Magyar Nemzet, 2001. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-02 / 128. szám

Változó beutazási feltételek A Fehéroroszországba és Moldovába látogató magyar állampolgárok tegnaptól, az Oroszországba készülőknek pedig hétfőtől vízumra van szükségük a beutazáshoz. Egy napja Bosznia-Hercegoviná­val is életbe lép a kölcsönös ví­zumkötelezettség, Szarajevó azonban októberre halasztot­ta ennek végrehajtását.­ ­ Munkatársainktól_____________ A magyar-orosz viszonylatban hétfőtől életbe lépő kölcsönös vízumkényszer ellenére mindkét féltől egy hónap türelmi időt kap­nak azok az utazók, akik még e ha­táridő előtt érkeztek Magyaror­szág, illetve Oroszország területé­re. A diplomata-útlevéllel utazókra a szigorítások nem vonatkoznak. Az orosz vízum ára ötven dol­lár, s általában harminc-kilencven napra szól, a beutazásra feljogosító okmányt az illető ország külképvi­seletének konzuli részlegén a kére­lem benyújtásától számított hét munkanap alatt állítják ki. Turisták azonban továbbra is csak szerve­zett utazás keretében utazhatnak Oroszországba, vízumot azoknak adnak, akik lefoglalt és kifizetett szálláshelyet igzoló dokumentum­mal rendelkeznek. A szigorítások egyébként az eu­rópai uniós vízumpolitikai harmo­nizáció részei, az említett orszá­gokkal való megállapodáson kívül Magyarország és Bosznia-Herce­govina június 1-jétől kölcsönösen vízumkényszert léptetett életbe, amelynek végrehajtását a bosznia­­hercegovinai fél idén októberre halasztotta. Az utóbbiról szaraje­vói nagykövetségünkre hivatalos értesítés a bosznia-hercegovinai külügyminisztériumtól még nem érkezett. A magyar vízumkiadás szabályai és díjtételei Bosznia-Her­cegovina vonatkozásában is meg­egyeznek a világ többi országára érvényes előírásokkal, így a har­mincnapos tartózkodásra feljogo­sító engedély 40 dollárba, míg az átutazóvízum 38 dollárba kerül. 92001. június 2., szombatKülföld Magyar Nemzet Új hangsúlyok a régióban Infrastrukturális beruházásokat sürgetett Krakkóban a magyar kormányfő B­­ataky István (Krakkó)_______ O­rbán Viktor miniszterelnök a világgazdaság egyik legizgal­masabb területének nevezte a vi­segrádi csoport (V4) országai által alkotott régiót, arra a rendkívül gyors gazdasági fejlődésre utalva, amely a négy, EU-csatlakozás előtt álló közép-európai államot jellemzi. A magyar miniszterelnök Milos Zeman cseh, Jerzy Buzek lengyel és Mikulás Dzurinda szlo­vák kormányfőkkel egyeztetett tegnap Krakkóban. Orbán Viktor felvázolta a part­nerországok miniszterelnökei előtt, hogy milyen programot kí­ván követni Budapest a V4 kövekező soros elnökeként. Ki­emelt célkitűzésként említette az infrastrukturális beruházások élénkítését, egy, a visegrádi orszá­gok alkotta régiót átfogó gazdasági együttműködési háló kiépítését. A magyar elnökség fontosnak tartja továbbá a NATO-bővítés szorgal­mazását, Szlovákia mielőbbi felvé­telét az észak-atlanti katonai szer­vezetbe, az európai uniós csatlako­zás kapcsán pedig az informális háttéregyeztetés intenzívebbé téte­lét. A tanácskozáson szóba került az energiabehozatal kérdése. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség van azoknak az inf­rastrukturális feltételeknek a meg­teremtésére, amelyek lehetővé te­szik az észak-európai energiafor­rások elérhetőségét, azok igénybe­vételét. „Ma még a keleti irányból történő energiabehozatal az ol­csóbb megoldás, de hosszú távon gondolkozva nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdek az Európa más területein lévő energiafor­rásokhoz való hozzáférés” - hang­súlyozta Orbán Viktor a négyes csúcstalálkozót követő sajtótájé­koztatón. A közeljövőben elkép­zelhető egy olyan vezeték kiépíté­se, amely a visegrádi országok te­rületein áthaladva, norvég ener­giaforrások elérhetőségét teszi le­hetővé. A konkrétumokról jelenleg szakértői tárgyalások folynak. Magyarország,­ Csehország, Szlovákia és Lengyelország mi­niszterelnökei megállapodtak ab­ban, hogy megduplázzák - a jelen­legi 500 ezerről egymillió euróra emelik - a Visegrádi Alap költség­­vetési támogatásának mértékét. Az alapot közös kulturális, oktatá­si és környezetvédelmi programok támogatására, valamint az ifjúsági cserekapcsolatok előmozdítására hozta létre tavaly a négy közép­európai ország. Az alap támogatá­sa iránt kiemelkedően nagy az ér­deklődés, több száz program fi­nanszírozására érkezett igény az elmúlt időszakban. A magyar kor­mányfő úgy vélte, az alap jól szol­gálja a közép-európai identitás megőrzését, annak erősítését. Krakkói tanácskozásukon a vi­segrádi csoport országainak mi­niszterelnökei Szlovéniát és Szlová­kiát nevezték meg a legesélyeseb­beknek arra, hogy a jövő évi prágai NATO-csúcstalálkozón felvételt nyerjenek az észak-atlanti szövet­ségbe. A négyes csúcs zárónyilatko­zatában a résztvevők többek között szorgalmazzák az EU bővítésének gyorsítását, a nizzai határozatok ér­vényesítését. A dokumentum sze­rint a visegrádi csoport országai különös figyelmet fordítanak a dél­kelet-európai térségre és támogat­nának minden olyan megoldást, amely a békét szolgálja a Balkánon. Fontosnak tekintették továbbá a V4 kapcsolatainak fejlesztését a Bene­lux államokkal, az észak-európai EU-tagállamokkal. Orbán Viktor, miután felszólalt a krakkói egyetemen megrende­zett Fiatalok Fórumán, ellátoga­tott a Demko Feder helyi üzletébe is. A délutáni órákban kétoldalú megbeszéléseket folytatott Jerzy Buzek lengyel miniszterelnökkel. Haladás az EU-tárgyalásokon Reménykeltő brüsszeli álláspont a munkaerő-vándorlásról Folytatás az 1. oldalról­­ A munkaerő szabad áramlásával kapcsolatban megmaradt az úgy­nevezett „2+3+2” uniós álláspont. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tag­országok külön-külön döntsenek arról, hogy országukban vállalhat­nak-e munkát az új tagok polgárai. A magyar fél elfogadja ezt az állás­pontot, amennyiben a tagországok nyilatkozatot tesznek arról, hogy milyen nemzeti intézkedéseket kí­vánnak alkalmazni az átmeneti időszakban. További feltétel, hogy ugyanebben az időszakban viszo­nossági alapon Magyarország ma­ga is a saját nemzeti szabályozását alkalmazhatja. A tőke és a munka­erő szabad áramlására vonatkozó fejezet elméletben lezárható a jú­nius 11-i miniszteri szintű fordu­lón, amennyiben addigra az unió ■MaaMHMWMMMMMMIM egyeztet a magyar feltételekről. Ha sikerül lezárni ezt a két fejezetet is, akkor hazánk egy kivétellel teljesí­tette a stratégiai dokumentumban meghatározott menetrendet. Az egyetlen megoldatlan kérdés, az audiovizuális fejezet lezárhatatlan­­sága mögött belpolitikai feszültség és nem a csatlakozásunkat közvet­lenül érintő problémák állnak. Turi-Kovács Béla környezetvé­delmi miniszter az általa vezetett tárca szakmai sikerének nevezte, hogy Brüsszelben lezárult az uniós csatlakozási folyamat környezetvé­delmi fejezete. Mint azt lapunk kérdésére elmondta: beiktatását követően a minisztérium munka­társaival együtt azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy legkésőbb az idei esztendő végére, de ha lehet, akkor még korábban, már a fél év végére megpróbálják lezárni ezt a tárgya­lási fejezetet. Véleménye szerint ez utóbbi időpont realitását a februári jelentéskiegészítés leadásakor le­hetett először érzékelni. Hozzátet­te: törekvését az EU-ban kezdetben indokoltnak nevezhető bizalmat­lansággal fogadták, hiszen az uniós diplomaták korábban több alka­lommal is azt tapasztalhatták, hogy a tárca nem tesz eleget ígéreteinek és vállalt kötelezettségeinek. Ezt a bizalmatlanságot azonban nagyon hamar fel tudták oldani - hangsú­lyozta Turi-Kovács Béla. A minisz­ter szerint a tárgyalások során a tárcának az uniós tagállamok nagykövetein és diplomatáin kívül Michael Lake, az EU nagykövete is jelentős segítséget nyújtott. A szakminiszter olyan, nehéz feladatnak nevezte a vállalt kötele­zettségek időarányos teljesítését, amelynek most már adottak a fel­tételei. Példaként említette a szennyvíz- és a hulladékgazdálko­dás, valamint a csomagolóanyagok területének jogszabályi rendezését. Mint ismeretes, ez utóbbi esetben Magyarország azt vállalta, hogy öt éven belül a hazai csomagolóanya­gok fele újrafelhasználható lesz. Mindezt a tárca olyan, kombinált rendszerű jogszabállyal szeretné megoldani, amely egyaránt épít a vállalati önerőre és az állami ellen­őrzés lehetőségére. A szennyvizek kapcsán Túri-Kovács Béla elmond­ta: az érzékeny területeken 2008-ig, a tízezer lakosnál nagyobb települé­seknél 2010-ig, ennél kisebb tele­püléseken pedig 2015-ig szeretnék az EU elvárásainak megfelelően ki­építeni a tisztító hálózatot. H­MMMKSNMMMMMI Szeretném, ha húsz év múlva a horvátok és a szerbek között olyan kapcsolat lenne, mint amilyen most a magyarok és a hor­vátok között van - nyilatkozta lapunknak Tonino Picula horvát külügyminiszter.­ ­ Kovács Mária_________________ N­em sok figyelem jutott a NATO budapesti külügymi­niszteri találkozóján a szövetség bő­vítésének. Ön, mint a NATO-tag­­ságra törekvő Horvátország külügy­minisztere, elégedett-e a most lezaj­lott konferencia eredményével? - Nekem nagyon jó okom van rá, hogy elégedett legyek, hiszen a budapesti konferencia keretében sor került Colin Powell amerikai külügyminiszter és a NATO-tag­­ság várományosainak, az úgyne­vezett vilniusi csoportba tartozó kilenc ország külügyminiszterei­nek találkozójára. Számunkra kü­lönösen örvendetes, hogy - amint ez Budapesten többször elhang­zott - immár Horvátország is be­letartozik ebbe a körbe. Amint a felszólalásomban is kiemeltem, nagy megelégedésemre szolgál, hogy éppen a hazánk iránti baráti érzelmeket tápláló Magyarország volt ennek a konferenciának a há­zigazdája. Hiszen a volt szocialista blokk egyik tagjából tíz év alatt NATO-taggá ért Magyarország példája bizonyítja: ha komolyan dolgozunk a tagság elnyerésén, a nemzetközi közösség méltányolni fogja erőfeszítéseinket. - A magyar-horvát kapcsola­tokat általában nagyon jónak érté­kelik. Az ön véleménye szerint van­­nak-e olyan területek, amelyeken lehetne még javítani? - Az utóbbi időben sok kétol­dalú megállapodást írtunk alá, s államközi szerződéses kapcsola­taink számos területét felülvizs­gáltuk. Országaink között már hosszú ideje nincsenek nyitott kérdések, sőt, a kapcsolataink pél­daértékűek, mert azt bizonyítják, hogy Európának ebben a részében is lehet őszinte és jó együttműkö­dés két állam között, s egymás ér­dekeit nemzetközi szinten is elő tudják mozdítani. Ez természete­sen nem jelenti azt, hogy nincs he­lye a fejlődésnek. További kétol­dalú megállapodások vannak elő­készületben, amelyek multilaterá­lis területen, stratégiai célkitűzé­seink elérésében is hasznára le­hetnek mindkettőnknek. Várha­tóan több ilyen aláírására kerül MMMMMMMMMMMMMI majd sor októberi hivatalos buda­pesti látogatásom alkalmával. - Horvátországnak, úgy tűnik, lassan legtöbb szomszédjával, még Jugoszláviával is sikerül rendezni a kapcsolatait. Szlovén-horvát vi­szonylatban azonban hosszabb ideje nem sikerül előbbre jutni né­hány nagyon fontos kérdésben, a legsarkalatosabban­­ Szlovénia szabad kijárásában a nemzetközi vizekre­­ szükség lesz-e nemzetkö­zi egyeztetőfórumra? - A Szlovénia és Horvátország viszonyát terhelő vitás kérdések mind az egykori Jugoszlávia ha­gyatéka. Az elmúlt tíz esztendő­ben mindkettőnknek nagyon sok egyéb problémával kellett meg­küzdenie. Három kérdés maradt napirenden: a krskói atomerőmű, a Ljubljanai Bank devizabetétesei­nek kárpótlása és a tengeri hatá­rok kijelölése a Pirani-öbölben, amellyel kapcsolatos a szlovén igény a kijáratra a nemzetközi vi­zekre. Horvát részről mi nyitottak vagyunk arra, hogy még egyszer megpróbáljuk közvetlen tárgyalá­sok útján rendezni ezeket, ám ha nem sikerül, nemzetközi egyezte­tő fórumhoz kell fordulnunk, amelynek döntését azután mind­kettőnknek tiszteletben kell tarta­nia. A Jugoszláviával való kapcso­latainkról megjegyezném: mi arra számítunk, hogy a bekövetkezett változások nem csupán „politikai változásokat”, hanem a „politika megváltoztatását” is jelentik egy­ben. A kérdésére adott válaszomat azzal zárnám, hogy szeretném, ha húsz év múlva a horvátok és a szerbek között olyan kapcsolat lenne, mint amilyen most a ma­gyarok és a horvátok között van.­­ Horvátországban a közel­múltban tartottak helyhatósági vá­lasztásokat, amelyek sokak számá­ra meglepő eredménnyel, sok he­lyütt a legutóbbi törvényhozási vá­lasztásokon vereséget szenvedett Horvát Demokrata Szövetség (HDZ) győzelmével zárultak. Az ön véleménye szerint milyen követ­keztetés vonható le ebből? - Ezt sokféleképpen lehet ma­gyarázni. Az érdeklődés csekély volt, de köztudomású, hogy a helyhatósági választásokat mindig kisebb figyelem kíséri, mint a törvényhozásiakat. Ami a szava­zatoknak az egyes pártok közötti megoszlását illeti, a választások következménye az lesz, hogy - a jelenleg hatalmon lévő kormány­­koalíció visszavágásaként - „féle­lemkoalíciók” jönnek létre regio­nális és helyhatósági szinten, s a HDZ a legtöbb önkormányzatban kiszorul a hatalomból. Úgy gon­dolom azonban, hogy ezeknek a választásoknak az eredménye nem fogja jelentősen megváltoz­tatni a horvát politikai palettát. Ami megváltoztathatja,az a jelen­leg hatalmon lévő kormánykoalí­ció gazdasági intézkedéseinek eredménye. Amennyiben az elkö­vetkező egy-két évben nem sikerül megoldania az előtte tornyosuló gazdasági és szociális problémá­kat, menthetetlenül megbukik. Ha azonban ezeken a területeken is olyan sikeresnek bizonyul, mint a külpolitikában, visszanyeri a vá­lasztók bizalmát. Horvátország bízik a NATO-tagságban Tonino Picula mmmtmmmmmmmmmmemmmmmmmmmm NAPI SAJTÓSZEMLE B Lovas István asszf.áll­ítása____ A MAGYAR ÁTMENET straté­giája kifizetődőnek bizonyult címmel a belga gazdasági lap hosszan ír a magyar gazdaság­ról, amelynek elején az olvas­ható, hogy a magyar gazdasá­got már nem a múltjához kell hasonlítani, hanem egy klasz­­szikusan dinamikus gazdaság­ról van szó. A kockázatokról írva a napilap megjegyzi, hogy a magyar gazdaság rendkívül sebezhető, mivel igen erősen hatnak rá a Nyugat-Európából érkező megrázkódtatások. A lap egy másik cikkében pedig az olvasható, hogy a gazdasági lassulás az Egyesült Államok­ban és annak kihatása Nyugat- Európára éreztetheti hatását Magyarországra. cshc­inan­g­­Telegrafsh OROSZORSZÁGBAN új szabályo­kat léptettek életbe, amelyek révén az állam szigorúbban el­lenőrzi az orosz tudósok és a külföldiek közötti kapcsolato­kat. Egy korábbi ellenzéki sze­rint a Kreml vezetői ezzel új vasfüggönyt emeltek. Az orosz tudományos akadémia labora­tóriumainak és kutatócsoport­jainak ezentúl valamennyi, ál­taluk kötött nemzetközi szer­ződés feltételeit jelenteniük kell az államnak. Ugyancsak jelenteni kell a külföldi ösztön­díjakat, külföldiek látogatását az akadémiai laboratóriumok­ban, a külföldi utakat, és enge­délyt kell kérni minden, nem­zetközi folyóiratba szánt cikk publikálására, olvasható a brit konzervatív lapban. THE JERUSALEM POST ARAFAT palesztin vezető Izraelt hibáztatta Faiszal Husszeini vezető palesztin politikus ha­láláért, jelentette az izraeli an­gol nyelvű lap Brüsszelből. Arafat kijelentetette, hogy Faiszal infarktusához az a könnygázkartács vezetett, amelyet az izraeli erők lőttek ki rá és a knesszet arab tagjai­ra május 15-én. Gleuesk­aer Zeitung AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI és Együttműködési Szervezet számos tagországának mene­kültügyi politikáját támadja a Nemzetközi Helsinki Szövet­ség éves jelentése. Görögor­szágban például a személyi okmányokkal nem rendelkező menekülteket csak végszükség esetén részesítik orvosi keze­lésben. Az Egyesült Államok­ban és Törökországban mene­déket kérőket vertek, és lőttek is azokra, akik illegálisan akar­ták átlépni az országhatárt. Németországban rendőrök a kiutasított személyek száját ragasztószalaggal tapasztják le, hogy a repülőgépen ne keltse­nek feltűnést kiabálásukkal, úja a vezető svájci lap. The­ Straits Tim­es A SZINGAPÚRI LAP Brüsszelből jelenti, hogy a vallonok lakta Flandriában közkönyvtárakból korlátozták néhány olyan könyvhöz a hozzájutást, ame­lyek átsiklanak a náci korszak történelmén. A lépést számos politikus és értelmiségi bírálja, mint félresikerült kísérletet ar­ra, hogy a politikai korrektsé­get ily módon erőltessék.

Next