Magyar Nemzet, 2001. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-01 / 178. szám
Hivatalba lépő államtitkárok » Br.Ázsovics__________________ Benyhe István, az Egészségügyi Minisztérium és Mádi László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) új politikai államtitkára ma foglalja el hivatalát. Benyhe korábban a MeH főosztályvezető-helyettese, valamint a miniszterelnök tanácsadója volt. Ismeretes, hogy az egészségügyi tárca korábbi államtitkára, Horváth Zsolt májusban mondott le tisztségéről, miután az úgynevezett salátatörvény miatt vita alakult ki a Fidesz-frakció és Mikola István miniszter között. A frakció - a kormány elutasítása ellenére - több olyan módosító indítványt is támogatott, amelyek némileg szűkítik a miniszter mozgásterét. E vita miatt távozott posztjáról Frajna Imre is, aki a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő társadalompolitikai referatúrát irányította politikai államtitkári rangban. Ezt a megbízatást mától Őry Csaba, a gazdasági referatúra eddigi vezetője látja el. Az így megüresedett posztra, azaz a gazdasági referatúra élére nevezték ki Mádi Lászlót, a Fidesz országgyűlési frakciójának helyettes vezetőjét. A gazdasági referatúrához tartozik a pénzügyi, a gazdasági, az agrár-, a környezetvédelmi és közlekedési tárca, valamint a KSH. A társadalompolitikai referatúra a szociális, az egészségügyi, az oktatási, az ifjúsági és a kulturális tárcával tartja a kapcsolatot. A Mikes Éva államtitkár irányításával működő belügyi referatúrához a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium, míg a Szemerkényi Réka által irányított külügyi kabinethez a külügyi és a honvédelmi tárca tartozik. Programot készít a kisgazdapárt HÍRÖSSZEFOGLALÓ M egkezdték az FKGP választási programjának megvitatását és végleges formába öntését a párt országos szakmai kabinetjei - tartalmazza a párt lapunkhoz eljuttatott közleménye. A dokumentum úgy fogalmaz: az FKGP szerint a tudatosan alkalmazott népszerűség- és hangulatjavító ígéretek és kampányintézkedések helyett olyan új programok és reformok kidolgozására van szükség, amelyekhez elengedhetetlen, hogy a kisgazdapárt szerepet vállaljon a következő kormányzati ciklusban. Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Miniszterek Tanácsának alelnöke tegnap az MTI-nek úgy fogalmazott: a testület szükségesnek tartja, hogy a Torgyán-ellenes kisgazda szervezetek vezetői tárgyalóasztalhoz üljenek, és az ott alapvetőnek ítélt kérdésekről közös álláspontot alakítsanak ki. Egyöntetű nem a Kádár-szoborra Mindegyik parlamenti párt elutasítja a parlamenten kívüli Munkáspárt kezdeményezését, miszerint Budapesten szobrot kellene emelni Kádár János tiszteletére. A Munkáspárt támogatást kérő levelet írt a miniszterelnökhöz és a főpolgármesterhez. " Munkatársainktól___________ O rbán Viktor szerint a főpolgármester illetékes a Budapest területén felállítandó szobrok ügyében. A miniszterelnök erről a múlt héten a Magyar Rádiónak nyilatkozott. - Arra kérem a Munkáspártot, hogy tőlem ehhez támogatást ne kérjenek, pénzügyi hozzájárulást pedig végképp ne, mert ez nem olyan cél, amit személyesen támogathatónak ítélnék - fogalmazott. - A politikai viták elkerülése miatt a szoborállítás esetén is érdemes lenne 25 évet várni az illető elhunyta után - jelentette ki Schiffer János. - Kádár János szerepét a történészek 25 év múlva a jelenleginél talán egyértelműbben tudják megítélni, ma azonban semmiképpen nem lehetséges konszenzus ebben az ügyben - tette hozzá az MSZP-s főpolgármester-helyettes. - Nem szerencsés szobrot állítani olyan személynek, aki ennyire ellentmondásos alakja a történelemnek - mondta Ughy Attila, a Fidesz budapesti alelnöke. Szerinte ezzel egy olyan szoborállítási hullám indulhatna el, amelynek eredményeként akár az is felmerülhet: Haynaunak állítsanak szobrot Budapesten. Horváth Béla kisgazda képviselő provokatívnak tartja a felvetést. Úgy látja: a neokommunizmus egyenértékű a neofasizmussal, a Munkáspárt a szoborállítás ürügyén indít támadást a kommunizmus áldozatainak emléke ellen. - Szobrokat a hősöknek szokás állítani, ám Kádár János nem tartozik a hősök közé - vélekedett Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese. Mint mondta: Kádár negatív szerepe az 1956-os események kapcsán köztudomású, ezért etikátlan lenne emlékművet állítani neki. Hozzátette azt is: az önkormányzatok döntik el, hogy kinek a tiszteletére engednek szobrot állítani. - Semmiképpen nem tartjuk időszerűnek és célszerűnek, hogy Kádár Jánosnak szobrot emeljenek - nyilatkozta lapunknak Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke. Úgy vélte, olyan történelmi személyiségeknek kell szobrot állítani, akiknek értékelésében közmegegyezés alakult ki. Kádár János viszont nem ilyen. - Semmi szükség Kádár Jánosnak szobrot állítani - nyilatkozta lapunknak Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője. A politikus emlékeztetett arra, hogy Kádár aktív szerepet vállalt az ’56-os forradalom leverésében és az azt követő megtorlásban. - Az SZDSZ többek között a Kádár által bebörtönzöttek és kivégeztetettek szellemi örökösének tekinti magát - fogalmazott. - Olyan Kádár-szobrot tudunk elképzelni, amely alá odaírják: a XX. század véreskezű diktátora - fogalmazott Fenyvessy Zoltán, a MIÉP frakcióvezető-helyettese. - Gyalázat még a gondolat is, hogy egy olyan embernek emeljenek szobrot, aki fegyvert fogott a saját nemzete ellen - tette hozzá. 2001. augusztus 1., szerda Belföld Magyar Nemzete Több pénz egészségturizmusra A kormányfő szerint az ágazatnak tíz év alatt kell felzárkóznia Európa élvonalához Megtárgyalta és elfogadta a kormány a hazai egészségturizmus tízéves fejlesztéséről szóló programot Hajdúszoboszlón tartott tegnapi kihelyezett ülésén. A miniszterek arról is határoztak, hogy a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjában meghirdetett egészségturisztikai beruházásokra fordítható keret összegét tízmilliárd forinttal emelik meg. Kangúr Tibor_______________ T öbb, a gazdaság fejlesztésében eddig nem használt „motort” indított be a Széchenyi-terv, amikor többek között a lakásépítés, az autópálya-építés és a turizmus fejlesztése mellett döntött. Ezen ágazatok révén a magyar gazdaság növekedése éppen akkor következett be, amikor a világgazdaságban a stagnálás, illetve a csökkenés jelei erősödtek meg - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a kormányülést követően. - Ezek alapján a magyar gazdaságnak jó esélye van arra, hogy ne, vagy csak csekély mértékben érezze: a világgazdaság helyzete jelenleg nem a legkedvezőbb - tette hozzá. A kormány kiemelten foglalkozott az idegenforgalommal, illetve az egészségturizmussal. Orbán Viktor szerint el kell érni, hogy a hazai egészségturizmus ne maradjon le ezen ágazat Európában megfigyelhető fejlődésétől. Európában megduplázódik ezekben az években az egészségturizmusra fordított összeg. - El kell érni, hogy ezzel Magyarország is lépést tartson - emelte ki a miniszterelnök. Hozzátette: az országban jelenleg 40-50 ezer embert foglalkoztat az egészségturizmus. - Az a cél, hogy a következő három-négy évben megduplázódjon a magyar gazdaság húzóágazatának számító turizmus teljesítménye, így újabb 40- 50 ezer családnak nyújtson megélhetést - hangsúlyozta Orbán Viktor. Tíz év alatt el kell érni, hogy hazánk az európai egészségturizmus élvonalába zárkózzon fel. A kormányfő elmondta azt is, hogy a Széchenyi-terv alapján eddig 36,5 milliárd forintot juttattak a gazdaság fejlesztésére. Ez az összeg 186,3 milliárd forint vállalkozói tőkét mozdított meg, vagyis az állam által adott minden forint újabb négy forintot vont be a gazdaságba. Ez jelentős siker, különösen ha azt is figyelembe vesszük: a Széchenyi-terv indulásakor a kormány azzal számolt, hogy az állam minden forintja újabb egy forint vállalkozói tőkét von be a gazdaságba - hangsúlyozta a miniszterelnök. A kormány döntése szerint a Széchenyi-terv részeként újabb tízmilliárd forintot fordítanak az egészségturizmus fejlesztésére. Ezen belül a termálfürdők fejlesztésére öt-, az ezekhez kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésére és kialakítására újabb ötmilliárd forint jut. Matolcsy György gazdasági miniszter arról szólt, hogy a Széchenyiterv egészségturizmus-fejlesztéséhez kapcsolódó pályázataira minden várakozást felülmúlóan nyújtottak be pályázatokat a minisztériumhoz. A korábban meghirdetett 88 pályázati alaphoz eddig ötezer pályázat érkezett, amelyek közül 2800-at bíráltak el, közülük 2100 terv kapott anyagi támogatást. - Ez azt jelenti, hogy minden négy elbírált pályázatból hármat támogatandónak ítélt a kormány - jelentette ki Matolcsy György. Hozzátette: nagy eredmény ez, különösen azt figyelembe véve, hogy a hasonló pályázatokon Nagy- Britanniában csak minden 20., az Egyesült Államokban minden 10- 12., míg Németországban minden hatodik nyer támogatást. Matolcsy György hangsúlyozta: már most be lehet nyújtani újabb pályázatokat gyógyfürdőfejlesztésre, illetve kereskedelmi szálláshely létesítésére. Ezekről a tervekről valószínűleg januárban-februárban döntenek, a pályázatokon nyert támogatást a következő év első hónapjaiban fizetik ki. A miniszter szólt arról is, hogy az állam által adott egy forint mellé közvetlenül társuló négyforintos magántőkén kívül közvetve újabb négy-hat forintos vállalkozói pénz társul. Szavai szerint ez az igazi haszna a Széchenyi-terv egészségturisztikai pályázatainak. Hazánkban jelenleg 160 eurót költ egy turista naponta. Matolcsy György úgy véli: az a cél, hogy ez az összeg néhány éven belül megduplázódjon, illetve minden turista a jelenlegi három helyett hat napot töltsön az országban. A kormányülést követően a miniszterelnök közölte, hogy a zsebszerződésekről időhiány miatt nem tárgyalt a kormány. Arról, hogy milyen módon lehet visszavásárolni a külföldi kézbe került hazai termőföldeket, ma délelőtt a Boros Imre PHARE-miniszter vezette munkacsoport tárgyal. Hajdúszoboszlón tartott tegnap kihelyezett ülést a kormány FOTÓ: BURGERzsol A KORMÁNY TAGJAI Hajdúszoboszlón helyi vállalkozókkal is találkoztak, akik felvetették, hogy csökkenteni kellene az idegenforgalmi adót és növelni a turisztikai támogatásokat. A miniszterelnök szerint a kormány egyetértett a felvetésekkel. Orbán Viktor a város közlekedési gondjaival kapcsolatban elmondta, hogy még az idén megkezdődik a 4-es számú főút elkerülő szakaszának építése. Tájékoztatása szerint a kormány azt szeretné, ha a debreceni repülőtér komoly légikikötővé válna. Egy kérdésre válaszolva a kormányfő biztatónak nevezte a román miniszterelnökkel folytatott tárgyalását. Megerősítette, hogy Magyarország adott esetben kész részt venni egy Erdélyen áthaladó autópálya építésében, ezzel a kérdéssel szeptemberben foglalkozik a magyar-román vegyes bizottság gazdasági albizottsága. A hajdúszoboszlói polgármesteri hivatalban tartott kormányülést követően a miniszterek a gyógyfürdőben tájékozódtak a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. fejlesztési terveiről. Egyesítik a MIÉP elleni feljelentéseket 8B .SzFMF.nr A MIÉP július 25-i sajtótájékoztatóján elhangzott kijelentések miatt egy magánszemély és több zsidószervezet által tett feljelentéseket a Legfőbb Ügyészség a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal hatáskörébe utalta, amely egyesíti az ügyeket, s három napon belül dönt arról, hogy megtagadja vagy elrendeli a nyomozást, esetleg feljelentéskiegészítésre kötelezi az érintetteket - tudtuk meg Horányi Miklóstól, a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyészétől. Azért döntöttek így, mert egy országgyűlési képviselőt érintenek a közösség elleni izgatás gyanújára hivatkozó feljelentések. Tegnap Wittinghoff Tamás, Budaörs SZDSZ-es polgármestere is feljelentést tett az ügy kapcsán. Mint ismeretes, Bognár László, a MIÉP alelnöke nemzetellenesnek nevezte az FTC eladását a Fotexnek. Az ellenzéki politikus arról is beszélt, hogy „a pesti zsidósághoz kapcsolt MTK-szurkoló nagypolgári, üzleties szemlélete ellentétes a Fradi-szurkolók magukat rendes magyar embereknek valló gondolkodásmódjával”. Az egyik feljelentés a hét végi FTC-UTE mérkőzésen hallani vélt antiszemita bekiabálásokat és transzparenseket összefüggésbe hozza a MIÉP-tájékoztatón elhangzottakkal. A meccsekre egyébként hivatalosan csak olyan transzparenseket lehet bevinni, amelyeket a klubok jóváhagytak. Tovább nyomoznak kazettaügyben? 18 Munkatársunktól__________ I ndítványozta az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága a kazettaügyben indult nyomozás újabb két hónappal való meghosszabbítását a Fővárosi Főügyészségen - tájékoztatta lapunkat Borbély Zoltán, az ügyészség szóvivője. Az ügyészség néhány napon belül dönt arról, hogy megalapozott-e az indítvány. Mint ismeretes, a Népszava által kirobbantott kazettaügy kapcsán merült fel a gyanú Torgyán Attilával kapcsolatban, hogy a múlt év tavaszán Benczéné Tóth Judit ügyvéd közvetítésével hárommillió forint kenőpénzt kapott egy vállalkozástól. A gyanúsítás szerint ezért az összegért kellett közbenjárnia édesapjánál, Torgyán József akkori földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternél egy pályázat kedvező elbírálása céljából. Az ügyben befolyással üzérkedés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendeltek el nyomozást február 6-án. A rendőrség Torgyán Attilát ez év március 14-én, Benczéné Tóth Judit ügyvédet, az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának kisgazda tagját február 23-án hallgatta ki gyanúsítottként. A politikus fiának ügyvédje, Bánáti János lapunknak korábban elmondta: nincs a rendőrség birtokában olyan bizonyíték, amely alapja lehet a gyanúsításnak.