Magyar Nemzet, 1999. október (62. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-01 / 229. szám
1999. október 1., péntek Kiegészítő információkat kért az EU a főtárgyalói fordulón Döntetlen a földtulajdon kérdésében (Folytatás az 1. oldalról) Juhász Endre főtárgyaló utóbb elmondta, hogy a magyar álláspont szerint a derogációs igényt egyaránt alátámasztják gazdasági, politikai, szociális és környezetvédelmi megfontolások. Az árkülönbség a magyar és az EU- földárak között az ötszöröstől a negyvenszeresig terjed, miközben a földhasználat koncentráltsága igen magas fokú: a gazdálkodók 10 százaléka műveli a földek 90 százalékát (az EU-ban a hasonló mutató 40 százalék). A gyors liberalizálás nyilván még jobban felgyorsítaná ezt a folyamatot, ami súlyos szociális következményekkel is járna. A brüsszeli magyar EU- nagykövet óvott attól is, hogy a tőkemozgás magyarországi feltételeiről túlzott következtetéseket vonjanak le az alapján, hogy a magyar fél bizonyos területeken még mentességet kér. Utalt rá, hogy a külföldiek közvetlen befektetéseinek értéke eléri a húszmilliárd dollárt, ami egy főre vetítve messze a legmagasabb a tagjelölt országok között. A magyar tőzsdén a részvények 75 százaléka külföldi kezekben van. Mindezek a tények arra utalnak, hogy a szabad tőkemozgás máris jelentős mértékben biztosított - mutatott rá. Az EU által kért kiegészítő információkat mindenesetre biztosítani fogják majd - tette hozzá. Hasonló eredményt hozott a többi fontosabb derogációs kérésben is a csütörtöki forduló: az EU nem utasította kategorikusan el őket, de további tájékoztatást kért. Megerősítve a szakértők által mindig is kilátásba helyezett forgatókönyvet, hogy a tárgyalás ezekről a kérdésekről még jó néhány fordulóig - egyes vélemények szerint egészen a „végjátékig” elhúzódik majd. A csütörtöki ülés napirendjén amúgy a végén az eredetileg tervezett négy helyett csak három új joganyagfejezet szerepelt. Az energiapolitika témakörében az EU-országok nem tudtak közös álláspontra jutni: az osztrák delegáció általános vélemények szerint a hét végi nemzeti választásokra figyelve - az utolsó percig ragaszkodott hozzá, hogy rögzítsék: a jelöltek felé elvárás, hogy atomerőműveik biztonsági rendszerének a létező legkorszerűbb technológián kell alapulnia. Mivel a tagországok között a sokak szerint főként az Ausztriával szomszédos, csehországi temmelini erőműnek címzett álláspontról nem alakult ki konszenzus, ezért a téma napirendre tűzését is el kellett halasztani. Juhász Endre utóbb úgy fogalmazott, hogy mindez „sajnálatos, de nem egy katasztrófa”. Enélkül is „rengeteg a teendőnk, sok más egyéb megtárgyalandó fejezet van” - mutatott rá, és egyúttal reményét fejezte ki, hogy a dosszié még az idei tárgyalási fordulókon az asztalra kerül. (fóris) Málta bizakodhat Helsinkiben A többi EU-tagjelölttel együtt Málta is kedvező jelzést várhat Helsinkiben az unióhoz való csatlakozási folyamat szempontjából - vélte Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési felelőse csütörtökön Brüsszelben. Edward Fenech Adami máltai kormányfővel folytatott találkozóján, aki elsősorban azért utazott Brüsszelbe, hogy felvegye a kapcsolatot a két héttel ezelőtt beiktatott új Európai Bizottsággal. Málta a kelet-európai államoknál előbb adta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz - emlékeztetett az MTI -, de 1996-ban visszavonta azt, és csak tavaly újította ismét meg. Csatlakozási folyamata ezért eltérő az EU-val tárgyalásban álló tíz kelet-európai országétól - köztük Magyarországétól - és Ciprusétól. Az EU tavasszal úgy döntött, hogy felgyorsítja a folyamatot. Nemzetközi élet Újságírók és ellenzéki aktivisták a belgrádi sebesültek között Brutális rendőrroham a tüntetők ellen ÚJVIDÉK - A rendőrség szerda éjszaka szétverte a belgrádi tüntetést. Nem végleges adatok szerint mintegy hatvan ember sebesült meg, többen súlyosan, harmincukat - némelyeket sürgősen kórházba kellett szállítani. A sérültek között van a Zoran Djindjics vezette Demokrata Párt és a Szociáldemokrácia néhány tisztségviselője, aktivistája is, valamint öt újságíró és öt rendőr, hármuk állapota súlyos. Még azon az éjszakán - csütörtökre virradóra - megkezdődtek a letartóztatások. Szlobodan Orlicsot, a Szociáldemokrácia alelnökét és a párt még tizenhárom aktivistáját éjféltájban fogták le s vitték a belgrádi kapitányságra, minden magyarázat nélkül. Csak annyit mondtak, hogy felsőbb parancsra cselekszenek. A többi ellenzéki párt nem tudta megerősíteni, hogy a vezetőség tagjai közül vittek-e be valakit. Szerda este is a korábbi napokhoz hasonlóan kezdődött a Szövetség a Változásokért által szervezett - sorrendben éppen a tizedik - tömegmegmozdulás a Köztársaság téren. A becslések szerint a korábbiaknál kevesebben, mintegy húszezren vettek rész rajta. A szervezők már korábban bejelentették, hogy a szokásos séta során most Dedinje, a „tiltott város” - előkelő belgrádi negyed, ahol Milosevics is lakik - felé veszik az irányt. A menetelük élén az ellenzéki vezetők haladtak. A rendőrség gyorsan cselekedett. Erős kordonnal zárta le teljes szélességében a Milos fejedelem utcát, ám a felvonuló tömeg - állítólag a pártvezetők rövid tanácskozását követően - áttörte a rendőrök sorfalát. Újabb rendőrségi erőkből újabb kordont állítottak a hadsereg vezérkarának épületénél. Ez már ötsoros kordon volt, s a rendőrök fel voltak szerelve mindazzal, ami a tüntetés szétveréséhez szükséges. Ott voltak a vízágyúk is. A tüntetők egy ideig farkasszemet néztek a rendőralakulatokkal, később letelepedtek az aszfaltra, az ellenzéki pártok biztonsági emberei pedig megpróbálták a polgárokat távol tartani a rohamrendőröktől. Tehát még egy „kordont” alakítottak a rendőrök előtt, hogy a tömeget elválasszák a rendőrségtől. Tíz óra tájban azonban megérkeztek a harckocsik is, ami kiváltotta a tüntetők hangos tiltakozását. Néhány percre rá a rendőrség teljes harci szerelésben megkezdte a tömeg „feloszlatását”. Előkerültek a gumibotok, bevetették a vízágyúkat. Nem kímélték a nőket, öregeket sem. Sem az újságírókat, legkevésbé a külföldieket. Megverték a CNN, a Sky csoportjainak tagját, összetörték felszerelésüket. A tüntetők egy része szembeszegült, néhol kisebb összecsapásokra is sor került, néhol kövekkel dobálták meg a támadó rendőröket. Végül is a felvonulók meghátrálásra kényszerültek, s visszavonultak a Köztársaság térre, ahol is a késő esti órákban befejezték a szerdai megmozdulást. Az ellenzéki vezetők felszólították híveiket, hogy a következő napokban minél nagyobb számban jöjjenek a térre, követelni ennek a rezsimnek a távozását. Ha nem is mindjárt másnap, de el fognak „sétálni” Dedinjére, hangoztatták. A tüntetéseket ellenző Vuk Draskovics a legkeményebben ítélte el a békés felvonulók elleni durva rendőrségi beavatkozást. Ivica Dacsics szocialista szóvivő viszont azzal vádolta meg a Szövetséget, hogy bűnözőket fogadott fel, s azok támadták meg a rend őreit. Az ellenzékieket ismét a „tehetetlen NATO” bérenceinek nevezte. Arra a kérdésre válaszolva, hogy betiltják-e a tüntetéseket, Dacsics kijelentette: a politikai tevékenység minden formája engedélyezett, de „nem tolerálják a polgárok biztonságának veszélyeztetését”. Seselj szerint a rendőrségnek még keményebben kellett volna fellépnie. Az újságírók bántalmazásáról pedig csak annyit mondott: ez a szakma kockázata, s az „újságírók egy része direkt vágyik a gumibotra”. Szerbia és a Vajdaság több városában folytatódtak a megmozdulások. (Sebestyén) Zorán Djindjics - még a rendőrroham előtt REUTERS-FOTÓ Samil Baszajev lett az egyik csecsen front parancsnoka Napokon belül orosz offenzíva HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Az orosz vezérkar hírügynökségi jelentések szerint gyakorlatilag minden hadra fogható egységét a csecsen határra irányította, így a belügyi csapatokkal együtt csaknem 60 ezer fős haderő áll készen a bevetésre. Az orosz fegyveres erők dagesztáni parancsnokságának egyik névtelenségéhez ragaszkodó illetékese a szövetségi csapatoknak a dagesztáni-csecsenföldi közigazgatási határon elfoglalt állásait elemezve az ITAR-TASZSZ-nak szintén úgy nyilatkozott, hogy már a közeljövőben megkezdődhet a csecsenföldi bandák elleni szárazföldi akció. Aszlan Maszhadov csecsen államfő, a hadsereg főparancsnoka a várható három támadási irányban a hadurakkal együttműködve létre is hozott három frontot. Figyelemre méltó, hogy a keleti front parancsnoka Samil Baszajev, a dagesztáni betörések szervezője lett. Az orosz egységekkel szemben jelenleg húszezer csecsen fegyveres néz farkasszemet, de a már szinte általános mozgósítás nyomán még harmincezer ember felfegyverzése várható. Az orosz légierő főparancsnoka, Anatolij Kornukov az ORT tévécsatornának közben úgy nyilatkozott, hogy a pilóták - akik immár egy hónapja bombázzák a csecsen célpontokat - „50 százalékra” teljesítették a kitűzött feladatot, a szélsőségesek fegyverraktárainak, bázisainak és más objektumainak megsemmisítését. A tábornok szerint még egy-másfél hétre van szükség a kitűzött feladat végrehajtására. Az állandóan manőverező, s a polgári célpontok mögött megbújó terroristák felderítésére és megsemmisítésére, utánpótlási lehetőségeik kiiktatására tíz-tizenöt nap kell még - vélekedett, s ezzel közvetve megerősítette a moszkvai politikai körökben elterjedt híreket, hogy az orosz szárazföldi akcióra várhatóan október 10-15. között kerülne sor. Az idő sürget, hiszen még a tél beállta előtt be kellene fejezni a hadműveletek első szakaszát. Az orosz lapok csütörtökön szinte egybehangzóan arról írtak, hogy nem lesz „esztelen és véres” roham, a terroristákat „lassan és módszeresen” fogják mind szűkebb gyűrűbe szorítani, kerülve a komolyabb véráldozatokat a támadó orosz csapatok részéről. Mohamed Hambijev csecsen védelmi miniszter a grozniji tévében elhangzott nyilatkozatában viszont kilátásba helyezte, hogy orosz támadás esetén a csecsen erők Oroszország területén lépnek akcióba. Szavai szerint a különlegesen kiképzett csecsen egységek az orosz erők hátországában fognak majd tevékenykedni. Hambijev a politikai megoldást szorgalmazta, de azt is hangsúlyozta, hogy ötvenezer kitűnően kiképzett és tapasztalt harcos kész fegyvert fogni Csecsenföld védelmében, akik „nem lesznek híradójelentések az orosz tévécsatornákon, az orosz polgárok a maguk bőrén fogják érzékelni a háború szörnyű képeit, rokonaik és hozzátartozóik elvesztésének keserűségét”. Rendőrök egy beérkező vonat utasainak a csomagjait vizsgálják Moszkva Kazanyi pályaudvarán - az elmúlt hetek robbantásai után már Groznij is oroszországi akciókkal fenyegetőzik reuters-fotó Ivanov még a NATO-val is kibékülne Egy, a csecsenföldi orosz akciót elítélő szerdai olasz-francia-német közös nyilatkozat után, illetve azt követően, hogy az Európai Unió csütörtökön felszólította Moszkvát, kezdjen tárgyalásokat a mérsékelt csecsen vezetőkkel, az Egyesült Államok nevében Cohen védelmi miniszter csütörtökön mérsékletre intette Oroszországot a csecsenföldi események kapcsán, hozzátéve: Moszkvának saját magának kell eldöntenie, miként és milyen mértékben lép fel a terrorral szemben. Hasonlóan nyilatkozott azonban brüsszeli látogatásán maga Igor Ivanov orosz külügyminiszter is, aki kijelentette: Csecsenföld Oroszország belső problémája, Moszkva az ország területi egységét védelmezi. Ivanov hozzátette, az orosz hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy az áldozatok száma minél kisebb legyen. Az orosz hadsereg a szavai szerint azért bombázza Csecsenföldet, hogy elkerülje a terroristák beszivárgását, és tönkretegye az iszlám szélsőséges lázadók ottani bázisait és fegyvertárait. Ivanov egyúttal célzott arra, hogy Moszkva kész felújítani a koszovói háború idején megszakadt - együttműködést a NATO-val. Nem lesznek többé elnézőek a puccsistákkal ENSZ-szigort ígér a főtitkár Kofi Annan ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács Afrikának szentelt miniszteri értekezletén azt sugalmazta szerda esti felszólalásában, hogy a világszervezet közgyűlése többé nem fogja egyenlően kezelni az államcsínnyel hatalomra jutott és a demokratikusan megválasztott politikai vezetőket. A főtitkár elismerően szólt arról, hogy az Afrikai Egységszervezet idei algériai csúcstalálkozóján részt vevő állam- és kormányfők új elvet fogalmaztak meg: az államcsínnyel vagy egyéb alkotmányellenes eszközökkel hatalomra került kormányok többé nem várhatják el, hogy az egyenlőknek kijáró elbánásban részesüljenek a választott államférfiak összejövetelein. Kofi Annan üdvözlendő változásnak nevezte az afrikai vezetők álláspontját, és hozzátette: „Biztos vagyok abban, hogy egyszer eljön a nap, amikor az ENSZ közgyűlése követni fogja az afrikai példát.” A kétnapos nyílt vita keretében elhangzott beszédében a főtitkár az MTI szerint kiemelte, hogy Afrika sokkal több eredményt mutathat fel, mint amit a világ általában elismer. Dél-Afrika megtartotta második demokratikus elnökválasztását, amit Mozambikban a jövő héten rendeznek meg. Nigéria kilátásai szintén megváltoztak, miután visszatért a demokratikus kormányzáshoz. Algéria fontos lépéseket tesz afelé, hogy eltávolodjon a belharcoktól, Libéria és Mali nagy mennyiségű kézifegyvert semmisített meg. A válságokról szólva Annan megemlítette, „kevés afrikai ország vetekedhet Angola természeti kincseivel és sajnos, háború sújtotta népe szegénységével. Szudán lakossága szintén már túl sokat és túl hosszú ideje szenved, mégis kevés jele mutatkozik annak, hogy megpróbáltatásai hamarosan véget érnek. Etiópia és Eritrea hagyta, hogy új ellenségeskedés árnyékolja be a múlttal történt nagyon ígéretes szakítást”. Madar Nemzet 3 A KÜLFÖLD TALLINNBAN csütörtökön átadta megbízólevelét Lennart Meri köztársasági elnöknek Jávorszky Béla, aki 1928 óta az első magyar nagykövet Észtországban. A Lettországban és Litvániában is akkreditált Jávorszky a másik két balti országban várhatóan októberben adja át megbízólevelét. KWASNIEWSKI lengyel államfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására október 5-én kétnapos hivatalos magyarországi látogatásra Budapestre érkezik. A lengyel elnök kíséretében lesz Henrik Szumski vezérkari főnök, valamint csaknem húsz üzletember. PINOCHETNEK egy római katolikus pap már majdnem feladta az utolsó kenetet, mert a tábornok wentworthi kijelölt otthonában a múlt szombaton, két nappal az ügyében megindult kiadatási tárgyalás előtt összeesett. A tábornok magához tért, még mielőtt a szertartás befejeződött volna. Az orvosok szerint ismét a vércukra esett le a kritikus szint alá, s ez majdnem az életébe került.