Magyar Nemzet, 1999. október (62. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

Ki kért M 1 Milliárdos károk W| 4 Al/IlF m A1TI1 AT V H il ■ I W | I I VI Ilii I III két V ■ I I II Vili T III m 1| az NDK-ősz I__JUT 1 "t/lIIUL| I Ára: 49 Ft •______________________________________^" ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR_________________________________LXII, 229., 1999. október 1., péntek Nem volt négyszemközti megbeszélés Orbán és Torgyán között Megerősítették a koalíciós eltökéltséget (Munkatársunktól) Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke volt tegnap a vendége az Eck­­hardt Tibor Politikai Akadémia rendezvényének a kisgazdapárt székházában, a beharangozott négyszemközti találkozó azon­ban elmaradt. A házigazda Tor­gyán József pártelnök a népes hallgatóság előtt arról biztosítot­ta vendégét: pártja számára a Fi­desznek nincs alternatívája. A kormányfő többször hangsúlyoz­ta a koalíció szilárdságát és az együttműködés megalapozottsá­gát, s elismeréssel szólt a kisgaz­da irányítású minisztériumok munkájáról. Egyik mondatában neheztelését fejezte ki az MDF politikai magatartása miatt. (Folytatás az 5. oldalon) A kormányfő dicsérő szavakkal illette a kisgazda-minisztériumok tevékenységét simon erika felvétele Bírószemmel a személyiségi jogokról és a sajtóperek füstjéről Nem közérdek egy műsor nézettsége (Munkatársunktól) Nem alaptala­nul mondják időnként a szerkesz­tők, a kiadók, hogy megérte a lap­nak, hiszen a jelenlegi joggyakor­lat mellett nem vállalnak igazán nagy anyagi kockázatot - véleke­dik Pataki Árpád, a Pesti Közpon­ti Kerületi Bíróság (PKKB) bírája. Hangsúlyozza, most csak a dolog polgári jogi oldalára gondol, ugyanis ha valakit büntetőjogilag is felelősségre vonnak, például rá­galmazásért, az számos olyan kel­lemetlenséggel járhat, mint a rend­őrségi kihallgatások. Mindeneset­re úgy látja, a kártérítéseknek - mai formájukban - nincs különö­sebb visszatartó erejük. Az ilyen jellegű ügyekben 10 ezer forintnál kisebb kártérítést nemigen ítélnek meg, de jogerősen már fél millió forintnál többet sem szabtak még ki. A bíró azt gondolja, a példány­szám vagy a nézettség növelése ér­dekében ezt az összeget bekalku­lálják az „elkövetők”. A helyreiga­zításra kötelezett lapnál a bíróság a szövegen túl előírhatja a betű­nagyságot, a közlés helyét és idő­pontját is, de ha a szerkesztőség ennek nem tesz eleget, a végrehaj­tó bírságokkal próbálkozik, ám ahogy a bíró fogalmaz, a 10 ezres bírságoktól nem szalad azonnal a falnak egy tőkeerős kiadó. A jogkövetkezmények a jog­sértés úgynevezett tárgyi súlyától függenek. Nem mindegy, hogy csipkelődésről vagy útszéli gya­­lázkodásról van-e szó. Ugyan­csak nem közömbös, hogy egy eldugott kis hír miatt fordulnak-e a bírósághoz, vagy címlapsztori lett az esetből. (Folytatás a 6. oldalon) Civil erő A civil szervezetek véleményének, javaslatának figyelembevétele nélkül nem lehet sikeresen irányítani egy országot. A polgári kor­mány a társadalmi párbeszéd új rendszerét alakította ki. Az ered­ménytelen érdekegyeztető tanács szerepét a munka világát érintő ügyekben a háromoldalú országos munkaügyi tanács, illetve a nemzeti ILO-tanács, a gazdasági-pénzügyi kérdésekben a nemzet­­gazdaság szereplőit tömörítő gazdasági tanács vette át, megalakult az európai integrációs tanács is. Bár számos kritika éri ezeknek a fórumoknak a tevékenységét, az kétségtelen, hogy jóval szélesebb körű, árnyaltabb, hatékonyabb társadalmi párbeszédre nyílik lehe­tőség, mint az előző kormányzati ciklusban. A megújult szociális tanácsban több minisztérium és az önkormányzatok delegáltja mellett helyet foglal a társadalom különböző rétegeinek érdekeit képviselő számos civil szervezet is. A szociális tanács munkájában az idősek, a fogyatékosok, a nők, a családok, az egyházi és más karitatív egyesületei mellett a hajléktalanokat, a munkanélkülieket, a munkaadókat és a munkavállalókat képviselő szervezetek is részt vesznek. A pár­beszéd során nemcsak a népességfogyásra, az esélyegyenlőt­lenség problémájára, a kismamák elhelyezkedési gondjaira ke­resnek megoldást, hanem arra is, hogy a hajléktalanok ne fagy­janak meg télen, vagy a mozgáskorlátozottaknak ne jelentsen leküzdhetetlen akadályt, ha tömegközlekedési eszközökön sze­retnének utazni. A civil szféra akkor válhat igazán erőssé, ha mind többen vesznek részt a különféle szervezetek munkájában, ha nem reg­geltől estig tartó kenyérkereset-küzdelem köti le a társadalom jelentős részének erejét. Ma még messze vagyunk a norvég mo­delltől, a skandináv országban ugyanis egy állampolgár általá­ban három társadalmi szervezet aktív tagja. Nálunk az is nagy siker lenne, ha néhány éven belül mindenki legalább egy civil szervezet tagjaként segítené a rászorultakat. Vöő György Ülésezett a megújult szociális tanács Elkészült a nemzeti családpolitikai koncepció (Munkatársunktól) Hamarosan a kormány elé kerül a nemzeti családpolitikai koncepció. A megújult szociális tanács ülésén Harrach Péter szociális és csa­ládügyi miniszter hangsúlyozta: a nemzet jövője attól függ, mi­lyen helyzetbe kerülnek a csalá­dok. A kormány szükségesnek tartja a családi élet biztonságá­nak megerősítését, a gyermek­­vállalás feltételeinek javítását, az ország népességfogyásának megállítását. Az elkészült kon­cepció számos elgondolást tar­talmaz, ezek megvalósulása je­lentősen javítaná a családok életkörülményeit. A családpolitikai tervezet tartalmazza: indokolt a gyerme­kek utáni adókedvezmény foko­zatos emelése, egészen addig a szintig, amíg a gyermekek lét­­fenntartására fordított kiadás adómentessé válik. A gazdasági növekedés üteménél gyorsabban kellene emelni a gyermekek utá­ni adókedvezmény mellett a rendszeres gyermekvédelmi tá­mogatás összegét is. Mivel sok család a kapott összeget nem közvetlenül a gyermek céljaira használja fel, ezért megvizsgál­ják, hogyan lehet a gyermekvé­delmi támogatás minél maga­sabb arányát természetbeni jutta­tásként, például étkezési támo­gatás formájában kiadni a rászo­rultaknak. A koncepció szerint méltányos lenne, ha a családi pótlék összege legalább a gyer­mek létfenntartási költségeinek egyharmadát elérné. A jövő ja­nuártól bevezetendő gyed ösz­­szege - anyagi okok miatt - leg­feljebb a minimálbér kétszerese lenne, és a gyermek kétéves ko­­ráig­ járna, ugyanakkor a család­­politikai koncepció javasolja: lehetőleg még ebben a ciklus­ban a minimálbér háromszoro­sára emeljék a gyed felső hatá­rát, illetve a gyermek három­éves koráig terjesszék ki folyó­sítási idejét. (Folytatás a 4. oldalon) Kiegészítő információkat kért az Európai Unió Egyelőre döntetlen a földtulajdonlás kérdésében BRÜSSZEL­­ Miként azt várni le­hetett, egyelőre döntetlenre vég­ződött a külföldiek földvásárlá­sát is szabályozó joganyagfeje­zetről az első EU-magyar tár­gyalási forduló Brüsszelben. Emlékezetes, hogy Magyaror­szág egyebek között jelezte: a mezőgazdasági és természetvé­delmi földterületek vásárlásánál a majdani taggá válás után még tíz évig fenn kívánja tartani mai, külföldi tulajdonlást kizáró tör­vénykezését. Hasonlóképpen a magyar kormány EU-tagként is még öt évig engedélyhez akarja kötni az úgynevezett második la­kóhely - nyaraló - vásárlását. Az EU létét meghatározó egyik legfontosabb szabadság­jog, a tőke szabad mozgása téma­körében tárgyalt magyar igényre az uniós válasz inkább árnyalt, mint elutasító volt. Egyfelől a ti­zenötök közös álláspontja leszö­gezte, hogy a magyar indokok alapján nem tartják elfogadható­nak a földtulajdonszerzés korlá­tozására vonatkozó kérést, mind­azonáltal nem szólították fel a magyar delegációt az igény visz­­szavonására vagy akár csak felül­vizsgálatára, ehelyett kiegészítő információkat kértek. Az EU to­vábbi adatokat szeretne látni pél­dául a magyarországi földárak ré­giónkénti alakulásáról, a gazdasá­gok számáról és jellemző mére­teikről, a tulajdonosi struktúráról. (Folytatás a 3. oldalon) Politikai változatlanság és gazdasági megújulás fél évszázad múltán • • Ötven esztendejét ünnepli Kína Hatalmas ünnepségsorozat kezdődik ma, október elsején Kínában. Az 1,3 milliárdos ország hetek óta készül a kínai forradalom győzelme 50. évfordulójára - a képen egy rendőr igyekszik meg­akadályozni a Tienanmen téren gyakorlatozó katonák fotózását­­, amelynek hátterét a politikai változatlanság és a gazdasági kibontakozás adja. (Kommentárunk a 2. oldalon) mti-fotó A szombati Magyar Nemzetből Lesz-e ideiglenes köztársasági elnök? Szabadság és közjó Elvándorló elit A polgári újságírás jövője Arad: megbékélési nehézségek, remények Átkot hoz-e az olaj Békésnek? Szerencsevadászat a szemétkupacon Kulturális adatbank szponzoroknak Irodalmi Nobel-díj Günter Grassnak Az idei irodalmi Nobel-díjat Günter Grass német írónak ítélte oda csütörtökön Stockholmban a Svéd Királyi Akadémia. A re­gényíróként világhíressé vált, hetvenkét éves Günter Grass a kortárs német irodalom talán legismertebb és egyben legvita­tottabb személyisége. Állásfog­lalásaival, műveivel mindig vi­hart kavart: hol a mennybe me­nesztették, hol gyűlölködések, támadások kereszttüzében állt. A hírnevet az 1959-ben meg­jelent A bádogdob című regénye hozta meg számára. Grasst jól is­meri a magyar olvasóközönség, szinte valamennyi fontos művét lefordították magyarra. (Méltatásunk a 11. oldalon) Uniós támogatásra számít a biodízelprogram Saját üzemanyaggal dolgozna a gazda Várhatóan még az idén a kormány elé kerülhet az az előterjesztés, amely a mezőgazdaság tervezett szerkezetátalakításával összefüg­gésben indítványozni kívánja az agrárgazdaság újszerű energiael­látásának megszervezését. Az el­képzelés szerint a jövő évtől foko­zatosan megindulna az olajtartal­mú növényekből készülő üzem­anyag előállítása és zárt láncú fel­­használása a mezőgazdaságban. A környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható programhoz hasonló nyugati projekteket az Eu­rópai Unió is támogatja, Ausztriá­ban és az EU-tagországokban je­lenleg is jelentősen segítik az alter­natív energiaforrások elterjeszté­sét. A program hazai kidolgozói abban reménykednek, hogy adó­­kedvezményekkel és kormányzati támogatással sikerül annyira álta­lánossá ternni a biodízel előállítását nálunk is, hogy az uniós csatlako­zást követően már automatikusan megillesse az EU-támogatás a ma­gyar gazdákat. (Folytatás a 8. oldalon) 9 llÍl 33 185059 ^9 9^2 2 9^

Next