Magyar Nemzet, 2000. június (63. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-07 / 132. szám
2000. június 7., szerda ■ PEZ Hiánypótló kulturális vállalkozásnak ígérkezik a holnap induló portugál filmhét, hiszen a legutóbbi budapesti portugál szemlén a „legfrissebb” film is 1986-os volt, sőt, tavaly az Örökmozgó közönsége is két, a nyolcvanas évek közepén forgatott filmet láthatott. Idén a filmes ínyenceknek lehetősége nyílik jobban megismerni a kortárs, tehát a kilencvenes évek második felének portugál filmművészetét. Műfajilag és tematikáját tekintve is pezsdítően eklektikus a hét játékfilmből álló portugál filmhét idei összeállítása. Portugália egykori sajátos területével, a Cape Verde szigetekkel kapcsolatban az izolációhoz fűződő kétféle, ellentétes viszony jelenik meg a Napumoceno végrendelete és a Kicselezve a sorsot című filmben. Történelmi események húzódnak meg tehát ezen filmek hátterében, és a portugál történelem neuralgikus eseménye, a gyarmatbirodalom megszűnése adja az epikus hátteret a Portugál búcsúfilmhez is. Egyik alkotás sem hangsúlyosan történelmi film, mégis sok mindent megtudhatunk egy ismeretlen ország ismeretlen történelméből. Az utóbbi filmben az azonosulást könnyen lehetővé teszi, hogy a hétköznapi ember szemszögéből látjuk a történéseket Manud de Oliveira mellett a legelismertebb portugál rendező Joao Bothelo, akinek filmjei a rendező erős irodalmi kötődéséről árulkodnak. Tempos dificeis című filmje egy Dickens-regény feldolgozása, az Itt, a Földön pedig az ember bonyolult lelkiségének dosztojevszkiji mélységű feltárása Egy keresztmetszet-válogatásból nem maradhattak ki azok a filmek sem, amelyek a legnagyobb nézőszámmal büszkélkedhetnek Portugáliában. A horizont peremén című különleges pszichothriller állandó résztvevője a különböző országokban rendezett portugál filmheteknek, Az érett asszonyok varázsa címet viselő mű pedig olyan sikert aratott, hogy nem egy külföldi országban megvásárolták kereskedelmi forgalmazásra is. A filmhetet Portugália magyarországi nagykövete, Joao Carlos Versteeg ma este nyitja meg a Magyar Filmintézet körúti mozijában. Portugál mozi Nádasi Alfonz Kodály-könyve ■ MTI Nádasi Alfonz 1997-ben elhunyt bencés tanár Mi mindenre emlékezett Kodály? című kötetét mutatták be tegnap Győrött. A memoár megírásának előzményeiről Lukácsi Márk bencés tanár, a könyv szerkesztőinek egyike elmondta: a szerző túl a 80. életévén vetette papírra Kodály Zoltánról szóló emlékezéseit. Nádasi Alfonz, a győri bencés gimnázium legendás hírű tanára 1940-től Kodály Zoltánnal szellemi és lelki élményeket osztott meg. Heti rendszerességgel olvasták együtt az antik görög és latin irodalom alkotásait, valamint a Szentírást és liturgikus szövegeket, amelyek alkalmat adtak az elmélkedésre, a közös gondolkodásra. Nádasi Alfonz könyve a gondolkodó-elmélkedő Kodályt állítja elénk. A kötet 500 példányban a Felsőmagyarország Kiadó gondozásában jelent meg. Kultúra Magyar Nemzet 15 Bemutatták a Magyar Állami Népi Együttes új műsorát A Kárpát-medence legendás Telt ház előtt mutatta be új, Naplegenda című műsorát a Magyar Állami Népi Együttes hétfőn este Budapesten, az Erkel Színházban. A maga nemében Magyarországon mindeddig egyedülálló produkció premierjét fokozott várakozás előzte meg, hiszen alkotói sajátos feladatra vállalkoztak: a Kárpát-medence népzene- és néptánckincsét igyekeztek a modern, látványos show műfaján belül bemutatni a közönségnek. ■ Hanga Piroska A rendező koreográfus, Mihályi Gábor arra törekedett, hogy az autentikus táncok legdinamikusabb mozdulatait válogassa ki, s szervezze egységbe, azokat, amelyek alkalmasak egy adott hangulat, az erő, a dinamizmus kifejezésére. Emellett olyan koreográfiát kellett megalkotnia, amely látványos, s alkalmas a nagyszínpadi megjelenítésre. Mint korábban lapunknak elmondta, nehéz dolga volt, hiszen járatlan úton haladt: Magyarországon hasonlóra korábban senki sem vállalkozott. A kísérlet parádésan sikerült, a Naplegenda bemutatója ugyanis fergeteges sikert aratott. Meg kell jegyezni, hogy a táncosokra igen komoly feladat hárult mind szakmai szempontból, mind pedig erőnlétüket tekintve, a kétrészes műsor ugyanis, az együttes korábbi produkcióihoz képest alighanem sokkal nagyobb fizikai igénybevételt jelentett. Az egyes számok közül különös figyelmet érdemel az igen magas technikai felkészültséget igénylő „Ördögök tánca”, valamint Kökény Richárd dorombkísérettel előadott szólótánca. Aki szereti a magyar népzenét, a balkáni ritmusokat, annak különösen kedvére való lehet a produkció meglehetősen eredeti zenei anyaga, amely Nikola Parov munkája A zeneszerző, noha megtartotta a Kárpát-medencei folkmuzsika elemeit, mégis szakított a megszokott népzenei tradíciókkal, s egyebek közt szaxofon, dobok és rézfúvósok alkalmazásával igen sajátos hangzású muzsikát hozott létre. A Naplegenda zenéje CD-n is megjelent, s jelenleg a Fonó Budai Zeneházban és a Dohány utcai Pro Folk hangszerboltban kapható. A Naplegenda tehát beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ám a társulat szűkös anyagi lehetőségei miatt pillanatnyilag egyetlen következő előadás megtartása bizonyos, ez június 30-án este hétkor lesz a Győri Nemzeti Színházban. S hogy vajon a produkció támogatókra talál-e, s ily módon sokkal szélesebb hazai, illetve később külföldi közönség elé kerület, egyelőre kérdéses. A produkciót látva azonban reméljük, így lesz. A kísérlet parádésan sikerült Fotó: Burger Zsolt Alice Cooper sötét víziója A teátrális rock koronázatlan királya hat év után Brutal Planet (Kegyetlen bolygó) címmel vadonatúj lemezzel jelentkezett, amelynek megjelenését látványos koncertturné kíséri. Hozzánk legközelebb Bécsben lesz látható július 7-én. Többek közt az új albumról kérdeztük a legendás rocksztárt, aki gondosan kettéválasztja két énjét: míg a színpadon kígyóval és fenyegető kellékekkel szerepel, addig a magánéletben nős, három gyerek apja, profi golfjátékos. ■ Kis Gábor -Az új albumán sötét utópia tárul elénk. Ilyennek látja a jövőt? - A Brutal Planet látomás arról, hogy bolygónk milyenné fog válni. Úgy írtam, ahogy másik énem, Alice gondolja ezt, nem annyira derűlátón, minrt amilyen én vagyok. Alice szerint nagy sebességgel száguldunk egy téglafal felé, és ő szeretne ott lenni és látni, hogy mi történik, ha elérjük. - Az album egyik dala mintha az amerikai iskolai lövöldözésekre, főként a Columbia államban történt esetre reagálna... - Amikor évekkel ezelőtt elkezdtem a dalokat írni, jövőbeli karakterekre és helyzetekre gondoltam. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy egyikük-másikuk valóság lett, kiderült, jó pár szám életre kelt. A Blow Me A Kiss című dalt ténylegesen a columbiai iskolai vérengzésről írtam, pontosabban az öldöklés értelmetlenségéről. Hogyan sikerült több mint harminc éven át megtartania egyéniségét, ellenállni a divatos zenei irányzatoknak? - Még mindig abban hiszek, hogy az igazi rock and roll öt ember egy garázsban. Két gitár, egy basszusgitár, egy dob és egy énekes. Csak ilyen együttesek tudtak megmaradni sok éven át. Szerintem a Rolling Stones talán a legfantasztikusabb „garázscsapat” a világon. - Mennyiben változott mára a zenei világ? - Amikor a hatvanas évek végén Frank Zappa lemezcégéhez szerződtünk, akkor semmi más nem foglalkoztatott bennünket, mint bejutni a stúdióba és nem érdekelt, hogy mennyi pénzt kaptunk. A mai tizennyolc éves srácok már pontosan megmondják, hogy a bruttó bevétel tizennégy százalékával rendelkeznek és a pólóeladások 1,3 százalékát tudhatják magukénak. A lemezcégek pedig bankokká váltak. Amikor a School’s Out című albumot készítettük 1972-ben, hajnali kettőkor még ott volt a stúdióban a Warner Bros elnöke, alelnöke és a menedzser. Beszélgettek a dalokról, a koncepcióról. Foglalkoztatta őket, hogyan építsék Alice Cooper karrierjét, azt szerették volna, ha még vagy húsz albumot készítünk velük. Manapság tudják, hogy egy együttes megér körülbelül két albumot és aztán vége. A gyors pénz számít mindenkinek. - Mennyire tartja kézben a saját arculatát? - Mindig odafigyeltem a marketingre és a produkciós munkára, mert a munka ezen része is szórakoztat. Alice-t azért hoztam létre, hogy a kedvenc rocksztárom legyen. És ha valaha nem ő lesz a kedvenc énekesem, az lesz az igazán nagy baj! Kegyetlen bolygó lesz a Föld? Fotó: BMG Röviden A Balaton festői ■ ilosvai Magyar tenger magyar ecsettel, krétával és vésővel - a Balaton ábrázolása címmel nyílik tárlat a tihanyi bencés apátság galériájában pénteken 11 órakor. Nyitóbeszédet mond Mádl Ferenc akadémikus. Tárlatvezetést tart Somogyi György. Közreműködik a Natalia Oboa Quartett. A kiállítás augusztus 1-jéig várja a látogatókat. III. Bluespatika Fesztivál ■ Cs. o. Idén - június 9-én, 10-én és 11-én - harmadik alkalommal rendezik meg a háromnapos Bluespatika Fesztivált a Long Time Pubban. A rendezvénysorozat első napján a Piano Attack, a Diop Trió, a Muddy Shoes, és a Dr. Walter & the Lawbreakers, a másodikon a Laza Minelli, a Deep Fried, a Ministry Gang és az ef Zámbó Happy Band, a harmadikon Török Ádám és a Mini, illetve a svájci Jazz Attack zenekar ad koncertet. A Long Time kisszínpadán a Spoo-de-O-Dee, a Pawn Shop, a Blue S Trió, a Little Sonny és Veszély Ernő zenélnek mindhárom nap. Az előadások 20 órakor kezdődnek. Viski János emléktáblája ■ Ardai Viski János Kossuth-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia tanára tiszteletére emléktáblát avatnak holnap délelőtt 10 órakor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, a II. emelet XXXVII. számú tanterem előtt. Az eseményt a Zeneakadémia és a Budaörsi Örmény Kisebbségi Önkormányzat közösen rendezi. (A zeneszerző örmény származású volt.) Ünnepi beszédet mond a tanítványok nevében Szőnyi Erzsébet, a Zeneakadémia képviseletében Kárpáti János, és az örmény önkormányzat nevében Fancsali János elnök. A rádiózenekar hangversenye ■ Kálmán Június 8-án este fél nyolckor a Zeneakadémia nagytermében a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara ad koncertet. Műsorukban elhangzik Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című hangverseny-fantáziája, Prokofjev 2. g-moll hegedűversenye és Mahler 1. D-dúr szimfóniája. Az est szólistája Kelemen Barnabás hegedűművész, vezényel Alpaslan Ertüngealp (Törökország). Ivánka Csaba-díj ■ m. k. Szakácsi Sándor, a Nemzeti Színház művésze nyerte el az idén első ízben kiadott Ivánka Csaba-díjat a Nemzeti Színház hétfői évadzáró társulati ülésén. A tragikusan fiatalon elhunyt színészrendező emlékére a család alapította az évenként átadandó jutalmat: a rangos színművészekből álló kuratórium döntése alapján kaphatja meg a Nemzeti Színház arra érdemes művésze.