Magyar Nemzet, 2002. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-02 / 101. szám

2Magyar Nemzet - Belföld 2002. május 2., csütörtök Rovatvezető: Szajlai Csaba Balatoni évadnyitó 2001-től soha nem látott idegen­­forgalmi fejlesztés kezdődött a térségben a hajókikötők, a ke­rékpárutak és a vitorláskikö­tők építésével, a bor-, a hor­gász- és a kulturális turizmus lehetőségeinek gyarapításával - mondta a keszthelyi balato­ni évadnyitó ünnepségen tag­nap Lasztovicza Jenő, az Or­szágos Idegenforgalmi Bizott­ság elnöke, hozzátéve: minden Balaton-parti képviselőnek nagy öröm az idény megkez­dése, mert a régióban több tízezer család megélhetését biztosítja a turizmus. A fideszes politikus elmondta: az utóbbi négy évben a kor­mányzat nekilátott a Balaton körüli teljes csatornázottság megvalósításának. (MTI) Milliós támogatás roma fiataloknak Deutsch Tamás ifjúsági és sport­­miniszter, illetve Farkas Fló­rián, az Országos Cigány Ön­­kormányzat elnöke együtt­működési megállapodást írt alá a cigány fiatalok életkörül­ményeinek és társadalmi helyzetének javítására. A ter­vek között szerepel a sporto­lási lehetőségek megteremté­se, ami elsősorban iskolák, közösségi házak és családok bevonásával sportkörök szer­vezését jelenti. A megállapo­dás része a hátrányos helyze­tű roma nők testkultúra- és egészségfejlesztése, valamint a fogyatékos cigány fiatalok sporttevékenységének előse­gítése. A kábítószer-fogyasz­tás visszaszorítását célzó programot is beszámítva, az ISM az elképzelések megvaló­sításához 29,5 millió forintos támogatást nyújt. Olasz-magyar megállapodás Együttműködési megállapodás született kedden a magyaror­szági közép-dunántúli régió és az olaszországi Veneto tarto­mány között. Az ünnepélyes aláírás Velencében volt, ma­gyar részről Kuti Csaba, a Kö­zép-dunántúli Regionális Te­rületfejlesztési Tanács elnöke, olasz részről pedig Floriano Pia, Veneto tartomány ide­genforgalmi, erdőgazdasági és európai közösségi minisztere látta el kézjegyével a doku­mentumot. A megállapodás célja, hogy elősegítsék az ifjú­sági, a tudományos intézmé­nyek, illetve a kis- és közép­­vállalkozások együttműködé­sét. Az olasz kormány száz­millió forint értékben vállalja, hogy egy-egy magyarországi régióban projektet készíttet az uniós alapok fogadására. Kormánybiztost kérő fogyatékosok Az országos fogyatékosügyi prog­ram kiemelt társadalmi fel­adatként való kezelését, a megvalósításához szükséges költségvetési források biztosí­tását és egy Fogyatékosügyi Kormánybiztosság felállítását kéri a parlamenti pártok ve­zetőinek elküldött levelében a Fogyatékossággal Élő Embe­rek Szervezeteinek Tanácsa. Rámutatnak arra: a fejlett or­szágok tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a fogyatékos em­berek társadalmi beilleszke­désének elősegítésére fordí­tott források négy-tíz év alatt megtérülnek. Magyarorszá­gon, becsült adatok szerint, az együtt élő családtagokat is be­leszámítva azonban több mint egymillió embert érint­hetnek a fogyatékosságból származó hátrányok. (MTI) Elutasították a beadványokat A Legfelsőbb Bíróság nem változtatta meg az OVB döntését A választási ügyekben kötelező soron kívüli eljárásban döntött kedden a Legfelsőbb Bíróság (LB) arról a négy állampolgári be­adványról, amelyek kifogásolják, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) elutasította a kiskunhalasi Vecsernyés Sándor álláspontját. Mint megírtuk: Vecsernyés szerint azt a jelöltet, aki a második forduló előtt lemond, a listás mandátumok kiosz­tásánál kiesettnek kell tekinteni, így az első érvényes forduló­ban megszerzett szavazatai sem kerülhetnek az országos listára.­ ­ Nánási László____________________­ omma Zoltán, a Legfelsőbb Bí­róság elnökhelyettese lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az LB-hez öt állampolgári kifogás ér­kezett az OVB elutasító döntése mi­att. A töredékszavazat-ügyben be­nyújtott egyik kifogásról a bíróság már hétfőn döntött, és végzésében a kérelmező beadványát érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Kedden a fennmaradó négy ki­fogást bírálta el a legfelsőbb jogha­tóság. Az egyik esetben a kérelmező hiányosan nyújtotta be az iratokat, és a bíróságon egyébként kötelező képviseletről sem gondoskodott. A másik három kifogásnál ilyen hiá­nyosságok ugyan nem voltak, de mint a Magyar Nemzetnek nyilat­kozó Lomnici Zoltántól megtud­tuk, valamennyi kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasították. En­nek az az oka - derül ki a végzések indoklásából -, hogy az OVB téve­sen határozatnak minősítette a sa­ját véleményét - holott ez az LB szerint állásfoglalás. Márpedig a törvény értelmében amíg az OVB határozatai a bíróság előtt megtá­madhatók, addig az elvi jelentősé­gű, orientáló, jogértelmező állás­­foglalások nem kérdőjelezhetők meg a bíróságon. Bár a hét elején hozott végzések ellen további közvetlen jogorvoslat­nak nincs helye, a kérdés ismétel­ten szorgalmazható, a döntés meg­támadható a választások végered­ményét várhatóan a napokban ki­hirdető OVB-határozat ellen be­nyújtható kifogással. Ez azt jelenti, hogy a választások hivatalos vég­eredménye ellen kifogást benyújtók a töredékszavazatokra vonatkozó korábbi döntés megváltoztatását is forszírozhatják majd. A töredékszavazatokkal kapcso­latos beadvány szerzője, Vecsernyés Sándor az OVB elnökének, Ficzere Lajosnak levelet írt, amelyben kö­zölte, hogy a választási bizottság határozatát tudomásul vette, s saj­nálkozott amiatt, hogy a beadvá­nyával kapcsolatban az Országos Választási Bizottságot „méltatlan megjegyzések érték”. Ennek ellené­re a polémia, a jogvita folytatódott, hiszen Vecsernyés álláspontját - mint arról már beszámoltunk - többen is támogatják. Köztük Zlinszky János volt alkotmánybíró és az APÜSZ elnöke, Szerdahelyi Szabolcs is. Feltehetően lesznek olyan kérelmezők is, akik az állás­pont igazát megpróbálják érvénye­síteni a választások végeredményét megállapító OVB-döntés ellenében is, kifogást nyújtva be az ellen.­­ Korrekciót akar az MSZP A szocialisták ősszel módosítanák a választási eljárási törvényt Szakmainak álcázott politikai vitának tartják a szocialisták a tö­redékszavazatok elosztásának firtatását - mondta Tóth András szocialista képviselő. Salamon László fideszes honatya ezt visz­­szautasította, és azt hangsúlyozta: a jogorvoslat a választások ré­sze, amelynek igénybevételéért megengedhetetlen a vádaskodás. HÍRÖSSZEFOGLALÓ T­óth András szocialista képvise­lő szakmainak álcázott politi­kai vitának nevezte a töredékszava­zatok elosztási módjának megkér­dőjelezését. Ismert: a beadvány el­fogadása még jobban csökkentette volna az MSZP-SZDSZ csekély parlamenti többségét. A szocialista képviselő kedden sajtótájékoztatón megjegyezte: szerinte „egyes politi­kai csoportok nem tudják meg­emészteni a vereséget”. Az MSZP szerint ugyanakkor szükség van a választási eljárásról szóló törvény áttekintésére és kor­rekciójára. Az erről szóló javaslatot ősszel nyújtaná be az Országgyű­lésnek a kormány - mondta el Tóth András. A szocialisták szabá­lyozni kívánják az interneten és sms-ben küldött üzeneteket, illetve el akarják törölni a kampánycsen­det és a közvélemény-kutatási ada­tok nyilvánosságra hozatalának korlátozását. Tóth András a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy írásbeli kér­dést tett fel Pintér Sándor belügy­miniszternek arra vonatkozóan: mikor kíván a nyilvánosság elé áll­ni a választások törvényességét és tisztaságát kétségbe vonó egyes ál­lítások megcáfolására. A szocialista képviselő azt várja a belügyminisz­tertől, hogy a nyilvánosság előtt áll­jon ki a szakmai apparátus mellett. Salamon László fideszes ország­­gyűlési képviselő, pártja jogi kabi­netjének tagja visszautasította, hogy a választási eredmények meg­állapítására hivatott szervek előtti eljárást szakmainak álcázott politi­kai vitának minősítsék.­­ A jogor­voslati eljárások a választási eljárás törvényes részei, amelyek igénybe­vételéért megengedhetetlen bárki­vel szemben vádaskodni - fogal­mazott. Hozzátette: a választási el­járásról szóló törvény múlt évi mó­dosítása egyedül azért hiúsult meg, mert az MSZP kihátrált az előzetes megállapodásból. Ugyanakkor Sa­lamon László indokoltnak tartja a választási törvény újragondolását. Pintér Sándor belügyminiszter­hez egyelőre nem érkezett meg Tóth András kérdése - közölte Könyves Krisztina, a tárca szóvivője kedden. Ha megérkezik a kérdés, arra 15 napon belül válaszolnak. Tóth András Salamon László WHB—MMWMWMBHBBWWHWMWBBWMWMMWMWBWBW—BW Manipuláció gyanúja egy budai kerületben Manipuláció gyanújával az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) és Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz fordult egy bu­dai lakos, kérve az országgyűlési választások első és második fordulós eredményeinek érvénytelenítését Budapest II. kerü­letében. A lapunknak nyilatkozó Vígh Kristóf meggyőződése, hogy a birtokába került dokumentumok azt bizonyítják, hogy az adatkezelés téves, illetve gondatlan volt a főváros bel-budai kerületében.­ ­ Munkatársunktól______________ M­int azt Vígh Kristóf lapunk­nak elmondta, élve állam­­polgári jogával, elkérte a II. kerü­leti önkormányzat választási iro­dájából az ottani szavazóköri ■eredményeket. Az így birtokába jutott adatok azt mutatják, hogy közvetlenül az urnazárást meg­előzően, 18 óra 50 perckor haj­szálra megegyezett a részvételi arány a II. kerület összes szavazó­körében az első és a második for­dulóban. Vígh úgy véli, ez nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak, mivel bizonyos eltérés minden szavazó­körben tapasztalható a leadott voksok számát illetően. Például egy hatszáz fős körzetben akár hat fő szavazata is egyszázalékos el­mozdulást okoz. Ráadásul, emelte ki, ha össze­sítjük az adatsoron szereplő vok­­sokat, kiderül, hogy különböző szavazatszám eredményezte ugyanazt a részvételi arányt az el­ső, majd a második fordulóban. Például az 1. számú szavazókör­ben április 7-én 602 voks, két hét­tel később viszont 610 voks egy­aránt 83,74 százalékos részvételt eredményezett. - Meggyőződésem, hogy a bir­tokomba került adatok bizonyít­ják: az adatkezelés téves, illetve gondatlan volt a II. kerületben - mondta Vígh Kristóf. Mint is­mert, a főváros II. kerületében Balsai István (Fidesz), aki 1990- 94 között igazságügy-miniszter volt, gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot. A kerületi választási iroda illetékesét tegnap nem tud­tuk elérni. MVSZ: Grespik is tagja az új elnökségnek S­zámos új tisztségviselőt válasz­tottak a megüresedett elnöksé­gi helyekre a Magyarok Világszö­vetségének (MVSZ) küldöttgyűlé­sén; az újonnan megválasztottakat kedden mutatták be az MVSZ Semmelweis utcai székházában. Patrubány Miklós, az MVSZ el­nöke kijelentette: a közelmúltban lezajlott parlamenti választások nyomán kialakult szemléletváltás miatt a jövőben az MVSZ lesz a legjelentősebb nemzeti erő, amely egyedül fogja ellátni 15 millió ma­gyar érdekképviseletét. Az egyesülés révén létrejött Kárpát-medence régió társelnö­kévé Virágh Pált választotta a kül­döttgyűlés. A társelnök helyettese L. Németh Erzsébet. Elnökségi tag lett Wetherellné Szent-Ivány Ildikó, az ausztráliai országos tanács el­nöke, Geönczeöl Gyula, a szlováki­ai országos tanács elnöke, Sárközy Csaba Vas megyei elnök, Gaudi Nagy Tamás, a Magyar Csodaszar­vas Egyesület elnöke, valamint Grespik László és Bardócz T. And­rás. Póttagy lett Boros Béla auszt­ráliai küldött. belpol@magyarnemzet.hu ORTT-mérleg: panaszáradat a kampányban Nyolcszor annyi kifogás érke­zett a most befejeződött vá­lasztási kampány során az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) panaszbi­zottságához, mint négy évvel ezelőtt. Az idei év „panaszsta­tisztikája” már most, az első négy hónap leteltével megkö­zelíti a tavalyi, egész éves be­adványforgalmat. HÍRÖSSZEFOGLALÓ N­égy évvel ezelőtt kilenc, az idei kampány során pedig 73 beadvány érkezett a médiahatóság panaszbizottságához. Ezek több­sége a rádiók és a televíziók ki­egyensúlyozatlan, egyoldalú tájé­koztatását kifogásolta - közölte Könczöl László, a panaszbizottság soros elnöke. Mint mondta, 1998- ban 244, tavaly egész évben pedig 246 panasz érkezett a testülethez. Az idei év első négy hónapjában viszont már 228 esetben fordultak a panaszbizottsághoz. A négy év­vel ezelőtti kilenccel szemben a kampány során 73 esetben nyúj­tottak be a kampánnyal kapcsola­tos panaszt. Nyolcszor annyi kifo­gás érkezett tehát be a most befe­jeződött választási kampány so­rán, mint 1998-ban. Könczöl László elmondta, leg­gyakrabban a kiegyensúlyozatlan, egyoldalú tájékoztatás megállapí­tását kérték a panaszosok, akik többsége az elmúlt hetekben az Orbán Viktor miniszterelnök Test­­nevelési Egyetemen mondott be­szédével, illetve a Fidesz-MDF Kossuth téri rendezvényével kap­csolatos beszámolók kapcsán for­dultak a testülethez. Az ügyek legalább fele van elbí­rálás előtti állapotban, a testület pedig, ha szorosan is, de tartani tudja a törvényben megszabott határidőt, a benyújtástól számított harminc napon belül érdemi dön­tést hozva az ügyekben. Ennek ér­dekében például, tette hozzá Könczöl László, az azonos műsor­számmal kapcsolatos panaszokat, ahogy azt a jogszabály is megenge­di, egyben tárgyalják. Vita a tanévkezdés időpontjáról Nem ért egyet a Közoktatás-politikai Tanács keddi ülésén tett javaslatokkal az oktatási tárca. Közleményükben leszögezik: a testületnek a tanév rendjére vonatkozó több észrevételét csak a közoktatási törvény módosításával lehetne megvalósítani.­ ­ Apám Kata________________________ A Közoktatás-politikai Tanács - az Oktatási Minisztérium döntés-előkészítő testülete - keddi ülésén több olyan javaslat szüle­tett, amelyet a tárca nem tart elfo­gadhatónak. A testület javasolta az egységes, szeptember másodikai tanévkezdést, és felvetette, hogy a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet a tárca új vezetőjének el­lenjegyzésével jelenjen meg. Az ülésen szó esett a 185 napos tanév hosszának csökkentéséről, továb­bá javasolták: a minisztérium a fenntartókkal közösen vizsgálja meg, kinek a felelőssége volt az or­szággyűlési választások körül az iskolákban kialakult közhangulat. Az OM lapunkhoz eljuttatott állásfoglalása szerint a testület­nek a tanév rendjével kapcsolato­san tett több észrevételét csak a közoktatási törvény módosításá­val lehet megvalósítani. Mivel a tanév hosszához illeszkedik a tantervi szabályozás is, ennek megváltoztatása veszélyezteti a kerettantervek bevezetését - ér­velnek a szakértők. A tárca inkább azt javasolja, hogy a tanévkezdés időpontjának kialakítása a tavalyi évhez hason­lóan történjék: az intézmények, il­letve a fenntartók dönthessék el, hogy augusztus végén vagy szep­tember elején kezdik a tanévet. (A 185 tanítási napból álló tanévet egyébként még az MSZP-SZDSZ- kormány vezette be.) Az OM szerint a tanév rendjé­nek kiadásával nincs mód meg­várni az új minisztert, s egyértel­műen úgy ítélik meg, hogy a köz­oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok a választási kam­pány időszakában is a vonatkozó jogszabályok betartásával látták el feladatukat. Ezt azért kívánják hangsúlyozni, mivel egyes ellenzé­ki pártok - egy-egy sajnálatos esetből kiindulva - megrágalmaz­ták a pedagógusokat.

Next