Magyar Nemzet, 2000. augusztus (63. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-05 / 182. szám

2000. augusztus 5., szombat ■ MTI A csecsen lázadók brutálisan meggyilkoltak két foglyul ejtett orosz alezredest, s levágott fejüket az egyik orosz katonai körlet előtt hagyták. Erről az ITARTASZSZ orosz hírügynökség számolt be pénteken, orosz belbiztonsági (FSZB) forrásokra hivatkozva E tájékoztatás szerint a két orosz tiszt - aki már befejezte csecsenföldi szolgálatát - egy héttel ezelőtt egy csecsen barátjuk esküvőjére volt hivatalos Vegyenóba, de nyomtalanul eltűnt. Az orosz hadvezetés csak csütörtökön ismerte el, hogy a két tisztnek nyoma veszett. Az orosz elnök csecsenföldi tanácsadója, Szergej Jasztrzsembszkij hivatalában ugyanakkor egyelőre nem erősítették meg a brutális kivégzés tényét, csak annyit közöltek, hogy az eltűnt tisztek után változatlanul kutatnak a hatóságok. Csecsen források már a hét elején bejelentették, hogy fogságukban van Barankin és Zaharcsenko alezredes, s a Kavkaz-Centr csecsen tájékoztatási központ mégénteken is azt közölte: a két orosz foglyot ki akarják cserélni az egy csecsen kislány haláláért felelős Budanov ezredesre. Csecsen állítás szerint a nekrofil bűnözőt az orosz hatóságok beszánthatatlannak ítélték, hogy eltussolják a szörnyű bűncselekményt, s Budanov ismét szabadlábon van. A Kavkaz-Centr tegnap is több összetűzésről számolt be, kizárólag orosz veszteségeket említve. Adatai szerint péntekre virradóra a szakadárok rajtaütöttek Kobi falu rendőrőrsén, s öt rendőrt öltek meg, a nozsaj-jürti Meszheti körzetében pedig felrobbantottak egy belügyi katonákat szállító autóbuszt. itt állítólag kilenc ember vesztette életét Lefejeztek két orosz foglyot Külföld Szlovák rendőri mozgósítás a burgonyaföldek védelmére Rezervátum a romáknak? A finn hatóságok újabb 50 szlovákiai cigány politikai menedékjog kérelmét regisztrálták a héten, ami által újra felvetődött a vízumkényszer bevezetésének a lehetősége Szlovákia polgáraival szemben az ezer tó országában. ■ Neszméri (Poszony) Annak ellenére, hogy Nyugat-Európában ez idáig egyetlen szlovákiai roma család sem kapott menedékjogot, a romák tömeges kivándorlása miatt Szlovákiával szemben ez idáig hat EU-tagország vezetett be vízumkényszert. A dolog pikantériája, hogy Finnország és Belgium július végén, illetve augusztus elején függesztette fel a vízumkényszert, amelyet a romák tavaszi tömeges kivándorlása miatt vezettek be még márciusban a szlovák polgárokkal szemben. Közben a Szlovákiában maradó romák ellen egyre élesebb vélemények fogalmazódnak meg politikai körökben. A parlamenti ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt sajtótájékoztatóján például romarezervátum létrehozását javasolta Vitazoslav Móric parlamenti képviselő, a párt alelnöke, Vlllam Oberhauser pedig sáskahadnak minősítette a szepességi romákat. A nemzetiek rasszista jellegű kirohanásait azonban nem a romák tömeges kivándorlása váltotta ki, hanem az, hogy a Szepességben - amely Szlovákia legnagyobb burgonyatermelő régiója - több száz hektár termés forog veszélyben, mert a cigányok az éj leple alatt bandákba verődve lopják a krumplit. A helyzet olyan súlyos, hogy a sároseperjesi kerületi rendőrkapitányság mezőőrök kiképzését tervezi a burgonyaföldek megvédése érdekében, de az önkormányzati képviselőkkel folytatott pénteki megbeszélésen azt sem zárták ki, hogy a rohamrendőröket vetik be a burgonyatolvaj cigányok ellen. A roma pártok és társadalmi szervezetek azzal védekeznek, hogy Szlovákiában a roma lakosság körében a munkanélküliség meghaladja a 95 százalékot, konkrétan a Szepességben pedig több településen százszázalékos a munkanélküliség, azaz az éhezés hajtja ki a cigányokat a krumpliföldekre, a helyzet javítását a kormánytól várják. A szepességi burgonyalopás kérdésével a Dzurindakabinet vélhetően a jövő hét szerdáján foglalkozik majd. Rudolf Schuster szlovák államfő várhatóan a hónap közepére elég jó állapotban lesz ahhoz, hogy hazatérhessen Ausztriából, ahol megműtötték. Az innsbrucki klinika orvosai elmondták az APA osztrák hírügynökségnek, hogy a 66 esztendős Schuster jelenleg az Innsbruckhoz közeli Igls szanatóriumában lábadozik, mindennap tornázik, hogy megerősítse a hosszú fekvésben elgyengült izmait, légzőgyakorlatokat végez, masszázst kap, és tesz néhány lépést a szanatórium kertjében. Választásokra szólít az Otpor Amióta Jugoszláviában kiírták a választásokat, tovább fokozódott a hatalmi nyomás az Otpor (Ellenállás) népi mozgalomra. A változásokat követelő fiatalokat eddig általában akkor kísérték be a rendőrségre, ha a szervezet szimbólumával, az ökölbe szorított kézzel ellátott trikót viseltek, a kampány első napjaitól azonban az Otpor aktivistái azért kerülnek az őrszobára, mert tépik a hatalmi pártok választási plakátjait. ■ Pálinkás (Jugoszlávia) A Magyar Nemzet érdeklődésére Gorán Jesics, a szervezet egyik aktivistája elmondta- az Otpornak most az a fő célja, hogy az embereket rávegye a választásokon való részvételre. A mozgalom biztos abban, hogy ha négymillió ember az urnák elé járul, nincs esélye a Moosevics-féle rendszernek. Mindenekelőtt a fiatalokat vették célba, vagyis azokat, akik először szavaznak és a mintegy harmincszázaléknyi bizonytalant. Jesics szerint nem terveznek mást, mint azt, ami külföldön már korábban sikeresnek bizonyult: Horvátországban és Szlovákiában ugyancsak kormányon kívüli szervezetek vállalták magukra a polgárok buzdítását. Az aktivista biztos abban, hogy a választások győztesét az fogja eldönteni, hogy mekkora lesz a részvétel. Az első többpárti választásokat leszámítva Moosevics sohasem kapta meg a lakosság több mint felének a támogatását, jelenlegi népszerűségi mutatója húsz százalék körül van, és biztosan megbukik, ha sikerül az urnák elé szólítani az elégedetleneket. Az Otpor éppen abban látja szerepét, hogy meggyőzze a polgárokat, lehet változtatni. Abban az esetben, ha a mostani rendszer ellenfelei megfelelő számban voksolnak, a változásokat még akkor sem lehet megakadályozni, ha a szocialisták az állami sajtón keresztül saját győzelmüket hirdetik ki - mondta Goran Jesics. Kacáv, a meglepetésember A HÉT PORTRÉJA ■ Breuer Péter (Izrael) Izrael nyolcadik elnöke a meglepetésre megválasztott Mose Kacáv, aki a rezidencia elfoglalását követően akaratlanul is állásfoglalásokra késztette a sajtót azzal, hogy közéleti személyek helyett először rabbikat fogadott. Az államelnök Iránból vándorolt be 1951-ben, hatesztendős korában szüleivel. Korán megtapasztalta az ígéret országának kezdeti nehézségeit, mert az első éveket sátorban töltötte családjával, majd később egy felvonulási épületben. Kirját Malachiban, a bevándorlók által létesített új városban végezte általános iskolai tanulmányait, egyetemre már a fővárosba, Jeruzsálembe jelentkezett. Hamar kiderült, hogy a vallásos iráni zsidó gyermekben hatalmas vezetői egyéniség is lakozik. Egyetemi éveiben a diákszövetség elnökének választották, a diploma után alig néhány évvel pedig Izrael államának legfiatalabb polgármestere. 1977 óta egészen elnökké választásáig országgyűlési képviselő, a knesszet tagja. Több Likud-kormányban is vállal miniszteri tárcát: először közlekedésügyi, turisztikai miniszter, később az arab ügyek felelős minisztere és miniszterelnök-helyettes. A nép új elnöke a szó legszorosabb értelmében zsidó, hiszen minden reggel az előírásoknak megfelelően imaszálas imádkozik, szombatot tart. Lengyel származású feleségének sikerült az iráni konyhaművészetet elsajátítani. Az elnöki párnak öt gyermeke van, négy fiú és egy lány. Izrael történelmében második alkalommal fordul elő, hogy nem kelet-európai, illetve askenáz származású elnöke van. Kacáv azonban kijelentette, ő az egész népnek, Izrael államnak kíván elnöke lenni, akkor is, ha nem részesül osztatlan elismerésben. Az új elnök megválasztásával, úgy tűnik, az állam és az egyház közötti kapcsolatok erősödnek és nem a baloldal által kívánatosnak tartott szekularizáció fog bekövetkezni. Mose Kacáv maga is az izraeli hadseregben szolgált, ám ellentétben sok elődjével, ő csupán híradós őrvezetőként szerelt le a hadseregből. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy több alkalommal a knesszet külügyi és hadügyi bizottságában tevékenykedjen. Kacáv az elkövetkezendő hét esztendő alatt kénytelen lesz beérni a protokolláris feladatok elvégzésével, habár megválasztását követően többen azt remélik, hogy utódját nem a parlament képviselői, hanem a nép választja meg. Arra a kérdésre, Mose Kacáv mit szeretne az elkövetkezendő hét esztendő alatt elérni, még nem kaptunk választ. Elődje, Ezer Weizman a sebesültekkel, az árvákkal, illetve a néppel való kapcsolatépítéssel foglalkozott. Várhatóan Mose Kacáv is a Izrael népének egyesítésén fog munkálkodni. Az már biztos, hogy a hétvégéket abban a kisvárosban fogja tölteni, ahol felnevelkedett és első politikai küldetésének polgármesterként tett eleget. Fotó: MTI/AP-Etal Warshavsky Draskovics nem indul t s.i. A Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) elnökjelöltet állít a szeptember 24-ére kiírt választásokra, ám ez a jelölt nem Draskovics lesz, hanem, mint maga a pártvezető közölte: „sokkal szebb és jobb” nála. Az SPO tehát az elnökválasztásokat nem bojkottálja, sem a helyhatóságit, sem a tartományit. A szövetségi parlamenti választások kérdésében a párt még nem döntött, feltehetőleg azonban azokon is részt vesz. Draskovics úgy véli, hogy a legerősebb ellenzéki pártnak - tehát az SPO-nak - kell adnia a közös elnökjelöltet, aki mögé aztán az egész demokratikus Szerbia felsorakozik, s aki így sikeresen szembeszállhat Miloseviccsel. Az ellenzék nagyobbik része azonban nem az SPO-ban keresné a közös elnökjelöltet, hiszen nemrégiben még Draskovics a bojkott mellett agitált. Djindjicsék „nagy indignációval” fogadták Draskovicsék bejelentését, hogy az SPO-nak is lesz jelöltje. Mint a demokrata pártvezető fogalmazott: minden újabb ellenzéki elnökjelölt már Milosevicsnek dolgozik, mert megosztja az ellenzékiek szavazatait. Közben Seseljék is bejelentették, hogy Tomiszlav Nikolics személyében ők is elnökjelöltet állítanak. Röviden Szabadság-érdemrend Wiesenthalnak , mit Bill Clinton amerikai elnök a jövő szerdán Elnöki Szabadság-érdemrendet ad át 15 személynek, köztük Simon Wiesenthalnak, a náci háborús bűnösök veterán üldözőjének - közölte csütörtökön a Fehér Ház. Wiesenthal, az egykori holokauszt-túlélő nem csupán „nácivadász” tevékenységéért részesül az elismerésben, hanem azért a munkáért is, amelyet az általa alapított Wiesenthal-központ „az elvakultság és az antiszemitizmus” elleni küzdelem terén végez. Magyar Nemzet 9 Korzika reformok előtt Alku a békéért Korzikának békére van szüksége, a reformok sürgetőek - hangoztatta Jacques Chirac francia köztársasági elnök a napokban, nagy várakozással kísért beszédében. Azt követően, hogy a korzikai nemzetgyűlés jóváhagyta a Lionel Jospin miniszterelnök által vezetett kormány reformjavaslatait a sziget jövőjéről, a figyelem a Matignonról, a törvényhozás épületéről az Elysée, a köztársasági elnöki palota felé irányult. ■ Udvardy Chirac július 14. óta „hosszú hallgatásba” burkolózott, s most, hogy újra megszólalt, dodonai beszédéről elemzők azt mondták: az elnök a minimális szolgáltatást tartja csak fönn, szónoklatában határokat jelölt ki, de irányt nem szabott meg. Chirac ugyanis hozzátette: Korzika a köztársaság része és annak keretei között is marad. A Jospin által kezdeményezett reform a parlament elé kerül, amely az alkotmánybíróság kontrollja alatt működik. Nem véletlenül hivatkozott Chirac az alkotmányra, amelynek legelső pontja kimondja, hogy Franciaország oszthatatlan. A korzikai nemzetgyűlés által jóváhagyott tervezet intézményes és gazdasági autonómiát ígér a sziget számára, 2004-től pedig a helyi törvényhozás gyakorlatilag Párizs kontrollja nélkül működhetne. A tervezet egyik legkeményebb ellenfele Jean-Pierre Chevenement belügyminiszter, aki szerint a korzikai nemzetgyűlés eleve túllépte hatáskörét az autonóm kezdeményezéssel, „mert nem alkotmányozó gyűlés”. A Korzika ügyében kialakult feszültségek miatt Chevenement még azt is hangoztatta, hogy nem hajlandó előterjeszteni az autonómia felé tartó kormánytervezetet lapelemzők, sőt a konzervatív ellenzéket meghatározó RPR is a belügyminiszter lemondását várta, Chevenement-t ráadásul halálosan megfenyegették. Bombariadó volt azon a TGV expresszen, amelyen nyaralni indult volna, egy breton szeparatista szervezet így fejezte ki, hogy provokációnak tartja a politikus útját szőkébb pátriájába A kormány megosztottsága ellenére jelenleg bizakodó a sziget jövőjét illetően, erre az is okot adhat, hogy több terrorszervezet, így az 1999-ben alakult Fronte Pattriotta Corse nevű illegális csoport is bejelentette: továbbra is szünetelteti erőszakos cselekedeteit. Mindemellett a konzervatív politikai erők keményen támadják Chirac elnököt „szilárdságának hiányáért” - ahogy Charles Pasqua volt belügyminiszter fogalmazott. Chiracnak nincs joga szemet hunyni afölött, ami történik - így Pasqua A Le Monde tegnapi számának egyik publicisztikája ugyanakkor rámutat: bár az 1792. szeptember 25-én fogant alkotmánya kijelenti, hogy a köztársaság oszthatatlan, több elemzés is fölveti, hogy ez a mondat nem határozza meg, milyen határok között érvényesül ez a klauzula - például a tengerentúli területek esetében. A Lidové Noviny Mádból ■ mti „Fennköltség és európaiasság jellemzi leginkább Mádl Ferencet, az Új magyar államfőt” - úja tegnapi jegyzetében a Lidové Noviny című konzervatív prágai napilap. Mint a lap fogalmaz, Mádl ugyan nem újonc a magyar politikában de mégis inkább nemzetközi jogi szakértőként ismert. Éhségsztrájk az Aurul leállításáért ■ mti Egy nagybányai lakos éhségsztrájkba kezdett a Tisza ciánszennyezését előidéző Aurul román-ausztrál „aranygyár” teljes leállításáért -jelentette az Opinia című helyi román lap, amely idézte a tiltakozó szavait: szerinte az élethez való jog megsértése történt a nagybányai ügyben, és követeli a döntést az Aurulnál folyó technológiai próbák azonnali leállításáról. Koszovó: megszökött gyanúsítottak ■ mti Koszovói szerb források tegnapi közlése szerint megszökött a Kosovska Mitrovica-i kórházból három, népirtással gyanúsított szerb, aki korábban heteken át tartó éhségsztrájkkal tiltakozott hosszas fogva tartása miatt.