Magyar Nemzet, 1999. május (62. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-03 / 101. szám
2 Magyar nemzet____________________ KÜLPOLITIKAI HELYZET PARADOX MÓDON ezúttal mintha Milosevics mért volna taktikai csapást a NATO-propagandára. A jugoszláv elnök ugyanis azzal, hogy szabadon engedte a három amerikai katonát, valamint elismerte, „történtek rossz dolgok is Koszovóban”, megingathatja a légicsapásoknak nem örülő, de azokat azért nagyrészt támogató nyugati közvéleményt. Ráadásul őt erősíthetik a NATO-gépek immár sorozatos tévedései is, a polgári lakosságot ért „sajnálatos” találatok. Amint a The New York Times is megjegyzi: a szerb politikus ismét defenzívába szorította a NATO-t: a szövetség vagy folytatja a légitámadásokat, azt kockáztatva, hogy a nyáron - Milosevics megbuktatása érdekében - kénytelen lesz bevetni a szárazföldi erőket, vagy pedig most komolyan tárgyalni kezd, még azon az áron is, hogy ez Milosevics hatalmon maradásával járhat. A NATO ELHIBÁZOTT LÉPÉSEIT bírálta a szövetség egykori amerikai főparancsnoka is. Alexander Haig a Der Tagesspiegelben kifejtette, a NATO-nak „nincs semmi keresnivalója Koszovóban - ha viszont már elszánta magát a katonai fellépésre, úgy nincs helye tétovázásnak, maximális erővel és minden eszközzel az ellenfél legyőzésére kell törekednie, mert fékezve nem lehet háborút viselni”. Ennek érdekében szerinte már a kezdet kezdetén kilátásba kellett volna helyezni szárazföldi csapatok bevetését. „Ha NATO-csapatok állomásoztak volna Magyarországon, készen állva arra, hogy szükség esetén meginduljanak dél felé, akkor Milosevics nem tudott volna nagy létszámú reguláris csapatokat küldeni Koszovóba” - vélekedett. MAGYARORSZÁG PROBLÉMÁIT elemezte koszovói cikkében a The New York Times. A lap a vajdasági kisebbségre utalva beszámolt arról, hogy a friss NATO-tag Magyarországon „támogatást igen, lelkesedést azonban nem lehet tapasztalni” a Jugoszlávia elleni hadműveletek miatt. A Duna-hidak lerombolására is célozva az újság úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság számára fenyegetést jelent a háború. A szerző megállapította, hogy Budapest a kisebbségi jogok iránt különösen nagyfokú érzékenységet mutat. (N. I. Zs.) A börtönszigeten ítélkeznek a kurd gerillavezér fölött Öcalan-per egy hónap múlva Az Imrali börtönszigeten május 31-én kezdődik meg Abdullah Öcalannak, a Kurd Munkáspárt (PKK) vezetőjének a pere - így döntött az érdemi eljárást megelőző ügyrendi tárgyaláson, ezúttal még a kurd gerillavezér távollétében, az ankarai bíróság. A török jogrend - mint azt Bársony András, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a helyszínen járt tagja, a szervezet törökországi jelentéstevője lapunknak elmondta - megengedi, hogy az államügyészhez magánvádlók is csatlakozzanak, így a bíróságnak Abdullah Öcalan pere előtt több mint 70 ilyen beadványt kellett előzetesen elbírálnia: többségében elhunyt katonák meggyilkolását írják a hozzátartozók a PKK februárban kézre kerített vezetőjének a számlájára. A magánvádlóknak a pénteki tárgyalásról nem sikerült kizáratni a védelem képviselőit a csupán a majdani érdemi per dátumáról és helyszínéről - Öcalan részvétele nélkül - határozó eljárásról, de nem érték el céljukat a bíró döntése alapján május 31-én kezdődő per helyszínével kapcsolatban sem. Míg ugyanis a törvényszék azt akarta, hogy a kurd vezér fölött a börtönszigeten, Imralin ítélkezzenek, a magánvádlók egy nagyobb nyilvánosság előtt zajló, ankarai helyszínt szerettek volna. A védelem mellesleg egy harmadik helyszínt javasolt: a kurdok lakta terület „fővárosát”, Diyarbakirt. Ennek hallatán - mint azt az Országgyűlés szocialista képviselője felidézte - „kis híján felrobbant az amúgy is feszült tárgyalóterem”. A meggyilkoltak hozzátartozói ugyanis ezt felháborító cinizmusként értékelték, s a bíró csak nagy erőfeszítések árán tudta lecsendesíteni a termet, amelynek biztonságára mellesleg ötven fegyveres ügyelt. A bíró ezek után úgy döntött, Imralin folytatják le a pert, ahol helyszűke miatt a vádnak és a védelemnek is csak néhány képviselője vehet részt a tárgyaláson. Bársony egyébiránt arról számolt be, hogy Törökországban mindkét oldalon hihetetlenül szélsőségessé vált a hangulat. Török részről mind erőteljesebb a „bosszúszolidaritás” és a nacionalizmus, de az ellenkező oldalon is számos jel utal arra, hogy a kurdok készek a végsőkig elmenni Öcalan melletti kiállásukban. Ankarában ugyan a szocialista honatya tapasztalatai szerint megfelelő a közbiztonság, de kérdés, a merényletekkel fenyegetőző kurdok megfogadják-e Öcalan önmérsékletre intő minapi felhívását. (simon) Nemzetközi élet Fél szemmel már a bővítésre figyelve változik az Európai Unió Életbe lépett az amszterdami szerződés BRÜSSZEL A hét vége óta újabb szerződéssel egészült ki az EU alapokmánya, midőn életbe lépett az 1997-ben aláírt amszterdami szerződés. A tavalyelőtt júniusban tartott amszterdami csúcson a hajnali órákban véglegesített dokumentum a formálisan egy évvel korábban kezdődött kormányközi konferencia sokfordulós huzakodását volt hivatott lezárni, ám sokakban csalódást keltve ez akkor nem sikerült teljeskörűen. Alapvető intézményi kérdésekben miként alakuljon az Európai Bizottság összetétele, hogyan változzon a tagállamokat megillető szavazati súly, mire terjesszék ki a minősített többségi szavazással, tehát a vétójog kizárásával történő döntéshozást - az amszterdami csúcs elhalasztotta a végső szó kimondását. Akkoriban ezt azzal magyarázták, hogy ezekre igazából újabb tagok nagyobb létszámú befogadása, azaz leghamarabb 2002- 2003 után lesz csak szükség. Szakértők szerint a szerződés így is több jelentős változást hozott. A tagjelölt országoknak az egyik legfontosabb fejlemény, hogy az addig EU keretein kívül létező schengeni egyezmény az alapokmányok részévé vált. Nagy-Britannia és Írország ugyan különleges földrajzi adottságai alapján mentességet kapott az alól, hogy aláírják az egymás közötti személyforgalomban ellenőrzés nélküli határátlépést kimondó megállapodást, az új csatlakozóknak viszont ez már kötelezően átveendő joganyag. Mindehhez társul, hogy a bel- és igazságügyi együttműködés több eleménél - a vízumpolitikánál, a menekültügyi és bevándorlási kérdések kezelésénél, külső határellenőrzésnél menedzselési lehetőséget kapnak a közösségi intézmények, elsősorban az Európai Bizottság. Ez azonban csak lehetőség: a kérdésről a szerződés hatálybalépése után öt évvel, 2004-ben még egyszer szavazni kell majd. A közös kül- és biztonságpolitika területén a legfontosabb újítás, hogy nyáron külpolitikai főmegbízottat választanak majd, aki az EU-külpolitika folyamatosságát lesz hivatva megtestesíteni - s aki amúgy azonos lesz a Miniszterek Tanácsa főtitkárával. Némi repedés is megjelenik a külpolitikában eddig szigorúan egyhangú szavazáson alapuló döntéshozásban: mód nyílhat „konstruktív tartózkodásra”, amikor is valamely tagország nem vesz részt a döntés végrehajtásában, de nem is akadáyozza azt. Emellett lesz ténylegesen is minősített többségű szavazás olyan külpolitikai teendőkről amelyeknél az alapul szolgáó közös uniós stratégiát már egyhangúlag elfogadták. Ha valmely ország úgy érzi, hogy ennk ellenére alapvető érdekeivel elentétes lépésre kerülne sor, az vétót jelenthet be, amely utáni kérdést az EU-csúcs szintjén újr megvitatják. A szerződés tovább fontos - és részben szintén már leendő kelet-európai bővítésre készülő - újítása, hogy először tögezi le a demokratikus intémények meglétének, az emba jogok tiszteletben tartásának szükségességét, ezek híján szekciókat, akár a tagság felfüggestését is kilátásba helyezve. (fóris) Megkezdődött a ferihegyi NATO-beköltözés Áthaladt a belarusz segélykonvoj Három NATO-szállítógép érkezett szombaton a Ferihegy I. repülőtérre, s az esti órákban már el is hagyta a magyar légteret - közölte az MTI-vel a Honvédelmi Minisztérium illetékese. A C- 130-as típusú repülőgépek azokat a felszereléseket hozták Budapestre, amelyek az üzemanyagszállításra és légi utántöltésre is alkalmas tankerek fogadásához, kiszolgálásához szükségesek. Ezt megelőzően, péntekre virradó éjszaka haladt át az országon az a belarusz segélykonvoj, amely tartós élelmiszereket, sátrakat, takarókat és gyermekruhákat vitt Belgrádba. A 29 teher-autó éjjel 1 órakor, a vámvizsgálat befejezése után indult útnak Záhonyból, s Schieber József alezredesnek, a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága szóvivőjének tájékoztatása szerint péntek délelőtt 9 óra 30 perckor a röszkei határátkelőnél lépett át Jugoszlávia területére. Záhonyból egyébként visszafordult a konvoj üzemanyag-szállító tankautója. Mint Schieber József elmondta, a 29 kamion nagyméretű, teletankolt tartalék üzemanyagtartályokkal is fel van szerelve, így nem volt szükség kísérő tartálykocsira. A magyar hatóságok ezt szóvá tették, jelezve, hogy a plusz üzemanyagért előírás szerinti vámfizetésre tartanak igényt. A konvoj vezetője ezek után úgy határozott, hogy a tankautó nem tart a segélyszállítmánnyal, hanem visszafordul az ukrajnai Csap átkelőhelyre. Ismét pokolgép robbant Londonban Újabb szögbombás merényletet hajtott végre Londonban péntek este a Fehér Farkasok nevű szélsőjobboldali szervezet: a Sohóban egy homoszexuális bárban működésbe lépett pokolgép két embert megölt, hetvenhármat megsebesített. A brit rendőrség a hét végén öt személyt őrizetbe vett az elmúlt két hétben elkövetett három merénylet kapcsán mű külföldi képszolgálata. 1999. május 3., hétfő Utcai összecsapások Varsóban és Prágában Május elseje Koszovó jegyében HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Oroszországtól Németországon át Bulgáriáig Európa-szerte a koszovói háború volt az egyik központi téma a május elsejei felvonulásokon. Az orosz szakszervezetek az MTI szerint az idei május elsejei jelszavaikban ugyan elsősorban a bértartozások mielőbbi rendezését és inflációkövető, legalább 50 százalékos fizetésemelést, a válság következményeinek felszámolását, valamint a korrupció elleni harc fokozását követelték, a menetekben azonban - habár most is politikamentes felvonulásokat tartottak - megjelentek a Jugoszlávia elleni bombázások beszüntetését, a balkáni válság békés rendezését sürgető plakátok is. A jövő évi elnökválasztás egyik esélyesének tartott Luzskov moszkvai főpolgármester a városháza előtti nagygyűlésen az MTI szerint szintén elsősorban a balkáni válsággal foglalkozott, s beszédében arra figyelmeztetett, hogy a Jugoszlávia elleni EU- olajembargó elsősorban Oroszország ellen irányul. A bolgár fővárosban rendezett május elsejei nagygyűlés résztvevői - miután szerdán egy eltévedt rakéta megrongált egy szófiai házat - a NAÜ ellen tüntettek, követelve, hog mondjon le a jobbközép kmány, amely átengedte Bulgár légterén a Jugoszlávia elleni bötésre induló NATO-gépeket. Lengyel- és Csehorágban utcai incidensekké fajulna május elsejei megmozdulás. Varsóban több ezer baloldal elvonuló összecsapott szépséges jobboldaliak néhány szács tömegével, Prágában pedig rendőrök és egy engedélzett - bőrfejű, neonáci rendezny ellen tiltakozó anarchist verekedtek össze egymással. Torgyán József washingtoni tárgyalásai Amerika odafigyel a Vajdasága WASHINGTON „Biztosítottam tárgyalópartnereimet arról, hogy Magyarországon nincs revizionizmus, és a kisgazdapárt álláspontja az, hogy a határokat kell átjárhatóvá tenni, úgyhogy ez a kérdés a másik fél részéről fel sem merült amerikai tárgyalásaimon” - mondta washingtoni tájékoztatóján Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, aki egy kérdésre válaszolva külön is kiemelte, hogy nem kíván Csurka István kijelentéseivel foglalkozni. Az FKGP elnöke amerikai tárgyalásai keretében pénteken megbeszélést folytatott a Külügyminisztérium, a Nemzetbiztonsági Hivatal, valamint a Pentagon vezető tisztségviselőivel a koszovói helyzetről és a NATO-akcióban való magyar részvételről, a háborút követő újjáépítésről. Tárgyalópartnerei biztosították arról, hogy a NATO jelenlegi stratégiája tekintettel van arra az érzékenységre, amely Magyarország vajdasági kapcsolatai miatt indokolt, s ha más jellegű katonai lépések igénye merülne fel, akkor a konszenzus elvének kell érvényesülnie. Mindhárom helyen felelősségteljes magatartást tanúsítanak a vajdasági magyarság sorsa iránt, s vizsgálják, miként lehetne megfelelő megoldást találni a válság következtében Magyarországot ért jelentős gazdasági károkra. A pártelnök találkozott a Lockheed Martin amerikai repülőgépgyártó és haditechnikai cég alelnökével is, ahol, mint hangsúlyozta, a saját elképzelését vitatta meg arról, milyen lehetőségek lennének arra, hogy Magyarország a NATO-n belül a szállításra specializálódjon, a kihasználatlan orosz katonai repülőterek bevonásával, mezőgazdasági termékek gyors eljuttatására is alkalmas szállgépek beszerzésével. 1. g. j.) * Jó marketingtámogssal az eddiginél több kiváló tőségű magyar élelmiszer lató el Észak-Amerikában - igaztatta Torgyán József az TI szerint vasárnap a Fergyi repülőtéren, kanadai egyesült államokbeli látogatást hazaérkezve. A földműveléyi és vidékfejlesztési minisz példaként említette, hogy denleginél több Pick szalon és libamájat lehetne az észamerikai piacra szállítani, s igyenne a jó minőségű magyarzára is. Kanadai megbeszélni szó esett a vállalatközi csolatok előmozdításáról, a Egyesült Államokban pedig sdéknyilatkozatot írt alá a kdalú agrárkereskedelem együttműködés széles körű fedésének lehetőségeiről. Martonyi János szerint veszélyes a határkérdés feszegete „Nem volna szerencsés, ha a határmódosítást éppen mi hoznánk szóba, hiszen ezzel olyan folyamatot indítanánk el, ami beláthatatlan” - mondta Martonyi János a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A külügyminiszter felhívta a figyelmet: a washingtoni csúcson elfogadott Koszovó-nyilatkozat is egyértelműen utal arra, hogy a határok megváltoztatása nem jön szóba. „Úgy érzem, hogy ez nagyon veszélyes felvetés, semmiféle nemzetközi támogatásra nem számíthat, ugyanakkor súlyos veszélybe hozhatja vajdasági testvéreinket.” Magyarországnak a jugoszláviai háborúban való részvételével kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője leszögezte: nem tartja időszerűnek a jelenlegi parlamenti határozatok módosítását. Újfent megerősítette, hogy a kormány nem kívánja átlépni az érvényben lévő határozatok kereteit, amelyek értelmében Magyarország a légterét, valamint repülőtereit bocsátja a NATO rendelkezésére. Ami igazán lényeges, az az, hogy Magyarország nem kíván semmiféle szárazföldi műveletben részt venni. Nem tesszük egyrészt lehetővé, hogy a területünket ebből a célból igénybe vegyék, másrészt pedig magyar harcoló egységek, magyar katonák ilyen műveletekben nem vesznek részt és nem fognak részt venni - mondta. Martonyi szerint Magyarország másoknál talán még inkább érdekelt abban, hogy a XX. század végén etnikai tisztogatásra, népirtásra és az emberi és kisebbségi jogok súlyos, tömeges megsértésére ne kerülhessen sor. Mert ha ez bekövetkezhet, mondjuk Koszovóban, akkor nem zárható ki, hogy esetleg máshol is megtörténik - fejtette ki. „Ha ezek a feltételek megvalósulnak, akkor talán egy méta jugoszláv rendszer jön r, és talán mégiscsak lépést tolt a demokrácia, az emberek tiszteletben tartásának azigába, ez pedig új helyzetet temteni a Vajdaság számára – mondta Martonyi, majd hoztá: az autonómia nem csakajdasági magyarság döntésfügg, hiszen ők a terület óságának csak 16-17 százalékaik ki. A külügyminiszer hívta a figyelmet annak a végeire, ha Magyarország más koszovói háború idején a vaági autonómiakérdést hely előtérbe. „Erről beszélünk, szakmai munka folyik, nincsen semmi titok, adott eset nyilatkozunk is róla, de azta intenék, hogy mi most Koóval hozzuk párhuzambajdaságot, mert ennek oly kockázatai vannak, amit érde elkerüln” - fejtette ki.