Magyar Nemzet, 1999. szeptember (62. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

uEKfiS MEGYEI KÖNYVTÁR ff ■T f T 56oi Békéscsaba i A­­„blöff napja” H JH Pf 33 J Mit láthatunk az új fi fi ríva* % Alti 7 AT “ IflUjiTUl 1 lUIIIUt/l Ára: 59 Ft • ^ TM ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR LXII. 203., 1999. szeptember 1., szerda i " " Fogyatékosügyi támogatásra harmincmilliárd A miniszterelnök elfogadta Simicska Lajos tegnapi lemondását Tegnap délután Simicska Lajos bejelentette lemondását, amit Orbán Viktor miniszterelnök elfogadott. Az APEH elnöki teen­dőivel a pénzügyminiszter Vida Ildikó eddigi elnökhelyettest bízta meg. A kormány tegnap döntött arról, hogy 30,7 milliárd forintot fordít a fogyatékosok támogatására. Határoztak arról is, hogy a jövőben egy évről kilenc hónapra csökkentik a mun­kanélküli-járulékfizetését. (Munkatársunktól) Tegnap dél­után Simicska Lajos a kormány­főnek bejelentette lemondását, amit Orbán Viktor elfogadott - ezt Borókai Gábor jelentette be a kormányülést követő sajtóérte­kezleten. A kormányszóvivő kérdésekre válaszolva elmondta: az APEH elnöke azzal magya­rázta lemondását, hogy a szemé­lye elleni támadások miatti idegi megpróbáltatásokat nem bírta el­viselni, ugyanakkor a családi életében történt tragédiák miatt a továbbiakban nem tudja ellátni feladatát. Mint megtudtuk, Járai Zsigmond elégedett volt az APEH-elnök eddigi munkájával. A pénzügyminiszter szeptember elsejei hatállyal az eddigi elnök­­helyettest, Vida Ildikót bízta meg az elnöki teendők ellátásával. Újságírói kérdésre - szerepet ját­­szott-e Simicska lemondásában a hétfői Napi Magyarországban tett nyilatkozata - Borókai úgy vélekedett, az interjú hozzájárul­hatott a történtekhez. Simicska egyébként már hétfőn kereste a kormányfőt telefonon, hogy ta­lálkozzon vele. Borókai szerint a keddi megbeszélésükön nem merült fel, hogy a miniszterelnök más poszton számítana a lemon­dott APEH-elnök munkájára. Jövőre fogyatékossági tá­mogatásra 30,7 milliárd forin­tot szán a kabinet - tudtuk meg a továbbiakban Harrach Péter­től. Azok a fogyatékosok, akik nem tudják ellátni magukat, az öregségi nyugdíj minimumának 80 százalékát kapják meg; a tegnapi döntés értelmében a nem súlyos fogyatékosok is megkapják a minimálnyugdíj 50 százalékát. (Folytatás az 5. oldalon) Távozásra kényszerül az MSZOSZ csúcsvezetője? Több tagszervezet leváltatná Sándor Lászlót (Munkatársunktól) A Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetségének több tagszervezete kezdeményezi, hogy Sándor László, a konföderáció elnöke és Paszternák László, az MSZOSZ szocialista-szociáldemokrata platformjának vezetője - mind­ketten szocialista országgyűlési képviselők - távozzon posztjáról a szövetségi tanács jövő szerdára összehívott ülésén. Pados Ferenc, a Papíripari Dolgozók Szakszer­vezetének, az MSZOSZ egyik tagszervezetének elnöke lapunk­nak elmondta: a munkavállalói érdekképviselet morális szem­pontból elfogadhatatlannak tartja, hogy Sándor László MSZOSZ- csúcsvezetőként kapott VIP- hitelt. Súlyos etikai vétségnek tartják azt is, hogy Paszternák László, aki a Vasasszakszervezet elnöki posztját is betölti, saját ér­dekképviseletének balatonlellei üdülőjét privatizálta családjának. Pados jelezte, ha Paszternák László és Sándor László önként nem mondanak le a szeptember 8-i MSZOSZ szövetségi tanács­­i ülésen, akkor a Papíripari Dolgo­zók Szakszervezete nevében ja­vaslatot tesz: menesszék a kétes ügyletekbe keveredett szakszer­vezeti csúcsvezetőket, s válassza­nak helyettük hiteles személyisé­geket. Véleménye szerint erre már csak azért is szükség van, mert az MSZOSZ nem működik hatékonyan, nem megfelelő az ér­dekvédelmi tevékenység, a szak­­szervezetek csak vergődnek. Úgy vélte: erről a mélypontról csak új szemléletű, hiteles szakszervezeti vezetőkkel van esély kimozdulni. (Folytatás a 4. oldalon) A Hol van Gandhi? Ha valamely szerencsés honfitársunk New Yorkba látogat, többnyire figyelmeztetik a vendéglátók, hogy mely utcákban nem tanácsos fehér embernek gyalogszerrel mennie, fekete em­bertársát megszólítania, sőt akárcsak kicsit is hosszabban ránéz­nie. A felgyújtott épületek tövében naphosszat szemetet égető, kiábrándultan őgyelgő néptömeggel az amerikai társadalom nem tud mit kezdeni. Persze ott is születtek nagy ívű progra­mok, s hoztak is részsikereket. Ilyen volt például az ott újabban afroamerikaiaknak nevezettek hadsereg útján való szocializálá­sának terve. A jobb fizikai adottságok kiválóan érvényesültek a katonáskodásban éppúgy, mint például a sportban. Ettől függet­lenül egyes metróvonalakon utazni továbbra is kockázatos. A magyar társadalom sem tud mit kezdeni a cigányság egy ré­szének a társadalmi együttélési szabályokat durván megsértő ré­szével. Zámolyon most agyonvertek egy kérdezősködő fiatalem­bert. Meglehet, épp azokkal a lapátokkal, amelyeket segélyként kaptak házaik felépítéséhez. Nemrég még óriási médiavisszhangot kapott e kör, a Rádió utcai és a zámolyi kultúrházbeli cselekede­teikről nap nap után értesültünk. Aki szóvátette antiszociális csele­kedeteiket, lehurrogták. A mai magyar valóság e tekintetben, saj­nos, kiábrándító. Számos olyan településrész van ma hazánkban, ahová még a rendőrjárőr sem mer bemenni. Ez nem a konferenciák, nyakkendős nemzetközi találkozók szekcióüléseinek világa. Sok faluban a Balatonhoz hasonlóan fél órára sem lehet az autót őrizet­lenül hagyni a vegyesbolt előtt. A probléma nem új, jó másfél év­tizede Aggtelek környékén túráztunk, a helyiek pontosan elmond­ták, mely falvak határában életveszélyes sátorozni, s ők maguk sem látogatják ez okból a szomszéd községet. Gettósodás? Sajnos igen, évszázadok óta. A médiahisztéria és a sanda szándékú politikai ak­ciók nem fogják megoldani a romák problémáit. A zámolyi tragédia után a szakadék mélyült. Sokaknak kelle­ne lelkiismeret-vizsgálatot tartani, hogy hol hibáztak. Szomorú történet ez, s még messze nincs vége. Az erőszakkultusz terjedő divatja idején vajon akad-e egy Gandhi, aki más utat ajánl? Meszleny László Jövőre nyolc százalékkal nőhetnek a nyugdíjak Mindenkinek egyformán emelnek (Munkatársunktól) Jövőre átla­gosan nyolc százalékkal emel­kednek majd a nyugellátások. Ez a hatszázalékosra tervezett inflá­ció mellett kétszázalékos reál­­emelkedést jelent, amit a jelenle­gi törvényi szabályozás szerint valamennyi nyugdíjas megkap­na, mivel a kormány nem tervezi a jogszabály módosítását - érte­sült a Magyar Nemzet. Idén 863,9 milliárd forintot tartalmazott az előirányzat, jövő évben 941 milliárd forintot költ­hetnek nyugdíjakra, ha a parla­ment változtatás nélkül fogadja el a tervezetet. (Folytatás az 4. oldalon) A Kormányzati Ellenőrzési H­ivatal nyilvánosságra hozta vizsgálatát Kártérítési perek a Postabank volt vezetése ellen? Elkészült a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Postabankra vo­natkozó jelentése, amelynek titkosságát a miniszterelnök felol­dotta. A Kehi a vizsgálati anyagban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek azt javasolja, tegyen intézkedést az ÁPV Rt. igazgatósága és menedzsmentje felelősségének megállapításá­ra, illetve intézkedjen a Postabank Rt. volt vezetőivel szemben kártérítési perek megindítására. (Munkatársunktól) A Kehi Pos­tabankra vonatkozó jelentésének titkosságát tegnap feloldotta a miniszterelnök; a 65 oldalas ösz­­szefoglaló jelentést - az állam-és banktitkokat tartalmazó ré­szek kivételével - tegnap a sajtó munkatársainak rendelkezésére bocsátották. A Postabank ellen­őrzése ez év január 5-én kezdő­dött, és június 30-án ért véget; célja volt annak megállapítása, hogy a pénzintézetnél a tavaly év végéig felhalmozott mintegy 150 milliárd forint veszteség ke­letkezésért milyen felelősség ter­heli a hitelintézet ügyvezetését és választott testületeit, az állami tulajdonosi és felügyeleti jogo­kat gyakorló szerveket, valamint a bank veszteségrendezésében közreműködő állami (rész)tulaj­­donú szervezeteket. (Folytatás a 5. oldalon) Kiürültek a malmok raktárai Mától a liszt, októbertől a kenyér drágul (Munkatársunktól) Mától drá­gábban szállítják a malmok a ke­reskedelembe és a sütőiparba a lisztet. Az őrlemény úgynevezett átadási ára mintegy 20-25 száza­lékkal, kilónként átlagosan hét forinttal növekedett. Az emelés nyomán szeptember közepétől ötven forintnál olcsóbb finom­lisztet már nem nagyon lehet kapni a boltokban. Októbertől a kenyér is drágul, várhatólag tíz­tizenöt százalékkal. A malmok többsége már au­gusztus közepén jelezte kereske­delmi partnereinek, hogy az ét­kezési búza árának kilónként 23-25 forintra emelkedése miatt a kilónként 33-35 forintos liszt drágulása is elkerülhetetlenné vált - jelentette ki lapunknak La­katos Zoltán, a Hajdúsági Gabo­naipari Rt. vezérigazgatója, a feldolgozókat és kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség elnö­ke. Ez átlagosan hét forintot je­lent kilónként, így az őrlemény mától már negyvenkét forintért kerül át a sütőiparhoz és a nagy­kereskedelemhez. Lakatos Zol­tán elmondta: a drágulás hírére az elmúlt napokban a vevők szinte kiürítették a malmok rak­tárait, aki tehette, jelentősebb készleteket halmozott fel az ol­csóbb lisztből. (Folytatás a 9. oldalon) LÉPHAFT PÁL RAJZA Budapesten a juhar, a kőris, a platán, a vadgesztenye a leggyakoribb Az éghajlat is pusztítja a fákat (Munkatársunktól) A fővárosban körülbelül 750-760 ezer fa él, ebből csak 200 ezer található parkokban. A környezet jelentős mértékben befolyásolja az élet­tartamukat. Az utcákon legfel­jebb 70 évig élnek, a parkokban élő társaik akár 150 évet is meg­élhetnek. Természetesen nagyon sok függ attól is, milyen típusú fáról van szó. A leggyakoribb fajták Budapesten: az ostorfa, a különböző juharok, a kőris, a platán, a csörgőfa, a hársfélék, a páfrányfenyő, a vadgesztenyék és az akác. A fáknak típusonként változik a tűrőképessége a nagy­városi környezetből adódó káros hatásokkal szemben. A kőrisek például jól alkalmazkodnak a fő­városi környezethez, gyakran használják őket a megbetegedett fák pótlására. Az Andrássy úton például platánokat váltottak fel velük. Ennek a típusnak a képvi­selői díszítik a Városligetet. Töb­bek között a napozóréten találha­tó egy aranyozott változata a vi­rágos kőrisnek, amely ősszel aranysárgás koronájával hívja fel a figyelmet magára. Az egyik legnagyobb tűrő­képességű fajta a páfrányfenyő, ennek ellenére kevés található városunkban. Az érdekessége az, hogy átmenetet képez a tűle­velű és a lombos fák között. (Folytatás a 4. oldalon) A környezet jelentős mértékben befolyásolja a fővárosi fák élet­tartamát KERTÉSZ GÁBOR FELVÉTELE Az elúszott bérlemény Sok az önkényes lakásfoglaló (Munkatársunktól) Sok bosszú­ságot okoz az önkormányzatok­nak, hogy üresen álló lakásaikat gyakran feltörik és elfoglalják. A jogszabályok nem teszik lehető­vé az azonnali kilakoltatást, a la­kás kiürítése a hosszadalmas bí­rósági eljárás miatt hónapokig eltarthat. Az önkényes lakásfog­lalók ellen gyakran úgy védekez­nek az önkormányzatok, hogy bedeszkázzák az ablakokat. Az önkényes lakásfoglalók anyagilag is sokba kerülnek az ön­­kormányzatoknak, emellett az épület többi lakójának is rengeteg bosszúságot okoznak. Gyakran lopják a villanyt és a gázt, a mód­szereik miatt életveszélyessé te­szik a házakat. A szomszédok kénytelenek alkalmazkodni, gyak­ran meg is fenyegetik őket. Az ön­­kormányzatok tehetetlenek, ugyan­is a tulajdonukban lévő lakásokat az 1994-es törvény értelmében csak bírósági eljárással lehet kiürí­teni, így öt-hat hónapig eltarthat, míg kiér a végrehajtó, de gyakran újabb család költözik be, és min­den kezdődik elölről. (Folytatás a 8. oldalon) 9111 N­ ^!!!!! Ilii! ^

Next