Magyar Nemzet, 1999. október (62. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

1999. október 1., péntek Kiegészítő információkat kért az EU a főtárgyalói fordulón Döntetlen a földtulajdon kérdésében (Folytatás az 1. oldalról) Juhász Endre főtárgyaló utóbb elmondta, hogy a magyar állás­pont szerint a derogációs igényt egyaránt alátámasztják gazdasá­gi, politikai, szociális és környe­zetvédelmi megfontolások. Az árkülönbség a magyar és az EU- földárak között az ötszöröstől a negyvenszeresig terjed, miköz­ben a földhasználat koncentrált­sága igen magas fokú: a gazdál­kodók 10 százaléka műveli a földek 90 százalékát (az EU-ban a hasonló mutató 40 százalék). A gyors liberalizálás nyilván még jobban felgyorsítaná ezt a folyamatot, ami súlyos szociális következményekkel is járna. A brüsszeli magyar EU- nagykövet óvott attól is, hogy a tőkemozgás magyarországi fel­tételeiről túlzott következtetése­ket vonjanak le az alapján, hogy a magyar fél bizonyos te­rületeken még mentességet kér. Utalt rá, hogy a külföldiek köz­vetlen befektetéseinek értéke eléri a húszmilliárd dollárt, ami egy főre vetítve messze a leg­magasabb a tagjelölt országok között. A magyar tőzsdén a részvények 75 százaléka külföl­di kezekben van. Mindezek a tények arra utalnak, hogy a sza­bad tőkemozgás máris jelentős mértékben biztosított - mutatott rá. Az EU által kért kiegészítő információkat mindenesetre biztosítani fogják majd - tette hozzá. Hasonló eredményt hozott a többi fontosabb derogációs ké­résben is a csütörtöki forduló: az EU nem utasította kategori­kusan el őket, de további tájé­koztatást kért. Megerősítve a szakértők által mindig is kilátás­ba helyezett forgatókönyvet, hogy a tárgyalás ezekről a kér­désekről még jó néhány fordu­lóig - egyes vélemények szerint egészen a „végjátékig”­­ elhú­zódik majd. A csütörtöki ülés napirend­jén amúgy a végén az eredetileg tervezett négy helyett csak há­rom új joganyagfejezet szere­pelt. Az energiapolitika téma­körében az EU-országok nem tudtak közös álláspontra jutni: az osztrák delegáció­­ általános vélemények szerint a hét végi nemzeti választásokra figyelve - az utolsó percig ragaszkodott hozzá, hogy rögzítsék: a jelöltek felé elvárás, hogy atomerőmű­veik biztonsági rendszerének a létező legkorszerűbb technoló­gián kell alapulnia. Mivel a tag­országok között a sokak szerint főként az Ausztriával szomszé­dos, csehországi temmelini erő­műnek címzett álláspontról nem alakult ki konszenzus, ezért a téma napirendre tűzését is el kellett halasztani. Juhász Endre utóbb úgy fogalmazott, hogy mindez „sajnálatos, de nem egy katasztrófa”. Enélkül is „renge­teg a teendőnk, sok más egyéb megtárgyalandó fejezet van” - mutatott rá, és egyúttal remé­nyét fejezte ki, hogy a dosszié még az idei tárgyalási forduló­kon az asztalra kerül. (fóris) Málta bizakodhat Helsinkiben A többi EU-tagjelölttel együtt Málta is kedvező jelzést várhat Helsinkiben az unióhoz való csatlakozási folyamat szempontjá­ból - vélte Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési fe­lelőse csütörtökön Brüsszelben. Edward Fenech Adami máltai kormányfővel folytatott találkozóján, aki elsősorban azért uta­zott Brüsszelbe, hogy felvegye a kapcsolatot a két héttel ezelőtt beiktatott új Európai Bizottsággal. Málta a kelet-európai álla­moknál előbb adta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz - emlékeztetett az MTI -, de 1996-ban visszavonta azt, és csak tavaly újította ismét meg. Csatlakozási folyamata ezért eltérő az EU-val tárgyalásban álló tíz kelet-európai országétól - köztük Magyarországétól - és Ciprusétól. Az EU tavasszal úgy döntött, hogy felgyorsítja a folyamatot. Nemzetközi élet Újságírók és ellenzéki aktivisták a belgrádi sebesültek között Brutális rendőrroham a tüntetők ellen ÚJVIDÉK - A rendőrség szerda éjszaka szétverte a belgrádi tünte­tést. Nem végleges adatok szerint mintegy hatvan ember sebesült meg, többen súlyosan, harmincu­kat - n­émelyeket sürgősen­­ kór­házba kellett szállítani. A sérültek között van a Zoran Djindjics ve­zette Demokrata Párt és a Szo­ciáldemokrácia néhány tisztségvi­selője, aktivistája is, valamint öt újságíró és öt rendőr, hármuk ál­lapota súlyos. Még azon az éjsza­kán - csütörtökre virradóra - megkezdődtek a letartóztatások. Szlobodan Orlicsot, a Szociál­demokrácia alelnökét és a párt még tizenhárom aktivistáját éjfél­tájban fogták le s vitték a belgrádi kapitányságra, minden magyará­zat nélkül. Csak annyit mondtak, hogy felsőbb parancsra cseleksze­nek. A többi ellenzéki párt nem tudta megerősíteni, hogy a veze­tőség tagjai közül vittek-e be va­lakit. Szerda este is a korábbi na­pokhoz hasonlóan kezdődött a Szövetség a Változásokért által szervezett - sorrendben éppen a tizedik - tömegmegmozdulás a Köztársaság téren. A becslések szerint a korábbiaknál keveseb­ben, mintegy húszezren vettek rész rajta. A szervezők már ko­rábban bejelentették, hogy a szo­kásos séta során most Dedinje, a „tiltott város” - előkelő belgrádi negyed, ahol Milosevics is lakik - felé veszik az irányt. A mene­telük élén az ellenzéki vezetők haladtak. A rendőrség gyorsan cselekedett. Erős kordonnal zárta le teljes szélességében a Milos fejedelem utcát, ám a felvonuló tömeg - állítólag a pártvezetők rövid tanácskozását követően - áttörte a rendőrök sorfalát. Újabb rendőrségi erőkből újabb kordont állítottak a hadse­reg vezérkarának épületénél. Ez már ötsoros kordon volt, s a rendőrök fel voltak szerelve mindazzal, ami a tüntetés szétve­réséhez szükséges. Ott voltak a vízágyúk is. A tüntetők egy ideig farkasszemet néztek a rendőrala­kulatokkal, később letelepedtek az aszfaltra, az ellenzéki pártok biztonsági emberei pedig meg­próbálták a polgárokat távol tar­tani a rohamrendőröktől. Tehát még egy „kordont” alakítottak a rendőrök előtt, hogy a tömeget elválasszák a rendőrségtől. Tíz óra tájban azonban megérkeztek a harckocsik is, ami kiváltotta a tüntetők hangos tiltakozását. Né­hány percre rá a rendőrség teljes harci szerelésben megkezdte a tömeg „feloszlatását”. Előkerül­tek a gumibotok, bevetették a vízágyúkat. Nem kímélték a nő­ket, öregeket sem. Sem az újság­írókat, legkevésbé a külföldieket. Megverték a CNN, a Sky cso­portjainak tagját, összetörték fel­szerelésüket. A tüntetők egy része szem­beszegült, néhol kisebb össze­csapásokra is sor került, néhol kövekkel dobálták meg a támadó rendőröket. Végül is a felvonu­lók meghátrálásra kényszerültek, s visszavonultak a Köztársaság térre, ahol is a késő esti órákban befejezték a szerdai megmozdu­lást. Az ellenzéki vezetők felszó­lították híveiket, hogy a követke­ző napokban minél nagyobb számban jöjjenek a térre, köve­telni ennek a rezsimnek a távo­zását. Ha nem is mindjárt más­nap, de el fognak „sétálni” De­­dinjére, hangoztatták. A tüntetéseket ellenző Vuk Draskovics a legkeményebben ítélte el a békés felvonulók elleni durva rendőrségi beavatkozást. Ivica Dacsics szocialista szóvivő viszont azzal vádolta meg a Szö­vetséget, hogy bűnözőket foga­dott fel, s azok támadták meg a rend őreit. Az ellenzékieket ismét a „tehetetlen NATO” bérencei­nek nevezte. Arra a kérdésre válaszolva, hogy betiltják-e a tüntetéseket, Dacsics kijelentette: a politikai tevékenység minden formája engedélyezett, de „nem tolerálják a polgárok biztonságá­nak veszélyeztetését”. Seselj sze­rint a rendőrségnek még kemé­nyebben kellett volna fellépnie. Az újságírók bántalmazásáról pe­dig csak annyit mondott: ez a szakma kockázata, s az „újság­írók egy része direkt vágyik a gu­mibotra”. Szerbia és a Vajdaság több városában folytatódtak a meg­mozdulások. (Sebestyén) Zorán Djindjics - még a rendőrroham előtt REUTERS-FOTÓ Samil Baszajev lett az egyik csecsen front parancsnoka Napokon belül orosz offenzíva HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Az orosz vezérkar hírügynökségi jelenté­sek szerint gyakorlatilag minden hadra fogható egységét a csecsen határra irányította, így a belügyi csapatokkal együtt csaknem 60 ezer fős haderő áll készen a be­vetésre. Az orosz fegyveres erők dagesztáni parancsnokságának egyik névtelenségéhez ragasz­kodó illetékese a szövetségi csa­patoknak a dagesztáni-csecsen­­földi közigazgatási határon el­foglalt állásait elemezve az ITAR-TASZSZ-nak szintén úgy nyilatkozott, hogy már a közeljö­vőben megkezdődhet a csecsen­­földi bandák elleni szárazföldi akció. Aszlan Maszhadov csecsen államfő, a hadsereg főparancs­noka a várható három támadási irányban a hadurakkal együtt­működve létre is hozott három frontot. Figyelemre méltó, hogy a keleti front parancsnoka Samil Baszajev, a dagesztáni betöré­sek szervezője lett. Az orosz egységekkel szemben jelenleg húszezer csecsen fegyveres néz farkasszemet, de a már szinte általános mozgósítás nyomán még harmincezer ember fel­fegyverzése várható. Az orosz légierő főparancs­noka, Anatolij Kornukov az ORT tévécsatornának közben úgy nyi­latkozott, hogy a pilóták - akik immár egy hónapja bombázzák a csecsen célpontokat - „50 száza­lékra” teljesítették a kitűzött fel­adatot, a szélsőségesek fegyver­raktárainak, bázisainak és más objektumainak megsemmisítését. A tábornok szerint még egy-más­fél hétre van szükség a kitűzött feladat végrehajtására. Az állan­dóan manőverező, s a polgári célpontok mögött megbújó terro­risták felderítésére és megsem­misítésére, utánpótlási lehetősé­geik kiiktatására tíz-tizenöt nap kell még - vélekedett, s ezzel közvetve megerősítette a moszk­vai politikai körökben elterjedt híreket, hogy az orosz szárazföldi akcióra várhatóan október 10-15. között kerülne sor. Az idő sürget, hiszen még a tél beállta előtt be kellene fejezni a hadműveletek első szakaszát. Az orosz lapok csütörtökön szinte egybehang­zóan arról írtak, hogy nem lesz „esztelen és véres” roham, a ter­roristákat „lassan és módszere­sen” fogják mind szűkebb gyűrű­be szorítani, kerülve a komo­lyabb véráldozatokat a támadó orosz csapatok részéről. Mohamed Hambijev cse­csen védelmi miniszter a groz­­niji tévében elhangzott nyilat­kozatában viszont kilátásba he­lyezte, hogy orosz támadás ese­tén a csecsen erők Oroszország területén lépnek akcióba. Sza­vai szerint a különlegesen ki­képzett csecsen egységek az orosz erők hátországában fog­nak majd tevékenykedni. Ham­bijev a politikai megoldást szorgalmazta, de azt is hangsú­lyozta, hogy ötvenezer kitű­nően kiképzett és tapasztalt harcos kész fegyvert fogni Cse­­csenföld védelmében, akik „nem lesznek híradójelentések az orosz tévécsatornákon, az orosz polgárok a maguk bőrén fogják érzékelni a háború ször­nyű képeit, rokonaik és hozzá­tartozóik elvesztésének keserű­ségét”. Rendőrök egy beérkező vonat utasainak a csomagjait vizsgálják Moszkva Kazanyi pályaudvarán - az elmúlt hetek robbantásai után már Groznij is oroszországi akciókkal fenyegetőzik reuters-fotó Ivanov még a NATO-val is kibékülne Egy, a csecsenföldi orosz akciót elítélő szerdai olasz-francia-né­­met közös nyilatkozat után, illetve azt követően, hogy az Európai Unió csütörtökön felszólította Moszkvát, kezdjen tárgyalásokat a mérsékelt csecsen vezetőkkel, az Egyesült Államok nevében Cohen védelmi miniszter csütörtökön mérsékletre intette Orosz­országot a csecsenföldi események kapcsán, hozzátéve: Moszkvá­nak saját magának kell eldöntenie, miként és milyen mértékben lép fel a terrorral szemben. Hasonlóan nyilatkozott azonban brüsszeli látogatásán maga Igor Ivanov orosz külügyminiszter is, aki kijelentette: Csecsenföld Oroszország belső problémája, Moszkva az ország területi egységét védelmezi. Ivanov hozzátet­te, az orosz hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy az áldozatok száma minél kisebb legyen. Az orosz hadsereg a szavai szerint azért bombázza Csecsenföldet, hogy elkerülje a terroristák beszivárgását, és tönkretegye az iszlám szélsőséges lázadók ottani bázisait és fegyvertárait. Ivanov egyúttal célzott arra, hogy Moszkva kész felújítani a­­ koszovói háború idején megszakadt - együttműködést a NATO-val. Nem lesznek többé elnézőek a puccsistákkal ENSZ-szigort ígér a főtitkár Kofi Annan ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács Afrikának szentelt miniszteri értekezletén azt sugalmazta szerda esti felszólalásában, hogy a világszervezet közgyűlése többé nem fogja egyenlően kezelni az államcsínnyel hatalomra jutott és a demokratikusan megválasztott politikai vezetőket. A főtitkár elismerően szólt arról, hogy az Afrikai Egységszervezet idei algériai csúcstalálkozóján részt vevő állam- és kormányfők új elvet fogalmaztak meg: az ál­lamcsínnyel vagy egyéb alkot­mányellenes eszközökkel hata­lomra került kormányok többé nem várhatják el, hogy az egyen­lőknek kijáró elbánásban része­süljenek a választott államférfiak összejövetelein. Kofi Annan üd­vözlendő változásnak nevezte az afrikai vezetők álláspontját, és hozzátette: „Biztos vagyok ab­ban, hogy egyszer eljön a nap, amikor az ENSZ közgyűlése kö­vetni fogja az afrikai példát.” A kétnapos nyílt vita kereté­ben elhangzott beszédében a fő­titkár az MTI szerint kiemelte, hogy Afrika sokkal több ered­ményt mutathat fel, mint amit a világ általában elismer. Dél-Afri­ka megtartotta második demok­ratikus elnökválasztását, amit Mozambikban a jövő héten ren­deznek meg. Nigéria kilátásai szintén megváltoztak, miután visszatért a demokratikus kor­mányzáshoz. Algéria fontos lépé­seket tesz afelé, hogy eltávolod­jon a belharcoktól, Libéria és Mali nagy mennyiségű kézifegy­vert semmisített meg. A válságokról szólva Annan megemlítette, „kevés afrikai or­szág vetekedhet Angola termé­szeti kincseivel és sajnos, háború sújtotta népe szegénységével. Szudán lakossága szintén már túl sokat és túl hosszú ideje szenved, mégis kevés jele mutatkozik an­nak, hogy megpróbáltatásai ha­marosan véget érnek. Etiópia és Eritrea hagyta, hogy új ellensé­geskedés árnyékolja be a múlttal történt nagyon ígéretes szakítást”. Madar Nemzet 3 A KÜLFÖLD TALLINNBAN csütörtökön át­adta megbízólevelét Lennart Me­ri köztársasági elnöknek Jávorsz­­ky Béla, aki 1928 óta az első ma­gyar nagykövet Észtországban. A Lettországban és Litvániában is akkreditált Jávorszky a másik két balti országban várhatóan októ­berben adja át megbízólevelét. KWASNIEWSKI lengyel ál­lamfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására október 5-én kétnapos hivatalos magyarorszá­gi látogatásra Budapestre érke­zik. A lengyel elnök kíséretében lesz Henrik Szumski vezérkari főnök, valamint csaknem húsz üzletember. PINOCHETNEK egy római ka­tolikus pap már majdnem feladta az utolsó kenetet, mert a tábornok wentworthi kijelölt otthonában a múlt szombaton, két nappal az ügyében megindult kiadatási tár­gyalás előtt összeesett. A tábor­nok magához tért, még mielőtt a szertartás befejeződött volna. Az orvosok szerint ismét a vércukra esett le a kritikus szint alá, s ez majdnem az életébe került.

Next