Magyar Nemzet, 1999. december (62. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-01 / 280. szám

1999. december 1., szerda Újabb feszültséget okozhat az incidens az amerikai-orosz viszonyban „CIA-kémet” fogtak Moszkvában HÍRÖSSZEFOGLALÓ­­ Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) - mint arról Alekszandr Zdanovics szóvivő kedden dél­előtt beszámolt - még hétfőn este letartóztatta az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének egyik munkatársnőjét. Az FSZB szerint a nagykövetség katonai­politikai részlegének másodtitká­rát, Cheri Leberknightot „tetten érték, amint kémtevékenységet folytatott”. Az FSZB szerint Leberknight hivatásos hírszerző, a CIA munkatársa, s „egy orosz állampolgáron keresztül államti­toknak minősülő katonai-hadá­szati információkat igyekezett megszerezni”. Az FSZB az őrizetbe vétel után, a diplomatanőt kedden átad­ta az Egyesült Államok moszkvai konzuljának. Előbb azonban a szolgálat központjába vitték, ahol a 33 éves másodtitkárnál talált tárgyak listáját, a diplomata stá­tussal össze nem egyeztethető te­vékenységről beszerzett bizonyí­tékokat jegyzőkönyvben rögzítet­ték, illetve ahová behívták az orosz külügyminisztérium képvi­selőjét, valamint az amerikai konzult. Miután az orosz fél „ha­tározott tiltakozást” jelentett be amiatt, hogy a diplomata „a CIA munkatársaként kémtevékenysé­get folytatott”, átadták őt az ame­rikai konzulnak. Ivanov orosz külügyminiszter kedden reményét fejezte ki, hogy a kémügy nem lesz kedvezőtlen hatással az orosz-amerikai kap­csolatokra. Kétségtelen viszont, hogy az eset nem járul hozzá a kétoldalú viszony légkörének ja­vításához - tette hozzá, jelezve, hogy külön nyilatkozatban érté­kelik majd a történteket. Az amerikai konzulnál hatá­rozott tiltakozást jelentettek be az orosz hatóságok, de kiutasí­tásról egyelőre nem esett szó. A moszkvai amerikai nagykövet­ség egyelőre minden kommen­tártól elzárkózott. Az NTV tévétársaság kom­mentárjában úgy vélekedett: az FSZB akciója válasz arra, hogy a közelmúltban az Egyesült Álla­mokban őrizetbe vették a hadi­­tengerészet egyik tisztjét, Daniel Kinget, aki a washingtoni állítá­sok szerint Moszkvának dolgo­zott. Az FSZB azonban cáfolta, hogy akciója effajta válaszlépés lett volna. Zdanovics szerint az alaposan előkészített leleplezés - amely nyomán értelmetlen tagad­ni a vádakat - cáfolja azokat a nyugati vélekedéseket, hogy az orosz elhárítás pénzhiány miatt képtelen gátolni a külföldi hír­szerzők oroszországi működését, igenis képes erre. Oroszországban legutóbb 1997-ben vettek őrizetbe kémke­désért amerikai állampolgárt, ab­ban az évben hármat is. Washington csecsenföldi aggályai nem veszélyeztetik az IMF-segélyeket HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Made­­leine Albright amerikai külügy­miniszter hétfőn telefonon be­szélt orosz kollégájával, Igor Iva­­noval, s ez alkalommal ismétel­ten hangot adott a csecsenföldi orosz hadjárattal kapcsolatos amerikai aggodalmaknak. James Rubin külügyi szóvivő úgy fogal­mazott, hogy az Egyesült Álla­mok mélységesen aggódik a cse­csenföldi orosz hadjárat miatt. Miként korábbi megnyilatkozá­saiban, ezúttal is azt emelte ki a Washingtonban aggodalommal figyelt fejlemények közül, hogy az orosz erők válogatás nélkül, erőszakosan lépnek fel az ártatlan polgári lakossággal szemben is. Rubin elmondta, hogy a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) részéről is egyre értetlenebbül szemlélik az orosz támadást, amelynek az a meghirdetett célja, hogy a láza­dókat kiűzzék a térségből. Rubin ugyanakkor sietett leszögezni: nincs szó arról, hogy a csecsen­földi orosz támadások ügyét bár­milyen értelemben összekötnék az Oroszországnak folyósított se­gélyek kérdésével. George Bush texasi kormányzó, aki a legesé­lyesebb indulónak látszik a re­publikánus elnökjelöltség meg­szerzéséért folyó versenyben, ez­zel szemben azt szorgalmazza, hogy az IMF ne adjon több pénzt Oroszországnak, ha Moszkva nem hagy fel Csecsenföld bom­bázásával. Aszlan Maszhadov csecsen elnök közben kedden kijelentette: készséggel garantálná az EBESZ ügyvezető elnökének, Knut Vol­­lebák norvég külügyminiszternek - miként bármely, Csecsenföldre látogatni kívánó nemzetközi szervezet megfigyelőjének - a biztonságát. Moszkva - legalább­is egyelőre - továbbra sem kí­vánja, hogy kitűzzék Vollebák látogatásának az időpontját, és visszautasítja az EBESZ csecsen­földi közvetítési szándékát. Csecsen menekültek Vöröskereszt-segélyért állnak sorban Ingusétiában REUTERS-FOTÓ Jelcin állapota kielégítő Vlagyimir Putyin szerint a tüdőgyulladás gyanújával kórházba került orosz elnök állapota „kielégítő", és Borisz Jelcin kezelése kapcsán „nincs tervbe véve semmiféle változtatás a belpolitikai helyzetben". A kormányfő az MTI szerint erről kedden nyilatko­zott Moszkvában, mielőtt Kijevbe repült volna Leonyid Kucsma ukrán elnök beiktatási ünnepségére. A kórházi kezelés a hivata­los bejelentés szerint várhatóan egy hétig tart majd (bár a tüdő­­gyulladás általában két-három hetes gyógyulást feltételez), így a Kreml egyelőre nem mondta le Leonyid Kucsma jövő hét eleji moszkvai látogatását, s Jelcin jövő hét második felében kezdődő pekingi látogatását sem. Günter Verheugen az EU bővítéséről Jövőre ad dátumot Brüsszel• BERLIN - Az EU-bővítés politi­kai szükségszerűség, hiszen a globalizáció kihívásaira csak egy erős, egyesült Európa tud megfe­lelő választ adni - húzta alá a berlini Jean Monnet-házban tar­tott előadásában Günter Verheu­gen. Az Európai Bizottság bőví­tésért felelős tagja szerint a hel­sinki csúcson megváltozik az Európai Unió bővítési stratégiá­ja. Valószínű, hogy mind a tizen­két tagjelölttel megkezdik a tár­gyalásokat, de egyéni ütemben. Ez a csoportelv feladását jelenti, a jövőben országok s nem fejeze­tek szerint fognak tárgyalni. A másik fontos döntés, hogy a mennyiségi szempontokat minő­ségiekkel kötik össze, tehát a tár­gyalások tempóját, eredményeit összekapcsolják a gyakorlati megvalósítással. A csatlakozás dátumáról szólva Verheugen elmondta: most még korai lenne időpontot megnevezni, de jövőre ki kell tűzni egy dátumot. Ez az unió­nak is érdeke, hiszen az elen­gedhetetlen intézményi refor­mok meghozatalára jótékony hatással lehet a határidő. Mint a biztos kiemelte: a két legfonto­sabb dolog közül az EU oldalá­ról a pénz adott, az intézményi reformokat pedig a bővítés nél­kül is meg kellene valósítani, hiszen a tizenötök Európája igen nehézkessé vált. Ver­heugen szerint az intézményi re­formok 2001-re befejeződnek, a következő évben hatályba lép­nek, s ekkor megszülethet a döntés az első belépőkről, ame­lyek 2003-ban az EU teljes jogú tagjaivá válhatnak. (csekei) Nemzetközi élet Nem hallgatnák el Tudj­man halálhírét Továbbra is nagyon súlyos a 30. napja kórházban ápolt horvát köztársasági elnök állapota - je­lentette be kedden a Franjo Tudj­­mant kezelő zágrábi orvoscso­port. A Novi List című ellenzéki napilap keddi számában az MTI szerint megerősítette azokat a ko­rábbi sajtóértesüléseket, hogy szombat délután kritikus szakasz­ba jutott a 78. életévében járó ál­lamfő állapota. Az elnök családja szombaton fekete ruhában láto­gatott a zágrábi Dubrava kórház­ba, és állítólag összehívták azt a díszegységet, amely a levegőbe leadott sortűzzel adja majd hírül az államfő halálát. A lap szerint a kormányzó Horvát Demokrati­kus Közösség vezetése úgy dön­tött, nem fogják titokban tartani Tujdman elhunytát, legkésőbb 45 perccel a halál beállta után tájé­koztatják a közvéleményt. Drámai fordulat a CDU korrupciós ügyében Kohl elismerte személyes felelősségét (Folytatás az 1. oldalról) Az öt napja még támadva véde­kező és a„rágalmakat” a Bundes­tagban dörgedelmesen magának kikérő Kohl most kénytelen volt bevallani, hogy utasítására súlyo­san megsértették a pénzügyi és adózási jogszabályokat, valamint a pártokra vonatkozó törvények előírásait, az adományok kezelése során pedig hiányzott az áttekint­hetőség és az ellenőrzés. „Ez nem állt szándékomban, én elsősorban a pártomat akartam szolgálni” - jelentette ki Kohl Berlinben, hoz­zátéve, hogy sajnálja, ha mindez­zel utólag ártott a pártnak. A hét végén - mint az az exkancellár beismeréséből is lát­szik - megfordult a széljárás a CDU felső köreiben. A pártveze­tés felismerte, hogy az elmúlt év­tizedek legsúlyosabb korrupciós afférjából csupán a párt atyafigu­rájának feláldozása árán kecme­­reghet ki. Wolfgang Schäuble or­szágos elnök a sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy a Kohl-kor­­szak szabálytalanságai tavaly de­cember óta megszűntek, azóta minden fillérről nyugtát adnak, és a „hüllőalapokat” felszámol­ták, az elkövetett hibákat pedig erkölcsi okokból akkor is kímé­letlenül kivizsgálják, ha azok jo­gilag időközben elévültek. Megfigyelők szerint azonban a menthetetlenül defenzívába szorult CDU elkésett, a lavinát immár nem lehet feltartóztatni. Mind Kohl, mind Schäuble több­ször nyilvánosan valótlant állított az elmúlt hetekben, abban bízva, hogy a dolog eltussolható. Az egykori kancellár most is csupán annyit ismert be, amennyit a bi­zonyítékok alapján nem lehetett tovább tagadnia. Nincs magyarázat továbbra sem megannyi eddig eltitkolt pártadomány ismeretlen forrásá­ra, sem a Walther Leisler Kiep pártkincstárnok alatti sötét ügyle­tekre. Az mind feltűnőbb, hogy a nyolcvanas években fülig eladó­sodott párt a kilencvenes évek elejére virágzó vállalkozássá ala­kult. Gyanús, hogy a bajor test­vérpárt eddig kimaradt a botrá­nyokból, holott számos közvetett bizonyíték alapján megalapozott­nak tűnik a gyanú, hogy a CSU is számíthatott a névtelenség homá­lyába burkolódzó mecénásokra. A német kereszténydemok­ráciában - amely pedig a pi­ros-zöld koalíció szerencsétlen politikájának köszönhetően bá­mulatosan gyorsan magára ta­lált - most ismét megerősödött azoknak a hangja, akik belső megújhodást követelnek, mert csakis az szavatolhatja a párt tartós sikerét. ,A CDU ejti Kohlt” - fogalmazott egy kon­zervatív napilap, a kérdés csu­pán az, hogy az öreg vezér kit sodor magával. (Józsa) Kohl megtörten érkezett a rendkívüli CDU-ülésre reuters-fotó Bill Clinton egyetért a WTO ellen tiltakozók érveivel Világkereskedelmi nagyhét Seattle-ben (Folytatás az 1. oldalról) A téma az Egyesült Államok ál­tal erőteljesen szorgalmazott na­pirendi pont a hivatalosan kedd­től folyó WTO-tanácskozáson, Washington ugyanis úgy látja, a fejlődő országok méltánytalan árelőnyt tudnak érvényesíteni, ha exportcikkeik előállítása során megtakarítják a dolgozók megfe­lelő ellentételezését (gyermek­­munka igénybevételével, nyo­morszintre leszorított munkabé­rekkel, a szociális és egészség­­ügyi juttatások mellőzésével), il­letve ha figyelmen kívül hagyják a környezetvédelmi előírásokat. A tüntető csoportok szerve­zői egyébiránt mintegy 50 ezer emberre számítottak, és lényegé­ben meg akarják bénítani Seattle életét, amely a 135 ország képvi­selőinek részvétele mellett kez­dődő WTO-értekezlet miatt már egyébként is fenekestül felfor­dult. Az AFL-CIO amerikai szakszervezeti csúcsszövetség kétszáz bérelt autóbusszal szállí­totta a WTO ellen fenekedőket egy seattle-i stadionba, hogy az­tán onnan a konferenciaközpont­hoz vonuljanak. A rendfenntartó szervek ennek - sőt az esetleges terrorfenyegetettségnek is - meg­felelően készültek, rohamrend­őrökkel, robbanószer-keresésre kiképzett kutyákkal, útlezárások­kal és forgalomelterelésekkel. Fidel Castro kubai elnök közben eloszlatta azokat a talál­gatásokat, amelyek szerint eset­leg az Egyesült Államokba uta­zik a WTO-találkozóra. Castro szerint az amerikai hatóságok nem adnának neki beutazási ví­zumot, és ezért nem is folyamo­dik érte, el akarja kerülni az el­utasítással járó megaláztatást. Washingtonban viszont közöl­ték: ha Castro vízumot kért vol­na, az Egyesült Államok házi­gazdaként köteles lett volna neki mint a 135 tagállam egyikét képviselő hivatalos személynek azt megadni. Castro saját beval­lása szerint attól tartott, ha el­utazna Seattle-be, akkor ellensé­gei - többek között az Egyesült Államokba áttelepült jobboldali politikai erők­­ csapdát állíthat­nak neki, olyant, amilyenbe a volt chilei diktátort, Augusto Pi­nochetet is csalták. A WTO miniszteri értekez­lete kedden megkezdte a ko­moly munkát, de a hangadó sze­replők ellentétei egyelőre ku­darccal fenyegetik a tanácsko­zást, elsősorban a mezőgazdasá­gi témában. Az amerikai mező­­gazdasági miniszter, Dan Glick­­man ismét követelte, hogy a seattle-i értekezleten megindíta­ni szánt új körtárgyalásokon ve­gyék célba az agrárszubvenciók megszüntetését. Az EU mező­­gazdasági biztosa, Franz Fisch­­ler viszont úgy nyilatkozott, hogy az exporttámogatások tel­jes megszüntetése nem reális cél az EU számára.- Van esély arra, hogy a Seattle-ben, a Kereskedelmi Vi­lágszervezet tanácskozásának végén a miniszterek deklarációt fogadjanak el - jelentette ki a WTO-tanácskozáson részt vevő magyar delegációvezető, Chikán Attila. A gazdasági minisztert - aki a békésnek csöppet sem ígérkező rendezvény megnyitó­jára készült - magyar idő szerint tegnap este értük el telefonon az amerikai nagyvárosban. A ma­gyar külgazdasági diplomácia képviselői, Major István vezeté­sével, már megkezdték a szak­mai előkészítő munkát az úgy­nevezett informális bizottság­ban. Erről a szerepvállalásról Chikán Attila kifejtette: az ag­rárkereskedelem itt is fontos tár­gyalási téma, hazánk az Európai Unióéhoz közeli álláspontot képvisel, ám vállal egyfajta köz­vetítő szerepet is az Egyesült Államok, más érdekcsoportok­hoz tartozó országok, illetve az EU között. (1. 1.) Madar Nemzet 3 A KÜLFÖLD BETTINO CRAXI volt olasz kormányfőt kedd délelőtt a tuni­szi katonai kórházban megope­rálták, az egyik veséjét távolítot­ták el. Hazájában is megműthet­­ték volna, de mivel otthon több perben is elítélték, s számos kor­rupciós ügyben még folyik ellene a bírósági eljárás, így csaknem tízévi börtönbüntetés várna rá, ha visszatérne. Craxi évek óta nem hagyta el Tunéziát. PRÁGÁBAN TÁVOZIK a kor­mányból Egon Lánsky, az integ­rációért felelős miniszterelnök­helyettes. Bár megromlott egész­ségére hivatkozva nyújtotta be le­mondását, nyilvánvaló, hogy tá­vozásának igazi oka a Csehor­szág uniós csatlakozása körüli problémák, valamint az illegális bécsi bankszámlája. A CDU ÉS AZ SPD berlini ve­zetősége keddre virradó éjszaka megegyezett egymással a jöven­dő szenátus posztjainak elosztá­sáról, így elhárult az utolsó aka­dály az 1991 óta fennálló nagy­­koalíció folytatása elől. A komp­romisszum értelmében a tartomá­nyi kormányban tízről hétre csökkent a tárcák száma, s közü­lük négy a CDU-nak, három az SPD-nek jutott. A szenátus élén változatlanul az eddigi kormány­zó polgármester, Eberhard Diep­­gen (CDU) áll majd. SVÉDORSZÁG négy legna­gyobb napilapja kedden példa nélkül álló közös akcióban 62 olyan újnáci aktivista és szélsősé­ges motorkerékpáros bandához tartozó személy fényképét és sze­mélyi adatait közölte, aki a lapok szerint veszélyt jelent a skandi­náv királyság demokráciájára. A négy újság - amely a bandatagok elleni korábbi bírósági ítéleteket, valamint azt is közölte, hogy az illetők milyen „beosztást” tölte­nek be abban a mozgalomban, amelyhez tartoznak - azt írta ezekről a személyekről, hogy „a jogállam lerombolása céljából készek akár erőt is alkalmazni”, s ezért „nyilvánosan le kell őket leplezni”.

Next