Magyar Nemzet, 2001. december (64. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-04 / 282. szám

EB Magyar­­tain­­ft Gazdaság 2001. december 4., kedd Rovatvezető: Schubauer Ferenc Egyre népszerűbb az egészségturizmus A betegségek megelőzése jelentős költségmegtakarítást jelentene az állam és a munkaadók részére egyaránt Az elmúlt másfél év bebizonyí­totta, hogy a Széchenyi-terv egészségturisztikai alprogram­­ja és a hozzá kapcsolódó pályá­zatok iránt rendkívül nagy a vállalkozók és önkormányza­tok érdeklődése. Ennek követ­keztében indokolttá vált, hogy a Széchenyi-terv részeként egy tágabb kitekintésű, tízéves egészségturizmus-fejlesztési program fogalmazódjon meg, amely a közelmúltban meg is valósult. Bánki Erik, a gyógy- és termálturizmus albizottság el­nöke nyilatkozott tapasztala­tairól lapunknak. M Hunyor Erna_________________ A­ z 1998 novemberében létre­hozott gyógy- és termálturiz­mus albizottság célja az volt, hogy a meglévő szakmai anyagok és kuta­tási eredmények összegyűjtésével, valamint új elemzésekkel bebizo­nyítsa: van remény a magyar gyógy- és termálturizmusnak a nemzetgazdaság egyik húzóágaza­tává válására és középtávon nem­zetközi szinten is meghatározó sze­rephez jutására - mondta Bánki Erik. Közölte: az előkészítő munka során megdöbbenve tapasztalták, hogy az utolsó átfogó piackutatás és hatástanulmány - az ENSZ tá­mogatásával - 1972-ben készült Magyarországon. Ezért legfonto­sabb feladatuknak hazánk fürdői­nek állapotfelmérését, adottságaik, fejlesztési elképzeléseik megisme­rését tekintették. Az albizottság ja­vaslatára kerültek a Széchenyi-terv egészségturisztikai pályázatainak támogatandó körébe a gyógybar­langok és a klimatikus gyógyhelyek fejlesztései. Bánki Erik hangsúlyozta, arra törekedtek: üléseiket kivétel nélkül gyógyfürdők helyszínein tartsák, hogy minél több személyes benyo­mást szerezhessenek. A fürdőigaz­­gatók segítségével rengeteg infor­mációt és fejlesztési elképzelésekről szóló anyagot sikerült begyűjte­­niük. Egyéves országjárást követő­en, külső szakértők bevonásával a Gazdasági Minisztérium (GM) ré­szére elkészítettek egy tanulmányt, amely a magyar egészségturizmus fejlesztésének lehetséges irányait jelölte meg. Az albizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztések alapját adó központi területek - fürdők, barlangok, egészségköz­pontok - a világon mindenütt hos­szú távon megtérülő beruházások, ezért állami szerepvállalás nélkül a program sikeresen nem bonyolít­ható le. Emiatt javasolták, hogy a beruházásokhoz vissza nem térí­tendő központi költségvetési támo­gatást lehessen kapni, legalább öt­­venszázaékos mértékben. Ugyanis ahhoz, hogy az európai piacon hos­szú távon versenyképes kínálatot alakíthasson ki Magyarország, el­engedhetetlen a korábbi támogatá­si szint ugrásszerű növelése. Bánki Erik hangsúlyozta: 1998- ban a gyógyturizmus támogatása 461 millió forintot tett ki, amiből csupán 99 millió forint volt a vissza nem térítendő támogatás, 362 mil­lió forint pedig kamattámogatás formájában jutott a beruházások­hoz. 1999-ben viszont 366 millió fo­rint vissza nem térítendő támogatás jutott a központi költségvetésből a fürdőfejlesztésekre. Azonban 2000- ben következett be az első igazi át­törés, ugyanis ekkor már egymilli­­árd forint állt rendelkezésre a gyógyturizmusban megvalósuló be­ruházásokra. Az albizottság mun­kájának eredményeként ma már a GM gazdaságfejlesztési programjá­ban, a Széchenyi-tervben külön fe­jezetként foglalkozik a turizmusfej­lesztéssel, s ezen belül külön alfeje­­zetet képez az egészségturizmus fej­lesztése. Idén már 13,8 milliárd fo­rintra rúgott a központi költségve­tési támogatás, amely valóban szol­gálhatja az európai színvonalú, ma­gas minőségű egészségturisztikai központok megvalósulását. Bánki Erik szerint a legnagyobb eredmény az volt, hogy a kormány 2001. július 31-i ülésén elfogadta az egészségturizmus tízéves fejlesztési koncepcióját. Magyarország lakos­ságának egészségi állapota ugyanis európai viszonylatban rendkívül kedvezőtlen, továbbá a betegségek megelőzése jelentős költségmegta­karítást jelentene az állam és a munkaadók részére egyaránt. Bán­ki Erik beszámolt arról, hogy 1999- ben, az Archenában megrendezett közgyűlésen megalakult az Európai Parlamenti Tanácsadó Testület, amelynek elnökévé választották. A szervezet elsődleges célja, hogy az EU döntéshozóinak figyelmét fel­hívja az egészségturizmus jelentő­ségére. Az albizottság kiemelt sze­repet szán a magyar fürdőkultúra történeti emlékeinek megóvására és felújítására, hiszen turisztikai vonz­erejük nemzetközi szinten is egyedinek számít. A 2002. évi Szé­­chenyi-terv pályázati kiírásában már szerepel a műemlék fürdők be­ruházásának támogatása is. Az új harkányi fürdő látványterve. Az évek óta tartó tulajdonosi perpatvar elcsitult a pályázatot beadták, és a Széchenyi-terv fürdőfejlesztési pályázatán 750 millió forintos állami támogatást nyert a Harkányi Gyógyfürdő Rt A plusz 750 milliós önerővel együtt másfél milliárdos beruházás veszi kezdetét a dél-baranyai kisváros fürdőjében. A közbeszerzési eljárást követően 2002 tavaszán az előkészítő, majd októberben az építészeti munkálatok kezdődhetnek meg. A teljes beruházás befejezési határideje: 2003. december (M. J.) Évértékelés Siófokon Kiemelt cél a balatoni szezon meghosszabbítása Amint az már megszokott, Siófok nem sieti el az idegenforgalmi szezon értékelését, és arra is ügyel az üdülőhely önkormányza­ta, hogy időben meghatározza a jövő év turizmusának legfonto­sabb teendőit. Idén - mintegy tanulságként - a balatoni régió turinform irodáinak munkáiba is betekintett Siófok képviselő­testülete.­ ­ Gulyás J. Attila S­iófok köztestülete a város ver­senyképességét meghatározó tényezőnek tartja, hogy az üdülő­­központ magáénak tudhatja a dé­li part leghosszabb partszakaszát, a legnagyobb (nyaranként 40-45 ezres) szálláshely kapacitását, a legnagyobb bevásárló-, kereske­delmi, konferencia- és szórakoz­tató központjait. A város 2001. évi turisztikai „vonzerőleltára” arról tanúsko­dik: Siófok megtartotta verseny­­képességét és - bár időközben Keszthely levédette a „Balaton fő­városa” címet - a „nyári főváros” rangjához méltóan tervezi a jövő­jét. Siófok 2001-ben ugyanazokkal a turisztikai anomáliákkal kény­szerült szembe nézni, mint a ko­rábbi években: a valóságos szezon csak július közepén kezdődött, a vendégforgalom abszolút mérték­ben „németországi iskolai vaká­­ciófüggő”, a kereskedelmi szállás­helyeket igénybe vevők száma négy százalékkal nőtt (a szállodai szféra szobakihasználtsága éves átlagban 75 százalékos volt), a magánszállások forgalma viszont visszaesett. A vendégkör összeté­tele miatt az úgynevezett „költési mutatók” kedvezőtlenek: Siófok, az ifjúsági turizmus balatoni köz­pontja évek óta a kevésbé vastag pénztárcájú (volt kelet-) német és holland fiatalokat vonzza. Ők leg­főképpen a diszkóturizmus miatt választják Siófokot, és teszik időn­ként elviselhetetlenül zajossá. Nem beszélve arról, hogy a „Tom­bolja ki magát Magyarországon!” szlogennel csalogató, egyes né­metországi utazási irodák által szervezett utak éjszakánként ran­­­­dalírozó résztvevői idén nyáron kiváltképpen gyakran kerültek összeütközésbe a közrendvédelem egyenruhásaival. A napfogyatkozás évének att­rakcióját 2001-ben ugyan nem volt mivel pótolni, ám mint a köz­gyűlési jelentésben olvasható, a pünkösdi szezonnyitó, az elősze­zoni szállásdíjkedvezmény, az Aranykagyló-fesztivál, az erős emberek olimpiája, az augusztus 20-i tűzijáték, a műrepülő Eb, az aszfaltsí-világbajnokság, valamint a már „bejáratott” magyar-német nyelvű operettest-sorozat jelentős eseménye volt az üdülővárosnak. A város turisztikai kiadványai a marketing legfontosabb eszközei: a 74 oldalas Passport 40 ezer, a 16 ol­dalas nyári programfüzet 36 ezer példányban jut el a hazai irodákon kívül tizennyolc turisztikai külkép­viselethez. Idén ősszel már „han­gosban” is megjelent a Siófok Passport, és a város internetes honlapja is ontja a vendégcsaloga­tó információkat. Az üdülőváros alapvetően nem kíván változtatni a turisztikai stratégiáján, ám a kép­viselő-testület tagjai is jól tudják, vannak még kihasználatlan lehető­ségeink - mondta lapunknak Ba­lázs Árpád. A polgármester egye­bek közt azt tartja különösen fon­tosnak, hogy a város jelképének számító, és hamarosan új külsővel büszkélkedő víztoronyban beren­dezkedett tourinform iroda a to­vábbiakban is kulcsszerepet vállal­jon az információs és marketing­­munkában. Ezért is került a minap tartott képviselő-testületi ülés elé egy, a Siófokon is túltekintő regio­nális tourinformiroda-jelentés. Ebből megtudjuk, hogy a tó­környék 12 tourinform irodájában nyaranként együttesen 23 állandó és 17 szezonális foglalkoztatású dolgozó várja a vendégeket, és amíg a kisebb üdülőhelyek, példá­ul Balatonvilágos vagy Kenese iro­dájába naponként 28-30, illetve 60-70 hazai vagy külhoni tér be, a füredi irodában nyolcvanan-ki­­lencvenen, a tapolcaiban száztí­zen, a keszthelyiben kétszázan, a siófokiban pedig csaknem három­százan kérnek útbaigazítást vagy igényelnek szálláshelyet. A siófoki tourinform iroda 2000-hez képest csaknem megkét­szerezte az információs kiadvány (útikönyv, térkép) forgalmát, a múlt évi 1,7 milliós szálláshely-ki­adási tervét tíz százalékkal növel­te, belföldi programajánlataival azonban jóval kevesebben éltek, mint korábban. A tizenhárom szá­zalékos forgalomnövekedés azt mutatja, hogy a siófoki tourin­­formosok nemcsak helytálltak a régiós versenyben, hanem növelni is tudták előnyüket. gazdasag@magyarnemzet.hu Tökéletesen biztonságos, és még kamatozik is KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 12002/12. Jegyzési időszak: 2001. december 3. - 2001. december 14. Futamidő: 1 év Kamat: 8,75% A Kamatozó Kincstárjegy fix kamatozású, kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, a lejárat után tovább nem kamatozik. A névérték és a kamat kifizetése a lejárat nap­jától esedékes. Elérhető maximális hozam mértéke: 8,66% (EHM) Jegyzési árfolyam: 2001. december 3. - 2001. december 11. között: 99,90% 2001. december 12. - 2001. december 14. között: 100,00% Jegyzési helyek: CIB Értékpapír Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt., OTP Bank Rt., Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjai, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata. A Kamatozó Kincstárjegyet devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt korlátozás nélkül átruházható. ■g MAGYN ÁLLAMI GARANCIÁVAL

Next