Magyar Nemzet, 1999. október (62. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

2 MagyarNemzet 0 KIII.POLITIKAI SZEMLE MÁR 2004-BEN BELÉPHETNEK újabb tagok az Európai Unióba - jegyezte meg Günter Verheugen, a bizottság német bővítési biztosa. Magyarország ugyan továbbra is 2002-t gondolja a csatlakozás lehetséges időpontjának, mindenesetre az új brüsszeli adminisztráció felelős tagja először állt elő konkrét határidővel. Az EU továbbra is úgy gondolja, hogy mielőtt kinyitná a kaput, előbb a saját portáin belül kell sepregetni. A reformok végrehajtásának első lépését pedig a Financial Times értékelése szerint éppen a csúcsbürokrácia átalakítása, szerdától életbe léptetett új szervezeti struktúrája jelenti. Ennek lényege, hogy az elvek fontosabbak, mint a személyiségek - véli a befolyásos üzleti lap -, s a jövőben talán jobban érvényesül a szándék, hogy ne a nemzetiség, hanem a hozzáértés és a tapasztalat döntsön egy-egy hivatal betöltésénél. Mindez azonban aligha valósulhat meg a nagyobb nyíltságot és átláthatóságot követelő tagállamok valós támogatása nélkül - amihez viszont az is hozzátartozik, hogy a brüsszeli központban megszűnjenek az egyes miniszterelnöki hivatalokból érkező és különalkukat kezdeményező telefonhívások - mutat rá az FT. AZT HITTÜK, HOGY MI VAGYUNK a legokosabbak, s mindennel úgy megbirkózunk, hogy mindenki csak csodálkozni fog - tekintett vissza önkritikusan (és tanulságosan) Václav Havel az elmúlt tíz évre a Mladá Fronta Dnesnek adott interjújában. A cseh elnök, aki most külön meccset vív a hatalmi jogkörei alkotmányos megnyirbálását kezdeményező volt kormánypárttal, a Polgári Demokrata Párttal, azt is megállapítja, hogy „kevés figyelmet fordítottunk az általános összefüggésekre és a nemzetközi szervezetek normáira... Az EU számunkra csak olyan tisztségviselők összessége volt, akik azzal vannak elfoglalva, hogy milyen nagyok is legyenek az utak melletti jelzőoszlopok.” Valószínűleg ez a viszonyulás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Csehországnak, a Nyugat egykori kedvencének ma már erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy az első körben csatlakozhasson az unióhoz. Michael Steiner, a német kancellár külpolitikai tanácsadója legalábbis ezt fejtegette a berlini Der Tagesspiegelnek. AUSZTRIA AZON TAGÁLLAMOK KÖZÉ TARTOZIK, amelyek az utóbbi időben mintha nem siettetnék az EU bővítését. A vasárnapi választások után derülhet ki, hogy mindez csupán kampánytaktika volt-e a koalíciós pártok részéről, avagy kormánystratégiává szilárdul. A harcosan idegenellenes, gyakorta szélsőjobboldalinak minősített Jörg Haider pártjának, az FPÖ-nek az előretörése ebben az összefüggésben is zavaróan hathat. A szabadságpárt népszerűsége az utóbbi felmérések szerint megelőzi a kisebb koalíciós partnerét, a jobbközép néppártét, amelynek a vezetője, Schüssel alkancellár már bejelentette: ha a szavazatok összeszámlálása után is a harmadik helyen végeznek, akkor ellenzékbe vonulnak. (L. G. J.) Csu Zsung-csi a kínai-tajvani feszültségről Amerikán múlik a háború? Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök csütörtökön Pekingben több tucat vezető nyugati üzletember előtt úgy vélekedett, hogy elkerülhetetlen Tajpej és Peking vitájának fegyveres megoldása, hacsak Washington nem áll el a Tajvan védelmére tett burkolt kötelezettségvállalásától. „Előbb vagy utóbb (az amerikai politika) a kérdés fegyveres megoldásához fog vezetni, mert a kínai nép kezdi elveszíteni türelmét” - idézte Csu kijelentését a találkozó egyik résztvevője. A kormányfő szerint a washingtoni politika bátorította fel Li Teng-huj tajvani elnököt arra, hogy júliusban bejelentse: a kínai-tajvani kapcsolatokat „egy speciális államközi alapon” kellene folytatni. „A találkozó végéhez érkeztünk, és Csu egy hosszú és némiképp szenvedélyes szónoklatba kezdett Tajvanról, és közölte: az Egyesült Államoknak fel kell hagynia annak hangsúlyozásával, hogy (a kérdést) békés eszközökkel kell rendezni, akárcsak azokkal a burkolt célzásokkal, hogy segítene védekezni Tajvannak” - mondta az MTI szerint a Reuters brit hírügynökség névtelenséget kérő forrása. Remény fénye tűnik elő az ünnepi emelvények mögül Születésnapi parti Kínában Kína ma ünnepel, a szó számos értelmében. Az ázsiai óriás a népköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából teszi mérlegre a megtett utat. „Boldog vagyok, mert azt látom, erős nemzetté fejlődik Kína” - idézi a Newsweek egy szemtanú szavait, aki annak idején, 1949. október 1-jén ott volt, amikor Mao Ce-tung bejelentette a Kínai Népköztársaság megszületését. Az amerikai magazin hasábjain persze mások is megszólalnak, s akad köztük, aki nem ennyire lelkes, mert ahogy mondja, a mostani készülődés őt 1989-re - a Tienanmen téri vérengzésre - emlékeztette. A többség azonban valóban felejteni és jól élni akar. S a kommunista párt és a kormány, már csak önös hatalmi megfontolásokból is, mindent megtett azért, hogy semmi se zavarja meg az ünneplést. A fővárost kicsinosították. Mintegy 150 ezer négyzetméternyi területet parkosítottak, és hozzávetőleg félmillió cserepes virágot helyeztek el a ceremónia színhelyén és a környékén. Ügyeltek arra, hogy a felvonulásra, főleg a katonai parádéra készülő harci repülők és járművek ne zavarják, ne rémisszék meg az ott lakókat, hiszen a Tienanmen téren utoljára tíz éve, a diáktüntetés brutális leverésekor dübörögtek tankok. A közbiztonság erősítése végett mintegy százezer embert - hivatalosan vidéki bevándorlót, ám meglehet, ellenzékit - küldtek Pekingből régi lakóhelyére, s hatezer szaunát és szépségszalont zárattak be „illegális erotikus szolgáltatások miatt”. Az ünnepnek persze vannak más jelei. Helyi megfigyelők szerint az 1,2 milliárd kínai zöme most őszinte büszkeséget érez, úgy tekint az évfordulóra, mint a nemzeti túlélés meggyőző bizonyítékára. Lehetőséget vélnek felfedezni benne arra, hogy kiszabaduljanak az ideológiai csapdák több évtizedes szorításából, és határozott léptekkel elinduljanak a reményteljes jövő felé. Mióta öt évtizede Mao Ce-tung megtette a történelmi bejelentést, Kína nagyszerű eredményeket ért el - hangzik a hivatalos értékelés. Más számvetés készítői 1964-től, az első kínai atombomba felrobbantásától datálják a kedvezőbb idők beköszöntét, s akadnak renitens elemzők, akik legalább egyforma érdemeket tulajdonítanak Maónak és a hibáit helyrehozni igyekvő Teng Hsziao-pingnek. Az ő reformjainak kétségkívül oroszlánrésze van abban, hogy más ez a mai ünnep, mint bármely korábbi, amelyekre sötét árnyékként vetült Mao alakja. Most inkább a remény - igaz, még mindig megfoghatatlan - fénye tűnik fel az emelvények mögül. Hiszen sok mindenről lehet beszélni, töprengeni, amiről korábban soha. A közelgő ünnep alkalmából levelek árasztották el a fővárosi panaszirodát, amelynek írói - látva a nagy felhajtást - arra hívták fel Peking vezetőinek figyelmét, hogy találhatnának jobb helyet is a felkészülésre szánt 14 miliárd dollár még megmaradt részének az elköltésére. S nyomban meg is nevezték, mire fordíthatnák azt, például a növekvő számú munkanélküli megsegítésére, az oktatás, az egészségügyi ellátás fejlesztésére. Gazdaggá lenni dicsőséges dolog - kapaszkodnak sokan Teng egyik közhellyé lett jelszavába. Ám a legtöbb kínai ma már azt is látja, hogy ez sem egyszerű feladat. Az óriás ország temérdek ellentmondással birkózik, s bár látványos a gazdasági fejlődése, főleg a növekedése, az idősebbek alig-alig érzik a mindennapjaikban a változásokat. A fiatalok pedig, napról napra mind többen, türelmetlenek és elégedetlenek. S a két csoport között ott lavírozik Csiang Cö-min elnök, aki egyszerre Mao és Teng utódja a hatalom pekingi útvesztőiben. (kocsi) Nemzetközi élet ENSZ-vizsgálat Kelet- Timoron Jakarta nem hajlandó együttműködni HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Madeleine Albright amerikai és Ali Alatas indonéz külügyminiszter szerdán megállapodott abban, hogy az Egyesült Államok újabb tényfeltáró küldöttséget meneszt Nyugat-Timorra az ott tartózkodó kelet-timori menekültek helyzetének megvizsgálására. Nem fogadta viszont el az indonéz külügyminiszter azt az amerikai javaslatot, hogy Jakarta működjék együtt a kelet-timori jogsértéseket kivizsgálni óhajtó ENSZ-illetékesekkel. Az indonéz elzárkózás amerikai források szerint nem jelenti az ENSZ-vizsgálódás érdemi akadályozását, de „jobb lenne”, ha Jakarta is közreműködne. William Cohen amerikai védelmi miniszter csütörtökön megbeszéléseket folytatott indonéz kollégájával, Wiranto tábornokkal. A megbeszélésük után Jakartában kiadott közleményben Cohen leszögezte: Washington mindaddig nem állítja helyre normális védelmi kapcsolatait Jakartával, míg az indonéz hadsereg nem változtat módszerein, nem hajt végre reformokat. Az amerikai védelmi tárca vezetője azt is hangsúlyozta, hogy az indonéz hadseregnek tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, s támogatnia, nem akadályoznia kell a további demokratizálást. A Kelet-Timor függetlenségéért harcoló gerillák csütörtökön leadták fegyvereiket a béke helyreállítása érdekében a területen állomásozó nemzetközi erőknek. A Falintl nevű szervezet gerillái a hegyekből érkeztek Dilibe. Peter Cosgrove, a nemzetközi erők parancsnoka üdvözölte a lépést, hozzátéve: az indonézbarát milicistáktól is hasonló lépést vár. Az indonéz fővárosban egy dühös fiatalokból álló, négyszáz fős csoport kövekkel és gyújtópalackokkal dobálta meg csütörtökön Ausztrália nagykövetségét Kelet-Timor miatt. A tüntetők közül ketten megsérültek. A fiatalok - egy magánegyetem diákjai - egy feliraton azt követelték, hogy Ausztrália kérjen bocsánatot Indonéziától, és vonja ki katonáit Kelet-Timorról. A rendőrség nem próbált közbelépni erőszakkal, mindössze hangosbemondókon szólította fel távozásra a résztvevőket. A jakartai rendőrök tétlenül szemlélték az ausztrál nagykövetségnél tüntető diákokat reuters-fotó Leváltották Ján Slotát a parlamenti posztjáról Korrigálnak a szlovák honatyák POZSONY - A szlovák parlament múlt heti döntése, amelylyel elutasította, hogy felfüggesszék Ján Slota nemzeti párti képviselő mentelmi jogát (holott a nyomozó hatóságok szerint elkövette a nemzet- és fajgyalázás, illetve a nemzeti és faji gyűlöletkeltés bűntettét), nagy visszhangot váltott ki Szlovákiában, de a nemzetközi politikában is. Sokan attól tartottak, ennek alapján a Szlovákiából tömegesen menekülő romák politikai menedékjogot kaphatnak a nyugat-európai országokban, ami blokkolhatja Szlovákia európai integrációs szándékát. Nem ez történt, Belgium például a napokban 500 roma menekültet utasít ki s küld viszsza Szlovákiába. Hasonló a helyzet Finnországban is, amely a menekültáradat miatt vízumkényszert is bevezetett Szlovákiával szemben. Közben a szlovák parlament is megpróbálja korrigálni a múlt heti lépését. A törvényhozó testület csütörtöki ülésén a kormánykoalíciós képviselők kezdeményezésére leváltották Ján Slotát a parlamenti bizottsági elnöki posztjáról, s az indokok között alapvetően azok a kijelentései szerepeltek, amelyeket Kiszucaújhelyen mondott el még márciusban, s amely során Budapest „földdel egyenlővé tételére” szólította fel hallgatóságát, miközben a romákat „rabló és tolvaj cigányoknak” minősítette, a magyarokat pedig „disznóknak”. A parlament csütörtöki ülésén az ellenzék nem szavazott, annak ellenére, hogy Slota leváltását korábban a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom is támogatta, igaz, ők sűrű alkoholos állapota miatt, amivel közbotrányt is okozott az új államfő beiktatásának a napján, amikor is egy pozsonyi vendéglő teraszán nyilvánosan könnyített magán. (neszméri) 1999. október 1., péntek Schröder német kancellár Prágában Napirenden a Benes-dekrétumok PRÁGA - Felelőtlenségnek és esélytelen kezdeményezésnek minősítette Gerhard Schröder szövetségi kancellár az ellenzéki CSU-CDU frakció erőfeszítéseit, hogy a Bundestagban olyan határozatot fogadtasson el, amely a szudétanémetek háború utáni kitelepítését lehetővé tevő, úgynevezett Benesdekrétumok megszüntetésére ösztönözné Csehországot. A Prágában tegnap hivatalos látogatáson tartózkodó német kancellár, aki a két ország viszonyáról, az európai integráció, illetve az egykori náci munkatáborok kényszermunkásai kártalanításának kérdéseiről Václav Havel államfővel, Milos Zeman miniszterelnökkel és Václav Klausszal, a képviselőház elnökével folytatott eszmecserét, újságírók előtt hangoztatta: a 2003-as év továbbra is az a céldátum, amikorra az Európai Uniónak fel kell készülnie a bővítésre. Elnöksége alatt Németország az integrációs folyamathoz szükséges feltételek megteremtésére törekszik, főként az Agenda 2000-ben szereplő pénzügyi tervek jóváhagyásával. Németország - hangsúlyozta Schröder - tudomásul veszi, hogy Csehország és a többi tagjelölt állam úgy tekint a 2003-as évre, mint az unió kapui megnyitásának időpontjára, s ezért arra törekszik, hogy az EU valóban készen álljon a bővítésre. Milos Zeman cseh miniszterelnök a megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a cseh-német kapcsolatok elsőrendűekké válnak. Ugyanakkor megerősítette, hogy a Benes-dekrétumok „túlhaladottságáról” tett márciusi bonni nyilatkozata a cseh külpolitikai koncepció részévé válik. Gerhard Schröder azoknak a csehországi rendszerváltást elindító, tíz évvel ezelőtti eseményeknek az évfordulója alkalmából érkezett Prágába, amelyek mintegy a magyar-osztrák határmegnyitást folytatva jelentősen meggyorsították a vasfüggöny lehullását. (somogyi) Ú1 Magyarországon a román képviselőház elnöke / Bukaresti meghívás Ádernek „A román-magyar kapcsolatok felfelé ívelő szakaszban vannak, s közös érdekünk, hogy ezt a jelenlegi lendületet és irányt megtartsuk és erősítsük” - nyilatkozta Martonyi János, miután csütörtökön fogadta Ion Diaconescut, a román képviselőház elnökét. A külügyminiszter ismételten aláhúzta: Budapest nagyra értékeli azt, ahogyan a román kormány a kolozsvári magyar konzul elleni támadásokat kezelte. Martonyi a két ország jószomszédi kapcsolatában szimbolikus jelentőséget tulajdonított annak, hogy az aradi szoborcsoport hamarosan visszakerül a minorita rendhez, és a két kormányfő a jövő héten leteszi a történelmi emlékpark alapkövét. Diaconescu kifejezte reményét, hogy a jövőben mindkét ország tagja lesz az EU-nak és a NATO- nak. Egyúttal megköszönte azt az ígéretet, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti törekvéseit. A külügyminiszterrel folytatott megbeszélés után Ion Diaconescu a parlamentben találkozott Áder Jánossal, az Országgyűlés elnökével, aki kiemelte, hogy 1990 óta nem tárgyalt egymással a román és a magyar törvényhozás vezetője. Közös sajtótájékoztatójukon a Magyar Nemzetnek arra a kérdésére, hogy szót ejtettek-e az önálló magyar erdélyi egyetem megalapításáról, Áder János leszögezte: közös erővel a jövőben is azon fognak fáradozni, hogy ennek ne legyenek törvényi akadályai. Diaconescu hozzátette: a román gyakorlat alapján az oktatási törvény mellett külön jogszabálynak kell rendelkeznie arról, hogy az indítandó egyetemen milyen nyelvű fakultások működhetnek. A képviselőház tagjainak többsége szerinte ragaszkodik ahhoz, hogy a szóban forgó egyetemen román nyelvű kar is legyen. A két házelnök találkozóján - mint azt lapunk érdeklődésére Áder János elmondta - nem esett szó a Magyarországot Romániával összekötő autópályáról. Az Országgyűlés elnöke szerint erről a kérdésről a szaktárcáknak kell megegyezniük. A kétoldalú kapcsolatok erősítéseként Ion Diaconescu meghívta Bukarestbe Áder Jánost, s az Országgyűlés elnöke biztosította arról: nem kell újabb kilenc évnek eltelnie, hogy erre a látogatásra sor kerüljön. (gui) * Az amerikai Szövetségi Nyomozóhivatal (FBI) azt tervezi, hogy irodát nyit Bukarestben. Az iroda megnyitásához már minden feltétel adott, az elképzelés csak az amerikai törvényhozás jóváhagyására vár - jelentette be csütörtöki bukaresti tárgyalásai végén Louis Freeh, az FBI igazgatója.