Magyar Nemzet, 1999. július (62. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-01 / 151. szám
1999. július 1., csütörtök Vontatottan halad a polgári rendőrség felállítása Koszovó-tanácskozás az ENSZ-érén WASHINGTON Egynapos tanácskozásra gyűlt egybe szerdán a világszervezet székhelyén 16 ENSZ-tagállam és három nemzetközi szervezet képviselője. Kofi Annan főtitkár a G8 csoport tervezett külügyminiszteri találkozóját kibővítette „Koszovó barátainak konferenciájává”, amelyen Oroszország és Kína nem külügyminiszteri, hanem alacsonyabb szinten képviselteti magát. Az egyeztetések előterében az állt, hogyan lehetne minél hatékonyabban végrehajtani a Biztonsági Tanács június 10-i határozatában megfogalmazott feladatokat és biztosítani ennek anyagi hátterét. Az ENSZ-re hárul ugyanis a polgári közigazgatás és a rendfenntartás megszervezése, s miközben a nemzetközi katonai kontingens telepítése a tervek szerint halad előre, késik a rendőri erők helyszínre érkezése. Vieira de Mello brazil ENSZ- főtitkárhelyettes egyébként több mint két hete a helyszínen már megkezdte a nem létező jogszolgáltatás megszervezését, s a héten talán a bírói testület létrehozása is megindul. Lapzártánkig azonban nem derült ki, hogy Kofi Annan főtitkárnak sikerült-e kijelölni azt a személyt, aki a főtitkárhelyettest hosszabb távra felváltja majd. Annan európai megbízottat keres, s a franciák Bernard Kouchner volt egészségügyi minisztert javasolták, a britek Paddy Ashdownt, a liberális demokraták nyugalomba vonuló vezetőjét, miközben az ENSZ székhelyén sokan Martti Ahtisaarit, a hivatalából csak jövőre leköszönő finn elnököt szeretnék ebben a tisztségben látni. Vontatottan halad a koszovói rendőri kontingens felállítása is. Legalább háromezer rendőrre lenne szükség, az ENSZ tizennyolc tagállama azonban eddig csak 1300-ra tett felajánlást. Jó példával elöljárva az Egyesült Államok kedden 450 tisztre egészítette ki korábbi 400 fős vállalását. (lambert) Macedónia lehet az újjáépítés déli hídfőállása Követségnyitás Szkopjéban Szkopje a koszovói válság során stabil és megbízható partnernek bizonyult a nemzetközi közösség számára - hangsúlyozta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára szerdán szkopjei látogatásáról hazatérve. „Ez feljogosítja Macedóniát, hogy a délkelet-európai térség stabilizálása, fejlesztése, valamint demokratizálódása során hídfőállás lehessen” - fűzte hozzá az államtitkár. Németh Zsolt úgy vélte, Macedóniának is jó esélye van arra, hogy nagy multinacionális cégek beszállítójaként részt vegyen az újjáépítésben. „Magyarország északi, Macedónia déli hídfőállásként jól kiegészíthetik egymást” - tette hozzá Németh Zsolt. Az államtitkár Szkopjéban megbeszélést folytatott Borisz Trajkovszkival, a külügyminiszter első helyettesével, akivel aláírták a két külügyminisztérium közötti együttműködési jegyzőkönyvet. A mostani látogatás alkalmával az államtitkár megnyitotta a Magyar Köztársaság szkopjei nagykövetségét - írta az MTI. A MIÉP ismét megkongatta a vészharangot Demszky bonyolult határátkelése Többórás kényszerű várakozás után csütörtök délután megérkezett Szabadkára a Demszky Gábor budapesti főpolgármester vezette küldöttség, amely az észak-bácskai város polgármesteréhez, Kasza Józsefhez indult - tájékoztatta szerdán az MTI-t Nyári Krisztián sajtófőnök. A csoport szabadkai látogatását előzőleg néhány órás kényszerű várakozás hátráltatta. Nyári Krisztián elmondása szerint a küldöttség Tompa— Kelebia határátkelőn beléphetett ugyan Jugoszláviába, de az átkelőtől néhány száz méterre a jugoszláv határőrök ismét elkérték a csoport tagjainak lepecsételt útlevelét - köztük Demszky Gábor diplomata úti okmányait - és az újságírók igazolványait. Az okmányokat csak három óra elteltével kapták vissza. A látogatás célja - hasonlóan az egy hónappal ezelőtt meghiúsult útéhoz az európai önkormányzati charta és a magyarországi önkormányzati tapasztalatok felhasználási lehetőségei a várható jugoszláviai rendezés során. „Bekövetkezett az, aminek veszélyére a MIÉP már korábban felhívta a figyelmet: a Vajdaságban elkezdődött a magyarok elüldözése” - mondta szokásos szerdai sajtótájékoztatóján Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke Budapesten. A politikus kiemelte, hogy a Koszovóból most kivonult rendőri erők számos tagja érkezett családostul a tartományba. Őket feltevése szerint a magyarok megüresedő házaiban akarják elszállásolni. Hozzátette, hogy már több, általuk elkövetett atrocitásról kapott hírt helyi magyaroktól a MIÉP. „Ha ezek a cselekmények akadálytalanul folytatódnak, akár több százezres menekültáradat is elindulhat” - mondta az MTI kérdésére Csurka István. Szerinte ebben a helyzetben a magyarságnak kettős feladata van: nem csak ki kell állnia testvéreiért, de arra is rá kell bírnia a budapesti kormányt, hogy lépjen fel ezeknek az embereknek az érdekében - mondta. Nemzetközi élet NATO-orosz egyeztetés Kényszerű szünet Elnapolták szerdán a Brüsszelben a NATO és Oroszország között zajló katonai tárgyalásokat - jelentette be az MTI szerint Guido Venturoni, a szövetség katonai bizottságának elnöke. Az orosz védelmi minisztérium küldöttsége a hét eleje óta tárgyalt a szövetség székhelyén és főhadiszállásán a koszovói békefenntartással kapcsolatos kérdésekről. Venturoni nem közölt bővebbet a megbeszélésekről, csupán annyit mondott, hogy az orosz KFOR- erők földrajzi elhelyezkedése nem a fő téma a tárgyaláson. A tárgyalások a jövő héten Brüszszelben folytatódnak. Biztonságos marad a magyar légtér F-18-asok búcsúja Taszártól Peter Tufo, az Egyesült Álamok budapesti nagykövete szerdán Taszáron elbúcsúzott a csütörtökön hazatérő F-18-as repülőgépek pilótáitól és a kiszolgáló személyzettől. Szabó János honvédelmi miniszter a repülőket búcsúztató ünnepségen arról beszélt, hogy a magyar légtér védelme az F-18-asok távozása után is biztonságos lesz. „Soha nem volt Magyarország olyan biztonságban, mint most, NATO-tagállamként” - hangsúlyozta a miniszter. Németh István dandártábornok a légierő vezérkarának törzsigazgatója újságírói kérdésre elmondta: legkésőbb az év végéig a magyar harci gépeket is felszerelik a szövetségben rendszeresített úgynevezett „barát-ellenség” megfigyelő rendszerrel, amely mindössze néhány ezer dollárral terheli meg a honvédelmi tárca költségvetését. (gulyás) A választások kiírását és Szerbia „seselytelenítését” sürgeti az ellenzék Széles front alakul Milosevics ellen ÚJVIDÉK - A szerbiai demokratikus változások kezdetét jelezheti a kedden megtartott cacaki ellenzéki tüntetés. A középszerbiai városban a szervezők (a Szövetség a változásokért elnevezésű, mintegy harminc pártot tömörítő csoportosulás szerint 25 000 tüntető követelte Milosevics elnök távozását és a szabad választások kiírását. Az állami televízió híradásaiban említést sem tett a tömeggyűlésről, a belgrádi ellenzéki sajtó azonban szerdán részletesen beszámolt az eseményről. A hadiállapot szombati megszüntetése után a szerbiai ellenzéki vezetők egyre erőteljesebben követelnek rendkívüli választásokat és átmeneti kormány alakítását. Vuk Obradovics, a Szociáldemokrácia veztője a Blic napilapban szerdán közölt interjújában Milosevics lemondását az államelnök „erkölcsi, politikai és hazafias kötelességének” nevezte. Szerinte legkésőbb öt-hat hónapon belül általános választásokat kell tartani Szerbiában, s amennyiben ezt nem írják ki, úgy a demokratikus ellenzék maga fogja megszervezni, természetesen merőben más körülmények között, hangsúlyozta a politikus. Az Új Demokrácia elnöke, Dusán Mihajlovics szerint az ország politikai helyzetének normalizálása elképzelhetetlen előrehozott választások nélkül. Mihajlovics átmeneti kormány alakítását szorgalmazta egy kragujevaci összejövetelen, szerinte ebben a kabinetben helyet kell kapniuk Crna Gora legitim képviselőinek Milo Djukanoviccsal az élen. A pártvezető „Szerbia seselytelenítését” szorgalmazta. Ismét távozásra szólította fel a jugoszláv elnököt Pál pátriárka. A befolyásos pravoszláv egyházfő a nemzet megmentése érdekében várja ezt a lépést Milosevicstől. A pátriárka a hadsereg kivonulása óta Koszovóban tartózkodik (jelenlétével is szeretné maradásra bírni a szerb lakosságot), s Pecben találkozott Sándor herceggel, aki Montenegróból érkezett. A trónörökös szerint a szerb nép jobb jövőt érdemel, de ennek feltétele Milosevics távozása. Elérkezett az újjáépítés, a demokrácia és a nemzetmentő kormány megalakításának ideje, hogy a szerb és a montenegrói nép a többi néppel együtt békében élhessen, mondta a trónörökös. Milan Panics volt miniszterelnök szerint Milosevicsre akkora nyomás nehezedik, hogy legfeljebb három hónapon belül távozásra kényszerül. A Szövetség a Változásokért pártszövetség a milosevicsi politika megfelelő alternatíváját kínálja, állítja Panics egy lapnyilatkozatában. Koszovóban közben helyreállni látszik a nyugalom annak ellenére, hogy az incidensek továbbra is mindennaposak. A KFOR brit katonái kedden este Lipljanban megöltek egy embert, aki tüzet nyitott rájuk. A békeerők szóvivőjének fejtegetése szerint a lakossági bejelentés alapján helyszínre érkező katonák tulajdonképpen belecsöppentek egy fegyveres leszámolásba, amelynek egyik résztvevője olyan mozdulatot tett, mintha lőni akarna. Az angolok rögtön tüzeltek, s a támadó a helyszínen meghalt. A KFOR létszámának feltöltése folyamatosan zajlik, s hamarosan ötvenezer katona áll készültségben, hogy felszámolja a szerb félkatonai alakulatok maradványait, amelyek a békemegállapodás után a tartományban maradtak. A hét végére megérkezik KFOR orosz alakulatainak zöme is. (gyarmati) Szerbiában az ellenzék emberek ezreit képes kivinni az utcára, hogy Milosevics menesztését követeljék mti-fotó Minden albán párt részvételére számítanak a kormányban Az UCK együttműködne Rugovával A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) „ideiglenes kormánya” kész együttműködni Ibrahim Rugovával az új koszovói kormány megteremtése érdekében - közölte kedden az ideiglenes vezető testület szóvivője. Az UCK első embere, Hashim Thaqi vezeti a 17 párt képviseletével megalakított „ideiglenes kormányt”. E pártok közül 13 volt jelen azon a megbeszélésen, amelyen a távol levő Rugovának, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) elnökének a további politikai folyamatba való bevonásáról döntöttek. Remélhetőleg az LDK tagjai is részt vesznek további megbeszéléseinken, hogy az ideiglenes kormányban az összes albán párt képviselve legyen - idézte az AFP nyomán az MTI a szóvivőt. A NATO légicsapásainak beszüntetése után a rambouillet- i tárgyalásokon részt vett albán küldöttség tagjai megállapodtak, hogy ideiglenes kormányt alakítanak, amelynek az UCK által kijelölt vezető lesz az élén. Rugova továbbra is Koszovó demokratikusan megválasztott elnökének tekinti magát. A tartomány közigazgatását a három éven belül megtartandó választásokig az ENSZ látja el. Koszovó romos utcáin már nyugodt fiatalok sétálhatnak MTI-FOTÓ Magyar Nemzet 3 Salzburgi gazdasági fórum Beszámoló a menekültekről A koszovói menekültek hatvan százaléka tért eddig vissza lakhelyére, ami nagyon gyors folyamatot jelez - jelentette ki szerdán Salzburgban Ogata Szadako, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a közép- és keleteurópai gazdasági csúcsértekezlet alkalmából rendezett sajtóértekezletén. Az MTI szerint jelen pillanatban a menekülő szerbek jelentik a legnagyobb kihívást: eddig 70 ezren menekültek el Koszovóból megtorlástól tartva, tízezer ember Montenegróba, a többiek Szerbiába. A szerb hatóságok kérték az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának segítségét. A csúcsértekezlet, amelynek a balkáni újjáépítés az egyik fő napirendi témája, szerda este kezdte meg munkáját. 11 Tanúnak hívott háborús bűnös Hágai ajánlat Karadzsicsnak? A hágai Nemzetközi Törvényszék állítólag felajánlotta Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnöknek, hogy néhány vádpontot elejtenek ellene, ha hajlandó Milosevics jugoszláv elnök ellen tanúvallomást tenni - adta hírül szerdai számában a Vjesnik című zágrábi napilap Az újság boszniai sajtóforrásra hivatkozva arról tájékoztatta olvasóit, hogy Louise Arbour, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló törvényszék főügyésze a közelmúltban tett boszniai látogatása idején felvette a kapcsolatot Karadzsiccsal. Az MTI által idézett Vjesnik szerint a főügyész nem találkozott a volt boszniai szerb elnökkel, de megegyezést ajánlott neki. A lap szerint Arbour felajánlotta Karadzsicsnak: ha tanúskodik Milosevics elnök és Ratko Mladics volt boszniai szerb főparancsnok ellen, a hágai törvényszék törölné a vele szembeni vádak közül az 1995-ös srebrenicai szerb mészárlással kapcsolatos vádpontokat. * ÚJVIDÉK - Badarságnak nevezte Nebojsa Pavkovics tábornok a hágai vádemeléseket. A Koszovóból kivont jugoszláv harmadik hadsereg parancsnoka a belgrádi Vecsernje Novoszti napilapban közölt interjújában tagadta, hogy akár a hadsereg, akár a rendőrség gaztetteket hajtott volna végre a déli tartományban. „A bombázások alatt végig Koszovóban voltam, s állítom, hogy sem a katonaság, sem a rendőrség nem követett el bűncselekményeket, csak az UCK terroristái ellen viselt hadat” - nyilatkozta Pavkovics tábornok. Szavai szerint nincs bizonyíték arra, hogy a szerb fél bűncselekményeket követett el.