Magyar Nemzet, 1999. június (62. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-01 / 125. szám

1999. június 1., kedd Kedden Bonn, szerdán Belgrád a rendezési erőfeszítések színtere Újabb esély a diplomáciai áttörésre? HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Miután a legfelső jugoszláv vezetés elfo­gadta a G8-csoport feltételeit, Viktor Csernomirgyin orosz bal­káni megbízott kedden Bonnba repül, ahol a koszovói válságról kezdett háromoldalú konzultá­ciók keretében ismét tárgyaló­­asztalhoz ül Strobe Talbott ame­rikai külügyminiszter-helyettes­sel és Martti Ahtisaari finn ál­lamfővel. Petersberg­­ben, mint Csernomir­gyin tanácsadóitól ki­­szivárgott, most először az egyeztetések folya­mán már Franciaország képviselői is bekapcso­lódhatnak a munkába, „egyelőre még nem vi­lágos, milyen szinten”. Az Interfax úgy tudja, hogy a tárgyalások két fő témája a Koszovóba küldendő nemzetközi katonai kontingens összetétele és a szerb erőknek a tartományból való visszavonása lesz. Az újabb forduló ered­ményességétől függ, hogy szerdán az orosz békeközvetítő - való­színűleg már a finn ál­lamfővel, EU-képvise­­lővel együtt - tovább­­utazik-e Belgrádba. Erre Párizs lát esélyt. Szerdán ismét kapcsolat­­felvételre kerülhet sor Belgrád­­dal, „igazolandó a jugoszláv ve­zetés tényleges magatartásválto­zását” - áll a francia külügymi­nisztérium közleményében. Egyben leszögezik, Bonnban most azt vizsgálják meg, létre­jöttek-e a minimális feltételek ahhoz, hogy az EU nevében Ahtisaari finn elnök Cserno­­mirgyinnel együtt belgrádi tár­gyalásokat kezdeményezzen. Bizakodó Szergej Sztyepasin kormányfő is, aki hétfőn a Kremlben Borisz Jelcin orosz elnökkel a jugoszláv helyzetet is áttekintette. Az Európai Unió közben nyilatkozatot tett közzé, amely­ben leszögezi: azt várja Belgrád­­tól, hogy vállaljon határozott és ellenőrizhető elkötelezettséget a hét vezető ipari ország és Orosz­ország találkozóján kidolgozott elvek és az azok nyomán születő ENSZ BT-határozat elfogadásá­ra. A tagországok külügyminisz­terei brüsszeli találkozójukon megállapították, hogy az EU- nak, az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és az ENSZ- nek szorosan együtt kell működ­niük ebben a kérdésben. A külügyi tanács elfogadta az Európai Bizottság múlt héten előterjesztett javasla­tait is egyebek között arról, hogy kössenek stabilitási és társulási szerződéseket a balká­ni térség országaival, amelyek teljesítik az ehhez szabott feltétele­ket. A brüsszeli végre­hajtó testület vélemé­nye az, hogy Macedó­niával és Albániával már a közeli jövőben megkezdődhetnek a tárgyalások a szerző­désről. A miniszterek azt is hangoztatták, hogy a balkáni közele­désnek nem szabad a többi kelet- és közép­európai országgal fenntartott kapcsolatok rovására mennie. Az EU-miniszterek egyút­tal megállapították, hogy egyelőre nem ér­vényesül teljesen a sportesemények Jugoszláviára vonatkozó tilalma, s arra szólí­totta fel a sportszövetségeket, kiemelve a labdarúgó-szövetsé­get (UEFA), hogy vizsgálja felül a jelentősebb eseményekre vonatkozó döntéseit. Clinton:Sztyepasin eszmecsere A balkáni válság rendezésének lehetőségeiről folytatott eszmecserét hétfőn telefonon Szergej Sztyepasin orosz kormányfő és Bill Clinton ame­rikai elnök - közölte az orosz kormány sajtószol­gálata. A moszkvai bejelentés szerint e konzultá­cióra az orosz és az amerikai államfő megálla­podása nyomán került sor, s most először be­szélgetett telefonon Sztyepasin Clinton elnökkel. Mindkét politikus érintette a keddi bonni három­oldalú megbeszéléseket, s megerősítette, érde­keltek az orosz-amerikai párbeszéd fenntartásá­ban a kétoldalú kapcsolatok, illetve a nemzetkö­zi kérdésekben való együttműködés fejlesztése érdekében. Az MTI arról is beszámolt, hogy a jugoszláviai rendezés kérdéseiről kezdett eszme­cserét hétfő este Moszkvában Viktor Csernomir­gyin orosz békeközvetítő és Eduard Kukán szlo­vák külügyminiszter, az ENSZ-főtitkár balkáni különmegbízottja. Légicsapások, polgári áldozatok A NATO elismerte, hogy támadta a Belgrádtól 160 kilométerre délre lévő Varvarin hídját. Ezzel a bombázással tizenháromra emelkedett a szövetség polgári áldozatokat is követelő támadásai­nak száma. Szerb források szerint a március 24-e óta tartó bombá­zások következtében eddig legkevesebb 254-en vesztették életü­ket. Az MTI szerint a NATO polgári életeket követelő bevetései a következők voltak: Április 5.: tizenheten meghaltak Aleksinacban, amikor a NATO a bá­nyaváros laktanyája ellen indított támadást, de a lézervezérlésű bomba célt tévesztett. Április 9.: pristinai lakóépületeket ért találat, amikor a NATO támadást intézett a koszovói főváros telefonközpontja ellen. Április 14.: hetvenöten meghaltak, amikor a NATO Dakovica környé­kén két gépkocsioszlopra támadt. A szövetség nyilatkozata szerint a NATO célja a katonai járművek megsemmisítése volt. Április 28.: A NATO célpontja a dél-szerbiai Surdulica katonai lakta­nyája volt, de a rakéta célt tévesztett, és lakónegyedre hullott. A támadás legkevesebb 20 polgári áldozatot követelt. Május 1.: negyvenheten meghaltak, amikor találat érte Koszovóban a luzanei hidat, amelyen a támadás pillanatában egy autóbusz haladt át. Május 7.: az atlanti szövetség fényes nappal támadta Nis város repülő­terét és egy rádió-átjátszóállomást. A támadásban legkevesebb 15 ember vesztette életét, és hetvenen megsebesültek. Május 8.: három újságíró meghalt, és húszan megsebesültek, amikor ta­lálat érte a belgrádi kínai nagykövetség épületét. A NATO rossz térkép használatával indokolta a támadást. Május 13.: szerb források szerint 87 koszovói albán vesztette életét a Korisa elleni NATO-támadásban. Az atlanti szövetség szerint a NATO cél­pontja egy katonai tábor volt. Arra nem tudott magyarázatot adni a NATO, hogyan kerültek polgári személyek az adott területre. Május 20.: egy bomba célkövető rendszerének hibája miatt támadás ért egy kórházat Belgrád Dedinje negyedében. Négyen életüket vesztették a kórház betegei közül. Május 21.: legkevesebb 19 halálos áldozatot követelt a NATO bomba­támadása a Nyugat-Koszovóban fekvő Istek börtöne ellen. Május 22.: a nyugati szövetség elismerte, hogy tévedésből bombázta a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) kosáros bázisát az albán határ kö­zelében. Heten meghaltak és tizenöten megsebesültek az UCK fegyveresei közül. Május 30.: a NATO támadást intézett a Belgrádtól 160 kilométerre fekvő Varvarin hídja ellen. A Tanjug szerint a támadásban legkevesebb 11 ember vesztette életét, és negyvenen megsérültek. NATO-támadások 1999. május 30-31-én ­ D’Alema aggódik ENSZ-határozatot sürget Itália RÓMA - A Belgrád elleni indí­tott heves NATO-támadás éles reakciókat váltott ki Olaszor­szágban. Massimo D’Alema kormányfő aggodalmát fejezte ki a téves bombázások miatt, amelyek ismét polgári áldoza­tokat követeltek. A Javier Solana főtitkárral hétfőn folyta­tott telefonbeszélgetés során D’Alema hangsúlyozta, hogy a szövetséges akciónak katonai célpontok ellen kell irányulnia: a jelenlegi kényes helyzetben hasonló hibák ellentétes hatást válthatnának ki, megsemmisít­ve a politikai megoldáshoz fűzött reményeket - mondta D’Alema. Az olasz kormányfő kijelentette, hogy egy egységes ENSZ-határozat a bombázások felfüggesztéséhez vezethetne, a tervezetnek orosz és kínai jóvá­hagyást egyaránt kell élveznie. D’Alema kifejezetten kérte a főtitkárt, hogy a légitámadások katonai célpontokra összponto­suljanak. Rámutatott, hogy bi­zonyos akciók a kívánttal ellen­tétes hatást gyakorolhatnak „egy olyan kényes időpontban, amikor remény van arra, hogy közelebb kerül a politikai meg­oldás”. A balkáni fejleményekről Lamberto Dini külügyminiszter kedden Washingtonban Made­­leine Albrighttal tárgyal. Az olasz diplomácia vezetője sze­rint a szárazföldi beavatkozás az ENSZ mandátuma nélkül elkép­zelhetetlen. Időközben a héten 2500 főre emelkedik a Macedó­niában állomásozó olasz kontin­gens létszáma, amely a szövet­ségesek között így a negyedik legnagyobb lesz. A Bonnból egy héttel ezelőtt Rómába visszatért Ibrahim Ru­gová hétfő délután a szicíliai Co­­miso támaszpontjára látogatott el, ahová összesen ötezer koszovói menekültet szállítottak át a mace­dóniai táborokból. Meg nem erősített hírek szerint Rugová vé­gül a félszigeten kíván letelepedni a családjával. (sárközy) Nemzetközi élet Magyar Nemzet 3 Jugoszlávia megerősítette a G8 csoport elveinek elfogadását Milosevics enged Csernomirgyinnek ÚJVIDÉK - A belgrádi csúcsve­zetés hétfői ülésén elfogadta a G8-as csoport rendezési elveit, és sürgette az erre épülő BT-ha­­tározat meghozatalát. A Milo­sevics vezette testület, amely a legmagasabb rangú állami tiszt­ségviselőkből áll, külön kiemel­te a JSZK területi épségének és szuverenitásának fontosságát, ám a menekültek hazatérését és a humanitárius problémák meg­oldását is a jugoszláv vezetés „békepolitikájával összhang­ban” kívánja előmozdítani. Ke­resi a politikai kiutat az orszá­got és védelmi képességét rom­boló légicsapásokból, s felte­hetőleg újabb engedményekre is hajlandó lesz. A „jó lehető­ségeket látó” Csernomirgyi­­néket szerdára várják Belgrád­ba. Újabb polgári áldozatokat követeltek a NATO-légicsapá­­sok. A varvarini Morava-híd va­sárnapi lerombolása után - ami­kor is 11 ember vesztette életét - hétfőn egy szanatóriumot ért találat Surdulicában. Helyi for­rások szerint legkevesebb tíz ci­vil halt meg, de tartanak attól, hogy az áldozatok száma jóval nagyobb lesz. A szanatórium keretében volt egy aggok háza is, s a közelben szállásolták el a korábbi délszláv háború mene­kültjeit. A szövetség elismerte, hogy lőtte a varvarini hidat, amely - mint hangoztatták - le­gális célpontja volt a harci gé­peknek, s a rakéták oda csapód­tak be, ahova irányították őket. Csakhogy aznap ünnep is volt, piacnap, s a délutáni órákban sokan tartózkodtak a Morava­­hídon. Mindennek tetejében a második rakéta az első robbaná­sában megsebesültek mentésére érkezőket találta el. A surdulicai tragédiáról egyelőre csak jugo­szláv források tudósítottak, rá­juk hivatkozva ismerették a kül­földiek. A NATO-nak hétfő délután még nem volt adata arra vonat­kozóan, hogy a szanatóriumot érte volna találat. A támadás célja két katonai létesítmény volt: egy kaszárnya és egy rak­tár. Tizenkét óra leforgása alatt­­ vasárnap délutántól hétfő hajnalig­­ húsznál is több civil vesztette életét Szerbiában. Nemcsak a két említett helyen, hanem másutt is. Surdulicára egyébként is rájár a rúd. Szűk egy héttel ezelőtt is lakóházak közé csapódott egy bomba, két­tucatnyi ember halálát okozva. A légi hadjárat folytatódik. Gra­fitbombákkal, de „kemény bom­bákkal” is támadták a villanyte­lepeket, s „kikapcsolták az ára­mot” több jugoszláv városban is. Ha a NATO-csapatok szá­razföldi invázióra vetemednek, Jugoszláviában maga a pokol várja őket, figyelmeztetett Ne­­bojsa Pavkovics vezérezredes, a harmadik hadsereg (pristinai hadtest) parancsnoka a Vojszka című katonai lapnak nyilatkoz­va. A szárazföldi hadműveletek megindításával a NATO-erők roppant műszaki fölénye egy­kettőre elolvadna, s a katonák szemtől szemben találnák ma­gukat a jugoszláv hadsereg tag­jaival, akik kitűnően ismerik a terepet, amelyet alaposan felké­szítettek a támadás kivédésére. A tábornok azt is kiemelte, hogy a légicsapások nem okoz­tak veszteséget a hadsereg ko­szovói erőinek. Sikerült meg­őrizni mind az alakulatokat, mind a technikát, tehát az ellen­állás képességét. A generális nyilatkozatának ez utóbbi része tulajdonképpen cáfolata a NATO-állításoknak, hogy a légi hadművelettel le­gyengítették a jugoszláv fegy­veres erőket. Fokozatosan fel­morzsolják a páncélos és tüzér­ségi harci eszközöket, vesztesé­geket okoznak az élő erőben, el­látási vonalakat vágnak át, meg­hiúsítják az üzemanyag-után­pótlást, egyszóval vereségre ítélték a jugoszláv hadsereget. Maga a katonai vezetés is tudja, hogy veszíteni fog. Wesley Clark, a NATO európai pa­rancsnoka ismertette a fentieket, kiemelve, hogy a szövetség napról napra közelebb jut a győzelemhez. A Pavkovics tá­bornok által ismertetett adatok azonban éppen az atlanti szer­vezet légi erejének „lemorzsolá­­sáról” szólnak: azt erősítik, hogy csak a harmadik hadsereg 47 repülőt, négy helikoptert és 21 pilóta nélküli gépet lőtt le. Ugyancsak jugoszláv adat, hogy a NATO harci gépei csak ko­szovói célpontokra 3800 rakétát és bombát lőttek ki, illetve 220 cirkálórakétát indítottak. A mintegy félezer támogatott léte­sítmény többségét nem egy talá­lat érte. Tankágyúkból intéztek tá­madást hétfőn a jugoszlávok az albániai határőrség ellen, közöl­ték független források. Az utób­bi időben gyakoriakká váltak az összetűzések a két ország alaku­latai között. Ez is arra utal, hogy a jugoszláv csapatok a NATO légi erejétől nem tartva folytatják hadműveleteiket. A Szabad Európa Rádiónak adott koszovói albán nyilatkozatok szerint az albán határ térségé­ben harcok dúlnak az UCK és a jugoszláv hadsereg között. Al­bán állítás szerint az UCK mind nagyobb koszovói területeket vesz ellenőrzése alá. Kiss István A háború nyomorúsága a jugoszláv főváros egyik családi házában MTI-FOTÓ Szerb nyelvű rádióadás a magyar területről? A magyar hatóságok nem hivatalos tárgyalásokat folytatnak washingtoni illetékesekkel szerb nyelvű rádió- és tv-adás ma­gyar területről történő sugárzása feltételeinek megteremtéséről - értesült az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség. A Budapesten dolgozó külföldi újságírókra hivatkozó jelentés szerint a kö­zeljövőben megindítandó rádióközvetítés nemcsak a Vajdaság­ra terjedne ki, hanem Szerbia egész középső részére, Belgrádot is beleértve. Megfigyelők mindazonáltal megjegyzik, hogy a Szabad Európa Rádió washingtoni központja nem erősítette meg az említett rádió-, illetve tv-adásról szóló híreket. Jugo­szlávia területére jelenleg repülőgépre telepített adóállomások sugározzák a magyar légtérből a Szabad Európa Rádió szak­emberei által készített műsorokat. Az amerikai szakértők azon­ban nem tartják kielégítőnek a mozgó adóállomások biztosította vételi lehetőség műszaki színvonalát. Menekültmérleg Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) hétfőn nyil­vánosságra hozott újabb becslése szerint eddig összesen 976 ezer ember menekült el Koszovóból a főként albánok lakta szer­biai tartományban tavaly márciusban kitört fegyveres konfliktus kezdete óta. Az AFP hírügynökség által ismertetett, hétfő reggeli állapotot tükröző adatok szerint Albániában, Macedóniában, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában összesen mintegy 780 ezer menekült tartózkodik. Közülük a legtöbben Albániában vannak (mintegy 442 ezren), Macedóniában pedig 250 ezer me­nekültet tartanak nyilván (közülük 111,5 ezer táborokban lakik). Boszniában 21,7 ezer koszovói menekültről (és további 53 ezer jugoszláviai menekültről, köztük 22 ezer szandzsáki muzulmán­ról) tudnak. Az UNHCR nem rendelkezik adatokkal a Koszovón belül, illetve Szerbiában tartózkodó menekültek számáról. Belg­­rádban ez utóbbival kapcsolatban általában 60 ezer főt emleget­nek - jelentette az MTI.

Next