Magyar Nemzet, 1999. június (62. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-01 / 125. szám
2 Magyar Nemzet A KÜLPOLITIKAI SZEMLE MIKÖZBEN A DIPLOMÁCIA újabb reménysugárral kecsegtet, a NATO megerősítette, hogy a Jugoszlávia elleni légicsapások leállításához szabott feltételek nem tárgyalhatók újra. Mindezt Wesley Clark tábornok, az atlanti szervezet európai erőinek főparancsnoka szögezte le a Le Figaróban megjelent cikkében, hangsúlyozva: Milosevics jugoszláv elnök súlyosan téved, ha azt hiszi, hogy lehetségesek még a tárgyalások az alapvető nemzetközi követelésekről. Wesley Clark értékelése szerint a szerb hadsereg immár hanyatlóban van. Az amerikai tábornok példaként a mind nagyobb számú dezertálást, számos főtiszt lemondását, és más katonai vezetők házi őrizetét említette. A KOSZOVÓI ETNIKAI TISZTOGATÁSOKAT erősítette meg hétfőn közzétett jelentésében az ENSZ emberi jogi főbiztosa is. Mary Robinson asszony szerint a világszervezet két hónapja tartó vizsgálatai újabb bizonyítékokkal szolgálnak a koszovói szerb kegyetlenkedésekre. A dokumentum külön kiemelte a tömeges kivégzéseket, az erőszakos kitelepítéseket és a házrombolásokat, és rámutatott arra is, hogy az albán nemzetiségűeket az egész tartományból kitelepítik, így azokról a vidékekről is, amelyeket sohasem ért NATO-csapás, és ahol a Koszovói Felszabadítási Hadsereg fegyveresei soha nem voltak jelen. A NATO TÁJÉKOZTATÁSI CSATÁJA címet viseli az a brüsszeli belső jelentés, amelyhez a spanyol El Mundo jutott hozzá, és amelyben a szervezet elismeri, hogy elveszítheti a Koszovóval kapcsolatos tájékoztatási csatát. A dokumentum a közvélemény megdolgozása érdekében ezért sürgős kampányt javasol, amelyben az újságírókon kívül a helyszínen jelen lévő nem kormányzati szervezetek képviselői is részt vehetnének. A közvéleményt mindenekelőtt három dologra kell felkészíteni, mégpedig a bombázások elhúzódására, a légitámadásoknak nem katonai célpontokra való kiterjesztésére és a szárazföldi beavatkozásra. (P. L.) Martonyi János találkozója az EU nagyköveteivel Intézményi reformok két részben Magyarországnak az az érdeke, hogy az Európai Unió bontsa két részre az intézményi reformokat, és azok mélyrehatóbb részét a bővítés után az új tagállamokkal hajtsa végre - közölte Martonyi János külügyminiszter hétfőn az EU budapesti nagyköveteivel folytatott megbeszélése után, amelyen az Európai Tanács kölni ülésén szereplő kérdésekre vonatkozó magyar álláspontot fejtette ki. A magyar diplomácia vezetője az MTI szerint elmondta: Magyarország nem vesz részt a június 3-án kezdődő tanácskozáson, mivel azon nem szerepelnek a bővítés kérdései. Hangsúlyozta ugyanakkor: fontosnak tartotta ismertetni a magyar álláspontot, mivel az ülésen napirendre kerül több, az unió bővítését befolyásoló kérdés. A miniszter és a nagykövetek eszmecseréjén szóba került a balkáni válság megoldása utáni helyzet is. Martonyi János elmondta: Magyarország hozzá kíván járulni a Délkelet-Európa újjáépítését célzó majdani stabilitási program sikeréhez. Fontosnak nevezte, hogy a konfliktus lezárása után a régió államai bekapcsolódhassanak az európai integrációs folyamatba. Úgy vélte: a visegrádi országok felvétele az Európai Unióba pozitív példával szolgálhat a délkelet-európai térség számára. Tiszteletbeli konzulok második konferenciája Budapesten „Magyarország már felzárkózó gazdaság” (Folytatás az I. oldalról) Olyan, az egész Balkánra kiterjedő rendezés szükséges, amely kizár egy újabb népirtást. Ennek része az újjáépítés - hiszen egy lerombolt Jugoszlávia állandó fenyegetést jelent, elsősorban a szomszédainak. Budapest - emlékeztetett Orbán Viktor - felajánlotta infrastruktúráját egy regionális újjáépítési alap működtetéséhez. Az elmúlt időszak fő külpolitikai változása a visegrádi együttműködés újjáéledése mellett a Horvátországhoz fűződő kapcsolatok fejlesztése volt - húzta alá a kormányfő. Tarthatatlannak minősítve Zágráb integrációs mellőzését úgy vélekedett, az őszi parlamenti választások azokat a nyugati országokat is meggyőzik majd, amelyeknek ma fenntartásaik vannak a horvát demokráciával szemben. A miniszterelnök közölte, bízik abban, hogy „e választások után Európa is olyan politikát folytat majd, mint ma Magyarország”. Magyarországról az elmúlt időszakban végérvényesen kiderült, hogy már semmi köze a volt Szovjetunióhoz - hangsúlyozta a gazdaság kérdéseire áttérve. Az oroszországi válságnak nem volt komoly hatása, a Nyugat aggodalmai megalapozatlannak bizonyultak. Éppen ezért arra kérte a tiszteletbeli konzulokat, hogy Magyarországot már ne „feltörekvő”, hanem „felzárkózó” országként határozzák meg, hiszen a gazdaság reorientációja 80-90 százalékban lezajlott. Az a növekedési pályáról az elmúlt év egymást érő természeti csapásai nyomán sem tért le, s ma a kormány azzal a kellemes gonddal küzd: öt vagy csupán négy százalék lesz-e a növekedés. A költségvetési hiány csökkent, mértéke a múlt évben 4,5 százalék volt, s az idén a kormány 3,9 százalékkal számol. Vannak persze problémák, például a fizetésimérleghiány alakulása, de ez az idén várhatóan nem haladja meg a 2-2,5 milliárd dollárt. A külpolitika elmúlt tíz évben tapasztalható folyamatosságát és az e téren szinte mindvégig jelen lévő konszenzust emelte ki beszédében Martonyi János. A külügyminiszter is úgy vélekedett, hogy a nemzetközi közösség hibázott, amikor nem tett meg évekkel ezelőtt mindent a jugoszláviai válság végleges rendezésére. Ezért most az a cél, hogy olyan béke szülessen, amely nem hagy utat egy következő népirtáshoz - hiszen „tudjuk, melyik az a kisebbség, amelyik ennek áldozata lehet”, mondta Martonyi. Aláhúzta, az európai uniós csatlakozás folyamata az elmúlt hónapokban még dinamikusabban haladt előre, mint arra ő maga is számított, s szerinte továbbra is reális célkitűzés a 2002. január elsejei csatlakozás. Martonyi szerint a határon túli magyar közösségek fennmaradását célzó törekvés s a közelmúltban Magyar Állandó Értekezletté alakult magyar-magyar csúcs a bizonyíték arra, hogy lehet olyan nemzetpolitikát folytatni, amely nemhogy sértené, ellenkezőleg, segíti mind az ország integrációs, mind szomszédpolitikai szándékait. (simon) Orbán Viktor Magyarország további segítését kérte a tiszteletbeli konzuloktól Vajda József felvétele Orosz kormánylista Borisz Jelcin orosz elnök gyakorlatilag teljessé tette új kormánya névsorát. A két első miniszterelnök-helyettes Nyikolaj Akszjonyenko volt vasútügyi s Viktor Hrisztyenko egykori pénzügyminiszter-helyettes lett. Ez azt jelenti, hogy Szergej Sztyepasin kompromisszumokra kényszerült, mivel egyik sem az ő jelöltje. (Elemzésünk a 7. oldalon) Megkezdődött a kurd vezér pere Halálbüntetés várhat Ocalanra HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Érzelmi, jogi és politikai vetülete egyaránt van az Ocalan-pernek, amely hétfőn kezdődött meg a török Imrali szigeten. Az Isztambultól harmincöt kilométerre fekvő börtönszigeten nemzetközi megfigyelők jelenlétében a bíróság meghallgatta a főügyész vádjait, miszerint a felforgatónak minősített Abdullah Öcalan lelkén legalább huszonkilencezer ember élete szárad. Az elmúlt tizennégy évben folytatott gerillaháborúban ennyien haltak meg a merényletek és egyéb támadások során. Külön vétkének róják fel, hogy eszméi érdekében saját népét is irtotta, ha nem csatlakoztak a kurdok elszakadásának követeléséhez. Mindezért a vádló halált kért Öcalanra. E legsúlyosabb büntetés azonban önmagában is vita tárgya, miután Törökországban ugyan nem törölték még el a halálbüntetést, ám 1984 óta nem hajtottak végre kivégzést. Öcalan hétfőn szintén méltányosságért folyamodott, mondván, kíméljék meg az életét, s cserében ő a megbékélésért fog munkálkodni. A Kurd Munkapárt eddigi vezetője ugyan már februári elfogását követően kijelentette, Törökország, a térség s lényegében az ugyancsak érintett nyugat-európai városok érdekében hajlandó közreműködni a nyugalom megteremtésében. Ankara azonban elutasította az alkudozást. Világszerte tüntetések kezdődtek a kurd „mártír” mellett, ugyanakkor a per megkezdésének napján Törökországban a „tömeggyilkos” Öcalan halálát követelték a családtagjaikat gyászoló asszonyok, akik zászlókkal, a gerillaháborúban elhunytak fényképeivel vonultak fel Ankarában. Anatóliában viszont a Reutersnek azt az aggályt fogalmazták meg, hogy a politikus kivégzése fokozhatja a kurdok elkeseredését, s a mártíromsága tartósíthatja a feszültséget. (zs. e.) A vádlott kegyelmet kért MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT - EPA Nemzetközi élet 1999. június 1., kedd Június 15-én iktatják be az új szlovák államfőt Nincs szó alkotmánysértésről POZSONY A szlovák kormánykoalíció alkotmányjogászainak értékelése szerint nem történt alkotmánysértés azzal, hogy Rufold Schuster, a közvetlen elnökválasztás győztese nem tette le hétfőn esküjét a parlament előtt. Az alkotmányjogászok szerint az ugyan igaz, hogy most nincs az országnak köztársasági elnöke, de az alkotmány csak abban az esetben teszi kötelezővé az elnök eskütételét az eredményhirdetés utáni 24 órán belül, ha a korábban hivatalban lévő államfő valamilyen oknál fogva nem töltötte ki választási időszakát, Michal Kovác viszont az alkotmánynak megfelelő módon távozott tavaly államfői posztjáról. Ezért megengedhető, hogy az új elnök az eredetileg tervezett időpontban, június 15-én tegye le hivatali esküjét. Meglepő hírrel állt elő az elnökválasztást követően Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. A Szlovák Sajtóirodának nyilatkozva hétfőn elmondta, arra fogja felszólítani Rudolf Schustert hivatalos találkozásuk alkalmával, hogy adjon amnesztiát azoknak a szlovák ifjaknak, akik Jugoszláviában harcolnak a kormány oldalán. A hír azért keltett döbbenetet, mert eddig senki nem tudott arról, hogy szlovákok is részt vesznek a koszovói harcokban, s lapunk kérdésére válaszolva a külügyminisztérium szóvivője is azt erősítette meg, hogy a hivatalos szlovák szerveknek nincs tudomásuk a délszláv válságban közvetlenül részt vevő szlovák állampolgárokról. Slota egyébként arra is fel akarja szólítani Szlovákia új államfőjét, lépjen fel a kormánykoalíció kezdeményezése ellen, s akadályozza meg, hogy Szlovákiában kisebbségi nyelvvédelmi törvényt fogadjanak el. Hogy sikeres lesz-e a nacionalista politikus kezdeményezése, nem tudni, viszont úgy tűnik, az EBESZ-nek és az Európai Uniónak tett ígéretek ellenére a nyári szünetig nem fog a jogszabályról tárgyalni a szlovák parlament. A kormány hétfőn megtartott rendkívüli ülésén ugyanis nem került napirendre a törvény, csak a megszorító gazdasági intézkedéscsomagról tárgyaltak a kabinet tagjai, Bugár Béla, a Magyar Koalíció pártjának az elnöke, a parlament alelnöke pedig arról tájékoztatta a Szlovák Rádiót, hogy „egyelőre fontosabbak a gazdasági és a szociális törvények, a helyzet stabilitása”, ezért még a szakértők sem fejezték be kisebbségi nyelvvédelmi törvény kimunkálását. (n-j) Rudolf Schuster megválasztása után bizakodó az utca embere POZSONY Nem szívesen adják a nevüket nyilatkozataikhoz a pozsonyi emberek, de arról szívesen beszélnek, mit várnak az új államfőtől. Az idősebb nemzedék, Schuster kortársai érdekes módon nem abban bíznak, hogy az államfő kezdeményezésére a kormány nagyobb gondot fordít a rászorulókra, az idősebb és beteg emberekre, inkább a politikai párbeszéd megteremtésében reménykednek. Azt ugyanis természetesnek tartják, hogy az elnök szorosan együtt tud majd működni a miniszterelnökkel és a házelnökkel - nem úgy, mint korábban, amikor Michal Kovácot még csak meg sem hallgatta Vladimír Meciar -, hiszen eddig is partnerek voltak. Ráadásul érdekes meglátás, ezt még a szlovák sajtó sem fedezte fel - mind a hárman Kelet-Szlovákiából származnak, ám ezt nem tartják elégségesnek a Duna partján napozgató nyugdíjasok. Szerintük ugyanis az ellenzéki táborban is ülnek jó szakemberek, akiket érdemes meghallgatni a fontosabb döntések meghozatalakor. Az egyetemi hallgatók egy kis csoportja már szkeptikusaba igaz, ők négyen azt mondják, szavazni sem voltak. A miértre a válaszuk viszonylag egyszerű: Szlovákiában parlamentáris rendszer van, az elnök jogkörei igen korlátozottak, tulajdonképpen nem tud igazán lendíteni az ország súlyos gazdasági helyzetén. A Pozsonytól alig húsz kilométerre fekvő Somorja magyarjai viszont nem így látják. Szerintük az államfő az ország legfontosabb képviselője külföldön, Szlovákiának pedig mind politikailag, mind gazdaságilag nagy szüksége van beruházásokra. Ők - mint mondják - már a választások első fordulójában is Schustert választották, többek között éppen azért, mert kiváló nemzetközi kapcsolatai vannak. Őry Péter, az egy éve alakult Magyar Ifjúsági Közösség országos elnökeként várja Schustertől a belpolitikai helyzet megváltozását, alapvetően azt, hogy az államfő hozzájárul a Szlovákiában továbbra is fellelhető magyarellenesség visszaszorításához. A Somorján dolgozó fiatalember ezzel az óhajával nem Schuster származására céloz, mint mondja - köztudomású, hogy az új államfőnek német és magyar ősei is voltak, amit Schuster nem is tagad -, hanem eddigi munkássága alapján várja el tőle a tolerancia magasabb fokának átplántálását a társadalomba. Kassai barátaitól tudja, Rudolf Schuster soha nem tett különbséget a polgárok közt nemzetiségük miatt. Sőt nagy előszeretettel járt a Csemadok rendezvényeire, s olykor a kassai magyar színház, a Thália bemutatóin is jelen volt, lehetőségeihez mérten támogatta a Kassán élő kisebbségek kulturális kezdeményezéseit. Neszméri Sándor