Magyar Nemzet, 2001. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-02 / 1. szám
B Madaremzrt • Belföld 2001. január 7 7. Rovatvezető: Szerető Szabolcs Elképzelhető, hogy az előrejelzésekkel ellentétben tízmillió fölötti népességszámmal lépett át Magyarország a harmadik évezredbe a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havonta közölt népmozgalmi adatai szerint. Az év végi adatokat ugyan még nem dolgozták fel a KSH-ban, ám a legutolsó, októberi számok ezt a lehetőséget is magukban hordozzák. 1. Zivkovics Natália .___________ A népesség tényleges számát pontosan csak a népszámlálással lehet meghatározni. A KSH által havonta közölt adatokat az utoljára 1990-ben végzett népszámlálás számaiból vezetik tovább úgy, hogy a születéseket és a halálozásokat regisztrálják, a nemzetközi migrációt nem. A számok ezért feltehetően nem tükrözik a pontos adatokat, de a tendenciaváltozások érzékeltetésére alkalmasak. A KSH eddig a tavalyi év első tíz hónapjának adatait dolgozta fel. Eszerint 32 ezerrel csökkent a lakosság lélekszáma 2000-ben október végéig, amikor az országban 10,012 millióan éltek. A népesség fogyása 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Tavaly az első tíz hónap alatt 80 966 gyermek született, és 112 627-en haltak meg. Az első tíz hónapból csak háromban csökkent, hétben emelkedett a születésszám. A halálozások száma két hónapban halálta meg az előző évit. Magyarország mai területén a század első nyolc évtizedében többen születtek, mint ahányan meghaltak, kivételek ez alól a háború ésa járvány sújtotta évek. A mai országterület népessége 1981-re érte el csúcspontját, 10,713 millió főt, azóta minden évben többen halnak meg, mint ahányan születnek. Most az 1981-es adathoz képest annyival vagyunk kevesebben, mint ha Baranya és Tolna megye lakossága eltűnt volna a térképről. A század eleji adatot viszont a százezres nagyságrendű csökkenés ellenére is hárommillióval haladjuk meg jelenleg. A születések számának csökkenése és a halálozások emelkedése nem a nyolcvanas években kezdődött. A gyermekszám már az ötvenes években kritikusan visszaesett, s ekkortól számítható a halandóság növekedése is. De akkor a népességben még voltak tartalékok: a nagyobb létszámú fiatal korosztály miatt a egy darabig nem jelentkezett a népességcsökkenés. A gyermekvállalási kedv zuhanó tendenciáját az alábbi összehasonlítás is jól tükrözi: a századfordulón 10 nő átlagosan 55 gyermeket hozott világra, míg tavaly valamivel több mint 12-t, miközben a népességszám szinten tartásához 10 nőnek legalább 21 gyermeknek kellene életet adnia. Néhány további tendenciaváltozás a népmozgalmi adatokból: tavaly január elsején 5,252 millió nő élt Magyarországon - az ország lakosságának 52,3 százaléka tartozott a gyengébbik nemhez. 1870-ben a nők aránya még csak 50,5 százalék volt. Jelentősebb módosulás a népesség nemek szerinti megoszlásában az első világháború veszteségeinek hatására következett be: míg 1910-ben 1000 férfira 1007 nő jutott, tíz évvel később már 1062. Tovább nőtt a nők aránya a második világháború alatt, majd az így kialakult arány stabilizálódott 1990-ig. Azóta tovább növekedett az 1000 férfira jutó nők száma, jelenleg 1096 - annak ellenére, hogy kevesebb leánygyermek születik, mint fiú. 34 éves korig „férfitöbblet” van, s minél idősebb kort vizsgálunk, annál inkább túlsúlyba kerülnek a nők. A hatvan év feletti lakosságnak már háromötöde a gyengébb nem képviselője. Azok, akik az első világháború befejezését követően születtek, alig negyven évre számíthattak. Ma a születéskor várható élettartam a férfiaknál 66, a nőknél 74 év körüli. A számokat tekintve sajátos vonása a magyar népesedési helyzetnek, hogy az ország gazdasági, kulturális és társadalmi fejlettségi szintjéhez képest magas a halandóság. A nők várható élettartama a nyugateurópai államok mindegyikében 80 év feletti. A magyar férfiak lemaradása e téren még nagyobb, nyugat-európai társaik ugyanis 74- 75 évre számíthatnak. Aggasztó, hogy az utóbbi időben a magyar férfiaknál jelentősen emelkedett a halandóság a 35-60 év közötti korosztályban. Napjainkra rendkívüli mértékben megnőtt a válások száma. Ezért elaprózódtak, illetve esetenként megszűntek a családok, megnőtt az egyszülős családok aránya. Az egyedül élők aránya is jelentősen emelkedett. 1960-ban számuk még csak közelítette a félmilliót, 1996- ban viszont már az egymilliót is meghaladta. Budapesten a háztartások közel harmada áll egy személyből, ám a települések többségében az egyszemélyes háztartások aránya általában jelentősen elmarad ettől. Az 1980-as népszámláláskor és azt követően az egyszemélyes háztartások kétharmadában szinte mindig nő élt. Az egyedülálló nők magas aránya összefügg a férfiak nagyobb halandóságával. smMMMMMMan Nem csökkent tízmillió alá a lélekszám? Pontos adatokat az országos népszámláláshoz majd Harrach Péter tegnap a fővárosi Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központban köszöntötte az intézményben szilveszter éjszakáján és a korábbi napokban szült kismamákat, babáikat és az intézmény dolgozóit fotó: burgerzsolt A NÉPESSÉG SZÁMA AZ ORSZÁG JELENLEGI TERÜLETÉN Január 1 -jei adatok (Millió fő) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Magyar Nemzetgrafika Levonul az árhullám ZÁHONYNÁL ma tetőzik az a tiszai árhullám, amely a Felső- Tisza és mellékfolyói áradása miatt alakult ki a karácsony környéki nagy esőzések hatására. Bár az utóbbi tíz napban nem egészen öt métert emelkedett a Tisza vízszintje, azonban sehol sem érte el azt a határt, hogy készültséget kelljen elrendelni. (MTI) Növekvő feladatok az okmányirodákon A JÁRMŰVEZETÉSRE jogosító okmányokat mától az okmányirodák állítják ki. A gépjárműtörzskönyvek és a forgalmi engedélyek kiállítása, cseréje és pótlása is a feladataik közé tartozik, miután az Országgyűlés december 12-én elfogadta az erről szóló jogszabályt. A Belügyminisztérium nem tart attól, hogy a közlekedésigazgatási feladatok átvétele gondot okozna, hiszen az új rendszert ehhez méretezték. (MTI) Bővülő ifjúságpolitikai források Több pénzből gazdálkodhat az ISM A kormányzat világos értékrendjét tükrözi, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) által felügyelt területek forrásai a következő két költségvetési évben a 2000. évihez képest 65 százalékkal bővülhetnek - mondta Deutsch Tamás szakminiszter. ■ MTI______________________ Deutsch Tamás szerint az ISM- nek nem kellett érdekérvényesítő küzdelmet és „partizánharcot” folytatnia azért, hogy több pénzt kapjon az új ifjúsági intézményi struktúra megerősítésére, a kábítószer-fogyasztás megelőzésére, valamint a sport ügyeire. Deutsch Tamás a következő időszak legfontosabb ifjúságpolitikai feladatának azt tartja, hogy a fiatalok közösségeit tömörítő, egységes érdek-képviseleti fórum megalakulását követően a tárca kidolgozza a szervezet működési feltételeinek jogszabályban rögzített alapjait. Megjegyezte: ha a leendő fórum március végéig elfogadja alapszabályát, akkor a minisztérium szakemberei vállalják, hogy a törvényt és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat egy hónapon belül a parlament elé terjesztik. Álláspontja szerint a politikai zsákmányszerzés köréből végérvényesen ki kell vonni az ifjúsági szervezeteket. Az egyes térségek fiataljainak közösségeit összefogó Regionális Ifjúsági Tanácsok jövőre a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram közel félmilliárd forintos keretének - az idei 50 százalék után - már mintegy 70 százalékát oszthatják szét az ifjúsági szervezetek között. A források elosztásának ezzel az új, decentralizált rendszerével Deutsch Tamás szerint az ifjúsági közösségek függetlenségének biztosítását akarják elősegíteni. A tárca vezetője a drogmegelőzési ügyekért felelős helyettes államtitkárság előtt álló feladatok közül kiemelte a decemberben elfogadott nemzeti drogmegelőzési stratégia végrehajtását. A program részeként az országban hét regionális kábítószerügyi egyeztető központ létrehozását támogatják. Az irodák feladata lesz, hogy az egyes régiókban összefogják a drogfogyasztás megelőzésében szerepet vállaló civil és önkormányzati szervezetek projektjeit. Deutsch Tamás emlékeztetett arra is, hogy a december 5-én elfogadott törvény végrehajtására a következő három évre 17 milliárd forintot irányoztak elő. Ebből az ISM büdzséje a 2001 - 2002-es költségvetési évre csaknem 12 milliárd forintot biztosít. belpol@magyarnemzet.hu Paskai László az ország építéséről A Jóisten áldása kísérje mindnyájuk életét, az új esztendőben is adjon jó egészséget és erőt - köszöntötte e szavakkal a Magyar ATV képernyőjén keresztül az új évezredet Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Január elsejétől Juhász Judit, a Magyar Rádió korábbi alelnöke irányítja a Magyar Katolikus Püspöki Kar sajtóirodáját. ■ MTI Jezsó_________________ Reményét fejezte ki köszöntőjében a Magyar Katolikus Egyház feje, hogy hazánk lakosai az új esztendő során közösen építik országukat, közösségüket és társadalmukat, az emberek pedig az eddigiekhez képest is jobban egymásra figyelnek majd. Visszatekintve az elmúlt évszázadokra, Paskai László két eseményt emelt ki: elsőként Szent István ezer évvel ezelőtti megkoronázását, amelynek köszönhetően Magyarország bekerülhetett Európa vérkeringésébe, és társadalmilag-politikailag egyaránt nemzetközileg elismertté vált, szuverén, elfogadott országgá lett. A bíboros értékelése szerint a másik jelentős esemény Jézus Krisztus születésének kétezredik évfordulója volt. Kitért arra, hogy ez alkalomból II. János Pál pápa - 2001. január 6-ával bezárólag - jubileumi szentévet hirdetett meg, amelynek keretében több mint 25 millióan látogattak el Rómába. Mint mondta, a katolikus egyházfő külön figyelmet fordított arra, hogy ebben az időszakban - az ökumené szellemében - minél több egyház képviselőjével találkozzon Paskai László úgy vélte: az ezer év befejeztével megmutatkozott lelki gazdagságból az új évezredben is bőségesen lehet meríteni. Január elsejétől Juhász Judit, a Magyar Rádió korábbi alelnöke irányítja a Magyar Katolikus Püspöki Kar sajtóirodáját. Elődje, Lukács László az elmúlt három év során több alkalommal is kérte a felmentését, a püspöki karnál azonban csak most nevezték ki utódját. A főpapi testület Juhász Judit kinevezésétől a kommunikációs kapcsolatok élénkülését várja. Elsejétől hatályos a hulladéktörvény Január elsejétől hatályos a hulladékgazdálkodási kerettörvény, amely a háztartási szemét begyűjtését kötelező önkormányzati feladattá teszi. A 2000 lakosnál kisebb településeken ezt legkésőbb 2003. január 1-jéig kell bevezetni. ■ Jezsó Ákos_____________________ Két éven belül hazánk valamennyi településén meg kell szervezni a kommunális hulladékok begyűjtését és szakszerű tárolását a január elsejétől hatályos jogszabály értelmében. A törvény ezt a feladatot azokon a helyeken, ahol a háztartási szemetet jelenleg is öszszegyűjtik, január 1-jétől kötelező önkormányzati közszolgáltatássá nyilvánította. Ahol azonban még nincs ilyen begyűjtés, ott a jogszabály alapján a 2000-nél több lakosú települések esetében 2002. január 1-jén, az ennél kisebb településeken 2003. január 1-jén kell megkezdeni a begyűjtést és a szakszerű elhelyezést. A tavaly elfogadott kerettörvény értelmében a közszolgáltatás költségeit a települések lakóinak a helyi önkormányzatok által meghatározott mértékű díj alapján kell megfizetniük. A Környezetvédelmi Minisztériumnak fél éven belül az Országgyűlés elé kell terjesztenie az országos hulladékgazdálkodási tervet, amelyet a területi és a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozása követ. A termelők és a forgalmazók feladatait is meghatározza: a jogalkotók arra törekedtek, hogy nyomon lehessen követni a termékek felhasználási útvonalát és a gyártók a keletkező hulladékokat újrahasznosításra vagy ártalmatlanításra visszavásárolják.