Magyar Nemzet, 1999. június (62. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-01 / 125. szám
1999. június 1., kedd Kedden Bonn, szerdán Belgrád a rendezési erőfeszítések színtere Újabb esély a diplomáciai áttörésre? HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Miután a legfelső jugoszláv vezetés elfogadta a G8-csoport feltételeit, Viktor Csernomirgyin orosz balkáni megbízott kedden Bonnba repül, ahol a koszovói válságról kezdett háromoldalú konzultációk keretében ismét tárgyalóasztalhoz ül Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettessel és Martti Ahtisaari finn államfővel. Petersbergben, mint Csernomirgyin tanácsadóitól kiszivárgott, most először az egyeztetések folyamán már Franciaország képviselői is bekapcsolódhatnak a munkába, „egyelőre még nem világos, milyen szinten”. Az Interfax úgy tudja, hogy a tárgyalások két fő témája a Koszovóba küldendő nemzetközi katonai kontingens összetétele és a szerb erőknek a tartományból való visszavonása lesz. Az újabb forduló eredményességétől függ, hogy szerdán az orosz békeközvetítő - valószínűleg már a finn államfővel, EU-képviselővel együtt - továbbutazik-e Belgrádba. Erre Párizs lát esélyt. Szerdán ismét kapcsolatfelvételre kerülhet sor Belgráddal, „igazolandó a jugoszláv vezetés tényleges magatartásváltozását” - áll a francia külügyminisztérium közleményében. Egyben leszögezik, Bonnban most azt vizsgálják meg, létrejöttek-e a minimális feltételek ahhoz, hogy az EU nevében Ahtisaari finn elnök Csernomirgyinnel együtt belgrádi tárgyalásokat kezdeményezzen. Bizakodó Szergej Sztyepasin kormányfő is, aki hétfőn a Kremlben Borisz Jelcin orosz elnökkel a jugoszláv helyzetet is áttekintette. Az Európai Unió közben nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszögezi: azt várja Belgrádtól, hogy vállaljon határozott és ellenőrizhető elkötelezettséget a hét vezető ipari ország és Oroszország találkozóján kidolgozott elvek és az azok nyomán születő ENSZ BT-határozat elfogadására. A tagországok külügyminiszterei brüsszeli találkozójukon megállapították, hogy az EU- nak, az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és az ENSZ- nek szorosan együtt kell működniük ebben a kérdésben. A külügyi tanács elfogadta az Európai Bizottság múlt héten előterjesztett javaslatait is egyebek között arról, hogy kössenek stabilitási és társulási szerződéseket a balkáni térség országaival, amelyek teljesítik az ehhez szabott feltételeket. A brüsszeli végrehajtó testület véleménye az, hogy Macedóniával és Albániával már a közeli jövőben megkezdődhetnek a tárgyalások a szerződésről. A miniszterek azt is hangoztatták, hogy a balkáni közeledésnek nem szabad a többi kelet- és középeurópai országgal fenntartott kapcsolatok rovására mennie. Az EU-miniszterek egyúttal megállapították, hogy egyelőre nem érvényesül teljesen a sportesemények Jugoszláviára vonatkozó tilalma, s arra szólította fel a sportszövetségeket, kiemelve a labdarúgó-szövetséget (UEFA), hogy vizsgálja felül a jelentősebb eseményekre vonatkozó döntéseit. Clinton:Sztyepasin eszmecsere A balkáni válság rendezésének lehetőségeiről folytatott eszmecserét hétfőn telefonon Szergej Sztyepasin orosz kormányfő és Bill Clinton amerikai elnök - közölte az orosz kormány sajtószolgálata. A moszkvai bejelentés szerint e konzultációra az orosz és az amerikai államfő megállapodása nyomán került sor, s most először beszélgetett telefonon Sztyepasin Clinton elnökkel. Mindkét politikus érintette a keddi bonni háromoldalú megbeszéléseket, s megerősítette, érdekeltek az orosz-amerikai párbeszéd fenntartásában a kétoldalú kapcsolatok, illetve a nemzetközi kérdésekben való együttműködés fejlesztése érdekében. Az MTI arról is beszámolt, hogy a jugoszláviai rendezés kérdéseiről kezdett eszmecserét hétfő este Moszkvában Viktor Csernomirgyin orosz békeközvetítő és Eduard Kukán szlovák külügyminiszter, az ENSZ-főtitkár balkáni különmegbízottja. Légicsapások, polgári áldozatok A NATO elismerte, hogy támadta a Belgrádtól 160 kilométerre délre lévő Varvarin hídját. Ezzel a bombázással tizenháromra emelkedett a szövetség polgári áldozatokat is követelő támadásainak száma. Szerb források szerint a március 24-e óta tartó bombázások következtében eddig legkevesebb 254-en vesztették életüket. Az MTI szerint a NATO polgári életeket követelő bevetései a következők voltak: Április 5.: tizenheten meghaltak Aleksinacban, amikor a NATO a bányaváros laktanyája ellen indított támadást, de a lézervezérlésű bomba célt tévesztett. Április 9.: pristinai lakóépületeket ért találat, amikor a NATO támadást intézett a koszovói főváros telefonközpontja ellen. Április 14.: hetvenöten meghaltak, amikor a NATO Dakovica környékén két gépkocsioszlopra támadt. A szövetség nyilatkozata szerint a NATO célja a katonai járművek megsemmisítése volt. Április 28.: A NATO célpontja a dél-szerbiai Surdulica katonai laktanyája volt, de a rakéta célt tévesztett, és lakónegyedre hullott. A támadás legkevesebb 20 polgári áldozatot követelt. Május 1.: negyvenheten meghaltak, amikor találat érte Koszovóban a luzanei hidat, amelyen a támadás pillanatában egy autóbusz haladt át. Május 7.: az atlanti szövetség fényes nappal támadta Nis város repülőterét és egy rádió-átjátszóállomást. A támadásban legkevesebb 15 ember vesztette életét, és hetvenen megsebesültek. Május 8.: három újságíró meghalt, és húszan megsebesültek, amikor találat érte a belgrádi kínai nagykövetség épületét. A NATO rossz térkép használatával indokolta a támadást. Május 13.: szerb források szerint 87 koszovói albán vesztette életét a Korisa elleni NATO-támadásban. Az atlanti szövetség szerint a NATO célpontja egy katonai tábor volt. Arra nem tudott magyarázatot adni a NATO, hogyan kerültek polgári személyek az adott területre. Május 20.: egy bomba célkövető rendszerének hibája miatt támadás ért egy kórházat Belgrád Dedinje negyedében. Négyen életüket vesztették a kórház betegei közül. Május 21.: legkevesebb 19 halálos áldozatot követelt a NATO bombatámadása a Nyugat-Koszovóban fekvő Istek börtöne ellen. Május 22.: a nyugati szövetség elismerte, hogy tévedésből bombázta a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) kosáros bázisát az albán határ közelében. Heten meghaltak és tizenöten megsebesültek az UCK fegyveresei közül. Május 30.: a NATO támadást intézett a Belgrádtól 160 kilométerre fekvő Varvarin hídja ellen. A Tanjug szerint a támadásban legkevesebb 11 ember vesztette életét, és negyvenen megsérültek. NATO-támadások 1999. május 30-31-én D’Alema aggódik ENSZ-határozatot sürget Itália RÓMA - A Belgrád elleni indított heves NATO-támadás éles reakciókat váltott ki Olaszországban. Massimo D’Alema kormányfő aggodalmát fejezte ki a téves bombázások miatt, amelyek ismét polgári áldozatokat követeltek. A Javier Solana főtitkárral hétfőn folytatott telefonbeszélgetés során D’Alema hangsúlyozta, hogy a szövetséges akciónak katonai célpontok ellen kell irányulnia: a jelenlegi kényes helyzetben hasonló hibák ellentétes hatást válthatnának ki, megsemmisítve a politikai megoldáshoz fűzött reményeket - mondta D’Alema. Az olasz kormányfő kijelentette, hogy egy egységes ENSZ-határozat a bombázások felfüggesztéséhez vezethetne, a tervezetnek orosz és kínai jóváhagyást egyaránt kell élveznie. D’Alema kifejezetten kérte a főtitkárt, hogy a légitámadások katonai célpontokra összpontosuljanak. Rámutatott, hogy bizonyos akciók a kívánttal ellentétes hatást gyakorolhatnak „egy olyan kényes időpontban, amikor remény van arra, hogy közelebb kerül a politikai megoldás”. A balkáni fejleményekről Lamberto Dini külügyminiszter kedden Washingtonban Madeleine Albrighttal tárgyal. Az olasz diplomácia vezetője szerint a szárazföldi beavatkozás az ENSZ mandátuma nélkül elképzelhetetlen. Időközben a héten 2500 főre emelkedik a Macedóniában állomásozó olasz kontingens létszáma, amely a szövetségesek között így a negyedik legnagyobb lesz. A Bonnból egy héttel ezelőtt Rómába visszatért Ibrahim Rugová hétfő délután a szicíliai Comiso támaszpontjára látogatott el, ahová összesen ötezer koszovói menekültet szállítottak át a macedóniai táborokból. Meg nem erősített hírek szerint Rugová végül a félszigeten kíván letelepedni a családjával. (sárközy) Nemzetközi élet Magyar Nemzet 3 Jugoszlávia megerősítette a G8 csoport elveinek elfogadását Milosevics enged Csernomirgyinnek ÚJVIDÉK - A belgrádi csúcsvezetés hétfői ülésén elfogadta a G8-as csoport rendezési elveit, és sürgette az erre épülő BT-határozat meghozatalát. A Milosevics vezette testület, amely a legmagasabb rangú állami tisztségviselőkből áll, külön kiemelte a JSZK területi épségének és szuverenitásának fontosságát, ám a menekültek hazatérését és a humanitárius problémák megoldását is a jugoszláv vezetés „békepolitikájával összhangban” kívánja előmozdítani. Keresi a politikai kiutat az országot és védelmi képességét romboló légicsapásokból, s feltehetőleg újabb engedményekre is hajlandó lesz. A „jó lehetőségeket látó” Csernomirgyinéket szerdára várják Belgrádba. Újabb polgári áldozatokat követeltek a NATO-légicsapások. A varvarini Morava-híd vasárnapi lerombolása után - amikor is 11 ember vesztette életét - hétfőn egy szanatóriumot ért találat Surdulicában. Helyi források szerint legkevesebb tíz civil halt meg, de tartanak attól, hogy az áldozatok száma jóval nagyobb lesz. A szanatórium keretében volt egy aggok háza is, s a közelben szállásolták el a korábbi délszláv háború menekültjeit. A szövetség elismerte, hogy lőtte a varvarini hidat, amely - mint hangoztatták - legális célpontja volt a harci gépeknek, s a rakéták oda csapódtak be, ahova irányították őket. Csakhogy aznap ünnep is volt, piacnap, s a délutáni órákban sokan tartózkodtak a Moravahídon. Mindennek tetejében a második rakéta az első robbanásában megsebesültek mentésére érkezőket találta el. A surdulicai tragédiáról egyelőre csak jugoszláv források tudósítottak, rájuk hivatkozva ismerették a külföldiek. A NATO-nak hétfő délután még nem volt adata arra vonatkozóan, hogy a szanatóriumot érte volna találat. A támadás célja két katonai létesítmény volt: egy kaszárnya és egy raktár. Tizenkét óra leforgása alatt vasárnap délutántól hétfő hajnalig húsznál is több civil vesztette életét Szerbiában. Nemcsak a két említett helyen, hanem másutt is. Surdulicára egyébként is rájár a rúd. Szűk egy héttel ezelőtt is lakóházak közé csapódott egy bomba, kéttucatnyi ember halálát okozva. A légi hadjárat folytatódik. Grafitbombákkal, de „kemény bombákkal” is támadták a villanytelepeket, s „kikapcsolták az áramot” több jugoszláv városban is. Ha a NATO-csapatok szárazföldi invázióra vetemednek, Jugoszláviában maga a pokol várja őket, figyelmeztetett Nebojsa Pavkovics vezérezredes, a harmadik hadsereg (pristinai hadtest) parancsnoka a Vojszka című katonai lapnak nyilatkozva. A szárazföldi hadműveletek megindításával a NATO-erők roppant műszaki fölénye egykettőre elolvadna, s a katonák szemtől szemben találnák magukat a jugoszláv hadsereg tagjaival, akik kitűnően ismerik a terepet, amelyet alaposan felkészítettek a támadás kivédésére. A tábornok azt is kiemelte, hogy a légicsapások nem okoztak veszteséget a hadsereg koszovói erőinek. Sikerült megőrizni mind az alakulatokat, mind a technikát, tehát az ellenállás képességét. A generális nyilatkozatának ez utóbbi része tulajdonképpen cáfolata a NATO-állításoknak, hogy a légi hadművelettel legyengítették a jugoszláv fegyveres erőket. Fokozatosan felmorzsolják a páncélos és tüzérségi harci eszközöket, veszteségeket okoznak az élő erőben, ellátási vonalakat vágnak át, meghiúsítják az üzemanyag-utánpótlást, egyszóval vereségre ítélték a jugoszláv hadsereget. Maga a katonai vezetés is tudja, hogy veszíteni fog. Wesley Clark, a NATO európai parancsnoka ismertette a fentieket, kiemelve, hogy a szövetség napról napra közelebb jut a győzelemhez. A Pavkovics tábornok által ismertetett adatok azonban éppen az atlanti szervezet légi erejének „lemorzsolásáról” szólnak: azt erősítik, hogy csak a harmadik hadsereg 47 repülőt, négy helikoptert és 21 pilóta nélküli gépet lőtt le. Ugyancsak jugoszláv adat, hogy a NATO harci gépei csak koszovói célpontokra 3800 rakétát és bombát lőttek ki, illetve 220 cirkálórakétát indítottak. A mintegy félezer támogatott létesítmény többségét nem egy találat érte. Tankágyúkból intéztek támadást hétfőn a jugoszlávok az albániai határőrség ellen, közölték független források. Az utóbbi időben gyakoriakká váltak az összetűzések a két ország alakulatai között. Ez is arra utal, hogy a jugoszláv csapatok a NATO légi erejétől nem tartva folytatják hadműveleteiket. A Szabad Európa Rádiónak adott koszovói albán nyilatkozatok szerint az albán határ térségében harcok dúlnak az UCK és a jugoszláv hadsereg között. Albán állítás szerint az UCK mind nagyobb koszovói területeket vesz ellenőrzése alá. Kiss István A háború nyomorúsága a jugoszláv főváros egyik családi házában MTI-FOTÓ Szerb nyelvű rádióadás a magyar területről? A magyar hatóságok nem hivatalos tárgyalásokat folytatnak washingtoni illetékesekkel szerb nyelvű rádió- és tv-adás magyar területről történő sugárzása feltételeinek megteremtéséről - értesült az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség. A Budapesten dolgozó külföldi újságírókra hivatkozó jelentés szerint a közeljövőben megindítandó rádióközvetítés nemcsak a Vajdaságra terjedne ki, hanem Szerbia egész középső részére, Belgrádot is beleértve. Megfigyelők mindazonáltal megjegyzik, hogy a Szabad Európa Rádió washingtoni központja nem erősítette meg az említett rádió-, illetve tv-adásról szóló híreket. Jugoszlávia területére jelenleg repülőgépre telepített adóállomások sugározzák a magyar légtérből a Szabad Európa Rádió szakemberei által készített műsorokat. Az amerikai szakértők azonban nem tartják kielégítőnek a mozgó adóállomások biztosította vételi lehetőség műszaki színvonalát. Menekültmérleg Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) hétfőn nyilvánosságra hozott újabb becslése szerint eddig összesen 976 ezer ember menekült el Koszovóból a főként albánok lakta szerbiai tartományban tavaly márciusban kitört fegyveres konfliktus kezdete óta. Az AFP hírügynökség által ismertetett, hétfő reggeli állapotot tükröző adatok szerint Albániában, Macedóniában, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában összesen mintegy 780 ezer menekült tartózkodik. Közülük a legtöbben Albániában vannak (mintegy 442 ezren), Macedóniában pedig 250 ezer menekültet tartanak nyilván (közülük 111,5 ezer táborokban lakik). Boszniában 21,7 ezer koszovói menekültről (és további 53 ezer jugoszláviai menekültről, köztük 22 ezer szandzsáki muzulmánról) tudnak. Az UNHCR nem rendelkezik adatokkal a Koszovón belül, illetve Szerbiában tartózkodó menekültek számáról. Belgrádban ez utóbbival kapcsolatban általában 60 ezer főt emlegetnek - jelentette az MTI.