Magyar Nemzet, 2000. április (63. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-01 / 77. szám
tf \ \ Bolyai üzenete A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet - ezt a világhírű agykutató, Szentágothai János mondta a geometriában kopernikuszi fordulatot végrehajtó tudósról. Különös, szimbolikus jelentőségű, hogy az alig több mint húszéves erdélyi fiatalember ugyanabban az esztendőben - éppen 175 éve - alkotta meg főművét, amikor Széchenyi megalapította a Magyar Tudóstársaságot. A világra szóló magyar tudomány tértani és üdvtani (!) megalapozójának szellemi örökségét immár több nemzedék óta ápolják a hű utódok. A sort az Akadémia által 1902-ben alapított Bolyaidíj nyitotta meg, s ma már örvendetes módon formálódóban van egy többszereplős kooperatív Bolyai-szellemiségű rendszer. A Szentágothai akadémikus vezetésével 1990-ben megalapított Bolyai János Alapítvány tevékenysége nyomán új Bolyaireneszánsz kezdődött. Ehhez kapcsolódott Somody Imre sikeres vállalkozó-menedzser, aki 1997. november 3-án, a magyar tudomány napján jelentette be, hogy feleségével együtt megalapítja a Bolyai János Alkotói Díjat, s kétévente ötvenezer dollárral támogatják magánvagyonukból a magyar tudomány nemzetközi mércével is kimagasló eredményt elért legkiválóbbjait. A civil kezdeményezéshez még két vállalkozó csatlakozott. A díjátadási ünnepséget most vasárnap délután rendezik meg a Budapest Kongresszusi Központban, főként fiatalokból álló közönség előtt. Manapság sokan és sokat beszélnek a tudásalapú, illetve információs társadalomról, a polgári értékekről és (magatartásról. A holnapi ünnep remélhetőleg azt üzeni a széles közvéleménynek, hogy a Bolyai - és Széchenyi - szellemét és példáját tisztelő s követő tudósok, értelmiségiek, vállalkozók testvériesen kezet nyújtanak és önzetlenül segítenek egymásnak a haza felemeléséért, tudatosítva az új nemzedékben, kik képviselték a múltban a jövőt. Faggyas Sándor BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁR 5601 BÉKÉSCSABA mmv i i i: = TMULMlll I liylllfsz°mbatiPzin Ára: 71 Ft •_________________________________V‹‹ ^ ~_______ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR_____________________________LXIII. 77., 2000. április 1., szombat Átadták a Magyar Innovációs Nagydíjat A jó ötlet időben hasznosítandó A kormány az elkövetkezendő években tartós növekedéssel számol, amely meghaladja majd az Európai Unió növekedési ütemének kétszeresét - erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt pénteken a Magyar Innovációs Nagydíj átadásának eredményhirdetésén Budapesten, a Gellért Szállóban. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az alkotómunkához nemcsak gazdasági stabilitásra van szükség, hanem békére és biztonságra is. Azzal, hogy Magyarország a NATO tagjává vált, ez utóbbi feltétel is adott a dinamikus gazdasági növekedéshez -mondta a miniszterelnök. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a „jó ötlet romlandó áru” és azt időben kell hasznosítani, ehhez szeretne a kormány hozzájárulni és ezen elv alapján kívánja támogatni az innováció ügyét is. (Folytatás a 10. oldalon) Az orvostechnikai cég elnöke, Deme Gábor (baloldalt) és a Műegyetem rektora, Detrekői Ákos (jobboldalt) veszi át a kormányfőtől az elismerést Vajda József felvétele Katasztrófahelyzet esetén segítség a bajban A fővárosnak nincs szükséglakása is (Munkatársainktól) A Kelenhegyi út 12-14. szám alatti műteremház kiköltöztetett lakóinak a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön - Vajda Pál főpolgármester-helyettes javaslatára - összesen hét lakást ajánlott fel: a tulajdonában lévő, mindössze két üres lakást, illetve öt olyat, amelyek a XI. Kerületi Önkormányzatában vannak, de bérlőinek kiválasztási joga a fővárost illeti meg. A bérlők elhelyezésének időtartamára a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gondoskodik a lakbérek, illetve a közüzemi költségek megfizetéséről. A főpolgármester-helyettes a közgyűlésen -Bánovics Tamás MIÉP-es képviselő interpellációjára válaszolva - elmondta, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak nincs szükséglakása; katasztrófahelyzetben, mint a gellérthegyi esetben is, az érintett önkormányzatokkal együtt segített a lakók átmeneti elhelyezésében. (Folytatás a 6. oldalon) Kérdéses a parancsnoki jogkörök sorsa Hatpárti egyeztetés a haderőreformról Néhány napon belül megkapják a pártok a haderőreformról, illetve a Magyar Honvédség és a minisztérium integrációjáról szóló írásos dokumentumokat, majd a következő hét péntekén már érdemi tárgyalásokon foglalkoznak mindezekkel - jelentette be Homoki János államtitkár a Honvédelmi Minisztériumban tartott hatpárti egyeztetést követően. Juhász Ferenc szocialista képviselő szerint azonban még mindig nem tudják a képviselők, milyen döntések születtek a nemzetbiztonsági kabinet legutóbbi ülésén, mivel a mostani egyeztetésen különböző tájékoztatást adott Póda Jenő és Király Béla. Elsősorban ügyrendi kérdésekről esett szó a Honvédelmi Minisztériumban a haderőreformról tartott politikai egyeztetésen pénteken. (Folytatás az 5. oldalon) Kétmillió termelőt keresnek meg Ma kezdődik a mezőgazdasági összeírás • Mától közel kétmillió termelőhöz kopogtatnak be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai, hogy érdeklődjenek az állatállománnyal vagy a növénytermesztéssel kapcsolatos adatokról. Megkezdődött és három hétig, azaz április 21-ig tart az országos mezőgazdasági összeírás. A kétmilliárd forintba kerülő programtól nagyon sokat várnak a szakemberek, hiszen nem rendelkezünk megbízható információkkal a rendszerváltás óta lezajlott agrárátalakulásról. (Munkatársunktól) A ma kezdődő összeírás a hatodik a hazai statisztika történetében. A legutóbbira majd egy évtizede, 1991-ben került sor. Azóta az ágazatban nagyon sok minden történt, ezért az újabb, teljes körű felmérésre is megérett az idő - tudtuk meg Laczka Sándornétól, a KSH illetékes főosztályvezetőjétől. A statisztikai hivatal közel 14 ezer, zömében alkalmi munkatársat bízott meg azzal, hogy ellátogasson az összeírásban érintett kétmillió termelőhöz. Ezek többsége, azaz mintegy 1,4-1,5 millióan nem „főállásban” foglalkozik állatok tartásával, földműveléssel, hanem „saját konyhára termel” vagy egyéb keresetét egészíti ki ezzel a tevékenységgel. A KSH félmillió körülire becsüli azok számát, akik valóban az agrárpiacból élnek. A kérdezőbiztosok nem mindenkinél töltik majd ki a kérdőíveket, hiszen az agrárösszeírásról rendelkező tavalyi törvény szerint csak bizonyos küszöbértékek felett kötelező az adatszolgáltatás. (Folytatás a 10. oldalon) Romló tb-behajtási eredmények az APEH-nél Tizenötmilliárdos visszaesés (Munkatársunktól) Jelentősen romlott a társadalombiztosítási kintlévőség behajtásának eredményessége, mióta a tb-től átkerült ez a feladat az adóhatósághoz. A tavalyi évre tervezet 45 milliárd helyett mindössze 21 milliárdot sikerült beszedni, ami az elmúlt évek legrosszabb teljesítménye, még az 1995-ös szint 70 százalékát sem éri el - derült ki az APEH adataiból. Mint ismeretes, tavaly január 1- jétől az egészségbiztosítótól az adóhatóság vette át a járulékbeszedést és a tb-kintlevőség behajtását. A változást azzal indokolta a kormány: a közvélemény évek óta elégedetlen a tb kintlevőségének folyamatos növekedésével, s arra számított, a közterhek beszedésének egy kézbe való összpontosítása javíthatja az eredményeket. (Folytatás az 5. oldalon) A tb-kintlévőségek beszedése a magyar nemzet grafikonja Elbizonytalanítaná a vállalkozásokat a vagyonnyilatkozat Kockázatos a nyilvántartásuk? (Munkatársainktól) Szakértők szerint sokan azért tartanak a vagyonnyilatkozat bevezetésétől, mert attól félnek, hogy ez alapja lehet egy később bevezetendő vagyonadónak. Gazdaságkutatói vélemény, hogy a vagyon nyilvántartása és nyomon követése állami eszközökkel nemcsak nehezen kivitelezhető, de kockázatos is. Egy másik álláspont szerint a vagyonnyilatkozat bevezetésének feltételei egyelőre nem értek meg Magyarországon. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos, az utóbbi években újra és újra kiújuló polémiákban politikai és gazdasági szempontok ütköznek - mondta lapunknak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. (Folytatás a 11. oldalon) Demográfiai változások Több a gyermekkorú bűnelkövető (Munkatársunktól) Miközben a gyermekkorúak száma az 1980-as kétmillió-kétszázezerről 1999-ben egymillió-hatszázezerre csökkent, addig húsz évvel ezelőtt 2680 tizennégy éven aluli bűnelkövetőt jegyezett fel a statisztika, tavaly pedig 4133-at - nyilatkozta lapunknak Vavró István címzetes egyetemi tanár, az Igazságügyi Minisztérium kodifikációs elemző és statisztikai főosztályának vezetője. Különösen elgondolkodtatónak tartja, hogy a gyermekkorú elkövetők egynegyede tízéves vagy még annál is fiatalabb. A bűnözés alakulására ható tényezők közül a professzor és munkatársai a véleményük szerint eddig nem kellő mértékben vizsgált, ám meghatározó jelentőségű kapcsolatot, a népesség korösszetétele és a bűnözés közötti összefüggést elemzik. (Folytatás a 6- oldalon) 9 770 lll ■ llill