Magyar Nemzet, 1999. július (62. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-01 / 151. szám

1999. július 1., csütörtök Vontatottan halad a polgári rendőrség felállítása Koszovó-tanácskozás az ENSZ-érén WASHINGTON­­ Egynapos ta­nácskozásra gyűlt egybe szerdán a világszervezet székhelyén 16 ENSZ-tagállam és három nem­zetközi szervezet képviselője. Kofi Annan főtitkár a G8 csoport tervezett külügyminiszteri talál­kozóját kibővítette „Koszovó ba­rátainak konferenciájává”, ame­lyen Oroszország és Kína nem külügyminiszteri, hanem alacso­nyabb szinten képviselteti magát. Az egyeztetések előterében az állt, hogyan lehetne minél ha­tékonyabban végrehajtani a Biz­tonsági Tanács június 10-i hatá­rozatában megfogalmazott fel­adatokat és biztosítani ennek anyagi hátterét. Az ENSZ-re há­rul ugyanis a polgári közigazga­tás és a rendfenntartás megszer­vezése, s miközben a nemzetközi katonai kontingens telepítése a tervek szerint halad előre, késik a rendőri erők helyszínre érkezése. Vieira de Mello brazil ENSZ- főtitkárhelyettes egyébként több mint két hete a helyszínen már megkezdte a nem létező jogszol­gáltatás megszervezését, s a hé­ten talán a bírói testület létreho­zása is megindul. Lapzártánkig azonban nem derült ki, hogy Kofi Annan főtitkárnak sikerült-e kijelölni azt a személyt, aki a fő­titkárhelyettest hosszabb távra felváltja majd. Annan európai megbízottat keres, s a franciák Bernard Kouchner volt egészség­­ügyi minisztert javasolták, a bri­tek Paddy Ashdownt, a liberális demokraták nyugalomba vonuló vezetőjét, miközben az ENSZ székhelyén sokan Martti Ahtisaa­­rit, a hivatalából csak jövőre le­köszönő finn elnököt szeretnék ebben a tisztségben látni. Vontatottan halad a koszo­vói rendőri kontingens felállítá­sa is. Legalább háromezer rend­őrre lenne szükség, az ENSZ ti­zennyolc tagállama azonban ed­dig csak 1300-ra tett felajánlást. Jó példával elöljárva az Egye­sült Államok kedden 450 tisztre egészítette ki korábbi 400 fős vállalását. (lambert) Macedónia lehet az újjáépítés déli hídfőállása Követségnyitás Szkopjéban Szkopje a koszovói válság so­rán stabil és megbízható part­nernek bizonyult a nemzetközi közösség számára - hangsú­lyozta Németh Zsolt, a Kül­ügyminisztérium politikai ál­lamtitkára szerdán szkopjei látogatásáról hazatérve. „Ez feljogosítja Macedóniát, hogy a délkelet-európai térség sta­bilizálása, fejlesztése, valamint demokratizálódása során híd­főállás lehessen” - fűzte hozzá az államtitkár. Németh Zsolt úgy vélte, Macedóniának is jó esélye van arra, hogy nagy multinacio­nális cégek beszállítójaként részt vegyen az újjáépítésben. „Magyarország északi, Mace­dónia déli hídfőállásként jól kiegészíthetik egymást” - tette hozzá Németh Zsolt. Az államtitkár Szkopjéban megbeszélést folytatott Borisz Trajkovszkival, a külügyminisz­ter első helyettesével, akivel aláírták a két külügyminiszté­rium közötti együttműködési jegyzőkönyvet. A mostani látogatás alkal­mával az államtitkár megnyitotta a Magyar Köztársaság szkopjei nagykövetségét - írta az MTI. A MIÉP ismét megkongatta a vészharangot Demszky bonyolult határátkelése Többórás kényszerű várakozás után csütörtök délután megérke­zett Szabadkára a Demszky Gá­bor budapesti főpolgármester vezette küldöttség, amely az észak-bácskai város polgármes­teréhez, Kasza Józsefhez indult - tájékoztatta szerdán az MTI-t Nyári Krisztián sajtófőnök. A csoport szabadkai látogatását előzőleg néhány órás kényszerű várakozás hátráltatta. Nyári Krisztián elmondása szerint a küldöttség Tompa— Kelebia határátkelőn beléphetett ugyan Jugoszláviába, de az átkelőtől néhány száz méterre a jugoszláv határőrök ismét elkérték a cso­port tagjainak lepecsételt útle­velét - köztük Demszky Gábor diplomata úti okmányait - és az újságírók igazolványait. Az ok­mányokat csak három óra eltel­tével kapták vissza. A látogatás célja - hasonlóan az egy hónap­pal ezelőtt meghiúsult útéhoz­­ az európai önkormányzati char­ta és a magyarországi önkor­mányzati tapasztalatok felhasz­nálási lehetőségei a várható ju­goszláviai rendezés során. „Bekövetkezett az, aminek veszélyére a MIÉP már korábban felhívta a figyelmet: a Vajdaság­ban elkezdődött a magyarok elül­­dözése” - mondta szokásos szer­dai sajtótájékoztatóján Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke Budapesten. A po­litikus kiemelte, hogy a Koszo­vóból most kivonult rendőri erők számos tagja érkezett családostul a tartományba. Őket feltevése szerint a magyarok megüresedő házaiban akarják elszállásolni. Hozzátette, hogy már több, álta­luk elkövetett atrocitásról kapott hírt helyi magyaroktól a MIÉP. „Ha ezek a cselekmények aka­dálytalanul folytatódnak, akár több százezres menekültáradat is elindulhat” - mondta az MTI kérdésére Csurka István. Szerinte ebben a helyzetben a magyarság­nak kettős feladata van: nem csak ki kell állnia testvéreiért, de arra is rá kell bírnia a budapesti kor­mányt, hogy lépjen fel ezeknek az embereknek az érdekében - mondta. Nemzetközi élet NATO-orosz egyeztetés Kényszerű szünet Elnapolták szerdán a Brüsszelben a NATO és Oroszország között zajló katonai tárgyalásokat - je­lentette be az MTI szerint Guido Venturoni, a szövetség katonai bizottságának elnöke. Az orosz védelmi minisztérium küldöttsé­ge a hét eleje óta tárgyalt a szö­vetség székhelyén és főhadiszál­lásán a koszovói békefenntartás­sal kapcsolatos kérdésekről. Ven­turoni nem közölt bővebbet a megbeszélésekről, csupán annyit mondott, hogy az orosz KFOR- erők földrajzi elhelyezkedése nem a fő téma a tárgyaláson. A tárgyalások a jövő héten Brüsz­­szelben folytatódnak. Biztonságos marad a magyar légtér F-18-asok búcsúja Taszártól Peter Tufo, az Egyesült Álamok budapesti nagykövete szerdán Taszáron elbúcsúzott a csütörtö­kön hazatérő F-18-as repülő­gépek pilótáitól és a kiszolgáló személyzettől. Szabó János hon­védelmi miniszter a repülőket búcsúztató ünnepségen arról be­szélt, hogy a magyar légtér vé­delme az F-18-asok távozása után is biztonságos lesz. „Soha nem volt Magyarország olyan biztonságban, mint most, NA­TO-tagállamként” - hangsú­lyozta a miniszter. Németh Ist­ván dandártábornok a légierő vezérkarának törzsigazgatója új­ságírói kérdésre elmondta: leg­később az év végéig a magyar harci gépeket is felszerelik a szövetségben rendszeresített úgynevezett „barát-ellenség” megfigyelő­ rendszerrel, amely mindössze néhány ezer dollárral terheli meg a honvédelmi tárca költségvetését. (gulyás) A választások kiírását és Szerbia „seselytelenítését” sürgeti az ellenzék Széles front alakul Milosevics ellen ÚJVIDÉK - A szerbiai demokra­tikus változások kezdetét jelez­heti a kedden megtartott cacaki ellenzéki tüntetés. A közép­szerbiai városban a szervezők (a Szövetség a változásokért elne­vezésű, mintegy harminc pártot tömörítő csoportosulás­ szerint 25 000 tüntető követelte Milose­vics elnök távozását és a szabad választások kiírását. Az állami televízió híradásaiban említést sem tett a tömeggyűlésről, a belgrádi ellenzéki sajtó azonban szerdán részletesen beszámolt az eseményről. A hadiállapot szombati megszüntetése után a szerbiai ellenzéki vezetők egyre erőtel­jesebben követelnek rendkívüli választásokat és átmeneti kor­mány alakítását. Vuk Obrado­­vics, a Szociáldemokrácia vez­­tője a Blic napilapban szerdán közölt interjújában Milosevics lemondását az államelnök „er­kölcsi, politikai és hazafias kö­telességének” nevezte. Szerinte legkésőbb öt-hat hónapon belül általános választásokat kell tar­tani Szerbiában, s amennyiben ezt nem írják ki, úgy a demok­ratikus ellenzék maga fogja megszervezni, természetesen merőben más körülmények között, hangsúlyozta a politi­kus. Az Új Demokrácia elnöke, Dusán Mihajlovics szerint az ország politikai helyzetének normalizálása elképzelhetetlen előrehozott választások nélkül. Mihajlovics átmeneti kormány alakítását szorgalmazta egy kragujevaci összejövetelen, szerinte ebben a kabinetben he­lyet kell kapniuk Crna Gora le­gitim képviselőinek Milo Dju­­kanoviccsal az élen. A párt­vezető „Szerbia seselyteleníté­­sét” szorgalmazta. Ismét távozásra szólította fel a jugoszláv elnököt Pál pát­riárka. A befolyásos pravoszláv egyházfő a nemzet megmenté­se érdekében várja ezt a lépést Milosevicstől. A pátriárka a hadsereg kivonulása óta Ko­szovóban tartózkodik (jelenlé­tével is szeretné maradásra bír­ni a szerb lakosságot), s Pecben találkozott Sándor herceggel, aki Montenegróból érkezett. A trónörökös szerint a szerb nép jobb jövőt érdemel, de ennek feltétele Milosevics távozása. Elérkezett az újjáépítés, a de­mokrácia és a nemzetmentő kormány megalakításának ide­je, hogy a szerb és a monteneg­rói nép a többi néppel együtt békében élhessen, mondta a trónörökös. Milan Panics volt miniszterelnök szerint Milo­­sevicsre akkora nyomás nehe­zedik, hogy legfeljebb három hónapon belül távozásra kény­szerül. A Szövetség a Változá­sokért pártszövetség a milose­­vicsi politika megfelelő alter­natíváját kínálja, állítja Panics egy lapnyilatkozatában. Koszovóban közben helyre­állni látszik a nyugalom annak ellenére, hogy az incidensek to­vábbra is mindennaposak. A KFOR brit katonái kedden este Lipljanban megöltek egy em­bert, aki tüzet nyitott rájuk. A békeerők szóvivőjének fejtege­tése szerint a lakossági bejelen­tés alapján helyszínre érkező katonák tulajdonképpen bele­csöppentek egy fegyveres le­számolásba, amelynek egyik résztvevője olyan mozdulatot tett, mintha lőni akarna. Az an­golok rögtön tüzeltek, s a táma­dó a helyszínen meghalt. A KFOR létszámának feltöltése folyamatosan zajlik, s hamaro­san ötvenezer katona áll ké­szültségben, hogy felszámolja a szerb félkatonai alakulatok ma­radványait, amelyek a béke­megállapodás után a tartomány­ban maradtak. A hét végére megérkezik KFOR orosz alaku­latainak zöme is. (gyarmati) Szerbiában az ellenzék emberek ezreit képes kivinni az utcára, hogy Milosevics menesztését követeljék mti-fotó ­ Minden albán párt részvételére számítanak a kormányban Az UCK együttműködne Rugovával A Koszovói Felszabadítási Had­sereg (UCK) „ideiglenes kormá­nya” kész együttműködni Ibra­him Rugovával az új koszovói kormány megteremtése érdeké­ben - közölte kedden az ideigle­nes vezető testület szóvivője. Az UCK első embere, Hashim Thaqi vezeti a 17 párt képvisele­tével megalakított „ideiglenes kormányt”. E pártok közül 13 volt jelen azon a megbeszélésen, amelyen a távol levő Rugová­­nak, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) elnökének a további politikai folyamatba való bevo­násáról döntöttek. Remélhetőleg az LDK tagjai is részt vesznek további megbeszéléseinken, hogy az ideiglenes kormányban az összes albán párt képviselve legyen - idézte az AFP nyomán az MTI a szóvivőt. A NATO légicsapásainak beszüntetése után a rambouillet- i tárgyalásokon részt vett albán küldöttség tagjai megállapod­tak, hogy ideiglenes kormányt alakítanak, amelynek az UCK által kijelölt vezető lesz az élén. Rugova továbbra is Koszovó demokratikusan megválasztott elnökének tekinti magát. A tar­tomány közigazgatását a három éven belül megtartandó válasz­tásokig az ENSZ látja el. Koszovó romos utcáin már nyugodt fiatalok sétálhatnak MTI-FOTÓ Magyar Nemzet 3 Salzburgi gazdasági fórum Beszámoló a menekültekről A koszovói menekültek hatvan százaléka tért eddig vissza lak­helyére, ami nagyon gyors fo­lyamatot jelez - jelentette ki szerdán Salzburgban Ogata Szadako, az ENSZ menekült­­ügyi főbiztosa a közép- és kelet­európai gazdasági csúcsértekez­let alkalmából rendezett sajtóér­tekezletén. Az MTI szerint jelen pillanatban a menekülő szerbek jelentik a legnagyobb kihívást: eddig 70 ezren menekültek el Koszovóból megtorlástól tartva, tízezer ember Montenegróba, a többiek Szerbiába. A szerb ha­tóságok kérték az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztosságának segít­ségét. A csúcsértekezlet, amely­nek a balkáni újjáépítés az egyik fő napirendi témája, szer­da este kezdte meg munkáját. 1­1 Tanúnak hívott háborús bűnös Hágai ajánlat Karadzsicsnak? A hágai Nemzetközi Törvény­szék állítólag felajánlotta Rado­­van Karadzsics volt boszniai szerb elnöknek, hogy néhány vádpontot elejtenek ellene, ha hajlandó Milosevics jugoszláv elnök ellen tanúvallomást tenni - adta hírül szerdai számában a Vjesnik című zágrábi napilap Az újság boszniai sajtóforrásra hivatkozva arról tájékoztatta olvasóit, hogy Louise Arbour, a volt Jugoszlávia területén elkö­vetett háborús bűnöket kivizs­gáló törvényszék főügyésze a közelmúltban tett boszniai láto­gatása idején felvette a kapcso­latot Karadzsiccsal. Az MTI ál­tal idézett Vjesnik szerint a fő­ügyész nem találkozott a volt boszniai szerb elnökkel, de megegyezést ajánlott neki. A lap szerint Arbour felajánlotta Karadzsicsnak: ha tanúskodik Milosevics elnök és Ratko Mladics volt boszniai szerb főparancsnok ellen, a hágai tör­vényszék törölné a vele szembe­ni vádak közül az 1995-ös sreb­­renicai szerb mészárlással kap­csolatos vádpontokat. * ÚJVIDÉK - Badarságnak nevez­te Nebojsa Pavkovics tábornok a hágai vádemeléseket. A Ko­szovóból kivont jugoszláv har­madik hadsereg parancsnoka a belgrádi Vecsernje Novoszti na­pilapban közölt interjújában ta­gadta, hogy akár a hadsereg, akár a rendőrség gaztetteket haj­tott volna végre a déli tarto­mányban. „A bombázások alatt végig Koszovóban voltam, s ál­lítom, hogy sem a katonaság, sem a rendőrség nem követett el bűncselekményeket, csak az UCK terroristái ellen viselt ha­dat” - nyilatkozta Pavkovics tá­bornok. Szavai szerint nincs bi­zonyíték arra, hogy a szerb fél bűncselekményeket követett el.

Next