Magyar Nemzet, 1999. április (62. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

A Magyar Nemzet Óraátállítás Bágyadtság egy héten át? A felnőtteknél nagyobb gondot okoz az óraátállítás, mint a gye­rekek esetében - jelentette ki Czinner Antal, a Heim Pál Gyer­mekkórház tudományos igazga­tója. Lapunk kérdésére kifejtette: a biológiai ritmust kissé meg­bolygathatja a központi ideg­­rendszerben elhelyezkedő me­­latonin hormon, mivel ez a fény hatására termelődik. A fény pe­dig például csökkentheti az étvá­gyat. Éppen ezért a téli sötétség okozta depresszió fokozza az evés iránti vonzalmat - jegyezte meg Czinner Antal. A vasárnapi időveszteségen a gyermekek né­hány nap alatt túlteszik magukat, s az egyórás hiányt akár már a hét végén „lealudhatták”. A fel­nőtteknél viszont akár egy hétig is eltarthat az áttérés: álmatlan­ság, bágyadtság, feszültség je­lentkezhet. Elsősorban az egyéni fo­gyasztóknál jelent némi nyere­séget a nappal esti meghosszab­bodása. A Budapesti Elektro­mos Műveknél nem érzékelnek különösebb változást. Az ipar­ban általában mindig ugyanany­­nyi energiamennyiséget hasz­nálnak, míg Budapest közvilá­gítási rendszere olyan érzékelő­vel van felszerelve, amely söté­tedéskor kapcsolja be a lám­pákat. (n. t.) A Pax Romana a korrupcióról A társadalom többsége, bár nem feltétlenül tartja be őket, leg­alábbis hallgatólagosan elfogad bizonyos erkölcsi normákat. Erre abból lehet következtetni, hogy e normák megszegése után gyak­ran magyarázkodást és lelkiis­­meret-furdalást lehet tapasztalni, s ez az, ami esélyt nyújthat a korrupció elleni harcban is - mondta lapunk kérdésére Kende Péter Párizsban élő történész a Magyar Pax Romana Fórum tá­jékoztatóján, amelyen az április 5-10. között rendezendő, a kor­rupcióról szóló konferenciáról számoltak be. A korrupciót első­sorban erkölcsi nézőpontból fi­gyelő, Baján tartandó eseményen előadást tart többek között Ken­de Péter, Lengyel László, Bócz Endre, Hankiss Elemér, Szakoly Ferenc és Rabár Ferenc. (sz-j) „Lusztig nem segített Tribuszernénak” Az Interpol is keresi a csalót Továbbra is izzik a levegő Tri­­buszer Zoltánné ügyében. A hét elején megjelent cikkünkre reagáló olvasók szerint a ma­gyar rendőrségnek nem kell at­tól tartania, hogy bárki is meg­találja a több mint 6,5 milliár­dos csalás miatt jogerősen el­ítélt Tribuszernét, hiszen nem keresi őt senki. Mindezzel nem ért egyet az Országos Rendőr­főkapitányság szóvivője, Ga­­ramvölgyi László, aki azt állít­ja: Tribuszer Zoltánné ellen ér­vényes elfogatóparancs van, s ugyanolyan intenzitással kere­sik őt, mint bárki mást e pa­rancs birtokában. Szerinte az sem igaz, hogy Tribuszer Zol­tánné ismerőse, az MSZP-s po­litikus Lusztig Péter, egykori Baranya megyei rendőrfőkapi­tány, majd országgyűlési kép­viselő elintézte volna, hogy ne adjanak ki az asszony ellen Interpol-körözést. Tribuszerné ellen ugyanis nemzetközi körö­zést adtak ki, de az eddig nem vezetett eredményre. Tény: a pilótajátékkal becsa­pott több tízezer embert nem vigasztalja a rendőrségi keresés eredménytelensége. Ők csak annyit tudnak, hogy a több mint 6,5 milliárdos csalás miatt el­ítélt asszony továbbra is éli vi­lágát. (hernádi) Hazai tudósítások Mielőtt döntene, megszűnik a bizottság Civilek székház nélkül (Folytatás az 1. oldalról) A bizottságot - a törvény előírá­sainak megfelelően - Horn Gyu­la nevezte ki. Az új testület meg­alakulásához a parlamenti pár­toknak ismét jelölniük kell egy­­egy képviselőt. A testület további hét tagból áll, akiket a társadalmi szervezetek jelölnek megegyezés vagy sorsolás útján. Információink szerint a jelen­legi elnököt - az MSZP volt or­szággyűlési képviselőjét, Fedor Vilmost - Rubovszky György (Fidesz) váltja majd föl. A bizott­ság bizonyosan megváltozik azért is, mert az MDNP már nincs jelen a parlamentben, és a MIÉP-nek jelölési joga van. Vár­hatóan - honvédelmi miniszteri megbízatása miatt - az FKGP nem jelöli a jelenleg bizottsági tagként szereplő Szabó Jánost. A testület összetételének kiemelt je­lentőséget ad, hogy maga állapít­ja meg azokat a szempontokat, amelyek alapján dönt az ingatla­nok odaítéléséről, a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság csupán szak­mai információkat ad a bizottság részére. (moldoványi) * Az Országgyűlés második kamarájának szerepét kívánja betölteni a Civil Parlament (CP) - hangzott el a szervezet tegnapi tájékoztatóján abból az alkalom­ból, hogy április 17-én a Magyar Tudományos Akadémia díszter­mében kerül sorra a II. országos civil gyűlés. Varga Csaba ügy­vezető elnök bejelentette: az eseményen részt vesz és elő­adást tart majd Stumpf István kancelláriaminiszter, illetve kép­viselteti magát ötszáz civil szer­vezet. Varga Csaba elmondta: a szervezet a jövőben kezdemé­nyezi a civil egyetemek országos hálózatának megteremtését, és megalakítanák a CP helyi és tér­ségi szervezeteit. Támogatják a kormányzat megyei civil érdek­­képviseleteinek megteremtését célzó „civil házak” létrehozására irányuló törekvését. A CP elnöke jó példaként megemlítette a Ma­gyar Nemzet állandó, Kurázsi cí­mű mellékletét. (n. t.) A MÁV kára hétszázmillió forint Mikor lesz vasúti rendőrség? Az országban átlagosan két­­óránként lopnak el vasúti beren­dezést. Kedd és szerda reggel 8 óra között tolvajok, vandálok tíz esetben veszélyeztették a közle­kedés biztonságát a vasútvona­lakon több mint félmillió forin­tos kárt okozva a MÁV Rt.-nek. Kelenföldön húszméteres távve­zetéket loptak el, Albertirsán öt darab utastájékoztató hangszó­rót, Zalaegerszegen vagonokból üzemanyagot, Tapolcán jelző­táblákat tulajdonítottak el. Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem siklott ki a személy­­vonat Eger és Felnémet között, vandálok ugyanis farönköket helyeztek el a síneken, Hejő­­keresztúron pedig két darab fénysorompót vertek szét. Tavaly összességében több mint hétszázmillió forint kár érte a MÁV-ot. 2756 esetben loptak el vasúti pályaelemeket, vezeté­ket, jelzőtáblákat, sorompótarto­zékokat, akkumulátorokat, emiatt 134 millió forintos vesz­teséget szenvedett el a vasúttár­saság - tudtuk meg Bencsik Lászlótól, a MÁV Rt. vasútbiz­­tonsági főosztályvezetőjétől. Gyújtogatásból 120 millió forint kár keletkezett, gondatlanságból égett le például egy új vasúti ko­csi. Kétezer esetben, 210 millió forint értékben dézsmáltak meg vasúton fuvarozott árukat, pél­dául üzemanyagot, élelmiszert, tartós fogyasztási cikkeket. A bandák előszeretettel „utaznak” színesfémet tartalmazó vasúti berendezésekre, csak tűzoltó készülékekből tavaly több ezret loptak el. Vasúti kocsik tartozé­kait, polcokat, szemeteseket sem kímélnek a tolvajok, akiknek kedvét az sem szegte, hogy ta­valy egy távvezeték elcsenése­­kor halálos áramütés érte egyik „kollégájukat”. Az elmúlt évben 116 kődo­­bálás történt - ami szerencsére kevesebb a megelőző esztendő­höz képest -, többen szenvedtek súlyos fej- és szemsérüléseket. A legtöbb, 31 Pest megyében, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben 19, Hajdú-Bihar megyében pe­dig 12 ilyen eset volt. A nagyobb rendezőpálya­udvarokon összesen ezerfős vasútőrség vigyázza a szállítmá­nyokat, hét pályaudvaron - pél­dául Miskolc, Szolnok és Buda­­pest-Keleti - kétszáz rendőr tel­jesít szolgálatot, és több helyen videokamerás rendszer is műkö­dik már, ám Bencsik László szerint valódi személy- és va­gyonbiztonságot legalább ezer­fős vasútrendőrség megteremté­se nyújthatna a 7600 kilométer­nyi vonal mentén. A tolvajok ugyanis nemcsak kárt okoznak a MÁV-nak, hanem a vasúton utazó százezrek életét is koc­káztatják. (v. gy.) Súlyos fej- és szemsérüléseket szenvednek az utasok a kődobá­­lások miatt Kertész Gábor felvétele A képviselő vitatja az elnök legitimitását is Szabó Lukács kontra MIÉP Szerdán a Fővárosi Bíróság meg­kezdte a Szabó Lukács kontra MIÉP per tárgyalását. Szabó Lu­kács országgyűlési képviselő mint felperes azt kéri a bíróság­tól, helyezze hatályon kívül a MIÉP tavaly december 5-ei or­szágos gyűlésének határozatait, és zárolja a párt bankszámláit. Tegnap a tárgyalóteremben Szabó Lukács hangsúlyozta, az ügy azzal kezdődött, hogy ő mint a párt országos elnökségének tagja és alelnöke az alapszabály­ban rögzített jogával élve felszó­lította Csur­ka István elnököt, ad­jon számot arról, hogyan gazdál­kodnak a párt pénzeivel. Szabó Lukács elmondta: kérdésére nem kapott választ, ehelyett 1998. no­vember 26-án eltávolították a párt vezetőségéből. Ezt követően a MIÉP országos gyűlésére múlt év december 5-én, ahol elnökje­löltként indult volna, be sem en­gedték, sőt kizárták a pártból. Ál­láspontja szerint Csurka István pártelnökké választása is érvény­telen. Bánovics Tamás, az alperes, a MIÉP jogi képviselője felvetet­te: miért nem támadta meg Szabó Lukács a MIÉP országos elnök­ségének tavaly novemberi dönté­sét, amellyel kizárták az elnök­ségből és leváltották alelnöki tisztéből. Mivel arra az ideiglenes in­tézkedésre, hogy a párt bank­számláit zároltassa, a Fővárosi Bíróságnak nincs hatásköre, a bí­róság úgy határozott, hogy az er­re vonatkozó iratokat megküldi a Legfelsőbb Bíróságnak, majd an­nak döntését követően folytatják a per tárgyalását. (n. r.) 1999. április 1., csütörtök Vendégforgalmi attrakció a természeti jelenség A napfogyatkozásra hivatkozva emelik az árat Nem etikai, hanem üzleti ügy, hogy napfogyatkozás címén egyötöddel drágul a szálloda - vélekedett a Hunguest hotel­lánc vezetője. Fogyasztóvédők vizsgálják, tisztességes-e ez a piaci magatartás. Több nyugdíjas olvasónk pana­szolta, hogy a katalógusban elő­re meghirdetett árakhoz képest több ezer forinttal drágábban nyaralhatnak augusztusban, a Hunguest Travel által közvetí­tett utakon. A cég belföldi ke­reskedelmi igazgatója, Zalotay Elemérné lapunknak elmondta: több mint százharminc szolgál­tató céggel állnak kapcsolatban, kiemelt szezonális árváltozást, húsz százalékkal magasabb uta­zási díjat csak a Hunguest Ho­tels szállodái szabtak meg augusztus 7. és 15. között. A szállodalánc hévízi hotel­jében például augusztus 5. és 12. között személyenként három és fél ezer forinttal kell többet fizetni, mint például a július 30- tól augusztus 5-ig tartó turnus­ban. Értesülésünk szerint a megemelt ár oka az augusztus 11-én 12 órakor bekövetkező, összesen háromperces napfo­gyatkozás, ami Dél-Magyaror­­szág egyes helyeiről látható jól szabad szemmel is. A Hunguest Hotels vezér­­igazgatója, Hülvely István meg­erősítette azon információinkat, hogy a harminc hotelből álló szállodalánc minden egyes tag­jánál, például a debreceni és az egri hotelben is érvényesítik augusztus második hetében a húszszázalékos áremelést, hol­ott ott nem is látható a napfo­gyatkozás. Véleménye szerint az áremelést a kereslet indokol­ja, ami összefügg a napfogyat­kozással. A vezérigazgató az ár­emelést nem etikai, hanem üzle­ti ügynek véli. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség főtanácsosa, Dienes Katalin lapunknak elmondta: meg kell vizsgálni, hogy az utazási cég ajánlata megfelel-e a tisztességes piaci magatartás­ról szóló törvényben foglaltak­nak, illetve teljesül-e a fo­gyasztóvédelmi törvényben megfogalmazott ártájékoztatási kötelezettség, valamint nem tartalmaz-e megtévesztő infor­mációt. Ha a vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a cég tisztességtelenül jár el, akkor a Gazdasági Versenyhivatal akár több százezer forintos bírságot is kiszabhat. A Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség először határozatban kötelezheti he­lyesbítésre a céget, majd pedig fogyasztóvédelmi bírságot ró­hat ki. (via) Egy fedél alatt a tűzoltóság és a polgári védelem Összevonják a szervezeteket Debrecenben már beköltözött a megyei tűzoltó-parancsnokság épületébe a polgári védelem szervezete, és hamarosan még négy vidéki városban, megye­­székhelyen megtörténik az ösz­­szeköltözés - mondta el kérdé­sünkre Kertes Ferenc tűzoltó ez­redes, a BM tűzoltóság országos parancsnokságának (TOP) saj­tófőnöke a szervezet évértékelő sajtótájékoztatóján. A kormányprogramban sze­repel az egységes katasztrófa­elhárítási szervezet létrehozása. A két érintett résztvevő, a TOP és a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága (PVOP) vezetői megnyilatkozásaikban többször jelezték, hogy nem ugyanúgy képzelik el a leendő csúcsszerv felépítését és működését. Leg­utóbb éppen lapunk március 4-i számában mondta el a PVOP magas beosztású vezetője, hogy az új szervezetben „a rátermett­ségnek, és nem a hovatartozás­nak kell érvényesülnie a kineve­zéseknél.” Kérdésünkre a TOP sajtófő­nöke úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen a polgári védelem beolvadásával jár majd az ösz­­szevonás. A kormány a parla­ment elé terjesztette a kataszt­ró­faelhárítási törvény tervezetét, elfogadása néhány héten belül várható. Eközben már megkez­dődött a közös működtetés. Debrecenben beköltözött a tűz­oltóság Hajdú-Bihar megyei épületébe a polgári védelem megyei szervezete, sőt az ügye­letet is közösen tartják. Emellett előkészítették négy másik me­gyeszékhelyen a közös fedél alá költöztetést. Mindez egyelőre nem jelent szervezeti összeolva­dást, de már a leendő törvény által meghatározott irányba mu­tató változás. Dobson Tibor alezredes, a tűzoltóság katasztrófaelhárítást koordináló központjának veze­tője elmondta, hogy évek óta részt vesz a pillanatnyilag a par­lament előtt lévő törvény előké­szítésében. Úgy véli, hogy a szövegben benne maradtak a tűzoltóság által kért módosítá­sok, szakmailag elfogadható a törvényjavaslat. Véleménye szerint a megszülető jogszabály nem sok változást hoz majd a tűzoltóság életében, annál in­kább számíthatnak erre a polgá­ri védelem szakemberei. De akárhogy is dönt a parlament, a TOP vezetősége „végrehajtja a parancsot”. (j. gy. b.) A Tisza visszaduzzasztja a Hármas-Köröst Hóolvadás miatt újra árvízveszély A Tisza és mellékfolyóinak felső szakaszán a felmelegedés hatására megindult enyhe olva­dás néhány centimétertől 20-30 centiméterig terjedő vízszintemelkedéssel járt - de­rül ki az országos műszaki irá­nyító törzs tájékoztatójából, amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez. Az apadás a Tisza Tiszadob alatti szakaszán még folytató­dik, ám még mindig magas a vízállás Szolnok és Mindszent között. A Bodrog vízszintje is mérsékelten emelkedik. A Ti­sza magas vízállása továbbra is visszaduzzasztja a Hármas-Kö­rös alsó szakaszát és ezen ke­resztül a Hortobágy-Berettyót. A Tisza védvonalszaka­szain, ahol ezt a vízszint lehető­vé teszi, folytatják a helyreállí­tási és takarítási munkálatokat, a Közép-Tisza vidékén folyik az ideiglenes védművek vizsgá­lata, azok egy része további in­tézkedésig a helyén marad. A szivárgó és fakadó vi­zekkel borított terület kiterje­dése is nőtt az elmúlt 24 órá­ban elérve itt az 550 hektárt. A védvonalak mentén az elmúlt 24 órában nem alakult ki kritikus helyzet. Árvízvédel­mi készültséget 1450 kilométe­ren tartanak, 396 kilométeren rendkívüli, 284 kilométeren harmadfokú, 316 kilométeren másodfokú a készültség. A belvízhelyzet tovább ja­vul, jelenleg 110 ezer hektárt borít belvíz. Első és másodfo­kú belvízvédelmi készültség ötven, harmadfokú pedig nyolc szakaszon van. Az el­múlt 24 órában ötezer hektár­ral csökkent a belvízzel elön­tött terület. A belvíztározókban 85 mil­lió köbméter vizet tárolnak. Az ágotai elzárás fölötti térségben további 14 millió köbméter víz van a tározókon kívül, leveze­tését a napokban megkezdik. Ennek érdekében szerdán hoz­záfognak a Hortobágy-Be­­rettyó mederelzárásához. Az elmúlt 24 órában 184 szivat­­­tyútelep és 40 szállítható szi­vattyú percenként 290 köbmé­teres összkapacitással üzemelt, s 13,7 millió köbméter vizet emeltek át. A belvízvédelem­ben a vízügyi igazgatóságok ezer dolgozója vett részt.

Next