Magyar Nemzet, 1999. június (62. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-01 / 125. szám

Nem vagyunk Bll /V 'HA [TV Milyen szezont depressziósabbak WM II A ■ ■ /A H HTI | jm || I ígérnek L^MYdT IMMH/WI Ára: 49 Ft •___________________________________________^ ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR_________________________________________________LXII. 125., 1999. június 1., kedd Belgrád megerősítette: elfogadja a G8 csoport koszovói rendezési elveit­­ Újabb esély a diplomáciai áttörésre? Belgrádban hivatalosan is meg­erősítették, hogy a legfelső jugo­szláv vezetés elfogadja a G8 cso­port koszovói rendezési elveit. A hírre az eddig is nagy diplomáciai sürgés-forgás, ha lehet, még na­gyobb lett. Moszkvában bejelen­tették, hogy Viktor Csernomir­­gyin orosz balkáni megbízott ked­den ismét találkozik Strobe Tal­­bott amerikai külügyminiszter­helyettessel és Martti Ahtisaari finn elnökkel. Párizsi közlés sze­rint Franciaország képviselői is bekapcsolódnak a munkába. A megbeszéléseken a Koszovóba küldendő nemzetközi katonai kontingens összetétele és a szerb erők kivonása a fő téma. És ha kedden minden jól megy, szerdán Csernomirgyin immár Ahtisaari finn elnökkel együtt érkezik Belgrádba, hogy szaván fogja Milosevicséket. Massimo D’Ale­­ma olasz miniszterelnök mind­eközben aggodalmának adott hangot a légitámadások polgári áldozatainak növekvő száma miatt, és egységes ENSZ-határo­­zat elfogadását sürgette. A hétfői nap fejleményeihez tartozik, hogy először tárgyalt egymással (tele­fonon) Bill Clinton amerikai el­nök és Szergej Sztyepasin orosz kormányfő - szintén a balkáni rendezés kilátásairól. A washing­toni Fehér Ház részéről később óvatos állásfoglalás hangzott el: a hétfői belgrádi közlések - to­vábbi pontosítások hiányában - nagymértékben emlékeztetnek a korábbi hasonló jugoszláv kije­lentésekre. Talán ez is magyaráz­za, hogy a NATO hétfőn nappal is többször támadott jugoszláv célpontokat. (Beszámolóink a 2. és a 3. oldalon) A béke kilátásai, ahogy a gyermekujjak mutatják mit külföldi képszolgálat - epa Újságcikk lehetett a fenyegetők ötletadója Repülőgépről leesett rakétákat találtak (Munkatársainktól) Tegnap az or­szág két településén is rakétát ta­láltak vagy annak maradványára bukkantak. Beremenden egy ser­téshizlalda tetejét ütötte át a felté­telezhetően egy NATO-repülő­­gépre erősített kazettából kicsú­szó, hatvan centiméter hosszú, öt­hat centiméter átmérőjű fegyver, Zalaújlakon ugyanakkor az egyik ház kertjébe fúródott egy hasonló rakéta. Egyik eszköz sem robbant fel, de a honvédség tűzszerészei és az amerikai hadsereg taszári kép­viselői a helyszínre siettek. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője az eset­tel kapcsolatban munkatársunk­nak megjegyezte: szándékosság­ról nem lehet szó, annál is in­kább, mert Magyarország fölött lehetőség van légi üzemanyag­utántöltésre. (Folytatás a 4. oldalon) Életútszűkület A 45 és 60 év közöttiek közül tragikusan sok férfi halt meg az utóbbi hónapokban - szól a riasztó statisztika. (A nőkre vonat­kozó adatok sem sokkal jobbak.) Vas megyében az egy évvel korábbinál hatvan százalékkal többen fejezték be életüket az év első negyedében. Nem a rák végzett velük. Az adatok fájdalmasan jelzik, milyen évtized van a magyar társadalom mögött. A pártállami időkben szocializálódott nem­zedékek éles ütközetet vívtak a sorssal, amikor a ránk köszön­tött szabadság egyben a munkahelyek elvesztését, a közállapo­tok elvadulását hozta magával. Sokak számára semmivé fosz­lott a hosszú, fáradságos munkával megteremtett s biztonságos­nak hitt egzisztencia. Miközben seregnyi ember a hajléktalan­sors mélyébe süllyedt és regimentnyi családra a duzzadó tarto­zások súlya nehezedett, számos, korábban jól helyezkedő pol­gártársunk többmilliárdos vagyont halmozott föl. Ez a nehezen megmagyarázható társadalmi kettészakadás is fokozza a fe­szültséget a becsületes, az életüket saját munkájukra alapozó embereinkben. A hajsza, a stressz s mindennek csekély látható eredménye fölöttébb megviseli a társadalom terheit vállán ci­pelő derékhadat. A demográfiai katasztrófa nyomán ma minden keresőre három nem kereső jut - a gyerekeket, a nyugdíjasokat, a betegeket és a munkanélkülieket is beleszámítva - hazánkban. Talán nem merész a feltételezés: a 45 és 60 éves kor között eltávozottak túlnyomó része épp a keresők közül került ki. A szabadsággal kitágult lehetőségek sokak számára az ellenkezőjét, az életút beszűkülését jelentették. A drámai folya­matok lassításáért a politika keveset tehet, a polgárok mégis azoktól várják a megoldást, akikre a választók a társadalom megvédését bízták. A kormánynak még legalább három éve van arra, hogy elérje: a közteherviselés ne csupán egyre apadó tár­sadalmi kör dolga legyen, az egészségügyre jusson annyi pénz, mint a konszolidációk közt bukdácsoló bankszektorra, s a köz­­szolgálati médiumok életkedvet is közvetítsenek azoknak, akik­nek adójából pénzt kapnak működésükhöz. Molnár Pál Demonstrálnak a termelők és a vágóhidak? Jövő hónaptól drágul a sertéshús (Munkatársunktól) Egyre elke­rülhetetlenebbnek látszik a húsár­emelés. Lapunk értesülései sze­rint minimálisan öt-tíz százalékos drágulásra már júliusban sor ke­rülhet. Az áremelés egyik oka az a mától életbe lépő földművelés­­ügyi miniszteri rendelkezés, mely a felvásárolt sertés minimális árát kilogrammonként 193 forintban szabja meg. Az intézkedéssel a termelők és a feldolgozók egy­aránt elégedetlenek. Az érdekvé­delmi szervezetek ma egyeztet­nek a további lépésekről, s nem zárható ki a demonstráció sem. A piacvezető feldolgozók és az üzletláncok már napok óta egyezkednek a sertéstermékek jelenlegi nagykereskedelmi árá­nak emeléséről. A megbeszélé­seken végső egyezség még nem született, ám értesüléseink sze­rint a Metró és a Spar áruházak képviselői már beleegyeznének egy kisebb mértékű, öt-tíz száza­lékos drágulásba is. Ezzel kap­csolatban konkrét ajánlatokat fo­galmaztak meg a vágóhidakak. A félsertést például már kilón­ként 380 forintért is megvennék, ám a feldolgozók 440 forintot szeretnének kapni ezért. (Folytatás a 9. oldalon) 1 * Egyelőre nem lehet felmérni, mekkora a kár Földhivatali iratok a kukában (Munkatársunktól) Hivatalos iratok tűntek el a múlt hét pénte­kén a Fővárosi Kerületek Földhi­vatalából. Az esetre úgy derült fény, hogy egy állampolgár vo­nalkóddal ellátott adásvételi szerződéseket talált egy buda­pesti szemétkukában. Egyelőre nem tudni, hogy minden kicsem­pészett irat megkerült-e. A Fi­desz lakáspolitikai szakértője elképesztőnek tartja, hogy ez a példa nélküli eset ma Magyaror­szágon megtörténhet, és sürgeti a Fővárosi Kerületek Földhivata­lában uralkodó áldatlan állapot felszámolását. Pénteken Budapesten egy hölgy szemtanúja volt annak, amint egy idegesen viselkedő fér­fi a kukába dobott több hivatalos­nak tűnő papírköteget. Amikor a hölgy levitte a szemetet, látta, hogy az iratok címzettje a Fővá­rosi Kerületek Földhivatala. Érte­sítette az adásvételi szerződése­ket készítő ügyvédeket és az ira­tokban szereplő egyéb személye­ket, s ekkor tudta meg, az akták a földhivatalból kerültek ki. (Folytatás az 5. oldalon) A megtalált dokumentumok... HAVRAN ZOLTÁN FELVÉTELE Tiszteletbeli konzulok konferenciája Budapesten „Magyarország nem feltörekvő, hanem felzárkózó gazdaság” Másodízben hívták egybe Magyarország tiszteletbeli konzul­jait, hogy a kormányzat megköszönje munkájukat, illetve vá­zolja az aktuális folyamatokat, törekvéseket. Jelenleg 65 or­szágban 132 tiszteletbeli magyar konzul dolgozik. Hétfőn előbb Orbán Viktor kormányfő adott átfogó képet az ország helyzetéről, majd Martonyi János kü­lügy-, Chikán Attia gaz­dasági és Pintér Sándor belügyminiszter, illetve Hámori Jó­zsef, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezető­je foglalta össze a tárcáját érintő kérdéseket. (Munkatársunktól) Az elmúlt év fő magyar külpolitikai sikere a NATO-csatlakozás volt, amely­nek előkészítéséből annak minél előbbre hozatala hárult feladat­ként a jelenlegi kormányra - fej­tette ki hétfőn a magyar tisztelet­beli konzulok II. konferenciáján Orbán Viktor. E cél elérése azért volt sürgető, mert az éleződő szer­biai feszültség fényében félő volt, hogy a háború kirobbanásakor Magyarország biztonsági garan­cia nélkül marad. A kormányfő egyébként úgy vélekedett, leg­alább két-három évvel ezelőtt lett volna szükség a nemzetközi kö­zösség mai föllépésére, s hozzá­tette, amíg Milosevics lesz hatal­mon - akinek Koszovó már a ne­gyedik háborúja és a harmadik népirtása -, addig új és új válsá­gokkal kell számolni, mindaddig, amíg egyetlen nem szerb nemzeti­ség is él az ország területén. (Folytatás a 2. oldalon) A követelmények megfogalmazására számítanak a köztisztviselők Etikai kódex Érden A Magyar Nemzet értesülése szerint az országban elsőként az érdi polgármesteri hivatalban készítenek etikai kódexet a köz­­tisztviselők számára. A kezdeményezésre azt követően került sor, hogy a magyar közigazgatási kar évek óta sikertelenül próbálja elfogadtatni a jogalkotókkal, hogy etikai kódexben határozzák meg a köztisztviselők „íratlan" kötelezettségeit. (Munkatársunktól) Az ügy azért is kelthet figyelmet, mert a mi­niszterelnök a közelmúltban a magyar történelem legkorrup­­tabb időszakának nevezte az 1994-től ’98-ig terjedő ciklust, egy országosan elfogadott etikai kódex segíthetne a korrupció megelőzésében. Lapunk kérdésére Erdélyi László, a Magyar Közigazgatási Kar alelnöke, aki jelenleg Érden a jegyzői feladatokat ellátja, el­mondta: saját hivatalában egyér­­telműsíteni szeretné a hivatal munkatársaival szembeni nor­mákat. Mint arról korábban beszá­moltunk, a szakmai érdekképvi­selet kidolgozta az etikai norma­­rendszer alapelveit, és szorgal­mazta azok hivatalos megerősí­tését. A kódex alapján lehetne tovább folytatni a részletszabá­lyok megalkotását. Erdélyi Lász­ló véleménye szerint minden magas pozícióban lévő közigaz­gatási szakember felelős a be­osztott hivatalnokok magatartá­sáért, ezért kötelessége kidol­gozni az egyértelmű elvárásokat A követelményrendszert nyilvá­nosságra kell hozni. (Folytatás a 6. oldalon) Karinthy Frigyes is siratná Bezár az Uránia mozi (Munkatársunktól) Századik születésnapját zárt ajtók mögött „ünnepli” (gyászolja) az Uránia mozi a fővárosban, a Rákóczi úton. Utolsó előadását hétfő este tartotta meg (a Kísértethajó cí­mű amerikai filmet vetítették), hogy mi lesz a további sorsa, nagy talány. Fenntartói, akik a Színház- és Filmművészeti Főiskolától bérelték az épületet (amely 1899-től kezdte meg működését, Uránia Tudományos Színház néven sok izgalmas élményt nyújtva, többek között a gyer­mek Karinthy Frigyesnek is), önmagukat sem tudták már az utóbbi időben eltartani, és az igen magas bérleti díj - havonta 2,5 millió forint - kifizetése is kérdésessé vált. (Folytatás a 16. oldalon)

Next