Magyar Nemzet, 2002. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-02 / 101. szám

□ A Magyar Nemzet - Belföld 2002. május 2., csütörtök Paks már EU-konform Elismerés a hazai nukleáris energiatermelésnek A Paksi Atomerőmű minden­ben megfelel a hasonló korú nyugat-európai atomerőmű­vek biztonsági követelményei­nek, valamint kielégíti az Eu­rópai Unió nukleáris energia­­termeléshez kapcsolódó elő­írásait is. » Mayf.r György__________________ E lismeréssel fogadták a ma­gyarországi nukleáris ener­giatermeléssel foglalkozó nemzeti jelentést a Bécsben rendezett má­sodik nemzetközi nukleáris biz­tonsági felülvizsgálati értekezlet résztvevői - ismertette Rónaky Jó­zsef, az Országos Atomenergia Hi­vatal (OAH) főigazgatója a Nem­zetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) múlt héten rendezett érte­kezletének tapasztalatait. Mint mondta: az 1996-ban életbe lépett és 53 ország, köztük hazánk által aláírt nukleáris biztonságról szóló nemzetközi egyezmény végrehaj­tását a csatlakozott országok kép­viselői háromévente értékelik. A konferenciára elkészített magyar jelentés részletesen ismertette a hazai nukleáris energiatermelés helyzetét, a Paksi Atomerőműben elkezdett biztonságnövelő progra­mok és a hazánkban eddig elvég­zett nemzetközi felülvizsgálatok eredményét. Mindezek alapján több nemzetközileg is követendő jó példát kiemeltek a magyar je­lentésből, így többek között na­gyon kedvezőnek és követendő­nek ítélték a szakemberek a Paksi Atomerőmű időszakos biztonsági felülvizsgálati rendszerét, vala­mint a kilencvenes évek közepén indult és idén befejeződő bizton­ságnövelő projektet. Ezzel együtt ugyancsak sikeresnek tartották az elvégzett földrengés-biztonsági értékelést és az ennek alapján el­kezdett földrengés-állósági meg­erősítési programot, amely szin­tén az idei évben fejeződik be. Rónaky József elmondta azt is, hogy a nemzetközi szakemberek jó példaként említették a magyar atomenergia-hatóság biztonság­­politikáját, és a hazai nukleáris engedélyezési gyakorlatot. A Paksi Atomerőmű biztonságosságát megerősítették az eddig elvégzett hazai és nemzetközi felülvizsgá­latok, így a tavaly zárult OSART- ellenőrzés is. Ugyancsak biztonsá­gosnak és a nemzetközi követel­ményeknek megfelelőnek minősí­tette az atomerőművet az EU je­lentése is, amely a csatlakozásra váró országok nukleáris energia­­termelését vizsgálta. A főigazgató a bécsi konferencia záródoku­mentumából kiemelte: az első fe­lülvizsgálati értekezlet óta eltelt időszakban komoly haladás tör­tént az egyezményhez csatlakozott országok jogi szabályozásában, a hatóságok függetlenségének nö­velésében, az anyagi források megteremtésében és a nukleáris létesítmények működtetése terén. A világon jelenleg 448 atom­­erőművi blokk üzemel, és nagyon kedvező, hogy a korábbi szabvá­nyok alapján épített régi erő­művek, így a szovjet típusú blok­kok biztonságának növelése is jól halad. Települések kontra MSZP Szélnek eresztenék a kistérségi menedzsereket Veszélybe kerülhet a kistérségek jövője, az MSZP ugyanis a me­nedzserhálózatot meg akarja szüntetni. A szakmai szövetségek szerint a szocialisták terve, miszerint szélnek eresztik a kistérsé­geket segítő szakembergárdát, nem szakmai, hanem politikai megfontolásokból ered.­ ­ Virághalmy Sarolta________ F­ elháborodást váltott ki az ön­­kormányzatok közt Csabai Lászlónénak, Nyíregyháza szocia­lista polgármesterének nyilatko­zata, amelyben a kistérségi me­nedzsereket „komisszároknak” ti­tulálva kijelentette: „el kell felejte­ni őket”. A 2000 augusztusa óta működő tanácsadó hálózat 147 dolgozójára eddig ugyanis nem volt panasz, jól dolgoztak. Évente 10 milliárd forintot közvetítettek összesen, több jogcímen a kistér­ségeknek, amely egységenként át­lagosan hatvanmillió forintot je­lentett. Az önkormányzatoknak direkt szolgáltatást végző hálózat - az igények alaján - inkább to­vábbfejlesztésre számíthatott, mi­vel még mindig kis kapacitásúnak bizonyult. Égető szükség lett volna további, a területfejlesztési elosz­tórendszerben jártas szakembe­rekre. Az MSZP-SZDSZ-kormány felszámoló terve miatt tiltakoznak a szakmai szervezetek. Gémesi György, a Magyar Önkormányza­tok Szövetsége (MÖSZ) elnöke szerint hiba lenne megszüntetni a nehéz munkával felállított kistér­ségi megbízotti hálózatot, amikor a társulások jelentősége - az uniós csatlakozás közeledtével - egyre nő. - A közösségi támogatások a kistérségekre alapozva kerülnek majd be hazánkba - közölte Gémesi. - A megbízottak pedig a kistérségeket hangolják össze. Ugyanígy vélekedik Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségé­nek elnöke is, aki szerint a kistér­ségi menedzserhálózat megszün­tetéséről beszélni szakmai felelőt­lenség. Az egyébként Csabainét is társelnökeként tudó szövetség el­nöke úgy véli: semmilyen szakmai indok nem húzódik az MSZP ötle­te mögött. Szita úgy fogalmazott: Sajnálja, hogy a felszámolásról szóló bejelentés éppen egy felelős önkormányzati vezető szájából hangzott el. Mivel a megbízotti hálózat a térségek fejlesztéséhez alapvető, felmerül a kérdés: nem a kistérségek lesznek a következő alanyai a szocialisták felszámolási terveinek? - A kistérségi menedzserek nem az MSZP, hanem kizárólag a kistérségek érdekeit szolgálják. Ezért „természetes”, hogy egy MSZP-SZDSZ-kormány felszá­molná a jól működő hálózatot - reagált a hírre Mikes Éva is, a MEH politikai államtitkára, aki szerint a megbízottak sikerességét bizonyítja, hogy mára az ellenzéki vezetésű kistelepülések is öröm­mel dolgoznak együtt a koordiná­torokkal. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÁLTAL KÖZZÉTETT, KISTÉRSÉGEKET ÉRINTŐ PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK 2000. ÉVI PÁLYÁZATOK 2001.ÉVI PÁLYÁZATOK 2002.ÉVI PÁLYÁZATOK Területfejlesztési, önkormányzati társu­lások számára kiírt működési célú támo­gatásra: 90 millió forint­­ nyertes 120-130 kistérség Területfejlesztési, önkormányzati társu­lások számára kiírt működési célú támo­gatásra: 50 millió forint nyertes 120-130 kistérség Területrendezési és területfejlesztési infor­mációs rendszerhez való csatlakozást biz­tosító műszaki beszerzésre kiírt pályázat: 15 millió forint nyertes 72 pályázat Hulladéklerakó Miskolcon A fejlesztéshez kilencmillió eurót biztosít az Európai Unió . MTI-Szantszi­ó Bál­int_________ M­iskolc és az agglomerációhoz tartozó 35 település hulla­déklerakó és -gazdálkodó telepet épít; a beruházás értéke 3,5 milliárd forint. A fejlesztéshez 9 millió eurót, azaz 2,4 milliárd forintot biz­tosított az ISPA program. A beruházásról szóló megálla­podást a borsodi megyeszékhelyen Kohold Tamás, Miskolc polgármes­tere és Vass Nándor, a Környezet­­védelmi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára írta alá kedden. Kohold Tamás az MTI-nek el­mondta: a térség 417 millió forint címzett állami támogatást kapott erre a célra, 342 millió forintot a he­lyi önkormányzatok biztosítottak, 267 millió forintot pedig a Környe­zetvédelmi Minisztérium adott. A beruházás a közbeszerzési pályázat kiírásával lényegében már megkez­dődött. A kivitelezés októberben indulhat, és a projektet 2003 végé­re, 2004 elejére befejezik. A Mis­­kolctól alig húsz kilométerre lévő Hejőpapi határában megépülő re­gionális hulladéklerakó több évti­zedre szóló, az Európai Unió elvá­rásainak megfelelő hulladékgazdál­kodási program része. A korábbi térségi szemétlerakó telepeket be­zárják, rekultiválják, és szelektív hulladékudvarokat alakítanak ki. Vízrendezés ötmilliárdért Veszélyben a gyöngyvirágos tölgyes­ i Dombi Margit (Df.brf.cf.n)______ A Debrecen környéki pihenő­övezet vízellátási gondjainak megoldására 5,3 milliárd forintos vízvisszapótlási programot szeret­ne megvalósítani a Tiszántúli Víz­ügyi Igazgatóság és a város. A ter­vek szerint 2003-ban induló és 2006-ra befejeződő térségi vízügyi beruházás eredményeképpen meg­szűnne a Nagyerdő kiszáradásának veszélye, vízhez jutnának a rekreá­ciós övezet mesterséges tavai, és a jelenleginél jóval nagyobb mennyi­ségű víz állna az öntözéses növény­­termesztők rendelkezésére - derült ki a CIVAQUA projektről rendezett keddi tanácskozáson Debrecenben. Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója rámuta­tott: a Nagyerdő pusztulását, csúcs­száradását már az ötvenes-hatva­nas években tapasztalták. Az ok a talajvíz erőteljes leszállása volt, aminek következtében lassú szára­dásnak indult a gyöngyvirágos töl­gyes. A talajdepresszió ma már olyan szintű, hogy kijelenthető: az öreg tölgyek nem képesek elviselni a vízhiányt, s ha nem csinálnak va­lamit, a kiszáradás ütemének gyor­sulásával kell számolni. A megol­dás az lehet, ha a Nagyerdőtől északra három szivárogtató tavat alakítanak ki, illetve az erdei utak mentén drénekkel juttatják el a vi­zet a fák gyökeréhez. A CIVAQUA program ezen részének megvalósí­tásához a természetvédelemnek mindenképpen csatlakozni kell és meg kell találnia azokat a forráso­kat, amelyekkel a vízvisszapótlás mielőbbi megoldását elő tudják se­gíteni. A koncepció korántsem tekint­hető újnak. Hajdúsági többcélú víz­gazdálkodási rendszer néven egy­szer már nekifutottak Debrecen környéke vízvisszapótlásának. 1977-ben valósították meg első üte­mét, vagyis az erdőspusztai víztáro­zókat, amelyek aztán rövid időn be­lül a horgászok és kiránduló csalá­dok kedvenc pihenőhelyei lettek. A tározók folyamatos vízellátásáig azonban nem sikerült eljutni. A fej­lesztés 1984-ben pénzhiány miatt félbeszakadt, így a tavak az aszályos években kiszáradtak, elgazosodtak. A vízrendezés gondolata két éve merült fel újra. Kósa Lajos polgár­­mester szerint nem kismértékben azért, mert Debrecen gazdasági nö­vekedésével együtt lakóinak jóléti igényei is növekedtek. A polgár­­mester úgy véli, a jogos igények ki­elégítéséhez egy száz hektár nagy­ságú vízi sportokra, szörfözésre, vagy akár drótköteles vízisíelésre is alkalmas tavat kell megépíteni. Az új és régi tavak vízellátásához a Ke­leti Főcsatornától az Erdőspusz­tákig, illetve a Nagyerdőig vezető csatornarendszert kell kiépíteni, ami majd táplálja a kiszáradó Tócó és Kondoros patakok vizét, lehető­séget teremt a tervezett kajak-kenu pálya kiépítésére, megoldja a kör­nyező gazdák öntözési gondját és nem utolsósorban megakadályoz­za, hogy a Debrecen tüdejének szá­mító Nagyerdő kipusztuljon. A Közlekedési és Vízügyi Mi­nisztériumot képviselő Váradi Jó­zsef vízkár-elhárítási főosztályveze­tő elmondta: a víztöbblet, illetve a vízhiány okozta károk orvoslása egy olyan vízgazdálkodási szem­pontból kiszolgáltatott országban, mint amilyen Magyarország, túl­nyomórészt állami feladat. Az elér­hető forrásokról szólva Kóthay László, a Tivizig igazgatója kiemel­te: a Kövím forrásai valóban nem elegendők a CIVAQUA finanszíro­zására, ezért az FVM, a környezet­­védelmi tárca és miden egyéb érin­tett, érdekelt tárca összefogásával szeretnék megfinanszírozni a pro­jektet. A hazai források bevonásán kívül az EU alapjait is igénybe sze­retnék venni. Az ütemezésről szól­va Kóthay László elmondta: az elő­zetes hatástanulmányt benyújtot­ták engedélyezésre, az eredmény fél éven belül várható. Ezt követően indulhat a beruházás részletes ter­vezése, 2003 folyamán pedig maga a beruházás is megkezdődhet. A fejlesztés eredményeképpen 2006- ra 20 kilométernyi gerinc- és 17 ki­lométernyi mellékvezetéket és ér­összekötő csatornát, 2,2 millió köb­méter tárolókapacitású, 129 hektár területű új tározót kívánnak meg­építeni. Aradi Csaba ■NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL­KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁRÓL □ ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A magyar állam (kibocsátó) a kincstárjegyről szóló 286/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján és az éves költségvetési törvény szerint Kamatozó Kincstárjegy elnevezéssel kincstárjegyet (Kamatozó Kincstárjegy) hoz forgalomba. A Kamatozó Kincstárjegyben a Kibocsátó arra vállal kötelezettséget, hogy lejáratkor, annak névértékét és kamatát az értékpapír tulaj­donosának, illetve birtokosának megfizeti. A Kamatozó Kincstárjegy névértékére és kamatára vonatkozó igény nem évül el. A Kamatozó Kincstárjegy kibocsátásából befolyó összeg a központi költségvetés hiányának részbeni finanszírozására, valamint a lejáró államadósság megújítására szolgál. A Kamatozó Kincstárjegy által megtestesített adósság az államadósság részét képezi. □ AZ ÉRTÉKESÍTÉSRE KERÜLŐ KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY ADATAI Elnevezés (egyben sorozatszám): ISIN kód: Kibocsátás napja: A lejárat napja: Futamidő: Alapcímlet: Előállítási mód: Kamatozó Kincstárjegy 2003/10. HU0000500855 2002. május 22. 2003. május 22. 1 év, azaz 365 nap, amely az értékpapír kibocsátásának napjától a lejárat napjáig tart 10 000 Ft, azaz tízezer forint dematerializált értékpapír □ A FORGALOMBA HOZATAL FELTÉTELEI A Kamatozó Kincstárjegy forgalomba hozatala jegyzés útján történik. Jegyzési időszak: Jegyzési árfolyam: A jegyzés során értékesítendő mennyiség: A pénzügyi teljesítés napjai: □ KAMAT, KAMATFIZETÉS ÉS TÖRLESZTÉS Kamatozás: Kamatfizetés: Törlesztés: 2002. május 6. - 2002. május 17. A jegyzés 3 (három) jegyzési nap után, a jegyzési időszak zárónapja előtt bármikor lezárható, ha a kibocsátásra meghirdetett maximális mennyiség lejegyzésre került. 2002. május 6. - 2002. május 10. között (1. jegyzési részidőszak): 99,90% 2002. május 13. - 2002. május 17. között (2. jegyzési részidőszak): 100,00% minimum 1 000 000 000 Ft, azaz egymilliárd forint maximum 30 000 000 000 Ft, azaz harmincmilliárd forint 1. jegyzési részidőszak: 2002. május 14. 2. jegyzési részidőszak: 2002. május 21. A Kamatozó Kincstárjegy fix kamatozású, a lejáratkor kifizetendő kamat mértéke 7,50%. A Kamatozó Kincstárjegy kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, a lejárat után tovább nem kamatozik. A kamat kifizetése a lejárat napjától esedékes. A névérték kifizetése a lejárat napjától esedékes. □ TÁJÉKOZTATÁS AZ ELÉRHETŐ HOZAM MÉRTÉKÉRŐL A jegyzési időszak során a befektetők által elérhető maximális hozam mértéke (egységesített értékpapírhozam-mutató - EHM): 7,42%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét (EHM) a forgalmazóhelyeken a 41/1997. (III. 5.) korm. rendelet alapján kifüggesztett árfolyamtáblázat tartalmazza. □ A KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY VÁSÁRLÓINAK KÖRE A Kamatozó Kincstárjegyet devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt korlátozás nélkül átruházható. Egyéb tájékoztatás A Kamatozó Kincstárjegy forgalomba hozatalának és forgalmazásának általános feltételeit az „ISMERTETŐ KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALÁHOZ (2002. január 2.)" című dokumentum tartalmazza, mely megtekinthető a forgalmazóhelyeken. * BUDAPEST, 2002. ÁPRILIS 29. ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT RT. A MAGYAR ÁLLAMPAPÍ­R­­­OALLAMI GARANCIÁVAL.0

Next