Magyar Nemzet, 1999. november (62. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-01 / 254. szám

1999. november 1., hétfő Orbán Viktor befejezte kanadai látogatását Nincs szó rakétatelepítésről (Folytatás az 1. oldalról) A képet Magyarország 1964 óta próbálta - sikertelenül - vissza­szerezni a montreali szépművé­szeti múzeumtól. Az ügy hosszú ideig bénította a kanadai-magyar kulturális kapcsolatokat. A miniszterelnök általában is nagyon sikeresnek minősítette a magyar kormány- és üzletemberi küldöttség kanadai látogatását, hangsúlyozva, hogy a két, immár NATO-szövetséges ország kap­csolatai ma minőségileg mások, mint amilyenek korábban voltak. A találkozón elhangzott kéré­sek egyikére adott válaszában Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy a Nemzeti Színház céljára a kanadai magyarok által korábban összegyűjtött adományokról nem feledkeznek el, és a nagyobb adományozó közösségekről meg fognak emlékezni valamilyen formában - például emléktáblá­val - a 2002-ben elkészülő szín­házépületen. Összesen egyébként - tette hozzá a miniszterelnök - hárommilliárd forint adomány gyűlt össze a színház felépítésé­nek céljára, a bel- és a külföldi adakozásokat egybeszámolva. Előző este, a torontói Magyar Házban szóba került a találkozón az óhaza és a nyugati magyarság kapcsolata is. Ezzel összefüggés­ben a miniszterelnök bejelentette: jövőre a Határon Túli Magyarok Hivatala révén tíz olyan ösztön­díjat hirdetnek meg, amelyek cél­ja, hogy a nyugati magyar közös­ségeknél arra rátermett fiatal szakemberek segítsék a magyar nyelv, zene és kultúra ápolását. A torontói magyarok egyik szerve­ződésének arra a kérésére, hogy nyilvánítsák Magyarországon hi­vatalos gyásznappá a trianoni szerződés aláírásának évforduló­ját, Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy megítélése szerint megfele­lő a jelenlegi jogi szabályozás, amely szerint ma Magyarorszá­gon van két hivatalos gyásznap - október 6-a és november 4-e. Emellett rendszeresen tartanak megemlékezéseket további más eseményekről. Nincs olyan válsághelyzet, amely amerikai nukleáris eszkö­zök magyarországi telepítését tenné szükségessé - erősítette meg Orbán Viktor Torontóban az MTI kérdésére azzal kapcsolatos álláspontját, ami a The Globe and Mail című kanadai lap pénte­ki számában megjelent cikkben olvasható. A torontói újság a ka­nadai látogatáson levő magyar miniszterelnökkel folytatott be­szélgetés alapján arról írt, hogy Orbán Viktor elmondta: a kor­mány válsághelyzet esetén kész lenne megfontolni amerikai nuk­leáris eszközök magyarországi telepítésének engedélyezését. „Szó sincs arról, hogy bárki Magyaror­szágra akarna telepíteni nukleáris eszközöket. Ilyen veszélyhelyzet ma nem áll fenn” - hangsúlyozta a cikk megjelenése után adott nyilatkozatában a kormányfő. Utalt ugyanakkor arra, hogy a NATO-t megalapító washingtoni szerződés „világosan leírja, krí­zishelyzetben mi a teendő”. Vál­sághelyzetben - mondta Orbán Viktor - meg kell fontolni min­den ilyen lehetőséget, de - tette hozzá - „örüljünk annak, hogy egyelőre ilyen krízishelyzet nincs, és Magyarországot nem fenyegeti ilyen veszély”. Az - fűzte hozzá -, hogy válság esetén a magyar kormány megfontolná lépéseit, „se igent, se nemet nem jelent”. Szent-Iványi István, az Or­szággyűlés külügyi bizottságának elnöke - mint az MTI-nek péntek este Torontóban elmondta - egyetért azzal, hogy a NATO- nak szüksége van a nukleáris ka­pacitásra, hiszen a világ egyelőre meglehetősen bizonytalan és ki­számíthatatlan, de - tette hozzá - ezt nem lenne helyes Oroszor­szággal indokolni. „Nem Orosz­országról van itt csupán szó, ha­nem sok egyéb kiszámíthatatlan dolog merül fel. Erről kell be­szélni, nem valamely országot kell veszélytényezőként megje­lölni” - mondta a külügyi bizott­ság elnöke. A szállodától a gyorsvasútig Torontóban írták alá a budapesti Gresham-palotában létre­hozandó Four Seasons Szálloda finanszírozásával kapcsola­tos üzleti megállapodást. A dokumentumban a K & H Bank szindikálásában megvalósuló 45 millió dolláros hitelszerző­désről van szó. A másik­­ Gansperger Gyula ÁPV Rt. elnök­vezérigazgató, valamint a TriGránit ingatlanfejlesztő társa­ság által aláírt - megállapodás értékben ennek mintegy tíz­szeresét jelenti. Ez egyrészt a délpesti, eredetileg Expó-célra, legutóbb pedig a Nemzeti Színház építésére kijelölt városrész nagyszabású fejlesztését célozza, a Peter Mank vezette TrizecHahn óriáscég érdekeltségében. A Demján Sándor ve­zette Pólus Invest által is tulajdonolt nemzetközi vállalkozás a belvárost a Nyugati pályaudvartól a Ferihegyi repülőtérrel összekötő gyorsvasút létesítéséről is aláírt egy úgynevezett szándéklevelet. A montreali megbeszéléseken az az előkészü­let alatt álló projekt került szóba, mely a Bell Canada, a CVDS québeci, illetve a Cansys Kft. budapesti cég, valamint a magyar belügyminisztérium közreműködése mellett terve­zett vegyesvállalati együttműködés keretében a magyar köz­­igazgatás országos számítógépes hálózatának kiépítését cé­lozza. Ez közel háromszázmillió dollár értékű beruházási programot jelent. A kánai menyegzőt ingyenesen lehet majd megtekinteni A kánai menyegző festője az arezzói születésű Giorgio Vásari, aki festészeten kívül művészet­­történettel és építészettel is fog­lalkozott. Firenzében élt 1511 és ’74 között. A képet 1566 előtt festette, és azt mint Mojzer Mik­lóstól, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójától megtudtuk, a mú­zeum elsőrendű veszteségeként tartották számon. A festmény azonban nem a múzeumból, ha­nem a Pénzügyminisztériumból tűnt el több más képpel együtt, ahová a múzeum a háború előtt kölcsönbe kihelyezte. A 40x28 centiméter nagysá­gú kép, Jézus első csodáját, a Ká­nai menyegzőt ábrázolja, amely gyakori témája a festményeknek. Vásári maga is megfestette ugyanezt a témát nagyobban, a perugiai Saint Pietro-kolostor re­­fektóriuma számára. A kis kép, bár a sokkal nagyobb méretű előzményének számít - vázlat­ként is szokás említeni -, azon­ban teljes értékű festmény, ame­lyet véglegesen kidolgozva ké­szített el a művész. A festményt 1815 és 1819 között vásárolta meg Esterházy II. Miklós herceg, és az Esterházy-gyűjteménnyel együtt került 1870-ben az Or­szágos Képtárba, a Szépművé­szeti Múzeum jogelődjének tulaj­donába. A kép 1964-ig a háború veszteségeinek listáján volt, amikor is újra feltűnt: a Pant­­heon című folyóirat hírül adta, hogy egy magyar származású magánszemélytől Kanadában megvásárolta a montreali múze­um. A tulajdonos feltehetően nem tudta, hogy mi van a birto­kában, de amint a Szépművészeti Múzeum a festmény nyomára bukkant, azonnal kérte a mont­reali múzeumtól, hogy juttassa vissza a tulajdonát képező képet. A tárgyalások mindeddig ered­ménytelenek voltak. Dr. Mojzer Miklós profesz­­szor lapunknak elmondta, hogy a festmény visszakapja az eredeti leltári számát. „Igyekszünk, hogy a közönség számára amilyen gyorsan csak lehet, kiállítsuk a képet. Azt tervezzük, hogy - a legnagyobb biztonsági intézkedé­sek mellett - a múzeum előcsar­nokában egy elkülönített helyen fogjuk bemutatni, és belépőjegy nélkül is mindenki megcsodál­hatja.” (f.j.) A montenegrói valuta előkészítése „Márkás” nyugdíjasok ÚJVIDÉK - A Crna Gora-i mun­kások egy része októberi fizetését már márkában kapja meg. A nyugdíjasok következő járandó­ságukat szintén. Ez a lépés össz­hangban van a bejelentett pénz­ügyi döntéssel, hogy a jugoszláv dinár mellett a német valutát is hivatalos fizetőeszközzé teszik a kisebbik jugoszláv tagköztársa­ságban. Úgy látszik azonban, hogy a márkával igyekeznek te­jesen kiszorítani az inflálódó di­nárt, hogy aztán annak helyét a montenegrói valuta vegye át. Belgrádi független sajtóelemzé­sek szerint a saját montenegrói pénz bevezetését Szerbia polgá­rai nemigen éreznék meg, a dinár értékére nem hatna ki lényege­sebben. Crna Gorában egyébként hétszázmillió dinár van, kész­pénzben azonban mindössze 160 millió. De vannak vehemensebb reagálások is. Ha Crna Gora megteremti saját valutáját, akkor azt megtehetné minden jugoszláv város is, hangzik az ironikus megjegyzés utalva arra, hogy az egész köztársaságnak annyi lako­sa van, mint például másfél-két Újvidéknek, nemzeti jövedelme pedig a boldogult Jugoszláviában sohasem érte el Újvidékét. Szerbiában egy újabb ellen­zéki pártszövetség alakul. Az Új Demokrácia (Dusán Mihajlo­­vics), a Demokratikus Centrum (Dragoljub Micsunovics) és a Demokratikus Alternatíva (Ne­­bojsa Csovics) választási tömö­rülést hoz létre. A három hason­ló irányultságú szervezet célja, hogy a kieszközölje a szankciók megszüntetését a tisztességes, szabad és demokratikus rendkí­vüli választásokért cserébe. A pártszövetségnek lesznek külön szervei is, az elnökséget a há­rom pártelnök alkotja. Szerbiában a hét végén is voltak ellenzéki megmozdulá­sok. Az egyik legnagyobb Újvi­déken volt. (Sebestyén) Nemzetközi élet Groznijt szünet nélkül bombázzák az oroszok Vöröskereszteseket is ért légitámadás HÍRÖSZEFOGLALÓ - Orosz har­ci gépek vasárnap támadások so­rozatát hajtották végre a csecsen főváros, Groznij központja ellen -jelentette az Interfax. A hírügynökség grozniji tu­dósítója arról számolt be, hogy robbanások hallatszottak Aszlan Maszhadov elnök rezidenciája, valamint a grozniji pályaudvar környékéről. Az orosz gépek he­lyi idő szerint éjfél óta szünet nélkül bombázzák a fővárost. Ál­dozatokról egyelőre nincsenek értesülések, az Interfax jelentését független források nem erősítet­ték meg. A Reuters szerint az orosz katonák vasárnap bekerítet­ték Csecsenföld második legna­gyobb városát, Gudermeszt, ahonnan ellenőrizhető a keleti or­szágrészből Groznijba vezető or­szágút. A katonák északról és északnyugatról már megközelí­tették a csecsen fővárost és tábor­nokaik fogadkoznak, hogy beve­szik Groznijt. Az orosz hadveze­tés ugyanakkor tagadja, hogy azonnali ostromra készülne. Pénteken a nemzetközi vö­röskereszt két munkatársa életét vesztette, egy harmadik pedig sú­lyosan megsérült, amikor orosz légitámadás ért egy járműoszlo­pot, amelyen jól látható volt a Vöröskereszt jele — tudatta Genf­­ben a Vöröskereszt nemzetközi bizottsága. A pénteki támadásnak legalább 25 halottja és 70 sebe­sültje volt. „Népirtást folytatnak ellenünk, olyan fegyvereket használva, amelyeket betiltott a nemzetközi közösség” - idézte Aszlan Maszhadov csecsen elnö­köt az elnöki hivatal vezetője. Maszhadov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy megtámadják az orosz erőket, bárhol legyenek is azok. A csecsen erők bármely kaukázusi köztársaságba behatol­hatnak, és háborút kezdhetnek az oroszok ellen - figyelmeztetett Maszhadov. Az orosz hatóságok vasárnap szabadon engedték a The Times című brit napilap tudósítóját, akit Csecsenföld határán fogtak el csütörtökön. Anthony Lloyd je­lenleg Nazranyba, Ingusföld fő­városába tart, és engedélyezték neki, hogy elhagyja a térséget - jelentette az ITAR-TASZSZ lon­doni tudósítója a The Timesre hi­vatkozva. A hírügynökség meg­jegyzi, hogy pár nappal ezelőtt Oroszország londoni képviselője a The Times főszerkesztőjéhez fordult a lapban a csecsenföldi eseményekről megjelent, a nagy­­követség szerint nem helytálló írások miatt, amelyeknek a szer­zője Anthony Lloyd volt. A morális hadviselés része: orosz katonazenekar Csecsenföldön MTI-FOTÓ A bársonyos forradalomra emlékeznek Deutsch Tamás „emléktúrája” PRÁGA — A bársonyos forrada­lom tizedik évfordulója emlékére nemzetközi sajtótájékoztatót tart november elsején a prágai Ma­gyar Kultúra Házában Deutsch Tamás ifjúsági- és sportminisz­ter, akit társaival együtt 1989. au­gusztus 21-én a Vencel téren tar­tóztattak le. A magyar politikai élet fene­gyerekeinek titulált Fidesz-tagok az 1968-as prágai bevonulásról - amikor is a Varsói Szerződés tag­jaként hazánk is részt vett a forra­dalom elfojtásában - emlékeztek meg a Vencel téren. Az ötvenez­­res tömeg előtt felolvasták a ma­gyarok bocsánatkérő sorait. A tüntetésen letartóztatott Deutsch Tamás és Kerényi György nyolc éjszakát töltött börtönben köztör­vényes bűnözők között, majd gyorsított bírósági eljárás kereté­ben kiutasították őket Csehszlo­vákiából. A bársonyos forrada­lom győzelmét követően az új köztársasági elnök, Václav Ha­­vel rehabilitálta a magyar fiatalo­kat, akiket korábban Csehszlo­vákia belügyeibe való beavatko­zással vádoltak. Tegnap délután Deutsch Tamás magyar újságírók jelenlétében végigjárta azt az utat, amely a transzparenstől (, Ali nem tankkal, virággal jöttünk!”) a le­tartóztatásig vezetett, vagyis a Vencel tértől a Rytírska utcáig. Ma délelőtt a cseh televízió­nak nyilatkozik Deutsch Tamás, majd sajtótájékoztatón válaszol az újságírók kérdéseire, a tervek szerint Szájer József, Simicskó István, Sasvári Szilárd és mások társaságában. A programban sze­repel a kulturális intézetben ren­dezett, az 1989 tavaszán alakult Fidesz történetét bemutató kiállí­tás megtekintése. (rákosi) Gerhard Schröder japán teája Hagyományos fogadtatásban részesült a Japánban tárgyaló német kormányfő mti-fotó Madar Nemzet 3 K­ÜLFÖLD AZ OSZTRÁK határcsendőrség szombatra virradóra őrizetbe vett Domnbach közelében tizenöt ille­gális román határátlépőt. A ti­zenkét férfi és három nő gyalo­gosan lépte át a magyar-osztrák határt. Az AFP megjegyzése sze­rint az osztrák hatóságok rendre visszatoloncolják Magyarország­ra azokat, akik illegálisan lépnek be Ausztriába magyar területről. VÁDELJÁRÁS: Dominique Strauss-Kahn francia gazdasági csúcsminiszter ellen az ügyész­ség vádeljárást kezdeményezett hamisításért, fiktív állásért fel­vett közpénzek miatt. Egyelőre nem tudni, hogy távoznia kell-e avagy hivatalában maradhat. Strauss-Kahn, Lionel Jospin mi­niszterelnök egyik legközelebbi munkatársa, a kormány megha­tározó, „nehézsúlyú tagja”, aki részben múltja, részben a liberá­lis nézetei miatt fontos kapcsoló­dási pont Jospinnek a nagyvál­lalkozói szférához. GEJDAR ALIJEV azerbaj­­dzsáni elnök vasárnap Bakuban azt mondta: feltételezése szerint az örmény parlamentben történt véres merénylet nem fenyegeti a karabahi területtel kapcsolatos problémák megoldását. Az azeri elnök szerint a Karabahról kö­tendő békemegállapodást alá kell írni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet november 17-18-án Isztambul­ban tartandó csúcstalálkozóján - jelentette az AFP. ÚJABB SZÍVINFARKTUSA volt szombatra virradóra Bettino Craxi volt olasz kormányfőnek. A politikus állapotáról felesége, Anna Craxi adott tájékoztatást a család otthonából, a tunézai Hammamet üdülőhelyről. A 65 éves volt miniszterelnök a múlt vasárnap került kórházba szívin­farktussal. A hét közepén leánya még azt közölte, hogy állapota javul. A volt szocialista pártve­zért a kilencvenes évek elejére visszanyúló korrupciós ügyek miatt elítélték. Börtönbüntetése elől Tunéziába menekült.

Next