Magyar Nemzet, 1999. július (62. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-01 / 151. szám
2 Magyar Nmit A KÜLPOLITIKAI SZEMLE TÖBB SZEMPONTBÓL is tanulságként szolgálhat a koszovói háború - vélekedett Martti Ahtisaari finn elnök, az Európai Unió koszovói megbízottja. Ahtisaari szerint az egyik legfőbb tanulság az, hogy gyors cselekvésre van szükség a bűnös államokkal szemben. A finn STT hírügynökségnek adott nyilatkozatában az elnök reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi közösség a jövőben gyorsan fog cselekedni, ha egy ország Európában elnyomja népét. A finn elnök annak a nézetnek adott hangot, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában felmerülő nézetkülönbségek megkerülhetők lennének egy nemzetközi bíróságon keresztül. Ha egy ilyen bíróság állásfoglalásban mondaná ki, hogy egy állam bűnös saját népe ellen elkövetett súlyos törvénysértésekben, és ez alapot jelentene a nemzetközi fellépésre, az sokkal nehezebbé tenné az ENSZ számára, hogy ne cselekedjen. Ahtisaari szerint Koszovó Jugoszlávián belüli jövője vagy esetleges függetlensége Szerbia és szélesebb értelemben a jugoszláv társadalom demokratikus átalakulásától függ. ÉLESEN TÁMADTÁK a görög lapok Törökországot amiatt, hogy államellenes bűncselekményekért halálra ítélték Abdullah Öcalan kurd lázadó vezért. Az athéni sajtó szerint Ankara ezzel bizonyította, hogy jogrendszere és az emberi jogok ottani érvényesülése nem felel meg az európai normáknak. Görögország mindig is amellett érvelt az Európai Unióban, hogy legfőbb ellenfele, Törökország még nem készült fel az EU-tagságra, mindenekelőtt azért, mert nem tartja tiszteletben az emberi jogokat. A többi tagországhoz hasonlóan egyébként Athén is ellenzi a halálos ítéletet. A ROMÁN NEMZETÁLLAMOT ért fenyegetésként értékelte a bukaresti Cotidianul azt a törvénytervezetet, amelyet a román képviselőház előző nap fogadott el a köztisztviselők jogállásáról, bizonyos szinteken engedélyezve a magyar nyelv használatát. A román nacionalista lap mindezt úgy kommentálta, hogy a parlament a tervezet jóváhagyásával a magyar nyelvet Románia második hivatalos nyelvévé tette. Constantinescu országában a köztisztviselők magyarul tanulnak majd - festette fel a fenyegető jövőt a lap, amely szerint a képviselőház ezzel a szavazatával történelmet írt Romániában, még akkor is, ha a törvény elfogadása bizonytalan, mert hátra van még a szenátusi vita is, és a felsőházban a kormánykoalíció csak minimális többséggel rendelkezik. (P. L.) Vita a szlovák nyelvtörvényről Sikertelen parlamenti ülés POZSONY A tervezettnél egy nappal korábban, már szerdán elkezdte tárgyalni a szlovák parlament a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel kapcsolatos első pontot, nevezetesen a kormány azon igényét, hogy a jogszabályt sürgősségi eljárással tűzze napirendjére a törvényhozás, mert csak ilyen módon lehetséges végső szavazást tartani a jogszabályról a nyári szünet előtt, a zajló ülésszakon. Nem született azonban döntés a kérdésről, mert paradox módon az előterjesztést követően Milan Knazko kulturális miniszter már nem jelent meg a törvényhozó testület délutáni ülésén, ezért a parlament megszakította ülését, s csütörtökön folytatja csak. A miniszter „eltűnésének” okát találgató újságírók között olyan hír terjedt el, hogy távolmaradásának oka a kormány ülése, amelyre be kell terjeszteni a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselőcsoportja által kidolgozott kisebbségi nyelvhasználati törvényjavaslatot, s ha a kormány támogatná beadványát, azt is sürgősséggel tárgyalhatná a parlament. (n. s.) Bonni búcsú A Berlinbe való költözés előtt utolsó ülését tartotta szerdán Bonnban a német parlament, a Bundestag mt-fotó Nemzetközi élet Mától Finnország az EU elnöke Prioritás a bővítés A féléves német elnökség után július 1-jétől az év végéig Finnország az EU soros elnöke. Helsinki gyorsítani kívánja az Európai Unió keleti bővítését a következő fél évben a kontinens stabilitásának növelése érdekében. Helsinki - mint az MTI írja - akkor veszi át az EU féléves soros elnökségét, amikor hat tagjelölt országgal, Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával és Magyarországgal a legnehezebb szakaszukba érkeznek a csatlakozási tárgyalások. Finn elnökség alatt fog az Európai Unió az említett országcsoporttal belevágni a tagság velejáróinak pontos kidolgozásába olyan témakörökben, mint a közlekedés vagy a környezetvédelem. Finnország maga sem túl régi tagja az EU-nak, csupán 1995-ben csatlakozott az akkor tizenkét tagú szervezethez Ausztria és Svédország társaságában. Közülük Helsinki másodikként veheti át a soros elnökséget. Ausztria tavaly már bizonyította, hogy egy új tagnak is sikerül megbirkóznia ezzel a felelősségteljes feladattal. Előrelépés a kisebbségi oktatás terén Román szenátusi döntés A román szenátus szerdán egyetlen módosítással elfogadta a készülő oktatási törvény tervezetének egyeztetett változatát. A módosításról a szenátus és a képviselőház együttes ülésén kell majd dönteni. Az egyeztetett szöveg elfogadása az MTI szerint a vártnál sokkal simábban ment, mivel a kormánykoalíció a vita előtt egyezségre tudott jutni az ellenzékkel. Az új román oktatási törvény lehetővé teszi majd egyebek között azt, hogy kérésre az egyetemeken a kisebbségek anyanyelvén oktató fakultásokat hozzanak létre. A szenátus egyedül az úgynevezett multikulturális egyetemek szerveződésének elveit szabályozó cikkel nem értett egyet. Emiatt a román törvény két házának együttes ülésen kell a törvény végső szövegéről dönteni. 1999. július 1., csütörtök Új gazdasági-társadalmi konzultációs fórum Európai Integrációs Tanács alakult (Folytatás az 1. oldalra) Az átmeneti könnyítésekről szólva a miniszterelnök elmondta: az új kormány szakított azzal a korábbi érveléssel, miszerint minél kevesebb könnyítést kér egy ország, annál előbb bekerül az unióba, ugyanakkor hangsúlyozta: ennek az ellenkezője sem igaz. Meg kell találni az arany középutat, hiszen aki túl keveset kér, az gyanúba keveredhet Brüsszelben, aki pedig túl sokat, az a saját csatlakozási esélyeit rontja - mondta Orbán Viktor. A magyar agrárágazatról szólva a miniszterelnök leszögezte: ha a csatlakozási tárgyalásokon igényeink egy részét érvényesíteni tudjuk, összességében véve a magyar mezőgazdaság nyertese lesz a tagságnak, bár - mint hangsúlyozta - az unió kifejezetten tart a magyar agrártermékektől. Orbán Viktor a munkaerő szabad áramlásáról kijelentette, hogy e tárgykörben Brüsszel valószínűleg könnyítést fog kérni. Ha már e területen nem tudjuk érdekeinket képviselni, a kormánynak megfelelő ellentételezést kell kérnie. Beszéde végén a legkényesebb csatlakozási kérdésre, a környezetvédelemre is kitért a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy e fejezetnél kell a legészszerűbb megoldást találni, hiszen az esetleges hibás döntések a munkaadóknak óriási többletterheket, a munkavállalóknak pedig munkahelyvesztést jelenthet. Az alakuló ülést követő sajtótájékoztatóján Martonyi János külügyminiszter elmondta, hogy ez a konzultációs fórum a társadalmi párbeszéd új rendszerének keretében jött létre. A tanács évente legalább négyszer fog ülésezni, de a Külügyminisztérium és a szaktárcák napi kapcsolatot kívánnak fenntartani a résztvevőkkel - mondta Martonyi János, aki az alakuló ülésen az integráció jelenlegi helyzetéről tájékoztatta a jelenlevőket. A miniszter hangsúlyozta: a csatlakozási tárgyalások érdemi szakaszba érkeztek. Az eddig megnyitott 15 fejezetből ideiglenesen nyolcat már lezártak, a magyar kormány a jövő héten küldi el Brüsszelbe a többi fejezetre vonatkozó ajánlatait. Reményeik szerint ezeket az ősz folyamán lezárják, s 2000 elején az összes többi fejezetet meg lehet nyitni. A kormány tervei szerint a jövő év közepére elkészülhet az a csomag, ami a két fél elképzeléseit tartalmazza, s az év végére elvileg ennek a tárgylását is le lehet zárni. Mint elmondta: így tartható lenne a 2002-es „munkahipotézis”, melyet még az előző kormány dolgozott ki. (csekei) / / Újabb vádak Észak-Korea ellen Phenjan rakétakísérletre készül HÍRÖSSZEFOGLALÓ - A japán külügyminiszter értesülése szerint Észak-Korea hadrendbe állított több mint tíz Nodong típusú ballisztikus rakétát, amelynek hatótávolsága eléri az 1300 kilométert - írta a Nihon Keizai Simbun című tokiói napilap szerdai számában. Az újság szerint Komura Maszahiko kedden jelentette be egy parlamenti bizottsági ülésen, hogy a kommunista ország legkevesebb tíz rakétát készített elő indításra. A külügyminiszter hozzátette: az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea „határozott figyelmeztetést” fog intézni Észak-Koreához, ha egyöntetűen úgy ítélik meg, hogy a rakétakísérlet küszöbön áll. Komura éreztette, hogy Washington, Tokió és Szöul gazdasági szankciókat vehet fontolóra a kommunista országgal szentben, ha Phenjan valóban kilövi a rakétákat. A készülő rakétakísérletről szóló beszámoló közel egy évvel azután látott napvilágot, hogy Észak-Korea az egész világnak meglepetést okozott, amikor egy rakétája átrepült Japán felett és becsapódott a Csendes-óceánba. Phenjan bizonygatta, hogy csak egy műholdat állított pályára. Vatikáni megerősítés II. János Pál a Szentföldre látogat RÓMA - A Vatikán szerdán hozta nyilvánosságra II. János Pál levelét az üdvösség történetéhez kapcsolódó szent helyek felkereséséről. A katolikus egyházfő kedden, Szent Péter napján jelentette be, hogy a jubileumi évben a Szentföldön kíván zarándokutat tenni Ábrahám nyomát követve a kaldeusok földjétől Palesztináig. A jövő tavaszra tervezett látogatás a keresztények, zsidók és muzulmánok atyjának tartott Ábrahám székhelyétől, a mai Irakban levő Ur városától kezdődne, s érintené a Sínai-hegyet Egyiptomban, majd Názáretben, Betlehemben és Jeruzsálemben folytatódna. II. János Pál március 25-én Názáretben kívánja megünnepelni Gyümölcsoltó Boldogasszony napját. A pápai levél szerint ellátogatna a Saulus megtérését jelző Damaszkuszba is, valamint Pál nevezetes beszédének helyére, Athénba. II. János Pál szerdán fájdalommal teli részvétét fejezte ki I. Karekin örmény ortodox pátriárka haláláért, akivel számos kísérlet ellenére sem sikerült találkoznia. (s.l.) Az ENSZ-főtitkár nyugtat Kelet-Timor lázong a szavazás előtt HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Aggodalmának adott hangot a Biztonsági Tanács kedden azt követően, hogy Kelet-Timoron husángokkal felfegyverkezett fiatalok kövekkel dobálták meg és kifosztották a világszervezet helyi képviseletének egyik irodáját. Kofi Annan ENSZ-főtitkár elfogadhatatlannak nevezte az ilyen jellegű akciókat. Az ENSZ-főtikár és a Biztonsági Tanács egyaránt felszólította a jakartai kormányt, hogy tartsa fenn a békét és biztonságot Kelet-Timoron, egyúttal kérte az érintetteket: tartózkodjanak az erőszaktól az augusztusi népszavazás alatt és után. A BT keddi ülésén jóváhagyta Annan korábbi döntését, amelyben az eredetileg augusztus 8-ra kitűzött referendumot - az egykori portugál gyarmat függetlenségéről vagy Indonézián belüli önkormányzatáról - biztonsági és logisztikai okok miatt két héttel későbbre halasztotta. Az UNAMET-kontingensben összesen 900 külföldi munkatárs és segítő személyzet - köztük 274 polgári ENSZ-rendőr -, valamint a helyi biztonsági erők több ezer tagja teljesít majd szolgálatot. A kelet-timori Malianában kedden több száz, husángokkal felfegyverkezett fiatalember rohanta meg, dobálta meg kövekkel és fosztotta ki az ENSZ-irodát. A Reuters jelentése szerint David Wimhurst UNAMET-szóvivő úgy értesült, hogy a misszió egyik délafrikai alkalmazottja és több helyi kisegítő munkatárs megsérült. Több európai városban tüntettek a kurdok Támadások török érdekeltségek ellen (Folytatás az 1. oldalról) A Ruhr-vidéki Wuppertalban két török utazási iroda és két kulturális egyesület helyiségeit gyújtották fel. Bielefeldben egy török gyorsétkezdét lobbantottak lángra ismeretlen tettesek. A badenwürttembergi Sindelfingenben is támadást ért egy török létesítményt. A berlini rendőrség közlése szerint a német főváros Neukölln kerületében ért gyújtogatásos támadás egy török kávézót. Három álarcos férfi rontott be a kávéházba és gyújtópalackokat dobáltak szét. Mönchengladbachban az éjszaka folyamán kiégett egy török üzlet. Érthető, hogy a német lapok kiemelten és részletesen foglalkoznak magával a kurdkérdéssel is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung például azt írta: Öcalan ideológiai buzgalmára és terrorjára Törökország kemény, megalkuvás nélküli katonai eszközökkel válaszolt. Horváth Gábor szóvivő szerdán ismertette a Külügyminisztérium álláspontját Abdullah Öcalan ügyéről. Hangsúlyozta: Magyarország elvi alapon elutasítja a halálbüntetést, függetlenül attól, hogy az elítélt milyen cselekményeket követett Kifejtette: a kivégzés elmasára reményt adnak Törökig európai uniós törekvé valamint az a tény, hogy a múlt tizenöt évben egy el kiszabott halálos ítéletet sejtottak végre - jelentette kI. Ankarát éles támadások érték Öcalan élése miatt MTI-FOTÓ