Magyar Nemzet, 2002. július (65. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-01 / 151. szám
D Magyar Néni Belföld 2002. július 1., hétfő Balra tartanak a KDNP politikusai U Jfzsó Ákos__________________ G iczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) exelnöke a Hit Gyülekezetének politikai hetilapjában, a Hetekben publikál. Lapunk értesülései szerint a kereszténydemokraták egykori pártelsője már régóta jó kapcsolatban van a gyülekezettel, amely mostanság az MSZP politikai barátságát keresi. A Hetekben teológusként bemutatott Giczy György cikkében ennek megfelelően, élesen bírálja a Fideszt, és elítéli a történelmi egyházaknak a választási kampány során tapasztalt kiállását. Kifejti: „mintha már nemcsak nekünk, hívő keresztényeknek, hanem még az Úristennek sem lehetne a végítéletkor más dolga, mint hogy az Orbán-kormányt jutalmazza. Be kell látnunk: ehhez képest Szent István felcsúti országfelajánlása népiesen jámbor mítoszteremtő próbálkozás csupán. Minderre a koronát a történelmi egyházak választási körlevele teszi föl”. Majd Giczy hozzáteszi: „az egyházi vezetés a kormány hatalma mellé akarja rendelni a maga egységes tömegét, amely politikai értelemben természetesen nem egységes. E világi erőre akar támaszkodni, s ezért ő is e világi erőt mutat”. Úgy tudjuk, a KDNP és az MSZP most felerősödő jó kapcsolata Giczy elnöki idején kezdődött azzal, hogy a keresztényszociális gondolatokkal összeegyeztethetőnek nevezte a szociáldemokráciát, és folyamatosan bírálta a jobboldali pártokat. Ebbe a sorba illeszthető a Heti Válasz című lap értesülése is, amely szerint a KDNP székházát egy stróman közbeiktatásával valójában Máté László, a szocialista párt akkori alelnöke és pénztárnoka vette meg. Lapunk birtokában van az a Giczy György által is aláírt adásvételi szerződés, amely szerint a székházat a Norma-1 Kft. nevében egy kőbányai háziasszony vette meg 450 millió forintért. Mindezt Bartók Tivadar, a KDNP jelenlegi elnöke is megerősítette. Mint fogalmazott: a kft.-nek nem volt ennyi pénze, azt egy külső befektetőtől kapta. Noha Bartók szerint a szocialistáknak akkor még semmi közük nem volt a KDNP-hez, elgondolkodtató a Heti Válasz értesülése arról, hogy a kőbányai háziasszony a székházvásárlás után „feltört”: megkapta Máté László huszonéves lányának a villáját. A KDNP a Centrum párttal is azért szövetkezett, hogy az MSZP-t támogassa. Giczy lemondása után Bartók Tivadar még tévútnak nevezte azon törekvéseket, amelyek a párt kapcsolatrendszerét a baloldal irányába kívánták építeni, a Centrumban azonban a választások alatt egyértelműen az MSZP és az SZDSZ pozícióját erősítette. A KDNP politikusai ezért meg is kapták a jutalmukat. A hírek szerint Füzessy Tibor alelnök a Miniszterelnöki Hivatalban szakértői megbízatásra számíthat, Mizsei Zsuzsannát pedig a trianoni békekötés napján, június 4-én a Millenáris Kht. ügyvezető igazgatójává nevezte ki a szocialista kormányzat. A Millenáris Park „fidesztelenítése” azért fontos az MSZP-nek, mert Álmok álmodói világraszóló magyarok kiállításával és az itt megtartott választási nagygyűléssel az előző kormányzat egyik emblematikus helyszínévé nőtte ki magát. Ennek megfelelően Mizsei a kinevezése után rögvest bejelentette: a Millenáris Park egész működtetése és gazdálkodása pazarló módon történt, hiszen itt olyan szerződéseket kötöttek, amelyek nem a kht.-nak, hanem a vele szerződő vállalkozásoknak voltak előnyösek. Mizsei szerint a vizsgálatok folytatódnak, ugyanis a könyvvizsgáló cég még csak most veszi górcső alá a vagyonhasználatot és a gazdálkodást. Mizsei utalt arra, hogy az egész Millenáris Park hosszú távú koncepciójának kidolgozására művészeti tanács formálódik, az Álmok álmodói - világraszóló magyarok című tárlatot pedig az év végén bezárják. Varga László, a Törvényes Kereszténydemokrata Néppárt elnöke lapunk kérdésére elmondta: Bartók Tivadar, Mizsei Zsuzsanna és Füzessy Tibor hozzájárultak ahhoz, hogy összeomoljon a KDNP. Mint fogalmazott: amikor egy nagy múltú pártot szétvernek, a szereplők általában eltűnnek a politikai életből. A jelek szerint az MSZP irányukban hálásnak mutatkozott, és most ellenszolgáltatásként különféle pozíciókba juttatja őket. Bartók Tivadar kérdésünkre elismerte: igaza van Varga Lászlónak, a KDNP jelenleg tényleg támogatja az MSZP-t. Hozzátette: a választások során a KDNP valamennyi vezető testülete a kormányváltást támogatta. Giczy György Bartók Tivadar Füzessy Tibor belpol@magyarnemzet.hu A magyar szupersereg illúzió Juhász Ferenc vitatja a Gripen-program kapcsán született államközi szerződést „A nemzetőrség felállítása szétforgácsolná erőforrásainkat. A jelenlegi lehetőségek mellett nincs rá mód, hogy a professzionális hadsereg kiépítésével párhuzamosan a nemzetőrséget is létrehozzuk” - állítja Juhász Ferenc miniszter, aki a hivatalba lépését követő egy hónap alatt úgy tapasztalta: nemcsak a haderő, hanem a minisztérium működési modellje is átalakításra szorul. Mádám-Czirják_______________ A kormányprogram a haderőreform meggyorsítását, a hadsereg professzionálissá tételét tűzte ki célul. A gyakorlatban hogyan valósítják meg az elképzeléseiket? - Koncepcióval, költségvetéssel és pénzzel. Év végére elkészül az a nemzeti katonai stratégia, amely meghatározza a fő célkitűzéseket. Minden egyes fejlesztési program mellé korrekt, több évre szóló pénzügyi tervet készítünk. A gondot az jelenti, hogy míg a honvédelmi projektek tíz-tizenöt évre szólnak, a költségvetés általában két év távlatában készül. Ahhoz, hogy korrekten tudjunk tervezni, tudnunk kellene azt, hogy tizenöt év múlva a GDP hány százalékát használhatja a honvédelem. Igaz ez a tízéves Gripen-bérletre is. Ha nem tudunk előre, a napi működéstől elkülönülő költségvetés szerint tervezni, komoly gondok állhatnak elő, hiszen folyamatos változtatásokra lesz szükség. Ez pedig konfliktusokhoz vezethet. - A Gripenek törlesztőrészlete beépül a minisztérium költségvetésébe? - Ha a tervezett 250 milliárdos keretből kell jövőre finanszírozni a 24 milliárdos részletet, az egyenlő azzal, mintha kiírnánk a minisztérium kapuja fölé: fizetésképtelenség miatt zárva. Ebben az esztendőben a költségvetésnek alig öt százalékát, körülbelül tízmilliárd forintot tudtunk fejlesztésre fordítani. Ha jövőre ennek a két és félszeresét a Gripenek bérleti díjára kell kifizetnünk, a napi működésben zavar támad. Olyan elemi fejlesztéseket nem tudunk majd megvalósítani, amelyek a NATO terveiben szerepelnek. A szövetség a prágai csúcs előtt két komoly kihívás előtt áll: az egyik az újonnan felvételre kerülő tagországok integrációja, másik a vegyi és biológiai fegyverek elleni küzdelem, amihez újfajta képességek, fegyverek kellenek. A hagyományos fegyverek kora lejárt. A biológiai és vegyi fegyverek elleni védekezés terén Magyarország nagyon rosszul áll. Hiába van katasztrófavédelmi törvényünk, ma védőfelszereléssel, mentesítőeszközzel a lakosságnak csak elenyésző részét tudjuk ellátni. - Milyen aggályok fogalmazódhatnak meg a Gripenek bérleti szerződésével, illetve a gépekkel kapcsolatban? - Adott egy államközi szerződés, amelynek célszerűségét én magam vitatom, de a szerződés attól létezik - olyan feltételekkel, amelyeket teljesíteni nagyon nehéz. Ezért természetes, hogy egy új miniszter megnézi a mozgástere határait. Azt kell megvizsgálni, hogy a szerződés bizonyos feltételeinek újratárgyalása vagy egy új koncepció megfogalmazása egyáltalán reális lehetőség-e. A bérbe adó szerint ez a repülőgép a NATO- együttműködésre tökéletesen képes és alkalmas. Nem tudjuk viszont, hogy valóban képes-e mondjuk két F- 16-os között repülni, úgy, hogy a gépek kommunikáljanak egymással. Az előző kormány kivonta a NATO-együttműködésből a Gripeneket. Országhatáraink védelmére viszont ott a MiG-29-es, ami szintén nem NATO-kompatibilis. Azon is el kell gondolkodnunk tehát, hogyan tudjuk a szövetségi együttműködésbe ismételten felajánlani a Gripen gépeket, tudunk-e olyan feltételeket teremteni, hogy együtt tudjanak működni. A szerződés felülvizsgálatát nyár közepére ígérte. - Azt ígértük, hogy eddig az időpontig megmondjuk: az érvényben lévő szerződést realitásnak, ténynek tekintjük-e. - Mi várható az ellentételezés kapcsán? - Ha a bérleti szerződés fennáll, az ellentételezésre szánt területek megjelölése abszolút és kizárólag magyar kompetencia. „Étlapot” kell adnunk a svéd cégnek, hogy legyen lehetősége választani, méghozzá a célszerűség, a rászorultság, az okszerűség és nem a polgármester pártbeli hovatartozása szerint. Ott lesz gond, ahol a foglalkoztatási mutatók nem indokolják feltétlenül a fejlesztést. A befektetéseket elsősorban a rászorultság alapján kell orientálni. - Az utóbbi évtizedben javult a katonai szolgálat társadalmi megítélése. Hogyan tartható fenn ez a kedvező vélemény? - Részint a toborzó kampány, részint a megemelt bérek eredménye, hogy egyre többen jelentkeznek katonának. Egy kezdő szerződéses katona 90-100 ezer forint közötti összeget kap. Ez az egyéb állami foglalkoztatásúakéhoz képest magas összeg. E kedvező arányt meg kell őriznünk a többi ágazathoz, illetve az inflációhoz képest. Fontosnak tartjuk az életkörülmények folyamatos javítását is; a laktanya-felújítási, lakásépítési és -vásárlási programokat folytatni fogjuk. A jelentkezők megszűrése viszont nem egyszerű feladat. Amíg felvételi hiány volt, nemigen lehetett válogatni. Mivel a bérek, az ellátási körülmények javulásával egyre többen jelentkeznek, szigorúbb válogatásra van lehetőség. Az a tény, hogy ma már diplomás tiszthelyetteseink is vannak, jelzi, hogy kezd átalakulni a szakma. NATO-tagállamként katonáinknak idegen nyelveken is kell beszélniük. - Ez akkor lesz reális követelmény, ha a középiskolából nyelvismerettel bocsátják ki az embereket. Amíg ez nem történik meg, mindenekelőtt a parancsnoki állományt és a külföldön szerepet vállalókat segítjük a nyelvtanulásban. - A magyar katonák külföldi megítélése általában pozitív, így van. Nemzetközi szerepvállalásunkat emiatt is növelni kell - hiszen ezzel hazánk elfogadottsága, elismertsége is emelkedik. Azon viszont el kell gondolkodni, hogy bizonyos külföldi helyszíneken - mondjuk Cipruson - szükség van-e a magyar szerepvállalásra. Szarajevóban például fontos pozíciót töltünk be; van konkrét harcértéke a munkának, ami a katonáknak nagyon fontos. Úgy vélem, ezt a kérdést komolyan fontolóra kell vennünk, s a döntést a parlamentnek kell meghoznia. - Mire kell kiemelt figyelmet fordítania a napi működése során? - Nagyon rossz működési modellt örököltem. Nonszensz, hogy a honvédelmi miniszternek kell döntenie például két sátor odaítéléséről. Ugyanakkor egy négymilliárdos felújítás elindítása ügyében valamelyik beosztottam határoz. Sokkal inkább szeretnék a stratégiai, illetve a fontos, iránymeghatározó kérdésekkel foglalkozni. Jó lenne, ha sikerülne a hadsereget kiemelni a politikai csatározásokból, és az egymás kölcsönös ellenőrzésén, támogatásán alapuló rendszert létre tudnánk hozni. Több energiát kívánok fordítani a parlamenttel való kapcsolattartásra is. Az elkerülő technikákat mellőzném, hiszen az a célom, hogy a működést nyomon követhetővé tegyem. Az előző kormány tervezte a nemzetőrség felállítását, amelyre egy kormányhatározat utasítást is ad... - A kormányhatározatban az áll: meg kell vizsgálni a bevezetés lehetőségét. Az MSZP tudomásul vette: az előző kormánynak volt olyan szándéka, hogy a tartalékosképzést és egyéb honvédelmi előnevelést ilyen formában valósítsa meg. Mi viszont azt mondjuk: mindaddig, amíg nem állítjuk helyre a haderő működését, feltételrendszerét, addig felesleges egy párhuzamos struktúrát kialakítani. Azaz a nemzetőrségnek vagy bármilyen névvel illetett, de hasonló jellegű szervezetnek akkor van létjogosultsága, ha már létrejött a professzionális haderő. A nemzetőrség felállítása, ha párhuzamosan történne a hadsereg átalakításával, az erőforrások tökéletes szétforgácsolásához vezetne. Az az álom, hogy a nemzetőrség tagjaként valaki folyamatos katonai felkészítést kapjon, álom is marad. Hiszen sokszor a sorköteles, hat hónapban kiképzett katonáknak sem tudunk nadrágot adni, komoly gondot jelent az elhelyezésük, melegvíz-ellátásuk is. Még Svájcban sincs pénz arra, hogy egy hónapnál tovább képezzék a nemzetőröket. Ráadásul nem tisztázott az sem, hogy a nemzetőrség a fegyveres erők része legyen-e. Ezt, illetve a működéshez szükséges feltételeket kellett volna tisztázni, előkészíteni a kormányhatározat alapján. Mi el fogjuk készíteni az átmenet feltételrendszerét, de elsőként - programunkhoz híven - a professzionális hadsereget állítjuk fel. A haderőreform során várható-e a honvédségen belül további leépítés? - A honvédségi törvény által meghatározott negyvenötezer fős létszám a teljes állományra vonatkozik, a belső arány viszont folyamatosan változik. Ebben a pillanatban 3500-4000 fős hiányunk van. Legalább ugyanennyi katonára van szükség a profeszszionális hadsereg létrehozásához. Ez óhatatlanul maga után vonja a létszámarányok változását. Nagy átalakuláson már nem esik át a hadsereg, de bizonyos funkciók kikerülnek majd a felügyelete alól. - Ön szerint a professzionális hadsereg megteremtéséhez emelni kell-e a költségvetési támogatást, vagy elég a tételek átcsoportosítása? El kell ismerni: a honvédség költségvetési támogatása az előző ciklusban folyamatosan nőtt. Ezzel szemben a képesség állandóan csökkent. A kollégáim már kutatják, mi lehet ennek az oka. A ráfordítható összegnek egyébként elegendőnek kell lennie - racionális felhasználással. Aki arányt téveszt, az irányt is téveszt előbbutóbb. - Hogyan javítható haditechnikánk? - Tudomásul kell vennünk: a minden területen jól felszerelt, jól működő tömeghadsereg hazánkban illúzió. Nem lehetünk mindenben a csúcson, ám más országokkal együttműködve a képességek széles skáláját vonultathatjuk fel. A hadviselésben a mozgékonyságra, a gyorsaságra terelődött a fő hangsúly. Az ezzel összefüggő technológiai váltás során előreléphetünk például a logisztika, a vegyvédelem, a műszaki találmányok fejlesztése terén. - A minap rendezték meg Budapesten a NATO Európai Parancsnokságának elektronikai hadviselési konferenciáját. Az elektronikai hadviselés nálunk is meghatározó lehet? - Egy szűk csoport foglalkozik a szakmai felkészüléssel. Ez a terület speciális tudást, nagy felkészültséget, alapos ismereteket igényel. Egy esetleges háborúban a modern országok hírközlését elektronikai úton meg lehet semmisíteni - de az afgán hegyek között eme módszer nem alkalmazható, így az elektronikai hadviselés nem jelenthet megváltást, mindenesetre olyan speciális képesség, amely a hasonló technológiai színvonalú országok esetében komoly lehetőséget rejt. .Étlapot kell adnunk a svéd cégnek" fotó: Tóth Tibor