Magyar Nemzet, 2000. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-03 / 1. szám

­ Szimbólum utódainknak Hogy egyessel vagy kettessel kezdődik-e ezután a gregorián dá­tum, lényegtelen a komoly történetírás számára - ám az, hogy mi­ként csapódik le mindez a közösség lélektanában, korántsem az. S nem közömbös a szimbolikus politizálásban sem, amely egyelőre kormányoldalnak és ellenzéknek egyaránt kedveltebb csatatere, mint az ország sorsát kézzelfoghatóan befolyásoló kérdések. Mindazonáltal szimbólumok nélkül mit sem ér a közösség: vala­miféle konszenzusos azonosságtudat nélkül gyengék és kiszolgál­tatottak leszünk más, erős identitásoknak. A testvériség (s újabb álcája: a globalizmus) ugyanis szép eszmény, de jobb szembenéz­ni azzal: világunkat a vállalkozások, eszmék és államalakulatok versenyére alapoztuk. A Szent Korona azáltal, hogy a Parlamentbe, a törvényhozás és az államfő székhelyére került, élettelen múzeumi tárgyból ko­rokon átívelő identitásunk politikai jelképévé vált. Mennyivel ke­vesebb indulatot keltett volna a korántsem ünnepi méltóságú ko­ronavita, ha - az aktuálpolitizálás ürügye helyett - hívők és nem hívők (s mi, szinte mindahányan „demokrata republikánusok”) a saját helyi értékén kezeljük a kérdést, s abban próbálunk dűlőre jutni: milyen kontextusban képes ez a kétségkívül szakrális szim­bólum az új évezred legfőbb kihívásának megfelelni? Képes-e ar­ra Szent Isvánnak, „az évezred magyarjának” a koronája (s ha nem, akkor ki vagy mi képes rá), hogy történelmi súlyával nyo­­matékosítsa: az áhított európai közösségben hosszabb távon szük­ségszerűen feloldódó nemzetállamok ne lehessenek egyben „fel­oldódó nemzeti kultúrák” is - az integráció olvasztótégelye ne tüntesse el azt az értékhalmazt, amit magyar entitásnak nevezünk? Ha nem is voltunk képesek méltóságteljes vitára, méltóságtel­jes ünneplésre igen. Annak ünneplésére, hogy a közösségi kon­szenzus esélye történelmi távlatban megmaradt - hiszen tán csak utódaink tudják majd eléggé méltányolni, mily pótolhatatlan his­tóriai „lógót” mentett át nekik a kicsinyes, marakodó ezredvég. Csontos János Fordított agyelszívás 7. oldal Számvetés a vajdasági magyarságról 10. oldal Ára: 59 Ft • _____ _____ békés megyei könyviae Marivá SrniM “ .TIU2!JU1 1 _____________________________^" ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR_________________________________________LXIII. 1., 2000. január 3., hétfő Ün őrzési helyén a Szent Korona - Sokezres tömeg a Kossuth téren A magyar millenniumi év kezdete • A magyar■ országgyűlésnek a 2000. esztendő első napján rendezett ünnepségén a Par­lamentben Áder János házelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Orbán Viktor mi­niszterelnök ünnepi beszédében méltatta államiságunk ezredévét, majd a kormányfő meg­nyitotta a millenniumi évet. Ezt követően államfőnek kijáró katonai tiszteletadás mellett átszállították a Szent Koronát a Nemzeti Múzeumból a törvény által előírt új őrzési he­lyére, a Parlament kupolacsarnokába. A Kossuth téren összesereglett ünneplő tömeg szombat késő estig hosszas, türelmes várakozás után tekinthette meg új helyén nemzeti ereklyénket. (Munkatársunktól) Valameny­­nyien jól tudjuk, hogy a 2000. évet szent évvé nyilvánította őszentsége, II. János Pál. Ez az esztendő azonban nekünk ennél is többet jelent - mondta Ader János, az Országgyűlés elnöke, amikor szombat délután meg­nyitotta a parlamentben a mil­lenniumi ünnepséget. Emlékezetett arra, hogy ebben az évben ünnepeljük a magyar ál­lam megalapításának 1000. évfor­dulóját. Áder János köszöntőjé­ben fontosnak nevezte, hogy a magyarság ezeréves örökségéből megőrizzük mindazt, amit lehet­séges és érdemes volt megőrizni. Nem ugyanazt üzeni-e számunkra Szent István és Szent László fiatal magyar állama, ami a lassan tíz­éves magyar demokrácia legfon­tosabb üzenete is egyben? - tette fel a kérdést Áder János. Akár csak tíz esztendővel ezelőtt is még legfeljebb csak reméltük, hogy a szocializmus csődjét öröklő fiatal polgári demokráciánk nemcsak képes lesz megbirkózni a nehéz­ségekkel, hanem az ezredforduló­ra országunk Európa egyik leg­gyorsabban fejlődő országává vá­lik - emlékeztetett a házelnök. Hozzátette: mindannyiunk közös sikere, hogy egy olyan ország polgáraiként léphetünk az új évez­redbe, amely immár nemcsak csatlakozni kész, hanem felzár­kózni is képes az európai polgári demokráciák közösségéhez - szö­gezte le az Országgyűlés elnöke. (Folytatás az 5. oldalon) Tizenötezren tekintették meg a koronát vasárnap délutánig a Parlament kupolacsarnokában KERTÉSZ GÁBOR FELVÉTELE ­ A megbízott elnök mentességet biztosított elődjének­­ A piacok stabilitást várnak Jelcin lemondásával megnyílt az út Putyin előtt HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Drámai hangú televíziós beszédben je­lentette be az év utolsó napján Borisz Jelcin orosz elnök, hogy azonnali hatállyal lemond tiszt­ségéről, és az új államfő megvá­lasztásáig Vlagyimir Putyin kor­mányfőt bízta meg az elnöki teendők ellátásával. A visszavo­nulás találgatásokat és a bizony­talanságot eloszlató, korábbban többször felröppentett hírére meredek emelkedésbe kezdtek az orosz részvényárfolyamok, ezzel is jelezve, hogy a piac sta­bilitást vár a váltástól. Az előre­hozott választás legvalószínűbb időpontja március 26. Putyin el­ső elnöki rendeletében jogi men­tességet és teljes körű anyagi el­látást biztosított a lemondott el­nöknek és közvetlen családjá­­nak. (Összeállításunk a 3., elem­zésünk a 7. oldalon) 91 ^ 1! Vlagyimir Putyin egyelőre még nem költözik át a Kremlbe REUTERS-FOTÓ Önfeledt vigalom, zökkenőmentes dátumváltás Világünnep volt 2000 köszöntése • Az évszámváltástól és egy esetleges terrorista támadástól való félelmet a világ szinte minden részén eloszlatta az új évet köszöntő színpompás tűzijátékok petárdáinak durranása, az önfeledt szilveszterezés. Mindenütt lelkes tömegek ünnepeltek­­ Kínától egészen a dél-csendes-óceáni Nyugat-Szamoa-szi­­getekig, ahol a földgolyón utoljára köszöntött be a 2000. év. HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Sok-sok millió ember köszöntötte kitörő tapssal a példa nélküli látványos­ságokat Londonban, Párizsban, a piramisok lábánál Kairóban a franca Jean-Michel Jar­re zenéje mellett, vagy a berlini branden­burgi kapunál. Mint az MTI je­lentette, a német fővárosban két­­millióan árasztották el a város­­központot, Londonban csaknem egymillióan lepték el a belvárosi utcákat, az eső ellenére. A Kö­zel-Keleten az iszlám és a zsidó naptár eltérései miatt nem egysé­gesen ünnepelték a 2000. év be­köszöntét. Betlehemben, Krisz­tus szülőhelyén mintegy húszez­ren gyűltek össze a Születés-ba­zilika közelében. Brüsszelben legalább félmil­lióan tolongtak a királyi palota előtt és a főtéren az igen enyhe és száraz éjszakán. Hatalmas töme­geket vonzott az utcára Itália min­den városában a szilveszteri ün­nep, amelynek fő rendezvényei a televíziós csatornák által közvetí­tett „megakoncertek” voltak. Az olaszok ezt az újévet is csak „fék­telenül” voltak képesek köszönte­ni, petárdák robbantásával, amely­nek néhányan áldozatul is estek. (Folytatás a 16. oldalon) Ismét jogaikba helyezik a volt tulajdonosokat Erdőbirtokok Romániában (Munkatársunktól) Várhatóan ja­nuárban jelenik meg a bukaresti hi­vatalos közlönyben az a törvény - számot a közlés alkalmával kap majd -, amely a korábbinál jóval kedvezőbb helyzetbe hozza Er­délyben a közbirtokossági erdeik­­től megfosztott hajdani résztulaj­donosokat és leszármazottaikat - hangsúlyozta Csapó József szená­tor, aki Bihar megyét képviseli a román szenátusban. Az előző ren­delkezések szerint a már nem ro­mán állampolgárok is visszakap­hatták iyen tulajdonukat, de azt egy éven belül el kellett adniuk. Időközben azonban 1997.június 2- án hatályba lépett a földterületek jogi forgalmazását szabályozó tör­vény, amely törölte az erre vonat­kozó kitételeket az 1991. évi 18. számú és az azt módosító 1997. évi 169. számú törvényekből. A szenátor az új helyzetben azt tanácsolja az érdekelteknek, hogy a nemzetközi egyezmé­nyekre, az emberi jogokra és a ro­mán alkotmányban is garantált örökösödési jogra hivatkozva ha eddig nem nyújtottak be kérvényt tulajdonuk visszaszerzésére, ak­kor azt a törvény megjelenésétől számított 60 napon belül tegyék meg az illetékes helyi bizottsá­goknál. Ez utóbbiak vizsgálják meg ugyanis, hogy van-e rá mód, jo­gos-e az igény vagy sem. Ezzel mindenképpen újabb esélyt kapnak az érdekeltek hajdani vagyonuk jogos visszaszerzé­séhez. Az új törvény ugyan nem írja elő a megoldást, vi­szont az örökösökről sem ren­delkezik. (Folytatás a 6. oldalon)

Next