Magyar Nemzet, 1999. szeptember (62. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-01 / 203. szám
uEKfiS MEGYEI KÖNYVTÁR ff ■T f T 56oi Békéscsaba i A„blöff napja” H JH Pf 33 J Mit láthatunk az új fi fi ríva* % Alti 7 AT “ IflUjiTUl 1 lUIIIUt/l Ára: 59 Ft • ^ TM ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR LXII. 203., 1999. szeptember 1., szerda i " " Fogyatékosügyi támogatásra harmincmilliárd A miniszterelnök elfogadta Simicska Lajos tegnapi lemondását Tegnap délután Simicska Lajos bejelentette lemondását, amit Orbán Viktor miniszterelnök elfogadott. Az APEH elnöki teendőivel a pénzügyminiszter Vida Ildikó eddigi elnökhelyettest bízta meg. A kormány tegnap döntött arról, hogy 30,7 milliárd forintot fordít a fogyatékosok támogatására. Határoztak arról is, hogy a jövőben egy évről kilenc hónapra csökkentik a munkanélküli-járulékfizetését. (Munkatársunktól) Tegnap délután Simicska Lajos a kormányfőnek bejelentette lemondását, amit Orbán Viktor elfogadott - ezt Borókai Gábor jelentette be a kormányülést követő sajtóértekezleten. A kormányszóvivő kérdésekre válaszolva elmondta: az APEH elnöke azzal magyarázta lemondását, hogy a személye elleni támadások miatti idegi megpróbáltatásokat nem bírta elviselni, ugyanakkor a családi életében történt tragédiák miatt a továbbiakban nem tudja ellátni feladatát. Mint megtudtuk, Járai Zsigmond elégedett volt az APEH-elnök eddigi munkájával. A pénzügyminiszter szeptember elsejei hatállyal az eddigi elnökhelyettest, Vida Ildikót bízta meg az elnöki teendők ellátásával. Újságírói kérdésre - szerepet játszott-e Simicska lemondásában a hétfői Napi Magyarországban tett nyilatkozata - Borókai úgy vélekedett, az interjú hozzájárulhatott a történtekhez. Simicska egyébként már hétfőn kereste a kormányfőt telefonon, hogy találkozzon vele. Borókai szerint a keddi megbeszélésükön nem merült fel, hogy a miniszterelnök más poszton számítana a lemondott APEH-elnök munkájára. Jövőre fogyatékossági támogatásra 30,7 milliárd forintot szán a kabinet - tudtuk meg a továbbiakban Harrach Pétertől. Azok a fogyatékosok, akik nem tudják ellátni magukat, az öregségi nyugdíj minimumának 80 százalékát kapják meg; a tegnapi döntés értelmében a nem súlyos fogyatékosok is megkapják a minimálnyugdíj 50 százalékát. (Folytatás az 5. oldalon) Távozásra kényszerül az MSZOSZ csúcsvezetője? Több tagszervezet leváltatná Sándor Lászlót (Munkatársunktól) A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének több tagszervezete kezdeményezi, hogy Sándor László, a konföderáció elnöke és Paszternák László, az MSZOSZ szocialista-szociáldemokrata platformjának vezetője - mindketten szocialista országgyűlési képviselők - távozzon posztjáról a szövetségi tanács jövő szerdára összehívott ülésén. Pados Ferenc, a Papíripari Dolgozók Szakszervezetének, az MSZOSZ egyik tagszervezetének elnöke lapunknak elmondta: a munkavállalói érdekképviselet morális szempontból elfogadhatatlannak tartja, hogy Sándor László MSZOSZ- csúcsvezetőként kapott VIP- hitelt. Súlyos etikai vétségnek tartják azt is, hogy Paszternák László, aki a Vasasszakszervezet elnöki posztját is betölti, saját érdekképviseletének balatonlellei üdülőjét privatizálta családjának. Pados jelezte, ha Paszternák László és Sándor László önként nem mondanak le a szeptember 8-i MSZOSZ szövetségi tanácsi ülésen, akkor a Papíripari Dolgozók Szakszervezete nevében javaslatot tesz: menesszék a kétes ügyletekbe keveredett szakszervezeti csúcsvezetőket, s válasszanak helyettük hiteles személyiségeket. Véleménye szerint erre már csak azért is szükség van, mert az MSZOSZ nem működik hatékonyan, nem megfelelő az érdekvédelmi tevékenység, a szakszervezetek csak vergődnek. Úgy vélte: erről a mélypontról csak új szemléletű, hiteles szakszervezeti vezetőkkel van esély kimozdulni. (Folytatás a 4. oldalon) A Hol van Gandhi? Ha valamely szerencsés honfitársunk New Yorkba látogat, többnyire figyelmeztetik a vendéglátók, hogy mely utcákban nem tanácsos fehér embernek gyalogszerrel mennie, fekete embertársát megszólítania, sőt akárcsak kicsit is hosszabban ránéznie. A felgyújtott épületek tövében naphosszat szemetet égető, kiábrándultan őgyelgő néptömeggel az amerikai társadalom nem tud mit kezdeni. Persze ott is születtek nagy ívű programok, s hoztak is részsikereket. Ilyen volt például az ott újabban afroamerikaiaknak nevezettek hadsereg útján való szocializálásának terve. A jobb fizikai adottságok kiválóan érvényesültek a katonáskodásban éppúgy, mint például a sportban. Ettől függetlenül egyes metróvonalakon utazni továbbra is kockázatos. A magyar társadalom sem tud mit kezdeni a cigányság egy részének a társadalmi együttélési szabályokat durván megsértő részével. Zámolyon most agyonvertek egy kérdezősködő fiatalembert. Meglehet, épp azokkal a lapátokkal, amelyeket segélyként kaptak házaik felépítéséhez. Nemrég még óriási médiavisszhangot kapott e kör, a Rádió utcai és a zámolyi kultúrházbeli cselekedeteikről nap nap után értesültünk. Aki szóvátette antiszociális cselekedeteiket, lehurrogták. A mai magyar valóság e tekintetben, sajnos, kiábrándító. Számos olyan településrész van ma hazánkban, ahová még a rendőrjárőr sem mer bemenni. Ez nem a konferenciák, nyakkendős nemzetközi találkozók szekcióüléseinek világa. Sok faluban a Balatonhoz hasonlóan fél órára sem lehet az autót őrizetlenül hagyni a vegyesbolt előtt. A probléma nem új, jó másfél évtizede Aggtelek környékén túráztunk, a helyiek pontosan elmondták, mely falvak határában életveszélyes sátorozni, s ők maguk sem látogatják ez okból a szomszéd községet. Gettósodás? Sajnos igen, évszázadok óta. A médiahisztéria és a sanda szándékú politikai akciók nem fogják megoldani a romák problémáit. A zámolyi tragédia után a szakadék mélyült. Sokaknak kellene lelkiismeret-vizsgálatot tartani, hogy hol hibáztak. Szomorú történet ez, s még messze nincs vége. Az erőszakkultusz terjedő divatja idején vajon akad-e egy Gandhi, aki más utat ajánl? Meszleny László Jövőre nyolc százalékkal nőhetnek a nyugdíjak Mindenkinek egyformán emelnek (Munkatársunktól) Jövőre átlagosan nyolc százalékkal emelkednek majd a nyugellátások. Ez a hatszázalékosra tervezett infláció mellett kétszázalékos reálemelkedést jelent, amit a jelenlegi törvényi szabályozás szerint valamennyi nyugdíjas megkapna, mivel a kormány nem tervezi a jogszabály módosítását - értesült a Magyar Nemzet. Idén 863,9 milliárd forintot tartalmazott az előirányzat, jövő évben 941 milliárd forintot költhetnek nyugdíjakra, ha a parlament változtatás nélkül fogadja el a tervezetet. (Folytatás az 4. oldalon) A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nyilvánosságra hozta vizsgálatát Kártérítési perek a Postabank volt vezetése ellen? Elkészült a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Postabankra vonatkozó jelentése, amelynek titkosságát a miniszterelnök feloldotta. A Kehi a vizsgálati anyagban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek azt javasolja, tegyen intézkedést az ÁPV Rt. igazgatósága és menedzsmentje felelősségének megállapítására, illetve intézkedjen a Postabank Rt. volt vezetőivel szemben kártérítési perek megindítására. (Munkatársunktól) A Kehi Postabankra vonatkozó jelentésének titkosságát tegnap feloldotta a miniszterelnök; a 65 oldalas öszszefoglaló jelentést - az állam-és banktitkokat tartalmazó részek kivételével - tegnap a sajtó munkatársainak rendelkezésére bocsátották. A Postabank ellenőrzése ez év január 5-én kezdődött, és június 30-án ért véget; célja volt annak megállapítása, hogy a pénzintézetnél a tavaly év végéig felhalmozott mintegy 150 milliárd forint veszteség keletkezésért milyen felelősség terheli a hitelintézet ügyvezetését és választott testületeit, az állami tulajdonosi és felügyeleti jogokat gyakorló szerveket, valamint a bank veszteségrendezésében közreműködő állami (rész)tulajdonú szervezeteket. (Folytatás a 5. oldalon) Kiürültek a malmok raktárai Mától a liszt, októbertől a kenyér drágul (Munkatársunktól) Mától drágábban szállítják a malmok a kereskedelembe és a sütőiparba a lisztet. Az őrlemény úgynevezett átadási ára mintegy 20-25 százalékkal, kilónként átlagosan hét forinttal növekedett. Az emelés nyomán szeptember közepétől ötven forintnál olcsóbb finomlisztet már nem nagyon lehet kapni a boltokban. Októbertől a kenyér is drágul, várhatólag tíztizenöt százalékkal. A malmok többsége már augusztus közepén jelezte kereskedelmi partnereinek, hogy az étkezési búza árának kilónként 23-25 forintra emelkedése miatt a kilónként 33-35 forintos liszt drágulása is elkerülhetetlenné vált - jelentette ki lapunknak Lakatos Zoltán, a Hajdúsági Gabonaipari Rt. vezérigazgatója, a feldolgozókat és kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség elnöke. Ez átlagosan hét forintot jelent kilónként, így az őrlemény mától már negyvenkét forintért kerül át a sütőiparhoz és a nagykereskedelemhez. Lakatos Zoltán elmondta: a drágulás hírére az elmúlt napokban a vevők szinte kiürítették a malmok raktárait, aki tehette, jelentősebb készleteket halmozott fel az olcsóbb lisztből. (Folytatás a 9. oldalon) LÉPHAFT PÁL RAJZA Budapesten a juhar, a kőris, a platán, a vadgesztenye a leggyakoribb Az éghajlat is pusztítja a fákat (Munkatársunktól) A fővárosban körülbelül 750-760 ezer fa él, ebből csak 200 ezer található parkokban. A környezet jelentős mértékben befolyásolja az élettartamukat. Az utcákon legfeljebb 70 évig élnek, a parkokban élő társaik akár 150 évet is megélhetnek. Természetesen nagyon sok függ attól is, milyen típusú fáról van szó. A leggyakoribb fajták Budapesten: az ostorfa, a különböző juharok, a kőris, a platán, a csörgőfa, a hársfélék, a páfrányfenyő, a vadgesztenyék és az akác. A fáknak típusonként változik a tűrőképessége a nagyvárosi környezetből adódó káros hatásokkal szemben. A kőrisek például jól alkalmazkodnak a fővárosi környezethez, gyakran használják őket a megbetegedett fák pótlására. Az Andrássy úton például platánokat váltottak fel velük. Ennek a típusnak a képviselői díszítik a Városligetet. Többek között a napozóréten található egy aranyozott változata a virágos kőrisnek, amely ősszel aranysárgás koronájával hívja fel a figyelmet magára. Az egyik legnagyobb tűrőképességű fajta a páfrányfenyő, ennek ellenére kevés található városunkban. Az érdekessége az, hogy átmenetet képez a tűlevelű és a lombos fák között. (Folytatás a 4. oldalon) A környezet jelentős mértékben befolyásolja a fővárosi fák élettartamát KERTÉSZ GÁBOR FELVÉTELE Az elúszott bérlemény Sok az önkényes lakásfoglaló (Munkatársunktól) Sok bosszúságot okoz az önkormányzatoknak, hogy üresen álló lakásaikat gyakran feltörik és elfoglalják. A jogszabályok nem teszik lehetővé az azonnali kilakoltatást, a lakás kiürítése a hosszadalmas bírósági eljárás miatt hónapokig eltarthat. Az önkényes lakásfoglalók ellen gyakran úgy védekeznek az önkormányzatok, hogy bedeszkázzák az ablakokat. Az önkényes lakásfoglalók anyagilag is sokba kerülnek az önkormányzatoknak, emellett az épület többi lakójának is rengeteg bosszúságot okoznak. Gyakran lopják a villanyt és a gázt, a módszereik miatt életveszélyessé teszik a házakat. A szomszédok kénytelenek alkalmazkodni, gyakran meg is fenyegetik őket. Az önkormányzatok tehetetlenek, ugyanis a tulajdonukban lévő lakásokat az 1994-es törvény értelmében csak bírósági eljárással lehet kiüríteni, így öt-hat hónapig eltarthat, míg kiér a végrehajtó, de gyakran újabb család költözik be, és minden kezdődik elölről. (Folytatás a 8. oldalon) 9111 N ^!!!!! Ilii! ^