Magyar Nemzet, 2001. április (64. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-02 / 77. szám
El Belföld 2001. április 2., hétfő Rovatvezető: Szerető Szabolcs Tudóskontroll az egészségügyben Vizi E. Szilveszter, az MTA alelnöke irányítja az új testületet Tegnaptól kiterjesztett jogosultságokkal folytatja tevékenységét az egészségügy alkotmánybíróságának tekinthető Egészségügyi Tudományos Tanács - nyilatkozta lapunknak Mikola István egészségügyi miniszter, aki szerint az európai uniós jogharmonizációt szolgálják a változtatások. Azt is közölte, hogy a jövőben Vizi E. Szilveszter, a tudományos akadémia alelnöke irányítja a fontos vizsgálatokat végző grémium tevékenységét. a Varga Attila___________________ Korábban az Egészségügyi Minisztérium tudományos főosztályához tartozott a szakmai kérdésekben állásfoglalásokat megfogalmazó Egészségügyi Tudományos Tanács, ám április 1- jétől nagyobb mozgásteret kapva a miniszteri kabinethez került. A héttagú elnökséget az orvostudomány különböző szakterületeinek kiemelkedő egyéniségei alkotják. Az igazságügyi, tudományos kutatásetikai, humán reprodukciós, gyógyszerkutatási-etikai, s a most létrejött gyógyszer-alkalmazási bizottságok az egészségügyi miniszter kérésére vagy saját hatáskörükben indítanak vizsgálatokat. Helyzetelemzéseket végeznek, állásfoglalásaikat pedig a jövőben nemcsak a szaktárca vezetője kapja meg, hanem azt köztik a Magyar Távirati Irodával is - tudtuk meg Vizi E. Szilveszter professzortól, aki tegnaptól a tanács elnöki tisztét tölti be. A gyógyszer-alkalmazási bizottság létrehozását Mikola István miniszter is szorgalmazta, s a gyógyszerfelhasználás és gyógyszerpromóció kérdéskörével is foglalkozni fogunk - szögezte le az elnök. Az akadémikus utalt rá, hogy az Európai Unióban hasonló célból létrehozott bizottságok már kormányzati tanácsadói szerepkört is ellátnak, s a magyarországi szerepkörbővülés is ennek az irányultságnak figyelembevételével történik. A tudományos kutatás etikai kérdései között az eutanázia, a géntérkép és a génsebészet kérdéseivel foglalkozik majd a tanács, a humán reprodukciós bizottság pedig például a mesterséges megtermékenyítés és klónozás tendenciáit vizsgálja. Információink szerint rövid időn belül a teljes testmelegítő terápia kérdéseinek szakmai megítéléséről közli majd véleményét az egészségügyi tudományos tanács. A hét végén egyébként a tanács elé tárta Mikola István egészségügyi miniszter és Pintér Alán országos tisztifőorvos a 2010-ig szóló népegészségügyi program tervezetét, amelyet a szakmai tanácsadó testület támogatásáról biztosított. Mikola István Tűzoltóperek a pótlékok miatt A Belügyminisztérium folyamatos egyeztetést ígér 18 Bakonyi Apám__________________ Ú jra munkaügyi perek megindítására szólítja fel tagságát a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ), mivel a Belügyminisztérium (BM) legutóbbi megegyezési szándéka „porhintésnek bizonyult” - tájékoztatta lapunkat Gálos Imre, a szervezet elnök-ügyvivője. Mint ismert, a HTFSZ februárban bejelentette, hogy amennyiben a márciusi illetmény sem tartalmazza az elmaradt délutáni és éjszakai pótlékok összegét, úgy munkaügyi perek megindítására szólítja fel tagságát. Az önkormányzati tűzoltók 1997 óta nem kapták meg járandóságukat, ami kamatokkal együtt mintegy hétmilliárd forintot tesz ki. 1999-ig már kétezer tűzoltó fordult bírósághoz, ötszáz esetben jogerős ítélet született a kifizetésekről. A szakszervezet szeptemberi felszólításakor is mintegy háromszáz per indult meg. Március elején a Belügyminisztérium újabb tárgyalásokat kezdeményezett az elmaradt juttatások ügyében az önkormányzatokkal és a helyi érdekképviseletekkel. A BM álláspontja szerint ugyanis egy tavaly született legfelsőbb bírósági ítélet azt mondta ki: a munkáltatónak - ez esetben az önkormányzatoknak - kell a pótlékokat kifizetni. A tárca ezért arról egyeztett, hogy milyen méltányos kompenzáció lehetséges azon önkormányzatok esetében, amelyek eleget tettek munkáltatói kötelezettségüknek. A HTFSZ álláspontja ugyanakkor továbbra is az: a BM-nek kell fizetni. Gálos lapunknak elmondta: az egyéni munkaügyi perek újraindításán túl a HTFSZ egy korábbi bejelentésének is eleget tesz. A szakszervezet hamarosan nyilvánosságra hozza azon médiában tett nyilatkozatok, illetve parlamenti felszólalások gyűjteményét, amelyekben egyesek - a HTFSZ szerint - nem a valóságnak megfelelő tények, adatok alapján tájékoztatták a közvéleményt a kérdésben. Könyves Krisztina, a BM szóvivője lapunknak a tárca korábbi álláspontját erősítette meg: a minisztérium folyamatosan egyeztet az érintettekkel a vita mielőbbi rendezése érdekében. Streit Sándor a BZSH új elnöke ■ PRI:MTI___________ _____ Streit Sándor, a Nagyfuvaros utcai templom vezetőjének személyében új elnököt választott a Budapesti Zsidó Hitközség. Az elnökválasztáson jelöltként indult Tordai Péter is, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. Végül a második fordulóban Streit Sándor 33, míg Tordai Péter 15 szavazatot kapott. Az új elnök lapunknak elmondta: legfontosabb célkitűzése a tiszta közélet megteremtése. Ezalatt a pártoktól való egyenlő távolságtartást és a cselekedetek nélküli ígérgetések beszüntetését tartja. Streit szerint - aki Európában a legfiatalabbként került egy templomi körzet élére - minden parlamenti párttal megfelelő kapcsolatot kell fenntartani. ■ Holokauszt - ahogy a mai diákok látják címmel általános és középiskolások, művészeti tagozatos iskolák tanulóinak munkáiból nyílik vándorkiállítás április 18-án Budapesten, a Józsefvárosi Galériában. A kiállítást Pokorni Zoltán oktatási miniszter nyitja meg, a rendezvény védnöke Judith Vamai Shorer izraeli nagykövet. A tárlat abból a 150 alkotásból ad válogatást, amely a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete által meghirdetett pályázatra érkezett. A kiállítás végleges otthona a budapesti Páva utcai zsinagógában létesülő Holokauszt Dokumentációs Központ és Múzeum lesz majd. Polgárőr-tisztújítás Csatlakoznának az egységes digitális hírközlő rendszerhez ■ MTI_____________________E gyhangú döntéssel négy évre ismét Túrós Andrást, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) eddigi vezetőjét választotta meg elnöknek a szervezet szombati, budapesti küldöttközgyűlése. Túrós András elmondta, hogy alapszabály-módosításról is döntöttek, így a jövőben elnökhelyettesként Markos György, az ismert közéleti személyiség, valamint egy 13 tagú elnökség és egy 45 fős választmány segíti munkáját. Utóbbi tagjait, megyénként 2-2 személyt, a vidéki szervezetek delegálják - tette hozzá az újraválasztott elnök. Túrós András szeretné elérni, hogy az OPSZ csatlakozhassék a majdan kiépítendő egységes kormányzati digitális hírközlő rendszerhez, a Tetrához. Túrós András közölte azt is, hogy 2001-ben 60 millió forintból gazdálkodnak, amelynek fele a megyei szövetségek költségvetésébe kerül, viszont az év végéig további ötvenmillió forintos támogatásról szóló ígéretet kaptak a belügyi tárcától. belpol@magyarnemzet.hu Befejeződött • a kórházak vizsgálata Megkezdődött a kórházi osztályok vizsgálatáról szóló, megyei tisztiorvosi szolgálatoktól beérkezett jegyzőkönyvek elemzése, s a hét első felére várható a megállapítások ismertetése - tudtuk meg Pintér Alán országos tiszti főorvostól a Nyírő Gyula Kórházban történtek nyomán indított ellenőrzésekkel kapcsolatban. Annyit már most tudni: országosan alacsony az elhunytak boncolási aránya, néhol szabályozatlan a műszakok közötti gyógyszerátadás rendje, hiányosak a munkaköri leírások és ügyeleti előírások. H Varga___________________________ Mikola István egészségügyi miniszter a budapesti Nyírő Gyula Kórház szakasszisztensének ténykedése nyomán rendelte el egy hónappal ezelőtt az ország minden kórházára kiterjedő átfogó vizsgálatot. Ugyanis F. Tímea, az I. belgyógyászat szakasszisztense rendőrségen tett vallomásában kijelentette, egy év alatt 20-40 idős beteget „segített át a halálba”. A pénteken lezárult vizsgálat részeredményéről már korábban beszámoltunk lapunkban. Mikola István kérdésünkre válaszolva elmondta: az intézményekben egyre kevesebb elhunytat boncolnak fel, pedig a patológusok utólagos ellenőrzése az orvosi munka minőségének legfontosabb kontrollja lenne. A miniszter szerint tarthatatlan, hogy átlagosan a kórházakban elhunytak 50-60 százalékának esetében vizsgálják kórboncnokok a betegek halálának okát, de van, ahol ez az arány csak négyszázalékos, azaz, mint ahogy a miniszter fogalmazott, gyakorlatilag nulla. Hozzátette: a szaktárca által kezdeményezett, a parlament előtt lévő egészségügyi törvénymódosító csomag a kórboncolás szabályozását is érinti, ugyanakkor a szellemi szabadfoglalkozású orvoslás bevezetése, amelynek lehetőségét még az idén szeretnének bevezetni a patológusok körében, szintén emelhetné a boncolási arányt a szakintézményekben. Információink szerint az ÁNTSZ szakemberei a Nyírő Gyula Kórházban tapasztalt hiányosságokhoz hasonlóan, leginkább a kórházak gyógyszerelosztási gyakorlatában, ügyeleti rendjében, munkaköri leírásaiban, s szakmaiműködési szabályzataiban találtak kifogásolnivalót. Az egészségügyi miniszter több fórumon kijelentette: jogszabályi változásokat kezdeményez, rendeletben kívánja szabályozni azokat a területeket, amelyekkel kapcsolatban hiányosságokat tár fel az országos vizsgálat. Buszjegyvita Győrben Kiss G. Alkotmánybírósághoz fordul a Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal, miután Győr és Sopron képviselő-testülete sem vette figyelembe törvényességi észrevételét. A hivatal a helyi autóbusz-közlekedés díjszabásánál talált jogsértő rendelkezést. - Az árak megállapításánál az önkormányzatok nem tartották be a Pénzügyminisztérium által tavaly meghatározott, maximum hatszázalékos mértéket - annál jóval magasabb áremelésre adtak módot a szolgáltatónak - tájékoztatta lapunkat Németh Éva hivatalvezető. Győr polgármestere, Balogh József közgyűlési előterjesztésében nem vitatta, hogy az 1990-es törvény az ármegállapításnál előírja a pénzügyminiszterrel történő megegyezést, ám szerinte a 8. paragrafus arról is rendelkezik, hogy a díjakat úgy kell megállapítani, hogy azok a cég számára biztosítsák a működtetéshez szükséges fedezetet. A közgyűlési többség véleménye szerint az önkormányzat újabb milliókkal sem tudná pótolni a Kisalföld Volán díjtételcsökkentés miatti veszteségeit, ezért a testület elvetette a Fidesz rendeletmódosításra vonatkozó javaslatát, így valamennyi kategóriában érvényben maradt a 7,8-12,4 százalék közötti díjemelés. A Volán-társaság vezérigazgatója, Pócza Mihály a közgyűlésen elmondta: minden egyes visszavont százalék évi 16 millió forintos további veszteséget okozna. Sopron jegyzője, Koltai Miklósné közölte lapunkkal: az elfogadott 11,8-14,3 százalék közötti áremelés mellett is 62 milliós negatívumra számít a helyi közlekedésben a szolgáltató. Ha csupán 6 százalékot emeltek volna, akkor ez az összeg meghaladná a 90 millió forintot. Nem kell a dorogiaknak a hulladékégető? Illés Zoltán környezetvédelmi bizottsági elnök szerint a garéi hordókat külföldön égessék el A dorogi környezetvédők szerint a település határában lévő égető nem tudja biztonságosan megsemmisíteni a garéi veszélyes hulladékokat. Álláspontjukat Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke és Latorcai János, a város fideszes parlamenti képviselője is osztja. MEFZSÓ ÁKOS_______________________ Több száz helyi lakos tiltakozott a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület (DKE) kezdeményezésére pénteken az ellen, hogy a város határában lévő égető újra befogadta a Budapesti Vegyiművek Rt. Garén tárolt hulladékát. Mint ismeretes, 1998 júliusa és decembere között összesen 1700 tonnányi garéi anyagot semmisített meg az égető, amely ezt akkor az erőteljes lakossági tiltakozás és a sorozatos határérték-túllépések miatt kényszerült abbahagyni. Ezt követően a francia tulajdonban lévő vállalat új szűrőberendezéseket szerelt fel. A DKE azonban továbbra sem tartja biztonságosnak az égetést. Dávid Anna gyermekorvos, az egyesület elnöke szerint Dorogon a krónikus légzőszervi megbetegedések aránya két és félszerese az országos átlagnak. Álláspontja szerint az égetőt nem a garéi vegyületeket alkotó magas klór- és halogéntartalmú dioxinos anyagok, hanem gyógyszergyári hulladékok megsemmisítésére tervezték. Hozzátette: ismeretei szerint az égető a végrehajtott fejlesztések ellenére sem tudja úgy megsemmisíteni a garéi hulladékokat, hogy a keletkezett égetési maradványok ne szennyezzék a környezetet. A tüntetésen Latorcai János, az Országgyűlés gazdasági bizottságának Meszes elnöke, a térség parlamenti képviselője is részt vett. Lapunk kérdésére elmondta: az égető jelentős fejlesztéseket hajtott végre, több független szakértő ennek ellenére mégis kétségbe vonja, hogy a garéi hulladékokat a környezet veszélyeztetése nélkül tudná elégetni. Kijelentette: mivel a megnyugtató eredményeket produkáló ellenőrző méréseket előre bejelentett időpontban hajtották végre, így még az is elképzelhető, hogy az égető vezetői a műveletsor közben az előírt eredmények érdekében szabályozták a folyamatot. Latorcai szerint a lakosság azért nem bízik a hulladékégetőben, mert korábban a sajtóhírek szerint többször is előfordult, hogy határértéket meghaladó kibocsátás mellett is üzemelt. Kijelentette: ha Franciaországban ilyen erejű lakossági tiltakozás lenne egy égető ellen, akkor az ottani tulajdonos már régen visszavonulót fújt volna. Hasonló véleményen van Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke is, aki szerint a felszerelt szűrőberendezések nem tudják kiküszöbölni a rákkeltő szennyező anyagokat. Mivel az ellenőrző dioxinméréseket szakaszosan végezték el, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy két mérés között egészségkárosító vegyületek is felszabadulnak. Illés ezért továbbra is azt szorgalmazza, hogy a garéi hulladékot külföldön semmisítsék meg. Kijelentette: Latorcai Jánossal együtt, tárgyalt Bogár Lászlóval, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával, Manninger Jenővel, a közlekedési tárca politikai államtitkárával, valamint Turi- Kovács Béla környezetvédelmi miniszterrel, hogy a garéi telep felszámolását végző GP konzorcium gyorsított ütemben kapja meg a kiszállítást lehetővé tevő tranzitengedélyt.