Magyar Nemzet, 1999. augusztus (62. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

1999. augusztus 2., hétfő Népi kezdeményezés a halálbü­ntetésért A parlament mérlegelhet Nem merült fel törvényes akadá­lya annak, hogy népi kezdemé­nyezés bontakozzon ki a halál­­büntetés visszaállítására. Az Or­szágos Választási Bizottság még csütörtöki döntésével zöld utat adott Tóth Tamás kísérletének, hitelesítve a legsúlyosabb bünte­tés bevezetését célzó aláírásgyűj­tő ív mintapéldányát. A kérdés­ben illetékes testület korábban már többször visszautasította az egykori polgármester azon kéré­sét, hogy ügydöntő népszavazás írassák le a kérdésben. A halálbüntetés eltörlése ha­zánkban gyorsan lezajlott: a halálbüntetést az alkotmánybírák —­elébe vágva minden parlamenti döntésnek és referendumnak­­ már 1990-ben alkotmányellenes­nek nyilvánították. Visszaállítása több nemzetközi szerződést is sértene, így szakemberek több­sége szerint kudarcra van ítélve a kezdeményezés. A halálbüntetés visszaállításának esélyeit, morá­lis vagy kriminálpolitikai indo­kait illetően megoszlanak a véle­mények. E szempontból lénye­ges, mi a különbség az ügydöntő népszavazás és az országos népi kezdeményezés között. Csak szakmai körökben világos, miért vetette el a véleménynyilvánítás előbbi módját, és miért engedett szabad utat a másiknak az Orszá­gos Választási Bizottság. A hatályos alkotmány szerint országos népszavazást döntésho­zatal vagy véleménynyilvánítás érdekében lehet tartani. Ennek elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerülhet sor. Az országos népszavazást ki kell tűzni, ha legalább 200 ezer alá­írást sikerült összegyűjteni támo­gatására. Ha a hiteles aláírások száma ennél kevesebb, de eléri a százezret, a referendum kiírása parlamenti mérlegelés kérdése. De akár kötelező, akár „fakulta­tív” népszavazásról van szó, ele­get kell tenni az alkotmány által támasztott további követelmé­nyeknek. Csak olyan kérdésről lehet ugyanis szó, amelyben a referendum kiírását a alaptörvé­nyünk megengedi. A jelek szerint e tilalmi listát a taláros testület mind tágabban értelmezi. Követ­kezésképp a halálbüntetés alkot­mányból levezetett tilalmának feloldását referendummal aligha lehet kikényszeríteni. A „tilalmi zónák” szempontjából alkotmá­nyunk nem is tesz éles különbsé­get az országos népszavazás két fajtája között. Néhány paragrafussal odébb alkotmányunk önálló bekezdést szentel a népi kezdeményezés fo­galmának is. Alacsonyabbra te­szi a közjogi mércét, amikor ki­mondja: országos népi kezdemé­nyezés benyújtásához elegendő ötvenezer hiteles aláírás is. En­nek következtében a közvetlen demokrácia e kivételes intézmé­nyének joghatása mérsékeltebb. Szemben az ügydöntő referen­dummal a népi kezdeményezés­ben szereplő kérdés lakossági tá­mogatása nem kötelező erejű a parlamentre nézve. Csupán arra irányulhat, hogy az Országgyű­lés hatáskörébe tartozó kérdést a T. Ház napirendjére tűzze. A kezdeményezésben szereplő kér­dést ugyanakkor az Országgyű­lés köteles megtárgyalni - felté­ve, ha a javasolt témával meg is szavaznák a napirendet a tör­vényhozók. .. A referendumot és a népi kezdeményezést eltérő ható­körük mellett az is megkülön­bözteti egymástól, hogy orszá­gos népszavazáshoz négy, míg népi kezdeményezéshez csupán két hónapig lehet az aláírásokat gyűjteni. Az aláírások politikai súlyát azonban végül is nem az alkotmánynak, hanem a parla­mentnek kell mérlegelnie. Bodnár Lajos ­­I A kereszténydemokrácia szervesen jelen van a Fideszben Surján László a KRESZ-szabályok politikai vetületéről, valamint a szálkáról és a gerendáról A Magyar Kereszténydemokrata Szö­vetség (MKDSZ) újraválasztott elnö­ke, Sur­ján László az utóbbi időben az úgynevezett „levélbotrányban” a Fi­­desz-frakció vizsgálóbiztosaként ju­tott széles nyilvánossághoz. E minő­ségén túl általánosabb közéleti kér­désekről is kérdeztük a szabadságát töltő politikust.­­Afféle „egyszemélyes bizottság­ként" igyekezett fényt deríteni a lock­­heedes lobbizás körülményeire. Azóta a MÚ­OSZ etikai bizottsága is vizsgála­tot folytatott az üggyel összefüggésben, ám ön elhárította a sajtó érdeklődését, s eddig a bocsánatkérési felszólításra sem reagált... - Az Országgyűlés ősszel felállítja az ügyben az ellenzék által javasolt parlamenti vizsgálóbizottságot, mely­nek az lesz a feladata, hogy minden el­fogultságtól és prekoncepciótól mente­sen kiderítse az igazságot, tisztázza a nyitott kérdéseket. E vizsgálat tisztasá­ga érdekében fontosnak tartom, hogy ne fogalmazzak meg előzetes véle­ményt. A MÚOSZ etikai bizottságáról és következtetéseiről pedig nem tisz­tem nyilatkozni. - Sokan kétségbe vonják a liberális Fidesz és a kereszténydemokrácia összeférhetőségét. Ön - mint az egyik összekötő kapocs - hogyan vélekedik erről? - Az egyik legjelentősebb keresz­ténydemokrata párt, a német CDU Felelős szabadság címen jelentette meg programját. Ez árulkodó jel: a tisztán liberális pártok világszerte azért szorulnak vissza, mert az emberi jogok kultusza immár átjárja a politi­ka egészét, a liberális eszmék minden pártprogramban szerepelnek. Aki te­hát csakis ezzel „házal”, az nem vonz­za a választókat. A Fidesz idejekorán felismerte, hogy szélesebb alapokon kell politizálnia, s jó érzékkel tapin­tott rá: az SZDSZ által képviselt gyö­­kértelen liberalizmus nem szerves folytatása a múlt századi magyar szabadelvűségnek. A Fidesz mögött álló, úgynevezett konzervatív szava­zótábor nemcsak azért adta a voksait oly nagy számban a polgári átalaku­lást hirdető pártra, mert csalódott az MDF-ben és a KDNP-ben, hanem mert a Fidesz-programban felismerte a jobbközép értékeket. A legvilágosabban épp a csa­ládpolitikában - de már az 1995-ös kongresszus is ki­nyilvánította, hogy a ke­reszténység szerves része az európai kultúrának. A püspökkari szociális körle­vél és a Fidesz-elképzelé­­sek között igen szoros a kapcsolat. Ez a vonzalom tehát sokkal régebbi, mint hogy a kereszténydemokra­ta képviselők 1997-ben be­­bocsáttatást kaptak volna a Fidesz-frakcióba. - Az MKDSZ jelenleg puszta politikai színező elem, vagy afféle platform­­jellegű szerveződés a kép­viselőcsoporton belül? - Amikor a Fidesz-frak­­ció két éve befogadta a ke­reszténydemokrata politiku­sok egy részét, a csoport re­latív önállóságot kapott. Az újrainduláskor szembe kel­lett nézni a megnövekedett képviselői létszámból adó­dó különbséggel, azóta azonban már kialakult és megszilárdult a frakció egy­sége. A kereszténydemok­raták szerves részét képezik a Fidesz képviselőcsoport­jának: ez a tizennégy ember három frakcióvezető-he­lyettest, két bizottsági elnö­köt és három alelnököt ad. A tavalyi statisztika azt mutatja: a nem kormánytag képviselőkön kívül fide­­szes színekben én beszéltem a legtöb­bet az Országgyűlésben. Teljesítmé­nyünk is megalapozza azt az igényün­ket, hogy az MKDSZ-es képviselők önálló csoportként, kereszténydemok­rata mivoltuk hangsúlyozásával fejtsék ki politikai véleményüket. Ennek szel­lemében kezdtük meg - a frakció szer­vezésében - rendszeres sajtótájékozta­tóinkat. - Mi indokolja ezt a gyakorlatot? - Hogy jól látható legyen a keresz­ténydemokrácia jelenléte az egyre in­kább néppárti jelleget öltő Fideszben. - Az MKDSZ a tényleges döntésho­zatalban is szerephez jut? - A belső döntési mechanizmus szerint ennek fő fórumai a munka­­csoportok, s a frakció vezérkarában igen intenzív a szerepünk: kabinet- és munkacsoport-vezetőt is adunk. Az ország sorsát befolyásoló dönté­sek nagyrészt a kormányban történ­nek, ahol a mi „vonalunkat” Harrach Péter miniszter úr testesíti meg, aki ilyen megnyilvá­nulásaiban is gyakorta hangsúlyozza keresztény­­demokrata mivoltát. A csa­ládügyi tárcát érintő kor­mányprogram is hálás egy­ségben áll e felfogással. - Milyen a szövetség vi­szonya a többi, hasonló ér­tékrendet valló politikai erővel? - A legszorosabb kap­csolatokat az MDNP-vel ápoljuk, de örvendetesen ja­vuló tendenciáról számolha­tok be az MDF-fel össze­függésben is. Nagyra érté­keljük az FKGP kormány­zati szerepvállalását. Úgy érzem, a koalíció összetartó ereje épp az az értékrend­­szer, amelyet minden tag­pártja vall, s amit mi keresz­ténydemokráciának neve­zünk. Épp ezért reméljük, hogy - ha az általunk leg­jobb megoldásnak tartott nagy, egységes jobbközép néppárt nem is születik meg a választásokig - a Fidesz, az MDF, az MDNP és az MKDSZ közös listát állít majd 2002-ben. - S mi a helyzet a kis­gazdákkal? - A kisgazdapártot a tör­ténelmi hagyományai bizo­nyos értelemben külön útra terelik, de egyben szerves szövetségre is képesítik a polgári erőkkel. - Lát-e lehetőséget a baloldali par­lamenti erőkkel való közeledésre az el­múlt esztendő tapasztalatai alapján? - Az a fajta éles szembenállás, ami Magyarországon a kormányoldal és az ellenzék között van, ritka jelenség Európában. Személy szerint nagyon szeretném, hogyha egy kiengeszte­­lődési folyamat lezajlana a múlt és a jövő, a bal- és a jobboldal között. Az elmúlt egy év azonban arról győzött meg: ez csupán vágyálom. A baloldal képtelennek látszik a közeledésre - a kormánypártokat illető kritikáját a szálka és a gerenda ismert hasonlatá­val lehetne leghívebben jellemezni, Így aztán a parlament két oldala folyama­tosan távolodik egymástól, s ennek olyan alapvető nemzeti érdekek is ál­dozatául esnek, mint például a külpoli­tikai konszenzus. Úgy érzékelem, a szociálliberális tömb - miután 1998- ban kormányerőként megbukott - az eltelt egy évben ellenzékként is elégte­lenre vizsgázott. - Az utóbbi hetek - egy vitatható értékű tárlat ürügyén - a művészi sza­badság és a vallászabadság szembeál­lításával teltek. Ön szerint rangsorol­­hatók-e az írott és íratlan szabadság­­jogok? - Valóban érdekes kérdés ez a ket­tősség. Meggyőződésem, hogy mivel minden ember egyedi és megismétel­hetetlen, az ő személyes szabadsága is pótolhatatlan érték. Ám egyetlen em­ber sem képes élni a másik nélkül - vagyis az egyén és a csoport jogai csakis egymást kiegészítve érvényesül­hetnek. Ha a Kresz előírja, hogy a jár­dasziget mellől kikanyarodó tömött au­tóbusznak előnye van az olykor csupán egy embert szállító személygépkocsi­val szemben, általában véve is elmond­ható, hogy a közérdek előbbre való az egyén érdekénél. Az egyéni szabadság­­jogokkal élni kell, de visszaélni nem szabad. A művészi szabadságot pedig semmi sem indokolja az ürülék szintjé­re levinni - ez az „esztétika” nem lehet a XXI. század előhírnöke. S ha ezt rá­adásul közpénzből is támogatják, a felelősöknek alkalmatlanság miatt tá­vozniuk kell: a közpénzek gazdáinak tekintettel kell lenniük a közízlésre... Csontos János Surján László: A kereszténység szerves része az európai kultúrának nagy Zoltán felvétele Hazai tudósítások Politikai kételyek az áramszektor jövője körül Érvek az MVM fennmaradásáért A legnagyobb kormánypárton belül is erős kételyek élnek az energiaiparban tervezett, úgynevezett „versenymodell” jövőjét illetően. A Chikán Attila gazdasági miniszter által a múlt héten bejelentett változások könnyen alááshatják gaz­daságunk európai integrációját - vélekednek a szakmában járatos politikusok. Magán a Fidesz - Magyar Pol­gári Párton belül is működnek politikusok, akik ellenzik a vil­lamos iparban bevezetni szán­dékozott, úgynevezett „ver­­senymodellt” - értesült lapunk pártforrásokból. A Magyar Vil­lamos Művek szétdarabolását is célul kitűző programról a múlt hét szerdáján tájékoztatta a köz­véleményt Chikán Attila gazda­sági miniszter, s már ő maga elismerte, hogy szakmai ellen­állással szembeni „politikai kompromisszum” született. Lapunk megkérdezte Lázár Mózest, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, a Mátrai Erőmű 1995-ös eladásakor történt sza­bálytalanságokat vizsgáló parla­menti bizottság elnökét. A je­lentős erőműves múlttal ren­delkező politikus érdeklődésün­ket azzal hárította el, hogy ám­bár szakmai véleménye eltér Chikán Attiláétól, ő maga lojá­lis kormánypárti politikus, így nyilvánosan nem lép föl minisz­tériumi döntések ellen. Érzékel­tette azonban, hogy levelekkel, személyes beszélgetésekkel igyekszik jó irányban befolyá­solni a testületeket. E háttérlob­bizásról nem kívánt részleteket elárulni. A politikai összefüggésekre hivatkozva mondott le a részle­tek taglalásáról Bakács István, a Magyar Villamos Művek ve­zérigazgatója is. Mint lapunk­kal közölte: a szakmai vitában többek közt ő is finomította a Gazdasági Minisztérium terve­it, és így fogalmazott: „A létre­jött kompromisszumot már el­fogadhatónak tartom.” Takács Károly, a Vértes Erőmű igazgatója lapunkkal közölte: munkatársaival együtt érte el, hogy az áramfejlesztőt ne zárják be 2004-ben, miként az inotai erőművel ez megtör­ténik. Mint közölte: a VE Rt. bezárása a keletkező munka­­nélküliséget is beleszámítva gazdaságilag jelentősen megvi­selné az országot, s ezt végül belátta a minisztérium is. Más forrásokból lapunk úgy tudja, hogy a már magyar áramszolgáltató vállalatokat és erőműveket megszerző számos nyugati nagyvállalatnak „útjá­ban van az MVM”. Ez utóbbi cég ugyanis az áramvásárlási szerződésekkel képes a magyar társadalom érdekeit képviselni, s a rá nehezedő nyomás ellené­re fékezi az áramáremelést. E lehetőséget venné el a vállalat­tól az Országos Villamos Te­herelosztó (OVT) leválasztása, ezt a lépést a Gazdasági Mi­nisztérium 2000. január 1-jétől tervezi. A szakma a parlament­ben és a nyilvánosságban bí­zik, remélve, hogy az MVM szétdarabolására nem kerül sor. A minisztérium szerdai tá­jékoztatóján Hónig Péter he­lyettes államtitkár úgy fogal­mazott, hogy „az MVM már most Európa legjelentéktele­nebb energetikai vállalata”. Az ágazatban ezt másként értéke­lik állítván, az erős MVM fennmaradása fontos feltétele gazdaságunk európai integráci­ójának. Az Európai Unióban legjobban működő francia mo­dellhez áll közel a magyaror­szági villamos rendszer, s eze­ket a jellegzetességeket kell erősíteni - vélekednek szakmai berkekben, hozzátéve: az MVM „szétszedésével” később az eddig egységes villamos rendszer is darabjaira hullhat, s így versenytársak helyett új monopóliumok keletkeznek, valamint lehetetlenné válhat az EU-konform fejlesztés. (m. p.) A zöldek az „energiaadóról” A Levegő munkacsoport A magyar energiapolitika alapjai­­ az energetika üzleti modellje című, a múlt héten kiadott kormány­zati előterjesztést elemezve arra figyelmeztet: az energiaterme­lés nagymértékű burkolt ártámogatásban részesül. Az energiafelhasználók ugyanis nem fizetik meg az általuk okozott károk jelentős részét. Megfelelő kompenzációs rendszer kiala­kításával szükségesnek tartják az energiahordozók fokozottabb megadóztatását. Az energia fokozottabb megadóztatását költ­ségvetés-semleges módon képzelik el. Azaz összességében nem szabad növelni a lakosság és a vállalkozások terheit - állítja az MTI híre szerint a Levegő munkacsoport. Magyar Viza 5 Vita állami testületek között Segélyek a fogyatékosoknak A Fogyatékosügyi Tanács várha­tóan kedden dönt a fogyatékos­ügyi programról - tájékoztatta a családügyi tárca helyettes állam­titkára az MTI-t. Lakner Zoltán szerint a tárca és a tanács egyet­ért abban, hogy a 2001-ben beve­zetendő támogatás differenciált legyen. Ám abban vita van: az öregségi nyugdíjminimum hány százalékát adja a támogatás ösz­­szege. A minisztérium szerint 2001-től a fogyatékossági támo­gatásba beolvadna a vakok sze­mélyi járadéka, a felnőttek maga­sabb összegű családi pótléka. A halmozottan fogyatékos emberek a minisztérium szerint az öregsé­gi nyugdíjminimum nyolcvan százalékát kapnák, a többi eset­ben ötven százalék járna. Millenniumi tábor Egyetemisták Kisorosziban A belügyminiszter, Pintér Sán­dor fővédnökségével megkezdő­dött Kisorosziban a millenniumi egyetemista-főiskolás ifjúsági ta­lálkozó. A Keresztény Egyetem­közi Társaság szervezésében au­gusztus 9-éig tartó sátortáboron a határainkon túli, kárpátaljai, er­délyi és felvidéki magyar fiata­lok is részt vesznek. A tábor so­rán szó lesz a bűnmegelőzésről, amely témáról a belügyminiszté­rium képviselője tart előadást, lesz rendőrbemutató, és meghí­vott vendégként látogatást tesz többek között Hölvényi György, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára, Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök, dr. Horváth Pál dandár­tábornok, helyettes kabinetfő­nök, valamint Bencsik András és Havas Henrik újságíró. (k. f.)

Next