Magyar Nemzet, 1999. október (62. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-01 / 229. szám
Ki kért M 1 Milliárdos károk W| 4 Al/IlF m A1TI1 AT V H il ■ I W | I I VI Ilii I III két V ■ I I II Vili T III m 1| az NDK-ősz I__JUT 1 "t/lIIUL| I Ára: 49 Ft •______________________________________^" ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR_________________________________LXII, 229., 1999. október 1., péntek Nem volt négyszemközti megbeszélés Orbán és Torgyán között Megerősítették a koalíciós eltökéltséget (Munkatársunktól) Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke volt tegnap a vendége az Eckhardt Tibor Politikai Akadémia rendezvényének a kisgazdapárt székházában, a beharangozott négyszemközti találkozó azonban elmaradt. A házigazda Torgyán József pártelnök a népes hallgatóság előtt arról biztosította vendégét: pártja számára a Fidesznek nincs alternatívája. A kormányfő többször hangsúlyozta a koalíció szilárdságát és az együttműködés megalapozottságát, s elismeréssel szólt a kisgazda irányítású minisztériumok munkájáról. Egyik mondatában neheztelését fejezte ki az MDF politikai magatartása miatt. (Folytatás az 5. oldalon) A kormányfő dicsérő szavakkal illette a kisgazda-minisztériumok tevékenységét simon erika felvétele Bírószemmel a személyiségi jogokról és a sajtóperek füstjéről Nem közérdek egy műsor nézettsége (Munkatársunktól) Nem alaptalanul mondják időnként a szerkesztők, a kiadók, hogy megérte a lapnak, hiszen a jelenlegi joggyakorlat mellett nem vállalnak igazán nagy anyagi kockázatot - vélekedik Pataki Árpád, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) bírája. Hangsúlyozza, most csak a dolog polgári jogi oldalára gondol, ugyanis ha valakit büntetőjogilag is felelősségre vonnak, például rágalmazásért, az számos olyan kellemetlenséggel járhat, mint a rendőrségi kihallgatások. Mindenesetre úgy látja, a kártérítéseknek - mai formájukban - nincs különösebb visszatartó erejük. Az ilyen jellegű ügyekben 10 ezer forintnál kisebb kártérítést nemigen ítélnek meg, de jogerősen már fél millió forintnál többet sem szabtak még ki. A bíró azt gondolja, a példányszám vagy a nézettség növelése érdekében ezt az összeget bekalkulálják az „elkövetők”. A helyreigazításra kötelezett lapnál a bíróság a szövegen túl előírhatja a betűnagyságot, a közlés helyét és időpontját is, de ha a szerkesztőség ennek nem tesz eleget, a végrehajtó bírságokkal próbálkozik, ám ahogy a bíró fogalmaz, a 10 ezres bírságoktól nem szalad azonnal a falnak egy tőkeerős kiadó. A jogkövetkezmények a jogsértés úgynevezett tárgyi súlyától függenek. Nem mindegy, hogy csipkelődésről vagy útszéli gyalázkodásról van-e szó. Ugyancsak nem közömbös, hogy egy eldugott kis hír miatt fordulnak-e a bírósághoz, vagy címlapsztori lett az esetből. (Folytatás a 6. oldalon) Civil erő A civil szervezetek véleményének, javaslatának figyelembevétele nélkül nem lehet sikeresen irányítani egy országot. A polgári kormány a társadalmi párbeszéd új rendszerét alakította ki. Az eredménytelen érdekegyeztető tanács szerepét a munka világát érintő ügyekben a háromoldalú országos munkaügyi tanács, illetve a nemzeti ILO-tanács, a gazdasági-pénzügyi kérdésekben a nemzetgazdaság szereplőit tömörítő gazdasági tanács vette át, megalakult az európai integrációs tanács is. Bár számos kritika éri ezeknek a fórumoknak a tevékenységét, az kétségtelen, hogy jóval szélesebb körű, árnyaltabb, hatékonyabb társadalmi párbeszédre nyílik lehetőség, mint az előző kormányzati ciklusban. A megújult szociális tanácsban több minisztérium és az önkormányzatok delegáltja mellett helyet foglal a társadalom különböző rétegeinek érdekeit képviselő számos civil szervezet is. A szociális tanács munkájában az idősek, a fogyatékosok, a nők, a családok, az egyházi és más karitatív egyesületei mellett a hajléktalanokat, a munkanélkülieket, a munkaadókat és a munkavállalókat képviselő szervezetek is részt vesznek. A párbeszéd során nemcsak a népességfogyásra, az esélyegyenlőtlenség problémájára, a kismamák elhelyezkedési gondjaira keresnek megoldást, hanem arra is, hogy a hajléktalanok ne fagyjanak meg télen, vagy a mozgáskorlátozottaknak ne jelentsen leküzdhetetlen akadályt, ha tömegközlekedési eszközökön szeretnének utazni. A civil szféra akkor válhat igazán erőssé, ha mind többen vesznek részt a különféle szervezetek munkájában, ha nem reggeltől estig tartó kenyérkereset-küzdelem köti le a társadalom jelentős részének erejét. Ma még messze vagyunk a norvég modelltől, a skandináv országban ugyanis egy állampolgár általában három társadalmi szervezet aktív tagja. Nálunk az is nagy siker lenne, ha néhány éven belül mindenki legalább egy civil szervezet tagjaként segítené a rászorultakat. Vöő György Ülésezett a megújult szociális tanács Elkészült a nemzeti családpolitikai koncepció (Munkatársunktól) Hamarosan a kormány elé kerül a nemzeti családpolitikai koncepció. A megújult szociális tanács ülésén Harrach Péter szociális és családügyi miniszter hangsúlyozta: a nemzet jövője attól függ, milyen helyzetbe kerülnek a családok. A kormány szükségesnek tartja a családi élet biztonságának megerősítését, a gyermekvállalás feltételeinek javítását, az ország népességfogyásának megállítását. Az elkészült koncepció számos elgondolást tartalmaz, ezek megvalósulása jelentősen javítaná a családok életkörülményeit. A családpolitikai tervezet tartalmazza: indokolt a gyermekek utáni adókedvezmény fokozatos emelése, egészen addig a szintig, amíg a gyermekek létfenntartására fordított kiadás adómentessé válik. A gazdasági növekedés üteménél gyorsabban kellene emelni a gyermekek utáni adókedvezmény mellett a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegét is. Mivel sok család a kapott összeget nem közvetlenül a gyermek céljaira használja fel, ezért megvizsgálják, hogyan lehet a gyermekvédelmi támogatás minél magasabb arányát természetbeni juttatásként, például étkezési támogatás formájában kiadni a rászorultaknak. A koncepció szerint méltányos lenne, ha a családi pótlék összege legalább a gyermek létfenntartási költségeinek egyharmadát elérné. A jövő januártól bevezetendő gyed öszszege - anyagi okok miatt - legfeljebb a minimálbér kétszerese lenne, és a gyermek kétéves koráig járna, ugyanakkor a családpolitikai koncepció javasolja: lehetőleg még ebben a ciklusban a minimálbér háromszorosára emeljék a gyed felső határát, illetve a gyermek hároméves koráig terjesszék ki folyósítási idejét. (Folytatás a 4. oldalon) Kiegészítő információkat kért az Európai Unió Egyelőre döntetlen a földtulajdonlás kérdésében BRÜSSZEL Miként azt várni lehetett, egyelőre döntetlenre végződött a külföldiek földvásárlását is szabályozó joganyagfejezetről az első EU-magyar tárgyalási forduló Brüsszelben. Emlékezetes, hogy Magyarország egyebek között jelezte: a mezőgazdasági és természetvédelmi földterületek vásárlásánál a majdani taggá válás után még tíz évig fenn kívánja tartani mai, külföldi tulajdonlást kizáró törvénykezését. Hasonlóképpen a magyar kormány EU-tagként is még öt évig engedélyhez akarja kötni az úgynevezett második lakóhely - nyaraló - vásárlását. Az EU létét meghatározó egyik legfontosabb szabadságjog, a tőke szabad mozgása témakörében tárgyalt magyar igényre az uniós válasz inkább árnyalt, mint elutasító volt. Egyfelől a tizenötök közös álláspontja leszögezte, hogy a magyar indokok alapján nem tartják elfogadhatónak a földtulajdonszerzés korlátozására vonatkozó kérést, mindazonáltal nem szólították fel a magyar delegációt az igény viszszavonására vagy akár csak felülvizsgálatára, ehelyett kiegészítő információkat kértek. Az EU további adatokat szeretne látni például a magyarországi földárak régiónkénti alakulásáról, a gazdaságok számáról és jellemző méreteikről, a tulajdonosi struktúráról. (Folytatás a 3. oldalon) Politikai változatlanság és gazdasági megújulás fél évszázad múltán • • Ötven esztendejét ünnepli Kína Hatalmas ünnepségsorozat kezdődik ma, október elsején Kínában. Az 1,3 milliárdos ország hetek óta készül a kínai forradalom győzelme 50. évfordulójára - a képen egy rendőr igyekszik megakadályozni a Tienanmen téren gyakorlatozó katonák fotózását, amelynek hátterét a politikai változatlanság és a gazdasági kibontakozás adja. (Kommentárunk a 2. oldalon) mti-fotó A szombati Magyar Nemzetből Lesz-e ideiglenes köztársasági elnök? Szabadság és közjó Elvándorló elit A polgári újságírás jövője Arad: megbékélési nehézségek, remények Átkot hoz-e az olaj Békésnek? Szerencsevadászat a szemétkupacon Kulturális adatbank szponzoroknak Irodalmi Nobel-díj Günter Grassnak Az idei irodalmi Nobel-díjat Günter Grass német írónak ítélte oda csütörtökön Stockholmban a Svéd Királyi Akadémia. A regényíróként világhíressé vált, hetvenkét éves Günter Grass a kortárs német irodalom talán legismertebb és egyben legvitatottabb személyisége. Állásfoglalásaival, műveivel mindig vihart kavart: hol a mennybe menesztették, hol gyűlölködések, támadások kereszttüzében állt. A hírnevet az 1959-ben megjelent A bádogdob című regénye hozta meg számára. Grasst jól ismeri a magyar olvasóközönség, szinte valamennyi fontos művét lefordították magyarra. (Méltatásunk a 11. oldalon) Uniós támogatásra számít a biodízelprogram Saját üzemanyaggal dolgozna a gazda Várhatóan még az idén a kormány elé kerülhet az az előterjesztés, amely a mezőgazdaság tervezett szerkezetátalakításával összefüggésben indítványozni kívánja az agrárgazdaság újszerű energiaellátásának megszervezését. Az elképzelés szerint a jövő évtől fokozatosan megindulna az olajtartalmú növényekből készülő üzemanyag előállítása és zárt láncú felhasználása a mezőgazdaságban. A környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható programhoz hasonló nyugati projekteket az Európai Unió is támogatja, Ausztriában és az EU-tagországokban jelenleg is jelentősen segítik az alternatív energiaforrások elterjesztését. A program hazai kidolgozói abban reménykednek, hogy adókedvezményekkel és kormányzati támogatással sikerül annyira általánossá ternni a biodízel előállítását nálunk is, hogy az uniós csatlakozást követően már automatikusan megillesse az EU-támogatás a magyar gazdákat. (Folytatás a 8. oldalon) 9 llÍl 33 185059 ^9 9^2 2 9^