Magyar Nemzet, 2002. március (65. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-23 / 69. szám

El Majar Nemzet Belföld 2002. március 23., szombat Költséges feladat az ivóvízbázisok megmentése A szennyvizekkel kapcsolatos feladatok mintegy ezermilliárd fo­rintos, az ivóvizekhez kötődőek pedig 200 milliárd forintos beru­házást igényelnek a jövőben. Vizeink védelme, a korszerű szennyvízelvezetés és vízgazdálkodás közérdek - hangsúlyozták országszerte a víz világnapjának rendezvényein. HÍRÖSSZEFOGLALÓ *Ú­gy kell a vízzel gazdálkodni, hogy bármely célú felhaszná­lásában tükröződjenek a gazdasági, társadalmi, kulturális értékek, azaz a vízügyi kormányzat döntéseiben meg kell jelennie a vízhez kapcsoló­dó közérdek sokszínűségének - hangsúlyozta Fónagy János közle­kedési és vízügyi miniszter Kazinc­barcikán, a víz világnapja és az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Rt. alapításának 40. év­fordulója alkalmából rendezett ün­nepségen. A miniszter felhívta a fi­gyelmet: el kell hárítani a vizeket egyre gyakrabban fenyegető­ kör­nyezeti ártalmakat. Budapesten ötszáz pedagógus részvételével vitatták meg, mit te­hetnek a tanárok a diákok környe­zetvédelmi nevelése érdekében. A tanácskozásra 7500 meghívót kül­dött ki a szervező környezetvédel­mi minisztérium a magyarországi, illetve a szomszédos országok ma­gyar nemzetiségű óvodáinak, isko­láinak. A tanácskozáson Holló Gyu­la, a Közlekedési és Vízügyi Minisz­térium főosztályvezetője elmondta: az európai uniós csatornázási, szennyvíztisztítási elvárások telje­sítéséhez 2015-ig kapott haladékot Magyarország, de az érzékeny ivó­vízbázisok térségében, valamint a nagyobb településeken már előbb el kell végezni ezeket a feladatokat. Eszerint 2009 végéig 402 települé­sen, több mint egymillió lakosra vonatkozóan csökkentik majd egyes térségekben az ivóvíz arzén-, bór-, nitrit- és fluoridtartalmát. A Víz- és Csatornaművek Or­szágos Szakmai Szövetségének tá­jékoztatóján Papp Mária főtitkár elmondta: a szennyvizekkel kap­csolatos feladatok - az EU-csatla­­kozási tárgyalásokon született megállapodásoknak megfelelően - összesen mintegy ezermilliárd fo­rintos, az ivóvizekhez kötődőek pe­dig 200 milliárd forintos beruhá­zást igényelnek. Baján, a vízügyi szolgálat köz­ponti rendezvényén Tompor Sán­dor, a vízügyi tárca közigazgatási államtitkára átadta a felújított Deák Ferenc-zsilipet. Az államtitkár hangsúlyozta: a polgári kormány mindent megtesz, hogy a lakosság elegendő és jó minőségű vízhez jut­hasson. Lapunk kérdésére elmond­ta: míg az előző kabinet mintegy öt­milliárd forintot költött a hazai gát­rendszer megerősítésére, korszerű­sítésére és új töltések építésére, ad­dig a jelenlegi kormány erre több mint 60 milliárd forintot fordított. Vasváron felavatták Rábahíd­­vég és Bejcgyertyános közös szennyvíztisztító telepét. Mannin­­ger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitká­ra megnyitóbeszédében hangsú­lyozta: ma már csak olyan területe­ken lehet új építkezésbe, iparfej­lesztésbe fogni, ahol megoldott a keletkező szennyvizek tisztítása. Németh Zsolt, Vasvár polgármeste­re arra emlékeztetett: a 35 évvel ez­előtt Vasváron épült szennyvízüle­pítő már tíz éve sem volt képes ki­szolgálni a várost. Csurgón közel hárommilliárd forintos kistérségi szennyvízprogramról szóló szerző­dést írtak alá a víz világnapja alkal­mából. A hat somogyi településen mintegy 4500 háztartás csatlakoz­hat rá a szennyvízcsatornára. ■ Ma egész napos, ingyenes rendez­vényt szerveznek a környezetvédel­mi alapítványok. A margit-szigeti víztoronynál délelőtt gyermek­programokkal, déltől előadásokkal várják az érdeklődőket. Szó esik a szennyvíztisztítókról, az árvízvéde­lemről, a Szentendrei-szigetről, majd az éjszakába nyúlóan koncer­tekkel, meglepetésekkel szórakoz­tatják a Margit-szigetre látogatókat. Csatlakozásra kész igazságszolgáltatás ( Gul­yás ). ATTI­­ A__________________ B­ár a magyar bíró már ezer éve európai, nem lehet kérdéses, hogy meg kell-e tanulnia a közössé­gi jogot - szögezte le tegnap a Ka­posvárott tartott Jogi beszélgetések című fórumon Solt Pál. A Legfel­sőbb Bíróság és az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács elnöke kije­lentette: a bírói szervezet nem lesz akadálya hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának. Solt Pál óvott attól, hogy azt gondoljuk: az EU gyökeresen meg­változtatja a bírói tevékenységet, de azt a vélekedést is veszélyesnek tartja, hogy a csatlakozás kevésbé érinti majd a magyar igazságszol­gáltatást.­­ A külföldi szakembe­rekkel kezdődött uniós képzést ma már ötven­ hazai bíró végzi, s úgy tervezzük: 2003-ig minden magyar bíró átesik egy alapos közösségi jo­gi képzésen, így mire az unióhoz csatlakozunk, a magyar bíróságok már készen állnak - hangsúlyozta a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Orbán Péter országos rendőr­­főkapitány arról beszélt, hogy a magyar rendőrség jórészt megfelel az uniós előírásoknak. - Az 1994- es rendőrségi törvényt az unió egyik legjobb jogszabályaként em­legetik, s már itthon is kapnak in­tenzív képzést rendőreink az uni­ós közbiztonsági és közrendvédel­mi ismeretekből - mondta a főka­pitány. Hozzáfűzte, hogy van ugyan még tennivalójuk, de az uniós országjelentés is igazolja: a magyar közbiztonság nem jelent biztonsági kockázatot az Európai Unió számára. Normatívaemelést kér a HÖOK A magyarországi hallgatói ellá­tórendszer forrásainak bőví­tése szerepel a legfontosabb teen­dőként a Hallgatói Önkormány­zatok Országos Konferenciája (HÖOK) által szervezett tavaszi ve­zetőképző tegnapi zárónyilatkoza­tában - tudtuk meg Almássy Kornél elnöktől. Elmondta: a HÖOK tagsága úgy gondolja, hogy a 2001 szeptembe­rében bevezetett diákhitel sikere­sen és jól működik, de nem tekint­hető a források kizárólagos bővíté­sének, és nem oldja meg a hallgatói ellátórendszer évek óta tartó stag­nálását. Ezért 2003-tól szükséges­nek tartják a hallgatói normatíva emelését, hogy annak a részét képe­ző tanulmányi ösztöndíjak tovább­ra is megőrizzék motiváló szerepü­ket, és a szociális ösztöndíjak érde­mi segítséget jelentsenek a hallga­tóknak. Pálinkás József oktatási mi­niszter nyitotta meg a HÖOK négy­napos konferenciáját csütörtökön, amelyen a mintegy kétszáz új hall­gatói önkormányzati tag nyolc kur­zuson ismerheti meg az érdek-kép­viseleti feladatokat. Egyetemi központ épül Szegeden 11 Bálint József__________________ M­ a helyezi el Pálinkás József oktatási miniszter a szegedi önkormányzat és a helyi tudo­mányegyetem közös beruházásá­ban az Ady téren készülő kongresz­­szusi központ, valamint az egyetem tanulmányi és információs épület­­komplexumának alapkövét. A közös építkezésnek korábban akadálya volt, hogy az egyetem vi­lágbanki finanszírozásban szándé­­kozott felépíteni a tanulmányi és információs központot, így annak megfelelően készült el a terv. En­nek módosítására akkor nyitt lehe­tőség, amikor kiderült: a város 892 millió forintot nyert a Gazdasági Minisztériumhoz benyújtott pá­lyázatán, s a tárca jóváhagyta, hogy ezt az összeget felhasználják a közös beruházásnál, amelynek költségei megközelítik a hétmil­­liárd forintot. A tervekhez képest jóval szeré­nyebb méretű kongresszusi köz­pont felépítése is több száz millió forintot emészt fel. A épületben he­lyet kap egy nyolcszáz férőhelyes konferenciaterem, két 200 és há­rom 100 fős szekcióterem, illetve négyszáz négyzetméternyi kiállító­helyiség. Közzététel Egyetértünk a jövő támogatásában Az ember hisz ezt-azt. Gondolja így-úgy. Aztán, ha tudomást szerez erről-arról, rájön, hogy másképpen van, bizony nemritkán elcsodálkozik. Vajon Magyarország polgárai kiket támogatnának közös­en- azaz a diákok, a pályakezdők, a családalapítás előtt állók, a vaiakból a legszívesebben? Milyen alapon döntenek erről? két és több gyermeket nevelő családok támogatását tartja Egyszóval: mit kíván ma a magyar nemzet a legfontosabbnak. Az emberek túlnyomó többsége a jövő és a családok pártján Tudják, hogy minden kezdet nehéz. Sikeres rajt nélkül le­­áll. A támogatások fontossági sorrendjében az életkezdők,­dig senki sem lehet befutó. Ön mennyire tartja fontosnak a következő csoportok állami támogatását? I—■iiiihhX 1 családalapítás 16 F MMMMMMMMHHV—J W nagyon fontos két- és többgyermekes családok **| B'U' □ inkább fontos t 'i ^ TI ■ kevésbé vagy pályakezdők V'A | 17% | ■ egyáltalán nem fontos Il­im 1 | 24% |­­10 0 10 30 50 70 90 M Forrás: Magyar Gallup Intézet, Országmegítélés-kutatás, 2002. február A családok, diákok, élet- és pályakezdők 1998 és 2002 kor­mány családtámogatási intézkedéseit négy megkérdezett kött új típusú támogatáshoz jutottak. A polgárok túlnyomó emberből három fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja, többsége ezeket az intézkedéseket helyeselte, sőt az egész Az otthonteremtő hitel támogatottsága 72%-os. A meg két­­ország szempontjából fontosnak vagy nagyon fontosnak tar­­dezettek 69%-a tartja fontosnak vagy nagyon fontosnak a tettá. Diákhitelt. A család- és otthonteremtő támogatási rendszer és a Diákhit A családok és életkezdők számára az elmúlt években jutta­­t el sikeresen vizsgázott. Az emberek véleményének összesí tett támogatások fontosságát tehát ma Magyarországon cége szerint az iskolai osztályzatoknak megfelelő skálán nemcsak azok a közösségek ismerik el, akiket ezek az intéz­­eredményességük a jó és a jeles között van. A polgári kér­­kedések közvetlenül érintenek, hanem az egész ország. t-1* xe Értékelje a felsorolt támogatásoknak az össztársadalmi hasznosságát az iskolai osztályzatoknak megfelelően! g .. i-Q «4H CM (h v~d o N 8° “zr- i r------a. -« ----ssm, 76% a -----sm 72% m 60 ---------- 69°/° ‘ , I------------ | | I 64% ^ | 5-ös és 4-es g3^ osztályzatok §| ’m _________|_________ xn aranya * | | I I , [ o m §| mi 5-ös osztályzatok ~ ^^^B aránya |j | MBS ír- “ ■ | c fl o n 8-ra :0— £, « U DO­M Diákhitel Széchenyi Terv Otthonteremtő Családtámogatások -g támogatás » -| osztályzatok átlaga: 4,08 4,00 4,15 4,25 £ g

Next