Magyar Nemzet, 1999. augusztus (62. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-02 / 178. szám
1999. augusztus 2., hétfő Népi kezdeményezés a halálbüntetésért A parlament mérlegelhet Nem merült fel törvényes akadálya annak, hogy népi kezdeményezés bontakozzon ki a halálbüntetés visszaállítására. Az Országos Választási Bizottság még csütörtöki döntésével zöld utat adott Tóth Tamás kísérletének, hitelesítve a legsúlyosabb büntetés bevezetését célzó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. A kérdésben illetékes testület korábban már többször visszautasította az egykori polgármester azon kérését, hogy ügydöntő népszavazás írassák le a kérdésben. A halálbüntetés eltörlése hazánkban gyorsan lezajlott: a halálbüntetést az alkotmánybírák —elébe vágva minden parlamenti döntésnek és referendumnak már 1990-ben alkotmányellenesnek nyilvánították. Visszaállítása több nemzetközi szerződést is sértene, így szakemberek többsége szerint kudarcra van ítélve a kezdeményezés. A halálbüntetés visszaállításának esélyeit, morális vagy kriminálpolitikai indokait illetően megoszlanak a vélemények. E szempontból lényeges, mi a különbség az ügydöntő népszavazás és az országos népi kezdeményezés között. Csak szakmai körökben világos, miért vetette el a véleménynyilvánítás előbbi módját, és miért engedett szabad utat a másiknak az Országos Választási Bizottság. A hatályos alkotmány szerint országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás érdekében lehet tartani. Ennek elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerülhet sor. Az országos népszavazást ki kell tűzni, ha legalább 200 ezer aláírást sikerült összegyűjteni támogatására. Ha a hiteles aláírások száma ennél kevesebb, de eléri a százezret, a referendum kiírása parlamenti mérlegelés kérdése. De akár kötelező, akár „fakultatív” népszavazásról van szó, eleget kell tenni az alkotmány által támasztott további követelményeknek. Csak olyan kérdésről lehet ugyanis szó, amelyben a referendum kiírását a alaptörvényünk megengedi. A jelek szerint e tilalmi listát a taláros testület mind tágabban értelmezi. Következésképp a halálbüntetés alkotmányból levezetett tilalmának feloldását referendummal aligha lehet kikényszeríteni. A „tilalmi zónák” szempontjából alkotmányunk nem is tesz éles különbséget az országos népszavazás két fajtája között. Néhány paragrafussal odébb alkotmányunk önálló bekezdést szentel a népi kezdeményezés fogalmának is. Alacsonyabbra teszi a közjogi mércét, amikor kimondja: országos népi kezdeményezés benyújtásához elegendő ötvenezer hiteles aláírás is. Ennek következtében a közvetlen demokrácia e kivételes intézményének joghatása mérsékeltebb. Szemben az ügydöntő referendummal a népi kezdeményezésben szereplő kérdés lakossági támogatása nem kötelező erejű a parlamentre nézve. Csupán arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést a T. Ház napirendjére tűzze. A kezdeményezésben szereplő kérdést ugyanakkor az Országgyűlés köteles megtárgyalni - feltéve, ha a javasolt témával meg is szavaznák a napirendet a törvényhozók. .. A referendumot és a népi kezdeményezést eltérő hatókörük mellett az is megkülönbözteti egymástól, hogy országos népszavazáshoz négy, míg népi kezdeményezéshez csupán két hónapig lehet az aláírásokat gyűjteni. Az aláírások politikai súlyát azonban végül is nem az alkotmánynak, hanem a parlamentnek kell mérlegelnie. Bodnár Lajos I A kereszténydemokrácia szervesen jelen van a Fideszben Surján László a KRESZ-szabályok politikai vetületéről, valamint a szálkáról és a gerendáról A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) újraválasztott elnöke, Surján László az utóbbi időben az úgynevezett „levélbotrányban” a Fidesz-frakció vizsgálóbiztosaként jutott széles nyilvánossághoz. E minőségén túl általánosabb közéleti kérdésekről is kérdeztük a szabadságát töltő politikust.Afféle „egyszemélyes bizottságként" igyekezett fényt deríteni a lockheedes lobbizás körülményeire. Azóta a MÚOSZ etikai bizottsága is vizsgálatot folytatott az üggyel összefüggésben, ám ön elhárította a sajtó érdeklődését, s eddig a bocsánatkérési felszólításra sem reagált... - Az Országgyűlés ősszel felállítja az ügyben az ellenzék által javasolt parlamenti vizsgálóbizottságot, melynek az lesz a feladata, hogy minden elfogultságtól és prekoncepciótól mentesen kiderítse az igazságot, tisztázza a nyitott kérdéseket. E vizsgálat tisztasága érdekében fontosnak tartom, hogy ne fogalmazzak meg előzetes véleményt. A MÚOSZ etikai bizottságáról és következtetéseiről pedig nem tisztem nyilatkozni. - Sokan kétségbe vonják a liberális Fidesz és a kereszténydemokrácia összeférhetőségét. Ön - mint az egyik összekötő kapocs - hogyan vélekedik erről? - Az egyik legjelentősebb kereszténydemokrata párt, a német CDU Felelős szabadság címen jelentette meg programját. Ez árulkodó jel: a tisztán liberális pártok világszerte azért szorulnak vissza, mert az emberi jogok kultusza immár átjárja a politika egészét, a liberális eszmék minden pártprogramban szerepelnek. Aki tehát csakis ezzel „házal”, az nem vonzza a választókat. A Fidesz idejekorán felismerte, hogy szélesebb alapokon kell politizálnia, s jó érzékkel tapintott rá: az SZDSZ által képviselt gyökértelen liberalizmus nem szerves folytatása a múlt századi magyar szabadelvűségnek. A Fidesz mögött álló, úgynevezett konzervatív szavazótábor nemcsak azért adta a voksait oly nagy számban a polgári átalakulást hirdető pártra, mert csalódott az MDF-ben és a KDNP-ben, hanem mert a Fidesz-programban felismerte a jobbközép értékeket. A legvilágosabban épp a családpolitikában - de már az 1995-ös kongresszus is kinyilvánította, hogy a kereszténység szerves része az európai kultúrának. A püspökkari szociális körlevél és a Fidesz-elképzelések között igen szoros a kapcsolat. Ez a vonzalom tehát sokkal régebbi, mint hogy a kereszténydemokrata képviselők 1997-ben bebocsáttatást kaptak volna a Fidesz-frakcióba. - Az MKDSZ jelenleg puszta politikai színező elem, vagy afféle platformjellegű szerveződés a képviselőcsoporton belül? - Amikor a Fidesz-frakció két éve befogadta a kereszténydemokrata politikusok egy részét, a csoport relatív önállóságot kapott. Az újrainduláskor szembe kellett nézni a megnövekedett képviselői létszámból adódó különbséggel, azóta azonban már kialakult és megszilárdult a frakció egysége. A kereszténydemokraták szerves részét képezik a Fidesz képviselőcsoportjának: ez a tizennégy ember három frakcióvezető-helyettest, két bizottsági elnököt és három alelnököt ad. A tavalyi statisztika azt mutatja: a nem kormánytag képviselőkön kívül fideszes színekben én beszéltem a legtöbbet az Országgyűlésben. Teljesítményünk is megalapozza azt az igényünket, hogy az MKDSZ-es képviselők önálló csoportként, kereszténydemokrata mivoltuk hangsúlyozásával fejtsék ki politikai véleményüket. Ennek szellemében kezdtük meg - a frakció szervezésében - rendszeres sajtótájékoztatóinkat. - Mi indokolja ezt a gyakorlatot? - Hogy jól látható legyen a kereszténydemokrácia jelenléte az egyre inkább néppárti jelleget öltő Fideszben. - Az MKDSZ a tényleges döntéshozatalban is szerephez jut? - A belső döntési mechanizmus szerint ennek fő fórumai a munkacsoportok, s a frakció vezérkarában igen intenzív a szerepünk: kabinet- és munkacsoport-vezetőt is adunk. Az ország sorsát befolyásoló döntések nagyrészt a kormányban történnek, ahol a mi „vonalunkat” Harrach Péter miniszter úr testesíti meg, aki ilyen megnyilvánulásaiban is gyakorta hangsúlyozza kereszténydemokrata mivoltát. A családügyi tárcát érintő kormányprogram is hálás egységben áll e felfogással. - Milyen a szövetség viszonya a többi, hasonló értékrendet valló politikai erővel? - A legszorosabb kapcsolatokat az MDNP-vel ápoljuk, de örvendetesen javuló tendenciáról számolhatok be az MDF-fel összefüggésben is. Nagyra értékeljük az FKGP kormányzati szerepvállalását. Úgy érzem, a koalíció összetartó ereje épp az az értékrendszer, amelyet minden tagpártja vall, s amit mi kereszténydemokráciának nevezünk. Épp ezért reméljük, hogy - ha az általunk legjobb megoldásnak tartott nagy, egységes jobbközép néppárt nem is születik meg a választásokig - a Fidesz, az MDF, az MDNP és az MKDSZ közös listát állít majd 2002-ben. - S mi a helyzet a kisgazdákkal? - A kisgazdapártot a történelmi hagyományai bizonyos értelemben külön útra terelik, de egyben szerves szövetségre is képesítik a polgári erőkkel. - Lát-e lehetőséget a baloldali parlamenti erőkkel való közeledésre az elmúlt esztendő tapasztalatai alapján? - Az a fajta éles szembenállás, ami Magyarországon a kormányoldal és az ellenzék között van, ritka jelenség Európában. Személy szerint nagyon szeretném, hogyha egy kiengesztelődési folyamat lezajlana a múlt és a jövő, a bal- és a jobboldal között. Az elmúlt egy év azonban arról győzött meg: ez csupán vágyálom. A baloldal képtelennek látszik a közeledésre - a kormánypártokat illető kritikáját a szálka és a gerenda ismert hasonlatával lehetne leghívebben jellemezni, Így aztán a parlament két oldala folyamatosan távolodik egymástól, s ennek olyan alapvető nemzeti érdekek is áldozatául esnek, mint például a külpolitikai konszenzus. Úgy érzékelem, a szociálliberális tömb - miután 1998- ban kormányerőként megbukott - az eltelt egy évben ellenzékként is elégtelenre vizsgázott. - Az utóbbi hetek - egy vitatható értékű tárlat ürügyén - a művészi szabadság és a vallászabadság szembeállításával teltek. Ön szerint rangsorolhatók-e az írott és íratlan szabadságjogok? - Valóban érdekes kérdés ez a kettősség. Meggyőződésem, hogy mivel minden ember egyedi és megismételhetetlen, az ő személyes szabadsága is pótolhatatlan érték. Ám egyetlen ember sem képes élni a másik nélkül - vagyis az egyén és a csoport jogai csakis egymást kiegészítve érvényesülhetnek. Ha a Kresz előírja, hogy a járdasziget mellől kikanyarodó tömött autóbusznak előnye van az olykor csupán egy embert szállító személygépkocsival szemben, általában véve is elmondható, hogy a közérdek előbbre való az egyén érdekénél. Az egyéni szabadságjogokkal élni kell, de visszaélni nem szabad. A művészi szabadságot pedig semmi sem indokolja az ürülék szintjére levinni - ez az „esztétika” nem lehet a XXI. század előhírnöke. S ha ezt ráadásul közpénzből is támogatják, a felelősöknek alkalmatlanság miatt távozniuk kell: a közpénzek gazdáinak tekintettel kell lenniük a közízlésre... Csontos János Surján László: A kereszténység szerves része az európai kultúrának nagy Zoltán felvétele Hazai tudósítások Politikai kételyek az áramszektor jövője körül Érvek az MVM fennmaradásáért A legnagyobb kormánypárton belül is erős kételyek élnek az energiaiparban tervezett, úgynevezett „versenymodell” jövőjét illetően. A Chikán Attila gazdasági miniszter által a múlt héten bejelentett változások könnyen alááshatják gazdaságunk európai integrációját - vélekednek a szakmában járatos politikusok. Magán a Fidesz - Magyar Polgári Párton belül is működnek politikusok, akik ellenzik a villamos iparban bevezetni szándékozott, úgynevezett „versenymodellt” - értesült lapunk pártforrásokból. A Magyar Villamos Művek szétdarabolását is célul kitűző programról a múlt hét szerdáján tájékoztatta a közvéleményt Chikán Attila gazdasági miniszter, s már ő maga elismerte, hogy szakmai ellenállással szembeni „politikai kompromisszum” született. Lapunk megkérdezte Lázár Mózest, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, a Mátrai Erőmű 1995-ös eladásakor történt szabálytalanságokat vizsgáló parlamenti bizottság elnökét. A jelentős erőműves múlttal rendelkező politikus érdeklődésünket azzal hárította el, hogy ámbár szakmai véleménye eltér Chikán Attiláétól, ő maga lojális kormánypárti politikus, így nyilvánosan nem lép föl minisztériumi döntések ellen. Érzékeltette azonban, hogy levelekkel, személyes beszélgetésekkel igyekszik jó irányban befolyásolni a testületeket. E háttérlobbizásról nem kívánt részleteket elárulni. A politikai összefüggésekre hivatkozva mondott le a részletek taglalásáról Bakács István, a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója is. Mint lapunkkal közölte: a szakmai vitában többek közt ő is finomította a Gazdasági Minisztérium terveit, és így fogalmazott: „A létrejött kompromisszumot már elfogadhatónak tartom.” Takács Károly, a Vértes Erőmű igazgatója lapunkkal közölte: munkatársaival együtt érte el, hogy az áramfejlesztőt ne zárják be 2004-ben, miként az inotai erőművel ez megtörténik. Mint közölte: a VE Rt. bezárása a keletkező munkanélküliséget is beleszámítva gazdaságilag jelentősen megviselné az országot, s ezt végül belátta a minisztérium is. Más forrásokból lapunk úgy tudja, hogy a már magyar áramszolgáltató vállalatokat és erőműveket megszerző számos nyugati nagyvállalatnak „útjában van az MVM”. Ez utóbbi cég ugyanis az áramvásárlási szerződésekkel képes a magyar társadalom érdekeit képviselni, s a rá nehezedő nyomás ellenére fékezi az áramáremelést. E lehetőséget venné el a vállalattól az Országos Villamos Teherelosztó (OVT) leválasztása, ezt a lépést a Gazdasági Minisztérium 2000. január 1-jétől tervezi. A szakma a parlamentben és a nyilvánosságban bízik, remélve, hogy az MVM szétdarabolására nem kerül sor. A minisztérium szerdai tájékoztatóján Hónig Péter helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy „az MVM már most Európa legjelentéktelenebb energetikai vállalata”. Az ágazatban ezt másként értékelik állítván, az erős MVM fennmaradása fontos feltétele gazdaságunk európai integrációjának. Az Európai Unióban legjobban működő francia modellhez áll közel a magyarországi villamos rendszer, s ezeket a jellegzetességeket kell erősíteni - vélekednek szakmai berkekben, hozzátéve: az MVM „szétszedésével” később az eddig egységes villamos rendszer is darabjaira hullhat, s így versenytársak helyett új monopóliumok keletkeznek, valamint lehetetlenné válhat az EU-konform fejlesztés. (m. p.) A zöldek az „energiaadóról” A Levegő munkacsoport A magyar energiapolitika alapjai az energetika üzleti modellje című, a múlt héten kiadott kormányzati előterjesztést elemezve arra figyelmeztet: az energiatermelés nagymértékű burkolt ártámogatásban részesül. Az energiafelhasználók ugyanis nem fizetik meg az általuk okozott károk jelentős részét. Megfelelő kompenzációs rendszer kialakításával szükségesnek tartják az energiahordozók fokozottabb megadóztatását. Az energia fokozottabb megadóztatását költségvetés-semleges módon képzelik el. Azaz összességében nem szabad növelni a lakosság és a vállalkozások terheit - állítja az MTI híre szerint a Levegő munkacsoport. Magyar Viza 5 Vita állami testületek között Segélyek a fogyatékosoknak A Fogyatékosügyi Tanács várhatóan kedden dönt a fogyatékosügyi programról - tájékoztatta a családügyi tárca helyettes államtitkára az MTI-t. Lakner Zoltán szerint a tárca és a tanács egyetért abban, hogy a 2001-ben bevezetendő támogatás differenciált legyen. Ám abban vita van: az öregségi nyugdíjminimum hány százalékát adja a támogatás öszszege. A minisztérium szerint 2001-től a fogyatékossági támogatásba beolvadna a vakok személyi járadéka, a felnőttek magasabb összegű családi pótléka. A halmozottan fogyatékos emberek a minisztérium szerint az öregségi nyugdíjminimum nyolcvan százalékát kapnák, a többi esetben ötven százalék járna. Millenniumi tábor Egyetemisták Kisorosziban A belügyminiszter, Pintér Sándor fővédnökségével megkezdődött Kisorosziban a millenniumi egyetemista-főiskolás ifjúsági találkozó. A Keresztény Egyetemközi Társaság szervezésében augusztus 9-éig tartó sátortáboron a határainkon túli, kárpátaljai, erdélyi és felvidéki magyar fiatalok is részt vesznek. A tábor során szó lesz a bűnmegelőzésről, amely témáról a belügyminisztérium képviselője tart előadást, lesz rendőrbemutató, és meghívott vendégként látogatást tesz többek között Hölvényi György, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára, Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök, dr. Horváth Pál dandártábornok, helyettes kabinetfőnök, valamint Bencsik András és Havas Henrik újságíró. (k. f.)