Magyar Nemzet, 1999. május (62. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-03 / 101. szám

2 Magyar nemzet____________________ ­ KÜLPOLITIKAI HELYZET PARADOX MÓDON ezúttal mintha Milosevics mért volna taktikai csapást a NATO-propagandára. A jugoszláv elnök ugyanis azzal, hogy szabadon engedte a három amerikai katonát, valamint elismer­te, „történtek rossz dolgok is Koszovóban”, megingathatja a légi­csapásoknak nem örülő, de azokat azért nagyrészt támogató nyugati közvéleményt. Ráadásul őt erősíthetik a NATO-gépek immár soroza­tos tévedései is, a polgári lakosságot ért „sajnálatos” találatok. Amint a The New York Times is megjegyzi: a szerb politikus ismét defenzí­vába szorította a NATO-t: a szövetség vagy folytatja a légitámadáso­kat, azt kockáztatva, hogy a nyáron - Milosevics megbuktatása érde­kében - kénytelen lesz bevetni a szárazföldi erőket, vagy pedig most komolyan tárgyalni kezd, még azon az áron is, hogy ez Milosevics hatalmon maradásával járhat. A NATO ELHIBÁZOTT LÉPÉSEIT bírálta a szövetség egykori amerikai főparancsnoka is. Alexander Haig a Der Tagesspiegelben kifejtette, a NATO-nak „nincs semmi keresnivalója Koszovóban - ha viszont már elszánta magát a katonai fellépésre, úgy nincs helye této­vázásnak, maximális erővel és minden eszközzel az ellenfél legyő­zésére kell törekednie, mert fékezve nem lehet háborút viselni”. En­nek érdekében szerinte már a kezdet kezdetén kilátásba kellett volna helyezni szárazföldi csapatok bevetését. „Ha NATO-csapatok állo­másoztak volna Magyarországon, készen állva arra, hogy szükség esetén meginduljanak dél felé, akkor Milosevics nem tudott volna nagy létszámú reguláris csapatokat küldeni Koszovóba” - vélekedett. MAGYARORSZÁG PROBLÉMÁIT elemezte koszovói cikkében a The New York Times. A lap a vajdasági kisebbségre utalva beszá­molt arról, hogy a friss NATO-tag Magyarországon „támogatást igen, lelkesedést azonban nem lehet tapasztalni” a Jugoszlávia elleni hadműveletek miatt. A Duna-hidak lerombolására is célozva az újság úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság számára fenyegetést jelent a háború. A szerző megállapította, hogy Budapest a kisebbségi jogok iránt különösen nagyfokú érzékenységet mutat. (N. I. Zs.) A börtönszigeten ítélkeznek a kurd gerillavezér fölött Öcalan-per egy hónap múlva Az Imrali börtönszigeten május 31-én kezdődik meg Abdul­­lah Öcalannak, a Kurd Munkáspárt (PKK) vezetőjének a pe­re - így döntött az érdemi eljárást megelőző ügyrendi tár­gyaláson, ezúttal még a kurd gerillavezér távollétében, az ankarai bíróság. A török jogrend - mint azt Bár­sony András, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a hely­színen járt tagja, a szervezet tö­rökországi jelentéstevője lapunk­nak elmondta - megengedi, hogy az államügyészhez magánvádlók is csatlakozzanak, így a bíróság­nak Abdullah Öcalan pere előtt több mint 70 ilyen beadványt kellett előzetesen elbírálnia: többségében elhunyt katonák meggyilkolását írják a hozzátar­tozók a PKK februárban kézre kerített vezetőjének a számlájára. A magánvádlóknak a pénteki tár­gyalásról nem sikerült kizáratni a védelem képviselőit a csupán a majdani érdemi per dátumáról és helyszínéről - Öcalan részvétele nélkül - határozó eljárásról, de nem érték el céljukat a bíró dön­tése alapján május 31-én kezdő­dő per helyszínével kapcsolatban sem. Míg ugyanis a törvényszék azt akarta, hogy a kurd vezér fö­lött a börtönszigeten, Imralin ítél­kezzenek, a magánvádlók egy nagyobb nyilvánosság előtt zajló, ankarai helyszínt szerettek volna. A védelem mellesleg egy harma­dik helyszínt javasolt: a kurdok lakta terület „fővárosát”, Diyar­bakirt. Ennek hallatán - mint azt az Országgyűlés szocialista kép­viselője felidézte - „kis híján fel­robbant az amúgy is feszült tár­gyalóterem”. A meggyilkoltak hozzátartozói ugyanis ezt felhá­borító cinizmusként értékelték, s a bíró csak nagy erőfeszítések árán tudta lecsendesíteni a ter­met, amelynek biztonságára mel­lesleg ötven fegyveres ügyelt. A bíró ezek után úgy döntött, Im­ralin folytatják le a pert, ahol helyszűke miatt a vádnak és a vé­delemnek is csak néhány képvi­selője vehet részt a tárgyaláson. Bársony egyébiránt arról szá­molt be, hogy Törökországban mindkét oldalon hihetetlenül szélsőségessé vált a hangulat. Török részről mind erőteljesebb a „bosszúszolidaritás” és a nacio­nalizmus, de az ellenkező olda­lon is számos jel utal arra, hogy a kurdok készek a végsőkig elmen­ni Öcalan melletti kiállásukban. Ankarában ugyan a szocialista honatya tapasztalatai szerint megfelelő a közbiztonság, de kérdés, a merényletekkel fenye­getőző kurdok megfogadják-e Öcalan önmérsékletre intő mina­pi felhívását. (simon) Nemzetközi élet Fél szemmel már a bővítésre figyelve változik az Európai Unió­ Életbe lépett az amszterdami szerződés BRÜSSZEL­­ A hét vége óta újabb szerződéssel egészült ki az EU alapokmánya, midőn életbe lépett az 1997-ben aláírt amszter­dami szerződés. A tavalyelőtt jú­niusban tartott amszterdami csú­cson a hajnali órákban véglegesí­tett dokumentum a formálisan egy évvel korábban kezdődött kormányközi konferencia sokfor­dulós huzakodását volt hivatott lezárni, ám sokakban csalódást keltve ez akkor nem sikerült tel­­jeskörűen. Alapvető intézményi kérdé­sekben­­ miként alakuljon az Eu­rópai Bizottság összetétele, ho­gyan változzon a tagállamokat megillető szavazati súly, mire terjesszék ki a minősített többsé­gi szavazással, tehát a vétójog ki­zárásával történő döntéshozást - az amszterdami csúcs elhalasz­totta a végső szó kimondását. Akkoriban ezt azzal magyaráz­ták, hogy ezekre igazából újabb tagok nagyobb létszámú befoga­dása, azaz leghamarabb 2002- 2003 után lesz csak szükség. Szakértők szerint a szerződés így is több jelentős változást ho­zott. A tagjelölt országoknak az egyik legfontosabb fejlemény, hogy az addig EU keretein kívül létező schengeni egyezmény az alapokmányok részévé vált. Nagy-Britannia és Írország ugyan különleges földrajzi adott­ságai alapján mentességet kapott az alól, hogy aláírják az egymás közötti személyforgalomban el­lenőrzés nélküli határátlépést ki­mondó megállapodást, az új csat­lakozóknak viszont ez már kö­telezően átveendő joganyag. Mindehhez társul, hogy a bel- és igazságügyi együttmű­ködés több eleménél - a vízum­politikánál, a menekültügyi és bevándorlási kérdések kezelésé­nél, külső határellenőrzésnél­­ menedzselési lehetőséget kapnak a közösségi intézmények, első­sorban az Európai Bizottság. Ez azonban csak lehetőség: a kér­désről a szerződés hatálybalépése után öt évvel, 2004-ben még egy­szer szavazni kell majd. A közös kül- és biztonságpo­litika területén a legfontosabb újítás, hogy nyáron külpolitikai főmegbízottat választanak majd, aki az EU-külpolitika folyama­tosságát lesz hivatva megtestesí­teni - s aki amúgy azonos lesz a Miniszterek Tanácsa főtitkárával. Némi repedés is megjelenik a külpolitikában eddig szigorúan egyhangú szavazáson alapuló döntéshozásban: mód nyílhat „konstruktív tartózkodásra”, ami­kor is valamely tagország nem vesz részt a döntés végrehajtá­sában, de nem is akadáyozza azt. Emellett lesz ténylegesen is mi­nősített többségű szavazás olyan külpolitikai teendőkről amelyek­nél az alapul szolgáó közös uniós stratégiát már e­gyhangú­­lag­­ elfogadták. Ha valmely or­szág úgy érzi, hogy ennk ellené­re alapvető érdekeivel elentétes lépésre kerülne sor, az vétót je­lenthet be, amely utáni kérdést az EU-csúcs szintjén újr megvi­tatják. A szerződés tovább fontos - és részben szintén már leendő kelet-európai bővítésre­­ készülő - újítása, hogy először tögezi le a demokratikus intémények meglétének, az emba jogok tiszteletben tartásának szüksé­gességét, ezek híján szekciókat, akár a tagság felfüggestését is kilátásba helyezve. (fóris) Megkezdődött a ferihegyi NATO-beköltözés­ Áthaladt a belarusz segélykonvoj Három NATO-szállítógép érke­zett szombaton a Ferihegy I. re­pülőtérre, s az esti órákban már el is hagyta a magyar légteret - közölte az MTI-vel a Honvédel­mi Minisztérium illetékese. A C- 130-as típusú repülőgépek azokat a felszereléseket hozták Buda­pestre, amelyek az üzemanyag­szállításra és légi utántöltésre is alkalmas tankerek fogadásához, kiszolgálásához szükségesek. Ezt megelőzően, péntekre virradó éjszaka haladt át az or­szágon az a belarusz segélykon­voj, amely tartós élelmiszereket, sátrakat, takarókat és gyermekru­hákat vitt Belgrádba. A 29 teher-­­autó éjjel 1 órakor, a vámvizsgá­lat befejezése után indult útnak Záhonyból, s Schieber József al­ezredesnek, a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága szóvi­vőjének tájékoztatása szerint péntek délelőtt 9 óra 30 perckor a röszkei határátkelőnél lépett át Jugoszlávia területére. Záhonyból egyébként vissza­fordult a konvoj üzemanyag-szál­lító tankautója. Mint Schieber Jó­zsef elmondta, a 29 kamion nagyméretű, teletankolt tartalék üzemanyagtartályokkal is fel van szerelve, így nem volt szükség kísérő tartálykocsira. A magyar hatóságok ezt szóvá tették, jelez­ve, hogy a plusz üzemanyagért előírás szerinti vámfizetésre tar­tanak igényt. A konvoj vezetője ezek után úgy határozott, hogy a tankautó nem tart a segélyszállít­mánnyal, hanem visszafordul az ukrajnai Csap átkelőhelyre. Ismét pokolgép robbant Londonban Újabb szögbombás merényletet hajtott végre Londonban péntek este a Fehér Farkasok nevű szélsőjobboldali szervezet: a Sohóban egy homoszexuális bárban működésbe lépett pokolgép két embert megölt, hetvenhármat megsebesített. A brit rendőrség a hét végén öt személyt őrizetbe vett az elmúlt két hétben elkövetett három merénylet kapcsán mű­ külföldi képszolgálat­a. 1999. május 3., hétfő Utcai összecsapások Varsóban és Prágában Május elseje Koszovó jegyében HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Oroszor­szágtól Németországon át Bulgá­riáig Európa-szerte a koszovói háború volt az egyik központi té­ma a május elsejei felvonuláso­kon. Az orosz szakszervezetek az MTI szerint az idei május elsejei jelszavaikban ugyan elsősorban a bértartozások mielőbbi rendezé­sét és inflációkövető, legalább 50 százalékos fizetésemelést, a vál­ság következményeinek felszá­molását, valamint a korrupció el­leni harc fokozását követelték, a menetekben azonban - habár most is politikamentes felvonulá­sokat tartottak - megjelentek a Jugoszlávia elleni bombázások beszüntetését, a balkáni válság békés rendezését sürgető plaká­tok is. A jövő évi elnökválasztás egyik esélyesének tartott Luzskov moszkvai főpolgármester a vá­rosháza előtti nagygyűlésen az MTI szerint szintén elsősorban a balkáni válsággal foglalkozott, s beszédében arra figyelmeztetett, hogy a Jugoszlávia elleni EU- olajembargó elsősorban Oroszor­szág ellen irányul. A bolgár fővárosban rende­zett május elsejei nagygyűlés résztvevői - miután szerdán egy eltévedt rakéta megrongált egy szófiai házat - a NAÜ ellen tüntettek, követelve, hog mond­­jon le a jobbközép kmány, amely átengedte Bulgár légte­rén a Jugoszlávia elleni bötésre induló NATO-gépeket. Lengyel- és Csehorágban utcai incidensekké fajulna má­jus elsejei megmozdulás. Var­sóban több ezer baloldal elvo­­nuló összecsapott szépséges jobboldaliak néhány szács tö­megével, Prágában pedig rend­őrök és egy­­ engedélzett - bőrfejű, neonáci rendezny el­len tiltakozó anarchist vere­kedtek össze egymással. Torgyán József washingtoni tárgyalásai Amerika odafigyel a Vajdasága WASHINGTON­­ „Biztosítottam tárgyalópartnereimet arról, hogy Magyarországon nincs revizio­­nizmus, és a kisgazdapárt állás­pontja az, hogy a határokat kell átjárhatóvá tenni, úgyhogy ez a kérdés a másik fél részéről fel sem merült amerikai tárgyalásai­mon” - mondta washingtoni tájé­koztatóján Torgyán József föld­művelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, aki egy kérdésre vála­szolva külön is kiemelte, hogy nem kíván Csur­ka István kijelen­téseivel foglalkozni. Az FKGP elnöke amerikai tárgyalásai kere­tében pénteken megbeszélést folytatott a Külügyminisztérium, a Nemzetbiztonsági Hivatal, va­lamint a Pentagon vezető tiszt­ségviselőivel a koszovói helyzet­ről és a NATO-akcióban való magyar részvételről, a háborút követő újjáépítésről. Tárgyaló­­partnerei biztosították arról, hogy a NATO jelenlegi stratégiája te­kintettel van arra az érzékenység­re, amely Magyarország vajdasá­gi kapcsolatai miatt indokolt, s ha más jellegű katonai lépések igé­nye merülne fel, akkor a kon­szenzus elvének kell érvényesül­nie. Mindhárom helyen felelős­ségteljes magatartást tanúsítanak a vajdasági magyarság sorsa iránt, s vizsgálják, miként lehetne megfelelő megoldást találni a válság következtében Magyar­­országot ért jelentős gazdasági károkra. A pártelnök találkozott a Lockheed Martin amerikai repü­lőgépgyártó és haditechnikai cég alelnökével is, ahol, mint hangsú­lyozta, a saját elképzelését vitatta meg arról, milyen lehetőségek lennének arra, hogy Magyaror­szág a NATO-n belül a szállí­tásra specializálódjon, a kihasz­nálatlan orosz katonai repülő­terek bevonásával, mezőgaz­dasági termékek gyors eljuttatá­sára is alkalmas szállgépek beszerzésével. 1. g. j.) * Jó marketingtámogssal az eddiginél több kiváló tőségű magyar élelmiszer lató el Észak-Amerikában - igaztat­­ta Torgyán József az TI sze­rint vasárnap a Fergyi re­pülőtéren, kanadai egyesült államokbeli látogatást haza­érkezve. A földműveléyi és vidékfejlesztési minisz példa­ként említette, hogy denlegi­­nél több Pick szalon és liba­májat lehetne az észamerikai piacra szállítani, s igyenne a jó minőségű magyarzára is. Kanadai megbeszélni szó esett a vállalatközi csolatok előmozdításáról, a Egyesült Államokban pedig sdéknyi­­latkozatot írt alá a kdalú ag­rárkereskedelem együttmű­­ködés széles körű fedésének lehetőségeiről. Martonyi János szerint veszélyes a határkérdés feszegete „Nem volna szerencsés, ha a ha­tármódosítást éppen mi hoznánk szóba, hiszen ezzel olyan folya­matot indítanánk el, ami belátha­tatlan” - mondta Martonyi János a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A külügymi­niszter felhívta a figyelmet: a wa­shingtoni csúcson elfogadott Ko­­szovó-nyilatkozat is egyértel­műen utal arra, hogy a határok megváltoztatása nem jön szóba. „Úgy érzem, hogy ez nagyon ve­szélyes felvetés, semmiféle nem­zetközi támogatásra nem számít­hat, ugyanakkor súlyos veszélybe hozhatja vajdasági testvéreinket.” Magyarországnak a jugoszlá­viai háborúban való részvételével kapcsolatban a magyar diplomá­cia vezetője leszögezte: nem tart­ja időszerűnek a jelenlegi parla­menti határozatok módosítását. Újfent megerősítette, hogy a kor­mány nem kívánja átlépni az ér­vényben lévő határozatok kere­teit, amelyek értelmében Ma­gyarország a légterét, valamint repülőtereit bocsátja a NATO rendelkezésére. Ami igazán lé­nyeges, az az, hogy Magyaror­szág nem kíván semmiféle szá­razföldi műveletben részt venni. Nem tesszük egyrészt lehetővé, hogy a területünket ebből a cél­ból igénybe vegyék, másrészt pe­dig magyar harcoló egységek, magyar katonák ilyen művele­tekben nem vesznek részt és nem fognak részt venni - mondta. Martonyi szerint Magyaror­szág másoknál talán még inkább érdekelt abban, hogy a XX. szá­zad végén etnikai tisztogatásra, népirtásra és az emberi és kisebb­ségi jogok súlyos, tömeges meg­sértésére ne kerülhessen sor. Mert ha ez bekövetkezhet, mond­juk Koszovóban, akkor nem zár­ható ki, hogy esetleg máshol is megtörténik - fejtette ki. „Ha ezek a feltételek megvalósulnak, akkor talán egy méta jugo­szláv rendszer jön r, és talán mégiscsak lépést tolt a de­mokrácia, az emberek tiszte­letben tartásának azigába, ez pedig új helyzetet t­emteni a Vajdaság számára – mondta Martonyi, majd hoztá: az au­tonómia nem csakajdasági magyarság döntésfügg, hi­szen ők a terület óságának csak 16-17 százalékaik ki. A külügyminiszer hívta a figyelmet annak a végeire, ha Magyarország más koszovói háború idején a vaági auto­nómiakérdést hely előtérbe. „Erről beszélünk, szakmai munka folyik, nincsen sem­­­mi titok, adott eset nyilatko­zunk is róla, de azta intenék, hogy mi most Koóval hoz­zuk párhuzamba­­jdaság­ot, mert ennek oly kockázat­ai vannak, amit érde elkerüln­­” - fejtette ki.

Next