budapestről Szabadka felé valamennyi személyszállító vo­nat pár perces késéssel köz­lekedik. 1999. április 1., csütörtök Orbán Viktor a NATO véderejéről Ha Magyarország nem lenne a NATO tagja, akkor nem lehetne olyan határozottsággal kijelenteni, mint most, hogy senkinek az életét, biztonságát nem fenyegeti veszély - mondta a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában Orbán Vik­tor miniszterelnök. A kormányfő­ az MTI szerint leszögezte: Ju­goszláviának nem érdeke a konfliktus kiterjesztése Magyaror­szágra, és ezt a NATO védereje miatt nem is tehetné meg. A parlamenti pártok közötti keddi megbeszélés kapcsán a miniszterelnök közölte: megegyeztek, hogy gyakrabban kell a közvélemény elé állni a valós helyzet ismertetésével. Nézete sze­rint ugyanis a médiában gyakran jelennek meg olyan megalapo­zatlan hírek, amelyek a bizonytalanságot növelik. Munkatársunk helyszíni riportja Athénból Erősödő görög aggodalmak ATHÉN - A Szerbia elleni bombázások kezdete óta többen szegezték az Athénban tartóz­kodó magyar újságírónak a kér­dést: „na most jobb nektek, hogy NATO-tagok lettetek? Hát kellett ez Magyarországnak?” Érveimet hol elfogadják, hol pe­dig újságcikkeket dörgölnek az orrom alá: „ártatlan áldozatok, Vietnam-szindróma, barbariz­mus” címszavakkal. Görögország, csakúgy mint a többi NATO-tagállam, aláírta a beavatkozást szentesítő doku­mentumot hozzátéve ugyanak­kor, hogy a cél a politikai megol­dás, nem pedig Szerbia tönkreté­tele. Athén nem győzi eleget hangoztatni, hogy Görögország nem vesz részt katonai tevékeny­ségben, mivel baráti kapcsolato­kat akar szomszédaival kiépíteni, s az ország érdeke az első. Más­részt viszont a görögöket meg­döbbentette a bombázások ténye. Az első pillanattól fogva erős til­takozások kaptak lángra szerte az országban határozottabb fellé­pést követelve a kormánytól: te­gyen meg mindent annak érde­kében, hogy a NATO állítsa le a támadásokat. A tiltakozásba be­kapcsolódott az értelmiség, híres zenészek, művészek, színészek egyaránt a bombázások leállítá­sát követelték. Éjszakákon át csendesen virrasztanak az ameri­kai nagykövetség előtt, csak időnként énekeltek. Persze a feszültség szításá­ból kiveszi részét a görög média is. Az újságok drámai címekkel jelennek meg, és balkáni hábo­rút emlegetnek. A televízióban az egyik híres görög újságírónő népirtásról beszél. Majd hozzá­teszi: „bezzeg a több millió kurd jogait nem védi meg senki sem, értük nem szállnak harcba a NATO-csapatok”. Köztudomású, hogy Athén mindig is jó kapcsolatokat ápolt Belgráddal. Jelentős gazdasági érdekekkel rendelkezik a régió­ban. Számottevő a görög befek­tetők és vállalatok jelenléte, s nem elhanyagolható az sem, hogy közel háromezer görög diák tanult és tanul szerte Jugo­­­­szláviában. A bombázások kez­detekor a kormány szinte azon­nal mindent el is követett kime­nekítésük érdekében. Az athéni televízió élő adás­ban sugározza a belgrádi és pristinai tudósítók drámai hír­adásait és a menekültek végelát­hatatlan áradatát. Az egyik leg­népszerűbb görög rádió pedig arról szónokol, hogy a háború nem áll meg a határokon. Terjed „lefelé” Görögországba. Nem vitatott tény, hogy Athén az el­múlt időszakban megfeszített diplomáciai erőfeszítéseket tett a békés rendezés érdekében. Clinton érveit - miszerint ha a NATO nem avatkozik be Szer­biában, akkor lángra lobban az egész Balkán, és fegyveres konfliktusba keveredik Athén Ankarával - kezdetektől fogva elvetették az athéni politikusok. „Görögország békés állam, és a diplomáciai megoldásokat kere­si minden esetben” - hangoztat­ta Szimitisz miniszterelnök. En­nek ellenére a médiumok meg­kongatták a vészharangokat. Az athéni Panteion Egyetem nem­zetközi kapcsolatok tanszéké­nek egyik professzora borúlá­tóan elemezte a helyzetet, s mint mondta, a háború a térség­ben megsokszorozhatja a fe­szültségeket. Ankara pedig ha­tározottan figyelmeztetett: Gö­rögország és Törökország hábo­rús konfliktusba keveredhet, ha Athén segítséget nyújt a szer­­beknek. A hellén politikusok te­hát nem véletlenül egyre határo­zottabban a politikai megoldást sürgetik. Növekvő az aggodalom a menekültáradat miatt is. A nem­zetvédelmi minisztérium szerint a menekültek száma elérheti akár az ötszázezret. Közülük so­kan főleg Albánia, Macedónia és Görögország felé tartanak. A görög fogadóállomások ugyan­akkor csak pár ezret képesek el­látni. De hát ez is Milosevics malmára hajtja a vizet, vélik az elemzők, hiszen az albánok exodusa „megoldja a kérdést”. A dominóeffektus - mutatnak rá a görög lapok - beindult. Albá­nok százezei vonulnak Albániá­ba, Észak-Epiruszból elmene­külhetnek a görög nemzetisé­gűek, és ott van az etnikailag jócskán megosztott Macedónia, török igények Trákiában, Bul­gáriában. Új határok háborúval születnek. Egyes sajtókommen­tárok szerint a kérdés már csak az, hogy mennyire képes Anka­ra és Athén ellenőrizni a hely­zetet. (almássy) A görög fővárosban mindennaposak a NATO-akció elleni tüntetések mti külföldi képszolgálat-epa

Next