Magyar Nemzet, 2001. június (64. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-02 / 128. szám
Változó beutazási feltételek A Fehéroroszországba és Moldovába látogató magyar állampolgárok tegnaptól, az Oroszországba készülőknek pedig hétfőtől vízumra van szükségük a beutazáshoz. Egy napja Bosznia-Hercegovinával is életbe lép a kölcsönös vízumkötelezettség, Szarajevó azonban októberre halasztotta ennek végrehajtását. Munkatársainktól_____________ A magyar-orosz viszonylatban hétfőtől életbe lépő kölcsönös vízumkényszer ellenére mindkét féltől egy hónap türelmi időt kapnak azok az utazók, akik még e határidő előtt érkeztek Magyarország, illetve Oroszország területére. A diplomata-útlevéllel utazókra a szigorítások nem vonatkoznak. Az orosz vízum ára ötven dollár, s általában harminc-kilencven napra szól, a beutazásra feljogosító okmányt az illető ország külképviseletének konzuli részlegén a kérelem benyújtásától számított hét munkanap alatt állítják ki. Turisták azonban továbbra is csak szervezett utazás keretében utazhatnak Oroszországba, vízumot azoknak adnak, akik lefoglalt és kifizetett szálláshelyet igzoló dokumentummal rendelkeznek. A szigorítások egyébként az európai uniós vízumpolitikai harmonizáció részei, az említett országokkal való megállapodáson kívül Magyarország és Bosznia-Hercegovina június 1-jétől kölcsönösen vízumkényszert léptetett életbe, amelynek végrehajtását a boszniahercegovinai fél idén októberre halasztotta. Az utóbbiról szarajevói nagykövetségünkre hivatalos értesítés a bosznia-hercegovinai külügyminisztériumtól még nem érkezett. A magyar vízumkiadás szabályai és díjtételei Bosznia-Hercegovina vonatkozásában is megegyeznek a világ többi országára érvényes előírásokkal, így a harmincnapos tartózkodásra feljogosító engedély 40 dollárba, míg az átutazóvízum 38 dollárba kerül. 92001. június 2., szombatKülföld Magyar Nemzet Új hangsúlyok a régióban Infrastrukturális beruházásokat sürgetett Krakkóban a magyar kormányfő Bataky István (Krakkó)_______ Orbán Viktor miniszterelnök a világgazdaság egyik legizgalmasabb területének nevezte a visegrádi csoport (V4) országai által alkotott régiót, arra a rendkívül gyors gazdasági fejlődésre utalva, amely a négy, EU-csatlakozás előtt álló közép-európai államot jellemzi. A magyar miniszterelnök Milos Zeman cseh, Jerzy Buzek lengyel és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfőkkel egyeztetett tegnap Krakkóban. Orbán Viktor felvázolta a partnerországok miniszterelnökei előtt, hogy milyen programot kíván követni Budapest a V4 kövekező soros elnökeként. Kiemelt célkitűzésként említette az infrastrukturális beruházások élénkítését, egy, a visegrádi országok alkotta régiót átfogó gazdasági együttműködési háló kiépítését. A magyar elnökség fontosnak tartja továbbá a NATO-bővítés szorgalmazását, Szlovákia mielőbbi felvételét az észak-atlanti katonai szervezetbe, az európai uniós csatlakozás kapcsán pedig az informális háttéregyeztetés intenzívebbé tételét. A tanácskozáson szóba került az energiabehozatal kérdése. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség van azoknak az infrastrukturális feltételeknek a megteremtésére, amelyek lehetővé teszik az észak-európai energiaforrások elérhetőségét, azok igénybevételét. „Ma még a keleti irányból történő energiabehozatal az olcsóbb megoldás, de hosszú távon gondolkozva nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdek az Európa más területein lévő energiaforrásokhoz való hozzáférés” - hangsúlyozta Orbán Viktor a négyes csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. A közeljövőben elképzelhető egy olyan vezeték kiépítése, amely a visegrádi országok területein áthaladva, norvég energiaforrások elérhetőségét teszi lehetővé. A konkrétumokról jelenleg szakértői tárgyalások folynak. Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország miniszterelnökei megállapodtak abban, hogy megduplázzák - a jelenlegi 500 ezerről egymillió euróra emelik - a Visegrádi Alap költségvetési támogatásának mértékét. Az alapot közös kulturális, oktatási és környezetvédelmi programok támogatására, valamint az ifjúsági cserekapcsolatok előmozdítására hozta létre tavaly a négy középeurópai ország. Az alap támogatása iránt kiemelkedően nagy az érdeklődés, több száz program finanszírozására érkezett igény az elmúlt időszakban. A magyar kormányfő úgy vélte, az alap jól szolgálja a közép-európai identitás megőrzését, annak erősítését. Krakkói tanácskozásukon a visegrádi csoport országainak miniszterelnökei Szlovéniát és Szlovákiát nevezték meg a legesélyesebbeknek arra, hogy a jövő évi prágai NATO-csúcstalálkozón felvételt nyerjenek az észak-atlanti szövetségbe. A négyes csúcs zárónyilatkozatában a résztvevők többek között szorgalmazzák az EU bővítésének gyorsítását, a nizzai határozatok érvényesítését. A dokumentum szerint a visegrádi csoport országai különös figyelmet fordítanak a délkelet-európai térségre és támogatnának minden olyan megoldást, amely a békét szolgálja a Balkánon. Fontosnak tekintették továbbá a V4 kapcsolatainak fejlesztését a Benelux államokkal, az észak-európai EU-tagállamokkal. Orbán Viktor, miután felszólalt a krakkói egyetemen megrendezett Fiatalok Fórumán, ellátogatott a Demko Feder helyi üzletébe is. A délutáni órákban kétoldalú megbeszéléseket folytatott Jerzy Buzek lengyel miniszterelnökkel. Haladás az EU-tárgyalásokon Reménykeltő brüsszeli álláspont a munkaerő-vándorlásról Folytatás az 1. oldalról A munkaerő szabad áramlásával kapcsolatban megmaradt az úgynevezett „2+3+2” uniós álláspont. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tagországok külön-külön döntsenek arról, hogy országukban vállalhatnak-e munkát az új tagok polgárai. A magyar fél elfogadja ezt az álláspontot, amennyiben a tagországok nyilatkozatot tesznek arról, hogy milyen nemzeti intézkedéseket kívánnak alkalmazni az átmeneti időszakban. További feltétel, hogy ugyanebben az időszakban viszonossági alapon Magyarország maga is a saját nemzeti szabályozását alkalmazhatja. A tőke és a munkaerő szabad áramlására vonatkozó fejezet elméletben lezárható a június 11-i miniszteri szintű fordulón, amennyiben addigra az unió ■MaaMHMWMMMMMMIM egyeztet a magyar feltételekről. Ha sikerül lezárni ezt a két fejezetet is, akkor hazánk egy kivétellel teljesítette a stratégiai dokumentumban meghatározott menetrendet. Az egyetlen megoldatlan kérdés, az audiovizuális fejezet lezárhatatlansága mögött belpolitikai feszültség és nem a csatlakozásunkat közvetlenül érintő problémák állnak. Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter az általa vezetett tárca szakmai sikerének nevezte, hogy Brüsszelben lezárult az uniós csatlakozási folyamat környezetvédelmi fejezete. Mint azt lapunk kérdésére elmondta: beiktatását követően a minisztérium munkatársaival együtt azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy legkésőbb az idei esztendő végére, de ha lehet, akkor még korábban, már a fél év végére megpróbálják lezárni ezt a tárgyalási fejezetet. Véleménye szerint ez utóbbi időpont realitását a februári jelentéskiegészítés leadásakor lehetett először érzékelni. Hozzátette: törekvését az EU-ban kezdetben indokoltnak nevezhető bizalmatlansággal fogadták, hiszen az uniós diplomaták korábban több alkalommal is azt tapasztalhatták, hogy a tárca nem tesz eleget ígéreteinek és vállalt kötelezettségeinek. Ezt a bizalmatlanságot azonban nagyon hamar fel tudták oldani - hangsúlyozta Turi-Kovács Béla. A miniszter szerint a tárgyalások során a tárcának az uniós tagállamok nagykövetein és diplomatáin kívül Michael Lake, az EU nagykövete is jelentős segítséget nyújtott. A szakminiszter olyan, nehéz feladatnak nevezte a vállalt kötelezettségek időarányos teljesítését, amelynek most már adottak a feltételei. Példaként említette a szennyvíz- és a hulladékgazdálkodás, valamint a csomagolóanyagok területének jogszabályi rendezését. Mint ismeretes, ez utóbbi esetben Magyarország azt vállalta, hogy öt éven belül a hazai csomagolóanyagok fele újrafelhasználható lesz. Mindezt a tárca olyan, kombinált rendszerű jogszabállyal szeretné megoldani, amely egyaránt épít a vállalati önerőre és az állami ellenőrzés lehetőségére. A szennyvizek kapcsán Túri-Kovács Béla elmondta: az érzékeny területeken 2008-ig, a tízezer lakosnál nagyobb településeknél 2010-ig, ennél kisebb településeken pedig 2015-ig szeretnék az EU elvárásainak megfelelően kiépíteni a tisztító hálózatot. HMMMKSNMMMMMI Szeretném, ha húsz év múlva a horvátok és a szerbek között olyan kapcsolat lenne, mint amilyen most a magyarok és a horvátok között van - nyilatkozta lapunknak Tonino Picula horvát külügyminiszter. Kovács Mária_________________ Nem sok figyelem jutott a NATO budapesti külügyminiszteri találkozóján a szövetség bővítésének. Ön, mint a NATO-tagságra törekvő Horvátország külügyminisztere, elégedett-e a most lezajlott konferencia eredményével? - Nekem nagyon jó okom van rá, hogy elégedett legyek, hiszen a budapesti konferencia keretében sor került Colin Powell amerikai külügyminiszter és a NATO-tagság várományosainak, az úgynevezett vilniusi csoportba tartozó kilenc ország külügyminisztereinek találkozójára. Számunkra különösen örvendetes, hogy - amint ez Budapesten többször elhangzott - immár Horvátország is beletartozik ebbe a körbe. Amint a felszólalásomban is kiemeltem, nagy megelégedésemre szolgál, hogy éppen a hazánk iránti baráti érzelmeket tápláló Magyarország volt ennek a konferenciának a házigazdája. Hiszen a volt szocialista blokk egyik tagjából tíz év alatt NATO-taggá ért Magyarország példája bizonyítja: ha komolyan dolgozunk a tagság elnyerésén, a nemzetközi közösség méltányolni fogja erőfeszítéseinket. - A magyar-horvát kapcsolatokat általában nagyon jónak értékelik. Az ön véleménye szerint vannak-e olyan területek, amelyeken lehetne még javítani? - Az utóbbi időben sok kétoldalú megállapodást írtunk alá, s államközi szerződéses kapcsolataink számos területét felülvizsgáltuk. Országaink között már hosszú ideje nincsenek nyitott kérdések, sőt, a kapcsolataink példaértékűek, mert azt bizonyítják, hogy Európának ebben a részében is lehet őszinte és jó együttműködés két állam között, s egymás érdekeit nemzetközi szinten is elő tudják mozdítani. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs helye a fejlődésnek. További kétoldalú megállapodások vannak előkészületben, amelyek multilaterális területen, stratégiai célkitűzéseink elérésében is hasznára lehetnek mindkettőnknek. Várhatóan több ilyen aláírására kerül MMMMMMMMMMMMMI majd sor októberi hivatalos budapesti látogatásom alkalmával. - Horvátországnak, úgy tűnik, lassan legtöbb szomszédjával, még Jugoszláviával is sikerül rendezni a kapcsolatait. Szlovén-horvát viszonylatban azonban hosszabb ideje nem sikerül előbbre jutni néhány nagyon fontos kérdésben, a legsarkalatosabban Szlovénia szabad kijárásában a nemzetközi vizekre szükség lesz-e nemzetközi egyeztetőfórumra? - A Szlovénia és Horvátország viszonyát terhelő vitás kérdések mind az egykori Jugoszlávia hagyatéka. Az elmúlt tíz esztendőben mindkettőnknek nagyon sok egyéb problémával kellett megküzdenie. Három kérdés maradt napirenden: a krskói atomerőmű, a Ljubljanai Bank devizabetéteseinek kárpótlása és a tengeri határok kijelölése a Pirani-öbölben, amellyel kapcsolatos a szlovén igény a kijáratra a nemzetközi vizekre. Horvát részről mi nyitottak vagyunk arra, hogy még egyszer megpróbáljuk közvetlen tárgyalások útján rendezni ezeket, ám ha nem sikerül, nemzetközi egyeztető fórumhoz kell fordulnunk, amelynek döntését azután mindkettőnknek tiszteletben kell tartania. A Jugoszláviával való kapcsolatainkról megjegyezném: mi arra számítunk, hogy a bekövetkezett változások nem csupán „politikai változásokat”, hanem a „politika megváltoztatását” is jelentik egyben. A kérdésére adott válaszomat azzal zárnám, hogy szeretném, ha húsz év múlva a horvátok és a szerbek között olyan kapcsolat lenne, mint amilyen most a magyarok és a horvátok között van. Horvátországban a közelmúltban tartottak helyhatósági választásokat, amelyek sokak számára meglepő eredménnyel, sok helyütt a legutóbbi törvényhozási választásokon vereséget szenvedett Horvát Demokrata Szövetség (HDZ) győzelmével zárultak. Az ön véleménye szerint milyen következtetés vonható le ebből? - Ezt sokféleképpen lehet magyarázni. Az érdeklődés csekély volt, de köztudomású, hogy a helyhatósági választásokat mindig kisebb figyelem kíséri, mint a törvényhozásiakat. Ami a szavazatoknak az egyes pártok közötti megoszlását illeti, a választások következménye az lesz, hogy - a jelenleg hatalmon lévő kormánykoalíció visszavágásaként - „félelemkoalíciók” jönnek létre regionális és helyhatósági szinten, s a HDZ a legtöbb önkormányzatban kiszorul a hatalomból. Úgy gondolom azonban, hogy ezeknek a választásoknak az eredménye nem fogja jelentősen megváltoztatni a horvát politikai palettát. Ami megváltoztathatja,az a jelenleg hatalmon lévő kormánykoalíció gazdasági intézkedéseinek eredménye. Amennyiben az elkövetkező egy-két évben nem sikerül megoldania az előtte tornyosuló gazdasági és szociális problémákat, menthetetlenül megbukik. Ha azonban ezeken a területeken is olyan sikeresnek bizonyul, mint a külpolitikában, visszanyeri a választók bizalmát. Horvátország bízik a NATO-tagságban Tonino Picula mmmtmmmmmmmmmmemmmmmmmmmm NAPI SAJTÓSZEMLE B Lovas István asszf.állítása____ A MAGYAR ÁTMENET stratégiája kifizetődőnek bizonyult címmel a belga gazdasági lap hosszan ír a magyar gazdaságról, amelynek elején az olvasható, hogy a magyar gazdaságot már nem a múltjához kell hasonlítani, hanem egy klaszszikusan dinamikus gazdaságról van szó. A kockázatokról írva a napilap megjegyzi, hogy a magyar gazdaság rendkívül sebezhető, mivel igen erősen hatnak rá a Nyugat-Európából érkező megrázkódtatások. A lap egy másik cikkében pedig az olvasható, hogy a gazdasági lassulás az Egyesült Államokban és annak kihatása Nyugat- Európára éreztetheti hatását Magyarországra. cshcinangTelegrafsh OROSZORSZÁGBAN új szabályokat léptettek életbe, amelyek révén az állam szigorúbban ellenőrzi az orosz tudósok és a külföldiek közötti kapcsolatokat. Egy korábbi ellenzéki szerint a Kreml vezetői ezzel új vasfüggönyt emeltek. Az orosz tudományos akadémia laboratóriumainak és kutatócsoportjainak ezentúl valamennyi, általuk kötött nemzetközi szerződés feltételeit jelenteniük kell az államnak. Ugyancsak jelenteni kell a külföldi ösztöndíjakat, külföldiek látogatását az akadémiai laboratóriumokban, a külföldi utakat, és engedélyt kell kérni minden, nemzetközi folyóiratba szánt cikk publikálására, olvasható a brit konzervatív lapban. THE JERUSALEM POST ARAFAT palesztin vezető Izraelt hibáztatta Faiszal Husszeini vezető palesztin politikus haláláért, jelentette az izraeli angol nyelvű lap Brüsszelből. Arafat kijelentetette, hogy Faiszal infarktusához az a könnygázkartács vezetett, amelyet az izraeli erők lőttek ki rá és a knesszet arab tagjaira május 15-én. Gleueskaer Zeitung AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI és Együttműködési Szervezet számos tagországának menekültügyi politikáját támadja a Nemzetközi Helsinki Szövetség éves jelentése. Görögországban például a személyi okmányokkal nem rendelkező menekülteket csak végszükség esetén részesítik orvosi kezelésben. Az Egyesült Államokban és Törökországban menedéket kérőket vertek, és lőttek is azokra, akik illegálisan akarták átlépni az országhatárt. Németországban rendőrök a kiutasított személyek száját ragasztószalaggal tapasztják le, hogy a repülőgépen ne keltsenek feltűnést kiabálásukkal, úja a vezető svájci lap. The Straits Times A SZINGAPÚRI LAP Brüsszelből jelenti, hogy a vallonok lakta Flandriában közkönyvtárakból korlátozták néhány olyan könyvhöz a hozzájutást, amelyek átsiklanak a náci korszak történelmén. A lépést számos politikus és értelmiségi bírálja, mint félresikerült kísérletet arra, hogy a politikai korrektséget ily módon erőltessék.