Magyar Nemzet, 2000. március (63. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-16 / 63. szám

WUbtm Nemzetin Ára: 71 Ft • ^^ TM ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR LXIII. 63., 2000. március 16., csütörtök Méltósággal és reménykedve ünnepelte az ország a szabadságharc évfordulóját Márciusunk története a hazáról szól A Nemzeti Múzeumnál ezrek emlékeztek a forradalom fényes eseményeire. A történelmi lépcsőkön a szereplők korabeli ruhák­ban idézték fel a sorsfordító nap történéseit mű­­ fotó - t. asztalos zoltán • Országszerte és a határokon túl számtalan helyen emlé­keztek meg az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 152. évfordulójáról. Állami, önkormányzati és pártünnep­ségek sora idézte fel a dicsőséges március eseményeit. Az ünnepi gondolatok, a mának is szóltak, hol lelkesítő, hol kritikus, éles hangnemben. (Munkatársunktól) Az 1848— 1849-es forradalom és szabad­ságharc 152. évfordulója alkal­mából szerda reggel az Ország­ház előtt, a Kossuth téren ünne­pélyes külsőségek között, kato­nai tiszteletadás mellett­­ Göncz Árpád köztársasági el­nök, Orbán Viktor miniszterel­nök, Solt Pál, a Legfelsőbb Bí­róság elnöke, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, va­lamint a kormány több tagjá­nak, illetve a diplomáciai testü­let képviselőinek jelenlétében - felvonták a Magyar Köztársa­ság lobogóját, majd az államfő és a kormányfő koszorút helye­zett el a Kossuth-szobornál. Ezt követően a jelenlévők elindul­tak a központi ünnepség szín­helyére, a múzeumkertbe, s kezdetét vette „Az idő sodrásá­ban, a szabadság ölelésében” mottóval meghirdetett megem­lékezéssorozat. -Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava elő­ször megszólalt: március 15-e az. A nép kivívta jogait, miknek láncát legközelebb találta - e szavakkal kezdődött a múzeum­kertben rendezett megemléke­zés, melynek elején korabeli viseletét idéző jelmezekbe öl­tözött szereplők elevenítették fel a 152 évvel ezelőtti nap ese­ményeit, a Pilvax kávéházbeli tanácskozást, az egyetemek fa­kultásainak körbejárását, ■Lan­­derer nyomdájának elfogla­lását, a múzeumkerti gyüleke­zést, a városháza egyetértésé­nek kivívását, Táncsics kisza­badítását a budai helytartóta­nács börtönéből, végül az esti Bánk bán-előadást. (Folytatás a 3. oldalon) Sursum corda különbséget kell tenni ünnep és hétköznap között. Jó évtizede ünnepelhetjük szabadon március idusát. Idehaza, nekünk, ma nem kell üldöztetéssel számolnunk, ha megvalljuk magyarsá­gunkat. Tudjuk viszont, hogy nincs így ez az egész 1848-as Magyarország területén, a ma kisebbségi sorban élő véreink ismerik a nemzeti hovatartozás vállalásáért járó megaláztatás számos formáját. Újabb demokráciánkban inkább azzal kell megküzdenünk, hogy megtaláljuk azt a hangot, azt a formát, ami a mai üzleti és­cinikus közhangulat ellenében képes felemelkedni a nemes pátosszal, őszinte honszerelemmel gazdag 1848 hősiességéhez. A Múzeumkert szónoka a személyes tapasztalat és a történelmi tanulság összhangzó felidézésével elevenítette meg az ünnep szellemét: a márciusok történetéből magára ismerhet a nemzet. Nehéz megtalálni a különbséget ünnep és hétköznap között. Láttunk példát arra is, hogy egyesek aktuális politikai acsarko­­dásaikat folytatták, csalhatatlan biztonsággal kihirdetve, hogy mit mondana a 12 pont ma. Saját pillanatnyi pártérdekeiknek megfelelően átírták némelyek a márciusi ifjak egyes jelszavait, ám az támadt a lánglelkű szónokok szavai nyomán. Nem tudtuk meg, hogy mitől lehet 1848 eszmeiségét pusztán az ellenzéki­ségre redukálni. Szomorú, ha országvezető szerepre ácsingóz­nak olyanok, akik az önmaguk által rosszul megfogalmazott törvényekért másokra hárítják a felelősséget. Nem meglepő persze, hogy akik képtelenek elszámolni a saját múltjukkal, azok képtelenek az ország múltjának értelmezésére is. Március 15. azt üzeni, hogy emeljük föl szívünket! Sursum corda! Szeretnénk a szelíd forradalom örökösei lenni. Hogy legalább a lelkekbe ne szivárogjon méreg. Hogy melyik szónok szólt erről, azt ki-ki döntse el maga. Nyíri János Magyar-ukrán-román vízügyi tárgyalások Ismét nehézfém szennyezi a Tiszát Gátszakadás okozta azt az újabb nehézfém-szennyeződést, amely­nek hulláma szerda reggel érte el a Tisza magyarországi szakaszát - közölte Istenes Sándor ezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóság vezetője. Elmondta: az uk­rán polgári védelmi szervezetek­től kapott információja szerint ez­úttal is a romániai Borsabányán történt a gátszakadás, a Novac Bányavállalat ülepítő tározójánál. A gát kedden 15 órakor sza­kadt át, ugyanannál a tározónál, amelyből március 10-én 20-40 ezer tonnányi, nehézfémet tartal­mazó úgynevezett zagy folyt ki. Az újabb szakadás során két-há­­rom órán át - míg a gátat sikerült eltorlaszolni - ömlött ki a káros anyag. A szennyeződés - az uk­rán fél tájékoztatása szerint - a Visó tiszai torkolatától mintegy 50 kilométerre történt, és 35—40 kilométer hosszú folyószakaszt érintett. Az ukrán polgári véde­lem a szennyeződés mennyisé­gét, koncentrációját még nem tudta megállapítani - tette hozzá az ezredes. Istenes Sándor közölte: a Tisza Tiszabecs és Vásárosna­­mény közötti szakaszán ismét katasztrófavédelmi intézkedé­seket vezettek be 13 folyó men­ti szabolcsi településen. Megtil­tották a vízkivételt a Tiszából, a lakosság emberi és állati fo­gyasztásra csak vezetékes ivó­vizet használhat. (Folytatás az 5. oldalon) Főként a fiatal házasok igényelnek hitelt Hiánycikk az új lakás • Csak februárban félmilliárd forintnyi hiteligénylés érke­zett a Földhitel- és Jelzálogbankhoz lakásvásárlásra, s már­ciusban is naponta harminc kölcsönkérelmet fogadnak be. A többi pénzintézetnél is változatlanul nagy az érdeklődés az új lakáshitelek iránt. A Postabank lapunknak azt jelezte: so­kan vennének állami támogatással új lakást, ám az ilyen in­gatlanok egyelőre hiánycikknek számítanak. (Munkatársunktól) A Földhitel- és Jelzálogbank Rt. (FHB) eddi­gi tapasztalatai szerint a lakosság főként használt lakás vásárlására szeretné felvenni az állami támo­gatásos jelzáloghitelt, amelynek kamata jelenleg 11,2-12,8 szá­zalékos. A pénzintézet korábbi várakozásainak megfelelően ala­kulnak az igények: csak február utolsó hetében - amikor megin­dult a kérelmek befogadása - több mint ötszázmillió forint hi­telt igényeltek az ügyfelek. A jelzálogbank hitelét jelenleg az Inter-Európa Bank hálózatán ke­resztül, 130 takarékszövetkezeti fiókban és a CIB Banknál lehet elérni. Hamarosan bekapcso­lódik a kérelmek átvételébe a Hungária Biztosító, amely 120 fiókjában fogadja majd be a hi­teligényeket. A jövő héten az FHB négy másik biztosítóval is szerződést köt - mondta lapunk­nak Csomós József vezérigaz­gató-helyettes. Már létrejött a megállapodás a Konzumbank­kal, a Külkereskedelmi Bankal és a K & H-val - e pénzintéze­teknél most folyik a felkészülés a kedvező kamatozású jelzálog­­hitelek értékesítésére -, illetve a Postabankkal is közel van a szerződéskötés időpontja. (Folytatás a 9. oldalon) Munkahelyteremtés központi forrásból Forlálódik a foglalkoztatási akcióterv (Munkatársunktól) Elkészült a Magyar Köztársaság első nem­zeti foglalkoztatási akcióterve, amely az európai uniós kívánal­mak alapján a foglalkoztatás bő­vítését, a munkanélküliség visz­­szaszorítását, a vállalkozói szel­lem megerősítését, az esély­­egyenlőség elvének valóra vál­tását jelöli meg célként. A la­punk birtokába került, a Gazda­sági Minisztériumban készített tervezetről a napokban tárcakö­zi egyeztetést kezdenek, illetve hamarosan megvitatják a szo­ciális partnerekkel is. A huszon­két irányelvet, feladatot tartal­mazó előterjesztést várhatóan májusban tárgyalja a kormány. Az EU-tagországokhoz viszo­nyítva Magyarországon nagyon alacsony a foglalkoztatottak ará­nya a munkavállalási korú népes­ségen belül, mindössze ötvenöt százalék - tartalmazza a nemzeti foglalkoztatási akcióterv gazdasá­gi tárca által elkészített változata. Tavaly a regisztrációba belépő ál­lástalanok 78 százaléka korábban legalább egyszer már munkanél­küli volt. A nyilvántartott állásta­lanok közül mintegy százezer fő tartósan munkanélküli, legalább ilyen nagyságrendű azoknak a száma, akik csak időlegesen tud­nak elhelyezkedni, újból és újból elvesztik kenyérkeresetüket. A tartósan munkanélküliek zöme nem rendelkezik szakképzettség­gel, vagy nem piacképes a tudása. Magyarországon a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,2 százalék, ami magasabb az EU- tagországok átlagánál. Gondot okoz, hogy a fiatalok csaknem harmada tanulmányai befejezése után a szülei háztartásában marad eltartottként, s ez akadálya a saját család alapításának. A tervezet szerint a pályakez­dő munkanélküliek esetében azért is szükséges a gyors beavatkozás, mert elhelyezkedési esélyeik rom­lanak az ezredforduló után, az el­következendő években. Ennek az az oka, hogy a foglalkoztatottak közül csupán feleannyian lépnek ki a munkaerőpiacról, mint amen­nyi az iskolarendszerből kikerü­lők száma. Ez pedig évente várha­tóan legalább hetvenezer pálya­kezdő elhelyezkedését nehezíti. (Folytatás a 9. oldalon) . 9 770 sí­k­­lói! ^

Next