Magyar Nemzet, 2000. március (63. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

4 Magyar Nmit A HÍREK POKORNI ZOLTÁN szerint az óvodáknak a gyerek számára a családi otthon „meghosszabbítá­sát” kell jelenteniük, nem pedig egy korai intellektuális terhelést nyújtó „edzőtermet”. Az oktatási miniszter a szaktárca által szerve­zett országos óvodavezetői kon­ferencián beszélt erről. A FELSŐOKTATÁSI törvény most készülő módosítása az egyetemek és főiskolák minőség­­biztosítási feladatait, az egyházi felsőoktatási intézmények új rendszerű finanszírozását rögzíti - közölte az Oktatási Miniszté­rium főosztályvezető-helyettese. KÉPVISELŐNEK javasolják a Fővárosi Közgyűlésbe a fidesze­­sek Bús Balázs szociálpolitikust, a Fidesz XI. kerületi frakcióveze­tőjét az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal elnökévé kineve­zett Cselovszki Zoltán helyére. A JOGOSÍTVÁNY megszerzé­séhez márciustól országosan egy­séges tételek alapján tehetnek el­sősegély-nyújtási vizsgát az érin­tettek - jelentette be a közúti jár­művezetői vizsgáztatásért felelős Magyar Vöröskereszt. A NATO-BERUHÁZÁSOK Magyarországon a következő években mintegy 60 milliárd fo­rint értékben valósulnak meg, s ezeken a tendereken a nyár köze­pétől már csak azok a magyar cé­gek indulhatnak, amelyek meg­szerzik az úgynevezett minősített NATO-beszállítói címet. A MAGYAR KORMÁNY vizsgálja felül a Szlovák és a Ma­gyar Köztársaság között meglévő kétoldalú természet- és környe­zetvédelmi egyezményeket, s kezdeményezze azok tartalom­mal való megtöltését - jelentette ki Illés Zoltán, a környezetvédel­mi bizottság elnöke Hollókőn, a szlovák-magyar környezetvédel­mi találkozón. A MUNKAÜGYI PEREK szá­ma az 1991-1998 közötti idő­szakban évente átlagosan 19 552 volt, ami nem tér el lényegesen az előző tíz év átlagától, ami évi 20795 volt - derül ki Vavró Ist­ván, az Igazságügyi Miniszté­rium főosztályvezetője elemzésé­ből. A legalacsonyabb ügyszám 1981 és 1990 között az 1988-as 18725 volt, míg a legmagasabb (22091) 1981-ben adódott. FELMÉRÉS KÉSZÜL az egy­házi személyek és épületek elleni bűncselekményekről. Az elmúlt tíz évben az egyházak ellen elkö­vetett bűncselekményekről és azok jogi következményeiről ta­vaszra készül el az első összeg­zés, amelynek Schanda Balázs kultuszminisztériumi főosztály­­vezető szerint többek között az a célja, hogy megismerjék az ada­tokat, és tájékozódjanak a jogal­kalmazók „hozzáállásáról”. APOR VILMOS emléktáblájá­nak avatása. Születésének 108. évfordulója alkalmából kedden Gyulán a katolikus plébánia falán felavatták Boldog Apor Vilmos győri püspök, a két háború közt gyulai plébános emléktábláját. Hazai tudósítások Az idén befejeződik a Hungária és a Nagykörút rekonstrukciója A főváros készül a metróépítésre Noha még tartanak az egyezte­tések a főváros idei költségveté­séről az MSZP- és az SZDSZ- frakció között, a véleménykü­lönbség csütörtökig rendeződ­het, s közösen terjeszthetik elő a 274 milliárd forintos tervezetet - jelentette be Demszky Gábor főpolgármester keddi, a Főváro­si Önkormányzat 2000-es beru­házási programját ismertető saj­tótájékoztatóján. Az összegből a főváros 56 milliárdot fordít be­ruházásokra, így az idén befeje­ződik a Hungária gyűrű és a Nagykörút teljes felújítása, az ehhez szükséges 11 milliárdot fele részben hitelből biztosítják. A főpolgármester kiemelte: az 1-es villamos pályájának idei felújítási szakaszában 1240 mé­ter épül a Kőbányai és az Üllői út között. A következő ütemben kerülhet sor a villamos átvezeté­sére a híd budai oldalára. A fő­város nem mondott le a metró megépítéséről. Reménykedve várják a kormány fizetési köte­lezettségének kimondására indí­tott per márciusi folytatását, ad­dig is folytatják a metróépítés előkészítését. Ebben az évben 2,75 milliárd forintért befejező­dik a Méta utcai felüljáró építé­se, megújul a csepeli átjáró, a Jászberényi úti és a Kacsóh Pongrác úti felüljáró, valamint elkezdődik a hat kilométer hosszú budai főgyűjtő csatorna építése. A kulturális beruházá­sok között tervezik a Hősök tere szoborcsoportjának felújítását, a Fővárosi Állat- és Növénykert pálmaházának rekonstrukcióját, a Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tár bővítését. Szolnoki Andrea főpolgár­mester-helyettes elmondta, hogy a kórházfelújításai prog­ramra idén mintegy hatmilliárd forint áll rendelkezésre. A cik­lus­ végéig 25 milliárd forintot költenek az idősotthoni hálózat megújítására. (regényi) * Elengedhetetlen, hogy az Állami Számvevőszék mihama­rabb átfogó vizsgálat keretében tekintse át a főváros gazdálko­dását - közölte Lentner Csaba MIÉP-es országgyűlési képvise­lő az MTI-vel. Elmondta: ilyen átvilágításnak utoljára három éve vetették alá Budapest gaz­dálkodását, azóta azonban hu­szonötszörösére, mintegy 90 milliárd forintra emelkedtek a főváros tartalékai, miközben fo­lyamatosan romlott az önkor­mányzati alapellátás, folyama­tosak voltak az iskola- és kór­házbezárások, valamint esett a felszíni tömegközlekedés mi­nősége. A főpolgármester bejelentette: folytatják a felüljárók és a fürdők korszerűsítését, valamint a színhá­zak rekonstrukciós programját. A felújított Széchenyi fürdőben - ahol a tájékoztatót is tartották - a hagyományokhoz híven sakkozók küzdenek a kis medence vizében mti-fotó-rózsahegyitibor Metrókocsik hitelből? Az orosz államadósság terhére tíz metrókocsi vásárlását szor­galmazza 720 millió forintos hitelből a BKV Rt. E javaslat köz­gyűlés elé terjesztésével keddi ülésén egyetértett a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottsága. Tirts Tamás Fidesz-frakció­vezető az MTI-nek elmondta: pártja évek óta szorgalmazza az orosz államadósság ilyen jellegű felhasználását. Korábban például azt is felvetették, hogy a 4-es metrót is az orosz adós­ságból építsék meg. A bizottság elnöke, Székely Gábor által jegyzett, helyszíni kiosztású előterjesztésből kitűnt, jelenleg 381 metrókocsi üzemel Budapesten. Ebből hét már elérte a tervezett 30 évet, illetve a hárommillió kilométeres teljesítményt, 44 pe­dig már többet futott 2,8 millió kilométernél. Ismét napirenden a türelmi zónák kérdése A koordinációs egyeztetőbizott­ság tegnapi ülésén külső hely­színként a XXII. kerületi Dózsa György út Kamaraerdei út és a főváros közigazgatási határa kö­zötti szakaszát, a XVIII. kerüle­ti, M5-ös főút és a Méta utca kö­zé eső Zádor utcát, belső hely­színként pedig a VIII. kerületi Asztalos Sándor utca-Ciprus ut­ca térséget szavazta meg prosti­túcióra kijelölt türelmi zóna leendő helyszínéül. A bizottság új határozati javaslatot is a köz­gyűlés elé terjeszt, amelyben ja­vasolja, hogy a kijelölt türelmi zóna üzemeltetéséről az érintett közterület tulajdonosa gondos­kodjon, továbbá hogy a Fővárosi Önkormányzat - a kerületi ön­­kormányzatok bevonásával - megszerezze a vigalmi negyed­ben megvalósítandó épületek el­helyezéséhez szükséges ingatla­nok tulajdonjogát is. Borsány György, a bizottság elnöke lapunknak elmondta, hogy a zónák feállításával kap­csolatos feladatokra 300 millió forintot javasolnak elkülöníteni. Bízik abban, hogy javaslatukat csütörtökön elfogadja a közgyű­lés. Tirts Tamás, a Fidesz- MDF-MKDP fővárosi frakció­­vezetője lehetségesnek tartja, hogy a VIII. kerületben kulturált körülmények között kialakítsák a zónát - tekintve, hogy az a legin­kább fertőzött terület, és a lakos­ság is ott készült fel leginkább ám hogy a másik két helyszín is benne maradjon-e a javaslatban, s ha igen, milyen formában, azt a csütörtöki viták fogják eldönteni. Bánovics Tamás, a MIÉP- frakció tagja sajtótájékoztatóján bejelentette: a Magyar Igazság és Élet Pártjának fővárosi képvi­selőcsoportja elutasítja a türelmi zónák kijelölését, azok meghatá­rozása esetén valamennyi törvé­nyes eszközzel, beleértve a pol­gári engedetlenséget is, tiltakoz­ni fog. (r. h.) Elzárással is büntethetik a notórius szabálytalankodókat Mától új szabálysértési törvény A mától érvényes új szabálysér­tési törvény ismét bevezeti az el­zárást, amelynek alkalmazásáról és mértékéről kizárólag a bíróság dönthet. Időtartama egytől 60 na­pig terjedhet. Ezt a büntetési for­mát rendzavarás, tiltott kéjelgés, veszélyes fenyegetés, önkényes beköltözés, járművezetés az eltil­tás időtartama alatt, illetve tulaj­don elleni szabálysértések közül a „mezei lopás” esetében - a pénzbírság alternatívájaként, il­letve vagylagosan - alkalmazhat­ja a bíróság. A pénzbírság össze­ge ezer forinttól 150 ezerig terjed(het), ám halmazati bünte­tésként sem lépheti át a 225 ezer forintot - hangzott el az ORFK sajtótájékoztatóján. Új elem, hogy a járművezetéstől való eltiltást olyan sofőrök ellen is al­kalmazhatják, akiknek még nincs vezetői engedélyük. Ebben az esetben ugyanis a büntetés idő­tartama alatt - hiába vizsgázik si­keresen - nem kaphatja kézhez frissen megszerzett jogosítványát -jelentette be Hatala József dan­dártábornok, közbiztonsági fő­igazgató. • A helyszíni bírságot továbbra is 30 napon belül, illetékbélyeg­ben kell befizetni. Amennyiben ez nem történik meg, s az elköve­tőnek a rendőrség által is nyo­mon követhető jövedelme van, akkor a letiltás következik. Ha ilyen jövedelem nincs, akkor az adóhatósághoz irányítják át a be­hajtást. Amennyiben az így sem hajtható végre, akkor a közérde­kű munkavégzés következik, ám erre senki sem kötelezhető, amennyiben a fizetni nem akaró vagy képtelen szabálysértő ezt nem vállalja, úgy az elzárás kö­vetkezik. (K. 1.1.) . Újabb átalakító lépések / Áprilistól tizenhat országos intézet szűnik meg (Folytatás az 1. oldalról) Megbízható forrásból a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy az aneszteziológiai, a belgyógyá­szati, a dietetikai, az ortopédiai, a sebészeti, a szemészeti, vala­mint az urológiai intézet szere­pel a megszüntetendő országos intézetek között. A változás nem érinti a saját fekvőbeteg-háttérrel rendelkező intézményeket, tehát például az onkológiai, az idegsebészeti, a hematológiai és immunológiai intézetet. (élő) ENSZ: Bölcsek voltak a magyar intézkedések Van esély a folyók újjáéledésére A tiszai ciánszennyezésről azt követően fogalmazza meg jelen­tését a szennyezést vizsgáló ENSZ-delegáció, miután a ma­gyar és a román kormánytól ka­pott információkat összehasonlít­ja saját vizsgálati eredményeivel - közölte kedden Kiskörén Frits Schlingermann, a nemzetközi szakértői csoport vezetője. Az ENSZ európai programirodájá­nak igazgatója hozzátette: a víz­minták és méréseik elemzésével a szakértők várhatóan március és a román féllel, hogy a határnál közös mintavételt végeznek, így össze lehet hasonlítani a Magyar­­országon és Romániában alkal­mazott vizsgálati módszereket. A szakértői csoport munkáját kedden a Tisza középső szaka­szán folytatta.* A harmadfokú vízminőség­védelmi készültség fenntartása mellett folytatódik az elpusztult állatok tetemeinek begyűjtése a Tisza és a Szamos Szabolcs me­ Amerikai segítség a kárenyhítésre Az Egyesült Államok azonnali segítségként 50 ezer dollárt ajánlott fel Magyarországnak és Romániának - jelentette be szolnoki látogatása alkalmából Peter Tufo budapesti és James Rospepe bukaresti amerikai nagykövet. A diplomaták, akik ta­nulmányozták a Tisza állapotát, elmondták: ezt az összeget fe­le-fele arányban kapja meg a két ország, s döntően a Tisza szennyezett szakaszának megtisztítására kell fordítani. Bejelen­tették: a magyar kormány kérésére március elején ciánszennye­zésben jártas amerikai szakértő érkezik Magyarországra. A magyar hatóságokkal szorosan együttműködve három moni­toringállomást helyeznek üzembe a Szamoson, a Hernádon és a Maroson egy előzetes balesetjelző rendszer részeként. végére készülnek el. Hangsú­lyozta, hogy magyar részről igen komoly munkát végeztek a szak­emberek a szennyezés dokumen­tálása során, a monitoringered­mények mindenképpen a szakér­tők segítségére lesznek egy tény­szerű jelentés elkészítésében. Az a véleménye, hogy a szennyezés dokumentálására, illetve kezelé­sére tett magyar erőfeszítések „bölcsek és megfontoltak” vol­tak. Schlingermann rámutatott: a szakértők megegyeztek a magyar gyes szakaszán - közölte az MTI. A Kraszna szabolcsi szakaszán megszüntették a másodfokú vízminőség-védelmi készenlétet, amelyet a szombati, a folyó ro­mániai szakaszán történt szeny­­nyeződés miatt rendeltek el. Hat napja nem találtak halte­temet a Tiszántúli Vízügyi Igaz­gatóság területén lévő folyókban, csatornákban, de folyamatos fi­gyelőszolgálatot tartanak fenn, és azonnal jelzik, ha bármilyen el­változást észlelnének. 2000. március 1., szerda A Tisza környéke is kiemelt térség lehet A ciánszennyezés következtében a becslések szerint az eddig ösz­­szegyűjtött körülbelül 130 tonná­nyi hal négy-ötszöröse pusztulha­tott el, ám őszig az árterek el­árasztása révén alapszinten újjá­épülhet a Tisza élővilága - jelen­tette ki Gönczy János tiszai kor­mánybiztos az Országgyűlés me­zőgazdasági bizottságának tegna­pi ülésén. Kiemelt jelentőségű kérdésnek nevezte, hogy geneti­kailag sérült-e az élővilág. Hang­súlyozta, a természetes viszonyok fenntartása miatt lényeges a hal­fogási és haltelepítési tilalom fenntartása. Megfogalmazása sze­rint a folyó szennyezőivel szem­ben szigorú fellépésre van szük­ség, mert ha a Tiszába bármilyen szennyezés érkezik, akkor a folyó képtelen lesz az öntisztulásra. Bálint Tibor, a földművelés­­ügyi tárca főosztályvezetője tájé­koztatta a képviselőket: a brüsz­szeli állandó állatorvosi bizott­ság állásfoglalása szerint a ma­gyar élelmiszerek és állati termé­kek exportjához nem szükséges bizonylatot adni a ciánmentes­ségről. Müller Tibor, a Hortobágyi Halgazdaság vezérigazgatója, a környezetvédelmi tárca miniszte­ri biztosa szerint a hisztériahul­lám az oka annak, hogy a hazai halfogyasztás a korábbi 20-30 százalékára esett vissza. Ma min­denhol jó minőségű a víz. A szakértők hozzászólásai­ban egyebek között elhangzott, hogy indokolt lenne a Balaton­hoz hasonlóan a Tiszát is ki­emelt térséggé minősíteni. Gönczy János bejelentette, a bu­dapesti kormánybiztosi hivatal mellett három helyi kirendeltség is megkezdi a munkáját Szege­den, illetve Kisköre és Tokaj környékén. (m. t.) Folytatódott a mosonmagyaróvári sortűz pere Nem volt forgatókönyv, nem voltak vezetők A Fővárosi Bíróság Fő utcai épü­letében tegnap folytatta a moson­magyaróvári sortűz perének tár­gyalását a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság katonai tanácsa. A Dudás István és társai ügyét tárgyaló tanács elnöke Habony János hadbíró ezredes először a résztvevőket arról tájékoztatta, hogy a keddre idézett tanúk közül egy meghalt, s ugyancsak elhunyt az egyik tanú a szerdára idézettek közül is. A bíróság továbbra is az egykori mezőgazdasági akadé­­mistákat hallgatta meg. Egyikük, Lappvits Árpád 1956. október 21-én és 22-én a fővárosban járt egy országos diákértekezlet résztvevőjeként, ahol akkor már többen megkér­dőjelezték a rendszert, s akadtak, akik az orosz csapatok távozását, mások a Kossuth-címer használa­tát követelték. Elmondta: nem volt forgatókönyve, koreográfiája a mosonmagyaróvári tüntetésnek, s nem voltak vezetői, ahogyan fo­galmazott: „ha valaki kitalált va­lamit, azt felkapta a tömeg”. Ő nem sebesült meg ’56. október 26-án, de mellette halálos lövés érte a szobatársát, aki mert a me­zőgazdasági akadémia zászlaját vitte, nem tudott idejében hasra vágódni. Lappints a két sortűz után még viszonylag sokáig hal­­lott egyes lövéseket, amivel sze­rinte a menekülőket vették célba hátulról. Mint mondta, „vadász­tak ránk, mint a nyulakra”. Arról is beszélt, hogy a sortűz előtt - amelynek 107 halálos áldozatáról hallott akkor - vidám hangulat­ban voltak, és mint magukat mi­nősítette, kellő naivitás élt ben­nük, el sem tudták képzelni, hogy a katonák rájuk lőhetnek. Egy másik tanú, Németh István is látta és hallotta a sortüzek után földön fekve, hogy a futó, menekülő em­berekre lőnek. Hasonlóan emlék­szik Németh György is, aki sze­rint az akadémisták legalább 70 százaléka kivonult a határőrlakta­nya elé. Ő szintén emlékszik arra, hogy menekülés közben hallotta a fütyülő golyókat. A tárgyalás ma folytatódik. (n. r.)

Next