Magyar Nemzet, 2001. december (64. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-04 / 282. szám
EB Magyartainft Gazdaság 2001. december 4., kedd Rovatvezető: Schubauer Ferenc Egyre népszerűbb az egészségturizmus A betegségek megelőzése jelentős költségmegtakarítást jelentene az állam és a munkaadók részére egyaránt Az elmúlt másfél év bebizonyította, hogy a Széchenyi-terv egészségturisztikai alprogramja és a hozzá kapcsolódó pályázatok iránt rendkívül nagy a vállalkozók és önkormányzatok érdeklődése. Ennek következtében indokolttá vált, hogy a Széchenyi-terv részeként egy tágabb kitekintésű, tízéves egészségturizmus-fejlesztési program fogalmazódjon meg, amely a közelmúltban meg is valósult. Bánki Erik, a gyógy- és termálturizmus albizottság elnöke nyilatkozott tapasztalatairól lapunknak. M Hunyor Erna_________________ A z 1998 novemberében létrehozott gyógy- és termálturizmus albizottság célja az volt, hogy a meglévő szakmai anyagok és kutatási eredmények összegyűjtésével, valamint új elemzésekkel bebizonyítsa: van remény a magyar gyógy- és termálturizmusnak a nemzetgazdaság egyik húzóágazatává válására és középtávon nemzetközi szinten is meghatározó szerephez jutására - mondta Bánki Erik. Közölte: az előkészítő munka során megdöbbenve tapasztalták, hogy az utolsó átfogó piackutatás és hatástanulmány - az ENSZ támogatásával - 1972-ben készült Magyarországon. Ezért legfontosabb feladatuknak hazánk fürdőinek állapotfelmérését, adottságaik, fejlesztési elképzeléseik megismerését tekintették. Az albizottság javaslatára kerültek a Széchenyi-terv egészségturisztikai pályázatainak támogatandó körébe a gyógybarlangok és a klimatikus gyógyhelyek fejlesztései. Bánki Erik hangsúlyozta, arra törekedtek: üléseiket kivétel nélkül gyógyfürdők helyszínein tartsák, hogy minél több személyes benyomást szerezhessenek. A fürdőigazgatók segítségével rengeteg információt és fejlesztési elképzelésekről szóló anyagot sikerült begyűjteniük. Egyéves országjárást követően, külső szakértők bevonásával a Gazdasági Minisztérium (GM) részére elkészítettek egy tanulmányt, amely a magyar egészségturizmus fejlesztésének lehetséges irányait jelölte meg. Az albizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztések alapját adó központi területek - fürdők, barlangok, egészségközpontok - a világon mindenütt hosszú távon megtérülő beruházások, ezért állami szerepvállalás nélkül a program sikeresen nem bonyolítható le. Emiatt javasolták, hogy a beruházásokhoz vissza nem térítendő központi költségvetési támogatást lehessen kapni, legalább ötvenszázaékos mértékben. Ugyanis ahhoz, hogy az európai piacon hosszú távon versenyképes kínálatot alakíthasson ki Magyarország, elengedhetetlen a korábbi támogatási szint ugrásszerű növelése. Bánki Erik hangsúlyozta: 1998- ban a gyógyturizmus támogatása 461 millió forintot tett ki, amiből csupán 99 millió forint volt a vissza nem térítendő támogatás, 362 millió forint pedig kamattámogatás formájában jutott a beruházásokhoz. 1999-ben viszont 366 millió forint vissza nem térítendő támogatás jutott a központi költségvetésből a fürdőfejlesztésekre. Azonban 2000- ben következett be az első igazi áttörés, ugyanis ekkor már egymilliárd forint állt rendelkezésre a gyógyturizmusban megvalósuló beruházásokra. Az albizottság munkájának eredményeként ma már a GM gazdaságfejlesztési programjában, a Széchenyi-tervben külön fejezetként foglalkozik a turizmusfejlesztéssel, s ezen belül külön alfejezetet képez az egészségturizmus fejlesztése. Idén már 13,8 milliárd forintra rúgott a központi költségvetési támogatás, amely valóban szolgálhatja az európai színvonalú, magas minőségű egészségturisztikai központok megvalósulását. Bánki Erik szerint a legnagyobb eredmény az volt, hogy a kormány 2001. július 31-i ülésén elfogadta az egészségturizmus tízéves fejlesztési koncepcióját. Magyarország lakosságának egészségi állapota ugyanis európai viszonylatban rendkívül kedvezőtlen, továbbá a betegségek megelőzése jelentős költségmegtakarítást jelentene az állam és a munkaadók részére egyaránt. Bánki Erik beszámolt arról, hogy 1999- ben, az Archenában megrendezett közgyűlésen megalakult az Európai Parlamenti Tanácsadó Testület, amelynek elnökévé választották. A szervezet elsődleges célja, hogy az EU döntéshozóinak figyelmét felhívja az egészségturizmus jelentőségére. Az albizottság kiemelt szerepet szán a magyar fürdőkultúra történeti emlékeinek megóvására és felújítására, hiszen turisztikai vonzerejük nemzetközi szinten is egyedinek számít. A 2002. évi Széchenyi-terv pályázati kiírásában már szerepel a műemlék fürdők beruházásának támogatása is. Az új harkányi fürdő látványterve. Az évek óta tartó tulajdonosi perpatvar elcsitult a pályázatot beadták, és a Széchenyi-terv fürdőfejlesztési pályázatán 750 millió forintos állami támogatást nyert a Harkányi Gyógyfürdő Rt A plusz 750 milliós önerővel együtt másfél milliárdos beruházás veszi kezdetét a dél-baranyai kisváros fürdőjében. A közbeszerzési eljárást követően 2002 tavaszán az előkészítő, majd októberben az építészeti munkálatok kezdődhetnek meg. A teljes beruházás befejezési határideje: 2003. december (M. J.) Évértékelés Siófokon Kiemelt cél a balatoni szezon meghosszabbítása Amint az már megszokott, Siófok nem sieti el az idegenforgalmi szezon értékelését, és arra is ügyel az üdülőhely önkormányzata, hogy időben meghatározza a jövő év turizmusának legfontosabb teendőit. Idén - mintegy tanulságként - a balatoni régió turinform irodáinak munkáiba is betekintett Siófok képviselőtestülete. Gulyás J. Attila Siófok köztestülete a város versenyképességét meghatározó tényezőnek tartja, hogy az üdülőközpont magáénak tudhatja a déli part leghosszabb partszakaszát, a legnagyobb (nyaranként 40-45 ezres) szálláshely kapacitását, a legnagyobb bevásárló-, kereskedelmi, konferencia- és szórakoztató központjait. A város 2001. évi turisztikai „vonzerőleltára” arról tanúskodik: Siófok megtartotta versenyképességét és - bár időközben Keszthely levédette a „Balaton fővárosa” címet - a „nyári főváros” rangjához méltóan tervezi a jövőjét. Siófok 2001-ben ugyanazokkal a turisztikai anomáliákkal kényszerült szembe nézni, mint a korábbi években: a valóságos szezon csak július közepén kezdődött, a vendégforgalom abszolút mértékben „németországi iskolai vakációfüggő”, a kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevők száma négy százalékkal nőtt (a szállodai szféra szobakihasználtsága éves átlagban 75 százalékos volt), a magánszállások forgalma viszont visszaesett. A vendégkör összetétele miatt az úgynevezett „költési mutatók” kedvezőtlenek: Siófok, az ifjúsági turizmus balatoni központja évek óta a kevésbé vastag pénztárcájú (volt kelet-) német és holland fiatalokat vonzza. Ők legfőképpen a diszkóturizmus miatt választják Siófokot, és teszik időnként elviselhetetlenül zajossá. Nem beszélve arról, hogy a „Tombolja ki magát Magyarországon!” szlogennel csalogató, egyes németországi utazási irodák által szervezett utak éjszakánként randalírozó résztvevői idén nyáron kiváltképpen gyakran kerültek összeütközésbe a közrendvédelem egyenruhásaival. A napfogyatkozás évének attrakcióját 2001-ben ugyan nem volt mivel pótolni, ám mint a közgyűlési jelentésben olvasható, a pünkösdi szezonnyitó, az előszezoni szállásdíjkedvezmény, az Aranykagyló-fesztivál, az erős emberek olimpiája, az augusztus 20-i tűzijáték, a műrepülő Eb, az aszfaltsí-világbajnokság, valamint a már „bejáratott” magyar-német nyelvű operettest-sorozat jelentős eseménye volt az üdülővárosnak. A város turisztikai kiadványai a marketing legfontosabb eszközei: a 74 oldalas Passport 40 ezer, a 16 oldalas nyári programfüzet 36 ezer példányban jut el a hazai irodákon kívül tizennyolc turisztikai külképviselethez. Idén ősszel már „hangosban” is megjelent a Siófok Passport, és a város internetes honlapja is ontja a vendégcsalogató információkat. Az üdülőváros alapvetően nem kíván változtatni a turisztikai stratégiáján, ám a képviselő-testület tagjai is jól tudják, vannak még kihasználatlan lehetőségeink - mondta lapunknak Balázs Árpád. A polgármester egyebek közt azt tartja különösen fontosnak, hogy a város jelképének számító, és hamarosan új külsővel büszkélkedő víztoronyban berendezkedett tourinform iroda a továbbiakban is kulcsszerepet vállaljon az információs és marketingmunkában. Ezért is került a minap tartott képviselő-testületi ülés elé egy, a Siófokon is túltekintő regionális tourinformiroda-jelentés. Ebből megtudjuk, hogy a tókörnyék 12 tourinform irodájában nyaranként együttesen 23 állandó és 17 szezonális foglalkoztatású dolgozó várja a vendégeket, és amíg a kisebb üdülőhelyek, például Balatonvilágos vagy Kenese irodájába naponként 28-30, illetve 60-70 hazai vagy külhoni tér be, a füredi irodában nyolcvanan-kilencvenen, a tapolcaiban száztízen, a keszthelyiben kétszázan, a siófokiban pedig csaknem háromszázan kérnek útbaigazítást vagy igényelnek szálláshelyet. A siófoki tourinform iroda 2000-hez képest csaknem megkétszerezte az információs kiadvány (útikönyv, térkép) forgalmát, a múlt évi 1,7 milliós szálláshely-kiadási tervét tíz százalékkal növelte, belföldi programajánlataival azonban jóval kevesebben éltek, mint korábban. A tizenhárom százalékos forgalomnövekedés azt mutatja, hogy a siófoki tourinformosok nemcsak helytálltak a régiós versenyben, hanem növelni is tudták előnyüket. gazdasag@magyarnemzet.hu Tökéletesen biztonságos, és még kamatozik is KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 12002/12. Jegyzési időszak: 2001. december 3. - 2001. december 14. Futamidő: 1 év Kamat: 8,75% A Kamatozó Kincstárjegy fix kamatozású, kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, a lejárat után tovább nem kamatozik. A névérték és a kamat kifizetése a lejárat napjától esedékes. Elérhető maximális hozam mértéke: 8,66% (EHM) Jegyzési árfolyam: 2001. december 3. - 2001. december 11. között: 99,90% 2001. december 12. - 2001. december 14. között: 100,00% Jegyzési helyek: CIB Értékpapír Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt., OTP Bank Rt., Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjai, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata. A Kamatozó Kincstárjegyet devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt korlátozás nélkül átruházható. ■g MAGYN ÁLLAMI GARANCIÁVAL