Magyar Nemzet, 2002. július (65. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-30 / 176. szám
ED Magyar Nemzeti Kultúra 2002. július 30., kedd Rovatvezető: Hegyi Zoltán Bretagne tévémadrázban ég Szádváry Szabó Zoltán a nemzetközi bábfesztiválról és a magyar bábfilm múltjáról, jelenéről, jövőjéről Bretagne-ban negyedik alkalommal rendezték meg a nemzetközi bábfesztivált és a hozzá kapcsolódó kiállítást. Hazánk - a Párizsi Magyar Intézet közreműködésével - harmadik alkalommal vesz részt az augusztus 30-ig nyitva tartó seregszemlén. Az idei évben a Magyar Televízió több mint háromszáz bábja - többek között a népszerű Mazsola, Tádé, Süsü és a tévémaci - képviseli Magyarországot. A gyűjteményről, a bábfilm helyzetéről Szádváry Szabó Zoltánnal, a Magyar Televízió munkatársával, a kiállítás rendezőjével beszélgettünk. ISNf.dbás, Miklós__________________ N egyedik alkalommal rendeztek Bretagne-ban bábfesztivált, amelyre a Magyar Televízió is meghívást kapott. Az idei fesztivál, A báb a televízióban és a filmen címet kapta, s Szabó Magda, a Párizsi Magyar Intézet művészeti igazgatóhelyettese engem keresett meg azzal, hogy a már korábban összeállított Mesetár című kiállításunkkal vegyünk részt a rendezvényen. Ez az anyag a Magyar Televízió negyvenöt éves történetének ezen területen létrehozott értékeit mutatja be. Nagy munka fekszik ebben, hiszen közel fél évszázad alatt a bábok elkoptak, némelyik tönkrement, s a sok költözés se tett jót nekik. A gyűjtemény gondozását korábban Lévai Sándor felügyelte, aki a televízió báb- és díszlettervezője volt, s akitől nagyon sokat tanulhattam. A mai napig hálás vagyok érte. A Magyar Televízió negyvenedik születésnapjának évében rendezték meg Magyarországon a nemzetközi bábművészeket tömörítő világszervezet, az UNIMA világtalálkozóját. Budapest volt a házigazdája a rendezvénynek, ahol az MTV Rt. először állította ki a negyven évet átfogó gyűjteményét a Divatcsarnokban. Ezzel egy időben a Toldi moziban filmeket vetítettünk. Ekkor derült ki, hogy még mindig nagy igény van a klasszikus magyar bábfilmekre. Azoknak a visszajelzéseiből ítélve, akik a tárlatot megnézték, nagyon népszerű az idei kiállítás is. A franciák Süsü- és tévémadlázban égnek, s már Berlinből és Madridból is jelezték, hogy egy rövid időre befogadnák a gyűjteményt. Az utolsó sorozat, a Dörmögő 1998-ban született, s ebben báb- és kelléktervezőként magam is részt vettem. - Kik mellett kezdett el dolgozni? - Bálint Ágnessel, a Magyar Televízió főmunkatársával - akit többek közt a Futrinka utca, a Mazsola, Kukori és Kotkoda, Frakk, a Szeleburdi család és még számos gyermek- és ifjúsági produkció kapcsán ismerhetnek a nézők - a kilencvenes évek elején egy Bábmúzeumsorozatot akartunk indítani, amelyhez a régi mesefilmeket szedtük elő, és fújtuk le róluk a port. Ezeket a mesefilmeket mostanában a Magyar Televízió műsorra is tűzte. E munka közben ismerkedtem meg Lévai Sándorral, akitől többek között a televíziós bábfilmkészítés fortélyait eltanultam. Ő szinte az MTV megszületésétől kezdve a televízióban dolgozott. Sokat jártunk a bábraktárba, rakosgattuk, javítgattuk a figurákat, s lassan összeállt a gyűjtemény. Az 1996-os UNIMA- kiállításon nagy sikert arattunk. Lévai Sándor meghalt, és én egyedül maradtam ezzel a gyűjteménnyel. Nagyon sok alkotó volt, van és alkotásaikon nemcsak mi, több generáció is felnőtt már. Ezért is tartom fontosnak ennek a gyűjteménynek a gondozását és bemutatását, mindamellett, hogy ez egy olyan kulturális érték és hagyomány, amelyet meg kell őriznünk gyermekeink, unokáink számára is. Az animációs figurák nem öregszenek: miután valaki megtervezi a figurákat, örökké a köztudatban élnek. Ahogy Süsü a sárkány is volt, van és lesz, vagy a tévémaci is közel negyven éve folyamatosan mossa a fogát - legtöbbünk kedvence ma is, és az lesz holnap is. Szeretnénk minden lehetőséget megragadni arra, hogy az MTV animációs gyűjteményét be tudjuk mutatni. Ez nemcsak a múlt megőrzése miatt, hanem azért is fontos, hogy felhívjuk vállalkozók, bábkészítők figyel- ■ mét az animáció ezen ágazatára, azokét, akik látnak benne fantáziát. Hiszen a Disney-stílus mellett sok más lehetőség is rejlik az animációs filmben. - A bábfilmekre milyen hatással van a számítógép egyre erőteljesebb térhódítása? - A számítógép kiegészít, de nem feltétlenül helyettesít, s a bábokat biztos nem fogja kiszorítani. A gyerekek - az én meglátásom szerint - olyan filmeket szeretnek, amelyeknek képi világa megfelel az ő belső világuknak. Sokkal közelebb állnak hozzájuk a stilizált, egyszerű, szinte egy-két vonalból megrajzolt figurák, amelyeket otthon ők is le tudnak rajzolni. A bábfilmek közül ebből a szempontból a Futrinka utca vagy a Mazsola felelt meg leginkább ennek a követelménynek. Amikor ezeket a filmeket sugározta a televízió a hatvanashetvenes években, a gyerekek rajzaikkal szinte elárasztották az MTV-t. A számítógépes animáció rendszerint bonyolult rajzokat és képi világot használ, amelyet a gyerekek szabadkézi rajzzal már nem biztos, hogy követni tudnak. Rácsodálkoznak, de ez nem lesz soha a sajátjuk. - Van jövője a bábfilmnek? - A tévémaci több mint negyven éve jelen van a képernyőn. Annak, hogy az utolsó bábfilm négy éve készült el, elsősorban gazdasági okai vannak. Remélem, hogy a kiállítás nemzetközi sikere hozzájárulhat ahhoz, hogy az illetékesek felfigyeljenek a bábfilm értékteremtő szerepére. Ha minden évben legalább egy filmet el tudnánk készíteni, az már jó folytatás lehetne. Idén ünnepli harminckettedik születésnapját régi kedves ismerősünk, Mazsola, a zöld malac Séta a nemzeti panteonban ! Mitz Katalin___________________ Van, ahol piramisokat emeltek égi magasságokba,hogy királyok hírét őrizzék az idők. A nemzet irodalmát életre hívó költők, írók művét a kollektív emlékezet őrzi, no meg a könyvtárak. Jó esetben akkor is, ha testük már régen az enyészeté. Porhüvelyüket, hogy stílusosak legyünk, nemzeti panteonunkban helyezték örök nyugalomra. A Kerepesi úti temetőt már régen így emlegetjük. Annak, aki végigsétál rajta, nyitott történelemkönyv tárul a szeme elé. Ha elég érzékeny lélekkel lép a sírhantok elé, nem maradhat érintetlen: képzeletében (vagy már-már valójában?) megsuhintja azoknak a szelleme, akik a halmok alatt nyugszanak. Így érezhetett Varnus Xavér, az orgona virtuóza, amikor apjával, aki végigfotografálta az emlékidéző sírokat, az őszi panteonban sétálgatott. Aztán tollat ragadott, és egy képes album erejéig telerótta az íveket élményeivel. A pécsi Alexandra Kiadó pedig ritka igényes képes könyvet jelentetett meg id. Varnus Xavér az őszi lombokat idéző, bordó színnel keretezett egész oldalas fotóival. A temető - a múlandóság helyszíne és jelképe. Emlékek tolulnak föl a nemzet kultúráját, nagyságát egykor előrevivő személyiségek sírkövének láttán, amiként a hozzátartozók emlékeznek az egyszerű halandók hantjai előtt. Azok, akiknek alakja e könyvben megidéztetik, valamennyiünk hozzátartozói. Mert ki ne érezné annak Jókait, Arany Jánost, Erkelt, Barabás Miklóst, Blaha Lujzát, Jászai Marit, Adyt, Krúdyt, Babitsot, Kosztolányit, Karinthyt, Csortost vagy akár Ybl Miklóst? A „Mert álom az ébredés, és ébredés a halál” szállóige címen megjelent album szerzője valamennyiük szellemét megidézi. A múlandóság kertjének hangulatát keltő ihletett líraisággal, olykor apró történetekkel, anekdotákkal fűszerezve. A plasztikus szépségű, festői fényképek amúgy is nosztalgiát sugallnak, Varnus Xavér miniesszéi inkább múlt századi, szecessziós vagy épp impresszionista atmoszférában fogantak, mondatai sejtelmesen szólnak, mintha Debussyt játszana. Szemlátomást lírai lelkülettel járta végig panteonunkat, följegyzései az álom és ébrenlét határán, lét és nemlét mezsgyéjén íródtak, elmélkedései mégis az élet furcsaságaiban gyökereznek. Nem tudni, a páratlan szépségű képek sugallták a „mellékelt” írásokat, vagy az esszék, elmefuttatások, szellemidézések ihlették a fotókat. Fenséges hangulatú temetőrészletek, elhagyott keresztek, gondozott síremlékek, gaz benőtte hantok, sétányok, málladozó szobrok idézik Budapest legszebb sírkertjének atmoszféráját. Könyvének lapjain a holtak nekropolisza nemzeti nagyságunk csöndes metaforájává magasztosul. kultúra® magyar nemzet. hu Barokk kastélynapok Gödöllőn : Kálmán Gyöngyi________________ Gödöllőn augusztus 10-én és 11-én rendezik meg a barokk kastélynapokat. A rendezvény Mária Terézia 251 évvel ezelőtti gödöllői látogatását idézi fel. A császárnő 1751-es látogatása azért kiemelkedő történelmi esemény, mert a mohácsi vész után ekkor járt Habsburg-házi uralkodó először Magyarországon. Mária Terézia Grassalkovich Antal meghívására látogatott Gödöllőre, aki kastélyt épített a településen. A látogatás emlékére - hagyományteremtő szándékkal - tavaly először szervezték meg a kastélyprogramokat, amelyeknek nagy sikere volt: tizenötezren keresték fel egy hét végén Európa második legnagyobb barokk épületegyüttesét. Idén a hajdani fogadások hangulatát felidéző kastélynapokat lovasbemutatóval, íjászversennyel, solymászbemutatóval és barokk zenei koncerttel gazdagítják. A programok kevés kivétellel ingyenesen tekinthetők meg. Koncertet ad Ella Péter csembalóművész 10-én, szombaton 16 órakor A rendezvény mindkét napján 19.30 órakor kezdődik a Company Canario műsora a barokk udvarok muzsikájával, táncaival. Napközben 9.30 órától huszár karusszel (lovasjáték), bábszínház, zászlójáték, utcaszínházi előadás várja a látogatókat. Mindezt vásári kavalkád, iparművészek, kézművesek bemutatója tarkítja. Nem marad el az ökörsütés, sőt a barokk vacsora sem. DANK ESZTERGOMI NYÁRI JÁTÉKOK : 2 0 0 2 1' 2002. augusztus 2. és 3. Kálmán Imre: MARICA GRÓFNŐ nagyoperett Szövegét írta: Julius Brammer és Alfred Grünwald Fordította: Harsányi Zsolt Átdolgozta: Kardos G. György és Kállai István Marica grófnő - KALOCSAI ZSUZSA Taszilo gróf - NYÁRI ZOLTÁN Liza, a húga - OSZVALD MARIKA Liekenberg István - KISS ZOLTÁN Bozscna grófnő - LEHOCZKY ZSUZSA Dragomir Populescu Moritz herceg -BENKÓCZY ZOLTÁN Kudelka, Bozscna grófnő inasa - DSÍZSY SZABÓ GÁBOR Tschekko, öreg szolga Markánál - MARIK PÉTER Mattia, cigánylány RIKKFER MÁRIA Közreműködik: a színház balett- és énekkara, zenekara Szólót táncol: Tarjányi Zsuzsa, Lendvai Zsolt, Hangay Szabolcs, Németh Zsuzsa, Kulin András, Schmidt Áron Díszlet- és jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes Koreográfus asszisztens: Pattantyús Anikó Karigazgató: Rónai Pál A rendező munkatársa: Paál Gergely Játékmester: Regács László Koreográfus: Lőcsei Jenő Vezényel: Makláry László Rendező: Kerényi Miklós Gábor Az előadások 2030 órakor kezdődnek. Jegyek kaphatók: Esztergomban a Széchenyi tér 7. szám alatt (Tel.: 06-33-400-272); a Music Mix jegyirodáiban (Tel: 266-7070); a Zikkurat Színpadi Ügynökségnél (1137 Budapest, Szent István krt. 2. IV/23., Tel./fax: 329-3011) továbbá megrendelhetők a: www.musicmix.hu;www.esztergominyarijatekok.hu; office@esztergom-tourist.hu címeken. www.esztergominyarijatekok.hu