Magyar Nemzet, 2001. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-21 / 169. szám

HM Régi furfangok, híres képek, ifjú mesterek Nyári kiállítás a Szépművészeti Múzeum Európában egyedülálló freskógyűjteményéből Pulszky Károly az 1890-es években tett európai gyűjtőútján kö­zel száz itáliai leválasztott épületfreskót vásárolt, ezzel megte­remtette Európában második legnagyobb freskógyűjteményét­­ Magyarországon. A freskókat művészettörténeti szempontból feldolgozták, katalogizálták, de az 1990-es évekig soha nem res­taurálták. Most nyári kiállítás keretében huszonkettőt közülük restaurált állpotban mutat be a Szépművészeti Múzeum, M­SzP.nA.si Zsófia_______________ S­zentkirályi Miklós fő­restaurátor elmondta, a Márványcsarnok­ban kiállított különlegességek közül Girolamo Romanino három fiatal­kori freskója képviseli a legnagyobb értéket. Helyreállításukat a UNESCO program harmincezer dollárral támogatta, a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériuma is jelentős összeggel egészítette ki az értékes alkotások restaurálásához szükséges pénzt. A freskók 1509-ben készültek, kortárs történeti eseményeket áb­rázolnak­­ a monumentalitás igé­nyével. A hírhedt zsoldosvezér, Niccolo Crisni Brescia környéki pa­lotáját díszítő falképeket 1840 körül választották le az épület faláról, hogy vászonra „ültessék át” mind a hármat. Miután Pulszky megsze­rezte őket hazánk számára, a Szép­­művészeti Múzeum megnyitásától fogva évtizedeken át láthatta e ké­peket a közönség. Mert sohasem nyúltak hozzájuk, rendkívül rossz állapotba kerültek. Három éve - a Szépművészeti Múzeum rekonst­rukciójával párhuzamosan - kezd­ték meg a múzeum műtárgyainak, köztük a freskóknak a helyrehoza­talát. A három falképet az állag­­megóvás, tisztítás mellett mérték­tartóan kiegészítették és új, speciá­lis anyaggal ellátott hátfalra fektet­ték. Ezért a freskó jelleg a korábbi­nál jobban érvényesül.­­ Kilenc restaurátor közel két évig dolgozott a három freskón. Megőriztük rajtuk a századok nyo­mait, így estétikai szempontból ki­fogástalan, ugyanakkor hiteles XVI. századi képekkel találkozhat a látogató. Nemrég tért vissza Milá­nóból, a Palazzo Reale egyik kiállí­tásáról Paolo Caglina Utolsó vacso­rája, ahol Leonardo tiszteletére, az ő Utolsó vacsorájának a kortársak­ra gyakorolt hatását mutatták be. A XVI. század első felében alkotó Caylina szintén a bresciai San Cassini templom részére festette a Krisztus siratása című kompozí­ciót, amely templomi zászlóként szolgált. Nem freskó, de a kor mű­vészetét reprezentálja Vincenzo Civerchio Szűz Mária temtése című , hatalmas vászonképe. Évtizedek óta esedékes helyreállítását a milá­nói Palazzo Realében 2000-ben megrendezett kiállításra végezték el. A javításokkal hat restaurátor három hónapon át vesződött, hogy az eredetileg a lombardiai Crema város katedrálisában felállított kép teljes pompájában megmutatkoz­hasson a külföldi, és most a hazai kiállításon. A ma is álló perugiai Palazzio Isidori egyik termének erényeket és bűnöket felvonultató freskósorozatához tartoztak Cola Petruccioli allegorikus nőalakjai. A 24, töredékesen fennmaradt késő­gótikus csoportból hat, már resta­urált, de töredékességét megőrzött erényalak szintén megtekinthető a Szépművészeti Múzeum nyári kiál­lításán. Érdekes története van az um­­briai Bartolomeo Caporali Madon­na képeinek, mert két kiállított munkája valójában ugyanazon freskó felső és alsó rétege, melyet 1895-ben egy assisi műkereskedő­nek ritka furfanggal sikerült két da­rabban, kétszer eladnia.­­ A freskó nedves vakolatra fes­tett kép. Naponta meghatározott felületet lehet megfesteni, csak ned­ves felületen szabad „mozogni”. Mintának az alsó vakolatrétegre fel szokták rajzolni a kompozíciót, más néven a szinópiát - Pizzában a Campo Santonban e technika leg­szebb példáit külön kiállításon mu­tatják be. Esetünkben az történt, hogy nagy leleménnyel külön-kü­­lön leválasztották az alsó és a felső réteget, vászonra ültették, kiegészí­tették és kettőben adták el. Minket is meglepett, amikor kiderült, hogy a restaurálásra kerülő freskó ha­sonmását már hat éve helyrehoz­tuk. Most egymás mellett mutatjuk be őket. Hogy eleink mennyire másként gondolkoztak a restaurá­lásról és a hitelességről, mutatja a Királykapu és a Mária születése cí­mű kép története is. A két képről a tisztítás során kiderült, együvé tar­toznak, a két töredék egy kompozí­ció része és középről hiányzik a kép harmadik ábrája. Kiszerkesztettük, összekomponáltuk és egy képként állítottuk ki őket - meséli Szentki­rályi Miklós. Girolamo Romanino freskója restaurálás előtt és után. A kisebb képek nagy részét a Képzőművészeti Egyetem restaurátor szakon végzős hallgatói diplomamunkaként hozták helyre. A Pulszky-féle páratlan freskógyűjte­mény teljes anyagát körülbelül tíz év alatt fogják eredeti szépségüknek megfelelően helyreállítani a múzeum munkatársai 2001. július 21., szombatKUltÚra­­ Milgrat Vml E5 - Hajdúböszörményi hagyományok H P. Szabó Ernő_________________ H­ agyományosan július első három hetében rendezik meg Hajdúböszörményben a haj­dúsági nemzetközi művésztelepet, amelynek végén a művészek közös kiállításon mutatják be a városban készült munkáikat. így történt ez az idén is, a telep zárásának nap­ján, július 19-én nyílt meg a Sillye Gábor Művelődési Központban a tizenhat hazai és külföldi művész munkáit bemutató tárlat. Kiosz­tották a díjakat, a Káplár-díjat ez­úttal Ásztai Csaba kapta, nívódíj­ban a svájci Anita Dajcar és a szlo­vákiai Wlado Bronisevszki része­sült. A bemutatott mintegy ötven mű egy része Hajdúböszörmény­ben marad, a többit értékesítik, s az így befolyt összeget visszafor­gatják. Kiegészítik vele a telep fenntartásának, a telep működését itthon és külföldön bemutató újabb kiállítások szervezésének költségeit. Jól működő szisztéma, világosan kidolgozott alapelvek. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy a hajdúsági nemzetközi mű­vésztelep majdnem negyven éve működik már. 1963-ban rendez­ték meg első alkalommal, 1968- ban vált a UNESCO által hivatalo­san bejegyzett művészteleppé. Voltak nagyon sikeres periódusai, amikor maradéktalanul megvaló­sult a célkitűzés, hogy a minőség jegyében biztosítson alkotási, be­mutatkozási lehetőséget a Kárpát­medencei képzőművészek számá­ra, segítsen a kapcsolatépítésben a magyarországi, európai és tenge­rentúli alkotók között. És volt olyan időszak is, amikor meglehe­tősen szűk körből merítve szervez­ték a telepet, és inkább hasonlított egy baráti társaság évente ismétlő­dő vakációjához, mint művészkö­zösséghez. Most­­ mutatja a telep összetétele és elsősorban a kiállí­tott művek színvonala­­ ismét haj­dúságinak és nemzetközinek mondható. Kilenc magyarországi alkotó mellett két Romániából, egy-egy Svájcból, Ukrajnából, Jugoszláviá­ból, Szlovákiából, Lichtensteinből érkezett művész dolgozott a tele­pen, többnyire festők, grafikusok, de volt közöttük fotóművész és két textilművész is. A telepen készült művek műfajilag ennél is változa­tosabb, készült Böszörményben tárgykollázs, performanszot doku­mentáló fényképsorozat. ■ A hagyomány és az újítás, az egyéni, helyi, regionális és nemzet­közi értékek nemcsak műfaji szempontból játszottak lényeges szerepet­ a telep munkájában, szel­lemének egészét meghatározta a különböző minőségek sajátos ta­lálkozása, ötvöződése. A hely szel­leme predesztinál, de a kötöttsé­gektől való elszakadásra is ösztö­nöz. E kettősséget jól érzékeltetik a telep megalakulásának körülmé­nyei is: az egyik oldalon a táji, vá­rosképi értékek, a hajdúvárosi tör­ténelmi múlt és a Káplár Miklós nevével fémjelezhető művészeti tradíció inspirálta-inspirálja az it­teni munkát, a másikon az, hogy igazi polgári kezdeményezésként, a szellemi szabadság egyéni­ kiskö­zösségi műhelyként működött a te­lep a központosított művészeti irá­nyítás időszakában is. Sokszínű összeállításként jele­nik meg e kettősség vállalása az idei kiállításon is. A város építésze­ti tradíciói, különleges, körkörös szerkezete több alkotót inspirált, Anita Dascar tárgykollázson, Kiss Éva finom rézkarcon, Ásztai Csaba finoman egymásba olvadó tónusú festményen, Wrobel Janó Péter performansz során körkörös alak­ban földre locsolt vízsugarakkal idézi formáit. Burai István egyik grafikája fekete-fehér vonalakkal vázolja a böszörményi séta kínálta alakzatokat, festményeinek színes felületén a mesék világába transz­ponálja a látványelemeket. Szere­pelnek a tárlaton az alföldi táj rea­lisztikus módon megfestett jelleg­zetes motívumai, s vannak olyan alkotások, amelyek egy-egy részle­tet választanak ki, mint Feleki Ist­ván kolozsvári fotóművész képei, amelyeken egy-egy gyökérrészlet jelenik meg, s képez a tükrözésnek, ismétlésnek köszönhetően új látvány egészet. Vannak a tárlaton a hely, a népi tradíció anyagaiból, technikáiból kiinduló alkotások (Holl Margit nemezmunkái), s vannak, amelyek áttételesen kap­csolódnak a környezet motívumai­hoz. Éppen ettől lesz gazdag, sok­színű a telepen született alkotások­ból összeálló valódi és képzeletbeli gyűjtemény. Grafikák a Kapoli Múzeumban BALATONLELLÉN, a Kapoli Múzeumban és Galériában nyílik meg ma délután öt óra­kor Kádár Katalin grafikus ki­állítása. A tárlat augusztus 25-ig látogatható. (Sz. G.) Zenei találkozó Sárváron A HEAR, a Magyar Rádió elektro­akusztikus zenei stúdiója nemzetközi zenei találkozót szervez július 22-29. között Sárváron, a Nádasdy-várban, valamint Celldömölkön, a Ság­­hegyen az elektroakusztikus zene művelői számára. Az első koncertet július 25-én este fél kilenc órakor tartják a Nádas­dy-várban a budapesti HEAR Együttes közreműködésével. A belépés ingyenes. (G. L.) Roma festmények MILÁK BRIGITTA cigány festő­művész kiállítása a Magyaror­szági Roma Parlament Társal­gó galériájában augusztus 20- ig látogatható. (Budapest VIII., Tavaszmező u. 6.) (K. Gy.) Holdfény estek HEGEDŰS ENDRE Liszt-díjas zongoraművész négy hang­versenyből álló sorozata Holdfény estek a Belvárosban címmel hétfőn, július 23-án nyolckor kezdődik a Pesti Vármegyeháza díszudvarán (V., Városház u. 7.). Az első koncert műsorán Bach, Bee­thoven, Chopin, Csajkovszkij, Schubert, Szkrjabin és Bellini- Liszt művei szerepelnek. Au­gusztus 11-én Chopin-estet, augusztus 16-án Liszt és Bar­tók darabjaiból válogatott koncertet, augusztus 22-én pedig Schubert népszerű kompozícióit adja elő a tanár­ként, zongoristaként nemzet­közi hírű művész. (K. Gy. A.) Bregenz - tószínpaddal AZ ÖTVENHATODIK bregenzi ünnepi játékok hivatalos meg­nyitása után, amelyen a Festpielhaus színpadán a John Steinbeck regénye alapján komponált Egerek és emberek című amerikai operát adták elő, debütált a tószínpad is: Giacomo Puccini Bohémélet című operáját adták elő nagy közönségsikerrel. (MTI) Hajdúszoboszló élő népművészete A CÍVIL GRAND HOTEL Arany­bika halljában látható Hajdú­szoboszlón az a kiállítás, amely a térség élő népművé­szetét mutatja be huszonkét kézműves (szövők, bőrösök, fafaragók, fazekasok, kosárfo­nók, kovácsok) és egy szak­kör (a csipkeverők és hímzők csoportjának) a munkái segít­ségével. A kiállítók közül töb­ben is megkapták már a nép­művészet ifjú mestere címet, és valamennyien művészi fokon gyakorolják mestersé­güket. (L. G.)

Next